Címszó: Kürti József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1881

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0072.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0072.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27853.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Kürti József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/527851.htm

 

Szócikk: Kürti József színész, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, sz. 1881. (születés éve) július 14-én, Szatmáron. (megye) (információ)  Az Orsz. Színművészeti Akadémia (intézmény) elvégzése után (1904.) (időpont) a Thália - Társasághoz (intézmény) szerződött, ahol tiszta, magyaros beszédével mindjárt feltűnt, sőt Szemere György (személy) (információ)  „Siralomházban (cím) c. darabjában mint főszereplő rendkívüli nagy sikert aratott. És e nagy siker után, — mivel a Thália - Társaság (intézmény) feloszlott — mégis el kellett mennie a vidékre, Kövessy Albert (személy) (információ)  pécsi (megye) társulatához (1907.). (időpont) De nem sokáig maradt ott, mert még ez évben a Népszínház - Vígopera (intézmény) (információ)  tagja, ahol különösen Luciferjével (szerep) (információ)  kelt feltűnést, 1909-ben (időpont) pedig elszerződik a Magyar Színházhoz, (intézmény) (információ)  ahol kellőképpen értékelték Kürti József (személy) (információ)  pompás magyar tehetségét. Négyévi magyarszínházi (intézmény) működése alatt különösen két szerepével keltett nagy feltűnést. Az egyik: Kisbán Miklós (személy) (információ)  „Nagyúr-jának (cím) Attilája (szerep) volt, amelyben Kürti (személy) (információ)  a maga csaknem szoborszerű mozdulatlanságában olyan fenséges és félelmetes erőt mutatott, hogy a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  is felfigyelt rá. Másik szerepével pedig — a nagyszerűen megjátszott „Oedipus király-lyal (cím) (információ)  — Reinhardt (személy) (információ)  csodálatát vívta ki. Ez az alakítása szenzációs művészi esemény volt. Az örökbecsű görög (nemzetiség) (információ)  tragédiát Reinhardt (személy) (információ)  rendezésével a Cirkuszban (intézmény) játszották a magyarszínháziak (intézmény) s Kürti (személy) (információ)  sikerén felbuzdúlva, a nagy német (nemzetiség) (információ)  rendező felszólította a kiváló magyar színészt, hogy lépjen át a német (nemzetiség) (információ)  színpadra. Kürti József (személy) (információ)  azonban erről hallani sem akart, hanem megmaradt magyar színésznek s 1913-ban (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja lett, ahol a „Kegyenc (cím) (információ)  Petróniusában (szerep) lépett föl először. A világháború kitörésekor hadba kellett vonulnia s ez a körülmény rövid időre megakasztotta művészi útjában. Később — mint nélkülözhetetlent — a színháznak sikerült felmentetnie s Kürti (személy) (információ)  újra elfoglalta helyét a színpadon, ahol „Bánk bán-ban (cím) (információ)  mint Petúr, (szerep) majd mint Bánk, (szerep) (információ)  de különösen mint Tiborc (szerep) (információ)  kitűnő alakításokat nyújtott. Legnagyobb sikerét azonban Harsányi Kálmán (személy) (információ)  „Ellák-jában (cím) aratta. Ebben a darabban is Attilát (szerep) játszotta. Egészen más Attila (szerep) volt ez, mint a „Nagyúr-beli, (cím) de éppen olyan kemény bronzból volt faragva, mint az. 1925. (időpont) január 14-én megvált a Nemzeti Színháztól (intézmény) (információ)  és a Vígszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződött. Itt január 24-én mutatkozott be az „Ezüstlakodalom (cím) c. vígjátékban. Sok sikert aratott itt is, valamint a Belvárosi Színházban (intézmény) (információ)  is, ahol 1926-ban (időpont) hosszabb ideig vendégszerepelt ; azonban ezek a színházak már műsoruknál fogva sem nyújthattak művészetének megfelelő tápot. A tölgy maradjon csak fent a hegyen és ne kívánkozzék a berekbe. Érezhette ezt ő maga is, ezért 1928-ban (időpont) újra a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja lett, s mint ilyen „Bánk bán (cím) (információ)  címszerepében lépett fel először. Erős egyéniség és sokoldalú. Nyers erő, lira, szenvedély és humor egyaránt van benne. Játszik hősöket és kedélyes alakokat. Főbb szerepei a már említetteken kívül: Lear király, (szerep) (információ)  Kent, (szerep) Miller (szerep) (információ)  (Ármány és szerelem), (cím) (információ)  Percy Henrik (szerep) (IV. Henrik), (cím) Lancaster János (szerep) (IV. Henrik), (cím) Zsellyei Balogh Ábel (szerep) (Úri muri), (cím) Tóth Mihály (szerep) (információ)  (Noszty- fiú esete Tóth Marival), (cím) Török Mihály (szerep) (információ)  (Piros bugyelláris), (cím) (információ)  Feledi Gáspár (szerep) (információ)  (Falu rossza), (cím) (információ)  Pongé Juhász (szerep) (Süt a nap), (cím) Igazgató (szerep) (információ)  (Légy jó mindhalálig) (cím) (információ)  stb. szin_III.0072.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Kürti József címszóvég 27853 Szócikk: Kürti József színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1881. július xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 14-én, Szatmáron. ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Az Orsz. Színművészeti Akadémia yintezmenyy orsz. színművészeti akadémia yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy elvégzése után (1904.) xevtizedx 1905 a Thália - Társasághoz yintezmenyy thália - társaság yintezmenyy Thália - yintezmenyy thália yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy szerződött, ahol tiszta, magyaros beszédével mindjárt feltűnt, sőt Szemere György yszemelynevy szemere györgy yszemelynevy Szemere György yszemelynevy szemere yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Szemere yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy „Siralomházban ycimy siralomházban ycimy Siralomházban ycimy siralomházban ycimy ycimy Siralomházban ycimy ykodvegy c. darabjában mint főszereplő rendkívüli nagy sikert aratott. És e nagy siker után, — mivel a Thália - Társaság yintezmenyy thália - társaság yintezmenyy Thália - yintezmenyy thália yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy feloszlott — mégis el kellett mennie a vidékre, Kövessy Albert yszemelynevy kövessy albert yszemelynevy Kövessy Albert yszemelynevy kövessy yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Kövessy yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy pécsi ytelepulesy pécs ytelepulesy pécs ymegyey baranya megye ykodvegy társulatához (1907.). De nem sokáig maradt ott, mert még ez évben a Népszínház - Vígopera yintezmenyy népszínház - vígopera yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy - yintezmenyy vígopera yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy tagja, ahol különösen Luciferjével yszerepy lucifer yszerepy Lucifer yszerepy lucifer yszerepy yszerepy Lucifer yszerepy ykodvegy kelt feltűnést, 1909-ben pedig xtalanevtizedx 1915 elszerződik a Magyar Színházhoz, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy ahol kellőképpen értékelték Kürti József yszemelynevy kürti józsef yszemelynevy Kürti József yszemelynevy kürti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kürti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy pompás magyar tehetségét. Négyévi magyarszínházi yintezmenyy magyarszínház yintezmenyy magyarsz yintezmenyy magyarszínház yintezmenyy yintezmenyy magyarsz yintezmenyy ykodvegy működése alatt különösen