Címszó: Magyar dal - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0184.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0184.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28567.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Magyar dal

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528574.htm

 

Szócikk: Magyar dal Népdalaink eredete.Színészet és dal ikertestvérek. A magyar dal és a magyar színészet pedig csaknem az alteregói egymásnak. Régi dalainkban épúgy, mint a maiakban, mindig jelen volt a dráma, a hősi póz, vagy a játszi nép­kedély, a szerelem páros dialógja, bánatos panasza (monológ). Viszont a másfél századra visszatekintő hazai színészet színpadi akcióiban, vagy azok mögött mindig felcsendült a dal, a lyra, amely Himfy szerelmeiben, (cím) (információ)  Csokonaiban (személy) (információ)  és legfőkép Petőfi (személy) (információ)  tőrőlszakított dalaiban érte el a tökély csúcsait. Hogy sokkal, évszázadokkal előbb volt színészkedő dalunk, mint dalos színészetünk, ez tény. Ennek okaira, késlekedő színpadi akadályaira itt csak rámutatunk, nem lévén feladatunk e helyen a magyar színészet küzdelmes úttörésének és veszélyes, áldozatos próbálkozásainak historikumát adni. A dal (és főleg a népdal), zengő visszhangja lévén a »sírva- vigadó« magyarnak, mintegy előkészítője volt e honban a magyar színészetnek, kiérlelője a szárnyas színpadi szónak, amely I. Lipót császár (személy) uralma alatt (1696.) (időpont) Felvinczy György (személy) (információ)  tordai (megye) származású vándor dalnok és költő privilégiumában elvileg életre is kelt, de csak száz évvel későbben (1790.) (időpont) alakult színtársulatnak Kelemen László (személy) (információ)  apostoloskodása, vezetése mellett. Ami ezt megelőzően volt, az ott élte ki magát a pünkösdi, karácsonyi, húsvéti, arató, lakodalmas, temetési, vagy más, népi dalos és táncos misztériumokban, amelyeknek primitív játsziságában szívta magába a dajka-tejet színészetünk. A magyar nóta, a népdal ellenben .ugyanolyan idős, mint maga a magyar nemzet! Sőt! Aligha volna túlzás, ha azt állítanék, ha idősebb a nemzetnél a dal, amely őseink ajkán az Ural tövében, sőt Lebédiában (ország) az Ősmagyarok ajkán kivirágzott. Hogyne! Hiszen a magyar, mint nemzet, csupán 896-ban, tehát Pusztaszer (megye) után jegyezte belé a nevét a históriába; de hazátkereső vándorlásaiban, harcaiban, turáni megpróbáltatásai között is dalolt a magyar az őshazában, mielőtt a számra nagyobb erejű bessenyők kikényszerítették Álmos (személy) népét az ázsiai (ország) letelepedésükből. Ebben a régi, hajszás életben, vesztett csa­ták, véres diadalok, gyász-torok és víg áldomások stb. közepette, csak dal fakadt a esimpolyások, guzlások, lantos népköltők, regős hegedősök lelkében. Aztán el­elfelejtődtek e jobbára harci énekek, siratok, duhajkedvű »csürdüngölők«, kufferczesek xegyenlosegjelx »tánc-szók«, vitézi dicshymnuszok, amelyekre rájárt a dér, új harcok szomorúsága, vagy új öröme. Új mesepillangók rezzentek a harcmező új vérvirágai fölött, amikor harcpihenő szekértáborok holdvilágos éjszakáin fölcsendült a dal az őrtüzek körül... Hogy ezekből a vérzivataros időkből nem maradtak számunkra még daltöredékek sem, az csak természetes, ha ismerjük a magyar históriát, a pogány magyarok alulkerülését, meséikkel, regéikkel, dalaikkal, stb. A kereszténység letörölte a régi lélekvirágokat, közöttük a dalt is és más tartalommal töltötte meg a zengő, magyar szíveket. Így 1454-ből (időpont) már, a megszelídült viszonyok tanulságául, maradt is magyar dalemlék ránk, utódokra, noha nem hazai, de nürnbergi (ország) följegyzés (kiadás) szerint. Ez a dal Szent Istvánról (személy) (információ)  szól és ugyanaz, amelyet népünk Budán (Budapest) honosított meg a szentistvánnapi (személy) ünnepek alkalmából. Ettől kezdve egészen a XVII. század elejéig nincsen megőrzött magyar ének Ilosvai Selymes Péter (személy) (információ)  és az utolsó lantos Tinódi (személy) elbeszélő versezetéig. Bizonyára nem telt el új meg új dal nélkül éz a két-három század, amely a nürnbergi (ország) emléktől a »Magyar gályarabok éneké«-ig (cím) (információ)  (1674.) (időpont) elmúlott. De az idő és a feledés pernyéje mégis behamvazta ezeket a valószínű népdalokat, amelyeket megtanulni hosszúságuk miatt sem lehetett az egész nemzetnek. Terjesztőik is elmúltak és így velük együtt vesztek el az utódok számára a közbeeső dalemlékek is. Komolyan-vehetően senki sem állapít­hatja meg, hogy hány éves a magyar népdal. Mert sem id. Ábrányi Kornél, (személy) a tizenkilencedik század legnevesebb magyar zenetörténésze, sem Káldy Gyula, (személy) (információ)  aki minden magyar dalértéket (különösen a kuruc idők maradványait a XII. és XVIII. századokból) összegyűjtött, nem vállalkoztak arra, hogy a Thököly Imre (személy) és Rákóczi Ferenc-kora (személy) (információ)  előtti időkbeli hallgató magyar nóták — vágyás a tulajdonképeni népdalok — elemeire rámutassanak. Az ilyesmire csak felelőtlen dilettantizmus kapható. Aki azonban a folklóré zenei, énekbeli magyar adalékait úgy gyűjti, hogy komoly szavatosságot is vállalhasson évszámaiért, valamint a nevekért, dalcimekért, stb., amelyre hivatkozik, annak a magyar népdallal kapcsolatban a XVII. század előtt nem lehet komoly mondanivalója. A »Magyar gályarabok éneke« (cím) (információ)  is csupáncsak oly zsoltáros bánkódás, melyet a nép, a pozsonyi (megye) vértörvényszék által a gályákra küldött evangélikus papjai után kesergésében vetitettt ki a lelkületéből. Hasonló »népdal« a Rákóczi Sámuelről (személy) (információ)  szóló szomorú ének. Azután a »Kuruc tábori dal« (cím) (információ)  és a bújdosók szomorú nótái: »Most jöttem Erdélyből«, (cím) »Gondviselő édesatyám«, (cím) stb. Ez utóbbi Szerdahelyi József (személy) (információ)  zeneszerzői leleményessége, Szigligeti Ede (személy) (információ)  »Szökott katonájá«-ban (cím) —- természetesen átstylizálva — megmentette a feledéstől. Mert igen sok szabadságharcbeli dallam és szöveg enyészett el a Rákóczi­kor (személy) (információ)  lelkes énekei közül, ama szigorú tilalom következtében, amely politikai barbarizmusában még a tárogatókat is összetörette, amelyen pl. a híres »Balogh Ádám« (cím) (információ)  nótáját fújták a holdas tábori éjszakákon. (Utóbb bordal lett ebből a »lázító« és tilalmas nótából.) És igen sok eféle üldözött dalból más célt szolgáló népdal formálódott. Bújdosott a nóta is sokszor és sok ideig, mint maga a java magyar nép, amelynek a lelkéből kivirágzottak ezek a dalok. így az 1707-ben (időpont) keletkezett »Székely kuruc dalának« (cím) (információ)  az átalakulása, bizonyára a legmaradandóbb nyomokat hagyta a magyar történelemben. Első formájában ez volt a szövege: »Szaladj kuruc, jő a német, Lásd, mely okos, tudós féreg; Hidd el, ha elér, majd megcsap, Félre bogzott hajadba kap, Nyalka kurutz!« Ugyanez a dal aztán a napóleoni (személy) harcok idején toborzó, verbunkosnóta lett. Később, béke idején, szerelmi éldelgést szolgált és a »Nyalka kurutz!« helyett »Drága violám«-ról zengett. Végül, az 1848-beli (időpont) szabadságharc izzó magyar hangulataiban ez lett belőle: »Kossuth Lajos azt üzente, Hogy kevés a regementje; Ha még egyszer azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni Éljen a haza!« Mondjuk-e, hogy sok ideig ebben a formájában üldözték a legkegyetlenebbül a »Székely kurutz dalát«. (cím) (információ)  És ki tudná, ha vajjon befejezte-e már a maga néplelki küldetését ez a sok-szövegű magyar nótal Ennek a történelmi gyökerű népdalnak ugyanis olyan a fejlődőképessége, mint valami ősi tölgynek, amelynek az ágai között a jólelkű mesemadár fészkel... De a tulajdonképeni népdal értelmét, közszerűségét, kedveltségét a cigányok muzsikás lelke vitte belé a nemzeti érzések és népi tudatok világába. Külön tanulmány tárgya volna kimutatni a magyar muzsikus cigányok eredetét. Itt csak annyit jegyzünk fel róluk, hogy valóságos kivetitődései, kiformálódásai Ők a dalos magyar léleknek; alázatos szolgái a duhaj, vitéz harci- kedvnek, az elborongó gyásznak, nagy magyar szomorúságok lélekváltságainak. Rákóczi Ferencet (személy) (információ)  és rodostói (ország) hűséges bujdosó társait Czinkáék (személy) (a Czinka Panna (személy) apja és nagybátyja) vigasztalták a Már­vány-tenger szomorú partjain. Azután Panna sajátszerzeményű híres dalain (Magyar nóta, (cím) (információ)  Hallgató magyar, (cím) A háromszáz özvegy nótája, (cím) Halott-tánc, (cím) Ősapáink dala, (cím) stb.), Bihari János (személy) (információ)  nemcsak nemzeti értékű, de művészi becsű szerzeményei és cigányos átírásai elvezetnek bennünket a magyar dal, a népdal renaissanceáig. Lavotta, (személy) (információ)  Csermák, (személy) (információ)  Ruzicska, (személy) (információ)  Svastics János, (személy) Rózsavölgyi (személy) (információ)  (1823.), (időpont) megteremtői voltak a magyar dal újjászületésének. Ez az újjászületés a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megnyitásától veszi igazabban kezdetét. Országos hírű és nagy népszerűségű cigányprímások, így: Martinovics, (személy) (információ)  az idősebb Boka András, (személy) Boka Károly, (személy) Dombi Marci, (személy) majd lelkes naturalisták: Simonffy Kálmán, (személy) Nyizsnyay Gusztáv, (személy) Lovassy Sándor, (személy) (információ)  Pecsenyánszky János (személy) (Palotási), (személy) Frank Ignác, (személy) (információ)  azután Egressy Béni, (személy) (információ)  Szentirmay Elemér, (személy) (információ)  később az akadémiailag képzett gárdája: ifj. Ábrányi Kornél, (személy) Mosonyi Mihály, (személy) (információ)  Reményi Ede (személy) (információ)  (a világhírű hegedűvirtuóz), Káldy Gyula, (személy) (információ)  Huber Károly, (személy) (információ)  Zimay László, (személy) Doppler Ferenc (személy) (információ)  lendítették fel a magyar dalt (és a magyar zenét), amely körül a leghasznosabb szolgálatokat végezték a népdalgyűjtők: Mátray Gábor, (személy) (információ)  Bognár Ignác, (személy) (információ)  Füredy Mihály, (személy) Bartalus István (személy) és mások.Természetesen az elévülhetetlen nevek: mellett és túl az 50-es éveken de az elnyomatás sötét időiben is, majd méginkább az 1867-iki (időpont) kiegyezés után, megint a jelentős magyar cigányprímások vitték világszerte és dicsőséggel szét a magyar dalos lélek hírét. Rácz Pali, (személy) (információ)  Radics Béla, (személy) Berkes, (személy) (információ)  Kóczé, (személy) Pongrácz Lajos, (személy) (információ)  Erdélyi Náci (személy) (információ)  és Kálmán, a Magyariak, (személy) (információ)  Buráék, (személy) Sovánka, (személy) Banda Marci (személy) és még igen sokan voltak lelkes kertészei a magyar dalnak, miután a legnagyobb magyar genie, Liszt Ferenc (személy) (információ)  már világszerte hangversenyképessé tette azt a magyar zengzetet, amelyről bátran kiáltotta oda a zenevilágnak, hogy: »Nincs semmi más oly zene, melytől az európai zene annyi ritmusi eredetiséget tanulhatna, mint a magyartól!« (Bach (személy) (információ)  is hemzseg a magyaros cifrázatoktól. Ezt a Pozsonyból (megye) protestáns hitvallása miatt családostól kiüldözött édesapja, Bach Vitus (személy) (információ)  magyar vérének köszönhette.) És a legnagyobbak - legnagyobbja: Beethoven (személy) (információ)  se vonhatta ki magát a dalos magyar lélek mindeneket megihlető hatása alól. Az ő »István királya«, (cím) (információ)  »Athén romjai« (cím) stb. nagyszerű alkotásainak tükrében is ott piroslik ki-kibukkanva, el-eltünve, átformálva a magyar dal, a népdal rusztikus lehellete. E halhatatlan nagyságok körül a magyar és éppen nem méltatlan nótaköltők érdemes és izmos gárdája vitte tökéletes megértésre, a köz tetszés magaslataira a mi gyönyörű dalainkat. Ezeket ma már a néplélek teljesen fölszívta, adaptálta, magába gyökeresítette, így méltán nevezhetjük e dalokat népdaloknak. Dankó Pista, (személy) (információ)  Dóczy József, (személy) (információ)  Beleznay Antal, (személy) (információ)  Fráter Loránd, (személy) (információ)  Sas Náci, (személy) (információ)  Balázs Árpád (személy) (információ)  és sok tehetséges műkedvelő nótaszerző áll ma a magyar nóta szolgalatában. Lelkesedésük, buzgalmuk valóban nemzeti szolgálat most, amikor a külföldieskedő táncok, angol - amerikai (nemzetiség) (információ)  félvad ritmusok ostromolják a magyar nóta létalapját, a zengő magyar lelkeket. Ezt az ostromot tehetséggel, bátorsággal és magyar öntudattal visszaverni és a magyar népdalt régi jogaiba visszahelyezni mindnyájunknak, de főleg a magyar színpadoknak kötelességük. (Liptay Károly) (személy) (információ)  szin_III.0184.