Címszó: Mándoky Béla - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Mándoky János

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0223.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0223.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28714.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mándoky Béla

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528714.htm

 

Szócikk: Mándoky Béla (alfalvi), (megye) színész, sz. 1839. (születés éve) szept. 17-én, Pankotán (megye) (Arad m.), (megye) (információ)  nemes székely (nemzetiség) (információ)  szülőktől (primipilus); atyja M. János (személy) ügyvéd volt. Középiskoláit Aradon (megye) (információ)  kezdte a minoritáknál, a VII. és VIII. osztályt Esztergomban (megye) végezte a bencéseknél. Innen Pestre (Budapest) jött a műegyetemre, azonban az előadások helyett inkább a Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  látogatta; atyja ezért hazavitte és Arad (megye) (információ)  városánál írnoki állásba helyezte. 1860-ban (időpont) az aradi (megye) (információ)  Kazinczy-ünnepélyen (személy) (információ)  kitűnő szónoklatával tünt ki, majd Takács Ádám (személy) (információ)  társulatánál, a »Bíbor és gyász«-ban (cím) mint Vak Béla (szerep) lépett a színpadra. 1861—63-ban (időpont) Győrött (megye) működik, Hubay Gusztávnál. (személy) (információ)  1864—65-ben (időpont) Kolozsvárott, (megye) a Follinusz-társaságának (személy) (információ)  volt kedvenc tagja. 1865-ben (időpont) megnyílt a debreceni (megye) színház, mely első hősszerelmesének szerződtette. 1869-ben (időpont) és 1872-ben (időpont) a Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  is vendégszerepelt. A debreceni (megye) intendatúra felbomlása után, 1875-ben (időpont) Bogyó Alajossal (személy) (információ)  társigazgató lett és a debreceni (megye) híres társulatot Aradra (megye) (információ)  vitte. Azonban a vállalkozás az országos kereskedelmi válság miatt megbukott és Mándoky (személy) (információ)  egész vagyonát elvesztette; de ő azzal vigasztalta magát: »A színészet adta, a színészet elvette, legyen áldott az ő neve!« (Saját szavai a »14-ik aradi vértanúnak«) A bukás előtt ő volt a legkedélyesebb direktor, a bukás után pedig a legvidámabb színész. A direktorság gondjai egy hajszálát sem őszitették meg; Székesfehérvárra (megye) ment rendezőnek. 1877—79- (időpont) ben a debrecen - nagyváradi (megye) színházak igazgatója; 1881—84-ben (időpont) Győrött, (megye) majd Szabadkán (megye) direktoroskodik; itt üli meg működése 25.éves jubileumát, 1885. (időpont) jan. havában. Majd Nagy Vince (személy) (információ)  bukása után a Debrecen (megye) város által kinevezett ötös igazgatóság tagja volt, utóbb pedig a Valentin Lajos (személy) (információ)  igazgatása alatt működő tagok sorába lépett. 1890. (időpont) ápr. 1-én szívbaja akadályozván szereplésében, nyugalomba vonult és dec. 4-én búcsúzott el a színpadtól. 50 éves jubileuma Debrecenben (megye) volt, 1909. (időpont) márc. 11-én, »Hamlet«-ben. (cím) (információ)  Meghalt Debrecenben, (megye) 1918. (időpont) ápr. 2-án. Koporsójánál, melyet az egész város közönsége állt körül, László Gyula (személy) (információ)  színész mondta a búcsúztatót. Irodalmi művei: »Emléklapok a magyar vidéki színészet életéből.« (cím) Debrecen, (megye) 1891. (időpont) »Színészvilág«, (intézmény) u. o. 1893. (időpont) Első neje: Bukuresty Bokor Róza, (személy) földbirtokos leánya, — kitől egyetlen fia: Sándor született, — 1865. (időpont) okt. 6-án halt meg, Marosvásárhelyen, (megye) 22 éves korában. Második neje: Borsos Róza, (személy) (információ)  meghalt Nagyváradon. (megye) Harmadik neje: Morzsai (személy) (információ)  — családi nevén Preszly Emma (személy) — koloratúr-énekesnő, született Baján, (megye) (információ)  1844. (időpont) október 15-ikén, francia (nemzetiség) (információ)  nemes szülőktől. Már 6 éves korában feltűnt az élénk leányka csengő, tiszta hangja és kitűnő hallása. 