Címszó: Magyar Műszínkör - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0194.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0194.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28596.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Magyar Műszínkör

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528574.htm

 

Szócikk: Magyar Műszínkör A városligeti Magyar Műszínkör (intézmény) (információ)  1896. (időpont) óta szolgálja megalapítójának, Galó Györgynek (személy) (információ)  intencióit, aki a millénium évében életrehívott új színházi vállalkozással kizárólagosan magyar rnűsorú és nemesebb színházi ideálokat követő délutáni szórakozóhelyet kívánt nyújtani a Városliget közönségének az ott található sekélyes német (nemzetiség) (információ)  produkciók helyett. Galó György (személy) (információ)  a régi Népszínháznak (intézmény) (információ)  volt hosszú évekig színpadi tervezője, de a színpadtechnika ismeretein kívül lelkesedéssel és áldozatkészséggel is hozzájárult a magyar szó és a magyar mázsa új hajlékának megteremtéséhez. A Magyar Műszínkör (intézmény) (információ)  volt az első délutáni színház, mely műsorán akkor még 20 és 40 filléres belépődíjért egyfelvonásos színdarabokkal váltakozó ének- és táncszámokat adott és ilyképpen a mai kabaré őstípusának tekinthető. Nemzetnevelő hatása igen rövid időn belül mutatkozott, mert a városligeti Fisch-féle varieté, (intézmény) ahol németnyelvű (nyelv) (információ)  előadások folytak, csakhamar kénytelen volt bezárni kapuit, hogy a teret a magyar népszínművekkel és bohózatokkal hatalmas sikereket arató Magyar Műszínkörnek (intézmény) (információ)  engedje át. A siker nem méltatlanul szegődött az új színházhoz. Galó György (személy) (információ)  az aradi, (megye) (információ)  szegedi, (megye) temesvári (megye) színházakban és utóbb a Népszínházban (intézmény) (információ)  szerzett technikai ismereteit felhasználva, a színpadot úgy rendezte be, hogy az nagyszabású látványosságok előadására is alkalmasnak bizonyult. Ép oly kevéssé hiányzanak onnan a kisebb - nagyobb süllyesztők, mint a mennydörgést, szélvészt és a záporesőt utánzó készülékek, amelyek nemcsak a városligeti fa-színházban, hanem a városi kőszínházakban sem tévesztenék el a hatást. A milléniumi kiállítás idején színre került »1000 éves Magyarország« (cím) valamint az ezt követő »Bohóság birodalma«, (cím) »Ludas Matyi« (cím) (információ)  és »Garabonciás diák« (cím) című darabok, egyenként száznál több előadást értek meg és e látványosságoknak csodájára járt az akkori főváros (Budapest) apraja-nagyja. A Magyar Műszinkör (intézmény) (információ)  ettől kezdve szorgos munka keretében iparkodott magának és a magyar színházi kultúrának közönséget nevelni és mindent elkövetett, hogy egyrészt gondosan összeválogatott műsorral, másrészt pedig tehetséges színészekkel biztosítsa állandó fennmaradását. Bár állandó nyári és téli üzemről nem lehetett szó, mert az épület fából van és fűthetetlen, de a nyári hónapokban, március közepétől október végéig minden évben fokozódó sikerrel haladt az alapítója által kijelölt úton. A mindenkori társulat színvonalára jellemző, hogy a mai jónevű színészek közül itt kezdték meg pályafutásukat: Ujvári Károly, (személy) (információ)  Hunyadi Emil, (személy) (információ)  Iványi Dezső, (személy) (információ)  Ferenczy Károly, (személy) (információ)  Papp János, (személy) (információ)  Gallai Nándor, (személy) (információ)  Galetta Ferenc, (személy) (információ)  Ujvári Lajos, (személy) (információ)  Cselényi József, (személy) (információ)  Kompóthy Gyula; (személy) (információ)  itt tett szert népszerűségre az időközben elhunyt Göndör Aurél (személy) (információ)  és egy jó ideig itt játszott Egri Kálmán (személy) (információ)  is (L. o.), a vidék egyik legjobb népszínműénekese. A Magyar Műszinkör (intézmény) (információ)  1921. (időpont) márc. 21-én ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát, melyen az ott felnevelkedett színészgeneráció számos tagja vett részt az ifjúság, a múlt és az első tapsok emlékének felidézése mellett. Ugyanezen idő alatt a műsor jelentős változáson ment át, mert az addigi egyfelvonásosokat 3 felvonásos operettek, vígjátékok és népszínművek váltottók fel. Azóta évenként 35-—42 darab kerül bemutatásra, közöttük a fővárosi (Budapest) színházak műsorából, időközönként egy-egy eredeti bemutatóval vegyítettem A társulat és technikai személyzet 50—55 tagból áll. A helyárak 50 fillértől 1.40 pengőig terjednek. szin_III.0194.