Címszó: Krecsányi Ignác - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1844

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0054.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0054.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27723.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Krecsányi Ignác

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527723.htm

 

Szócikk: Krecsányi Ignác színigazgató (1844-1923). (időpont) Évekkel ezelőtt, 1923-ban (időpont) közölték a lapok, hogy jubileum készül, ötvenesztendős. Magyar színigazgató ötvenesztendős munkájára emlékeznek az emberek. Nagy szó! A munkát ünneplik! Nem a gazdagságot, a hivatali méltóságot, a születést, rangot, de a munkát. Könnybe borult a szemem. Előttem állott Krecsányi Ignác, (személy) (információ)  az ünnepelt. Láttam szikár, egyenes alakját, magas homlokát, dús, ősz haját s a szemét, azokat a jóságos, becsületes szemeket, melyek kutatóan, de véghetetlenül megnyerően néztek reám, mikor először fogtam vele kezet. És azóta mindig látom ezeket a szemeket. A legbecsületesebb, legigazibb lélek tükrét, melyhez hasonló nagyon kevés van ebben a mai időben. De a régiekben sincs. És azóta mindig forrón tör elő szívemből az óhaj: Adj uram Isten ilyen embereket ennek a mi szerencsétlen magyar hazánknak! A buda—temesvári színtársulat (intézmény) 1908-ban (időpont) ünnepelte Krecsányi Ignác (személy) (információ)  budai (Budapest) működésének huszonötödik évfordulóját. Az ünnepségre vonatkozó felhívásban utalt arra, hogy „mikor a színészpálya még nem kecsegtetett kényelmes életmóddal, a tollnak egy forróvérű, tettre vágyó lelkes harcosa letette a fegyvert, hogy helyébe olyan fegyvert ragadjon, mellyel kitűzött szent céljának, a magyarság terjesztésének hathatósabb diadalt szerezzen. Az „Athenaeum (intézmény) (információ)  szorgalmas korrektora, később a „Fővárosi Lapok (intézmény) (információ)  jeles munkatársa otthagyta biztos állását s kezébe vette a vidéki színigazgató vándorbotját s lelkes csapatával bejárta az országot, diadalmasan küzdve nélkülözéssel, részvétlenséggel s a vidéki színigazgatók rémével: a nemzetiséglakta vidék rideg közönyével. Küszködött, harcolt, járatlan úton vágott irtást s feltartóztathatatlanul előre törtetett a magyarság zászlójával, míg végre kitűzte a zászlót az ország szívébe: Budára! (Budapest) És Krecsányi Ignác (személy) (információ)  kezében a koldusbot kivirágzott. Törhetetlen akaratereje, lángoló lelkesedése, tudása, művészlelke kivívta a sikert, olyan erős várat épített a német (nemzetiség) (információ)  Budán (Budapest) a magyarságnak, mely örök dicsősége a magyar kultúrának. De nagyok és elévülhetetlenek az érdemei az igazi, szépirodalom terjesztésében is. Sohasem volt a sablonok embere. Tudott önállóan dolgozni, senkit sem utánozva. Azt vallotta, hogy a „magyar kultúra akkor lesz nagy és dicső, ha minden vidéki városban lesz önálló, a fővárostól (Budapest) független, alkotni tudó és akaró szellemi élet. Sok eredeti magyar színpadi munkát adott elő, mindig csak a munkát nézte s nem azt, hogy ki és mi a szerző. 1844. (időpont) ápr. 1-én született Margittán, (megye) Bihar megyében. (megye) (információ)  Atyja iparos volt. Színészi működését 1863-ban, (időpont) Molnár György (személy) (információ)  budai népszínházánál (intézmény) (információ)  kezdte mint kardalos. 1867-ben (időpont) rövid időre felhagyott a színészkedéssel s az Athenaeum nyomdai vállalatnál (intézmény) (információ)  korrektor, majd a „Fővárosi Lapok (intézmény) (információ)  munkatársa lett. Hat év után ismét színész lett s többévi kóborlás után 1873-ban (időpont) 1600 (időpont) forint összetakarított tőkével Kecskeméten (megye) kezdte meg a „Szigetvári vértanuk (cím) (információ)  című drámával színigazgatói működését. Majd Szatmár, (megye) (információ)  Mármaros - sziget, (megye) Sátoraljaújhely, (megye) Sárospatak, (megye) Miskolc, (megye) Szabadka, (megye) Kassa, (megye) Debrecen (megye) közönsége tapsol működésének. 