Címszó: Magyar dal - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0184.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0184.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28567.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Magyar
dal
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528574.htm
Szócikk: Magyar dal Népdalaink eredete.Színészet
és dal ikertestvérek. A magyar dal és a magyar színészet pedig csaknem az alteregói
egymásnak. Régi dalainkban épúgy, mint a maiakban, mindig jelen volt a dráma, a
hősi póz, vagy a játszi népkedély, a szerelem páros dialógja, bánatos panasza (monológ).
Viszont a másfél századra visszatekintő hazai színészet színpadi akcióiban, vagy
azok mögött mindig felcsendült a dal, a lyra, amely Himfy szerelmeiben, (cím) (információ)
Csokonaiban (személy) (információ)
és legfőkép Petőfi (személy) (információ)
tőrőlszakított dalaiban érte el a tökély
csúcsait. Hogy sokkal, évszázadokkal előbb volt színészkedő dalunk, mint dalos színészetünk,
ez tény. Ennek okaira, késlekedő színpadi akadályaira itt csak rámutatunk, nem lévén
feladatunk e helyen a magyar színészet küzdelmes úttörésének és veszélyes, áldozatos
próbálkozásainak historikumát adni. A dal (és főleg a népdal), zengő visszhangja
lévén a »sírva- vigadó« magyarnak, mintegy előkészítője volt e honban a magyar színészetnek,
kiérlelője a szárnyas színpadi szónak, amely I. Lipót császár (személy) uralma
alatt (1696.) (időpont) Felvinczy
György (személy)
(információ)
tordai (megye) származású
vándor dalnok és költő privilégiumában elvileg életre is kelt, de csak száz évvel
későbben (1790.) (időpont) alakult
színtársulatnak Kelemen László (személy) (információ)
apostoloskodása, vezetése mellett. Ami ezt
megelőzően volt, az ott élte ki magát a pünkösdi, karácsonyi, húsvéti, arató, lakodalmas,
temetési, vagy más, népi dalos és táncos misztériumokban, amelyeknek primitív játsziságában
szívta magába a dajka-tejet színészetünk. A magyar nóta, a népdal ellenben .ugyanolyan
idős, mint maga a magyar nemzet! Sőt! Aligha volna túlzás, ha azt állítanék, ha
idősebb a nemzetnél a dal, amely őseink ajkán az Ural tövében, sőt Lebédiában (ország) az
Ősmagyarok ajkán kivirágzott. Hogyne! Hiszen a magyar, mint nemzet, csupán 896-ban,
tehát Pusztaszer (megye) után
jegyezte belé a nevét a históriába; de hazátkereső vándorlásaiban, harcaiban, turáni
megpróbáltatásai között is dalolt a magyar az őshazában, mielőtt a számra nagyobb
erejű bessenyők kikényszerítették Álmos (személy) népét
az ázsiai (ország)
letelepedésükből. Ebben a régi, hajszás életben, vesztett csaták, véres diadalok,
gyász-torok és víg áldomások stb. közepette, csak dal fakadt a esimpolyások, guzlások,
lantos népköltők, regős hegedősök lelkében. Aztán elelfelejtődtek e jobbára harci
énekek, siratok, duhajkedvű »csürdüngölők«, kufferczesek xegyenlosegjelx »tánc-szók«,
vitézi dicshymnuszok, amelyekre rájárt a dér, új harcok szomorúsága, vagy új öröme.
Új mesepillangók rezzentek a harcmező új vérvirágai fölött, amikor harcpihenő szekértáborok
holdvilágos éjszakáin fölcsendült a dal az őrtüzek körül... Hogy ezekből a vérzivataros
időkből nem maradtak számunkra még daltöredékek sem, az csak természetes, ha ismerjük
a magyar históriát, a pogány magyarok alulkerülését, meséikkel, regéikkel, dalaikkal,
stb. A kereszténység letörölte a régi lélekvirágokat, közöttük a dalt is és más
tartalommal töltötte meg a zengő, magyar szíveket. Így 1454-ből (időpont) már,
a megszelídült viszonyok tanulságául, maradt is magyar dalemlék ránk, utódokra,
noha nem hazai, de nürnbergi (ország) följegyzés
(kiadás) szerint. Ez a dal Szent Istvánról (személy) (információ)
szól és ugyanaz, amelyet népünk Budán (Budapest)
honosított meg a szentistvánnapi (személy) ünnepek
alkalmából. Ettől kezdve egészen a XVII. század elejéig nincsen megőrzött magyar
ének Ilosvai Selymes Péter (személy) (információ)
és az utolsó lantos Tinódi (személy) elbeszélő
versezetéig. Bizonyára nem telt el új meg új dal nélkül éz a két-három század, amely
a nürnbergi (ország)
emléktől a »Magyar gályarabok éneké«-ig (cím) (információ)
(1674.) (időpont) elmúlott.
De az idő és a feledés pernyéje mégis behamvazta ezeket a valószínű népdalokat,
amelyeket megtanulni hosszúságuk miatt sem lehetett az egész nemzetnek. Terjesztőik
is elmúltak és így velük együtt vesztek el az utódok számára a közbeeső dalemlékek
is. Komolyan-vehetően senki sem állapíthatja meg, hogy hány éves a magyar népdal.
Mert sem id. Ábrányi Kornél, (személy) a
tizenkilencedik század legnevesebb magyar zenetörténésze, sem Káldy Gyula, (személy) (információ)
aki minden magyar dalértéket (különösen a
kuruc idők maradványait a XII. és XVIII. századokból) összegyűjtött, nem vállalkoztak
arra, hogy a Thököly Imre (személy) és
Rákóczi Ferenc-kora (személy) (információ)
előtti időkbeli hallgató magyar nóták — vágyás
a tulajdonképeni népdalok — elemeire rámutassanak. Az ilyesmire csak felelőtlen
dilettantizmus kapható. Aki azonban a folklóré zenei, énekbeli magyar adalékait
úgy gyűjti, hogy komoly szavatosságot is vállalhasson évszámaiért, valamint a nevekért,
dalcimekért, stb., amelyre hivatkozik, annak a magyar népdallal kapcsolatban a XVII.
század előtt nem lehet komoly mondanivalója. A »Magyar gályarabok éneke« (cím) (információ)
is csupáncsak oly zsoltáros bánkódás, melyet
a nép, a pozsonyi (megye) vértörvényszék
által a gályákra küldött evangélikus papjai után kesergésében vetitettt ki a lelkületéből.
Hasonló »népdal« a Rákóczi Sámuelről (személy) (információ)
szóló szomorú ének. Azután a »Kuruc tábori
dal« (cím) (információ)
és a bújdosók szomorú nótái: »Most jöttem
Erdélyből«, (cím)
»Gondviselő édesatyám«, (cím) stb. Ez utóbbi
Szerdahelyi József (személy) (információ)
zeneszerzői leleményessége, Szigligeti Ede
(személy)
(információ)
»Szökott katonájá«-ban (cím) —- természetesen
átstylizálva — megmentette a feledéstől. Mert igen sok szabadságharcbeli dallam
és szöveg enyészett el a Rákóczikor (személy) (információ)
lelkes énekei közül, ama szigorú tilalom
következtében, amely politikai barbarizmusában még a tárogatókat is összetörette,
amelyen pl. a híres »Balogh Ádám« (cím) (információ)
nótáját fújták a holdas tábori éjszakákon.
