Címszó: Krasznay Mihályné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1825

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0053.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0053.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27713.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Krasznay Mihályné

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527713.htm

 

Szócikk: Krasznay Mihályné (Kőrösy Mária /Mimi/ Judit), (személy) (információ)  színésznő, sz. 1825. (születés éve) december 10-én, Tornán, (megye) megh. 1895. március 11-én, Kolozsvárott. (megye) Atyja Kőrösy Ferenc. (személy) (információ)  (L. o.) Tízhónapos korában került színpadra a „Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen (cím) c. némaképletben. Első komoly fellépte 1843-ban (időpont) Eperjesen (megye) volt, a „Falusi egyszerűség (cím) (információ)  Sárikájában. (szerep) 1847. (időpont) november 4-én fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a „Falura kell menni (cím) c. vj. Pauline (szerep) szerepében. Mint naiva és népszínműénekesnő bejárja az ország nagyobb városait, ú. m.: Ungvár, (megye) Sátoraljaújhely, (megye) Kassa, (megye) Debrecen, (megye) Nagyvárad, (megye) Arad, (megye) (információ)  Pozsony, (megye) Szeged, (megye) Temesvár, (megye) Lugos, (megye) Nagybecskerek (megye) és Újvidék (megye) színpadait, mindenütt diadalt aratva. 1850. (időpont) november 2-án, Aradon, (megye) (információ)  Philippovics (személy) (L. o.) felesége lesz, 1853-ban (időpont) Kolozsvárra (megye) szerződik, 1857-ben (időpont) Aradon (megye) (információ)  van, 1863-ban (időpont) Latabár Endre (személy) (információ)  társulatának dísze, 1863. (időpont) nyarán Molnár Györgyhöz (személy) (információ)  megy, 1871-ben (időpont) újra Kolozsvárott (megye) van, Fehérváry Antalnál. (személy) (információ)  1894. (időpont) április 19-én Kolozsvárott (megye) megünnepli 50 éves jubileumát a „Farsang iskolájá-ban. (cím) Molnár György (személy) (információ)  emlékirataiban így jellemzi: „A szubrettalakok és népszínműi genre megtestesült kedves személyesítője. Hangja nem volt nagyterjedelmű, de népdalait, kupiéit tiszta intonálással és a szöveg értelmes kiejtésével mindig nagy hatásra tudta emelni. Később kitűnő vígjátéki anyaszínésznő lett s mint ilyen állandó kedvence volt a kolozsvári (megye) közönségnek. szin_III.0053.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Krasznay Mihályné címszóvég 27713 Szócikk: Krasznay Mihályné (Kőrösy Mária /Mimi/ Judit), yszemelynevy kőrösy mária /mimi/ judit yszemelynevy Kőrösy Mária /Mimi/ Judit yszemelynevy kőrösy yszemelynevy mária yszemelynevy /mimi/ yszemelynevy judit yszemelynevy yszemelynevy Kőrösy yszemelynev színésznő, sz. 1825. december xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 10-én, Tornán, ytelepulesy torna ytelepulesy Torná ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy megh. 1895. március 11-én, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Atyja Kőrösy Ferenc. yszemelynevy kőrösy ferenc yszemelynevy Kőrösy Ferenc yszemelynevy kőrösy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kőrösy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy (L. o.) Tízhónapos korában került színpadra a „Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen ycimy mária terézia a pozsonyi országgyűlésen ycimy Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen ycimy mária ycimy terézia ycimy a ycimy pozsonyi ycimy országgyűlésen ycimy ycimy Mária ycimy Terézia ycim c. némaképletben. Első komoly fellépte 1843-ban xevtizedx 1845 Eperjesen ytelepulesy eperjes ytelepulesy Eperjes ymegyey sáros megye ykodvegy volt, a „Falusi egyszerűség ycimy falusi egyszerűség ycimy Falusi egyszerűség ycimy falusi ycimy egyszerűség ycimy ycimy Falusi ycimy egyszerűség ycimy ykodvegy Sárikájában. yszerepy sárika yszerepy Sáriká yszerepy sárika yszerepy yszerepy Sáriká yszerepy ykodvegy 1847. november xtalanevtizedx 1855 4-én fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a „Falura kell menni ycimy falura kell menni ycimy Falura kell menni ycimy falura ycimy kell ycimy menni ycimy ycimy Falura ycimy kell ycimy menni ycimy ykodvegy c. vj. Pauline yszerepy pauline yszerepy Pauline yszerepy pauline yszerepy yszerepy Pauline yszerepy ykodvegy szerepében. Mint naiva és népszínműénekesnő bejárja az ország nagyobb városait, ú. m.: Ungvár, ytelepulesy ungvár ytelepulesy Ungvár ymegyey ung megye ykodvegy Sátoraljaújhely, ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Nagyvárad, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Szeged, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Temesvár, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Lugos, ytelepulesy lugos ytelepulesy Lugos ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy Nagybecskerek ytelepulesy nagybecskerek ytelepulesy Nagybecskerek ymegyey torontál megye ykodvegy és Újvidék ytelepulesy újvidék ytelepulesy Újvidék ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy színpadait, mindenütt diadalt aratva. 1850. xevtizedx 1855 november 2-án, Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Philippovics yszemelynevy philippovics yszemelynevy Philippovics yszemelynevy philippovics yszemelynevy yszemelynevy Philippovics yszemelynevy ykodvegy (L. o.) felesége lesz, 1853-ban Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződik, 1857-ben Aradon xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy van, 1863-ban xevtizedx 1865 Latabár Endre yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy társulatának dísze, 1863. nyarán xtalanevtizedx 1875 Molnár Györgyhöz yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy megy, 1871-ben xevtizedx 1875 újra xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy van, Fehérváry Antalnál. yszemelynevy fehérváry antal yszemelynevy Fehérváry Antal yszemelynevy fehérváry yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérváry yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy 1894. xevtizedx 1895 április 19-én Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megünnepli 50 éves jubileumát a „Farsang iskolájá-ban. ycimy farsang iskolája ycimy Farsang iskolájá ycimy farsang ycimy iskolája ycimy ycimy Farsang ycimy iskolájá ycimy ykodvegy Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy emlékirataiban így jellemzi: „A szubrettalakok és népszínműi genre megtestesült kedves személyesítője. Hangja nem volt nagyterjedelmű, de népdalait, kupiéit tiszta intonálással és a szöveg értelmes kiejtésével mindig nagy hatásra tudta emelni. Később kitűnő vígjátéki anyaszínésznő lett s mint ilyen állandó kedvence volt a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy közönségnek. szin_III.0053.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Krasznay Mihályné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1825