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Magyar dal címszóvég 28567 Szócikk: Magyar dal Népdalaink eredete.Színészet és dal ikertestvérek. A magyar dal és a magyar színészet pedig csaknem az alteregói egymásnak. Régi dalainkban épúgy, mint a maiakban, mindig jelen volt a dráma, a hősi póz, vagy a játszi nép­kedély, a szerelem páros dialógja, bánatos panasza (monológ). Viszont a másfél századra visszatekintő hazai színészet színpadi akcióiban, vagy azok mögött mindig felcsendült a dal, a lyra, amely Himfy szerelmeiben, ycimy himfy szerelmei ycimy Himfy szerelmei ycimy himfy ycimy szerelmei ycimy ycimy Himfy ycimy szerelmei ycimy ykodvegy Csokonaiban yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy és legfőkép Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy tőrőlszakított dalaiban érte el a tökély csúcsait. Hogy sokkal, évszázadokkal előbb volt színészkedő dalunk, mint dalos színészetünk, ez tény. Ennek okaira, késlekedő színpadi akadályaira itt csak rámutatunk, nem lévén feladatunk e helyen a magyar színészet küzdelmes úttörésének és veszélyes, áldozatos próbálkozásainak historikumát adni. A dal (és főleg a népdal), zengő visszhangja lévén a »sírva- vigadó« magyarnak, mintegy előkészítője volt e honban a magyar színészetnek, kiérlelője a szárnyas színpadi szónak, amely I. Lipót császár yszemelynevy i. lipót császár yszemelynevy I. Lipót császár yszemelynevy i. yszemelynevy lipót yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Lipót yszemelynevy császár yszemelynevy yk uralma alatt (1696.) Felvinczy xtalanevtizedx 1705 xtalanevtizedx 1715 György yszemelynevy felvinczy györgy yszemelynevy Felvinczy György yszemelynevy felvinczy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Felvinczy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy tordai ytelepulesy torda ytelepulesy torda ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy származású vándor dalnok és költő privilégiumában elvileg életre is kelt, de csak száz évvel későbben (1790.) xevtizedx 1795 alakult színtársulatnak Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy apostoloskodása, vezetése mellett. Ami ezt megelőzően volt, az ott élte ki magát a pünkösdi, karácsonyi, húsvéti, arató, lakodalmas, temetési, vagy más, népi dalos és táncos misztériumokban, amelyeknek primitív játsziságában szívta magába a dajka-tejet színészetünk. A magyar nóta, a népdal ellenben .ugyanolyan idős, mint maga a magyar nemzet! Sőt! Aligha volna túlzás, ha azt állítanék, ha idősebb a nemzetnél a dal, amely őseink ajkán az Ural tövében, sőt Lebédiában ytelepulesy lebédia ytelepulesy Lebédiá yorszagy Európa ykodvegy az Ősmagyarok ajkán kivirágzott. Hogyne! Hiszen a magyar, mint nemzet, csupán 896-ban, tehát Pusztaszer ytelepulesy pusztaszer ytelepulesy Pusztaszer ymegyey csongrád megye ykodvegy után jegyezte belé a nevét a históriába; de hazátkereső vándorlásaiban, harcaiban, turáni megpróbáltatásai között is dalolt a magyar az őshazában, mielőtt a számra nagyobb erejű bessenyők kikényszerítették Álmos yszemelynevy álmos yszemelynevy Álmos yszemelynevy álmos yszemelynevy yszemelynevy Álmos yszemelynevy ykodvegy népét az ázsiai ytelepulesy ázsia ytelepulesy ázsia yorszagy Ázsia ykodvegy letelepedésükből. Ebben a régi, hajszás életben, vesztett csa­ták, véres diadalok, gyász-torok és víg áldomások stb. közepette, csak dal fakadt a esimpolyások, guzlások, lantos népköltők, regős hegedősök lelkében. Aztán el­elfelejtődtek e jobbára harci énekek, siratok, duhajkedvű »csürdüngölők«, kufferczesek xegyenlosegjelx »tánc-szók«, vitézi dicshymnuszok, amelyekre rájárt a dér, új harcok szomorúsága, vagy új öröme. Új mesepillangók rezzentek a harcmező új vérvirágai fölött, amikor harcpihenő szekértáborok holdvilágos éjszakáin fölcsendült a dal az őrtüzek körül... Hogy ezekből a vérzivataros időkből nem maradtak számunkra még daltöredékek sem, az csak természetes, ha ismerjük a magyar históriát, a pogány magyarok alulkerülését, meséikkel, regéikkel, dalaikkal, stb. A kereszténység letörölte a régi lélekvirágokat, közöttük a dalt is és más tartalommal töltötte meg a zengő, magyar szíveket. Így 1454-ből xevtizedx 1455 már, xtalanevtizedx 1465 xtalanevtizedx 1475 a megszelídült viszonyok tanulságául, maradt is magyar dalemlék ránk, utódokra, noha nem hazai, de nürnbergi ytelepulesy nürnberg ytelepulesy nürnberg yorszagy Németország ykodvegy följegyzés (kiadás) szerint. Ez a dal Szent Istvánról yszemelynevy szent istván yszemelynevy Szent István yszemelynevy szent yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szent yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy szól és ugyanaz, amelyet népünk Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy honosított meg a szentistvánnapi yszemelynevy szentistván yszemelynevy szentistván yszemelynevy szentistván yszemelynevy yszemelynevy szentistván yszemelynevy ykodvegy ünnepek alkalmából. Ettől kezdve egészen a XVII. század elejéig nincsen megőrzött magyar ének Ilosvai Selymes Péter yszemelynevy ilosvai selymes péter yszemelynevy Ilosvai Selymes Péter yszemelynevy ilosvai yszemelynevy selymes yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Ilosvai