Címszó: Makó Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0214.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0214.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28691.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Makó Lajos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528690.htm

 

Szócikk: Makó Lajos Egyike azoknak a színigazgatóknak és java-színészeknek, aki szintén szakított azzal az ál-bohém babonával, hogy elegendő a színészethez az ösztönös megérzés, a pathétikus tudatlanság, a nappali hangoskodás, bohóckodás, extravagancia, dinom-dánom és ehhez hasonlók. Makó Lajos (személy) (információ)  előbb komoly tanulmányokkal, a színművészeten túl is mohón megszerzett általános műveltséggel, klasszikus tudás-szomjjal, szorgalommal, önbirálattal és kiváló színészi képességekkel indult neki Thália birodalmának. Őt is az Ujházi (személy) (információ)  nagyszerű magyar televénye, a Hortobágy lehelletével örökké friss Debrecen, (megye) Csokonai Vitéz Mihály (személy) (információ)  magyar humusa adta a magyar színjátszásnak. Atyja, nemes Makó János, (személy) (információ)  gazdag debreceni (megye) vaskereskedő — dicséretére legyen mondva — nem idegenkedett fia színészrajongásától, noha ez itt Magyarországon — a hatvanas-hetvenes években általában véve — nem volt kedvenc társadalmi eszme. így hát a fiatal Makónak (személy) (információ)  nem kellett színésznek »elszöknie« a szülői háztól, amint még Arany Jánosnak (személy) (információ)  is szöknie kellett a színpad miatt. Makó Lajos (személy) (információ)  nyugodtan elvégezte iskolai tanulmányait, le is maturált, önkéntesnek is ment, tisztirangot is szerzett és azután »beállott« kardalosnak Pécsett, (megye) Follinusz Jánosnál. (személy) (információ)  Kétségtelen tehetsége, áradó kedélye, bohémiája, szép baritonális hangja, színpadra született alakja és öntudatos mozgása, műveltsége, olvasottsága csakhamar kiváltották őt a chórusból és egy kis kolozsvári, (megye) majd kecskeméti (megye) színészkedés után önálló színésszé lett. Volt Aradon (megye) (információ)  is és Pálmay Ilka (személy) (információ)  mellett is figyelmet tudott kelteni képességei iránt. Mikor a főváros (Budapest) nagyobb lehetőségei vonzották, előbb a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  működött, majd meghívást kapott a Népszínházhoz, (intézmény) (információ)  ahol különösen a francia (nemzetiség) (információ)  bohózatokban és énekes­darabokban vívta ki a közönség és a kritika tetszését. Sok ideig mint a Népszínház (intézmény) (információ)  dráma-birálója is működött. Szünidben szorgalmas és megértő látogatója volt a külföldnek is, ahol előszeretettel tanulmányozta a színészetet. Párizsban (ország) megismerkedett a legkiválóbb színészekkel, köztük Coquelinnel (személy) (információ)  és hazajövet megírta a vele való huzamos együttlétét, meleg összebarátkozását ezzel a címmel: »Amikor Coquelin nekem játszott«. (cím) Amikor már teleszívta magát Makó Lajos (személy) (információ)  a szükséges tudással: amikor már nemcsak színészi lelkesedés, képesség, rajongás volt benne, de négy európai nyelvet úgy szóban, mint írásban elsajátított, akkor hozzálátott, hogy régibb vágyát, a színház-vezetést, mint színigazgató, megvalósítsa. Elbúcsúzott a Népszínháztól (intézmény) (információ)  és kétezer forinttal a zsebében (ezt is úgy kapta kölcsön a híres Piufschichtól, (személy) aki később öngyilkos lett), aztán egy ajánló névjeggyel az akkor még mindenható Tisza Lajostól, (személy) (információ)  Szeged (megye) város árvízutáni újjáteremtőjétől, elindult Szegedre, (megye) hogy átvegye ott a címleg városinak nevezett színház vezetését. Megfelelő anyagi erő hiányában is győzedelmeskedni tudott ebben a pozíciójában. Lelkesedett és lelkesített maga