Címszó: Lammermoori Lucia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0082.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0082.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27914.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Lammermoori Lucia

Szócikk: Lammermoori Lucia nagy opera 3 felv., írta Cammerano Salvatore. (személy) Zen. szerz. Donizetti. (személy) (információ)  Ford. Egressy Benjamin. (személy) (információ)  Bem. 1846. (időpont) aug. 4. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  Szereposztása: Asthon Henrik: (szerep) Füredi Mihály; (személy) (információ)  Sir Ravenswood Edgar: (szerep) Wolf Károly; (személy) Biedebent Raimond: (szerep) Benza Károly; (személy) (információ)  Norman: (szerep) Kőszeghy Károly; (személy) (információ)  Bucklaw Arthur: (szerep) Reszler István; (személy) Lucia: (szerep) Paksyné; (személy) Alisa: (szerep) Hesz Róza. (személy) (információ)  A M. Kir. Operaházban (intézmény) 1885. (időpont) júl. 25-én mutatták be ezzel a szereposztással: Asthon Henrik: (szerep) Láng Fülöp; (személy) (információ)  Lucia: (szerep) Bély Hermin; (személy) (információ)  Sir Ravenswood: (szerep) Dalnoky Béni; (személy) (információ)  Biedebent: (szerep) Ney Dávid; (személy) (információ)  Alisa: (szerep) Doppler I. (személy) (információ)  A Népoperában (intézmény) (információ)  felújítottak 1912. (időpont) szept. 27-én, Adler Adelinával (személy) a címszerepben. A Városi Színház (intézmény) (információ)  együttese 1928. (időpont) okt. 15-én mutatta be. Szereplők: Lord Asthon Henrik: (szerep) Welser Tibor; (személy) Lucia: (szerep) Zoltán Irén; (személy) (információ)  Ravenswood Edgar: (szerep) Szedő Miklós; (személy) (információ)  Lord Bucklaw Arthur: (szerep) Szabó László; (személy) (információ)  Biedebent Raimond: (szerep) Vermes Jenő: (személy) (információ)  Alisa: (szerep) Gerő Margit. (személy) (információ)  (Donizetti (személy) (információ)  ezen operája a legerősebben képviseli a romanticizmust. Ez a hajlama késztette arra, hogy operát írjon Walter Scott (személy) (információ)  »The Bride of Lammermoore« (cím) c. regényéből, amely ma valósággal ponyvaregény benyomását kelti és Salvatore Cammerano, (személy) aki a szövegkönyvet írta, minden igyekezetével azon volt, hogy az operaszínpadon is kiélezze ezt a ponyva-elemet. Az opera kulminációja Lucia (szerep) őrülési jelenete, amikor a szerelmében csalódott lány közvetlenül esküvője után meggyilkolja azt a férfit, akihez családi érdekből hozzákényszerítették. A legbravurosabb koloratura ez a híres jelenet, amely függetlenül az operától, mint a koloraturtechnika próbaköve ma is gyakran szerepel hangversenytermekben. Régi zeneszerzők általában szerették őrülési jelenetekben fölléptetni a koloraturénekesnőt és a »Lucia« (cím) sikerén felbuzdulva, Donizetti (személy) (információ)  is ismételte önmagát »Linda di Chamounix« (cím) (információ)  c. operájában, amelynek hősnője szintén megőrül. Ezt utánozta Meyerbeer (személy) (információ)  is a »Dinórá«-ban. (cím) Mindaz, ami az őrülési jeleneten kivül a »Lammermoori Luciá«-ban (cím) (információ)  van, véres, vadregényes romantika, nehezen kibogozható családi viszálykodás, temetői jelenet, vérbosszú és kettős halál a végén: visszatükröződése a tizenkilencedik századeleji ízlésnek, amely feszült figyelemmel fogadta az efajta színpadi cselekményt. De ami a romantikus szövegkönyvön kívül megmaradt, Donizetti (személy) (információ)  zenéje ma is friss és művészi és a híres szextett gyöngyszeme ma is az operairodalomnak. Egészséges, plasztikus melódiavezetés, üde dallamok, kissé triviálisan ható, de kétségkivül népszerű, sőt népies ízű együttesek jellemzik ezt az operát, amely apáink és nagyapáink számára az volt, ami ma a mi számunkra Puccini (személy) (információ)  