Címszó: Kossuth Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1802

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0017.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0017.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27386.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kossuth Lajos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527386.htm

 

Szócikk: Kossuth Lajos a legnagyobb magyar államférfi, sz. 1802. (születés éve) szeptember 19-én, Monokon, (megye) Zemplén m., (megye) megh. 1894. március 20-án, Torinóban. (ország) A nagy államférfi neve is előfordul a régi Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  műsorában, mint drámafordító, bár ebbeli tevékenységét sok tekintetben homály fedi. E szerint fordította volna „János, Finnland hercege vagy András és Béla (cím) (információ)  („Korona és kard (cím) (információ)  alcímmel ellátott), honi históriai vitézi játékot 5 felvonásban. Írta: Weissenthurm Franul Janka (személy) (német (nemzetiség) (információ)  színésznő, sz. Koblenz, (ország) 1773., (időpont) megh. Bécs, (ország) 1845. (időpont) május 17.). Bem. 1839. (időpont) május 21-én. Ez évben kétszer, 1841-ben (időpont) egyszer és 1842. (időpont) szeptember 21-én újból kitűzték műsorra. (Felelevenítették a Budapesti Színházban, (intézmény) (információ)  Polgár Károly (személy) (információ)  vendégszereplő társulatával, 1914. (időpont) június 4-én.) A darab színlapját 1918. (időpont) szeptember havában megtalálták, mely a soproni múzeum (intézmény) (információ)  tulajdona. Kossuth Lajos (személy) (információ)  e színmű szerzősége ellen a „Fővárosi Lapok (intézmény) (információ)  1888. (időpont) július 6-iki számában tiltakozást jelentett be, cáfolatát ezekben végzi: „Ha érdem, nem az én érdemem, ha bűn, nem az én bűnöm. A „Honművész (intézmény) (információ)  1836—72. (időpont) száma 573. oldalán debreceni (megye) tudósítás szerint e mű szerzője Kossuth Imre, (személy) (információ)  Szinnyei (személy) (információ)  szerint némelyek Kossuth Pálnak (személy) (információ)  tulajdonítják e mű szerzőségét, ugyanezt mondja Benkő Kálmán: (személy) (információ)  Magyar Színvilág (intézmény) (információ)  c. munkájában, Pest, (Budapest) 1873—38. (időpont) oldal. Viszont Szinnyei (személy) (információ)  kutatása azt igazolja, hogy mégis K. L. írta és már 1835.december (időpont) 15-én előadták Kolozsvárott. (megye) (Lásd: Szinnyei: (személy) (információ)  Magyar írók Élete és Munkái, (cím) (információ)  VI. kötet, 1140 (időpont) oldal.) Dr. Ferenczi Zoltán: (személy) „A kolozsvári színészet története (cím) c. műve is ismeri e darabot, a fordító neve nélkül; szerinte Kolozsvárott (megye) 1830. (időpont) augusztus 19-én, majd 1834. (időpont) június 14-én került bemutatóra. (Lásd: Idézett műve 320. és 511. oldalát.) Rakodczay Pál: (személy) (információ)  „Egressy Gábor és kora (cím) (információ)  c. munkájában (I. kötet, 96. oldal) azt írja, hogy Kossuth (személy) (információ)  egy oldalági rokona, Kossuth Endre (személy) (információ)  fordította e drámát, továbbá, hogy K. Shakespeare (személy) (információ)  „Macbeth-jét (cím) fordította és pedig annak első boszorkány jelenetét, de ezt is unalmában, a börtönben. (E részletét közli a „Magyar Salon, (intézmény) (információ)  1894. (időpont) XXI. kötete, 987. oldalán.) Kossuthnak (személy) (információ)  egy másik fordítása: „Egy államférfi vagy igazságos miniszter, (cím) (információ)  dráma 4 felv. Írta: Hafner Károly (személy) (1826). (időpont) Eredetije az aradi (megye) (információ)  ereklyemúzeumban. Kossuth (személy) (információ)  színészeti cikke: „Játékszíni dolgok. (cím) (információ)  (Polémia.) (cím) Megjelent: „Pesti Hirlap, (intézmény) (információ)  1841 (időpont) —31. számában. A színészek fizetéséről is polémizál: „Nemzet, (intézmény) (információ)  1841—266. (időpont) számában. A nagy államférfi születése százados évfordulóján, 1902. (időpont) szeptember 18-án a fővárosi (Budapest) színházak díszelőadást tartottak. Dicsőséges alakját színpadra vitte Beöthy László (személy) (információ)  és Rákosi Viktor (személy) (információ)  az „Aranylakodalom (cím) (információ)  (L. o.) c. látványos alkalmi játékban. Bokor József (személy) (információ)  (1902. (időpont) szept. 19. Népszínház.) (intézmény) (információ)  „K. L. (cím) c. színműben. Pakots József (személy) (információ)  1902. (időpont) szept. 18. Városligeti Színkör. (intézmény) Herczeg Ferenc (személy) (információ)  „A híd (cím) (L. o.) c. színművében és Hegedűs Lóránt (személy) „Kossuth (cím) (információ)  c. színjátékában. (1927. (időpont) nov. 4. Nemzeti Színház.) (intézmény) (információ)  A régi színházi világban ismeretlen szerzőtől sokáig adták „Kossuth és Batthyányi (cím) (információ)  c.hazafias darabot. szin_III.0017.