Címszó: Kóródy Csobánczi Péter - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1854

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0014.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0014.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27365.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kóródy Csobánczi Péter

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527366.htm

 

Szócikk: Kóródy Csobánczi Péter színész, színműíró, sz. 1854-ben, (születés éve) Látrányban (megye) (Somogy m.), (megye) hol atyja földműves volt, ki a könyveket szerető fiából papot szeretett volna nevelni, de a fiú a 6-ik gimnáziális osztály elvégzése után hazulról megszökött és 1871. (időpont) október 1-én színésszé lett Szigetvárott, (megye) Budayné (személy) társulatánál, hol első szerepe némaszerep volt az akkor átutazó Klischnigg (személy) (információ)  nevű majomember mellett. Csurgóról (megye) a bátyja visszavitte a pápai (megye) iskolába, de ő megint csak színész lesz, csupán azért, hogy a színpadot jobban megismerje. Ekkor Csobánczi (személy) néven működött. 1876-ban (időpont) írt egy „Hazaárulók (cím) c. szomorújátékot, ezt Szigligeti (személy) (információ)  megbírálta és jónak találta. Második műve az „Aranylakodalom (cím) (információ)  c. népszínmű, ezt Rákosi Jenő (személy) (információ)  kezdetlegesnek nyilvánította. Ezután megírja „A csősz fia (cím) c. népszínművet és ugyanez évben (1880) (időpont) „A legény bolondja (cím) c. népszínművet is, mely akadémiai pályadíjat nyert és az 1880. (időpont) évben színre is került a Népszín­házban. Ezután a „Budapesti (Budapest) Hirlap-nál dolgozott. A Népszínházban adták „A té­kozló asszony c. népszínművét. (1884. (időpont) május 17.) „A lányok anyja (cím) c. népszínműve, mely Kolozsvárott (megye) került színre, 1899. (időpont) december 16-án, 500 K pályadíjat nyert. Egyéb darabja: „Az ideálért, (cím) más címe „Bánki Benő, (cím) (információ)  népszínmű 3 felv., a Karácsonyi - pályázaton dicséretben részesült (1888). (időpont) Ugyanez év december havában feleségül vette Nagykanizsán (megye) Veres Mariska (személy) (információ)  színésznőt, a Borsody — Polgár-féle (személy) (információ)  társulatnál. Ismerjük még 3 művét: „Borzáné Marcsája, (cím) népsz., 1880. (időpont) „Boris asszony, (cím) népsz., 1893. (időpont) „Kamuthi Mózsi, (cím) boh. (Vidéken adták.) szin_III.0014.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kóródy Csobánczi Péter címszóvég 27365 Szócikk: Kóródy Csobánczi Péter színész, színműíró, sz. 1854-ben, Látrányban xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy látrány ytelepulesy Látrány ymegyey somogy megye ykodvegy (Somogy m.), ytelepulesy somogy m. ytelepulesy Somogy m. ymegyey somogy megye ykodvegy hol atyja földműves volt, ki a könyveket szerető fiából papot szeretett volna nevelni, de a fiú a 6-ik gimnáziális osztály elvégzése után hazulról megszökött és 1871. xevtizedx 1875 október 1-én színésszé lett Szigetvárott, ytelepulesy szigetvár ytelepulesy Szigetvár ymegyey somogy megye ykodvegy Budayné yszemelynevy budayne yszemelynevy Budayné yszemelynevy budayne yszemelynevy yszemelynevy Budayné yszemelynevy ykodvegy társulatánál, hol első szerepe némaszerep volt az akkor átutazó Klischnigg yszemelynevy klischnigg yszemelynevy Klischnigg yszemelynevy klischnigg yszemelynevy yszemelynevy Klischnigg yszemelynevy ykodvegy nevű majomember mellett. Csurgóról ytelepulesy csurgó ytelepulesy Csurgó ymegyey somogy megye ykodvegy a bátyja visszavitte a pápai ytelepulesy pápa ytelepulesy pápa ymegyey veszprém megye ykodvegy iskolába, de ő megint csak színész lesz, csupán azért, hogy a színpadot jobban megismerje. Ekkor Csobánczi yszemelynevy csobánczi yszemelynevy Csobánczi yszemelynevy csobánczi yszemelynevy yszemelynevy Csobánczi yszemelynevy ykodvegy néven működött. 1876-ban írt xtalanevtizedx 1885 egy „Hazaárulók ycimy hazaárulók ycimy Hazaárulók ycimy hazaárulók ycimy ycimy Hazaárulók ycimy ykodvegy c. szomorújátékot, ezt Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy megbírálta és jónak találta. Második műve az „Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy ycimy Aranylakodalom ycimy ykodvegy c. népszínmű, ezt Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy kezdetlegesnek nyilvánította. Ezután megírja „A csősz fia ycimy a csősz fia ycimy A csősz fia ycimy a ycimy csősz ycimy fia ycimy ycimy A ycimy csősz ycimy fia ycimy ykodvegy c. népszínművet és ugyanez évben (1880) xevtizedx 1885 „A legény bolondja ycimy a legény bolondja ycimy A legény bolondja ycimy a ycimy legény ycimy bolondja ycimy ycimy A ycimy legény ycimy bolondja ycimy ykodvegy c. népszínművet is, mely akadémiai pályadíjat nyert és az 1880. évben színre is került a Népszín­házban. Ezután a „Budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Hirlap-nál dolgozott. A Népszínházban adták „A té­kozló asszony c. népszínművét. (1884. május xtalanevtizedx 1895 17.) „A lányok anyja ycimy a lányok anyja ycimy A lányok anyja ycimy a ycimy lányok ycimy anyja ycimy ycimy A ycimy lányok ycimy anyja ycimy ykodvegy c. népszínműve, mely Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy került színre, 1899. xevtizedx 1895 december 16-án, 500 K pályadíjat nyert. Egyéb darabja: „Az ideálért, ycimy az ideálért ycimy Az ideálért ycimy az ycimy ideálért ycimy ycimy Az ycimy ideálért ycimy ykodvegy más címe „Bánki Benő, ycimy bánki benő ycimy Bánki Benő ycimy bánki ycimy benő ycimy ycimy Bánki ycimy Benő ycimy ykodvegy népszínmű 3 felv., a Karácsonyi - pályázaton dicséretben részesült (1888). xevtizedx 1885 Ugyanez év december havában feleségül vette Nagykanizsán ytelepulesy nagykanizsa ytelepulesy Nagykanizsá ymegyey zala megye ykodvegy Veres Mariska yszemelynevy veres mariska yszemelynevy Veres Mariska yszemelynevy veres yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Veres yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy színésznőt, a Borsody — Polgár-féle yszemelynevy polgár yszemelynevy Polgár yszemelynevy polgár yszemelynevy yszemelynevy Polgár yszemelynevy ykodvegy társulatnál. Ismerjük még 3 művét: „Borzáné Marcsája, ycimy borzáné marcsája ycimy Borzáné Marcsája ycimy borzáné ycimy marcsája ycimy ycimy Borzáné ycimy Marcsája ycimy ykodvegy népsz., 1880. „Boris xtalanevtizedx 1895 asszony, ycimy boris asszony ycimy Boris asszony ycimy boris ycimy asszony ycimy ycimy Boris ycimy asszony ycimy ykodvegy népsz., 1893. xevtizedx 1895 „Kamuthi xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Mózsi, ycimy kamuthi mózsi ycimy Kamuthi Mózsi ycimy kamuthi ycimy mózsi ycimy ycimy Kamuthi ycimy Mózsi ycimy ykodvegy boh. (Vidéken adták.) szin_III.0014.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kóródy Csobánczi Péter - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1854