zenéje. Donizetti (személy) (információ)  operáját eredetileg Nápolyban (ország) mutatták be 1835-ben, (időpont) de hírét és népszerűségét a Párizsban (ország) megtartott bemutató szerezte meg 1837-ben. (időpont) Európaszerte (ország) a »Lucia« (cím) volt divatban évtizedekig és nálunk, a régi Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  1846-tól (időpont) 1884-ig (időpont) összesen 169 előadást ért meg. Rosina (szerep) mellett Lucia (szerep) volt a koloraturénekesnők bravurszerepe, ebben léptek fel a Budapestre (Budapest) látogató nagy koloraturénekesnők is.) szin_III.0082.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Lammermoori Lucia címszóvég 27914 Szócikk: Lammermoori Lucia nagy opera 3 felv., írta Cammerano Salvatore. yszemelynevy cammerano salvatore yszemelynevy Cammerano Salvatore yszemelynevy cammerano yszemelynevy salvatore yszemelynevy yszemelynevy Cammerano yszemelynevy Salvatore yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Donizetti. yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy Ford. Egressy Benjamin. yszemelynevy egressy benjamin yszemelynevy Egressy Benjamin yszemelynevy egressy yszemelynevy benjamin yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Benjamin yszemelynevy ykodvegy Bem. 1846. aug. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 4. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Szereposztása: Asthon Henrik: yszerepy asthon henrik yszerepy Asthon Henrik yszerepy asthon yszerepy henrik yszerepy yszerepy Asthon yszerepy Henrik yszerepy ykodvegy Füredi Mihály; yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Sir Ravenswood Edgar: yszerepy sir ravenswood edgar yszerepy Sir Ravenswood Edgar yszerepy sir yszerepy ravenswood yszerepy edgar yszerepy yszerepy Sir yszerepy Ravenswood yszerepy Edgar yszerepy ykodvegy Wolf Károly; yszemelynevy wolf károly yszemelynevy Wolf Károly yszemelynevy wolf yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Wolf yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Biedebent Raimond: yszerepy biedebent raimond yszerepy Biedebent Raimond yszerepy biedebent yszerepy raimond yszerepy yszerepy Biedebent yszerepy Raimond yszerepy ykodvegy Benza Károly; yszemelynevy benza károly yszemelynevy Benza Károly yszemelynevy benza yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Benza yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Norman: yszerepy norman yszerepy Norman yszerepy norman yszerepy yszerepy Norman yszerepy ykodvegy Kőszeghy Károly; yszemelynevy kőszeghy károly yszemelynevy Kőszeghy Károly yszemelynevy kőszeghy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kőszeghy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Bucklaw Arthur: yszerepy bucklaw arthur yszerepy Bucklaw Arthur yszerepy bucklaw yszerepy arthur yszerepy yszerepy Bucklaw yszerepy Arthur yszerepy ykodvegy Reszler István; yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Lucia: yszerepy lucia yszerepy Lucia yszerepy lucia yszerepy yszerepy Lucia yszerepy ykodvegy Paksyné; yszemelynevy paksyne yszemelynevy Paksyné yszemelynevy paksyne yszemelynevy yszemelynevy Paksyné yszemelynevy ykodvegy Alisa: yszerepy alisa yszerepy Alisa yszerepy alisa yszerepy yszerepy Alisa yszerepy ykodvegy Hesz Róza. yszemelynevy hesz róza yszemelynevy Hesz Róza yszemelynevy hesz yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Hesz yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy A M. Kir. Operaházban yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1885. xevtizedx 1885 júl. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 25-én mutatták be ezzel a szereposztással: Asthon Henrik: yszerepy asthon henrik yszerepy Asthon Henrik yszerepy asthon yszerepy henrik yszerepy yszerepy Asthon yszerepy Henrik yszerepy ykodvegy Láng Fülöp; yszemelynevy láng fülöp yszemelynevy Láng Fülöp yszemelynevy láng yszemelynevy fülöp yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy Fülöp yszemelynevy ykodvegy Lucia: yszerepy lucia yszerepy Lucia yszerepy lucia yszerepy yszerepy Lucia yszerepy ykodvegy Bély Hermin; yszemelynevy bély hermin yszemelynevy Bély Hermin yszemelynevy bély yszemelynevy hermin yszemelynevy yszemelynevy Bély yszemelynevy Hermin yszemelynevy ykodvegy Sir Ravenswood: yszerepy sir ravenswood yszerepy Sir Ravenswood yszerepy sir yszerepy ravenswood yszerepy yszerepy Sir yszerepy Ravenswood yszerepy ykodvegy Dalnoky Béni; yszemelynevy dalnoky béni yszemelynevy Dalnoky Béni yszemelynevy dalnoky yszemelynevy béni yszemelynevy yszemelynevy Dalnoky yszemelynevy Béni yszemelynevy ykodvegy Biedebent: yszerepy biedebent yszerepy Biedebent yszerepy biedebent yszerepy yszerepy Biedebent yszerepy ykodvegy Ney Dávid; yszemelynevy ney dávid yszemelynevy Ney Dávid yszemelynevy ney yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Ney yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy Alisa: yszerepy alisa yszerepy Alisa yszerepy alisa yszerepy yszerepy Alisa yszerepy ykodvegy Doppler I. yszemelynevy doppler i. yszemelynevy Doppler I. yszemelynevy doppler yszemelynevy i. yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy I. yszemelynevy ykodvegy A Népoperában yintezmenyy népopera yintezmenyy Népoperá yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népoperá yintezmenyy ykodvegy felújítottak 1912. xevtizedx 1915 szept. xtalanevtizedx 1925 27-én, Adler Adelinával yszemelynevy adler adelina yszemelynevy Adler Adeliná yszemelynevy adler yszemelynevy adelina yszemelynevy yszemelynevy Adler yszemelynevy Adeliná yszemelynevy ykodvegy a címszerepben. A Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy együttese 1928. xevtizedx 1925 okt. 15-én mutatta be. Szereplők: Lord Asthon Henrik: yszerepy lord asthon henrik yszerepy Lord Asthon Henrik yszerepy lord yszerepy asthon yszerepy henrik yszerepy yszerepy Lord yszerepy Asthon yszerepy Henrik yszerepy ykodvegy Welser Tibor; yszemelynevy welser tibor yszemelynevy Welser Tibor yszemelynevy welser yszemelynevy tibor yszemelynevy yszemelynevy Welser yszemelynevy Tibor yszemelynevy ykodvegy Lucia: yszerepy lucia yszerepy Lucia yszerepy lucia yszerepy yszerepy Lucia yszerepy ykodvegy Zoltán Irén; yszemelynevy zoltán irén yszemelynevy Zoltán Irén yszemelynevy zoltán yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy Ravenswood Edgar: yszerepy ravenswood edgar yszerepy Ravenswood Edgar yszerepy ravenswood yszerepy edgar yszerepy yszerepy Ravenswood yszerepy Edgar yszerepy ykodvegy Szedő Miklós; yszemelynevy szedő miklós yszemelynevy Szedő Miklós yszemelynevy szedő yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Szedő yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Lord Bucklaw Arthur: yszerepy lord bucklaw arthur yszerepy Lord Bucklaw Arthur yszerepy lord yszerepy bucklaw yszerepy arthur yszerepy yszerepy Lord yszerepy Bucklaw yszerepy Arthur yszerepy ykodvegy Szabó László; yszemelynevy szabó lászló yszemelynevy Szabó László yszemelynevy szabó yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Biedebent Raimond: yszerepy biedebent raimond yszerepy Biedebent Raimond yszerepy biedebent yszerepy raimond yszerepy yszerepy Biedebent yszerepy Raimond yszerepy ykodvegy Vermes Jenő: yszemelynevy vermes jenő yszemelynevy Vermes Jenő yszemelynevy vermes yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Vermes yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Alisa: yszerepy alisa yszerepy Alisa yszerepy alisa yszerepy yszerepy Alisa yszerepy ykodvegy Gerő Margit. yszemelynevy gerő margit yszemelynevy Gerő Margit yszemelynevy gerő yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Gerő yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy (Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy ezen operája a legerősebben képviseli a romanticizmust. Ez a hajlama késztette arra, hogy operát írjon Walter Scott yszemelynevy walter scott yszemelynevy Walter Scott yszemelynevy walter yszemelynevy scott yszemelynevy yszemelynevy Walter yszemelynevy Scott yszemelynevy ykodvegy »The Bride of Lammermoore« ycimy the bride of lammermoore ycimy The Bride of Lammermoore ycimy the ycimy bride ycimy of ycimy lammermoore ycimy ycimy The ycimy Bride ycimy of ycimy Lammermoore ycimy ykodvegy c. regényéből, amely ma valósággal ponyvaregény benyomását kelti és Salvatore Cammerano, yszemelynevy salvatore cammerano yszemelynevy Salvatore Cammerano yszemelynevy salvatore yszemelynevy cammerano yszemelynevy yszemelynevy Salvatore yszemelynevy Cammerano yszemelynevy ykodvegy aki a szövegkönyvet írta, minden igyekezetével azon volt, hogy az operaszínpadon is kiélezze ezt a ponyva-elemet. Az opera kulminációja Lucia yszerepy lucia yszerepy Lucia yszerepy lucia yszerepy yszerepy Lucia yszerepy ykodvegy őrülési jelenete, amikor a szerelmében csalódott lány közvetlenül esküvője után meggyilkolja azt a férfit, akihez családi érdekből hozzákényszerítették. A legbravurosabb koloratura ez a híres jelenet, amely függetlenül az operától, mint a koloraturtechnika próbaköve ma is gyakran szerepel hangversenytermekben. Régi zeneszerzők általában szerették őrülési jelenetekben fölléptetni a koloraturénekesnőt és a »Lucia« ycimy lucia ycimy Lucia ycimy lucia ycimy ycimy Lucia ycimy ykodvegy sikerén felbuzdulva, Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy is ismételte önmagát »Linda di Chamounix« ycimy linda di chamounix ycimy Linda di Chamounix ycimy linda ycimy di ycimy chamounix ycimy ycimy Linda ycimy di ycimy Chamounix ycimy ykodvegy c. operájában, amelynek hősnője szintén megőrül. Ezt utánozta Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy ykodvegy is a »Dinórá«-ban. ycimy dinóra ycimy Dinórá ycimy dinóra ycimy ycimy Dinórá ycimy ykodvegy Mindaz, ami az őrülési jeleneten kivül a »Lammermoori Luciá«-ban ycimy lammermoori lucia ycimy Lammermoori Luciá ycimy lammermoori ycimy lucia ycimy ycimy Lammermoori ycimy Luciá ycimy ykodvegy van, véres, vadregényes romantika, nehezen kibogozható családi viszálykodás, temetői jelenet, vérbosszú és kettős halál a végén: visszatükröződése a tizenkilencedik századeleji ízlésnek, amely feszült figyelemmel fogadta az efajta színpadi cselekményt. De ami a romantikus szövegkönyvön kívül megmaradt, Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy zenéje ma is friss és művészi és a híres szextett gyöngyszeme ma is az operairodalomnak. Egészséges, plasztikus melódiavezetés, üde dallamok, kissé triviálisan ható, de kétségkivül népszerű, sőt népies ízű együttesek jellemzik ezt az operát, amely apáink és nagyapáink számára az volt, ami ma a mi számunkra Puccini yszemelynevy puccini yszemelynevy Puccini yszemelynevy puccini yszemelynevy yszemelynevy Puccini yszemelynevy ykodvegy zenéje. Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy operáját eredetileg Nápolyban ytelepulesy nápoly ytelepulesy Nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy mutatták be 1835-ben, xevtizedx 1835 de hírét és népszerűségét a Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy megtartott bemutató szerezte meg 1837-ben. Európaszerte xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy európa ytelepulesy Európa yorszagy Európa ykodvegy a »Lucia« ycimy lucia ycimy Lucia ycimy lucia ycimy ycimy Lucia ycimy ykodvegy volt divatban évtizedekig és nálunk, a régi Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1846-tól xevtizedx 1845 1884-ig xevtizedx 1885 összesen xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 169 előadást ért meg. Rosina yszerepy rosina yszerepy Rosina yszerepy rosina yszerepy yszerepy Rosina yszerepy ykodvegy mellett Lucia yszerepy lucia yszerepy Lucia yszerepy lucia yszerepy yszerepy Lucia yszerepy ykodvegy volt a koloraturénekesnők bravurszerepe, ebben léptek fel a Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy látogató nagy koloraturénekesnők is.) szin_III.0082.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Lammermoori Lucia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