körül mindenkit. Éjjel-nappal dolgozott: a színpadon rendezett, mint színész nagyszerűen játszott és mindenből az oroszlánrészt vállalta: francia, (nemzetiség) (információ)  német, (nemzetiség) (információ)  angol (nemzetiség) darabokat fordított és önálló műsort csinált magának, mert eleinte az ügynökök túlkövetelését nem volt képes meggyőzni. Mint színigazgató époly kevéssé tartozott a hajbókoló, hízelgő üzletemberek közé, mint ahogy sohasem volt »nappaliszínész«, aki a színpadon kivül kedveskedi ki az elismertetést. Önérzetes, sőt túlönérzetes volt, aki képes volt egy várossal továbbállani, ha az okvetetlenkedő színügy-magántudósok erőszakoskodtak a művészi meggyőződésén. Volt Szegeden (megye) kivül (ahol kétszer is átvette a színház vezetését), Debrecenben, (megye) Győrött, (megye) Temesváron, (megye) Nyíregyházán, (megye) Szatmárt, (megye) (információ)  Komáromban, (megye) (információ)  Sopronban (megye) és nagy sikereket ért el ugyancsak mint színházigazgató a Budai Színkörben, (intézmény) (információ)  ahol Pethes Imre (személy) (információ)  bemutatásával ő adta először magyarul a Cyrano de Bergeracot. (cím) (információ)  Mint színész, utolszor Tiboc­ban (cím) lépett föl Szegeden. (megye) Kiválóbb szerepei voltak: Gáspár apó, (szerep) (információ)  Kancsukow (szerep) a Fatinitzában, (cím) (információ)  Aszalay uram, (szerep) (információ)  Dorrit, (szerep) Náni-beli (cím) (információ)  Kreitzer papa, (szerep) Zalameai bíró, (szerep) Harpagon, (szerep) (információ)  Tiborc, (szerep) (információ)  Desperier (szerep) az Eleven ördögben (cím) (információ)  (erről Vajda János, (személy) (információ)  a költő, külön tanulmányt írt), Ringheim (szerep) a Nagyzás hóbortjában, (cím) az Idegesekben (cím) (információ)  az apa-szerep, (szerep) stb. Igen sok darabot fordított és ezekben maga is játszott mint színész. Fordításai közül felemlítendők: Szókimondó asszonyság, (cím) (információ)  Több, mint királynő, (cím) A császár ezredese, (cím) Tosca, (cím) (információ)  A Benoiton-család, (cím) A beszélő kút, (cím) Megázott Ámor, (cím) Három feleség, (cím) (információ)  Kis kezek, (cím) (információ)  Rémuralom, (cím) stb. Eredeti darabjai voltak: Ecsedi lányok, (cím) (információ)  népszínmű, Gyevi Anna, (cím) népszínmű, melynek zenéjét is ő írta; volt több monológja, amelyeket széltében szavaltak. Kétszer nősült. Első felesége Schwartz Anna, (személy) az Operaház (intézmény) (információ)  ballet-művésznője volt, sz. 18ő4-ben, Pesten, (Budapest) megh. 1896. márc. 25-én, Szegeden. (megye) Elhalálozása után Ábray Aranka (személy) színésznőt vette feleségül. Ábray Aranka (személy) sz. 1872- (születés éve) ben, Hódmezővásárhelyen. (megye) Atyja Ábrai Károly (személy) (információ)  tanár, majd polgármester volt. 1892. (időpont) év őszén lépett a színipályára. 1896- (időpont) ban a Városligeti Színkör (intézmény) tagja volt. Ez év december 5-én Aradon (megye) (információ)  volt az esküvője. Az ő gyöngéd keze munkája érezhető volt Makó Lajos (személy) (információ)  minden ténykedésében. Nem a rettegett vidéki »direktorné« volt, hanem férje segítőtársa, tanácsadója. Férje halála után vejével, Almássy Endrével (személy) (információ)  (L. o.) vezette a szegedi (megye) színház igazgatását. 