1883. (időpont) jún. 9-én nyitja meg a budai színkört. (intézmény) (információ)  Váradi Antal (személy) (információ)  „Buda ébredése (cím) (információ)  című prológjával. Sikeres műkődése után Aradon, (megye) (információ)  Temesvárott, (megye) Pozsonyban (megye) játszik, kitűnő társulatával. Temesvár (megye) városát valósággal a magyar színművészet végvárává tette. Megfordult Fiúméban, (megye) Triesztben (ország) is, dicsőséget szerezve a magyar művészetnek. Sok kitűnő magyar színésztehetséget fedezett fel. Medgyaszay Vilma, (személy) (információ)  Pethes Imre, (személy) (információ)  Környei Béla, (személy) (információ)  Somló Sándor, (személy) (információ)  Rózsa S. Lajos (személy) (információ)  nála kezdték pályájukat. 1913. (időpont) aug. 3-án tartotta utolsó előadását Budán. (Budapest) Nyugdíjba vonult, majd később a Haditermény Rt.-nál (intézmény) vállalt állást. Sok éven át buzgó tanácsosa volt a Színészegyesületnek, (intézmény) (információ)  mely 1914. (időpont) márc. 17-én dísztagjává választotta. A temesvári (megye) „Arany János Társaság (intézmény) (információ)  1910-ben (időpont) tüntette ki a tagsági oklevéllel. Szerkesztette a „Színházi Naptár-t, (intézmény) (információ)  a „Thália Emléklap-ot. (intézmény) 1914-ben (időpont) jelent meg Temesvárott (megye) „Régi dolgok régi színészetről (cím) című munkája. „Huszonhárom esztendő (cím) címmel Temesvár (megye) huszonhárom esztendős, „A budai (Budapest) nyári színészet története (cím) címmel pedig Buda (Budapest) nyári színészetének harmincesztendős történetét írta meg. Van egy színdarabja is: „Strikeoljunk-e vagy ne... (cím) címmel. Ötvenesztendős színigazgatói jubileumát 1923. (időpont) aug. 18-án ünnepelte a magyar közönség. Négy hónappal ezután 1923. (időpont) dec. 13 -án húnyta le örök álomra szemeit. A tabáni temetőben levő családi sírboltban temették el. Gazdag színészettörténeti hagyatékát, mely három kötet kéziratból, 1139 (időpont) színlapból és egy albumból áll, a Nemzeti Múzeum (intézmény) (információ)  őrzi. Nagyértékű okmánytára ez a magyar színészet történetének s az irodalomnak is. Krecsányi Ignác (személy) (információ)  pályája feledhetetlen a magyar színészet történetében. A magyar kultúra apostola, az irodalom forrószívű rajongója volt. Méltó arra, hogy méltányolják és kövessék példáját a maiak is. Kell hogy mindnyájan olyan becsületes érzésű, nemesgondolkozású, hivatásukért önzetlenül rajongó munkásai legyenek — a legmostohább viszonyok mellett is — a színháznak, irodalomnak, a magyar kultúrának, mint Krecsányi Ignác (személy) (információ)  volt. Hogy a magyar színigazgatók munkája nyomán élet fakadjon a magyar föld legkopárabb rögén is. Hogy minden cselekedetük hirdesse, terjessze, bizonyítsa a magyar irodalom, a magyar művészet erejét, hatalmát, szeplőtlen dicsőségét. (Serédi Jenő dr.) (személy) (információ)  szin_III.0054.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Krecsányi Ignác címszóvég 27723 Szócikk: Krecsányi Ignác színigazgató (1844-1923). Évekkel ezelőtt, 1923-ban közölték a lapok, hogy jubileum készül, ötvenesztendős. Magyar színigazgató ötvenesztendős munkájára emlékeznek az emberek. Nagy szó! A munkát ünneplik! Nem a gazdagságot, a hivatali méltóságot, a születést, rangot, de a munkát. Könnybe borult a szemem. Előttem állott Krecsányi Ignác, yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy az ünnepelt. Láttam szikár, egyenes alakját, magas homlokát, dús, ősz haját s a szemét, azokat a jóságos, becsületes szemeket, melyek kutatóan, de véghetetlenül megnyerően néztek reám, mikor először fogtam vele kezet. És azóta mindig látom ezeket a szemeket. A legbecsületesebb, legigazibb lélek tükrét, melyhez hasonló nagyon kevés van ebben a mai időben. De a régiekben sincs. És azóta mindig forrón tör elő szívemből az óhaj: Adj uram Isten ilyen embereket ennek a mi szerencsétlen magyar