(Utóbb bordal lett ebből a »lázító« és tilalmas nótából.) És igen sok eféle üldözött
dalból más célt szolgáló népdal formálódott. Bújdosott a nóta is sokszor és sok
ideig, mint maga a java magyar nép, amelynek a lelkéből kivirágzottak ezek a dalok.
így az 1707-ben (időpont) keletkezett
»Székely kuruc dalának« (cím) (információ)
az átalakulása, bizonyára a legmaradandóbb
nyomokat hagyta a magyar történelemben. Első formájában ez volt a szövege: »Szaladj
kuruc, jő a német, Lásd, mely okos, tudós féreg; Hidd el, ha elér, majd megcsap,
Félre bogzott hajadba kap, Nyalka kurutz!« Ugyanez a dal aztán a napóleoni (személy) harcok
idején toborzó, verbunkosnóta lett. Később, béke idején, szerelmi éldelgést szolgált
és a »Nyalka kurutz!« helyett »Drága violám«-ról zengett. Végül, az 1848-beli (időpont) szabadságharc
izzó magyar hangulataiban ez lett belőle: »Kossuth Lajos azt üzente, Hogy kevés
a regementje; Ha még egyszer azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni Éljen a haza!«
Mondjuk-e, hogy sok ideig ebben a formájában üldözték a legkegyetlenebbül a »Székely
kurutz dalát«. (cím)
(információ)
És ki tudná, ha vajjon befejezte-e már a
maga néplelki küldetését ez a sok-szövegű magyar nótal Ennek a történelmi gyökerű
népdalnak ugyanis olyan a fejlődőképessége, mint valami ősi tölgynek, amelynek az
ágai között a jólelkű mesemadár fészkel... De a tulajdonképeni népdal értelmét,
közszerűségét, kedveltségét a cigányok muzsikás lelke vitte belé a nemzeti érzések
és népi tudatok világába. Külön tanulmány tárgya volna kimutatni a magyar muzsikus
cigányok eredetét. Itt csak annyit jegyzünk fel róluk, hogy valóságos kivetitődései,
kiformálódásai Ők a dalos magyar léleknek; alázatos szolgái a duhaj, vitéz harci-
kedvnek, az elborongó gyásznak, nagy magyar szomorúságok lélekváltságainak. Rákóczi
Ferencet (személy)
(információ)
és rodostói (ország) hűséges
bujdosó társait Czinkáék (személy) (a
Czinka Panna (személy)
apja és nagybátyja) vigasztalták a Márvány-tenger szomorú partjain. Azután Panna
sajátszerzeményű híres dalain (Magyar nóta, (cím) (információ)
Hallgató magyar, (cím) A háromszáz
özvegy nótája, (cím)
Halott-tánc, (cím)
Ősapáink dala, (cím)
stb.), Bihari János (személy) (információ)
nemcsak nemzeti értékű, de művészi becsű
szerzeményei és cigányos átírásai elvezetnek bennünket a magyar dal, a népdal renaissanceáig.
Lavotta, (személy)
(információ)
Csermák, (személy) (információ)
Ruzicska, (személy) (információ)
Svastics János, (személy) Rózsavölgyi
(személy)
(információ)
(1823.), (időpont) megteremtői
voltak a magyar dal újjászületésének. Ez az újjászületés a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyitásától veszi igazabban kezdetét. Országos
hírű és nagy népszerűségű cigányprímások, így: Martinovics, (személy) (információ)
az idősebb Boka András, (személy) Boka
Károly, (személy)
Dombi Marci, (személy)
majd lelkes naturalisták: Simonffy Kálmán, (személy) Nyizsnyay
Gusztáv, (személy)
Lovassy Sándor, (személy) (információ)
Pecsenyánszky János (személy) (Palotási),
(személy)
Frank Ignác, (személy)
(információ)
azután Egressy Béni, (személy) (információ)
Szentirmay Elemér, (személy) (információ)
később az akadémiailag képzett gárdája: ifj.
Ábrányi Kornél, (személy) Mosonyi
Mihály, (személy)
(információ)
Reményi Ede (személy) (információ)
(a világhírű hegedűvirtuóz), Káldy Gyula,
(személy)
(információ)
Huber Károly, (személy) (információ)
Zimay László, (személy) Doppler
Ferenc (személy)
(információ)
lendítették fel a magyar dalt (és a magyar
zenét), amely körül a leghasznosabb szolgálatokat végezték a népdalgyűjtők: Mátray
Gábor, (személy)
(információ)
Bognár Ignác, (személy) (információ)
Füredy Mihály, (személy) Bartalus
István (személy)
és mások.Természetesen az elévülhetetlen nevek: mellett és túl az 50-es éveken de
az elnyomatás sötét időiben is, majd méginkább az 1867-iki (időpont) kiegyezés
után, megint a jelentős magyar cigányprímások vitték világszerte és dicsőséggel
szét a magyar dalos lélek hírét. Rácz Pali, (személy) (információ)
Radics Béla, (személy) Berkes,
(személy)
(információ)
Kóczé, (személy) Pongrácz
Lajos, (személy)
(információ)
Erdélyi Náci (személy) (információ)
és Kálmán, a Magyariak, (személy) (információ)
Buráék, (személy) Sovánka,
(személy)
Banda Marci (személy)
és még igen sokan voltak lelkes kertészei a magyar dalnak, miután a legnagyobb magyar
genie, Liszt Ferenc (személy) (információ)
már világszerte hangversenyképessé tette
azt a magyar zengzetet, amelyről bátran kiáltotta oda a zenevilágnak, hogy: »Nincs
semmi más oly zene, melytől az európai zene annyi ritmusi eredetiséget tanulhatna,
mint a magyartól!« (Bach (személy) (információ)
is hemzseg a magyaros cifrázatoktól. Ezt
a Pozsonyból (megye)
protestáns hitvallása miatt családostól kiüldözött édesapja, Bach Vitus (személy) (információ)
magyar vérének köszönhette.) És a legnagyobbak
- legnagyobbja: Beethoven (személy) (információ)
se vonhatta ki magát a dalos magyar lélek
mindeneket megihlető hatása alól. Az ő »István királya«, (cím) (információ)
»Athén romjai« (cím) stb. nagyszerű
alkotásainak tükrében is ott piroslik ki-kibukkanva, el-eltünve, átformálva a magyar
dal, a népdal rusztikus lehellete. E halhatatlan nagyságok körül a magyar és éppen
nem méltatlan nótaköltők érdemes és izmos gárdája vitte tökéletes megértésre, a
köz tetszés magaslataira a mi gyönyörű dalainkat. Ezeket ma már a néplélek teljesen
fölszívta, adaptálta, magába gyökeresítette, így méltán nevezhetjük e dalokat népdaloknak.