1924. (időpont) jan. 1-én nyugalomba ment. Első házasságából született leánya, Makó Lily, (személy) (információ)  akit Almássy Endre (személy) (információ)  vett nőül. Makó Lajos, (személy) (információ)  aki Debrecenben (megye) 1854. (időpont) okt. 9-én született és Szegeden (megye) halt meg, 1908. (időpont) november 12-én, kivívta magának a színésztársadalom és az irodalom becsülését is. Mint ember és mint művész egyaránt példaadó alakja volt a magyar színészetnek. Igazáért karddal is kiállott és egy alkalommal súlyosan meg is sebesült Hentaller Lajos (személy) néhai országgyűlési képviselő, a híres vívó nehéz magyar kardjától Szegeden, (megye) egy szerződtetési-ügyből kifolyólag. Sírkövén, amelyet a kegyelet 1909-ben (időpont) állított Makó Lajos (személy) (információ)  emlékének, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  egykori költő-igazgatójának, Somló Sándornak (személy) (információ)  következő jellemző és igaz sorai vannak bevésve: »Fölemelt fejjel, nem görbítve hátat, Igazak úttalan ugarát jártad! Sohasem kértél, mindig csak adtál, Kincseket osztva, szegény maradtál!« A színészek kegyelete minden évben ráhelyezi a megemlékezés koszorúját Makó Lajos (személy) (információ)  szegedi (megye) sírjára. (L. K.) szin_III.0214.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Makó Lajos címszóvég 28691 Szócikk: Makó Lajos Egyike azoknak a színigazgatóknak és java-színészeknek, aki szintén szakított azzal az ál-bohém babonával, hogy elegendő a színészethez az ösztönös megérzés, a pathétikus tudatlanság, a nappali hangoskodás, bohóckodás, extravagancia, dinom-dánom és ehhez hasonlók. Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy előbb komoly tanulmányokkal, a színművészeten túl is mohón megszerzett általános műveltséggel, klasszikus tudás-szomjjal, szorgalommal, önbirálattal és kiváló színészi képességekkel indult neki Thália birodalmának. Őt is az Ujházi yszemelynevy ujházi yszemelynevy Ujházi yszemelynevy ujházi yszemelynevy yszemelynevy Ujházi yszemelynevy ykodvegy nagyszerű magyar televénye, a Hortobágy ytelepulesy hortobágy ytelepulesy Hortobágy yorszagy Magyarország ykodvegy lehelletével örökké friss Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Csokonai Vitéz Mihály yszemelynevy csokonai vitéz mihály yszemelynevy Csokonai Vitéz Mihály yszemelynevy csokonai yszemelynevy vitéz yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy Vitéz yszemelynevy Mi magyar humusa adta a magyar színjátszásnak. Atyja, nemes Makó János, yszemelynevy makó jános yszemelynevy Makó János yszemelynevy makó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy gazdag debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy vaskereskedő — dicséretére legyen mondva — nem idegenkedett fia színészrajongásától, noha ez itt Magyarországon — a hatvanas-hetvenes években általában véve — nem volt kedvenc társadalmi eszme. így hát a fiatal Makónak yszemelynevy makó yszemelynevy Makó yszemelynevy makó yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy ykodvegy nem kellett színésznek »elszöknie« a szülői háztól, amint még Arany Jánosnak yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy is szöknie kellett a színpad miatt. Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy nyugodtan elvégezte iskolai tanulmányait, le is maturált, önkéntesnek is ment, tisztirangot is szerzett és azután »beállott« kardalosnak Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Follinusz Jánosnál. yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Kétségtelen tehetsége, áradó kedélye, bohémiája, szép baritonális hangja, színpadra született alakja és öntudatos mozgása, műveltsége, olvasottsága csakhamar kiváltották őt a chórusból és egy kis kolozsvári, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy majd kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy színészkedés után önálló színésszé lett. Volt Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy is és Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay ilka yszemelynevy Pálmay Ilka yszemelynevy pálmay yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Pálmay yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy mellett is figyelmet tudott kelteni képességei iránt. Mikor a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy nagyobb lehetőségei vonzották, előbb a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy működött, majd meghívást kapott a Népszínházhoz, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol különösen a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy bohózatokban és énekes­darabokban vívta ki a közönség és a kritika tetszését. Sok ideig mint a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy dráma-birálója is működött. Szünidben szorgalmas és megértő látogatója volt a külföldnek is, ahol előszeretettel tanulmányozta a színészetet. Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy megismerkedett a legkiválóbb színészekkel, köztük Coquelinnel yszemelynevy coquelin yszemelynevy Coquelin yszemelynevy coquelin yszemelynevy yszemelynevy Coquelin yszemelynevy ykodvegy és hazajövet megírta a vele való huzamos együttlétét, meleg összebarátkozását ezzel a címmel: »Amikor Coquelin nekem játszott«. ycimy amikor coquelin nekem játszott ycimy Amikor Coquelin nekem játszott ycimy amikor ycimy coquelin ycimy nekem ycimy játszott ycimy ycimy Amikor ycimy Coquelin ycimy nekem ycimy játszott ycimy ykod Amikor már teleszívta magát Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a szükséges tudással: amikor már nemcsak színészi lelkesedés, képesség, rajongás volt benne, de négy európai nyelvet úgy szóban, mint írásban elsajátított, akkor hozzálátott, hogy régibb vágyát, a színház-vezetést, mint színigazgató, megvalósítsa. Elbúcsúzott a Népszínháztól yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy és kétezer forinttal a zsebében (ezt is úgy kapta kölcsön a híres Piufschichtól, yszemelynevy piufschich yszemelynevy Piufschich yszemelynevy piufschich yszemelynevy yszemelynevy Piufschich yszemelynevy ykodvegy aki később öngyilkos lett), aztán egy ajánló névjeggyel az akkor még mindenható Tisza Lajostól, yszemelynevy tisza lajos yszemelynevy Tisza Lajos yszemelynevy tisza yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Tisza yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Szeged ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy város árvízutáni újjáteremtőjétől, elindult Szegedre, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy hogy átvegye ott a címleg városinak nevezett színház vezetését. Megfelelő anyagi erő hiányában is győzedelmeskedni tudott ebben a pozíciójában. Lelkesedett és lelkesített maga körül mindenkit. Éjjel-nappal dolgozott: a színpadon rendezett, mint színész nagyszerűen játszott és mindenből az oroszlánrészt vállalta: francia, ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy német, ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy darabokat fordított és önálló műsort csinált magának, mert eleinte az ügynökök túlkövetelését nem volt képes meggyőzni. Mint színigazgató époly kevéssé tartozott a hajbókoló, hízelgő üzletemberek közé, mint ahogy sohasem volt »nappaliszínész«, aki a színpadon kivül kedveskedi ki az elismertetést. Önérzetes, sőt túlönérzetes volt, aki képes volt egy várossal továbbállani, ha az okvetetlenkedő színügy-magántudósok erőszakoskodtak a művészi meggyőződésén. Volt Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy kivül (ahol kétszer is átvette a színház vezetését), Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Temesváron, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Nyíregyházán, ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyházá ymegyey szabolcs megye ykodvegy Szatmárt, ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Komáromban, ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy és nagy sikereket ért el ugyancsak mint színházigazgató a Budai Színkörben, yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy ahol Pethes Imre yszemelynevy pethes imre yszemelynevy Pethes Imre yszemelynevy