Címszó: Liptay Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0154.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0154.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28358.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Liptay Károly

Szócikk: Liptay Károly hírlapíró sz. 1873. (születés éve) január 27-én, Miskolcon. (megye) Atyja: Liptay Emil, (személy) (információ)  az Első Magyar Varrógépgyár (intézmény) (információ)  megalapítója. Anyja: Königstein Matild. (személy) (Öccse: Liptai Imre, (személy) (információ)  aki maga is nagy sikereket ért színdarabjaival.) (Lásd L. I. címszó alatt.) Liptay Károly (személy) (információ)  iskoláit 1892-ben (időpont) Szegeden (megye) végezte, a kegyesrendi főgimnáziumban, ahol érettségi vizsgálatát olyan kitűnő eredménnyel tette le, hogy erről, valamint a gimnáziumi önképzőköri záró-matinén kihirdetett azon ered'ményéről, hogy valamennyi pályatételt Liptay (személy) (információ)  nyerte meg 800 diák között, az egész nagy magyar metropolis sokáig beszélt. Eleinte, különösen a szülők kívánságára, a budapesti (Budapest) egyetem jogi szakára iratkozott be és itt abszolutóriumot is szerzett. Jogvégzettségét azonban nem akarta jövőjének választani, mert az irodalom és a hirlapírás ellenállhatatlanul vonzották. Mint kezdő, a »Szegedi Híradó«-nál (intézmény) (információ)  működött, a kitűnő zsurnaliszta: Kemechey Jenő (személy) (információ)  útmutatása mellett. Különösen mint croquis-író vált ki. Ezeket Carolus (személy) néven írta és valamennyi vidéki lap sietve átollózta, mert a Carolus-humoreszkek (személy) mindenütt nagyon kapósak voltak. Szépírói tárcáinak zsengéit »Szerelmek« (cím) címen adta ki 1894-ben. (időpont) A szegedi (megye) Dugonics - Társaság (intézmény) (információ)  drámapályázatán a színpadi-irodalom terén tett sikeres kísérletet, amennyiben »A 91-ik cikk« (cím) c. pompás bohózatával elsőnek futott be 1897-ben, (időpont) amikor is ezt a darabot a Makó-féle (személy) (információ)  színtársulat (Pethes Imrével, (személy) (információ)  Kalmár Piroskával, (személy) (információ)  Haraszthy Herminnel) (személy) (információ)  sikerrel mutatta be. A Népszínház (intézmény) (információ)  népszínmű-pályázatán pedig egy »Asszonyhűség« (cím) c. népszínművel keltett figyelmet. Ezt 1898. (időpont) márc. 13-án mutatták be. Liptay (személy) (információ)  ezek után méltán vágyott a fővárosba, (Budapest) ahol mint újságíró, eleintén a »Pesti Napló« (intézmény) (információ)  kötelékébe lépett, majd a »Magyarország« (intézmény) ismert és elismert színikritikusa lett. Liptay (személy) (információ)  több darabot írt, amelyek sikerrel kerültek színre, így »Don Quijote« (cím) (információ)  c. nagyoperettje (Garami Béla dr. (személy) (információ)  zenéjével), nemcsak Budapesten, (Budapest) de mindenütt a vidéki színpadokon is sikert aratatt. (1909. (időpont) aug. 19. Fővárosi Nyári Színház.) (intézmény) (információ)  Majd a bécsi Renaissance Színház (intézmény) (információ)  mutatta be: »Die hoche Schule der Liebe« (cím) címmel egy egészen új irányú három felvonásos szatíráját, dr. Alexander Engel (személy) fordításában. Ezt a darabot Amerika (ország) is megvette. (1923. (időpont) szeptember 7.) »A kereszt tövében« (cím) c. öt felvonásos verses tragédiájával 1924-ben (időpont) megnyerte az Akadémia (intézmény) (információ)  Teleki-díját. (személy) (információ)  Liptay, (személy) (információ)  mint dalszövegíró is kitűnt. Számos ilyen szerzeménye közül »Magának írom ezt a levelet« (cím) c. dalt az egész világion, majdnem minden kultúrnyelven elterjedt és sok-tízezer példányban fogyott el, amellett, hogy ez a dal volt az első, amely után szcenirozott dalokkal jöttek a kabaré-színpadok. Fölemlítendő még, hogy Liptay (személy) (információ)  volt egyike azoknak, akik a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségét (intézmény) (információ)  alapították és hogy a »Millennium Története« (cím) c. kétkötetes nagy munkájáért (ezt Szmollény Nándor (személy) (információ)  tanár társaságában írta) királyi kitüntetésben is részesült. 1926. (időpont) jan. havában lefordította versben Schiller (személy) (információ)  »Turandot«-ját. (cím) — Felesége: Szerémy Gizella (személy) (információ)  (L. o.), a Vígszínház (intézmény) (információ)  jeles művésznője volt. szin_III.0154.