Címszó: Liptai Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1876

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0153.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0153.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28351.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Liptai Imre

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528353.htm

 

Szócikk: Liptai Imre író, sz. 1876. (születés éve) aug. 29-én, Miskolcon, (megye) megh. 1927. okt. 30-án, Budapesten. (Budapest) Atyja zseniális kereskedő, az Első Magyar Varrógépgyár (intézmény) (információ)  megalapítója: Liptai Emil, (személy) (információ)  anyja Königstein Matild (személy) volt. Liptai Imre (személy) (információ)  eleinte hírlapírónak készült és mint ilyen Szegeden, (megye) ahol a pianista gimnáziumban tett érettségit, a »Szegedi Hiradó« (intézmény) (információ)  szerkesztőségében bontogatta szárnyait. Népies zamatú croquisjai (Tokányok), (cím) hamar népszerűséget szereztek neki, mire megpróbálkozott a színpadirodalommal is. amely már pályája legkezdetén vonzotta. Első monológját még hetedik gimnazista korában, az Önképző-kör évzáró matinéján zajos sikerrel mutatták be »Kéjutazás« (cím) címmel. Első, egyfelvonásos darabjával, az »Őszi napsugár«-ral (cím) dicsérő elismerést kapott a Dugonics Társaság (intézmény) (információ)  színmű-pályázatán. A vidéki viszonyokat megunva, Szegedről (megye) az ország fővárosába (Budapest) jött és itt 1907-től (időpont) kezdve több előkelő fővárosi (Budapest) napi- és hetilapnál töltött be vezető állásokat haláláig. Mint munkatárs dolgozott a »Polgár« (intézmény) (információ)  című demokrata orgánumon kívül a »Magyar Hirlap«-nál (intézmény) (információ)  és a régi »Pesti Napló«-nál, (intézmény) (információ)  ahol humoros és szellemes croquisjai nagy és lelkes közönségre találtak. 1912-ben (időpont) átvette a »Pesti Napló« (intézmény) (információ)  felelős szerkesztői állását is, amely azonban csak nyűg volt az ő írói törekvésein. Ezért meg is vált a szerkesztői állástól csakúgy, mint a hirlapírástól és az Apolló - kabaré-nak (intézmény) kezdett egyfelvonásos darabókat írni. Ezekben, a nagyobb színpadok színvonalát is elérő pompás apróságokban olyan sikereket ért el, hogy rövidesen ő lett a vezető-márka a kabaré-darabok terén. Legnagyobb sikerét érte el a »Kegyelmes úr«, (cím) az »Ott túl a rácson«, (cím) »Katica«, (cím) a »Rubikon«, (cím) »Lakodalom«, (cím) a »Főnök úr neje«, (cím) »Lulu«, (cím) »Verebek« (cím) és még vagy ötven kiváló kis darabokban. írt háromfelvonásos darabokat is és sok idegen darabot fordított a nagy színházak számára. Első háromfelvonásos darabja, a »Rossz pénz nem vész el«, (cím) (információ)  amelyet a Magyar Színház (intézmény) (információ)  mutatott be 1911. (időpont) dec. 9-én, nagy sikerrel. Azután a »Sarkantyú« (cím) c. 3 felvonásos drámája következett a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  színpadán, 1912. (időpont) nov. 8-án (Társsz. Gábor Andor), (személy) (információ)  majd a Renaissance Színház (intézmény) (információ)  megnyitására megírta a »Pesti asszony« (cím) (információ)  c. vígjátékát (1921. (időpont) ápr. 15.) és egy évvel később a »Jó fiú« (cím) (információ)  c. darabját (1922. (időpont) febr. 10.) Drégely Gábor (személy) (információ)  társaságában írta a »Vörös ember« (cím) (információ)  c. vígjátékát, mely 1924. (időpont) dec. 13-án került bemutatóra a Magyar Színházban (intézmény) (információ)  és egy évvel később Bécsben (ország) is sikert aratott. 