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0014.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0014.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27365.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kóródy Csobánczi Péter

Szócikk: Kóródy Csobánczi Péter színész, színműíró, sz. 1854-ben, Látrányban (Somogy m.), hol atyja földműves volt, ki a könyveket szerető fiából papot szeretett volna nevelni, de a fiú a 6-ik gimnáziális osztály elvégzése után hazulról megszökött és 1871. október 1-én színésszé lett Szigetvárott, Budayné társulatánál, hol első szerepe némaszerep volt az akkor átutazó Klischnigg nevű majomember mellett. Csurgóról a bátyja visszavitte a pápai iskolába, de ő megint csak színész lesz, csupán azért, hogy a színpadot jobban megismerje. Ekkor Csobánczi néven működött. 1876-ban írt egy „Hazaárulók c. szomorújátékot, ezt Szigligeti megbírálta és jónak találta. Második műve az „Aranylakodalom c. népszínmű, ezt Rákosi Jenő kezdetlegesnek nyilvánította. Ezután megírja „A csősz fia c. népszínművet és ugyanez évben (1880) „A legény bolondja c. népszínművet is, mely akadémiai pályadíjat nyert és az 1880. évben színre is került a Népszín­házban. Ezután a „Budapesti Hirlap-nál dolgozott. A Népszínházban adták „A té­kozló asszony c. népszínművét. (1884. május 17.) „A lányok anyja c. népszínműve, mely Kolozsvárott került színre, 1899. december 16-án, 500 K pályadíjat nyert. Egyéb darabja: „Az ideálért, más címe „Bánki Benő, népszínmű 3 felv., a Karácsonyi - pályázaton dicséretben részesült (1888). Ugyanez év december havában feleségül vette Nagykanizsán Veres Mariska színésznőt, a Borsody — Polgár-féle társulatnál. Ismerjük még 3 művét: „Borzáné Marcsája, népsz., 1880. „Boris asszony, népsz., 1893. „Kamuthi Mózsi, boh. (Vidéken adták.) szin_III.0014.pdf III