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Liptay Károly címszóvég 28358 Szócikk: Liptay Károly hírlapíró sz. 1873. január xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 27-én, Miskolcon. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Atyja: Liptay Emil, yszemelynevy liptay emil yszemelynevy Liptay Emil yszemelynevy liptay yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy az Első Magyar Varrógépgyár yintezmenyy első magyar varrógépgyár yintezmenyy Első Mag yintezmenyy első yintezmenyy magyar yintezmenyy varrógépgyár yintezmenyy yintezmenyy Első yintezmenyy Mag yintezmenyy ykodvegy megalapítója. Anyja: Königstein Matild. yszemelynevy königstein matild yszemelynevy Königstein Matild yszemelynevy königstein yszemelynevy matild yszemelynevy yszemelynevy Königstein yszemelynevy Matild yszemelynevy ykodvegy (Öccse: Liptai Imre, yszemelynevy liptai imre yszemelynevy Liptai Imre yszemelynevy liptai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Liptai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy aki maga is nagy sikereket ért színdarabjaival.) (Lásd L. I. címszó alatt.) Liptay Károly yszemelynevy liptay károly yszemelynevy Liptay Károly yszemelynevy liptay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy iskoláit 1892-ben xevtizedx 1895 Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy végezte, a kegyesrendi főgimnáziumban, ahol érettségi vizsgálatát olyan kitűnő eredménnyel tette le, hogy erről, valamint a gimnáziumi önképzőköri záró-matinén kihirdetett azon ered'ményéről, hogy valamennyi pályatételt Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy ykodvegy nyerte meg 800 diák között, az egész nagy magyar metropolis sokáig beszélt. Eleinte, különösen a szülők kívánságára, a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetem jogi szakára iratkozott be és itt abszolutóriumot is szerzett. Jogvégzettségét azonban nem akarta jövőjének választani, mert az irodalom és a hirlapírás ellenállhatatlanul vonzották. Mint kezdő, a »Szegedi Híradó«-nál yintezmenyy szegedi híradó yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy híradó yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy működött, a kitűnő zsurnaliszta: Kemechey Jenő yszemelynevy kemechey jenő yszemelynevy Kemechey Jenő yszemelynevy kemechey yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Kemechey yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy útmutatása mellett. Különösen mint croquis-író vált ki. Ezeket Carolus yszemelynevy carolus yszemelynevy Carolus yszemelynevy carolus yszemelynevy yszemelynevy Carolus yszemelynevy ykodvegy néven írta és valamennyi vidéki lap sietve átollózta, mert a Carolus-humoreszkek yszemelynevy carolus yszemelynevy Carolus yszemelynevy carolus yszemelynevy yszemelynevy Carolus yszemelynevy ykodvegy mindenütt nagyon kapósak voltak. Szépírói tárcáinak zsengéit »Szerelmek« ycimy szerelmek ycimy Szerelmek ycimy szerelmek ycimy ycimy Szerelmek ycimy ykodvegy címen adta ki 1894-ben. A szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Dugonics - Társaság yintezmenyy dugonics - társaság yintezmenyy Dugonics yintezmenyy dugonics yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Dugonics yintezmenyy ykodvegy drámapályázatán a színpadi-irodalom terén tett sikeres kísérletet, amennyiben »A 91-ik cikk« ycimy a 91-ik cikk ycimy A 91-ik cikk ycimy a ycimy 91-ik ycimy cikk ycimy ycimy A ycimy 91-ik ycimy cikk ycimy ykodvegy c. pompás bohózatával elsőnek futott be 1897-ben, amikor is ezt a darabot a Makó-féle yszemelynevy makó yszemelynevy Makó yszemelynevy makó yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy ykodvegy színtársulat (Pethes Imrével, yszemelynevy pethes imre yszemelynevy Pethes Imré yszemelynevy pethes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Pethes yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy Kalmár Piroskával, yszemelynevy kalmár piroska yszemelynevy Kalmár Piroská yszemelynevy kalmár yszemelynevy piroska yszemelynevy yszemelynevy Kalmár yszemelynevy Piroská yszemelynevy ykodvegy Haraszthy Herminnel) yszemelynevy haraszthy hermin yszemelynevy Haraszthy Hermin yszemelynevy haraszthy yszemelynevy hermin yszemelynevy yszemelynevy Haraszthy yszemelynevy Hermin yszemelynevy ykodvegy sikerrel mutatta be. A Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy népszínmű-pályázatán pedig egy »Asszonyhűség« ycimy asszonyhűség ycimy Asszonyhűség ycimy asszonyhűség ycimy ycimy Asszonyhűség ycimy ykodvegy c. népszínművel keltett figyelmet. Ezt 1898. márc. xtalanevtizedx 1905 13-án mutatták be. Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy ykodvegy ezek után méltán vágyott a fővárosba, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol mint újságíró, eleintén a »Pesti Napló« yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy kötelékébe lépett, majd a »Magyarország« yintezmenyy magyarország yintezmenyy Magyaror yintezmenyy magyarország yintezmenyy yintezmenyy Magyaror yintezmenyy ykodvegy ismert és elismert színikritikusa lett. Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy ykodvegy több darabot írt, amelyek sikerrel kerültek színre, így »Don Quijote« ycimy don quijote ycimy Don Quijote ycimy don ycimy quijote ycimy ycimy Don ycimy Quijote ycimy ykodvegy c. nagyoperettje (Garami Béla dr. yszemelynevy garami béla dr. yszemelynevy Garami Béla dr. yszemelynevy garami yszemelynevy béla yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Garami yszemelynevy Béla yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodve zenéjével), nemcsak Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy de mindenütt a vidéki színpadokon is sikert aratatt. (1909. xevtizedx 1905 aug. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 19. Fővárosi Nyári Színház.) yintezmenyy fővárosi nyári színház yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy nyári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy Majd a bécsi Renaissance Színház yintezmenyy bécsi renaissance színház yintezmenyy bécsi Re yintezmenyy bécsi yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Re yintezmenyy ykodvegy mutatta be: »Die hoche Schule der Liebe« ycimy die hoche schule der liebe ycimy Die hoche Schule der Liebe ycimy die ycimy hoche ycimy schule ycimy der ycimy liebe ycimy ycimy Die ycimy hoche ycimy Schule ycimy der ycimy Liebe ycimy ykodvegy címmel egy egészen új irányú három felvonásos szatíráját, dr. Alexander Engel yszemelynevy dr. alexander engel yszemelynevy dr. Alexander Engel yszemelynevy dr. yszemelynevy alexander yszemelynevy engel yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Alexander yszemelynevy Engel ysz fordításában. Ezt a darabot Amerika ytelepulesy amerika ytelepulesy Amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy is megvette. (1923. xevtizedx 1925 szeptember 7.) »A kereszt tövében« ycimy a kereszt tövében ycimy A kereszt tövében ycimy a ycimy kereszt ycimy tövében ycimy ycimy A ycimy kereszt ycimy tövében ycimy ykodvegy c. öt felvonásos verses tragédiájával 1924-ben megnyerte az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy Teleki-díját. yszemelynevy teleki yszemelynevy Teleki yszemelynevy teleki yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy ykodvegy Liptay, yszemelynevy liptay yszemelynevy Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy ykodvegy mint dalszövegíró is kitűnt. Számos ilyen szerzeménye közül »Magának írom ezt a levelet« ycimy magának írom ezt a levelet ycimy Magának írom ezt a levelet ycimy magának ycimy írom ycimy ezt ycimy a ycimy levelet ycimy ycimy Magának ycimy írom ycimy ezt ycimy a ycimy levelet ycimy ykodvegy c. dalt az egész világion, majdnem minden kultúrnyelven elterjedt és sok-tízezer példányban fogyott el, amellett, hogy ez a dal volt az első, amely után szcenirozott dalokkal jöttek a kabaré-színpadok. Fölemlítendő még, hogy Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy Liptay yszemelynevy liptay yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy ykodvegy volt egyike azoknak, akik a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségét yintezmenyy vidéki hírlapírók országos szövetsége yintezmenyy Vidéki H yintezmenyy vidéki yintezmenyy hírlapírók yintezmenyy országos yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Vidéki yintezmenyy alapították és hogy a »Millennium Története« ycimy millennium története ycimy Millennium Története ycimy millennium ycimy története ycimy ycimy Millennium ycimy Története ycimy ykodvegy c. kétkötetes nagy munkájáért (ezt Szmollény Nándor yszemelynevy szmollény nándor yszemelynevy Szmollény Nándor yszemelynevy szmollény yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Szmollény yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy tanár társaságában írta) királyi kitüntetésben is részesült. 