1929. (időpont) ápr. 27-én Pécsett (megye) színre került a »Naplopó« (cím) c. operettje. Társsz. Drégely Gábor. (személy) (információ)  Zen. Kulinyi Ernő (személy) (információ)  verseire szerz. Marton Géza. (személy) (információ)  Neje: Somló Margit, (személy) (információ)  volt színésznő, a Vígszínház (intézmény) (információ)  színésziskoláját végezte, majd visszavonult. Fordításai: »Csókszanatórium«, (cím) operett 3 felv. Szöv. írta Baron Rezső. (személy) (információ)  Zen. szerz. Fellner (később: Tamássy) Pál. (személy) (információ)  Bem. 1912. (időpont) máj. 24. Király Színház. (intézmény) (információ)  »A reichstadti herceg«, (cím) operett 3 felv. Írta Leon Viktor (személy) (információ)  és Reichert Henrik. (személy) (információ)  Zen. szerz. Stojanovits Péter. (személy) (információ)  Bem. 1921. (időpont) okt. 14. Városi Színház. (intézmény) (információ)  »Morfium«, (cím) drámai színjáték 4 felv. Írta Ludwig Herzer. (személy) (információ)  Bem. 1922. (időpont) máj. 19. Renaissance Színház. (intézmény) (információ)  »Vigyen el az ördög!«, (cím) operett 3 felv. Írta Leon Viktor (személy) (információ)  és Reichert János. (személy) (információ)  Zen. szerz. Reichwein Lipót. (személy) Bem. 1922. (időpont) máj. 27. Blaha Lujza Színház. (intézmény) (információ)  »Az éj királynője«, (cím) én. boh. 3 felv. Szövegét írta Arnold (személy) (információ)  és Bach. (személy) (információ)  Zen. szerz. Walter Kollo. (személy) (információ)  Bem. 1922. (időpont) június 20. Renaissance Színház. (intézmény) (információ)  »Aki a pofont kapta«, (cím) játék 4 felv. Írta Andrejew Leonid. (személy) Bem. 1922. (időpont) dec. 7. U. o. »A cirkuszhercegnő«, (cím) operett 3 felv. Írta Julius Brammer (személy) (információ)  és Alfred Grünwald. (személy) Zen. szerz. Kálmán Imre. (személy) (információ)  Ford. Kulinyi Ernővel. (személy) (információ)  Bem. 1926. (időpont) szept. 24. Király Színház. (intézmény) (információ)  Élete utolsó éveiben a Nyolcórai Újságnak (intézmény) volt főmunkatársa és tekintélyes kritikusa. Koporsója fölött Szász Károly. (személy) (információ)  Nagymagyarország utolsó képviselőházi elnöke mondott költői szárnyalású búcsúztatót. szin_III.0153.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Liptai Imre címszóvég 28351 Szócikk: Liptai Imre író, sz. 1876. aug. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 29-én, Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy megh. 1927. okt. 30-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja zseniális kereskedő, az Első Magyar Varrógépgyár yintezmenyy első magyar varrógépgyár yintezmenyy Első Mag yintezmenyy első yintezmenyy magyar yintezmenyy varrógépgyár yintezmenyy yintezmenyy Első yintezmenyy Mag yintezmenyy ykodvegy megalapítója: Liptai Emil, yszemelynevy liptai emil yszemelynevy Liptai Emil yszemelynevy liptai yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Liptai yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy anyja Königstein Matild yszemelynevy königstein matild yszemelynevy Königstein Matild yszemelynevy königstein yszemelynevy matild yszemelynevy yszemelynevy Königstein yszemelynevy Matild yszemelynevy ykodvegy volt. Liptai Imre yszemelynevy liptai imre yszemelynevy Liptai Imre yszemelynevy liptai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Liptai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy eleinte hírlapírónak készült és mint ilyen Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy ahol a pianista gimnáziumban tett érettségit, a »Szegedi Hiradó« yintezmenyy szegedi hiradó yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy hiradó yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy szerkesztőségében bontogatta szárnyait. Népies zamatú croquisjai (Tokányok), ycimy tokányok ycimy Tokányok ycimy tokányok ycimy ycimy Tokányok ycimy ykodvegy hamar népszerűséget szereztek neki, mire megpróbálkozott a színpadirodalommal is. amely már pályája legkezdetén vonzotta. Első monológját még hetedik gimnazista korában, az Önképző-kör évzáró matinéján zajos sikerrel mutatták be »Kéjutazás« ycimy kéjutazás ycimy Kéjutazás ycimy kéjutazás ycimy ycimy Kéjutazás ycimy ykodvegy címmel. Első, egyfelvonásos darabjával, az »Őszi napsugár«-ral ycimy őszi napsugár ycimy Őszi napsugár ycimy őszi ycimy napsugár ycimy