Dankó Pista, (személy)
(információ)
Dóczy József, (személy) (információ)
Beleznay Antal, (személy) (információ)
Fráter Loránd, (személy) (információ)
Sas Náci, (személy) (információ)
Balázs Árpád (személy) (információ)
és sok tehetséges műkedvelő nótaszerző áll
ma a magyar nóta szolgalatában. Lelkesedésük, buzgalmuk valóban nemzeti szolgálat
most, amikor a külföldieskedő táncok, angol - amerikai (nemzetiség)
(információ)
félvad ritmusok ostromolják a magyar nóta
létalapját, a zengő magyar lelkeket. Ezt az ostromot tehetséggel, bátorsággal és
magyar öntudattal visszaverni és a magyar népdalt régi jogaiba visszahelyezni mindnyájunknak,
de főleg a magyar színpadoknak kötelességük. (Liptay Károly) (személy) (információ)
szin_III.0184.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Magyar dal címszóvég 28567 Szócikk: Magyar
dal Népdalaink eredete.Színészet és dal ikertestvérek. A magyar dal és a magyar
színészet pedig csaknem az alteregói egymásnak. Régi dalainkban épúgy, mint a maiakban,
mindig jelen volt a dráma, a hősi póz, vagy a játszi népkedély, a szerelem páros
dialógja, bánatos panasza (monológ). Viszont a másfél századra visszatekintő hazai
színészet színpadi akcióiban, vagy azok mögött mindig felcsendült a dal, a lyra,
amely Himfy szerelmeiben, ycimy himfy szerelmei ycimy Himfy szerelmei ycimy
himfy ycimy szerelmei ycimy ycimy Himfy ycimy szerelmei ycimy ykodvegy Csokonaiban
yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy
yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy és legfőkép Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy tőrőlszakított dalaiban érte el a tökély csúcsait. Hogy sokkal,
évszázadokkal előbb volt színészkedő dalunk, mint dalos színészetünk, ez tény. Ennek
okaira, késlekedő színpadi akadályaira itt csak rámutatunk, nem lévén feladatunk
e helyen a magyar színészet küzdelmes úttörésének és veszélyes, áldozatos próbálkozásainak
historikumát adni. A dal (és főleg a népdal), zengő visszhangja lévén a »sírva-
vigadó« magyarnak, mintegy előkészítője volt e honban a magyar színészetnek, kiérlelője
a szárnyas színpadi szónak, amely I. Lipót császár yszemelynevy i. lipót
császár yszemelynevy I. Lipót császár yszemelynevy i. yszemelynevy lipót
yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Lipót
yszemelynevy császár yszemelynevy yk uralma alatt (1696.) Felvinczy xtalanevtizedx
1705 xtalanevtizedx 1715 György yszemelynevy felvinczy györgy yszemelynevy
Felvinczy György yszemelynevy felvinczy yszemelynevy györgy yszemelynevy
yszemelynevy Felvinczy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy tordai ytelepulesy
torda ytelepulesy torda ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy származású vándor dalnok
és költő privilégiumában elvileg életre is kelt, de csak száz évvel későbben (1790.)
xevtizedx 1795 alakult színtársulatnak Kelemen László yszemelynevy kelemen
lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy apostoloskodása,
vezetése mellett. Ami ezt megelőzően volt, az ott élte ki magát a pünkösdi, karácsonyi,
húsvéti, arató, lakodalmas, temetési, vagy más, népi dalos és táncos misztériumokban,
amelyeknek primitív játsziságában szívta magába a dajka-tejet színészetünk. A magyar
nóta, a népdal ellenben .ugyanolyan idős, mint maga a magyar nemzet! Sőt! Aligha
volna túlzás, ha azt állítanék, ha idősebb a nemzetnél a dal, amely őseink ajkán
az Ural tövében, sőt Lebédiában ytelepulesy lebédia ytelepulesy Lebédiá
yorszagy Európa ykodvegy az Ősmagyarok ajkán kivirágzott. Hogyne! Hiszen a magyar,
mint nemzet, csupán 896-ban, tehát Pusztaszer ytelepulesy pusztaszer
ytelepulesy Pusztaszer ymegyey csongrád megye ykodvegy után jegyezte belé a nevét
a históriába; de hazátkereső vándorlásaiban, harcaiban, turáni megpróbáltatásai
között is dalolt a magyar az őshazában, mielőtt a számra nagyobb erejű bessenyők
kikényszerítették Álmos yszemelynevy álmos yszemelynevy Álmos yszemelynevy
álmos yszemelynevy yszemelynevy Álmos yszemelynevy ykodvegy népét az ázsiai ytelepulesy
ázsia ytelepulesy ázsia yorszagy Ázsia ykodvegy letelepedésükből. Ebben a régi,
hajszás életben, vesztett csaták, véres diadalok, gyász-torok és víg áldomások
stb. közepette, csak dal fakadt a esimpolyások, guzlások, lantos népköltők, regős
hegedősök lelkében. Aztán elelfelejtődtek e jobbára harci énekek, siratok, duhajkedvű
»csürdüngölők«, kufferczesek xegyenlosegjelx »tánc-szók«, vitézi dicshymnuszok,
amelyekre rájárt a dér, új harcok szomorúsága, vagy új öröme. Új mesepillangók rezzentek
a harcmező új vérvirágai fölött, amikor harcpihenő szekértáborok holdvilágos éjszakáin
fölcsendült a dal az őrtüzek körül... Hogy ezekből a vérzivataros időkből nem maradtak
számunkra még daltöredékek sem, az csak természetes, ha ismerjük a magyar históriát,
a pogány magyarok alulkerülését, meséikkel, regéikkel, dalaikkal, stb. A kereszténység
letörölte a régi lélekvirágokat, közöttük a dalt is és más tartalommal töltötte
meg a zengő, magyar szíveket. Így 1454-ből xevtizedx 1455 már, xtalanevtizedx
1465 xtalanevtizedx 1475 a megszelídült viszonyok tanulságául, maradt is magyar
dalemlék ránk, utódokra, noha nem hazai, de nürnbergi ytelepulesy nürnberg
ytelepulesy nürnberg yorszagy Németország ykodvegy följegyzés (kiadás) szerint.
Ez a dal Szent Istvánról yszemelynevy szent istván yszemelynevy Szent István
yszemelynevy szent yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szent
yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy szól és ugyanaz, amelyet népünk Budán
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy honosított meg a szentistvánnapi
yszemelynevy szentistván yszemelynevy szentistván yszemelynevy szentistván
yszemelynevy yszemelynevy szentistván yszemelynevy ykodvegy ünnepek alkalmából.