yszemelynevy Selymes yszemelynevy P és az utolsó lantos Tinódi yszemelynevy tinódi yszemelynevy Tinódi yszemelynevy tinódi yszemelynevy yszemelynevy Tinódi yszemelynevy ykodvegy elbeszélő versezetéig. Bizonyára nem telt el új meg új dal nélkül éz a két-három század, amely a nürnbergi ytelepulesy nürnberg ytelepulesy nürnberg yorszagy Németország ykodvegy emléktől a »Magyar gályarabok éneké«-ig ycimy magyar gályarabok éneke ycimy Magyar gályarabok éneké ycimy magyar ycimy gályarabok ycimy éneke ycimy ycimy Magyar ycimy gályarabok ycimy éneké ycimy ykodvegy (1674.) xevtizedx 1675 elmúlott. xtalanevtizedx 1685 xtalanevtizedx 1695 De az idő és a feledés pernyéje mégis behamvazta ezeket a valószínű népdalokat, amelyeket megtanulni hosszúságuk miatt sem lehetett az egész nemzetnek. Terjesztőik is elmúltak és így velük együtt vesztek el az utódok számára a közbeeső dalemlékek is. Komolyan-vehetően senki sem állapít­hatja meg, hogy hány éves a magyar népdal. Mert sem id. Ábrányi Kornél, yszemelynevy id. ábrányi kornél yszemelynevy id. Ábrányi Kornél yszemelynevy id. yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemel a tizenkilencedik század legnevesebb magyar zenetörténésze, sem Káldy Gyula, yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy aki minden magyar dalértéket (különösen a kuruc idők maradványait a XII. és XVIII. századokból) összegyűjtött, nem vállalkoztak arra, hogy a Thököly Imre yszemelynevy thököly imre yszemelynevy Thököly Imre yszemelynevy thököly yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Thököly yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Rákóczi Ferenc-kora yszemelynevy rákóczi ferenc yszemelynevy Rákóczi Ferenc yszemelynevy rákóczi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy előtti időkbeli hallgató magyar nóták — vágyás a tulajdonképeni népdalok — elemeire rámutassanak. Az ilyesmire csak felelőtlen dilettantizmus kapható. Aki azonban a folklóré zenei, énekbeli magyar adalékait úgy gyűjti, hogy komoly szavatosságot is vállalhasson évszámaiért, valamint a nevekért, dalcimekért, stb., amelyre hivatkozik, annak a magyar népdallal kapcsolatban a XVII. század előtt nem lehet komoly mondanivalója. A »Magyar gályarabok éneke« ycimy magyar gályarabok éneke ycimy Magyar gályarabok éneke ycimy magyar ycimy gályarabok ycimy éneke ycimy ycimy Magyar ycimy gályarabok ycimy éneke ycimy ykodvegy is csupáncsak oly zsoltáros bánkódás, melyet a nép, a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy vértörvényszék által a gályákra küldött evangélikus papjai után kesergésében vetitettt ki a lelkületéből. Hasonló »népdal« a Rákóczi Sámuelről yszemelynevy rákóczi sámuel yszemelynevy Rákóczi Sámuel yszemelynevy rákóczi yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy Sámuel yszemelynevy ykodvegy szóló szomorú ének. Azután a »Kuruc tábori dal« ycimy kuruc tábori dal ycimy Kuruc tábori dal ycimy kuruc ycimy tábori ycimy dal ycimy ycimy Kuruc ycimy tábori ycimy dal ycimy ykodvegy és a bújdosók szomorú nótái: »Most jöttem Erdélyből«, ycimy most jöttem erdélyből ycimy Most jöttem Erdélyből ycimy most ycimy jöttem ycimy erdélyből ycimy ycimy Most ycimy jöttem ycimy Erdélyből ycimy ykodvegy »Gondviselő édesatyám«, ycimy gondviselő édesatyám ycimy Gondviselő édesatyám ycimy gondviselő ycimy édesatyám ycimy ycimy Gondviselő ycimy édesatyám ycimy ykodvegy stb. Ez utóbbi Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy zeneszerzői leleményessége, Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy »Szökott katonájá«-ban ycimy szökott katonája ycimy Szökott katonájá ycimy szökott ycimy katonája ycimy ycimy Szökott ycimy katonájá ycimy ykodvegy —- természetesen átstylizálva — megmentette a feledéstől. Mert igen sok szabadságharcbeli dallam és szöveg enyészett el a Rákóczi­kor yszemelynevy rákóczi yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy rákóczi yszemelynevy yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy ykodvegy lelkes énekei közül, ama szigorú tilalom következtében, amely politikai barbarizmusában még a tárogatókat is összetörette, amelyen pl. a híres »Balogh Ádám« ycimy balogh ádám ycimy Balogh Ádám ycimy balogh ycimy ádám ycimy ycimy Balogh ycimy Ádám ycimy ykodvegy nótáját fújták a holdas tábori éjszakákon. (Utóbb bordal lett ebből a »lázító« és tilalmas nótából.) És igen sok eféle üldözött dalból más célt szolgáló népdal formálódott. Bújdosott a nóta is sokszor és sok ideig, mint maga a java magyar nép, amelynek a lelkéből kivirágzottak ezek a dalok. így az 1707-ben xevtizedx 1705 keletkezett xtalanevtizedx 1715 xtalanevtizedx 1725 »Székely kuruc dalának« ycimy székely kuruc dalának ycimy Székely kuruc dalának ycimy székely ycimy kuruc ycimy dalának ycimy ycimy Székely ycimy kuruc ycimy dalának ycimy ykodvegy az átalakulása, bizonyára a legmaradandóbb nyomokat hagyta a magyar történelemben. Első formájában ez volt a szövege: »Szaladj kuruc, jő a német, Lásd, mely okos, tudós féreg; Hidd el, ha elér, majd megcsap, Félre bogzott hajadba kap, Nyalka kurutz!« Ugyanez a dal aztán a napóleoni yszemelynevy napóleon yszemelynevy napóleon yszemelynevy napóleon yszemelynevy yszemelynevy napóleon yszemelynevy ykodvegy harcok idején toborzó, verbunkosnóta lett. Később, béke idején, szerelmi éldelgést szolgált és a »Nyalka kurutz!« helyett »Drága violám«-ról zengett. Végül, az 1848-beli xevtizedx 1845 szabadságharc izzó magyar hangulataiban ez lett belőle: »Kossuth Lajos azt üzente, Hogy kevés a regementje; Ha még egyszer azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni Éljen a haza!