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0053.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0053.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27713.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Krasznay Mihályné

Szócikk: Krasznay Mihályné (Kőrösy Mária /Mimi/ Judit), színésznő, sz. 1825. december 10-én, Tornán, megh. 1895. március 11-én, Kolozsvárott. Atyja Kőrösy Ferenc. (L. o.) Tízhónapos korában került színpadra a „Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen c. némaképletben. Első komoly fellépte 1843-ban Eperjesen volt, a „Falusi egyszerűség Sárikájában. 1847. november 4-én fellépett a Nemzeti Színházban, a „Falura kell menni c. vj. Pauline szerepében. Mint naiva és népszínműénekesnő bejárja az ország nagyobb városait, ú. m.: Ungvár, Sátoraljaújhely, Kassa, Debrecen, Nagyvárad, Arad, Pozsony, Szeged, Temesvár, Lugos, Nagybecskerek és Újvidék színpadait, mindenütt diadalt aratva. 1850. november 2-án, Aradon, Philippovics (L. o.) felesége lesz, 1853-ban Kolozsvárra szerződik, 1857-ben Aradon van, 1863-ban Latabár Endre társulatának dísze, 1863. nyarán Molnár Györgyhöz megy, 1871-ben újra Kolozsvárott van, Fehérváry Antalnál. 1894. április 19-én Kolozsvárott megünnepli 50 éves jubileumát a „Farsang iskolájá-ban. Molnár György emlékirataiban így jellemzi: „A szubrettalakok és népszínműi genre megtestesült kedves személyesítője. Hangja nem volt nagyterjedelmű, de népdalait, kupiéit tiszta intonálással és a szöveg értelmes kiejtésével mindig nagy hatásra tudta emelni. Később kitűnő vígjátéki anyaszínésznő lett s mint ilyen állandó kedvence volt a kolozsvári közönségnek. szin_III.0053.pdf III