két szerepével keltett nagy feltűnést. Az egyik: Kisbán Miklós yszemelynevy kisbán miklós yszemelynevy Kisbán Miklós yszemelynevy kisbán yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Kisbán yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy „Nagyúr-jának ycimy nagyúr ycimy Nagyúr ycimy nagyúr ycimy ycimy Nagyúr ycimy ykodvegy Attilája yszerepy attila yszerepy Attilá yszerepy attila yszerepy yszerepy Attilá yszerepy ykodvegy volt, amelyben Kürti yszemelynevy kürti yszemelynevy Kürti yszemelynevy kürti yszemelynevy yszemelynevy Kürti yszemelynevy ykodvegy a maga csaknem szoborszerű mozdulatlanságában olyan fenséges és félelmetes erőt mutatott, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is felfigyelt rá. Másik szerepével pedig — a nagyszerűen megjátszott „Oedipus király-lyal ycimy oedipus király ycimy Oedipus király ycimy oedipus ycimy király ycimy ycimy Oedipus ycimy király ycimy ykodvegy — Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy csodálatát vívta ki. Ez az alakítása szenzációs művészi esemény volt. Az örökbecsű görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy tragédiát Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy reinhardt yszemelynevy yszemelynevy Reinhardt yszemelynevy ykodvegy rendezésével a Cirkuszban yintezmenyy cirkusz yintezmenyy Cirkusz yintezmenyy cirkusz yintezmenyy yintezmenyy Cirkusz yintezmenyy ykodvegy játszották a magyarszínháziak yintezmenyy magyarszínház yintezmenyy magyarsz yintezmenyy magyarszínház yintezmenyy yintezmenyy magyarsz yintezmenyy ykodvegy s Kürti yszemelynevy kürti yszemelynevy Kürti yszemelynevy kürti yszemelynevy yszemelynevy Kürti yszemelynevy ykodvegy sikerén felbuzdúlva, a nagy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy rendező felszólította a kiváló magyar színészt, hogy lépjen át a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadra. Kürti József yszemelynevy kürti józsef yszemelynevy Kürti József yszemelynevy kürti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kürti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy azonban erről hallani sem akart, hanem megmaradt magyar színésznek s 1913-ban xevtizedx 1915 a xtalanevtizedx 1925 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett, ahol a „Kegyenc ycimy kegyenc ycimy Kegyenc ycimy kegyenc ycimy ycimy Kegyenc ycimy ykodvegy Petróniusában yszerepy petrónius yszerepy Petrónius yszerepy petrónius yszerepy yszerepy Petrónius yszerepy ykodvegy lépett föl először. A világháború kitörésekor hadba kellett vonulnia s ez a körülmény rövid időre megakasztotta művészi útjában. Később — mint nélkülözhetetlent — a színháznak sikerült felmentetnie s Kürti yszemelynevy kürti yszemelynevy Kürti yszemelynevy kürti yszemelynevy yszemelynevy Kürti yszemelynevy ykodvegy újra elfoglalta helyét a színpadon, ahol „Bánk bán-ban ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy mint Petúr, yszerepy petúr yszerepy Petúr yszerepy petúr yszerepy yszerepy Petúr yszerepy ykodvegy majd mint Bánk, yszerepy bánk yszerepy Bánk yszerepy bánk yszerepy yszerepy Bánk yszerepy ykodvegy de különösen mint Tiborc yszerepy tiborc yszerepy Tiborc yszerepy tiborc yszerepy yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy kitűnő alakításokat nyújtott. Legnagyobb sikerét azonban Harsányi Kálmán yszemelynevy harsányi kálmán yszemelynevy Harsányi Kálmán yszemelynevy harsányi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy „Ellák-jában ycimy ellák ycimy Ellák ycimy ellák ycimy ycimy Ellák ycimy ykodvegy aratta. Ebben a darabban is Attilát yszerepy attila yszerepy Attilá yszerepy attila yszerepy yszerepy Attilá yszerepy ykodvegy játszotta. Egészen más Attila yszerepy