« Mondjuk-e, hogy sok ideig ebben a formájában üldözték a legkegyetlenebbül a »Székely kurutz dalát«. ycimy székely kurutz dalát ycimy Székely kurutz dalát ycimy székely ycimy kurutz ycimy dalát ycimy ycimy Székely ycimy kurutz ycimy dalát ycimy ykodvegy És ki tudná, ha vajjon befejezte-e már a maga néplelki küldetését ez a sok-szövegű magyar nótal Ennek a történelmi gyökerű népdalnak ugyanis olyan a fejlődőképessége, mint valami ősi tölgynek, amelynek az ágai között a jólelkű mesemadár fészkel... De a tulajdonképeni népdal értelmét, közszerűségét, kedveltségét a cigányok muzsikás lelke vitte belé a nemzeti érzések és népi tudatok világába. Külön tanulmány tárgya volna kimutatni a magyar muzsikus cigányok eredetét. Itt csak annyit jegyzünk fel róluk, hogy valóságos kivetitődései, kiformálódásai Ők a dalos magyar léleknek; alázatos szolgái a duhaj, vitéz harci- kedvnek, az elborongó gyásznak, nagy magyar szomorúságok lélekváltságainak. Rákóczi Ferencet yszemelynevy rákóczi ferenc yszemelynevy Rákóczi Ferenc yszemelynevy rákóczi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és rodostói ytelepulesy rodostó ytelepulesy rodostó yorszagy Törökország ykodvegy hűséges bujdosó társait Czinkáék yszemelynevy czinka yszemelynevy Czinká yszemelynevy czinka yszemelynevy yszemelynevy Czinká yszemelynevy ykodvegy (a Czinka Panna yszemelynevy czinka panna yszemelynevy Czinka Panna yszemelynevy czinka yszemelynevy panna yszemelynevy yszemelynevy Czinka yszemelynevy Panna yszemelynevy ykodvegy apja és nagybátyja) vigasztalták a Már­vány-tenger szomorú partjain. Azután Panna sajátszerzeményű híres dalain (Magyar nóta, ycimy magyar nóta ycimy Magyar nóta ycimy magyar ycimy nóta ycimy ycimy Magyar ycimy nóta ycimy ykodvegy Hallgató magyar, ycimy hallgató magyar ycimy Hallgató magyar ycimy hallgató ycimy magyar ycimy ycimy Hallgató ycimy magyar ycimy ykodvegy A háromszáz özvegy nótája, ycimy a háromszáz özvegy nótája ycimy A háromszáz özvegy nótája ycimy a ycimy háromszáz ycimy özvegy ycimy nótája ycimy ycimy A ycimy háromszáz ycimy özvegy ycimy nótája ycimy ykodvegy Halott-tánc, ycimy halott-tánc ycimy Halott-tánc ycimy halott-tánc ycimy ycimy Halott-tánc ycimy ykodvegy Ősapáink dala, ycimy ősapáink dala ycimy Ősapáink dala ycimy ősapáink ycimy dala ycimy ycimy Ősapáink ycimy dala ycimy ykodvegy stb.), Bihari János yszemelynevy bihari jános yszemelynevy Bihari János yszemelynevy bihari yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Bihari yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy nemcsak nemzeti értékű, de művészi becsű szerzeményei és cigányos átírásai elvezetnek bennünket a magyar dal, a népdal renaissanceáig. Lavotta, yszemelynevy lavotta yszemelynevy Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy yszemelynevy Lavotta yszemelynevy ykodvegy Csermák, yszemelynevy csermák yszemelynevy Csermák yszemelynevy csermák yszemelynevy yszemelynevy Csermák yszemelynevy ykodvegy Ruzicska, yszemelynevy ruzicska yszemelynevy Ruzicska yszemelynevy ruzicska yszemelynevy yszemelynevy Ruzicska yszemelynevy ykodvegy Svastics János, yszemelynevy svastics jános yszemelynevy Svastics János yszemelynevy svastics yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Svastics yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy ykodvegy (1823.), xevtizedx 1825 megteremtői xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 voltak a magyar dal újjászületésének. Ez az újjászületés a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitásától veszi igazabban kezdetét. Országos hírű és nagy népszerűségű cigányprímások, így: Martinovics, yszemelynevy martinovics yszemelynevy Martinovics yszemelynevy martinovics yszemelynevy yszemelynevy Martinovics yszemelynevy ykodvegy az idősebb Boka András, yszemelynevy idősebb boka andrás yszemelynevy idősebb Boka András yszemelynevy idősebb yszemelynevy boka yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy idősebb yszemelynevy Boka yszemelynevy András ysz Boka Károly, yszemelynevy boka károly yszemelynevy Boka Károly yszemelynevy boka yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Boka yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Dombi Marci, yszemelynevy dombi marci yszemelynevy Dombi Marci yszemelynevy dombi yszemelynevy marci yszemelynevy yszemelynevy Dombi yszemelynevy Marci yszemelynevy ykodvegy majd lelkes naturalisták: Simonffy Kálmán, yszemelynevy simonffy kálmán yszemelynevy Simonffy Kálmán yszemelynevy simonffy yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Simonffy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Nyizsnyay Gusztáv, yszemelynevy nyizsnyay gusztáv yszemelynevy Nyizsnyay Gusztáv yszemelynevy nyizsnyay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Nyizsnyay yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Lovassy Sándor, yszemelynevy lovassy sándor yszemelynevy Lovassy Sándor yszemelynevy lovassy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lovassy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Pecsenyánszky János yszemelynevy pecsenyánszky jános yszemelynevy Pecsenyánszky János yszemelynevy pecsenyánszky yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Pecsenyánszky yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (Palotási), yszemelynevy palotási yszemelynevy Palotási yszemelynevy palotási yszemelynevy yszemelynevy Palotási yszemelynevy ykodvegy Frank Ignác, yszemelynevy frank ignác yszemelynevy Frank Ignác yszemelynevy frank yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Frank yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy azután Egressy Béni, yszemelynevy egressy béni yszemelynevy Egressy Béni yszemelynevy egressy yszemelynevy béni yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Béni yszemelynevy ykodvegy Szentirmay Elemér, yszemelynevy szentirmay elemér yszemelynevy Szentirmay Elemér yszemelynevy szentirmay yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy Szentirmay yszemelynevy Elemér yszemelynevy ykodvegy később az akadémiailag képzett gárdája: ifj. Ábrányi Kornél, yszemelynevy ifj. ábrányi kornél yszemelynevy ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj. yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél ysz Mosonyi