Ettől kezdve egészen a XVII. század elejéig nincsen megőrzött magyar ének Ilosvai
Selymes Péter yszemelynevy ilosvai selymes péter yszemelynevy Ilosvai Selymes
Péter yszemelynevy ilosvai yszemelynevy selymes yszemelynevy péter yszemelynevy
yszemelynevy Ilosvai yszemelynevy Selymes yszemelynevy P és az utolsó lantos Tinódi
yszemelynevy tinódi yszemelynevy Tinódi yszemelynevy tinódi yszemelynevy
yszemelynevy Tinódi yszemelynevy ykodvegy elbeszélő versezetéig. Bizonyára nem telt
el új meg új dal nélkül éz a két-három század, amely a nürnbergi ytelepulesy
nürnberg ytelepulesy nürnberg yorszagy Németország ykodvegy emléktől a »Magyar gályarabok
éneké«-ig ycimy magyar gályarabok éneke ycimy Magyar gályarabok éneké ycimy
magyar ycimy gályarabok ycimy éneke ycimy ycimy Magyar ycimy gályarabok ycimy
éneké ycimy ykodvegy (1674.) xevtizedx 1675 elmúlott. xtalanevtizedx 1685 xtalanevtizedx
1695 De az idő és a feledés pernyéje mégis behamvazta ezeket a valószínű népdalokat,
amelyeket megtanulni hosszúságuk miatt sem lehetett az egész nemzetnek. Terjesztőik
is elmúltak és így velük együtt vesztek el az utódok számára a közbeeső dalemlékek
is. Komolyan-vehetően senki sem állapíthatja meg, hogy hány éves a magyar népdal.
Mert sem id. Ábrányi Kornél, yszemelynevy id. ábrányi kornél yszemelynevy id.
Ábrányi Kornél yszemelynevy id. yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél
yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemel a
tizenkilencedik század legnevesebb magyar zenetörténésze, sem Káldy Gyula, yszemelynevy
káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula
yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy aki minden
magyar dalértéket (különösen a kuruc idők maradványait a XII. és XVIII. századokból)
összegyűjtött, nem vállalkoztak arra, hogy a Thököly Imre yszemelynevy thököly
imre yszemelynevy Thököly Imre yszemelynevy thököly yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Thököly yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Rákóczi
Ferenc-kora yszemelynevy rákóczi ferenc yszemelynevy Rákóczi Ferenc
yszemelynevy rákóczi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Rákóczi
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy előtti időkbeli hallgató magyar nóták
— vágyás a tulajdonképeni népdalok — elemeire rámutassanak. Az ilyesmire csak felelőtlen
dilettantizmus kapható. Aki azonban a folklóré zenei, énekbeli magyar adalékait
úgy gyűjti, hogy komoly szavatosságot is vállalhasson évszámaiért, valamint a nevekért,
dalcimekért, stb., amelyre hivatkozik, annak a magyar népdallal kapcsolatban a XVII.
század előtt nem lehet komoly mondanivalója. A »Magyar gályarabok éneke« ycimy
magyar gályarabok éneke ycimy Magyar gályarabok éneke ycimy magyar ycimy
gályarabok ycimy éneke ycimy ycimy Magyar ycimy gályarabok ycimy éneke ycimy
ykodvegy is csupáncsak oly zsoltáros bánkódás, melyet a nép, a pozsonyi ytelepulesy
pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy vértörvényszék által
a gályákra küldött evangélikus papjai után kesergésében vetitettt ki a lelkületéből.
Hasonló »népdal« a Rákóczi Sámuelről yszemelynevy rákóczi sámuel yszemelynevy
Rákóczi Sámuel yszemelynevy rákóczi yszemelynevy sámuel yszemelynevy
yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy Sámuel yszemelynevy ykodvegy szóló szomorú ének.
Azután a »Kuruc tábori dal« ycimy kuruc tábori dal ycimy Kuruc tábori dal ycimy
kuruc ycimy tábori ycimy dal ycimy ycimy Kuruc ycimy tábori ycimy dal ycimy ykodvegy
és a bújdosók szomorú nótái: »Most jöttem Erdélyből«, ycimy most jöttem
erdélyből ycimy Most jöttem Erdélyből ycimy most ycimy jöttem ycimy erdélyből
ycimy ycimy Most ycimy jöttem ycimy Erdélyből ycimy ykodvegy »Gondviselő édesatyám«,
ycimy gondviselő édesatyám ycimy Gondviselő édesatyám ycimy gondviselő ycimy
édesatyám ycimy ycimy Gondviselő ycimy édesatyám ycimy ykodvegy stb. Ez utóbbi Szerdahelyi
József yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József
yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy zeneszerzői leleményessége,
Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede
yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy »Szökott katonájá«-ban ycimy szökott
katonája ycimy Szökott katonájá ycimy szökott ycimy katonája ycimy ycimy
Szökott ycimy katonájá ycimy ykodvegy —- természetesen átstylizálva — megmentette
a feledéstől. Mert igen sok szabadságharcbeli dallam és szöveg enyészett el a Rákóczikor
yszemelynevy rákóczi yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy rákóczi yszemelynevy
yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy ykodvegy lelkes énekei közül, ama szigorú tilalom
következtében, amely politikai barbarizmusában még a tárogatókat is összetörette,
amelyen pl. a híres »Balogh Ádám« ycimy balogh ádám ycimy Balogh Ádám ycimy
balogh ycimy ádám ycimy ycimy Balogh ycimy Ádám ycimy ykodvegy nótáját fújták a
holdas tábori éjszakákon. (Utóbb bordal lett ebből a »lázító« és tilalmas nótából.)
És igen sok eféle üldözött dalból más célt szolgáló népdal formálódott. Bújdosott
a nóta is sokszor és sok ideig, mint maga a java magyar nép, amelynek a lelkéből
kivirágzottak ezek a dalok. így az 1707-ben xevtizedx 1705 keletkezett xtalanevtizedx
1715 xtalanevtizedx 1725 »Székely kuruc dalának« ycimy székely kuruc dalának
ycimy Székely kuruc dalának ycimy székely ycimy kuruc ycimy dalának ycimy ycimy
Székely ycimy kuruc ycimy dalának ycimy ykodvegy az átalakulása, bizonyára a legmaradandóbb
nyomokat hagyta a magyar történelemben. Első formájában ez volt a szövege: »Szaladj
kuruc, jő a német, Lásd, mely okos, tudós féreg; Hidd el, ha elér, majd megcsap,
Félre bogzott hajadba kap, Nyalka kurutz!« Ugyanez a dal aztán a napóleoni yszemelynevy
napóleon yszemelynevy napóleon yszemelynevy napóleon yszemelynevy yszemelynevy
napóleon yszemelynevy ykodvegy harcok idején toborzó, verbunkosnóta lett. Később,
béke idején, szerelmi éldelgést szolgált és a »Nyalka kurutz!« helyett »Drága violám«-ról
zengett. Végül, az 1848-beli xevtizedx 1845 szabadságharc izzó magyar hangulataiban
ez lett belőle: »Kossuth Lajos azt üzente, Hogy kevés a regementje; Ha még egyszer
azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni Éljen a haza!« Mondjuk-e, hogy sok ideig
ebben a formájában üldözték a legkegyetlenebbül a »Székely kurutz dalát«. ycimy
székely kurutz dalát ycimy Székely kurutz dalát ycimy székely ycimy kurutz
ycimy dalát ycimy ycimy Székely ycimy kurutz ycimy dalát ycimy ykodvegy És ki tudná,
ha vajjon befejezte-e már a maga néplelki küldetését ez a sok-szövegű magyar nótal
Ennek a történelmi gyökerű népdalnak ugyanis olyan a fejlődőképessége, mint valami
ősi tölgynek, amelynek az ágai között a jólelkű mesemadár fészkel... De a tulajdonképeni
népdal értelmét, közszerűségét, kedveltségét a cigányok muzsikás lelke vitte belé
a nemzeti érzések és népi tudatok világába. Külön tanulmány tárgya volna kimutatni
a magyar muzsikus cigányok eredetét. Itt csak annyit jegyzünk fel róluk, hogy valóságos
kivetitődései, kiformálódásai Ők a dalos magyar léleknek; alázatos szolgái a duhaj,
vitéz harci- kedvnek, az elborongó gyásznak, nagy magyar szomorúságok lélekváltságainak.