hazánknak! A buda—temesvári színtársulat yintezmenyy buda—temesvári színtársulat yintezmenyy buda—tem yintezmenyy buda—temesvári yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy buda—tem yintezmenyy ykodvegy 1908-ban xevtizedx 1905 ünnepelte Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy működésének huszonötödik évfordulóját. Az ünnepségre vonatkozó felhívásban utalt arra, hogy „mikor a színészpálya még nem kecsegtetett kényelmes életmóddal, a tollnak egy forróvérű, tettre vágyó lelkes harcosa letette a fegyvert, hogy helyébe olyan fegyvert ragadjon, mellyel kitűzött szent céljának, a magyarság terjesztésének hathatósabb diadalt szerezzen. Az „Athenaeum yintezmenyy athenaeum yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy athenaeum yintezmenyy yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy szorgalmas korrektora, később a „Fővárosi Lapok yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy jeles munkatársa otthagyta biztos állását s kezébe vette a vidéki színigazgató vándorbotját s lelkes csapatával bejárta az országot, diadalmasan küzdve nélkülözéssel, részvétlenséggel s a vidéki színigazgatók rémével: a nemzetiséglakta vidék rideg közönyével. Küszködött, harcolt, járatlan úton vágott irtást s feltartóztathatatlanul előre törtetett a magyarság zászlójával, míg végre kitűzte a zászlót az ország szívébe: Budára! buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy És Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy kezében a koldusbot kivirágzott. Törhetetlen akaratereje, lángoló lelkesedése, tudása, művészlelke kivívta a sikert, olyan erős várat épített a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a magyarságnak, mely örök dicsősége a magyar kultúrának. De nagyok és elévülhetetlenek az érdemei az igazi, szépirodalom terjesztésében is. Sohasem volt a sablonok embere. Tudott önállóan dolgozni, senkit sem utánozva. Azt vallotta, hogy a „magyar kultúra akkor lesz nagy és dicső, ha minden vidéki városban lesz önálló, a fővárostól főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy független, alkotni tudó és akaró szellemi élet. Sok eredeti magyar színpadi munkát adott elő, mindig csak a munkát nézte s nem azt, hogy ki és mi a szerző. 1844. xevtizedx 1845 ápr. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 1-én született Margittán, ytelepulesy margitta ytelepulesy Margittá ymegyey bihar megye ykodvegy Bihar megyében. ytelepulesy bihar megye ytelepulesy Bihar megyé ymegyey bihar megye ykodvegy Atyja iparos volt. Színészi működését 1863-ban, xevtizedx 1865 Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy budai népszínházánál yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy kezdte mint kardalos. 1867-ben rövid xtalanevtizedx 1875 időre felhagyott a színészkedéssel s az Athenaeum nyomdai vállalatnál yintezmenyy athenaeum nyomdai vállalat yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy athenaeum yintezmenyy nyomdai yintezmenyy vállalat yintezmenyy yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy korrektor, majd a „Fővárosi Lapok yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy munkatársa lett. Hat év után ismét színész lett s többévi kóborlás után 1873-ban xevtizedx 1875 1600 xevtizedx 1605 forint xtalanevtizedx 1615 xtalanevtizedx 1625 összetakarított tőkével Kecskeméten ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy kezdte meg a „Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári vértanuk ycimy Szigetvári vértanuk ycimy szigetvári ycimy vértanuk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanuk ycimy ykodvegy című drámával színigazgatói működését. Majd Szatmár, ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Mármaros - sziget, ytelepulesy mármaros - sziget ytelepulesy Mármaros - sziget ymegyey máramaros megye ykodvegy Sátoraljaújhely, ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy Sárospatak, ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy Miskolc, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Szabadka, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy közönsége tapsol működésének. 