ycimy Őszi ycimy napsugár ycimy ykodvegy dicsérő elismerést kapott a Dugonics Társaság yintezmenyy dugonics társaság yintezmenyy Dugonics yintezmenyy dugonics yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Dugonics yintezmenyy ykodvegy színmű-pályázatán. A vidéki viszonyokat megunva, Szegedről ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy az ország fővárosába főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött és itt 1907-től xevtizedx 1905 kezdve xtalanevtizedx 1915 több előkelő fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy napi- és hetilapnál töltött be vezető állásokat haláláig. Mint munkatárs dolgozott a »Polgár« yintezmenyy polgár yintezmenyy Polgár yintezmenyy polgár yintezmenyy yintezmenyy Polgár yintezmenyy ykodvegy című demokrata orgánumon kívül a »Magyar Hirlap«-nál yintezmenyy magyar hirlap yintezmenyy Magyar H yintezmenyy magyar yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy és a régi »Pesti Napló«-nál, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy ahol humoros és szellemes croquisjai nagy és lelkes közönségre találtak. 1912-ben xevtizedx 1915 átvette a »Pesti Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy felelős szerkesztői állását is, amely azonban csak nyűg volt az ő írói törekvésein. Ezért meg is vált a szerkesztői állástól csakúgy, mint a hirlapírástól és az Apolló - kabaré-nak yintezmenyy apolló - kabare yintezmenyy Apolló - yintezmenyy apolló yintezmenyy - yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Apolló yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy kezdett egyfelvonásos darabókat írni. Ezekben, a nagyobb színpadok színvonalát is elérő pompás apróságokban olyan sikereket ért el, hogy rövidesen ő lett a vezető-márka a kabaré-darabok terén. Legnagyobb sikerét érte el a »Kegyelmes úr«, ycimy kegyelmes úr ycimy Kegyelmes úr ycimy kegyelmes ycimy úr ycimy ycimy Kegyelmes ycimy úr ycimy ykodvegy az »Ott túl a rácson«, ycimy ott túl a rácson ycimy Ott túl a rácson ycimy ott ycimy túl ycimy a ycimy rácson ycimy ycimy Ott ycimy túl ycimy a ycimy rácson ycimy ykodvegy »Katica«, ycimy katica ycimy Katica ycimy katica ycimy ycimy Katica ycimy ykodvegy a »Rubikon«, ycimy rubikon ycimy Rubikon ycimy rubikon ycimy ycimy Rubikon ycimy ykodvegy »Lakodalom«, ycimy lakodalom ycimy Lakodalom ycimy lakodalom ycimy ycimy Lakodalom ycimy ykodvegy a »Főnök úr neje«, ycimy főnök úr neje ycimy Főnök úr neje ycimy főnök ycimy úr ycimy neje ycimy ycimy Főnök ycimy úr ycimy neje ycimy ykodvegy »Lulu«, ycimy lulu ycimy Lulu ycimy lulu ycimy ycimy Lulu ycimy ykodvegy »Verebek« ycimy verebek ycimy Verebek ycimy verebek ycimy ycimy Verebek ycimy ykodvegy és még vagy ötven kiváló kis darabokban. írt háromfelvonásos darabokat is és sok idegen darabot fordított a nagy színházak számára. Első háromfelvonásos darabja, a »Rossz pénz nem vész el«, ycimy rossz pénz nem vész el ycimy Rossz pénz nem vész el ycimy rossz ycimy pénz ycimy nem ycimy vész ycimy el ycimy ycimy Rossz ycimy pénz ycimy nem ycimy vész ycimy el ycimy ykodvegy amelyet a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy mutatott be 1911. dec. 9-én, nagy sikerrel. Azután a »Sarkantyú« ycimy sarkantyú ycimy Sarkantyú ycimy sarkantyú ycimy ycimy Sarkantyú ycimy ykodvegy c. 3 felvonásos drámája következett a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán, 1912. nov. xtalanevtizedx 1925 8-án (Társsz. Gábor Andor), yszemelynevy gábor andor yszemelynevy Gábor Andor yszemelynevy gábor yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Gábor yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy majd a Renaissance Színház yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy megnyitására megírta a »Pesti asszony« ycimy pesti asszony ycimy Pesti asszony ycimy pesti ycimy asszony ycimy ycimy Pesti ycimy asszony ycimy ykodvegy c. vígjátékát (1921. xevtizedx 1925 ápr. 15.) és egy évvel