Rákóczi Ferencet yszemelynevy rákóczi ferenc yszemelynevy Rákóczi Ferenc
yszemelynevy rákóczi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Rákóczi
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és rodostói ytelepulesy rodostó
ytelepulesy rodostó yorszagy Törökország ykodvegy hűséges bujdosó társait Czinkáék
yszemelynevy czinka yszemelynevy Czinká yszemelynevy czinka yszemelynevy
yszemelynevy Czinká yszemelynevy ykodvegy (a Czinka Panna yszemelynevy czinka
panna yszemelynevy Czinka Panna yszemelynevy czinka yszemelynevy panna
yszemelynevy yszemelynevy Czinka yszemelynevy Panna yszemelynevy ykodvegy apja és
nagybátyja) vigasztalták a Márvány-tenger szomorú partjain. Azután Panna sajátszerzeményű
híres dalain (Magyar nóta, ycimy magyar nóta ycimy Magyar nóta ycimy magyar
ycimy nóta ycimy ycimy Magyar ycimy nóta ycimy ykodvegy Hallgató magyar, ycimy
hallgató magyar ycimy Hallgató magyar ycimy hallgató ycimy magyar ycimy ycimy
Hallgató ycimy magyar ycimy ykodvegy A háromszáz özvegy nótája, ycimy a
háromszáz özvegy nótája ycimy A háromszáz özvegy nótája ycimy a ycimy háromszáz
ycimy özvegy ycimy nótája ycimy ycimy A ycimy háromszáz ycimy özvegy ycimy
nótája ycimy ykodvegy Halott-tánc, ycimy halott-tánc ycimy Halott-tánc ycimy
halott-tánc ycimy ycimy Halott-tánc ycimy ykodvegy Ősapáink dala, ycimy
ősapáink dala ycimy Ősapáink dala ycimy ősapáink ycimy dala ycimy ycimy
Ősapáink ycimy dala ycimy ykodvegy stb.), Bihari János yszemelynevy bihari jános
yszemelynevy Bihari János yszemelynevy bihari yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Bihari yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy nemcsak nemzeti értékű,
de művészi becsű szerzeményei és cigányos átírásai elvezetnek bennünket a magyar
dal, a népdal renaissanceáig. Lavotta, yszemelynevy lavotta yszemelynevy
Lavotta yszemelynevy lavotta yszemelynevy yszemelynevy Lavotta yszemelynevy
ykodvegy Csermák, yszemelynevy csermák yszemelynevy Csermák yszemelynevy csermák
yszemelynevy yszemelynevy Csermák yszemelynevy ykodvegy Ruzicska, yszemelynevy
ruzicska yszemelynevy Ruzicska yszemelynevy ruzicska yszemelynevy yszemelynevy
Ruzicska yszemelynevy ykodvegy Svastics János, yszemelynevy svastics jános
yszemelynevy Svastics János yszemelynevy svastics yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Svastics yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Rózsavölgyi
yszemelynevy rózsavölgyi yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy rózsavölgyi
yszemelynevy yszemelynevy Rózsavölgyi yszemelynevy ykodvegy (1823.), xevtizedx
1825 megteremtői xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 voltak a magyar dal újjászületésének.
Ez az újjászületés a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy megnyitásától veszi igazabban kezdetét. Országos hírű és nagy
népszerűségű cigányprímások, így: Martinovics, yszemelynevy martinovics
yszemelynevy Martinovics yszemelynevy martinovics yszemelynevy yszemelynevy
Martinovics yszemelynevy ykodvegy az idősebb Boka András, yszemelynevy idősebb
boka andrás yszemelynevy idősebb Boka András yszemelynevy idősebb yszemelynevy
boka yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy idősebb yszemelynevy Boka
yszemelynevy András ysz Boka Károly, yszemelynevy boka károly yszemelynevy Boka
Károly yszemelynevy boka yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Boka
yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Dombi Marci, yszemelynevy dombi marci
yszemelynevy Dombi Marci yszemelynevy dombi yszemelynevy marci yszemelynevy
yszemelynevy Dombi yszemelynevy Marci yszemelynevy ykodvegy majd lelkes naturalisták:
Simonffy Kálmán, yszemelynevy simonffy kálmán yszemelynevy Simonffy Kálmán
yszemelynevy simonffy yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Simonffy
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Nyizsnyay Gusztáv, yszemelynevy
nyizsnyay gusztáv yszemelynevy Nyizsnyay Gusztáv yszemelynevy nyizsnyay
yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Nyizsnyay yszemelynevy Gusztáv
yszemelynevy ykodvegy Lovassy Sándor, yszemelynevy lovassy sándor yszemelynevy
Lovassy Sándor yszemelynevy lovassy yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Lovassy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Pecsenyánszky János
yszemelynevy pecsenyánszky jános yszemelynevy Pecsenyánszky János yszemelynevy
pecsenyánszky yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Pecsenyánszky
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (Palotási), yszemelynevy palotási
yszemelynevy Palotási yszemelynevy palotási yszemelynevy yszemelynevy Palotási
yszemelynevy ykodvegy Frank Ignác, yszemelynevy frank ignác yszemelynevy Frank
Ignác yszemelynevy frank yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Frank
yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy azután Egressy Béni, yszemelynevy
egressy béni yszemelynevy Egressy Béni yszemelynevy egressy yszemelynevy béni
yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Béni yszemelynevy ykodvegy Szentirmay
Elemér, yszemelynevy szentirmay elemér yszemelynevy Szentirmay Elemér
yszemelynevy szentirmay yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy
Szentirmay yszemelynevy Elemér yszemelynevy ykodvegy később az akadémiailag képzett
gárdája: ifj. Ábrányi Kornél, yszemelynevy ifj. ábrányi kornél yszemelynevy
ifj. Ábrányi Kornél yszemelynevy ifj. yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél
yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél ysz Mosonyi
Mihály, yszemelynevy mosonyi mihály yszemelynevy Mosonyi Mihály yszemelynevy
mosonyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy
Mihály yszemelynevy ykodvegy Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy
Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy
Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy (a világhírű hegedűvirtuóz), Káldy
Gyula, yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy Huber Károly, yszemelynevy huber károly yszemelynevy
Huber Károly yszemelynevy huber yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy
Huber yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Zimay László, yszemelynevy
zimay lászló yszemelynevy Zimay László yszemelynevy zimay yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Zimay yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Doppler
Ferenc yszemelynevy doppler ferenc yszemelynevy Doppler Ferenc yszemelynevy
doppler yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy
Ferenc yszemelynevy ykodvegy lendítették fel a magyar dalt (és a magyar zenét),
amely körül a leghasznosabb szolgálatokat végezték a népdalgyűjtők: Mátray Gábor,
yszemelynevy mátray gábor yszemelynevy Mátray Gábor yszemelynevy mátray
yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Mátray yszemelynevy Gábor
