Címszó: Környei Béla - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0040.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0040.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27588.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Környei Béla

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527588.htm

 

Szócikk: Környei Béla operaénekes, a M. Kir. Opera (intézmény) tagja, sz. 1873. (születés éve) május 18-án, Krumauban, (ország) Ausztriában, (ország) (információ)  megh. 1925. április 28-án, Budapesten, (Budapest) mint magyar állampolgár és mint a magyar hang birodalmának mindmáig sem pótolt nagy vesztesége. Az út és az idő, mely ezt az egész zenei és művészvilágban úgy itthon, mint külföldön számontartott kiváló énekest Ausztriából (ország) (információ)  a magyar földre vezette, valóban változatos, érdekes életet tüntet fel. Atyja katonatiszt volt és a fiatal Környei (személy) (információ)  ifjúkorát mégis mint iparostanonc, mint szobafestő és mázolósegéd töltötte el, mígnem zengő lelke és énekesi elhivatottsága kiváltották őt a nem neki való ipari foglalkozásból. Mondják, hogy Evva Lajos, (személy) (információ)  a budapesti (Budapest) Népszínház (intézmény) (információ)  szerencséskezű, jószemű és biztosfülű igazgatója valahol munkaközben hallotta énekelni a fiatal iparos Környeit, (személy) (információ)  akinek a hangja és máris elragadó énekkészsége annyira megejtették a színigazgatót, hogy nyomban tárgyalásba bocsátkozott a fiatal szobafestővel, akit a benneélő lángoló művészvágy következtében könnyű volt elcsábítani az ipartól a színpadhoz. Így 1896. (időpont) október 1-én volt az a nevezetes nap, amikor Környei Béla, (személy) (információ)  a későbbi nagyszerű énekművész, megtalálta magát és belépett a Népszínház (intézmény) (információ)  kórusába, ahol Ewa (személy) különös figyelme és gondossága mellett nemcsak az önképzés és az általános művelődés terén tökélesült, de a Solymossy Elek (személy) (információ)  népszínházi (intézmény) (információ)  tag színésziskolájában gyorsan elsajátította azt a játéktudást is, amire mint színésznek a további érvényesülésében szüksége volt. Zenei kiképzését első felesége, Galyassy Paula, (személy) maga is kiváló, nagytudású énekesnő vállalta és Környei Béla (személy) (információ)  olyan jeles tanítványnak bizonyult, hogy már rövid idő múlva szinte vetekedtek érte az elsőrendű magyar vidéki színigazgatók. Krecsányi Ignác, (személy) (információ)  a buda—temesvári (megye) direktor hódította magához és elsőrendű baritonistának szerződtette. Környei Béla (személy) (információ)  pompás terjedelmű hanganyaga baj nélkül képes volt megbirkózni a Kornevillei harangok (cím) Henry márkijával (szerep) és például a Rip van Winkle (cím) (információ)  címszerepével. A zenei szakértelem a budai (Budapest) előadások alatt megállapította, hogy Környei (személy) (információ)  baritonális tenorja nem efféle feladatokra való és a félreismert tenorista már 1908-ban (időpont) a Király Színházhoz (intézmény) (információ)  került, ahol talán a Lehár-féle (személy) (információ)  operettek és Kacsóh Pongrác (személy) (információ)  „János vitéz-ének (cím) (információ)  néhányszor elénekelt címszerepén túl nem talált magához méltó feladatokat. Elhivatottsága, jogos vágyai és főleg képessége az Opera (intézmény) (információ)  felé terelték és már 1898. (időpont) szeptember havában próbát énekelt, mint tenorista a M. Kir. Operaházban, (intézmény) amelynek színpadán ugyanezen év november 12-én a „Hegyek alján (cím) (információ)  Pedrójában (szerep) be is mutatkozott. Sikere azonnal szerződést biztosított neki és olyan széles repertoárt, hogy új szerepeinek betanulásához valóban olyan kivételes képességekre volt szükség, mint aminővel