pethes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Pethes yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy bemutatásával ő adta először magyarul a Cyrano de Bergeracot. ycimy cyrano de bergerac ycimy Cyrano de Bergerac ycimy cyrano ycimy de ycimy bergerac ycimy ycimy Cyrano ycimy de ycimy Bergerac ycimy ykodvegy Mint színész, utolszor Tiboc­ban ycimy tiboc ycimy Tiboc ycimy tiboc ycimy ycimy Tiboc ycimy ykodvegy lépett föl Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Kiválóbb szerepei voltak: Gáspár apó, yszerepy gáspár apó yszerepy Gáspár apó yszerepy gáspár yszerepy apó yszerepy yszerepy Gáspár yszerepy apó yszerepy ykodvegy Kancsukow yszerepy kancsukow yszerepy Kancsukow yszerepy kancsukow yszerepy yszerepy Kancsukow yszerepy ykodvegy a Fatinitzában, ycimy fatinitza ycimy Fatinitzá ycimy fatinitza ycimy ycimy Fatinitzá ycimy ykodvegy Aszalay uram, yszerepy aszalay uram yszerepy Aszalay uram yszerepy aszalay yszerepy uram yszerepy yszerepy Aszalay yszerepy uram yszerepy ykodvegy Dorrit, yszerepy dorrit yszerepy Dorrit yszerepy dorrit yszerepy yszerepy Dorrit yszerepy ykodvegy Náni-beli ycimy náni ycimy Náni ycimy náni ycimy ycimy Náni ycimy ykodvegy Kreitzer papa, yszerepy kreitzer papa yszerepy Kreitzer papa yszerepy kreitzer yszerepy papa yszerepy yszerepy Kreitzer yszerepy papa yszerepy ykodvegy Zalameai bíró, yszerepy zalameai bíró yszerepy Zalameai bíró yszerepy zalameai yszerepy bíró yszerepy yszerepy Zalameai yszerepy bíró yszerepy ykodvegy Harpagon, yszerepy harpagon yszerepy Harpagon yszerepy harpagon yszerepy yszerepy Harpagon yszerepy ykodvegy Tiborc, yszerepy tiborc yszerepy Tiborc yszerepy tiborc yszerepy yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy Desperier yszerepy desperier yszerepy Desperier yszerepy desperier yszerepy yszerepy Desperier yszerepy ykodvegy az Eleven ördögben ycimy eleven ördög ycimy Eleven ördög ycimy eleven ycimy ördög ycimy ycimy Eleven ycimy ördög ycimy ykodvegy (erről Vajda János, yszemelynevy vajda jános yszemelynevy Vajda János yszemelynevy vajda yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Vajda yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy a költő, külön tanulmányt írt), Ringheim yszerepy ringheim yszerepy Ringheim yszerepy ringheim yszerepy yszerepy Ringheim yszerepy ykodvegy a Nagyzás hóbortjában, ycimy nagyzás hóbort ycimy Nagyzás hóbort ycimy nagyzás ycimy hóbort ycimy ycimy Nagyzás ycimy hóbort ycimy ykodvegy az Idegesekben ycimy idegesek ycimy Idegesek ycimy idegesek ycimy ycimy Idegesek ycimy ykodvegy az apa-szerep, yszerepy apa yszerepy apa yszerepy apa yszerepy yszerepy apa yszerepy ykodvegy stb. Igen sok darabot fordított és ezekben maga is játszott mint színész. Fordításai közül felemlítendők: Szókimondó asszonyság, ycimy szókimondó asszonyság ycimy Szókimondó asszonyság ycimy szókimondó ycimy asszonyság ycimy ycimy Szókimondó ycimy asszonyság ycimy ykodvegy Több, mint királynő, ycimy több, mint királynő ycimy Több, mint királynő ycimy több, ycimy mint ycimy királynő ycimy ycimy Több, ycimy mint ycimy királynő ycimy ykodvegy A császár ezredese, ycimy a császár ezredese ycimy A császár ezredese ycimy a ycimy császár ycimy ezredese ycimy ycimy A ycimy császár ycimy ezredese ycimy ykodvegy Tosca, ycimy tosca ycimy Tosca ycimy tosca ycimy ycimy Tosca ycimy ykodvegy A Benoiton-család, ycimy a benoiton-család ycimy A Benoiton-család ycimy a ycimy benoiton-család ycimy ycimy A ycimy Benoiton-család ycimy ykodvegy A beszélő kút, ycimy a beszélő kút ycimy A beszélő kút ycimy a ycimy beszélő ycimy kút ycimy ycimy A ycimy beszélő ycimy kút ycimy ykodvegy Megázott Ámor, ycimy megázott ámor ycimy Megázott Ámor ycimy megázott ycimy ámor ycimy ycimy Megázott ycimy Ámor ycimy ykodvegy Három