yszemelynevy ykodvegy Bognár Ignác, yszemelynevy bognár ignác yszemelynevy
Bognár Ignác yszemelynevy bognár yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy
Bognár yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy Füredy Mihály, yszemelynevy
füredy mihály yszemelynevy Füredy Mihály yszemelynevy füredy yszemelynevy
mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredy yszemelynevy Mihály yszemelynevy
ykodvegy Bartalus István yszemelynevy bartalus istván yszemelynevy Bartalus
István yszemelynevy bartalus yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy
Bartalus yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy és mások.Természetesen az elévülhetetlen
nevek: mellett és túl az 50-es éveken de az elnyomatás sötét időiben is, majd méginkább
az 1867-iki xevtizedx 1865 kiegyezés xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 után,
megint a jelentős magyar cigányprímások vitték világszerte és dicsőséggel szét a
magyar dalos lélek hírét. Rácz Pali, yszemelynevy rácz pali yszemelynevy Rácz
Pali yszemelynevy rácz yszemelynevy pali yszemelynevy yszemelynevy Rácz yszemelynevy
Pali yszemelynevy ykodvegy Radics Béla, yszemelynevy radics béla yszemelynevy
Radics Béla yszemelynevy radics yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy
Radics yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Berkes, yszemelynevy berkes
yszemelynevy Berkes yszemelynevy berkes yszemelynevy yszemelynevy Berkes
yszemelynevy ykodvegy Kóczé, yszemelynevy kócze yszemelynevy Kóczé yszemelynevy
kócze yszemelynevy yszemelynevy Kóczé yszemelynevy ykodvegy Pongrácz Lajos, yszemelynevy
pongrácz lajos yszemelynevy Pongrácz Lajos yszemelynevy pongrácz yszemelynevy
lajos yszemelynevy yszemelynevy Pongrácz yszemelynevy Lajos yszemelynevy
ykodvegy Erdélyi Náci yszemelynevy erdélyi náci yszemelynevy Erdélyi Náci
yszemelynevy erdélyi yszemelynevy náci yszemelynevy yszemelynevy Erdélyi
yszemelynevy Náci yszemelynevy ykodvegy és Kálmán, a Magyariak, yszemelynevy
magyari yszemelynevy Magyari yszemelynevy magyari yszemelynevy yszemelynevy
Magyari yszemelynevy ykodvegy Buráék, yszemelynevy bura yszemelynevy Burá
yszemelynevy bura yszemelynevy yszemelynevy Burá yszemelynevy ykodvegy Sovánka,
yszemelynevy sovánka yszemelynevy Sovánka yszemelynevy sovánka yszemelynevy
yszemelynevy Sovánka yszemelynevy ykodvegy Banda Marci yszemelynevy banda marci
yszemelynevy Banda Marci yszemelynevy banda yszemelynevy marci yszemelynevy
yszemelynevy Banda yszemelynevy Marci yszemelynevy ykodvegy és még igen sokan voltak
lelkes kertészei a magyar dalnak, miután a legnagyobb magyar genie, Liszt Ferenc
yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy már világszerte hangversenyképessé tette azt a magyar zengzetet,
amelyről bátran kiáltotta oda a zenevilágnak, hogy: »Nincs semmi más oly zene, melytől
az európai zene annyi ritmusi eredetiséget tanulhatna, mint a magyartól!« (Bach
yszemelynevy bach yszemelynevy Bach yszemelynevy bach yszemelynevy yszemelynevy
Bach yszemelynevy ykodvegy is hemzseg a magyaros cifrázatoktól. Ezt a Pozsonyból
ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy protestáns
hitvallása miatt családostól kiüldözött édesapja, Bach Vitus yszemelynevy bach
vitus yszemelynevy Bach Vitus yszemelynevy bach yszemelynevy vitus yszemelynevy
yszemelynevy Bach yszemelynevy Vitus yszemelynevy ykodvegy magyar vérének köszönhette.)
És a legnagyobbak - legnagyobbja: Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy
Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven
yszemelynevy ykodvegy se vonhatta ki magát a dalos magyar lélek mindeneket megihlető
hatása alól. Az ő »István királya«, ycimy istván királya ycimy István királya
ycimy istván ycimy királya ycimy ycimy István ycimy királya ycimy ykodvegy »Athén
romjai« ycimy athén romjai ycimy Athén romjai ycimy athén ycimy romjai ycimy
ycimy Athén ycimy romjai ycimy ykodvegy stb. nagyszerű alkotásainak tükrében is
ott piroslik ki-kibukkanva, el-eltünve, átformálva a magyar dal, a népdal rusztikus
lehellete. E halhatatlan nagyságok körül a magyar és éppen nem méltatlan nótaköltők
érdemes és izmos gárdája vitte tökéletes megértésre, a köz tetszés magaslataira
a mi gyönyörű dalainkat. Ezeket ma már a néplélek teljesen fölszívta, adaptálta,
magába gyökeresítette, így méltán nevezhetjük e dalokat népdaloknak. Dankó Pista,
yszemelynevy dankó pista yszemelynevy Dankó Pista yszemelynevy dankó
yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Dankó yszemelynevy Pista
yszemelynevy ykodvegy Dóczy József, yszemelynevy dóczy józsef yszemelynevy
Dóczy József yszemelynevy dóczy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Dóczy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Beleznay Antal, yszemelynevy
beleznay antal yszemelynevy Beleznay Antal yszemelynevy beleznay yszemelynevy
antal yszemelynevy yszemelynevy Beleznay yszemelynevy Antal yszemelynevy
ykodvegy Fráter Loránd, yszemelynevy fráter loránd yszemelynevy Fráter Loránd
yszemelynevy fráter yszemelynevy loránd yszemelynevy yszemelynevy Fráter
yszemelynevy Loránd yszemelynevy ykodvegy Sas Náci, yszemelynevy sas náci
yszemelynevy Sas Náci yszemelynevy sas yszemelynevy náci yszemelynevy
yszemelynevy Sas yszemelynevy Náci yszemelynevy ykodvegy Balázs Árpád yszemelynevy
balázs árpád yszemelynevy Balázs Árpád yszemelynevy balázs yszemelynevy árpád
yszemelynevy yszemelynevy Balázs yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy és sok
tehetséges műkedvelő nótaszerző áll ma a magyar nóta szolgalatában. Lelkesedésük,
buzgalmuk valóban nemzeti szolgálat most, amikor a külföldieskedő táncok, angol
- amerikai ynemzetisegy amerikai ynemzetisegy amerika ynemzetisegy amerikai
ynemzetisegy ynemzetisegy amerika ynemzetisegy ykodvegy félvad ritmusok ostromolják
a magyar nóta létalapját, a zengő magyar lelkeket. Ezt az ostromot tehetséggel,
bátorsággal és magyar öntudattal visszaverni és a magyar népdalt régi jogaiba visszahelyezni
mindnyájunknak, de főleg a magyar színpadoknak kötelességük. (Liptay Károly) yszemelynevy
liptay károly yszemelynevy Liptay Károly yszemelynevy liptay yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy liptay károly szin_III.0184.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Magyar dal - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0184.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0184.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28567.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Magyar
dal
Szócikk: Magyar dal Népdalaink eredete.Színészet
és dal ikertestvérek. A magyar dal és a magyar színészet pedig csaknem az alteregói
egymásnak. Régi dalainkban épúgy, mint a maiakban, mindig jelen volt a dráma, a
hősi póz, vagy a játszi népkedély, a szerelem páros dialógja, bánatos panasza (monológ).