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Magyar Műszínkör címszóvég 28596 Szócikk: Magyar Műszínkör A városligeti Magyar Műszínkör yintezmenyy magyar műszínkör yintezmenyy Magyar M yintezmenyy magyar yintezmenyy műszínkör yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy M yintezmenyy ykodvegy 1896. óta xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 szolgálja megalapítójának, Galó Györgynek yszemelynevy galó györgy yszemelynevy Galó György yszemelynevy galó yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Galó yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy intencióit, aki a millénium évében életrehívott új színházi vállalkozással kizárólagosan magyar rnűsorú és nemesebb színházi ideálokat követő délutáni szórakozóhelyet kívánt nyújtani a Városliget közönségének az ott található sekélyes német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy produkciók helyett. Galó György yszemelynevy galó györgy yszemelynevy Galó György yszemelynevy galó yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Galó yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a régi Népszínháznak yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy volt hosszú évekig színpadi tervezője, de a színpadtechnika ismeretein kívül lelkesedéssel és áldozatkészséggel is hozzájárult a magyar szó és a magyar mázsa új hajlékának megteremtéséhez. A Magyar Műszínkör yintezmenyy magyar műszínkör yintezmenyy Magyar M yintezmenyy magyar yintezmenyy műszínkör yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy M yintezmenyy ykodvegy volt az első délutáni színház, mely műsorán akkor még 20 és 40 filléres belépődíjért egyfelvonásos színdarabokkal váltakozó ének- és táncszámokat adott és ilyképpen a mai kabaré őstípusának tekinthető. Nemzetnevelő hatása igen rövid időn belül mutatkozott, mert a városligeti Fisch-féle varieté, yintezmenyy fisch-féle variete yintezmenyy Fisch-fé yintezmenyy fisch-féle yintezmenyy variete yintezmenyy yintezmenyy Fisch-fé yintezmenyy ykodvegy ahol németnyelvű ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy előadások folytak, csakhamar kénytelen volt bezárni kapuit, hogy a teret a magyar népszínművekkel és bohózatokkal hatalmas sikereket arató Magyar Műszínkörnek yintezmenyy magyar műszínkör yintezmenyy Magyar M yintezmenyy magyar yintezmenyy műszínkör yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy M yintezmenyy ykodvegy engedje át. A siker nem méltatlanul szegődött az új színházhoz. Galó György yszemelynevy galó györgy yszemelynevy Galó György yszemelynevy galó yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Galó yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy az aradi, ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy szegedi, ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy temesvári ytelepulesy temesvár ytelepulesy temesvár ymegyey temes megye ykodvegy színházakban és utóbb a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szerzett technikai ismereteit felhasználva, a színpadot úgy rendezte be, hogy az nagyszabású látványosságok előadására is alkalmasnak bizonyult. Ép oly kevéssé hiányzanak onnan a kisebb - nagyobb süllyesztők, mint a mennydörgést, szélvészt és a záporesőt utánzó készülékek, amelyek nemcsak a városligeti fa-színházban, hanem a városi kőszínházakban sem tévesztenék el a hatást. A milléniumi kiállítás idején színre került »1000 éves Magyarország« ycimy 1000 éves magyarország ycimy 1000 éves Magyarország ycimy 1000 ycimy éves ycimy magyarország ycimy ycimy 1000 ycimy éves ycimy Magyarország ycimy ykodvegy valamint az ezt követő »Bohóság birodalma«, ycimy bohóság birodalma ycimy Bohóság birodalma ycimy bohóság ycimy birodalma ycimy ycimy Bohóság ycimy birodalma ycimy ykodvegy »Ludas Matyi« ycimy ludas matyi ycimy Ludas Matyi ycimy ludas ycimy matyi ycimy