Környei (személy) (információ)  rendelkezett is. Radamest, (szerep) Turridút, (szerep) Mariót, (szerep) Caniót, (szerep) Pedrót, (szerep) Manricót, (szerep) a Rigoletto hercegét, (szerep) (információ)  Don Josét, (szerep) (információ)  Faustot (szerep) (információ)  és minden jelentős operatenort betanult és a magáévá tett. Emellett volt kedve, ideje és fizikuma ah­hoz, hogy olyan művészi kirándulásokat is végezzen, mint a Vígszínház „Három a kislány című darabjának Schubert-partija, (személy) (információ)  amelyet százszor énekelt, 1914—15-ben. (időpont) Később valami megmagyarázhatatlan nyugtalanság fogta el és nem maradt meg a budapest (Budapest) Opera (intézmény) (információ)  kötelékében, sőt a házasságát is felbontotta és elvette Szamosi Elzát, (személy) (információ)  a M. Kir. Opera (intézmény) ünnepelt Carmenjét, (szerep) (információ)  akivel Amerikába (ország) is áthajózott egy kis turnéra. Előzőleg, vagyis 1916. (időpont) okt. 17-én, a bécsi udvari Operában (intézmény) (információ)  is fellépett és jelentékeny sikert aratott Radames (szerep) szerepében. Bécsből (ország) mégis hazavágyott, mert ízig-vérig magyarnak érezte magát és nagyon szerette a barátait. Éjszakákon keresztül énekelt nekik a legteljesebb hangpazarlással, Magyari Imre (személy) (információ)  cigányzenekara mellett. Akik a Környei Béla (személy) (információ)  zengő ajkairól hallották a szép Dóczy- (személy) (információ)  és Dankó-nótákat, (személy) (információ)  azok nem voltak képesek elhinni, hogy ez az énekes osztrák (nemzetiség) földön született. Vagy, ha végre elhitték, bámulták a magyar föld, a magyar levegő átalakító, lélekformáló erejét, amely egy osztrák (nemzetiség) katonatiszt fiából ilyen magyar énekest alkotott. Zengő ajkai egy váratlanul rátámadt fertőző betegséggel érkezett korai elmúlással örökre lezárultak. Orbánc ölte meg, harmadik házastársa, Sándor Mária (személy) (információ)  operaénekesnő leggondosabb ápolása dacára. Első házasságából született Paula leánya, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  kiváló drámai művésznője, jeles írónő és Béla fia, a kitűnő zongoraművész. Emlékét nagyszámú színházi rajongóján kívül a „Fehér holló (cím) (információ)  színésztársaság is kegyelettel őrzi, amely minden évben nagypénteken (ez színházi „normanap) jön össze és serleget ürít Környei Béla (személy) (információ)  emlékére. Síremlékleleplezése 1930. (időpont) ápr. 30-án volt. (Liptay Károly.) (személy) (információ)  szin_III.0040.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Környei Béla címszóvég 27588 Szócikk: Környei Béla operaénekes, a M. Kir. Opera yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1873. május xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 18-án, Krumauban, ytelepulesy krumau ytelepulesy Krumau yorszagy Csehország ykodvegy Ausztriában, ytelepulesy ausztria ytelepulesy Ausztriá yorszagy Ausztria ykodvegy megh. 1925. április 28-án, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint magyar állampolgár és mint a magyar hang birodalmának mindmáig sem pótolt nagy vesztesége. Az út és az idő, mely ezt az egész zenei és művészvilágban úgy itthon, mint külföldön számontartott kiváló énekest Ausztriából ytelepulesy ausztria ytelepulesy Ausztriá yorszagy Ausztria ykodvegy a magyar földre vezette, valóban változatos, érdekes életet tüntet fel. Atyja katonatiszt volt és a fiatal Környei yszemelynevy környei yszemelynevy Környei yszemelynevy környei yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy ykodvegy ifjúkorát mégis mint iparostanonc, mint szobafestő és mázolósegéd töltötte el, mígnem zengő lelke és énekesi elhivatottsága kiváltották őt a nem neki való ipari foglalkozásból. Mondják, hogy Evva Lajos, yszemelynevy evva lajos yszemelynevy