később a »Jó fiú« ycimy jó fiú ycimy Jó fiú ycimy jó ycimy fiú ycimy ycimy Jó ycimy fiú ycimy ykodvegy c. darabját (1922. febr. 10.) Drégely Gábor yszemelynevy drégely gábor yszemelynevy Drégely Gábor yszemelynevy drégely yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Drégely yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy társaságában írta a »Vörös ember« ycimy vörös ember ycimy Vörös ember ycimy vörös ycimy ember ycimy ycimy Vörös ycimy ember ycimy ykodvegy c. vígjátékát, mely 1924. dec. 13-án került bemutatóra a Magyar Színházban yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy és egy évvel később Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is sikert aratott. 1929. ápr. 27-én Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy színre került a »Naplopó« ycimy naplopó ycimy Naplopó ycimy naplopó ycimy ycimy Naplopó ycimy ykodvegy c. operettje. Társsz. Drégely Gábor. yszemelynevy drégely gábor yszemelynevy Drégely Gábor yszemelynevy drégely yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Drégely yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Zen. Kulinyi Ernő yszemelynevy kulinyi ernő yszemelynevy Kulinyi Ernő yszemelynevy kulinyi yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Kulinyi yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy verseire szerz. Marton Géza. yszemelynevy marton géza yszemelynevy Marton Géza yszemelynevy marton yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Marton yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy Neje: Somló Margit, yszemelynevy somló margit yszemelynevy Somló Margit yszemelynevy somló yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy volt színésznő, a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy színésziskoláját végezte, majd visszavonult. Fordításai: »Csókszanatórium«, ycimy csókszanatórium ycimy Csókszanatórium ycimy csókszanatórium ycimy ycimy Csókszanatórium ycimy ykodvegy operett 3 felv. Szöv. írta Baron Rezső. yszemelynevy baron rezső yszemelynevy Baron Rezső yszemelynevy baron yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy Baron yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Fellner (később: Tamássy) Pál. yszemelynevy fellner (később: tamássy) pál yszemelynevy Fellner (később: Tamássy) Pál yszemelynevy fellner yszemelynevy (később: yszemelynevy tamássy) yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Fellne Bem. 1912. xevtizedx 1915 máj. xtalanevtizedx 1925 24. Király Színház. yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »A reichstadti herceg«, ycimy a reichstadti herceg ycimy A reichstadti herceg ycimy a ycimy reichstadti ycimy herceg ycimy ycimy A ycimy reichstadti ycimy herceg ycimy ykodvegy operett 3 felv. Írta Leon Viktor yszemelynevy leon viktor yszemelynevy Leon Viktor yszemelynevy leon yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Leon yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy és Reichert Henrik. yszemelynevy reichert henrik yszemelynevy Reichert Henrik yszemelynevy reichert yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Reichert yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Stojanovits Péter. yszemelynevy stojanovits péter yszemelynevy Stojanovits Péter yszemelynevy stojanovits yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Stojanovits yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy Bem. 1921. xevtizedx 1925 okt. 14. Városi Színház. yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Morfium«, ycimy morfium ycimy Morfium ycimy morfium ycimy ycimy Morfium ycimy ykodvegy drámai színjáték 4 felv. Írta Ludwig Herzer. yszemelynevy ludwig herzer yszemelynevy Ludwig Herzer yszemelynevy ludwig yszemelynevy herzer yszemelynevy yszemelynevy Ludwig yszemelynevy Herzer yszemelynevy ykodvegy Bem. 1922. máj. 19. Renaissance Színház. yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy »Vigyen el az ördög!