ycimy Ludas ycimy Matyi ycimy ykodvegy és »Garabonciás diák« ycimy garabonciás diák ycimy Garabonciás diák ycimy garabonciás ycimy diák ycimy ycimy Garabonciás ycimy diák ycimy ykodvegy című darabok, egyenként száznál több előadást értek meg és e látványosságoknak csodájára járt az akkori főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy apraja-nagyja. A Magyar Műszinkör yintezmenyy magyar műszinkör yintezmenyy Magyar M yintezmenyy magyar yintezmenyy műszinkör yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy M yintezmenyy ykodvegy ettől kezdve szorgos munka keretében iparkodott magának és a magyar színházi kultúrának közönséget nevelni és mindent elkövetett, hogy egyrészt gondosan összeválogatott műsorral, másrészt pedig tehetséges színészekkel biztosítsa állandó fennmaradását. Bár állandó nyári és téli üzemről nem lehetett szó, mert az épület fából van és fűthetetlen, de a nyári hónapokban, március közepétől október végéig minden évben fokozódó sikerrel haladt az alapítója által kijelölt úton. A mindenkori társulat színvonalára jellemző, hogy a mai jónevű színészek közül itt kezdték meg pályafutásukat: Ujvári Károly, yszemelynevy ujvári károly yszemelynevy Ujvári Károly yszemelynevy ujvári yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Ujvári yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Hunyadi Emil, yszemelynevy hunyadi emil yszemelynevy Hunyadi Emil yszemelynevy hunyadi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Hunyadi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Iványi Dezső, yszemelynevy iványi dezső yszemelynevy Iványi Dezső yszemelynevy iványi yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Iványi yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Ferenczy Károly, yszemelynevy ferenczy károly yszemelynevy Ferenczy Károly yszemelynevy ferenczy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Ferenczy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Papp János, yszemelynevy papp jános yszemelynevy Papp János yszemelynevy papp yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Papp yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Gallai Nándor, yszemelynevy gallai nándor yszemelynevy Gallai Nándor yszemelynevy gallai yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Gallai yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy Galetta Ferenc, yszemelynevy galetta ferenc yszemelynevy Galetta Ferenc yszemelynevy galetta yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Galetta yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Ujvári Lajos, yszemelynevy ujvári lajos yszemelynevy Ujvári Lajos yszemelynevy ujvári yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Ujvári yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Cselényi József, yszemelynevy cselényi józsef yszemelynevy Cselényi József yszemelynevy cselényi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Cselényi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Kompóthy Gyula; yszemelynevy kompóthy gyula yszemelynevy Kompóthy Gyula yszemelynevy kompóthy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kompóthy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy itt tett szert népszerűségre az időközben elhunyt Göndör Aurél yszemelynevy göndör aurél yszemelynevy Göndör Aurél yszemelynevy göndör yszemelynevy aurél yszemelynevy yszemelynevy Göndör yszemelynevy Aurél yszemelynevy ykodvegy és egy jó ideig itt játszott Egri Kálmán yszemelynevy egri kálmán yszemelynevy Egri Kálmán yszemelynevy egri yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Egri yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy is (L. o.), a vidék egyik legjobb népszínműénekese. A Magyar Műszinkör yintezmenyy magyar műszinkör yintezmenyy Magyar yintezmenyy yintezmenyy magyar yintezmenyy műszinkör yintezmenyy yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy 1921. xevtizedx 1925 márc. xtalanevtizedx 1935 21-én ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát, melyen az ott felnevelkedett színészgeneráció számos tagja vett részt az ifjúság, a múlt és az első tapsok emlékének felidézése mellett. Ugyanezen idő alatt a műsor jelentős változáson ment át, mert az addigi egyfelvonásosokat 3 felvonásos operettek, vígjátékok és népszínművek váltottók fel. Azóta évenként 35-—42 darab kerül bemutatásra, közöttük a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházak műsorából, időközönként egy-egy eredeti bemutatóval vegyítettem A társulat és technikai személyzet 50—55 tagból áll. A helyárak 50 fillértől 1.40 pengőig terjednek. szin_III.0194.