Címszó: Kőszegi Teréz - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1901

SZULETESIEVTIZED 1905

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0045.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0045.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27633.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kőszegi Teréz

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527630.htm

 

Szócikk: Kőszegi Teréz operaénekesnő, sz. 1901. (születés éve) február 13-án, Budapesten. (Budapest) Szülei tanítónőnek szánták s a tanítói oklevelet meg is szerezte, de szép énekhangja lévén és tehetséget is érezvén magában, beiratkozott a Zeneművészeti Főiskolába, (intézmény) ahol nemcsak énekhangját képezték ki, hanem színpadi játékot is tanult. Közben a francia, (nyelv) (információ)  német (nyelv) (információ)  és angol (nyelv) nyelvekben, úgyszintén a zongorajátékban sok jártasságot szerzett. A Zeneakadémia (intézmény) (információ)  elvégzése után, 1923. (időpont) június havában leszerződött a Városi Színházhoz, (intézmény) (információ)  melynek azóta állandó tagja s az ottani opera­előadások egyik kiváló erőssége, sőt mikor a Városi Színház (intézmény) (információ)  állami kezelésben volt, Kőszegi Terézt (személy) (információ)  több ízben felléptették a Magy. Kir. Operaházban (intézmény) is. De nemcsak mint operaénekesnő ér el sikereket, hanem — színészi tehetségénél fogva — a klasszikus operetteknek s a magyar népszínműveknek is hivatott előadója. Az 1928-ik (időpont) év első negyedében művészi körúton volt Amerikában, (ország) ahol opera-áriáival és szép magyar nótáival mindenfelé nagy sikert aratott, de nemcsak ott, hanem már előzőleg (1927. (időpont) nyarán) Olaszországban (ország) is. A „La Vedetta d'Italia (intézmény) (információ)  (1927. (időpont) VII. 21.) kiemeli kvalitásait, meleg, dallamos hangját, tökéletes timbre-jét, hangjának biztos iskolázottságát, szenvedélyes mimikáját. Az amerikai (ország) lapok közül a „The New-York Times (cím) (1928. (időpont) I. 22.) különösen a „Faust (cím) (információ)  „ékszer-áriá-ját méltányolja, a „Szabadság (intézmény) c. amerikai (ország) magyar lap pedig (1928. (időpont) II. 15.) szépen énekelt magyar népdalait dicséri. Kvalitásait különben a sajtó és közönség idehaza is méltányolja, úgy a színpadon, mint a hangversenyteremben s a Rádióban. 1929-ben (időpont) elnyerte a Székesfőváros (Budapest) 1000 pengős ösztöndíját. Főbb szerepei: Pillangó kisasszony (szerep) (címszerep), Margit (szerep) (Faust), (cím) (információ)  Nedda (szerep) (Bajazzók), (cím) (információ)  Micaéla (szerep) (Carmen), (cím) (információ)  Musette (szerep) (Bohémélet), (cím) (információ)  Juliska (szerep) (Jancsi és Juliska), (cím) (információ)  Antónia (szerep) (Hoffmann meséi), (cím) (információ)  Cherubin (szerep) (Figaro), (cím) (információ)  Marcellina (szerep) (Fidélio), (cím) Annácska (szerep) (Bűvös vadász), (cím) (információ)  Mari (szerep) (Eladott menyasszony; (cím) (információ)  Cár és ács), (cím) (információ)  Adalgisa (szerep) (Norma), (cím) (információ)  Saffi (szerep) (Cigánybáró), (cím) (információ)  Médi (szerep) (információ)  (Három a kis lány), (cím) (információ)  Iluska (szerep) (János vitéz), (cím) (információ)  Erzsike (szerep) (Sárga csikó), (cím) (információ)  Évi (szerep) (Cigány), (cím) (információ)  Erzsike (szerep) (Akácvirág), (cím) Rafaéla (szerep) (Nagyapó) (cím) (információ)  stb., stb. szin_III.0045.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kőszegi Teréz címszóvég 27633 Szócikk: Kőszegi Teréz operaénekesnő, sz. 1901. február xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 13-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Szülei tanítónőnek szánták s a tanítói oklevelet meg is szerezte, de szép énekhangja lévén és tehetséget is érezvén magában, beiratkozott a Zeneművészeti Főiskolába, yintezmenyy zeneművészeti főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy ykodvegy ahol nemcsak énekhangját képezték ki, hanem színpadi játékot is tanult. Közben a francia, ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy és angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy nyelvekben, úgyszintén a zongorajátékban sok jártasságot szerzett. A Zeneakadémia yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy elvégzése után, 1923. xevtizedx 1925 június havában leszerződött a Városi Színházhoz, yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy melynek azóta állandó tagja s az ottani opera­előadások egyik kiváló erőssége, sőt mikor a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy állami kezelésben volt, Kőszegi Terézt yszemelynevy kőszegi teréz yszemelynevy Kőszegi Teréz yszemelynevy kőszegi yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Kőszegi yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy több ízben felléptették a Magy. Kir. Operaházban yintezmenyy magy. kir. operaház yintezmenyy Magy. Ki yintezmenyy magy. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy is. De nemcsak mint operaénekesnő ér el sikereket, hanem — színészi tehetségénél fogva — a klasszikus operetteknek s a magyar népszínműveknek is hivatott előadója. Az 1928-ik év első negyedében művészi körúton volt Amerikában, ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy ahol opera-áriáival és szép magyar nótáival mindenfelé nagy sikert aratott, de nemcsak ott, hanem már előzőleg (1927. nyarán) Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy is. A „La Vedetta d'Italia yintezmenyy la vedetta d'italia yintezmenyy La Vedet yintezmenyy la yintezmenyy vedetta yintezmenyy d'italia yintezmenyy yintezmenyy La yintezmenyy Vedet yintezmenyy ykodvegy (1927. VII. 21.) kiemeli kvalitásait, meleg, dallamos hangját, tökéletes timbre-jét, hangjának biztos iskolázottságát, szenvedélyes mimikáját. Az amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy lapok közül a „The New-York Times ycimy the new-york times ycimy The New-York Times ycimy the ycimy new-york ycimy times ycimy ycimy The ycimy New-York ycimy Times ycimy ykodvegy (1928. I. 22.) különösen a „Faust ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy „ékszer-áriá-ját méltányolja, a „Szabadság yintezmenyy szabadság yintezmenyy Szabadsá yintezmenyy szabadság yintezmenyy yintezmenyy Szabadsá yintezmenyy ykodvegy c. amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy magyar lap pedig (1928. II. 15.) szépen énekelt magyar népdalait dicséri. Kvalitásait különben a sajtó és közönség idehaza is méltányolja, úgy a színpadon, mint a hangversenyteremben s a Rádióban. 1929-ben elnyerte xtalanevtizedx 1935 a Székesfőváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1000 pengős ösztöndíját. Főbb szerepei: Pillangó kisasszony yszerepy pillangó kisasszony yszerepy Pillangó kisasszony yszerepy pillangó yszerepy kisasszony yszerepy yszerepy Pillangó yszerepy kisasszony yszerepy ykodvegy (címszerep), Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy (Faust), ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Nedda yszerepy nedda yszerepy Nedda yszerepy nedda yszerepy yszerepy Nedda yszerepy ykodvegy (Bajazzók), ycimy bajazzók ycimy Bajazzók ycimy bajazzók ycimy ycimy Bajazzók ycimy ykodvegy Micaéla yszerepy micaéla yszerepy Micaéla yszerepy micaéla yszerepy yszerepy Micaéla yszerepy ykodvegy (Carmen), ycimy carmen ycimy Carmen ycimy carmen ycimy ycimy Carmen ycimy ykodvegy Musette yszerepy musette yszerepy Musette yszerepy musette yszerepy yszerepy Musette yszerepy ykodvegy (Bohémélet), ycimy bohémélet ycimy Bohémélet ycimy bohémélet ycimy ycimy Bohémélet ycimy ykodvegy Juliska yszerepy juliska yszerepy Juliska yszerepy juliska yszerepy yszerepy Juliska yszerepy ykodvegy (Jancsi és Juliska), ycimy jancsi és juliska ycimy Jancsi és Juliska ycimy jancsi ycimy és ycimy juliska ycimy ycimy Jancsi ycimy és ycimy Juliska ycimy ykodvegy Antónia yszerepy antónia yszerepy Antónia yszerepy antónia yszerepy yszerepy Antónia yszerepy ykodvegy (Hoffmann meséi), ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy Cherubin yszerepy cherubin yszerepy Cherubin yszerepy cherubin yszerepy yszerepy Cherubin yszerepy ykodvegy (Figaro), ycimy figaro ycimy Figaro ycimy figaro ycimy ycimy Figaro ycimy ykodvegy Marcellina yszerepy marcellina yszerepy Marcellina yszerepy marcellina yszerepy yszerepy Marcellina yszerepy ykodvegy (Fidélio), ycimy fidélio ycimy Fidélio ycimy fidélio ycimy ycimy Fidélio ycimy ykodvegy Annácska yszerepy annácska yszerepy Annácska yszerepy annácska yszerepy yszerepy Annácska yszerepy ykodvegy (Bűvös vadász), ycimy bűvös vadász ycimy Bűvös vadász ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ycimy Bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy Mari yszerepy mari yszerepy Mari yszerepy mari yszerepy yszerepy Mari yszerepy ykodvegy (Eladott menyasszony; ycimy eladott menyasszony ycimy Eladott menyasszony ycimy eladott ycimy menyasszony ycimy ycimy Eladott ycimy menyasszony ycimy ykodvegy Cár és ács), ycimy cár és ács ycimy Cár és ács ycimy cár ycimy és ycimy ács ycimy ycimy Cár ycimy és ycimy ács ycimy ykodvegy Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy yszerepy Adalgisa yszerepy ykodvegy (Norma), ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy Saffi yszerepy saffi yszerepy Saffi yszerepy saffi yszerepy yszerepy Saffi yszerepy ykodvegy (Cigánybáró), ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Médi yszerepy médi yszerepy Médi yszerepy médi yszerepy yszerepy Médi yszerepy ykodvegy (Három a kis lány), ycimy három a kis lány ycimy Három a kis lány ycimy három ycimy a ycimy kis ycimy lány ycimy ycimy Három ycimy a ycimy kis ycimy lány ycimy ykodvegy Iluska yszerepy iluska yszerepy Iluska yszerepy iluska yszerepy yszerepy Iluska yszerepy ykodvegy (János vitéz), ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy Erzsike yszerepy erzsike yszerepy Erzsike yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsike yszerepy ykodvegy (Sárga csikó), ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy Évi yszerepy évi yszerepy Évi yszerepy évi yszerepy yszerepy Évi yszerepy ykodvegy (Cigány), ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy Erzsike yszerepy erzsike yszerepy Erzsike yszerepy erzsike yszerepy yszerepy Erzsike yszerepy ykodvegy (Akácvirág), ycimy akácvirág ycimy Akácvirág ycimy akácvirág ycimy ycimy Akácvirág ycimy ykodvegy Rafaéla yszerepy rafaéla yszerepy Rafaéla yszerepy rafaéla yszerepy yszerepy Rafaéla yszerepy ykodvegy (Nagyapó) ycimy nagyapó ycimy Nagyapó ycimy nagyapó ycimy ycimy Nagyapó ycimy ykodvegy stb., stb. szin_III.0045.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kőszegi Teréz - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1901