feleség, ycimy három feleség ycimy Három feleség ycimy három ycimy feleség ycimy ycimy Három ycimy feleség ycimy ykodvegy Kis kezek, ycimy kis kezek ycimy Kis kezek ycimy kis ycimy kezek ycimy ycimy Kis ycimy kezek ycimy ykodvegy Rémuralom, ycimy rémuralom ycimy Rémuralom ycimy rémuralom ycimy ycimy Rémuralom ycimy ykodvegy stb. Eredeti darabjai voltak: Ecsedi lányok, ycimy ecsedi lányok ycimy Ecsedi lányok ycimy ecsedi ycimy lányok ycimy ycimy Ecsedi ycimy lányok ycimy ykodvegy népszínmű, Gyevi Anna, ycimy gyevi anna ycimy Gyevi Anna ycimy gyevi ycimy anna ycimy ycimy Gyevi ycimy Anna ycimy ykodvegy népszínmű, melynek zenéjét is ő írta; volt több monológja, amelyeket széltében szavaltak. Kétszer nősült. Első felesége Schwartz Anna, yszemelynevy schwartz anna yszemelynevy Schwartz Anna yszemelynevy schwartz yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Schwartz yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy ballet-művésznője volt, sz. 18ő4-ben, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1896. márc. 25-én, Szegeden. ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Elhalálozása után Ábray Aranka yszemelynevy ábray aranka yszemelynevy Ábray Aranka yszemelynevy ábray yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Ábray yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy színésznőt vette feleségül. Ábray Aranka yszemelynevy ábray aranka yszemelynevy Ábray Aranka yszemelynevy ábray yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Ábray yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy sz. 1872- ben, xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Hódmezővásárhelyen. ytelepulesy hódmezővásárhely ytelepulesy Hódmezővásárhely ymegyey csongrád megye ykodvegy Atyja Ábrai Károly yszemelynevy ábrai károly yszemelynevy Ábrai Károly yszemelynevy ábrai yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Ábrai yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy tanár, majd polgármester volt. 1892. xevtizedx 1895 év őszén lépett a színipályára. 1896- ban xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 a Városligeti Színkör yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy tagja volt. Ez év december 5-én Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy volt az esküvője. Az ő gyöngéd keze munkája érezhető volt Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy minden ténykedésében. Nem a rettegett vidéki »direktorné« volt, hanem férje segítőtársa, tanácsadója. Férje halála után vejével, Almássy Endrével yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endré yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy (L. o.) vezette a szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy színház igazgatását. 1924. xevtizedx 1925 jan. 1-én nyugalomba ment. Első házasságából született leánya, Makó Lily, yszemelynevy makó lily yszemelynevy Makó Lily yszemelynevy makó yszemelynevy lily yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lily yszemelynevy ykodvegy akit Almássy Endre yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy vett nőül. Makó Lajos, yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy aki Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1854. xevtizedx 1855 okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 9-én született és Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy halt meg, 1908. xevtizedx 1905 november 12-én, kivívta magának a színésztársadalom és az irodalom becsülését is. Mint ember és mint művész egyaránt példaadó alakja volt a magyar színészetnek. Igazáért karddal is kiállott és egy alkalommal súlyosan meg is sebesült Hentaller Lajos yszemelynevy hentaller lajos yszemelynevy Hentaller Lajos yszemelynevy hentaller yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hentaller yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy néhai országgyűlési képviselő, a híres vívó nehéz magyar kardjától Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy egy szerződtetési-ügyből kifolyólag. Sírkövén, amelyet a kegyelet 1909-ben állított xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy emlékének, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egykori költő-igazgatójának, Somló Sándornak yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy következő jellemző és igaz sorai vannak bevésve: »Fölemelt fejjel, nem görbítve hátat, Igazak úttalan ugarát jártad! Sohasem kértél, mindig csak adtál, Kincseket osztva, szegény maradtál!« A színészek kegyelete minden évben ráhelyezi a megemlékezés koszorúját Makó Lajos yszemelynevy makó lajos yszemelynevy Makó Lajos yszemelynevy makó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Makó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy sírjára. (L. K.) szin_III.0214.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Makó Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0214.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0214.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28691.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Makó Lajos

Szócikk: Makó Lajos Egyike azoknak a színigazgatóknak és java-színészeknek, aki szintén szakított azzal az ál-bohém babonával, hogy elegendő a színészethez az ösztönös megérzés, a pathétikus tudatlanság, a nappali hangoskodás, bohóckodás, extravagancia, dinom-dánom és ehhez hasonlók. Makó Lajos előbb komoly tanulmányokkal, a színművészeten túl is mohón megszerzett általános műveltséggel, klasszikus tudás-szomjjal, szorgalommal, önbirálattal és kiváló színészi képességekkel indult neki Thália birodalmának. Őt is az Ujházi nagyszerű magyar televénye, a Hortobágy lehelletével örökké friss Debrecen, Csokonai Vitéz Mihály magyar humusa adta a magyar színjátszásnak. Atyja, nemes Makó János, gazdag debreceni vaskereskedő — dicséretére legyen mondva — nem idegenkedett fia színészrajongásától, noha ez itt Magyarországon — a hatvanas-hetvenes években általában véve — nem volt kedvenc társadalmi eszme. így hát a fiatal Makónak nem kellett színésznek »elszöknie« a szülői háztól, amint még Arany Jánosnak is szöknie kellett a színpad miatt. Makó Lajos nyugodtan elvégezte iskolai tanulmányait, le is maturált, önkéntesnek is ment, tisztirangot is szerzett és azután »beállott« kardalosnak Pécsett, Follinusz Jánosnál. Kétségtelen tehetsége, áradó kedélye, bohémiája, szép baritonális hangja, színpadra született alakja és öntudatos mozgása, műveltsége, olvasottsága csakhamar kiváltották őt a chórusból és egy kis kolozsvári, majd kecskeméti színészkedés után önálló színésszé lett. Volt Aradon is és Pálmay Ilka mellett is figyelmet tudott kelteni képességei iránt. Mikor a főváros nagyobb lehetőségei vonzották, előbb a Budai Színkörben működött, majd meghívást kapott a Népszínházhoz, ahol különösen a francia bohózatokban és énekes­darabokban vívta ki a közönség és a kritika tetszését. Sok ideig mint a Népszínház dráma-birálója is működött. Szünidben szorgalmas és megértő látogatója volt a külföldnek is, ahol előszeretettel tanulmányozta a színészetet. Párizsban megismerkedett a legkiválóbb színészekkel, köztük Coquelinnel és hazajövet megírta a vele való huzamos együttlétét, meleg összebarátkozását ezzel a címmel: »Amikor Coquelin nekem játszott«. Amikor már teleszívta magát Makó Lajos a szükséges tudással: amikor már nemcsak színészi lelkesedés, képesség, rajongás volt benne, de négy európai nyelvet úgy szóban, mint írásban elsajátított, akkor hozzálátott, hogy régibb vágyát, a színház-vezetést, mint színigazgató, megvalósítsa. Elbúcsúzott a Népszínháztól és kétezer