attila yszerepy Attila yszerepy attila yszerepy yszerepy Attila yszerepy ykodvegy volt ez, mint a „Nagyúr-beli, ycimy nagyúr ycimy Nagyúr ycimy nagyúr ycimy ycimy Nagyúr ycimy ykodvegy de éppen olyan kemény bronzból volt faragva, mint az. 1925. xevtizedx 1925 január 14-én megvált a Nemzeti Színháztól yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és a Vígszínházhoz yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy szerződött. Itt január 24-én mutatkozott be az „Ezüstlakodalom ycimy ezüstlakodalom ycimy Ezüstlakodalom ycimy ezüstlakodalom ycimy ycimy Ezüstlakodalom ycimy ykodvegy c. vígjátékban. Sok sikert aratott itt is, valamint a Belvárosi Színházban yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy is, ahol 1926-ban hosszabb ideig vendégszerepelt ; azonban ezek a színházak már műsoruknál fogva sem nyújthattak művészetének megfelelő tápot. A tölgy maradjon csak fent a hegyen és ne kívánkozzék a berekbe. Érezhette ezt ő maga is, ezért 1928-ban újra xtalanevtizedx 1935 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett, s mint ilyen „Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy címszerepében lépett fel először. Erős egyéniség és sokoldalú. Nyers erő, lira, szenvedély és humor egyaránt van benne. Játszik hősöket és kedélyes alakokat. Főbb szerepei a már említetteken kívül: Lear király, yszerepy lear király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy Kent, yszerepy kent yszerepy Kent yszerepy kent yszerepy yszerepy Kent yszerepy ykodvegy Miller yszerepy miller yszerepy Miller yszerepy miller yszerepy yszerepy Miller yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Percy Henrik yszerepy percy henrik yszerepy Percy Henrik yszerepy percy yszerepy henrik yszerepy yszerepy Percy yszerepy Henrik yszerepy ykodvegy (IV. Henrik), ycimy iv. henrik ycimy IV. Henrik ycimy iv. ycimy henrik ycimy ycimy IV. ycimy Henrik ycimy ykodvegy Lancaster János yszerepy lancaster jános yszerepy Lancaster János yszerepy lancaster yszerepy jános yszerepy yszerepy Lancaster yszerepy János yszerepy ykodvegy (IV. Henrik), ycimy iv. henrik ycimy IV. Henrik ycimy iv. ycimy henrik ycimy ycimy IV. ycimy Henrik ycimy ykodvegy Zsellyei Balogh Ábel yszerepy zsellyei balogh ábel yszerepy Zsellyei Balogh Ábel yszerepy zsellyei yszerepy balogh yszerepy ábel yszerepy yszerepy Zsellyei yszerepy Balogh yszerepy Ábel yszerepy ykodvegy (Úri muri), ycimy úri muri ycimy Úri muri ycimy úri ycimy muri ycimy ycimy Úri ycimy muri ycimy ykodvegy Tóth Mihály yszerepy tóth mihály yszerepy Tóth Mihály yszerepy tóth yszerepy mihály yszerepy yszerepy Tóth yszerepy Mihály yszerepy ykodvegy (Noszty- fiú esete Tóth Marival), ycimy noszty- fiú esete tóth marival ycimy Noszty- fiú esete Tóth Marival ycimy noszty- ycimy fiú ycimy esete ycimy tóth ycimy marival ycimy ycimy Noszty- ycimy fiú ycimy esete ycimy Tóth ycimy Mariva Török Mihály yszerepy török mihály yszerepy Török Mihály yszerepy török yszerepy mihály yszerepy yszerepy Török yszerepy Mihály yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris), ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Feledi Gáspár yszerepy feledi gáspár yszerepy Feledi Gáspár yszerepy feledi yszerepy gáspár yszerepy yszerepy Feledi yszerepy Gáspár yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Pongé Juhász yszerepy ponge juhász yszerepy Pongé Juhász yszerepy ponge yszerepy juhász yszerepy yszerepy Pongé yszerepy Juhász yszerepy ykodvegy (Süt a nap), ycimy süt a nap ycimy Süt a nap ycimy süt ycimy a ycimy nap ycimy ycimy Süt ycimy a ycimy nap ycimy ykodvegy Igazgató yszerepy igazgató yszerepy Igazgató yszerepy igazgató yszerepy yszerepy Igazgató yszerepy ykodvegy (Légy jó mindhalálig) ycimy légy jó mindhalálig ycimy Légy jó mindhalálig ycimy légy ycimy jó ycimy mindhalálig ycimy ycimy Légy ycimy jó ycimy mindhalálig ycimy ykodvegy stb. szin_III.0072.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Kürti József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1881