1883. xevtizedx 1885 jún. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 9-én nyitja meg a budai színkört. yintezmenyy budai színkör yintezmenyy budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy „Buda ébredése ycimy buda ébredése ycimy Buda ébredése ycimy buda ycimy ébredése ycimy ycimy Buda ycimy ébredése ycimy ykodvegy című prológjával. Sikeres műkődése után Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Temesvárott, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy játszik, kitűnő társulatával. Temesvár ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy városát valósággal a magyar színművészet végvárává tette. Megfordult Fiúméban, ytelepulesy fiúme ytelepulesy Fiúmé ymegyey fiume város és kerülete ykodvegy Triesztben ytelepulesy trieszt ytelepulesy Trieszt yorszagy Olaszország ykodvegy is, dicsőséget szerezve a magyar művészetnek. Sok kitűnő magyar színésztehetséget fedezett fel. Medgyaszay Vilma, yszemelynevy medgyaszay vilma yszemelynevy Medgyaszay Vilma yszemelynevy medgyaszay yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszay yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy Pethes Imre, yszemelynevy pethes imre yszemelynevy Pethes Imre yszemelynevy pethes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Pethes yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Környei Béla, yszemelynevy környei béla yszemelynevy Környei Béla yszemelynevy környei yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Környei yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Somló Sándor, yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Rózsa S. Lajos yszemelynevy rózsa s. lajos yszemelynevy Rózsa S. Lajos yszemelynevy rózsa yszemelynevy s. yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Rózsa yszemelynevy S. yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy nála kezdték pályájukat. 1913. xevtizedx 1915 aug. 3-án tartotta utolsó előadását Budán. buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nyugdíjba vonult, majd később a Haditermény Rt.-nál yintezmenyy haditermény rt. yintezmenyy Haditerm yintezmenyy haditermény yintezmenyy rt. yintezmenyy yintezmenyy Haditerm yintezmenyy ykodvegy vállalt állást. Sok éven át buzgó tanácsosa volt a Színészegyesületnek, yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy mely 1914. márc. 17-én dísztagjává választotta. A temesvári ytelepulesy temesvár ytelepulesy temesvár ymegyey temes megye ykodvegy „Arany János Társaság yintezmenyy arany jános társaság yintezmenyy Arany Já yintezmenyy arany yintezmenyy jános yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Arany yintezmenyy Já yintezmenyy ykodvegy 1910-ben tüntette ki a tagsági oklevéllel. Szerkesztette a „Színházi Naptár-t, yintezmenyy színházi naptár yintezmenyy Színházi yintezmenyy színházi yintezmenyy naptár yintezmenyy yintezmenyy Színházi yintezmenyy ykodvegy a „Thália Emléklap-ot. yintezmenyy thália emléklap yintezmenyy Thália yintezmenyy thália yintezmenyy emléklap yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy ykodvegy 1914-ben jelent xtalanevtizedx 1925 meg Temesvárott ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy „Régi dolgok régi színészetről ycimy régi dolgok régi színészetről ycimy Régi dolgok régi színészetről ycimy régi ycimy dolgok ycimy régi ycimy színészetről ycimy ycimy Régi ycimy dolgok ycimy régi ycimy színészetről ycimy ykodve című munkája. „Huszonhárom esztendő ycimy huszonhárom esztendő ycimy Huszonhárom esztendő ycimy huszonhárom ycimy esztendő ycimy ycimy Huszonhárom ycimy esztendő ycimy ykodvegy címmel Temesvár ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy huszonhárom esztendős, „A budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nyári színészet története ycimy a