Evva Lajos yszemelynevy evva yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Evva yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szerencséskezű, jószemű és biztosfülű igazgatója valahol munkaközben hallotta énekelni a fiatal iparos Környeit, yszemelynevy környei yszemelynevy Környei yszemelynevy környei yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy ykodvegy akinek a hangja és máris elragadó énekkészsége annyira megejtették a színigazgatót, hogy nyomban tárgyalásba bocsátkozott a fiatal szobafestővel, akit a benneélő lángoló művészvágy következtében könnyű volt elcsábítani az ipartól a színpadhoz. Így 1896. xevtizedx 1895 október xtalanevtizedx 1905 1-én volt az a nevezetes nap, amikor Környei Béla, yszemelynevy környei béla yszemelynevy Környei Béla yszemelynevy környei yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy a későbbi nagyszerű énekművész, megtalálta magát és belépett a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kórusába, ahol Ewa yszemelynevy ewa yszemelynevy Ewa yszemelynevy ewa yszemelynevy yszemelynevy Ewa yszemelynevy ykodvegy különös figyelme és gondossága mellett nemcsak az önképzés és az általános művelődés terén tökélesült, de a Solymossy Elek yszemelynevy solymossy elek yszemelynevy Solymossy Elek yszemelynevy solymossy yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Solymossy yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy népszínházi yintezmenyy népszínház yintezmenyy népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy népszính yintezmenyy ykodvegy tag színésziskolájában gyorsan elsajátította azt a játéktudást is, amire mint színésznek a további érvényesülésében szüksége volt. Zenei kiképzését első felesége, Galyassy Paula, yszemelynevy galyassy paula yszemelynevy Galyassy Paula yszemelynevy galyassy yszemelynevy paula yszemelynevy yszemelynevy Galyassy yszemelynevy Paula yszemelynevy ykodvegy maga is kiváló, nagytudású énekesnő vállalta és Környei Béla yszemelynevy környei béla yszemelynevy Környei Béla yszemelynevy környei yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy olyan jeles tanítványnak bizonyult, hogy már rövid idő múlva szinte vetekedtek érte az elsőrendű magyar vidéki színigazgatók. Krecsányi Ignác, yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy a buda—temesvári ytelepulesy buda—temesvári ytelepulesy buda—temesvári ymegyey temes megye ykodvegy direktor hódította magához és elsőrendű baritonistának szerződtette. Környei Béla yszemelynevy környei béla yszemelynevy Környei Béla yszemelynevy környei yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy pompás terjedelmű hanganyaga baj nélkül képes volt megbirkózni a Kornevillei harangok ycimy kornevillei harangok ycimy Kornevillei harangok ycimy kornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Kornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy Henry márkijával yszerepy henry márki yszerepy Henry márki yszerepy henry yszerepy márki yszerepy yszerepy Henry yszerepy márki yszerepy ykodvegy és például a Rip van Winkle ycimy rip van winkle ycimy Rip van Winkle ycimy rip ycimy van ycimy winkle ycimy ycimy Rip ycimy van ycimy Winkle ycimy ykodvegy címszerepével. A zenei szakértelem a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy előadások alatt megállapította, hogy Környei yszemelynevy környei yszemelynevy Környei yszemelynevy környei yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy ykodvegy baritonális tenorja nem efféle feladatokra való és a félreismert tenorista már 1908-ban xevtizedx 1905 a Király Színházhoz yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy került, ahol talán a Lehár-féle yszemelynevy lehár yszemelynevy Lehár yszemelynevy lehár yszemelynevy yszemelynevy Lehár