Mihály, yszemelynevy mosonyi mihály yszemelynevy Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy (a világhírű hegedűvirtuóz), Káldy Gyula, yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Huber Károly, yszemelynevy huber károly yszemelynevy Huber Károly yszemelynevy huber yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Huber yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Zimay László, yszemelynevy zimay lászló yszemelynevy Zimay László yszemelynevy zimay yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Zimay yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Doppler Ferenc yszemelynevy doppler ferenc yszemelynevy Doppler Ferenc yszemelynevy doppler yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy lendítették fel a magyar dalt (és a magyar zenét), amely körül a leghasznosabb szolgálatokat végezték a népdalgyűjtők: Mátray Gábor, yszemelynevy mátray gábor yszemelynevy Mátray Gábor yszemelynevy mátray yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Mátray yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Bognár Ignác, yszemelynevy bognár ignác yszemelynevy Bognár Ignác yszemelynevy bognár yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Bognár yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy Füredy Mihály, yszemelynevy füredy mihály yszemelynevy Füredy Mihály yszemelynevy füredy yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Bartalus István yszemelynevy bartalus istván yszemelynevy Bartalus István yszemelynevy bartalus yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bartalus yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy és mások.Természetesen az elévülhetetlen nevek: mellett és túl az 50-es éveken de az elnyomatás sötét időiben is, majd méginkább az 1867-iki xevtizedx 1865 kiegyezés xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 után, megint a jelentős magyar cigányprímások vitték világszerte és dicsőséggel szét a magyar dalos lélek hírét. Rácz Pali, yszemelynevy rácz pali yszemelynevy Rácz Pali yszemelynevy rácz yszemelynevy pali yszemelynevy yszemelynevy Rácz yszemelynevy Pali yszemelynevy ykodvegy Radics Béla, yszemelynevy radics béla yszemelynevy Radics Béla yszemelynevy radics yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Radics yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Berkes, yszemelynevy berkes yszemelynevy Berkes yszemelynevy berkes yszemelynevy yszemelynevy Berkes yszemelynevy ykodvegy Kóczé, yszemelynevy kócze yszemelynevy Kóczé yszemelynevy kócze yszemelynevy yszemelynevy Kóczé yszemelynevy ykodvegy Pongrácz Lajos, yszemelynevy pongrácz lajos yszemelynevy Pongrácz Lajos yszemelynevy pongrácz yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pongrácz yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Erdélyi Náci yszemelynevy erdélyi náci yszemelynevy Erdélyi Náci yszemelynevy erdélyi yszemelynevy náci yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi yszemelynevy Náci yszemelynevy ykodvegy és Kálmán, a Magyariak, yszemelynevy magyari yszemelynevy Magyari yszemelynevy magyari yszemelynevy yszemelynevy Magyari yszemelynevy ykodvegy Buráék, yszemelynevy bura yszemelynevy Burá yszemelynevy bura yszemelynevy yszemelynevy Burá yszemelynevy ykodvegy Sovánka, yszemelynevy sovánka yszemelynevy Sovánka yszemelynevy sovánka yszemelynevy yszemelynevy Sovánka yszemelynevy ykodvegy Banda Marci yszemelynevy banda marci yszemelynevy Banda Marci yszemelynevy banda yszemelynevy marci yszemelynevy yszemelynevy Banda yszemelynevy Marci yszemelynevy ykodvegy és még igen sokan voltak lelkes kertészei a magyar dalnak, miután a legnagyobb magyar genie, Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy már világszerte hangversenyképessé tette azt a magyar zengzetet, amelyről bátran kiáltotta oda a zenevilágnak, hogy: »Nincs semmi más oly zene, melytől az európai zene annyi ritmusi eredetiséget tanulhatna, mint a magyartól!« (Bach yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy ykodvegy is hemzseg a magyaros cifrázatoktól. Ezt a Pozsonyból ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy protestáns hitvallása miatt családostól kiüldözött édesapja, Bach Vitus yszemelynevy bach vitus yszemelynevy Bach Vitus yszemelynevy bach yszemelynevy vitus yszemelynevy yszemelynevy Bach yszemelynevy Vitus yszemelynevy ykodvegy magyar vérének köszönhette.) És a legnagyobbak - legnagyobbja: Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy se vonhatta ki magát a dalos magyar lélek mindeneket megihlető hatása alól. Az ő »István királya«, ycimy istván királya ycimy István királya ycimy istván ycimy királya ycimy ycimy István ycimy királya ycimy ykodvegy »Athén romjai« ycimy athén romjai ycimy Athén romjai ycimy athén ycimy romjai ycimy ycimy Athén ycimy romjai ycimy ykodvegy stb. nagyszerű alkotásainak tükrében is ott piroslik ki-kibukkanva, el-eltünve, átformálva a magyar dal, a népdal rusztikus lehellete. E halhatatlan nagyságok körül a magyar és éppen nem méltatlan nótaköltők érdemes és izmos gárdája vitte tökéletes megértésre, a köz tetszés magaslataira a mi gyönyörű dalainkat. Ezeket ma már a néplélek teljesen fölszívta, adaptálta, magába gyökeresítette, így méltán nevezhetjük e dalokat népdaloknak. Dankó Pista, yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy Dóczy József, yszemelynevy dóczy józsef yszemelynevy Dóczy József yszemelynevy dóczy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Dóczy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Beleznay Antal, yszemelynevy beleznay antal yszemelynevy Beleznay Antal yszemelynevy beleznay yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Beleznay yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Fráter Loránd, yszemelynevy fráter loránd yszemelynevy Fráter Loránd yszemelynevy fráter yszemelynevy loránd yszemelynevy yszemelynevy Fráter yszemelynevy Loránd yszemelynevy ykodvegy Sas Náci, yszemelynevy