budai nyári színészet története ycimy A budai nyári színészet története ycimy a ycimy budai ycimy nyári ycimy színészet ycimy története ycimy ycimy A ycimy budai ycimy nyári ycimy színészet címmel pedig Buda buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nyári színészetének harmincesztendős történetét írta meg. Van egy színdarabja is: „Strikeoljunk-e vagy ne... ycimy strikeoljunk-e vagy ne... ycimy Strikeoljunk-e vagy ne... ycimy strikeoljunk-e ycimy vagy ycimy ne... ycimy ycimy Strikeoljunk-e ycimy vagy ycimy ne... ycimy ykodvegy címmel. Ötvenesztendős színigazgatói jubileumát 1923. xevtizedx 1925 aug. 18-án ünnepelte a magyar közönség. Négy hónappal ezután 1923. dec. 13 -án húnyta le örök álomra szemeit. A tabáni temetőben levő családi sírboltban temették el. Gazdag színészettörténeti hagyatékát, mely három kötet kéziratból, 1139 xevtizedx 1135 színlapból xtalanevtizedx 1145 xtalanevtizedx 1155 és egy albumból áll, a Nemzeti Múzeum yintezmenyy nemzeti múzeum yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy őrzi. Nagyértékű okmánytára ez a magyar színészet történetének s az irodalomnak is. Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy pályája feledhetetlen a magyar színészet történetében. A magyar kultúra apostola, az irodalom forrószívű rajongója volt. Méltó arra, hogy méltányolják és kövessék példáját a maiak is. Kell hogy mindnyájan olyan becsületes érzésű, nemesgondolkozású, hivatásukért önzetlenül rajongó munkásai legyenek — a legmostohább viszonyok mellett is — a színháznak, irodalomnak, a magyar kultúrának, mint Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy volt. Hogy a magyar színigazgatók munkája nyomán élet fakadjon a magyar föld legkopárabb rögén is. Hogy minden cselekedetük hirdesse, terjessze, bizonyítsa a magyar irodalom, a magyar művészet erejét, hatalmát, szeplőtlen dicsőségét. (Serédi Jenő dr.) yszemelynevy serédi jenő dr. yszemelynevy Serédi Jenő dr. yszemelynevy serédi yszemelynevy jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Serédi yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy ykod yszocikkszerzoy serédi jenő dr. szin_III.0054.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Krecsányi Ignác - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1844

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0054.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0054.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27723.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Krecsányi Ignác

Szócikk: Krecsányi Ignác színigazgató (1844-1923). Évekkel ezelőtt, 1923-ban közölték a lapok, hogy jubileum készül, ötvenesztendős. Magyar színigazgató ötvenesztendős munkájára emlékeznek az emberek. Nagy szó! A munkát ünneplik! Nem a gazdagságot, a hivatali méltóságot, a születést, rangot, de a munkát. Könnybe borult a szemem. Előttem állott Krecsányi Ignác, az ünnepelt. Láttam szikár, egyenes alakját, magas homlokát, dús, ősz haját s a szemét, azokat a jóságos, becsületes szemeket, melyek kutatóan, de véghetetlenül megnyerően néztek reám, mikor először fogtam vele kezet. És azóta mindig látom ezeket a szemeket. A legbecsületesebb, legigazibb lélek tükrét, melyhez hasonló nagyon kevés van ebben a mai időben. De a régiekben sincs. És azóta mindig forrón tör elő szívemből az óhaj: Adj uram Isten ilyen embereket ennek a mi szerencsétlen magyar hazánknak! A buda—temesvári színtársulat 1908-ban ünnepelte Krecsányi Ignác budai működésének huszonötödik évfordulóját. Az ünnepségre vonatkozó felhívásban utalt arra, hogy „mikor a színészpálya még nem kecsegtetett kényelmes életmóddal, a tollnak egy forróvérű, tettre vágyó lelkes harcosa letette a fegyvert, hogy helyébe olyan fegyvert ragadjon, mellyel kitűzött szent céljának, a magyarság terjesztésének hathatósabb diadalt szerezzen. Az „Athenaeum szorgalmas korrektora, később a „Fővárosi Lapok jeles munkatársa otthagyta biztos állását s kezébe