forinttal a zsebében (ezt is úgy kapta kölcsön a híres Piufschichtól, aki később öngyilkos lett), aztán egy ajánló névjeggyel az akkor még mindenható Tisza Lajostól, Szeged város árvízutáni újjáteremtőjétől, elindult Szegedre, hogy átvegye ott a címleg városinak nevezett színház vezetését. Megfelelő anyagi erő hiányában is győzedelmeskedni tudott ebben a pozíciójában. Lelkesedett és lelkesített maga körül mindenkit. Éjjel-nappal dolgozott: a színpadon rendezett, mint színész nagyszerűen játszott és mindenből az oroszlánrészt vállalta: francia, német, angol darabokat fordított és önálló műsort csinált magának, mert eleinte az ügynökök túlkövetelését nem volt képes meggyőzni. Mint színigazgató époly kevéssé tartozott a hajbókoló, hízelgő üzletemberek közé, mint ahogy sohasem volt »nappaliszínész«, aki a színpadon kivül kedveskedi ki az elismertetést. Önérzetes, sőt túlönérzetes volt, aki képes volt egy várossal továbbállani, ha az okvetetlenkedő színügy-magántudósok erőszakoskodtak a művészi meggyőződésén. Volt Szegeden kivül (ahol kétszer is átvette a színház vezetését), Debrecenben, Győrött, Temesváron, Nyíregyházán, Szatmárt, Komáromban, Sopronban és nagy sikereket ért el ugyancsak mint színházigazgató a Budai Színkörben, ahol Pethes Imre bemutatásával ő adta először magyarul a Cyrano de Bergeracot. Mint színész, utolszor Tiboc­ban lépett föl Szegeden. Kiválóbb szerepei voltak: Gáspár apó, Kancsukow a Fatinitzában, Aszalay uram, Dorrit, Náni-beli Kreitzer papa, Zalameai bíró, Harpagon, Tiborc, Desperier az Eleven ördögben (erről Vajda János, a költő, külön tanulmányt írt), Ringheim a Nagyzás hóbortjában, az Idegesekben az apa-szerep, stb. Igen sok darabot fordított és ezekben maga is játszott mint színész. Fordításai közül felemlítendők: Szókimondó asszonyság, Több, mint királynő, A császár ezredese, Tosca, A Benoiton-család, A beszélő kút, Megázott Ámor, Három feleség, Kis kezek, Rémuralom, stb. Eredeti darabjai voltak: Ecsedi lányok, népszínmű, Gyevi Anna, népszínmű, melynek zenéjét is ő írta; volt több monológja, amelyeket széltében szavaltak. Kétszer nősült. Első felesége Schwartz Anna, az Operaház ballet-művésznője volt, sz. 18ő4-ben, Pesten, megh. 1896. márc. 25-én, Szegeden. Elhalálozása után Ábray Aranka színésznőt vette feleségül. Ábray Aranka sz. 1872- ben, Hódmezővásárhelyen. Atyja Ábrai Károly tanár, majd polgármester volt. 1892. év őszén lépett a színipályára. 1896- ban a Városligeti Színkör tagja volt. Ez év december 5-én Aradon volt az esküvője. Az ő gyöngéd keze munkája érezhető volt Makó Lajos minden ténykedésében. Nem a rettegett vidéki »direktorné« volt, hanem férje segítőtársa, tanácsadója. Férje halála után vejével, Almássy Endrével (L. o.) vezette a szegedi színház igazgatását. 1924. jan. 1-én nyugalomba ment. Első házasságából született leánya, Makó Lily, akit Almássy Endre vett nőül. Makó Lajos, aki Debrecenben 1854. okt. 9-én született és Szegeden halt meg, 1908. november 12-én, kivívta magának a színésztársadalom és az irodalom becsülését is. Mint ember és mint művész egyaránt példaadó alakja volt a magyar színészetnek. Igazáért karddal is kiállott és egy alkalommal súlyosan meg is sebesült Hentaller Lajos néhai országgyűlési képviselő, a híres vívó nehéz magyar kardjától Szegeden, egy szerződtetési-ügyből kifolyólag. Sírkövén, amelyet a kegyelet 1909-ben állított Makó Lajos emlékének, a Nemzeti Színház egykori költő-igazgatójának, Somló Sándornak következő jellemző és igaz sorai vannak bevésve: »Fölemelt fejjel, nem görbítve hátat, Igazak úttalan ugarát jártad! Sohasem kértél, mindig csak adtál, Kincseket osztva, szegény maradtál!« A színészek kegyelete minden évben ráhelyezi a megemlékezés koszorúját Makó Lajos szegedi sírjára. (L. K.) szin_III.0214.pdf III