Címszó: Liebhardt Lujza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1828

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0141.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0141.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28287.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Liebhardt Lujza

Szócikk: Liebhardt Lujza operaénekesnő, sz. 1828. (születés éve) júl. 31-én, Sopronban, (megye) hol atyja borkereskedő volt, megh. 1899. febr. 21-én, Londonban. (ország) Bécsben (ország) Gentiluomonál (személy) tanult. Első fellépte szülővárosában volt 1843. (időpont) május 3-án, Meyerbeer (személy) (információ)  »Die Ghibellinen in Pisa« (cím) c. . operájában, mint Arzo, (szerep) Page der Fürstin (szerep) szerepében. 1845-ben (időpont) a bécsi Kärntnerthor - Theater (intézmény) (információ)  tagja, 1849-ben (időpont) a casseli (ország) színháznál találjuk, majd 1850—64-ben (időpont) a bécsi opera (intézmény) (információ)  tagja, 1864 (időpont) nyarán a londoni Her Majesty - színházhoz (intézmény) szerződött. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  is volt alkalma bemutatni énektudását. Itt elsőízben 1852. (időpont) május 19-én lépett fel a »Mártha« (cím) operában mint Lady Harriet Durham, (szerep) melyről a »Pesti Napló« (intézmény) (információ)  ezeket írta: »Szép hangja és tökéletes énekképzettsége, mind játéka által a közönség osztatlan tetszését vívta ki!« 1873-ban (időpont) Amerikában (ország) vendégszerepelt. Szerepei: Ezred leánya, (cím) Susanna (szerep) (Figaro), (cím) (információ)  Zerlina (szerep) (Fra Diavolo), (cím) (információ)  Alice (szerep) (Ördög Róbert), (cím) (információ)  stb. szin_III.0141.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Liebhardt Lujza címszóvég 28287 Szócikk: Liebhardt Lujza operaénekesnő, sz. 1828. júl. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 31-én, Sopronban, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy hol atyja borkereskedő volt, megh. 1899. febr. 21-én, Londonban. ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Gentiluomonál yszemelynevy gentiluomon yszemelynevy Gentiluomon yszemelynevy gentiluomon yszemelynevy yszemelynevy Gentiluomon yszemelynevy ykodvegy tanult. Első fellépte szülővárosában volt 1843. xevtizedx 1845 május 3-án, Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy ykodvegy »Die Ghibellinen in Pisa« ycimy die ghibellinen in pisa ycimy Die Ghibellinen in Pisa ycimy die ycimy ghibellinen ycimy in ycimy pisa ycimy ycimy Die ycimy Ghibellinen ycimy in ycimy Pisa ycimy ykodvegy c. . operájában, mint Arzo, yszerepy arzo yszerepy Arzo yszerepy arzo yszerepy yszerepy Arzo yszerepy ykodvegy Page der Fürstin yszerepy page der fürstin yszerepy Page der Fürstin yszerepy page yszerepy der yszerepy fürstin yszerepy yszerepy Page yszerepy der yszerepy Fürstin yszerepy ykodvegy szerepében. 1845-ben a bécsi Kärntnerthor - Theater yintezmenyy bécsi kärntnerthor - theater yintezmenyy bécsi Kä yintezmenyy bécsi yintezmenyy kärntnerthor yintezmenyy - yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Kä yintezmenyy ykod tagja, 1849-ben a xtalanevtizedx 1855 casseli ytelepulesy cassel ytelepulesy cassel yorszagy Németország ykodvegy színháznál találjuk, majd 1850—64-ben xevtizedx 1855 a xtalanevtizedx 1865 bécsi opera yintezmenyy bécsi opera yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy tagja, 1864 xevtizedx 1865 nyarán a londoni Her Majesty - színházhoz yintezmenyy londoni her majesty - színház yintezmenyy londoni yintezmenyy londoni yintezmenyy her yintezmenyy majesty yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy londoni yintezmenyy ykod szerződött. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is volt alkalma bemutatni énektudását. Itt elsőízben 1852. xevtizedx 1855 május xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 19-én lépett fel a »Mártha« ycimy mártha ycimy Mártha ycimy mártha ycimy ycimy Mártha ycimy ykodvegy operában mint Lady Harriet Durham, yszerepy lady harriet durham yszerepy Lady Harriet Durham yszerepy lady yszerepy harriet yszerepy durham yszerepy yszerepy Lady yszerepy Harriet yszerepy Durham yszerepy ykodvegy melyről a »Pesti Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy ezeket írta: »Szép hangja és tökéletes énekképzettsége, mind játéka által a közönség osztatlan tetszését vívta ki!« 1873-ban xevtizedx 1875 Amerikában xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy vendégszerepelt. Szerepei: Ezred leánya, ycimy ezred leánya ycimy Ezred leánya ycimy ezred ycimy leánya ycimy ycimy Ezred ycimy leánya ycimy ykodvegy Susanna yszerepy susanna yszerepy Susanna yszerepy susanna yszerepy yszerepy Susanna yszerepy ykodvegy (Figaro), ycimy figaro ycimy Figaro ycimy figaro ycimy ycimy Figaro ycimy ykodvegy Zerlina yszerepy zerlina yszerepy Zerlina yszerepy zerlina yszerepy yszerepy Zerlina yszerepy ykodvegy (Fra Diavolo), ycimy fra diavolo ycimy Fra Diavolo ycimy fra ycimy diavolo ycimy ycimy Fra ycimy Diavolo ycimy ykodvegy Alice yszerepy alice yszerepy Alice yszerepy alice yszerepy yszerepy Alice yszerepy ykodvegy (Ördög Róbert), ycimy ördög róbert ycimy Ördög Róbert ycimy ördög ycimy róbert ycimy ycimy Ördög ycimy Róbert ycimy ykodvegy stb. szin_III.0141.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Liebhardt Lujza - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1828

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0141.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0141.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28287.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Liebhardt Lujza

Szócikk: Liebhardt Lujza operaénekesnő, sz. 1828. júl. 31-én, Sopronban, hol atyja borkereskedő volt, megh. 1899. febr. 21-én, Londonban. Bécsben Gentiluomonál tanult. Első fellépte szülővárosában volt 1843. május 3-án, Meyerbeer »Die Ghibellinen in Pisa« c. . operájában, mint Arzo, Page der Fürstin szerepében. 1845-ben a bécsi Kärntnerthor - Theater tagja, 1849-ben a casseli színháznál találjuk, majd 1850—64-ben a bécsi opera tagja, 1864 nyarán a londoni Her Majesty - színházhoz szerződött. A Nemzeti Színházban is volt alkalma bemutatni énektudását. Itt elsőízben 1852. május 19-én lépett fel a »Mártha« operában mint Lady Harriet Durham, melyről a »Pesti Napló« ezeket írta: »Szép hangja és tökéletes énekképzettsége, mind játéka által a közönség osztatlan tetszését vívta ki!« 1873-ban Amerikában vendégszerepelt. Szerepei: Ezred leánya, Susanna (Figaro), Zerlina (Fra Diavolo), Alice (Ördög Róbert), stb. szin_III.0141.pdf III