1926. jan. xtalanevtizedx 1935 havában lefordította versben Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy »Turandot«-ját. ycimy turandot ycimy Turandot ycimy turandot ycimy ycimy Turandot ycimy ykodvegy — Felesége: Szerémy Gizella yszemelynevy szerémy gizella yszemelynevy Szerémy Gizella yszemelynevy szerémy yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy (L. o.), a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy jeles művésznője volt. szin_III.0154.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Liptay Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0154.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0154.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28358.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Liptay Károly

Szócikk: Liptay Károly hírlapíró sz. 1873. január 27-én, Miskolcon. Atyja: Liptay Emil, az Első Magyar Varrógépgyár megalapítója. Anyja: Königstein Matild. (Öccse: Liptai Imre, aki maga is nagy sikereket ért színdarabjaival.) (Lásd L. I. címszó alatt.) Liptay Károly iskoláit 1892-ben Szegeden végezte, a kegyesrendi főgimnáziumban, ahol érettségi vizsgálatát olyan kitűnő eredménnyel tette le, hogy erről, valamint a gimnáziumi önképzőköri záró-matinén kihirdetett azon ered'ményéről, hogy valamennyi pályatételt Liptay nyerte meg 800 diák között, az egész nagy magyar metropolis sokáig beszélt. Eleinte, különösen a szülők kívánságára, a budapesti egyetem jogi szakára iratkozott be és itt abszolutóriumot is szerzett. Jogvégzettségét azonban nem akarta jövőjének választani, mert az irodalom és a hirlapírás ellenállhatatlanul vonzották. Mint kezdő, a »Szegedi Híradó«-nál működött, a kitűnő zsurnaliszta: Kemechey Jenő útmutatása mellett. Különösen mint croquis-író vált ki. Ezeket Carolus néven írta és valamennyi vidéki lap sietve átollózta, mert a Carolus-humoreszkek mindenütt nagyon kapósak voltak. Szépírói tárcáinak zsengéit »Szerelmek« címen adta ki 1894-ben. A szegedi Dugonics - Társaság drámapályázatán a színpadi-irodalom terén tett sikeres kísérletet, amennyiben »A 91-ik cikk« c. pompás bohózatával elsőnek futott be 1897-ben, amikor is ezt a darabot a Makó-féle színtársulat (Pethes Imrével, Kalmár Piroskával, Haraszthy Herminnel) sikerrel mutatta be. A Népszínház népszínmű-pályázatán pedig egy »Asszonyhűség« c. népszínművel keltett figyelmet. Ezt 1898. márc. 13-án mutatták be. Liptay ezek után méltán vágyott a fővárosba, ahol mint újságíró, eleintén a »Pesti Napló« kötelékébe lépett, majd a »Magyarország« ismert és elismert színikritikusa lett. Liptay több darabot írt, amelyek sikerrel kerültek színre, így »Don Quijote« c. nagyoperettje (Garami Béla dr. zenéjével), nemcsak Budapesten, de mindenütt a vidéki színpadokon is sikert aratatt. (1909. aug. 19. Fővárosi Nyári Színház.) Majd a bécsi Renaissance Színház mutatta be: »Die hoche Schule der Liebe« címmel egy egészen új irányú három felvonásos szatíráját, dr. Alexander Engel fordításában. Ezt a darabot Amerika is megvette. (1923. szeptember 7.) »A kereszt tövében« c. öt felvonásos verses tragédiájával 1924-ben megnyerte az Akadémia Teleki-díját. Liptay, mint dalszövegíró is kitűnt. Számos ilyen szerzeménye közül »Magának írom ezt a levelet« c. dalt az egész világion, majdnem minden kultúrnyelven elterjedt és sok-tízezer példányban fogyott el, amellett, hogy ez a dal volt az első, amely után szcenirozott dalokkal jöttek a kabaré-színpadok. Fölemlítendő még, hogy Liptay volt egyike azoknak, akik a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségét alapították és hogy a »Millennium Története« c. kétkötetes nagy munkájáért (ezt Szmollény Nándor tanár társaságában írta) királyi kitüntetésben is részesült. 1926. jan. havában lefordította versben Schiller »Turandot«-ját. — Felesége: Szerémy Gizella (L. o.), a Vígszínház jeles művésznője volt. szin_III.0154.pdf III