sas náci yszemelynevy Sas Náci yszemelynevy sas yszemelynevy náci yszemelynevy yszemelynevy Sas yszemelynevy Náci yszemelynevy ykodvegy Balázs Árpád yszemelynevy balázs árpád yszemelynevy Balázs Árpád yszemelynevy balázs yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Balázs yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy és sok tehetséges műkedvelő nótaszerző áll ma a magyar nóta szolgalatában. Lelkesedésük, buzgalmuk valóban nemzeti szolgálat most, amikor a külföldieskedő táncok, angol - amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy amerika ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy ynemzetisegy amerika ynemzetisegy ykodvegy félvad ritmusok ostromolják a magyar nóta létalapját, a zengő magyar lelkeket. Ezt az ostromot tehetséggel, bátorsággal és magyar öntudattal visszaverni és a magyar népdalt régi jogaiba visszahelyezni mindnyájunknak, de főleg a magyar színpadoknak kötelességük. (Liptay Károly) yszemelynevy liptay károly yszemelynevy Liptay Károly yszemelynevy liptay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy liptay károly szin_III.0184.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Magyar dal - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0184.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0184.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28567.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Magyar dal

Szócikk: Magyar dal Népdalaink eredete.Színészet és dal ikertestvérek. A magyar dal és a magyar színészet pedig csaknem az alteregói egymásnak. Régi dalainkban épúgy, mint a maiakban, mindig jelen volt a dráma, a hősi póz, vagy a játszi nép­kedély, a szerelem páros dialógja, bánatos panasza (monológ). Viszont a másfél századra visszatekintő hazai színészet színpadi akcióiban, vagy azok mögött mindig felcsendült a dal, a lyra, amely Himfy szerelmeiben, Csokonaiban és legfőkép Petőfi tőrőlszakított dalaiban érte el a tökély csúcsait. Hogy sokkal, évszázadokkal előbb volt színészkedő dalunk, mint dalos színészetünk, ez tény. Ennek okaira, késlekedő színpadi akadályaira itt csak rámutatunk, nem lévén feladatunk e helyen a magyar színészet küzdelmes úttörésének és veszélyes, áldozatos próbálkozásainak historikumát adni. A dal (és főleg a népdal), zengő visszhangja lévén a »sírva- vigadó« magyarnak, mintegy előkészítője volt e honban a magyar színészetnek, kiérlelője a szárnyas színpadi szónak, amely I. Lipót császár uralma alatt (1696.) Felvinczy György tordai származású vándor dalnok és költő privilégiumában elvileg életre is kelt, de csak száz évvel későbben (1790.) alakult színtársulatnak Kelemen László apostoloskodása, vezetése mellett. Ami ezt megelőzően volt, az ott élte ki magát a pünkösdi, karácsonyi, húsvéti, arató, lakodalmas, temetési, vagy más, népi dalos és táncos misztériumokban, amelyeknek primitív játsziságában szívta magába a dajka-tejet színészetünk. A magyar nóta, a népdal ellenben .ugyanolyan idős, mint maga a magyar nemzet! Sőt! Aligha volna túlzás, ha azt állítanék, ha idősebb a nemzetnél a dal, amely őseink ajkán az Ural tövében, sőt Lebédiában az Ősmagyarok ajkán kivirágzott. Hogyne! Hiszen a magyar, mint nemzet, csupán 896-ban, tehát Pusztaszer után jegyezte belé a nevét a históriába; de hazátkereső vándorlásaiban, harcaiban, turáni megpróbáltatásai között is dalolt a magyar az őshazában, mielőtt a számra nagyobb erejű bessenyők kikényszerítették Álmos népét az ázsiai letelepedésükből. Ebben a régi, hajszás életben, vesztett csa­ták, véres diadalok, gyász-torok és víg áldomások stb. közepette, csak dal fakadt a esimpolyások, guzlások, lantos népköltők, regős hegedősök lelkében. Aztán el­elfelejtődtek e jobbára harci énekek, siratok, duhajkedvű »csürdüngölők«, kufferczesek xegyenlosegjelx »tánc-szók«, vitézi dicshymnuszok, amelyekre rájárt a dér, új harcok szomorúsága, vagy új öröme. Új mesepillangók rezzentek a harcmező új vérvirágai fölött, amikor harcpihenő szekértáborok holdvilágos éjszakáin fölcsendült a dal az őrtüzek körül... Hogy ezekből a vérzivataros időkből nem maradtak számunkra még daltöredékek sem, az csak természetes, ha ismerjük a magyar históriát, a pogány magyarok alulkerülését, meséikkel, regéikkel, dalaikkal, stb. A kereszténység letörölte a régi lélekvirágokat, közöttük a dalt is és más tartalommal töltötte meg a zengő, magyar szíveket. Így 1454-ből már, a megszelídült viszonyok tanulságául, maradt is magyar dalemlék ránk, utódokra, noha nem hazai, de nürnbergi följegyzés (kiadás) szerint. Ez a dal Szent Istvánról szól és ugyanaz, amelyet népünk Budán honosított meg a szentistvánnapi ünnepek alkalmából. Ettől kezdve egészen a XVII. század elejéig nincsen megőrzött magyar ének Ilosvai Selymes Péter és az utolsó lantos Tinódi elbeszélő versezetéig. Bizonyára nem telt el új meg új dal nélkül éz a két-három század, amely a nürnbergi emléktől a »Magyar gályarabok éneké«-ig (1674.) elmúlott. De az idő és a feledés pernyéje mégis behamvazta ezeket a valószínű népdalokat, amelyeket megtanulni hosszúságuk miatt sem lehetett az egész nemzetnek. Terjesztőik is elmúltak és így velük együtt vesztek el az utódok számára a közbeeső dalemlékek is. Komolyan-vehetően senki sem állapít­hatja meg, hogy hány éves a magyar népdal. Mert sem id. Ábrányi Kornél, a tizenkilencedik század legnevesebb magyar zenetörténésze, sem Káldy Gyula, aki minden magyar dalértéket (különösen a kuruc idők maradványait a XII. és XVIII. századokból) összegyűjtött, nem vállalkoztak arra, hogy a Thököly Imre és Rákóczi Ferenc-kora előtti időkbeli hallgató magyar nóták — vágyás a tulajdonképeni népdalok — elemeire rámutassanak. Az ilyesmire csak felelőtlen dilettantizmus kapható. Aki azonban a folklóré zenei, énekbeli magyar adalékait úgy gyűjti, hogy komoly szavatosságot is vállalhasson évszámaiért, valamint a nevekért, dalcimekért, stb., amelyre hivatkozik, annak a magyar népdallal kapcsolatban