vette a vidéki színigazgató vándorbotját s lelkes csapatával bejárta az országot, diadalmasan küzdve nélkülözéssel, részvétlenséggel s a vidéki színigazgatók rémével: a nemzetiséglakta vidék rideg közönyével. Küszködött, harcolt, járatlan úton vágott irtást s feltartóztathatatlanul előre törtetett a magyarság zászlójával, míg végre kitűzte a zászlót az ország szívébe: Budára! És Krecsányi Ignác kezében a koldusbot kivirágzott. Törhetetlen akaratereje, lángoló lelkesedése, tudása, művészlelke kivívta a sikert, olyan erős várat épített a német Budán a magyarságnak, mely örök dicsősége a magyar kultúrának. De nagyok és elévülhetetlenek az érdemei az igazi, szépirodalom terjesztésében is. Sohasem volt a sablonok embere. Tudott önállóan dolgozni, senkit sem utánozva. Azt vallotta, hogy a „magyar kultúra akkor lesz nagy és dicső, ha minden vidéki városban lesz önálló, a fővárostól független, alkotni tudó és akaró szellemi élet. Sok eredeti magyar színpadi munkát adott elő, mindig csak a munkát nézte s nem azt, hogy ki és mi a szerző. 1844. ápr. 1-én született Margittán, Bihar megyében. Atyja iparos volt. Színészi működését 1863-ban, Molnár György budai népszínházánál kezdte mint kardalos. 1867-ben rövid időre felhagyott a színészkedéssel s az Athenaeum nyomdai vállalatnál korrektor, majd a „Fővárosi Lapok munkatársa lett. Hat év után ismét színész lett s többévi kóborlás után 1873-ban 1600 forint összetakarított tőkével Kecskeméten kezdte meg a „Szigetvári vértanuk című drámával színigazgatói működését. Majd Szatmár, Mármaros - sziget, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Miskolc, Szabadka, Kassa, Debrecen közönsége tapsol működésének. 1883. jún. 9-én nyitja meg a budai színkört. Váradi Antal „Buda ébredése című prológjával. Sikeres műkődése után Aradon, Temesvárott, Pozsonyban játszik, kitűnő társulatával. Temesvár városát valósággal a magyar színművészet végvárává tette. Megfordult Fiúméban, Triesztben is, dicsőséget szerezve a magyar művészetnek. Sok kitűnő magyar színésztehetséget fedezett fel. Medgyaszay Vilma, Pethes Imre, Környei Béla, Somló Sándor, Rózsa S. Lajos nála kezdték pályájukat. 1913. aug. 3-án tartotta utolsó előadását Budán. Nyugdíjba vonult, majd később a Haditermény Rt.-nál vállalt állást. Sok éven át buzgó tanácsosa volt a Színészegyesületnek, mely 1914. márc. 17-én dísztagjává választotta. A temesvári „Arany János Társaság 1910-ben tüntette ki a tagsági oklevéllel. Szerkesztette a „Színházi Naptár-t, a „Thália Emléklap-ot. 1914-ben jelent meg Temesvárott „Régi dolgok régi színészetről című munkája. „Huszonhárom esztendő címmel Temesvár huszonhárom esztendős, „A budai nyári színészet története címmel pedig Buda nyári színészetének harmincesztendős történetét írta meg. Van egy színdarabja is: „Strikeoljunk-e vagy ne... címmel. Ötvenesztendős színigazgatói jubileumát 1923. aug. 18-án ünnepelte a magyar közönség. Négy hónappal ezután 1923. dec. 13 -án húnyta le örök álomra szemeit. A tabáni temetőben levő családi sírboltban temették el. Gazdag színészettörténeti hagyatékát, mely három kötet kéziratból, 1139 színlapból és egy albumból áll, a Nemzeti Múzeum őrzi. Nagyértékű okmánytára ez a magyar színészet történetének s az irodalomnak is. Krecsányi Ignác pályája feledhetetlen a magyar színészet történetében. A magyar kultúra apostola, az irodalom forrószívű rajongója volt. Méltó arra, hogy méltányolják és kövessék példáját a maiak is. Kell hogy mindnyájan olyan becsületes érzésű, nemesgondolkozású, hivatásukért önzetlenül rajongó munkásai legyenek — a legmostohább viszonyok mellett is — a színháznak, irodalomnak, a magyar kultúrának, mint Krecsányi Ignác volt. Hogy a magyar színigazgatók munkája nyomán élet fakadjon a magyar föld legkopárabb rögén is. Hogy minden cselekedetük hirdesse, terjessze, bizonyítsa a magyar irodalom, a magyar művészet erejét, hatalmát, szeplőtlen dicsőségét. (Serédi Jenő dr.) szin_III.0054.pdf III