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0072.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0072.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27853.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Kürti József

Szócikk: Kürti József színész, a Nemzeti Színház tagja, sz. 1881. július 14-én, Szatmáron. Az Orsz. Színművészeti Akadémia elvégzése után (1904.) a Thália - Társasághoz szerződött, ahol tiszta, magyaros beszédével mindjárt feltűnt, sőt Szemere György „Siralomházban c. darabjában mint főszereplő rendkívüli nagy sikert aratott. És e nagy siker után, — mivel a Thália - Társaság feloszlott — mégis el kellett mennie a vidékre, Kövessy Albert pécsi társulatához (1907.). De nem sokáig maradt ott, mert még ez évben a Népszínház - Vígopera tagja, ahol különösen Luciferjével kelt feltűnést, 1909-ben pedig elszerződik a Magyar Színházhoz, ahol kellőképpen értékelték Kürti József pompás magyar tehetségét. Négyévi magyarszínházi működése alatt különösen két szerepével keltett nagy feltűnést. Az egyik: Kisbán Miklós „Nagyúr-jának Attilája volt, amelyben Kürti a maga csaknem szoborszerű mozdulatlanságában olyan fenséges és félelmetes erőt mutatott, hogy a Nemzeti Színház is felfigyelt rá. Másik szerepével pedig — a nagyszerűen megjátszott „Oedipus király-lyal — Reinhardt csodálatát vívta ki. Ez az alakítása szenzációs művészi esemény volt. Az örökbecsű görög tragédiát Reinhardt rendezésével a Cirkuszban játszották a magyarszínháziak s Kürti sikerén felbuzdúlva, a nagy német rendező felszólította a kiváló magyar színészt, hogy lépjen át a német színpadra. Kürti József azonban erről hallani sem akart, hanem megmaradt magyar színésznek s 1913-ban a Nemzeti Színház tagja lett, ahol a „Kegyenc Petróniusában lépett föl először. A világháború kitörésekor hadba kellett vonulnia s ez a körülmény rövid időre megakasztotta művészi útjában. Később — mint nélkülözhetetlent — a színháznak sikerült felmentetnie s Kürti újra elfoglalta helyét a színpadon, ahol „Bánk bán-ban mint Petúr, majd mint Bánk, de különösen mint Tiborc kitűnő alakításokat nyújtott. Legnagyobb sikerét azonban Harsányi Kálmán „Ellák-jában aratta. Ebben a darabban is Attilát játszotta. Egészen más Attila volt ez, mint a „Nagyúr-beli, de éppen olyan kemény bronzból volt faragva, mint az. 1925. január 14-én megvált a Nemzeti Színháztól és a Vígszínházhoz szerződött. Itt január 24-én mutatkozott be az „Ezüstlakodalom c. vígjátékban. Sok sikert aratott itt is, valamint a Belvárosi Színházban is, ahol 1926-ban hosszabb ideig vendégszerepelt ; azonban ezek a színházak már műsoruknál fogva sem nyújthattak művészetének megfelelő tápot. A tölgy maradjon csak fent a hegyen és ne kívánkozzék a berekbe. Érezhette ezt ő maga is, ezért 1928-ban újra a Nemzeti Színház tagja lett, s mint ilyen „Bánk bán címszerepében lépett fel először. Erős egyéniség és sokoldalú. Nyers erő, lira, szenvedély és humor egyaránt van benne. Játszik hősöket és kedélyes alakokat. Főbb szerepei a már említetteken kívül: Lear király, Kent, Miller (Ármány és szerelem), Percy Henrik (IV. Henrik), Lancaster János (IV. Henrik), Zsellyei Balogh Ábel (Úri muri), Tóth Mihály (Noszty- fiú esete Tóth Marival), Török Mihály (Piros bugyelláris), Feledi Gáspár (Falu rossza), Pongé Juhász (Süt a nap), Igazgató (Légy jó mindhalálig) stb. szin_III.0072.pdf III