MUCIM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0082.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0082.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/27/27914.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Lammermoori Lucia

Szócikk: Lammermoori Lucia nagy opera 3 felv., írta Cammerano Salvatore. Zen. szerz. Donizetti. Ford. Egressy Benjamin. Bem. 1846. aug. 4. Nemzeti Színház. Szereposztása: Asthon Henrik: Füredi Mihály; Sir Ravenswood Edgar: Wolf Károly; Biedebent Raimond: Benza Károly; Norman: Kőszeghy Károly; Bucklaw Arthur: Reszler István; Lucia: Paksyné; Alisa: Hesz Róza. A M. Kir. Operaházban 1885. júl. 25-én mutatták be ezzel a szereposztással: Asthon Henrik: Láng Fülöp; Lucia: Bély Hermin; Sir Ravenswood: Dalnoky Béni; Biedebent: Ney Dávid; Alisa: Doppler I. A Népoperában felújítottak 1912. szept. 27-én, Adler Adelinával a címszerepben. A Városi Színház együttese 1928. okt. 15-én mutatta be. Szereplők: Lord Asthon Henrik: Welser Tibor; Lucia: Zoltán Irén; Ravenswood Edgar: Szedő Miklós; Lord Bucklaw Arthur: Szabó László; Biedebent Raimond: Vermes Jenő: Alisa: Gerő Margit. (Donizetti ezen operája a legerősebben képviseli a romanticizmust. Ez a hajlama késztette arra, hogy operát írjon Walter Scott »The Bride of Lammermoore« c. regényéből, amely ma valósággal ponyvaregény benyomását kelti és Salvatore Cammerano, aki a szövegkönyvet írta, minden igyekezetével azon volt, hogy az operaszínpadon is kiélezze ezt a ponyva-elemet. Az opera kulminációja Lucia őrülési jelenete, amikor a szerelmében csalódott lány közvetlenül esküvője után meggyilkolja azt a férfit, akihez családi érdekből hozzákényszerítették. A legbravurosabb koloratura ez a híres jelenet, amely függetlenül az operától, mint a koloraturtechnika próbaköve ma is gyakran szerepel hangversenytermekben. Régi zeneszerzők általában szerették őrülési jelenetekben fölléptetni a koloraturénekesnőt és a »Lucia« sikerén felbuzdulva, Donizetti is ismételte önmagát »Linda di Chamounix« c. operájában, amelynek hősnője szintén megőrül. Ezt utánozta Meyerbeer is a »Dinórá«-ban. Mindaz, ami az őrülési jeleneten kivül a »Lammermoori Luciá«-ban van, véres, vadregényes romantika, nehezen kibogozható családi viszálykodás, temetői jelenet, vérbosszú és kettős halál a végén: visszatükröződése a tizenkilencedik századeleji ízlésnek, amely feszült figyelemmel fogadta az efajta színpadi cselekményt. De ami a romantikus szövegkönyvön kívül megmaradt, Donizetti zenéje ma is friss és művészi és a híres szextett gyöngyszeme ma is az operairodalomnak. Egészséges, plasztikus melódiavezetés, üde dallamok, kissé triviálisan ható, de kétségkivül népszerű, sőt népies ízű együttesek jellemzik ezt az operát, amely apáink és nagyapáink számára az volt, ami ma a mi számunkra Puccini zenéje. Donizetti operáját eredetileg Nápolyban mutatták be 1835-ben, de hírét és népszerűségét a Párizsban megtartott bemutató szerezte meg 1837-ben. Európaszerte a »Lucia« volt divatban évtizedekig és nálunk, a régi Nemzeti Színházban, 1846-tól 1884-ig összesen 169 előadást ért meg. Rosina mellett Lucia volt a koloraturénekesnők bravurszerepe, ebben léptek fel a Budapestre látogató nagy koloraturénekesnők is.) szin_III.0082.pdf III