Viszont a másfél századra visszatekintő hazai színészet színpadi akcióiban, vagy
azok mögött mindig felcsendült a dal, a lyra, amely Himfy szerelmeiben, Csokonaiban
és legfőkép Petőfi tőrőlszakított dalaiban érte el a tökély csúcsait. Hogy sokkal,
évszázadokkal előbb volt színészkedő dalunk, mint dalos színészetünk, ez tény. Ennek
okaira, késlekedő színpadi akadályaira itt csak rámutatunk, nem lévén feladatunk
e helyen a magyar színészet küzdelmes úttörésének és veszélyes, áldozatos próbálkozásainak
historikumát adni. A dal (és főleg a népdal), zengő visszhangja lévén a »sírva-
vigadó« magyarnak, mintegy előkészítője volt e honban a magyar színészetnek, kiérlelője
a szárnyas színpadi szónak, amely I. Lipót császár uralma alatt (1696.) Felvinczy
György tordai származású vándor dalnok és költő privilégiumában elvileg életre is
kelt, de csak száz évvel későbben (1790.) alakult színtársulatnak Kelemen László
apostoloskodása, vezetése mellett. Ami ezt megelőzően volt, az ott élte ki magát
a pünkösdi, karácsonyi, húsvéti, arató, lakodalmas, temetési, vagy más, népi dalos
és táncos misztériumokban, amelyeknek primitív játsziságában szívta magába a dajka-tejet
színészetünk. A magyar nóta, a népdal ellenben .ugyanolyan idős, mint maga a magyar
nemzet! Sőt! Aligha volna túlzás, ha azt állítanék, ha idősebb a nemzetnél a dal,
amely őseink ajkán az Ural tövében, sőt Lebédiában az Ősmagyarok ajkán kivirágzott.
Hogyne! Hiszen a magyar, mint nemzet, csupán 896-ban, tehát Pusztaszer után jegyezte
belé a nevét a históriába; de hazátkereső vándorlásaiban, harcaiban, turáni megpróbáltatásai
között is dalolt a magyar az őshazában, mielőtt a számra nagyobb erejű bessenyők
kikényszerítették Álmos népét az ázsiai letelepedésükből. Ebben a régi, hajszás
életben, vesztett csaták, véres diadalok, gyász-torok és víg áldomások stb. közepette,
csak dal fakadt a esimpolyások, guzlások, lantos népköltők, regős hegedősök lelkében.
Aztán elelfelejtődtek e jobbára harci énekek, siratok, duhajkedvű »csürdüngölők«,
kufferczesek xegyenlosegjelx »tánc-szók«, vitézi dicshymnuszok, amelyekre rájárt
a dér, új harcok szomorúsága, vagy új öröme. Új mesepillangók rezzentek a harcmező
új vérvirágai fölött, amikor harcpihenő szekértáborok holdvilágos éjszakáin fölcsendült
a dal az őrtüzek körül... Hogy ezekből a vérzivataros időkből nem maradtak számunkra
még daltöredékek sem, az csak természetes, ha ismerjük a magyar históriát, a pogány
magyarok alulkerülését, meséikkel, regéikkel, dalaikkal, stb. A kereszténység letörölte
a régi lélekvirágokat, közöttük a dalt is és más tartalommal töltötte meg a zengő,
magyar szíveket. Így 1454-ből már, a megszelídült viszonyok tanulságául, maradt
is magyar dalemlék ránk, utódokra, noha nem hazai, de nürnbergi följegyzés (kiadás)
szerint. Ez a dal Szent Istvánról szól és ugyanaz, amelyet népünk Budán honosított
meg a szentistvánnapi ünnepek alkalmából. Ettől kezdve egészen a XVII. század elejéig
nincsen megőrzött magyar ének Ilosvai Selymes Péter és az utolsó lantos Tinódi elbeszélő
versezetéig. Bizonyára nem telt el új meg új dal nélkül éz a két-három század, amely
a nürnbergi emléktől a »Magyar gályarabok éneké«-ig (1674.) elmúlott. De az idő
és a feledés pernyéje mégis behamvazta ezeket a valószínű népdalokat, amelyeket
megtanulni hosszúságuk miatt sem lehetett az egész nemzetnek. Terjesztőik is elmúltak
és így velük együtt vesztek el az utódok számára a közbeeső dalemlékek is. Komolyan-vehetően
senki sem állapíthatja meg, hogy hány éves a magyar népdal. Mert sem id. Ábrányi
Kornél, a tizenkilencedik század legnevesebb magyar zenetörténésze, sem Káldy Gyula,
aki minden magyar dalértéket (különösen a kuruc idők maradványait a XII. és XVIII.
századokból) összegyűjtött, nem vállalkoztak arra, hogy a Thököly Imre és Rákóczi
Ferenc-kora előtti időkbeli hallgató magyar nóták — vágyás a tulajdonképeni népdalok
— elemeire rámutassanak. Az ilyesmire csak felelőtlen dilettantizmus kapható. Aki
azonban a folklóré zenei, énekbeli magyar adalékait úgy gyűjti, hogy komoly szavatosságot
is vállalhasson évszámaiért, valamint a nevekért, dalcimekért, stb., amelyre hivatkozik,
annak a magyar népdallal kapcsolatban a XVII. század előtt nem lehet komoly mondanivalója.