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kossuth Lajos címszóvég 27386 Szócikk: Kossuth Lajos a legnagyobb magyar államférfi, sz. 1802. szeptember 19-én, Monokon, ytelepulesy monok ytelepulesy Monok ymegyey zemplén megye ykodvegy Zemplén m., ytelepulesy zemplén m. ytelepulesy Zemplén m. ymegyey zemplén megye ykodvegy megh. 1894. március 20-án, Torinóban. ytelepulesy torinó ytelepulesy Torinó yorszagy Olaszország ykodvegy A nagy államférfi neve is előfordul a régi Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy műsorában, mint drámafordító, bár ebbeli tevékenységét sok tekintetben homály fedi. E szerint fordította volna „János, Finnland hercege vagy András és Béla ycimy jános, finnland hercege vagy andrás és béla ycimy János, Finnland hercege vagy András és Béla ycimy jános, ycimy finnland ycimy hercege ycimy vagy ycimy andrás ycimy és ycimy béla ycimy ycimy Já („Korona és kard ycimy korona és kard ycimy Korona és kard ycimy korona ycimy és ycimy kard ycimy ycimy Korona ycimy és ycimy kard ycimy ykodvegy alcímmel ellátott), honi históriai vitézi játékot 5 felvonásban. Írta: Weissenthurm Franul Janka yszemelynevy weissenthurm franul janka yszemelynevy Weissenthurm Franul Janka yszemelynevy weissenthurm yszemelynevy franul yszemelynevy janka yszemelynevy yszemelynevy Weissenthurm yszemelynevy Franu (német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színésznő, sz. Koblenz, ytelepulesy koblenz ytelepulesy Koblenz yorszagy Németország ykodvegy 1773., xevtizedx 1775 megh. xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 Bécs, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy 1845. xevtizedx 1845 május 17.). Bem. 1839. xevtizedx 1835 május xtalanevtizedx 1845 21-én. Ez évben kétszer, 1841-ben xevtizedx 1845 egyszer és 1842. szeptember xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 21-én újból kitűzték műsorra. (Felelevenítették a Budapesti Színházban, yintezmenyy budapesti színház yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy Polgár Károly yszemelynevy polgár károly yszemelynevy Polgár Károly yszemelynevy polgár yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Polgár yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy vendégszereplő társulatával, 1914. xevtizedx 1915 június 4-én.) A darab színlapját 1918. szeptember havában megtalálták, mely a soproni múzeum yintezmenyy soproni múzeum yintezmenyy soproni yintezmenyy soproni yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy soproni yintezmenyy ykodvegy tulajdona. Kossuth Lajos yszemelynevy kossuth lajos yszemelynevy Kossuth Lajos yszemelynevy kossuth yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy e színmű szerzősége ellen a „Fővárosi Lapok yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy 1888. xevtizedx 1885 július 6-iki számában tiltakozást jelentett be, cáfolatát ezekben végzi: „Ha érdem, nem az én érdemem, ha bűn, nem az én bűnöm. A „Honművész yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy 1836—72. xevtizedx 1835 száma xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 573. oldalán debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy tudósítás szerint e mű szerzője Kossuth Imre, yszemelynevy kossuth imre yszemelynevy Kossuth Imre yszemelynevy kossuth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Szinnyei yszemelynevy szinnyei yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy szinnyei yszemelynevy yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy ykodvegy szerint némelyek Kossuth Pálnak yszemelynevy kossuth pál yszemelynevy Kossuth Pál yszemelynevy kossuth yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy tulajdonítják e mű szerzőségét, ugyanezt mondja Benkő Kálmán: yszemelynevy benkő kálmán yszemelynevy Benkő Kálmán yszemelynevy benkő yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Benkő yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Magyar Színvilág yintezmenyy magyar színvilág yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színvilág yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy c. munkájában, Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1873—38. xevtizedx 1875 oldal. Viszont Szinnyei yszemelynevy szinnyei yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy szinnyei yszemelynevy yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy ykodvegy kutatása azt igazolja, hogy mégis K. L. írta és már 1835.december xevtizedx 1835 15-én