yszemelynevy ykodvegy operettek és Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh pongrác yszemelynevy Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh yszemelynevy pongrác yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy „János vitéz-ének ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy néhányszor elénekelt címszerepén túl nem talált magához méltó feladatokat. Elhivatottsága, jogos vágyai és főleg képessége az Opera yintezmenyy opera yintezmenyy Opera yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy ykodvegy felé terelték és már 1898. xevtizedx 1895 szeptember xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 havában próbát énekelt, mint tenorista a M. Kir. Operaházban, yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy amelynek színpadán ugyanezen év november 12-én a „Hegyek alján ycimy hegyek alján ycimy Hegyek alján ycimy hegyek ycimy alján ycimy ycimy Hegyek ycimy alján ycimy ykodvegy Pedrójában yszerepy pedró yszerepy Pedró yszerepy pedró yszerepy yszerepy Pedró yszerepy ykodvegy be is mutatkozott. Sikere azonnal szerződést biztosított neki és olyan széles repertoárt, hogy új szerepeinek betanulásához valóban olyan kivételes képességekre volt szükség, mint aminővel Környei yszemelynevy környei yszemelynevy Környei yszemelynevy környei yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy ykodvegy rendelkezett is. Radamest, yszerepy radames yszerepy Radames yszerepy radames yszerepy yszerepy Radames yszerepy ykodvegy Turridút, yszerepy turridú yszerepy Turridú yszerepy turridú yszerepy yszerepy Turridú yszerepy ykodvegy Mariót, yszerepy marió yszerepy Marió yszerepy marió yszerepy yszerepy Marió yszerepy ykodvegy Caniót, yszerepy canió yszerepy Canió yszerepy canió yszerepy yszerepy Canió yszerepy ykodvegy Pedrót, yszerepy pedró yszerepy Pedró yszerepy pedró yszerepy yszerepy Pedró yszerepy ykodvegy Manricót, yszerepy manricó yszerepy Manricó yszerepy manricó yszerepy yszerepy Manricó yszerepy ykodvegy a Rigoletto hercegét, yszerepy rigoletto hercege yszerepy Rigoletto hercegé yszerepy rigoletto yszerepy hercege yszerepy yszerepy Rigoletto yszerepy hercegé yszerepy ykodvegy Don Josét, yszerepy don jose yszerepy Don José yszerepy don yszerepy jose yszerepy yszerepy Don yszerepy José yszerepy ykodvegy Faustot yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy és minden jelentős operatenort betanult és a magáévá tett. Emellett volt kedve, ideje és fizikuma ah­hoz, hogy olyan művészi kirándulásokat is végezzen, mint a Vígszínház „Három a kislány című darabjának Schubert-partija, yszemelynevy schubert yszemelynevy Schubert yszemelynevy schubert yszemelynevy yszemelynevy Schubert yszemelynevy ykodvegy amelyet százszor énekelt, 1914—15-ben. xevtizedx 1915 Később valami megmagyarázhatatlan nyugtalanság fogta el és nem maradt meg a budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Opera yintezmenyy opera yintezmenyy Opera yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Opera yintezmenyy ykodvegy kötelékében, sőt a házasságát is felbontotta és elvette Szamosi Elzát, yszemelynevy szamosi elza yszemelynevy Szamosi Elzá yszemelynevy szamosi yszemelynevy elza yszemelynevy yszemelynevy Szamosi yszemelynevy Elzá yszemelynevy ykodvegy a M. Kir. Opera yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy ünnepelt Carmenjét, yszerepy carmen yszerepy Carmen yszerepy carmen yszerepy yszerepy Carmen yszerepy ykodvegy akivel Amerikába ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy is áthajózott egy kis turnéra. Előzőleg, vagyis 1916. okt. xtalanevtizedx 1925 17-én, a bécsi udvari Operában yintezmenyy bécsi udvari opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udvari yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy is fellépett és jelentékeny sikert aratott Radames yszerepy radames yszerepy Radames yszerepy radames yszerepy yszerepy Radames yszerepy ykodvegy szerepében. Bécsből ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy mégis hazavágyott, mert ízig-vérig magyarnak érezte magát és nagyon szerette a barátait. Éjszakákon keresztül énekelt nekik a legteljesebb hangpazarlással, Magyari Imre yszemelynevy magyari imre yszemelynevy Magyari Imre yszemelynevy magyari yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Magyari yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy cigányzenekara mellett. Akik a Környei Béla yszemelynevy környei béla yszemelynevy Környei Béla yszemelynevy környei yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy zengő ajkairól hallották a szép Dóczy- yszemelynevy dóczy yszemelynevy Dóczy yszemelynevy dóczy yszemelynevy yszemelynevy Dóczy yszemelynevy ykodvegy és Dankó-nótákat, yszemelynevy dankó yszemelynevy Dankó yszemelynevy dankó yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy ykodvegy azok nem voltak képesek elhinni, hogy ez az énekes osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy földön született. Vagy, ha végre elhitték, bámulták a magyar föld, a magyar levegő átalakító, lélekformáló erejét, amely egy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy katonatiszt fiából ilyen magyar énekest alkotott. Zengő ajkai egy váratlanul rátámadt fertőző betegséggel érkezett korai elmúlással örökre lezárultak. Orbánc ölte meg, harmadik házastársa, Sándor Mária yszemelynevy sándor mária yszemelynevy Sándor Mária yszemelynevy sándor yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy operaénekesnő leggondosabb ápolása dacára. Első házasságából született Paula leánya, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kiváló drámai művésznője, jeles írónő és Béla fia, a kitűnő zongoraművész. Emlékét nagyszámú színházi rajongóján kívül a „Fehér holló ycimy fehér holló ycimy Fehér holló ycimy fehér ycimy holló ycimy ycimy Fehér ycimy holló ycimy ykodvegy színésztársaság is kegyelettel őrzi, amely minden évben nagypénteken (ez színházi „normanap) jön össze és serleget ürít Környei Béla yszemelynevy környei béla yszemelynevy Környei Béla yszemelynevy környei yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy emlékére. Síremlékleleplezése 1930. xevtizedx 1935 ápr. 30-án volt. (Liptay Károly.) yszemelynevy liptay károly yszemelynevy Liptay Károly yszemelynevy liptay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy liptay károly szin_III.0040.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Környei Béla - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0040.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0040.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27588.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Környei Béla

Szócikk: Környei Béla operaénekes, a M. Kir. Opera tagja, sz. 1873. május 18-án, Krumauban, Ausztriában, megh. 1925. április 28-án, Budapesten, mint magyar állampolgár és mint a magyar hang birodalmának mindmáig sem pótolt nagy vesztesége. Az út és az idő, mely ezt az egész zenei és művészvilágban úgy itthon, mint külföldön számontartott kiváló énekest Ausztriából a magyar földre vezette, valóban változatos, érdekes életet tüntet fel. Atyja katonatiszt volt és a fiatal Környei ifjúkorát mégis mint iparostanonc, mint szobafestő és mázolósegéd töltötte el, mígnem zengő lelke és énekesi elhivatottsága kiváltották őt a nem neki való ipari foglalkozásból. Mondják, hogy Evva Lajos, a budapesti Népszínház szerencséskezű, jószemű és biztosfülű igazgatója valahol munkaközben hallotta énekelni a fiatal iparos Környeit, akinek a hangja és máris elragadó énekkészsége annyira megejtették