SZULETESIEVTIZED 1905

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0045.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0045.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27633.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kőszegi Teréz

Szócikk: Kőszegi Teréz operaénekesnő, sz. 1901. február 13-án, Budapesten. Szülei tanítónőnek szánták s a tanítói oklevelet meg is szerezte, de szép énekhangja lévén és tehetséget is érezvén magában, beiratkozott a Zeneművészeti Főiskolába, ahol nemcsak énekhangját képezték ki, hanem színpadi játékot is tanult. Közben a francia, német és angol nyelvekben, úgyszintén a zongorajátékban sok jártasságot szerzett. A Zeneakadémia elvégzése után, 1923. június havában leszerződött a Városi Színházhoz, melynek azóta állandó tagja s az ottani opera­előadások egyik kiváló erőssége, sőt mikor a Városi Színház állami kezelésben volt, Kőszegi Terézt több ízben felléptették a Magy. Kir. Operaházban is. De nemcsak mint operaénekesnő ér el sikereket, hanem — színészi tehetségénél fogva — a klasszikus operetteknek s a magyar népszínműveknek is hivatott előadója. Az 1928-ik év első negyedében művészi körúton volt Amerikában, ahol opera-áriáival és szép magyar nótáival mindenfelé nagy sikert aratott, de nemcsak ott, hanem már előzőleg (1927. nyarán) Olaszországban is. A „La Vedetta d'Italia (1927. VII. 21.) kiemeli kvalitásait, meleg, dallamos hangját, tökéletes timbre-jét, hangjának biztos iskolázottságát, szenvedélyes mimikáját. Az amerikai lapok közül a „The New-York Times (1928. I. 22.) különösen a „Faust „ékszer-áriá-ját méltányolja, a „Szabadság c. amerikai magyar lap pedig (1928. II. 15.) szépen énekelt magyar népdalait dicséri. Kvalitásait különben a sajtó és közönség idehaza is méltányolja, úgy a színpadon, mint a hangversenyteremben s a Rádióban. 1929-ben elnyerte a Székesfőváros 1000 pengős ösztöndíját. Főbb szerepei: Pillangó kisasszony (címszerep), Margit (Faust), Nedda (Bajazzók), Micaéla (Carmen), Musette (Bohémélet), Juliska (Jancsi és Juliska), Antónia (Hoffmann meséi), Cherubin (Figaro), Marcellina (Fidélio), Annácska (Bűvös vadász), Mari (Eladott menyasszony; Cár és ács), Adalgisa (Norma), Saffi (Cigánybáró), Médi (Három a kis lány), Iluska (János vitéz), Erzsike (Sárga csikó), Évi (Cigány), Erzsike (Akácvirág), Rafaéla (Nagyapó) stb., stb. szin_III.0045.pdf III