előadták Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy (Lásd: Szinnyei: yszemelynevy szinnyei yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy szinnyei yszemelynevy yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy ykodvegy Magyar írók Élete és Munkái, ycimy magyar írók élete és munkái ycimy Magyar írók Élete és Munkái ycimy magyar ycimy írók ycimy élete ycimy és ycimy munkái ycimy ycimy Magyar ycimy írók ycimy Élete ycimy és ycimy Munkái ycimy ykod VI. kötet, 1140 xevtizedx 1145 oldal.) xtalanevtizedx 1155 xtalanevtizedx 1165 Dr. Ferenczi Zoltán: yszemelynevy dr. ferenczi zoltán yszemelynevy Dr. Ferenczi Zoltán yszemelynevy dr. yszemelynevy ferenczi yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Ferenczi yszemelynevy Zoltán ysz „A kolozsvári színészet története ycimy a kolozsvári színészet története ycimy A kolozsvári színészet története ycimy a ycimy kolozsvári ycimy színészet ycimy története ycimy ycimy A ycimy kolozsvári ycimy színészet ycimy története c. műve is ismeri e darabot, a fordító neve nélkül; szerinte Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1830. xevtizedx 1835 augusztus 19-én, majd 1834. június xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 14-én került bemutatóra. (Lásd: Idézett műve 320. és 511. oldalát.) Rakodczay Pál: yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy „Egressy Gábor és kora ycimy egressy gábor és kora ycimy Egressy Gábor és kora ycimy egressy ycimy gábor ycimy és ycimy kora ycimy ycimy Egressy ycimy Gábor ycimy és ycimy kora ycimy ykodvegy c. munkájában (I. kötet, 96. oldal) azt írja, hogy Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy ykodvegy egy oldalági rokona, Kossuth Endre yszemelynevy kossuth endre yszemelynevy Kossuth Endre yszemelynevy kossuth yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy fordította e drámát, továbbá, hogy K. Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy „Macbeth-jét ycimy macbeth ycimy Macbeth ycimy macbeth ycimy ycimy Macbeth ycimy ykodvegy fordította és pedig annak első boszorkány jelenetét, de ezt is unalmában, a börtönben. (E részletét közli a „Magyar Salon, yintezmenyy magyar salon yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy salon yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy 1894. xevtizedx 1895 XXI. kötete, 987. oldalán.) Kossuthnak yszemelynevy kossuth yszemelynevy Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy ykodvegy egy másik fordítása: „Egy államférfi vagy igazságos miniszter, ycimy egy államférfi vagy igazságos miniszter ycimy Egy államférfi vagy igazságos miniszter ycimy egy ycimy államférfi ycimy vagy ycimy igazságos ycimy miniszter ycimy ycimy Egy ycimy államférfi yci dráma 4 felv. Írta: Hafner Károly yszemelynevy hafner károly yszemelynevy Hafner Károly yszemelynevy hafner yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Hafner yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy (1826). xevtizedx 1825 Eredetije xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 az aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy ereklyemúzeumban. Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy ykodvegy színészeti cikke: „Játékszíni dolgok. ycimy játékszíni dolgok ycimy Játékszíni dolgok ycimy játékszíni ycimy dolgok ycimy ycimy Játékszíni ycimy dolgok ycimy ykodvegy (Polémia.) ycimy polémia ycimy Polémia ycimy polémia ycimy ycimy Polémia ycimy ykodvegy Megjelent: „Pesti Hirlap, yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti H yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy 1841 xevtizedx 1845 —31. számában. A színészek fizetéséről is polémizál: „Nemzet, yintezmenyy nemzet yintezmenyy Nemzet yintezmenyy nemzet yintezmenyy yintezmenyy Nemzet yintezmenyy ykodvegy 1841—266. számában. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 A nagy államférfi születése százados évfordulóján, 1902. xevtizedx 1905 szeptember 18-án a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházak díszelőadást tartottak. Dicsőséges alakját színpadra vitte Beöthy László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és Rákosi Viktor yszemelynevy rákosi viktor yszemelynevy Rákosi Viktor yszemelynevy rákosi yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy az „Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy ycimy Aranylakodalom ycimy ykodvegy (L. o.) c. látványos alkalmi játékban. Bokor József yszemelynevy bokor józsef yszemelynevy Bokor József yszemelynevy bokor yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bokor yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (1902. szept. 19. Népszínház.) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy „K. L. ycimy k. l. ycimy K. L. ycimy k. ycimy l. ycimy ycimy K. ycimy L. ycimy ykodvegy c. színműben. Pakots József yszemelynevy pakots józsef yszemelynevy Pakots József yszemelynevy pakots yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pakots yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy 1902. szept. 18. Városligeti Színkör. yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy „A híd ycimy a híd ycimy A híd ycimy a ycimy híd ycimy ycimy A ycimy híd ycimy ykodvegy (L. o.) c. színművében és Hegedűs Lóránt yszemelynevy hegedűs lóránt yszemelynevy Hegedűs Lóránt yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lóránt yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Lóránt yszemelynevy ykodvegy „Kossuth ycimy kossuth ycimy Kossuth ycimy kossuth ycimy ycimy Kossuth ycimy ykodvegy c. színjátékában. (1927. xevtizedx 1925 nov. 4. Nemzeti Színház.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A régi színházi világban ismeretlen szerzőtől sokáig adták „Kossuth és Batthyányi ycimy kossuth és batthyányi ycimy Kossuth és Batthyányi ycimy kossuth ycimy és ycimy batthyányi ycimy ycimy Kossuth ycimy és ycimy Batthyányi ycimy ykodvegy c.hazafias darabot. szin_III.0017.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kossuth Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1802

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0017.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0017.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27386.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kossuth Lajos

Szócikk: Kossuth Lajos a legnagyobb magyar államférfi, sz. 1802. szeptember 19-én, Monokon, Zemplén m., megh. 1894. március 20-án, Torinóban. A nagy államférfi neve is előfordul a régi Nemzeti Színház műsorában, mint drámafordító, bár ebbeli tevékenységét sok tekintetben homály fedi. E szerint fordította volna „János, Finnland hercege vagy András és Béla („Korona és kard alcímmel ellátott), honi históriai vitézi játékot 5 felvonásban. Írta: Weissenthurm Franul Janka (német színésznő, sz. Koblenz, 1773., megh. Bécs, 1845. május 17.). Bem. 1839. május 21-én. Ez évben kétszer, 1841-ben egyszer és 1842. szeptember 21-én újból kitűzték műsorra. (Felelevenítették a Budapesti Színházban, Polgár Károly vendégszereplő társulatával, 1914. június 4-én.) A darab színlapját 1918. szeptember havában megtalálták, mely a soproni múzeum tulajdona. Kossuth Lajos e színmű szerzősége ellen a „Fővárosi Lapok 1888. július 6-iki számában tiltakozást jelentett be, cáfolatát ezekben végzi: „Ha érdem, nem az én érdemem, ha bűn, nem az én bűnöm. A „Honművész 1836—72. száma 573. oldalán debreceni tudósítás szerint e mű szerzője Kossuth Imre, Szinnyei szerint némelyek Kossuth Pálnak tulajdonítják e mű szerzőségét, ugyanezt mondja Benkő Kálmán: Magyar Színvilág c. munkájában, Pest, 1873—38. oldal. Viszont Szinnyei kutatása azt igazolja, hogy mégis K. L. írta és már 1835.december 15-én előadták Kolozsvárott. (Lásd: Szinnyei: Magyar írók Élete és Munkái, VI. kötet, 1140 oldal.) Dr. Ferenczi Zoltán: „A kolozsvári színészet története c. műve is ismeri e darabot, a fordító neve nélkül; szerinte Kolozsvárott 1830. augusztus 19-én, majd 1834. június 14-én került bemutatóra. (Lásd: Idézett műve 320. és 511. oldalát.) Rakodczay Pál: „Egressy Gábor és kora c. munkájában (I. kötet, 96. oldal) azt írja, hogy Kossuth egy oldalági rokona, Kossuth Endre fordította e drámát, továbbá, hogy K. Shakespeare „Macbeth-jét fordította és pedig annak első boszorkány jelenetét, de ezt is unalmában, a börtönben. (E részletét közli a „Magyar Salon, 1894. XXI. kötete, 987. oldalán.) Kossuthnak egy másik fordítása: „Egy államférfi vagy igazságos miniszter, dráma 4 felv. Írta: Hafner Károly (1826). Eredetije az aradi ereklyemúzeumban. Kossuth színészeti cikke: „Játékszíni dolgok. (Polémia.) Megjelent: „Pesti Hirlap, 1841 —31. számában. A színészek fizetéséről is polémizál: „Nemzet, 1841—266. számában. A nagy államférfi születése százados évfordulóján, 1902. szeptember 18-án a fővárosi színházak díszelőadást tartottak. Dicsőséges alakját színpadra vitte Beöthy László és Rákosi Viktor az „Aranylakodalom (L. o.) c. látványos alkalmi játékban. Bokor József (1902. szept. 19. Népszínház.) „K. L. c. színműben. Pakots József 1902. szept. 18. Városligeti Színkör. Herczeg Ferenc „A híd (L. o.) c. színművében és Hegedűs Lóránt „Kossuth c. színjátékában. (1927. nov. 4. Nemzeti Színház.) A régi színházi világban ismeretlen szerzőtől sokáig adták „Kossuth és Batthyányi c.hazafias darabot. szin_III.0017.pdf III