«, ycimy vigyen el az ördög! ycimy Vigyen el az ördög! ycimy vigyen ycimy el ycimy az ycimy ördög! ycimy ycimy Vigyen ycimy el ycimy az ycimy ördög! ycimy ykodvegy operett 3 felv. Írta Leon Viktor yszemelynevy leon viktor yszemelynevy Leon Viktor yszemelynevy leon yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Leon yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy és Reichert János. yszemelynevy reichert jános yszemelynevy Reichert János yszemelynevy reichert yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Reichert yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Reichwein Lipót. yszemelynevy reichwein lipót yszemelynevy Reichwein Lipót yszemelynevy reichwein yszemelynevy lipót yszemelynevy yszemelynevy Reichwein yszemelynevy Lipót yszemelynevy ykodvegy Bem. 1922. máj. 27. Blaha Lujza Színház. yintezmenyy blaha lujza színház yintezmenyy Blaha Lu yintezmenyy blaha yintezmenyy lujza yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Blaha yintezmenyy Lu yintezmenyy ykodvegy »Az éj királynője«, ycimy az éj királynője ycimy Az éj királynője ycimy az ycimy éj ycimy királynője ycimy ycimy Az ycimy éj ycimy királynője ycimy ykodvegy én. boh. 3 felv. Szövegét írta Arnold yszemelynevy arnold yszemelynevy Arnold yszemelynevy arnold yszemelynevy yszemelynevy Arnold yszemelynevy ykodvegy és Bach. yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Walter Kollo. yszemelynevy walter kollo yszemelynevy Walter Kollo yszemelynevy walter yszemelynevy kollo yszemelynevy yszemelynevy Walter yszemelynevy Kollo yszemelynevy ykodvegy Bem. 1922. június 20. Renaissance Színház. yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy »Aki a pofont kapta«, ycimy aki a pofont kapta ycimy Aki a pofont kapta ycimy aki ycimy a ycimy pofont ycimy kapta ycimy ycimy Aki ycimy a ycimy pofont ycimy kapta ycimy ykodvegy játék 4 felv. Írta Andrejew Leonid. yszemelynevy andrejew leonid yszemelynevy Andrejew Leonid yszemelynevy andrejew yszemelynevy leonid yszemelynevy yszemelynevy Andrejew yszemelynevy Leonid yszemelynevy ykodvegy Bem. 1922. dec. 7. U. o. »A cirkuszhercegnő«, ycimy a cirkuszhercegnő ycimy A cirkuszhercegnő ycimy a ycimy cirkuszhercegnő ycimy ycimy A ycimy cirkuszhercegnő ycimy ykodvegy operett 3 felv. Írta Julius Brammer yszemelynevy julius brammer yszemelynevy Julius Brammer yszemelynevy julius yszemelynevy brammer yszemelynevy yszemelynevy Julius yszemelynevy Brammer yszemelynevy ykodvegy és Alfred Grünwald. yszemelynevy alfred grünwald yszemelynevy Alfred Grünwald yszemelynevy alfred yszemelynevy grünwald yszemelynevy yszemelynevy Alfred yszemelynevy Grünwald yszemelynevy ykodvegy Zen. szerz. Kálmán Imre. yszemelynevy kálmán imre yszemelynevy Kálmán Imre yszemelynevy kálmán yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Ford. Kulinyi Ernővel. yszemelynevy kulinyi ernő yszemelynevy Kulinyi Ernő yszemelynevy kulinyi yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Kulinyi yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy Bem. 1926. szept. 24. Király Színház. yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Élete utolsó éveiben a Nyolcórai Újságnak yintezmenyy nyolcórai újság yintezmenyy Nyolcóra yintezmenyy nyolcórai yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Nyolcóra yintezmenyy ykodvegy volt főmunkatársa és tekintélyes kritikusa. Koporsója fölött Szász Károly. yszemelynevy szász károly yszemelynevy Szász Károly yszemelynevy szász yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szász yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Nagymagyarország utolsó képviselőházi elnöke mondott költői szárnyalású búcsúztatót. szin_III.0153.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Liptai Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1876

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0153.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0153.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28351.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Liptai Imre