A »Magyar gályarabok éneke« is csupáncsak oly zsoltáros bánkódás, melyet a nép,
a pozsonyi vértörvényszék által a gályákra küldött evangélikus papjai után kesergésében
vetitettt ki a lelkületéből. Hasonló »népdal« a Rákóczi Sámuelről szóló szomorú
ének. Azután a »Kuruc tábori dal« és a bújdosók szomorú nótái: »Most jöttem Erdélyből«,
»Gondviselő édesatyám«, stb. Ez utóbbi Szerdahelyi József zeneszerzői leleményessége,
Szigligeti Ede »Szökott katonájá«-ban —- természetesen átstylizálva — megmentette
a feledéstől. Mert igen sok szabadságharcbeli dallam és szöveg enyészett el a Rákóczikor
lelkes énekei közül, ama szigorú tilalom következtében, amely politikai barbarizmusában
még a tárogatókat is összetörette, amelyen pl. a híres »Balogh Ádám« nótáját fújták
a holdas tábori éjszakákon. (Utóbb bordal lett ebből a »lázító« és tilalmas nótából.)
És igen sok eféle üldözött dalból más célt szolgáló népdal formálódott. Bújdosott
a nóta is sokszor és sok ideig, mint maga a java magyar nép, amelynek a lelkéből
kivirágzottak ezek a dalok. így az 1707-ben keletkezett »Székely kuruc dalának«
az átalakulása, bizonyára a legmaradandóbb nyomokat hagyta a magyar történelemben.
Első formájában ez volt a szövege: »Szaladj kuruc, jő a német, Lásd, mely okos,
tudós féreg; Hidd el, ha elér, majd megcsap, Félre bogzott hajadba kap, Nyalka kurutz!«
Ugyanez a dal aztán a napóleoni harcok idején toborzó, verbunkosnóta lett. Később,
béke idején, szerelmi éldelgést szolgált és a »Nyalka kurutz!« helyett »Drága violám«-ról
zengett. Végül, az 1848-beli szabadságharc izzó magyar hangulataiban ez lett belőle:
»Kossuth Lajos azt üzente, Hogy kevés a regementje; Ha még egyszer azt üzeni, Mindnyájunknak
el kell menni Éljen a haza!« Mondjuk-e, hogy sok ideig ebben a formájában üldözték
a legkegyetlenebbül a »Székely kurutz dalát«. És ki tudná, ha vajjon befejezte-e
már a maga néplelki küldetését ez a sok-szövegű magyar nótal Ennek a történelmi
gyökerű népdalnak ugyanis olyan a fejlődőképessége, mint valami ősi tölgynek, amelynek
az ágai között a jólelkű mesemadár fészkel... De a tulajdonképeni népdal értelmét,
közszerűségét, kedveltségét a cigányok muzsikás lelke vitte belé a nemzeti érzések
és népi tudatok világába. Külön tanulmány tárgya volna kimutatni a magyar muzsikus
cigányok eredetét. Itt csak annyit jegyzünk fel róluk, hogy valóságos kivetitődései,
kiformálódásai Ők a dalos magyar léleknek; alázatos szolgái a duhaj, vitéz harci-
kedvnek, az elborongó gyásznak, nagy magyar szomorúságok lélekváltságainak. Rákóczi
Ferencet és rodostói hűséges bujdosó társait Czinkáék (a Czinka Panna apja és nagybátyja)
vigasztalták a Márvány-tenger szomorú partjain. Azután Panna sajátszerzeményű híres
dalain (Magyar nóta, Hallgató magyar, A háromszáz özvegy nótája, Halott-tánc, Ősapáink
dala, stb.), Bihari János nemcsak nemzeti értékű, de művészi becsű szerzeményei
és cigányos átírásai elvezetnek bennünket a magyar dal, a népdal renaissanceáig.
Lavotta, Csermák, Ruzicska, Svastics János, Rózsavölgyi (1823.), megteremtői voltak
a magyar dal újjászületésének. Ez az újjászületés a Nemzeti Színház megnyitásától
veszi igazabban kezdetét. Országos hírű és nagy népszerűségű cigányprímások, így:
Martinovics, az idősebb Boka András, Boka Károly, Dombi Marci, majd lelkes naturalisták:
Simonffy Kálmán, Nyizsnyay Gusztáv, Lovassy Sándor, Pecsenyánszky János (Palotási),
Frank Ignác, azután Egressy Béni, Szentirmay Elemér, később az akadémiailag képzett
gárdája: ifj. Ábrányi Kornél, Mosonyi Mihály, Reményi Ede (a világhírű hegedűvirtuóz),
Káldy Gyula, Huber Károly, Zimay László, Doppler Ferenc lendítették fel a magyar
dalt (és a magyar zenét), amely körül a leghasznosabb szolgálatokat végezték a népdalgyűjtők:
Mátray Gábor, Bognár Ignác, Füredy Mihály, Bartalus István és mások.Természetesen
az elévülhetetlen nevek: mellett és túl az 50-es éveken de az elnyomatás sötét időiben
is, majd méginkább az 1867-iki kiegyezés után, megint a jelentős magyar cigányprímások
vitték világszerte és dicsőséggel szét a magyar dalos lélek hírét. Rácz Pali, Radics
Béla, Berkes, Kóczé, Pongrácz Lajos, Erdélyi Náci és Kálmán, a Magyariak, Buráék,
Sovánka, Banda Marci és még igen sokan voltak lelkes kertészei a magyar dalnak,
miután a legnagyobb magyar genie, Liszt Ferenc már világszerte hangversenyképessé
tette azt a magyar zengzetet, amelyről bátran kiáltotta oda a zenevilágnak, hogy:
»Nincs semmi más oly zene, melytől az európai zene annyi ritmusi eredetiséget tanulhatna,
mint a magyartól!« (Bach is hemzseg a magyaros cifrázatoktól. Ezt a Pozsonyból protestáns
hitvallása miatt családostól kiüldözött édesapja, Bach Vitus magyar vérének köszönhette.)
És a legnagyobbak - legnagyobbja: Beethoven se vonhatta ki magát a dalos magyar
lélek mindeneket megihlető hatása alól. Az ő »István királya«, »Athén romjai« stb.
nagyszerű alkotásainak tükrében is ott piroslik ki-kibukkanva, el-eltünve, átformálva
a magyar dal, a népdal rusztikus lehellete. E halhatatlan nagyságok körül a magyar
és éppen nem méltatlan nótaköltők érdemes és izmos gárdája vitte tökéletes megértésre,
a köz tetszés magaslataira a mi gyönyörű dalainkat. Ezeket ma már a néplélek teljesen
fölszívta, adaptálta, magába gyökeresítette, így méltán nevezhetjük e dalokat népdaloknak.
Dankó Pista, Dóczy József, Beleznay Antal, Fráter Loránd, Sas Náci, Balázs Árpád
és sok tehetséges műkedvelő nótaszerző áll ma a magyar nóta szolgalatában. Lelkesedésük,
buzgalmuk valóban nemzeti szolgálat most, amikor a külföldieskedő táncok, angol
- amerikai félvad ritmusok ostromolják a magyar nóta létalapját, a zengő magyar
lelkeket. Ezt az ostromot tehetséggel, bátorsággal és magyar öntudattal visszaverni
és a magyar népdalt régi jogaiba visszahelyezni mindnyájunknak, de főleg a magyar
színpadoknak kötelességük. (Liptay Károly) szin_III.0184.pdf III