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Magyar Műszínkör - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0194.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0194.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28596.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Magyar Műszínkör

Szócikk: Magyar Műszínkör A városligeti Magyar Műszínkör 1896. óta szolgálja megalapítójának, Galó Györgynek intencióit, aki a millénium évében életrehívott új színházi vállalkozással kizárólagosan magyar rnűsorú és nemesebb színházi ideálokat követő délutáni szórakozóhelyet kívánt nyújtani a Városliget közönségének az ott található sekélyes német produkciók helyett. Galó György a régi Népszínháznak volt hosszú évekig színpadi tervezője, de a színpadtechnika ismeretein kívül lelkesedéssel és áldozatkészséggel is hozzájárult a magyar szó és a magyar mázsa új hajlékának megteremtéséhez. A Magyar Műszínkör volt az első délutáni színház, mely műsorán akkor még 20 és 40 filléres belépődíjért egyfelvonásos színdarabokkal váltakozó ének- és táncszámokat adott és ilyképpen a mai kabaré őstípusának tekinthető. Nemzetnevelő hatása igen rövid időn belül mutatkozott, mert a városligeti Fisch-féle varieté, ahol németnyelvű előadások folytak, csakhamar kénytelen volt bezárni kapuit, hogy a teret a magyar népszínművekkel és bohózatokkal hatalmas sikereket arató Magyar Műszínkörnek engedje át. A siker nem méltatlanul szegődött az új színházhoz. Galó György az aradi, szegedi, temesvári színházakban és utóbb a Népszínházban szerzett technikai ismereteit felhasználva, a színpadot úgy rendezte be, hogy az nagyszabású látványosságok előadására is alkalmasnak bizonyult. Ép oly kevéssé hiányzanak onnan a kisebb - nagyobb süllyesztők, mint a mennydörgést, szélvészt és a záporesőt utánzó készülékek, amelyek nemcsak a városligeti fa-színházban, hanem a városi kőszínházakban sem tévesztenék el a hatást. A milléniumi kiállítás idején színre került »1000 éves Magyarország« valamint az ezt követő »Bohóság birodalma«, »Ludas Matyi« és »Garabonciás diák« című darabok, egyenként száznál több előadást értek meg és e látványosságoknak csodájára járt az akkori főváros apraja-nagyja. A Magyar Műszinkör ettől kezdve szorgos munka keretében iparkodott magának és a magyar színházi kultúrának közönséget nevelni és mindent elkövetett, hogy egyrészt gondosan összeválogatott műsorral, másrészt pedig tehetséges színészekkel biztosítsa állandó fennmaradását. Bár állandó nyári és téli üzemről nem lehetett szó, mert az épület fából van és fűthetetlen, de a nyári hónapokban, március közepétől október végéig minden évben fokozódó sikerrel haladt az alapítója által kijelölt úton. A mindenkori társulat színvonalára jellemző, hogy a mai jónevű színészek közül itt kezdték meg pályafutásukat: Ujvári Károly, Hunyadi Emil, Iványi Dezső, Ferenczy Károly, Papp János, Gallai Nándor, Galetta Ferenc, Ujvári Lajos, Cselényi József, Kompóthy Gyula; itt tett szert népszerűségre az időközben elhunyt Göndör Aurél és egy jó ideig itt játszott Egri Kálmán is (L. o.), a vidék egyik legjobb népszínműénekese. A Magyar Műszinkör 1921. márc. 21-én ünnepelte fennállásának 25 éves jubileumát, melyen az ott felnevelkedett színészgeneráció számos tagja vett részt az ifjúság, a múlt és az első tapsok emlékének felidézése mellett. Ugyanezen idő alatt a műsor jelentős változáson ment át, mert az addigi egyfelvonásosokat 3 felvonásos operettek, vígjátékok és népszínművek váltottók fel. Azóta évenként 35-—42 darab kerül bemutatásra, közöttük a fővárosi színházak műsorából, időközönként egy-egy eredeti bemutatóval vegyítettem A társulat és technikai személyzet 50—55 tagból áll. A helyárak 50 fillértől 1.40 pengőig terjednek. szin_III.0194.pdf III