a színigazgatót, hogy nyomban tárgyalásba bocsátkozott a fiatal szobafestővel, akit a benneélő lángoló művészvágy következtében könnyű volt elcsábítani az ipartól a színpadhoz. Így 1896. október 1-én volt az a nevezetes nap, amikor Környei Béla, a későbbi nagyszerű énekművész, megtalálta magát és belépett a Népszínház kórusába, ahol Ewa különös figyelme és gondossága mellett nemcsak az önképzés és az általános művelődés terén tökélesült, de a Solymossy Elek népszínházi tag színésziskolájában gyorsan elsajátította azt a játéktudást is, amire mint színésznek a további érvényesülésében szüksége volt. Zenei kiképzését első felesége, Galyassy Paula, maga is kiváló, nagytudású énekesnő vállalta és Környei Béla olyan jeles tanítványnak bizonyult, hogy már rövid idő múlva szinte vetekedtek érte az elsőrendű magyar vidéki színigazgatók. Krecsányi Ignác, a buda—temesvári direktor hódította magához és elsőrendű baritonistának szerződtette. Környei Béla pompás terjedelmű hanganyaga baj nélkül képes volt megbirkózni a Kornevillei harangok Henry márkijával és például a Rip van Winkle címszerepével. A zenei szakértelem a budai előadások alatt megállapította, hogy Környei baritonális tenorja nem efféle feladatokra való és a félreismert tenorista már 1908-ban a Király Színházhoz került, ahol talán a Lehár-féle operettek és Kacsóh Pongrác „János vitéz-ének néhányszor elénekelt címszerepén túl nem talált magához méltó feladatokat. Elhivatottsága, jogos vágyai és főleg képessége az Opera felé terelték és már 1898. szeptember havában próbát énekelt, mint tenorista a M. Kir. Operaházban, amelynek színpadán ugyanezen év november 12-én a „Hegyek alján Pedrójában be is mutatkozott. Sikere azonnal szerződést biztosított neki és olyan széles repertoárt, hogy új szerepeinek betanulásához valóban olyan kivételes képességekre volt szükség, mint aminővel Környei rendelkezett is. Radamest, Turridút, Mariót, Caniót, Pedrót, Manricót, a Rigoletto hercegét, Don Josét, Faustot és minden jelentős operatenort betanult és a magáévá tett. Emellett volt kedve, ideje és fizikuma ah­hoz, hogy olyan művészi kirándulásokat is végezzen, mint a Vígszínház „Három a kislány című darabjának Schubert-partija, amelyet százszor énekelt, 1914—15-ben. Később valami megmagyarázhatatlan nyugtalanság fogta el és nem maradt meg a budapest Opera kötelékében, sőt a házasságát is felbontotta és elvette Szamosi Elzát, a M. Kir. Opera ünnepelt Carmenjét, akivel Amerikába is áthajózott egy kis turnéra. Előzőleg, vagyis 1916. okt. 17-én, a bécsi udvari Operában is fellépett és jelentékeny sikert aratott Radames szerepében. Bécsből mégis hazavágyott, mert ízig-vérig magyarnak érezte magát és nagyon szerette a barátait. Éjszakákon keresztül énekelt nekik a legteljesebb hangpazarlással, Magyari Imre cigányzenekara mellett. Akik a Környei Béla zengő ajkairól hallották a szép Dóczy- és Dankó-nótákat, azok nem voltak képesek elhinni, hogy ez az énekes osztrák földön született. Vagy, ha végre elhitték, bámulták a magyar föld, a magyar levegő átalakító, lélekformáló erejét, amely egy osztrák katonatiszt fiából ilyen magyar énekest alkotott. Zengő ajkai egy váratlanul rátámadt fertőző betegséggel érkezett korai elmúlással örökre lezárultak. Orbánc ölte meg, harmadik házastársa, Sándor Mária operaénekesnő leggondosabb ápolása dacára. Első házasságából született Paula leánya, a Nemzeti Színház kiváló drámai művésznője, jeles írónő és Béla fia, a kitűnő zongoraművész. Emlékét nagyszámú színházi rajongóján kívül a „Fehér holló színésztársaság is kegyelettel őrzi, amely minden évben nagypénteken (ez színházi „normanap) jön össze és serleget ürít Környei Béla emlékére. Síremlékleleplezése 1930. ápr. 30-án volt. (Liptay Károly.) szin_III.0040.pdf III