a XVII. század előtt nem lehet komoly mondanivalója. A »Magyar gályarabok éneke« is csupáncsak oly zsoltáros bánkódás, melyet a nép, a pozsonyi vértörvényszék által a gályákra küldött evangélikus papjai után kesergésében vetitettt ki a lelkületéből. Hasonló »népdal« a Rákóczi Sámuelről szóló szomorú ének. Azután a »Kuruc tábori dal« és a bújdosók szomorú nótái: »Most jöttem Erdélyből«, »Gondviselő édesatyám«, stb. Ez utóbbi Szerdahelyi József zeneszerzői leleményessége, Szigligeti Ede »Szökott katonájá«-ban —- természetesen átstylizálva — megmentette a feledéstől. Mert igen sok szabadságharcbeli dallam és szöveg enyészett el a Rákóczi­kor lelkes énekei közül, ama szigorú tilalom következtében, amely politikai barbarizmusában még a tárogatókat is összetörette, amelyen pl. a híres »Balogh Ádám« nótáját fújták a holdas tábori éjszakákon. (Utóbb bordal lett ebből a »lázító« és tilalmas nótából.) És igen sok eféle üldözött dalból más célt szolgáló népdal formálódott. Bújdosott a nóta is sokszor és sok ideig, mint maga a java magyar nép, amelynek a lelkéből kivirágzottak ezek a dalok. így az 1707-ben keletkezett »Székely kuruc dalának« az átalakulása, bizonyára a legmaradandóbb nyomokat hagyta a magyar történelemben. Első formájában ez volt a szövege: »Szaladj kuruc, jő a német, Lásd, mely okos, tudós féreg; Hidd el, ha elér, majd megcsap, Félre bogzott hajadba kap, Nyalka kurutz!« Ugyanez a dal aztán a napóleoni harcok idején toborzó, verbunkosnóta lett. Később, béke idején, szerelmi éldelgést szolgált és a »Nyalka kurutz!« helyett »Drága violám«-ról zengett. Végül, az 1848-beli szabadságharc izzó magyar hangulataiban ez lett belőle: »Kossuth Lajos azt üzente, Hogy kevés a regementje; Ha még egyszer azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni Éljen a haza!« Mondjuk-e, hogy sok ideig ebben a formájában üldözték a legkegyetlenebbül a »Székely kurutz dalát«. És ki tudná, ha vajjon befejezte-e már a maga néplelki küldetését ez a sok-szövegű magyar nótal Ennek a történelmi gyökerű népdalnak ugyanis olyan a fejlődőképessége, mint valami ősi tölgynek, amelynek az ágai között a jólelkű mesemadár fészkel... De a tulajdonképeni népdal értelmét, közszerűségét, kedveltségét a cigányok muzsikás lelke vitte belé a nemzeti érzések és népi tudatok világába. Külön tanulmány tárgya volna kimutatni a magyar muzsikus cigányok eredetét. Itt csak annyit jegyzünk fel róluk, hogy valóságos kivetitődései, kiformálódásai Ők a dalos magyar léleknek; alázatos szolgái a duhaj, vitéz harci- kedvnek, az elborongó gyásznak, nagy magyar szomorúságok lélekváltságainak. Rákóczi Ferencet és rodostói hűséges bujdosó társait Czinkáék (a Czinka Panna apja és nagybátyja) vigasztalták a Már­vány-tenger szomorú partjain. Azután Panna sajátszerzeményű híres dalain (Magyar nóta, Hallgató magyar, A háromszáz özvegy nótája, Halott-tánc, Ősapáink dala, stb.), Bihari János nemcsak nemzeti értékű, de művészi becsű szerzeményei és cigányos átírásai elvezetnek bennünket a magyar dal, a népdal renaissanceáig. Lavotta, Csermák, Ruzicska, Svastics János, Rózsavölgyi (1823.), megteremtői voltak a magyar dal újjászületésének. Ez az újjászületés a Nemzeti Színház megnyitásától veszi igazabban kezdetét. Országos hírű és nagy népszerűségű cigányprímások, így: Martinovics, az idősebb Boka András, Boka Károly, Dombi Marci, majd lelkes naturalisták: Simonffy Kálmán, Nyizsnyay Gusztáv, Lovassy Sándor, Pecsenyánszky János (Palotási), Frank Ignác, azután Egressy Béni, Szentirmay Elemér, később az akadémiailag képzett gárdája: ifj. Ábrányi Kornél, Mosonyi Mihály, Reményi Ede (a világhírű hegedűvirtuóz), Káldy Gyula, Huber Károly, Zimay László, Doppler Ferenc lendítették fel a magyar dalt (és a magyar zenét), amely körül a leghasznosabb szolgálatokat végezték a népdalgyűjtők: Mátray Gábor, Bognár Ignác, Füredy Mihály, Bartalus István és mások.Természetesen az elévülhetetlen nevek: mellett és túl az 50-es éveken de az elnyomatás sötét időiben is, majd méginkább az 1867-iki kiegyezés után, megint a jelentős magyar cigányprímások vitték világszerte és dicsőséggel szét a magyar dalos lélek hírét. Rácz Pali, Radics Béla, Berkes, Kóczé, Pongrácz Lajos, Erdélyi Náci és Kálmán, a Magyariak, Buráék, Sovánka, Banda Marci és még igen sokan voltak lelkes kertészei a magyar dalnak, miután a legnagyobb magyar genie, Liszt Ferenc már világszerte hangversenyképessé tette azt a magyar zengzetet, amelyről bátran kiáltotta oda a zenevilágnak, hogy: »Nincs semmi más oly zene, melytől az európai zene annyi ritmusi eredetiséget tanulhatna, mint a magyartól!« (Bach is hemzseg a magyaros cifrázatoktól. Ezt a Pozsonyból protestáns hitvallása miatt családostól kiüldözött édesapja, Bach Vitus magyar vérének köszönhette.) És a legnagyobbak - legnagyobbja: Beethoven se vonhatta ki magát a dalos magyar lélek mindeneket megihlető hatása alól. Az ő »István királya«, »Athén romjai« stb. nagyszerű alkotásainak tükrében is ott piroslik ki-kibukkanva, el-eltünve, átformálva a magyar dal, a népdal rusztikus lehellete. E halhatatlan nagyságok körül a magyar és éppen nem méltatlan nótaköltők érdemes és izmos gárdája vitte tökéletes megértésre, a köz tetszés magaslataira a mi gyönyörű dalainkat. Ezeket ma már a néplélek teljesen fölszívta, adaptálta, magába gyökeresítette, így méltán nevezhetjük e dalokat népdaloknak. Dankó Pista, Dóczy József, Beleznay Antal, Fráter Loránd, Sas Náci, Balázs Árpád és sok tehetséges műkedvelő nótaszerző áll ma a magyar nóta szolgalatában. Lelkesedésük, buzgalmuk valóban nemzeti szolgálat most, amikor a külföldieskedő táncok, angol - amerikai félvad ritmusok ostromolják a magyar nóta létalapját, a zengő magyar lelkeket. Ezt az ostromot tehetséggel, bátorsággal és magyar öntudattal visszaverni és a magyar népdalt régi jogaiba visszahelyezni mindnyájunknak, de főleg a magyar színpadoknak kötelességük. (Liptay Károly) szin_III.0184.pdf III