Szócikk: Liptai Imre író, sz. 1876. aug. 29-én, Miskolcon, megh. 1927. okt. 30-án, Budapesten. Atyja zseniális kereskedő, az Első Magyar Varrógépgyár megalapítója: Liptai Emil, anyja Königstein Matild volt. Liptai Imre eleinte hírlapírónak készült és mint ilyen Szegeden, ahol a pianista gimnáziumban tett érettségit, a »Szegedi Hiradó« szerkesztőségében bontogatta szárnyait. Népies zamatú croquisjai (Tokányok), hamar népszerűséget szereztek neki, mire megpróbálkozott a színpadirodalommal is. amely már pályája legkezdetén vonzotta. Első monológját még hetedik gimnazista korában, az Önképző-kör évzáró matinéján zajos sikerrel mutatták be »Kéjutazás« címmel. Első, egyfelvonásos darabjával, az »Őszi napsugár«-ral dicsérő elismerést kapott a Dugonics Társaság színmű-pályázatán. A vidéki viszonyokat megunva, Szegedről az ország fővárosába jött és itt 1907-től kezdve több előkelő fővárosi napi- és hetilapnál töltött be vezető állásokat haláláig. Mint munkatárs dolgozott a »Polgár« című demokrata orgánumon kívül a »Magyar Hirlap«-nál és a régi »Pesti Napló«-nál, ahol humoros és szellemes croquisjai nagy és lelkes közönségre találtak. 1912-ben átvette a »Pesti Napló« felelős szerkesztői állását is, amely azonban csak nyűg volt az ő írói törekvésein. Ezért meg is vált a szerkesztői állástól csakúgy, mint a hirlapírástól és az Apolló - kabaré-nak kezdett egyfelvonásos darabókat írni. Ezekben, a nagyobb színpadok színvonalát is elérő pompás apróságokban olyan sikereket ért el, hogy rövidesen ő lett a vezető-márka a kabaré-darabok terén. Legnagyobb sikerét érte el a »Kegyelmes úr«, az »Ott túl a rácson«, »Katica«, a »Rubikon«, »Lakodalom«, a »Főnök úr neje«, »Lulu«, »Verebek« és még vagy ötven kiváló kis darabokban. írt háromfelvonásos darabokat is és sok idegen darabot fordított a nagy színházak számára. Első háromfelvonásos darabja, a »Rossz pénz nem vész el«, amelyet a Magyar Színház mutatott be 1911. dec. 9-én, nagy sikerrel. Azután a »Sarkantyú« c. 3 felvonásos drámája következett a Nemzeti Színház színpadán, 1912. nov. 8-án (Társsz. Gábor Andor), majd a Renaissance Színház megnyitására megírta a »Pesti asszony« c. vígjátékát (1921. ápr. 15.) és egy évvel később a »Jó fiú« c. darabját (1922. febr. 10.) Drégely Gábor társaságában írta a »Vörös ember« c. vígjátékát, mely 1924. dec. 13-án került bemutatóra a Magyar Színházban és egy évvel később Bécsben is sikert aratott. 1929. ápr. 27-én Pécsett színre került a »Naplopó« c. operettje. Társsz. Drégely Gábor. Zen. Kulinyi Ernő verseire szerz. Marton Géza. Neje: Somló Margit, volt színésznő, a Vígszínház színésziskoláját végezte, majd visszavonult. Fordításai: »Csókszanatórium«, operett 3 felv. Szöv. írta Baron Rezső. Zen. szerz. Fellner (később: Tamássy) Pál. Bem. 1912. máj. 24. Király Színház. »A reichstadti herceg«, operett 3 felv. Írta Leon Viktor és Reichert Henrik. Zen. szerz. Stojanovits Péter. Bem. 1921. okt. 14. Városi Színház. »Morfium«, drámai színjáték 4 felv. Írta Ludwig Herzer. Bem. 1922. máj. 19. Renaissance Színház. »Vigyen el az ördög!«, operett 3 felv. Írta Leon Viktor és Reichert János. Zen. szerz. Reichwein Lipót. Bem. 1922. máj. 27. Blaha Lujza Színház. »Az éj királynője«, én. boh. 3 felv. Szövegét írta Arnold és Bach. Zen. szerz. Walter Kollo. Bem. 1922. június 20. Renaissance Színház. »Aki a pofont kapta«, játék 4 felv. Írta Andrejew Leonid. Bem. 1922. dec. 7. U. o. »A cirkuszhercegnő«, operett 3 felv. Írta Julius Brammer és Alfred Grünwald. Zen. szerz. Kálmán Imre. Ford. Kulinyi Ernővel. Bem. 1926. szept. 24. Király Színház. Élete utolsó éveiben a Nyolcórai Újságnak volt főmunkatársa és tekintélyes kritikusa. Koporsója fölött Szász Károly. Nagymagyarország utolsó képviselőházi elnöke mondott költői szárnyalású búcsúztatót. szin_III.0153.pdf III