12 éves korában először szülővárosában, Baján (megye) (információ)  énekelt egy nyilvános hangversenyen és oly fényes sikert aratott, hogy vagyonos szülei elhatározták kiképeztetését. Első tanítómestere Klár József, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  korrepetitora volt, majd Milanóban (ország) Lampertinek, (személy) Olaszország (ország) első énektanárának lett a növendéke. 1866. (időpont) okt. 19-én lépett a színpadra. Betanult szerepeit a világhírű énekesnő Brambilla Terezina (személy) útmutatása után énekelte, tőle sajátítva el a belcantot, melynek diadalait köszönhette. Énekelt Palermoban, (ország) Barcellonában, (ország) Génuában, (ország) Livornoban, (ország) Modenában, (ország) Bukarestben, (ország) Alexandriában (ország) és Milanóban. (ország) Mint a Scala (intézmény) tagja, 1867. (időpont) máj. havában vendégként fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Faust« (cím) (információ)  opera Margit (szerep) és »Rigoletto« (cím) (információ)  Gilda (szerep) szerepében. 1867-től (időpont) a debreceni, (megye) majd a kolozsvári (megye) színház első énekesnője. 1868. (időpont) dec. 26-án egybekelt Mándoky Bélával, (személy) (információ)  Kolozsvárott. (megye) Énekelt még Aradon, (megye) (információ)  Kassán, (megye) Pozsonyban, (megye) Székesfehérvárott, (megye) Győrött, (megye) Nagyváradon. (megye) 1884-ben (időpont) visszavonult a színpadtól, majd 1888. (időpont) március havában a »Dinorah« (cím) (információ)  árnyéktánc jelenetében és a »Troubadour« (cím) (információ)  egy részletében végleg elbúcsúzott a pályától. Kitűnő háziasszony vált az egykori művésznőből és vendégszeretete ritkította párját. Meghalt Debrecenben, (megye) 1923. (időpont) nov. 6-án és a Szentanna-uccai római katolikus temetőben, férje mellé helyezték örök nyugalomra. Koporsója felett Szathmáry Zoltán (személy) (információ)  hírlapíró és Rajz Ferenc (személy) (információ)  színész mondtak utolsó Istenhozzádot. Debrecen (megye) városa ötvenezer koronát szavazott meg temetésére. szin_III.0223.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mándoky Béla címszóvég 28714 Szócikk: Mándoky Béla (alfalvi), ytelepulesy alfalva ytelepulesy alfalvi ymegyey csik megye ykodvegy színész, sz. 1839. szept. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 17-én, Pankotán ytelepulesy pankota ytelepulesy Pankotá ymegyey arad megye ykodvegy (Arad m.), ytelepulesy arad m. ytelepulesy Arad m. ymegyey arad megye ykodvegy nemes székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy szülőktől (primipilus); atyja M. János yszemelynevy m. jános yszemelynevy M. János yszemelynevy m. yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy ügyvéd volt. Középiskoláit Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy kezdte a minoritáknál, a VII. és VIII. osztályt Esztergomban ytelepulesy esztergom ytelepulesy Esztergom ymegyey esztergom megye ykodvegy végezte a bencéseknél. Innen Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött a műegyetemre, azonban az előadások helyett inkább a Nemzeti Színházat yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy látogatta; atyja ezért hazavitte és Arad ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy városánál írnoki állásba helyezte. 1860-ban xevtizedx 1865 az aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy Kazinczy-ünnepélyen yszemelynevy kazinczy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy ykodvegy kitűnő szónoklatával tünt ki, majd Takács Ádám yszemelynevy takács ádám yszemelynevy Takács Ádám yszemelynevy takács yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Takács yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy társulatánál, a »Bíbor és gyász«-ban ycimy bíbor és gyász ycimy Bíbor és gyász ycimy bíbor ycimy és ycimy gyász ycimy ycimy Bíbor ycimy és ycimy gyász ycimy ykodvegy mint Vak Béla yszerepy vak béla yszerepy Vak Béla yszerepy vak yszerepy béla yszerepy yszerepy Vak yszerepy Béla yszerepy ykodvegy lépett a színpadra. 1861—63-ban Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy működik, Hubay Gusztávnál. yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy 1864—65-ben Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy a Follinusz-társaságának yszemelynevy follinusz yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy ykodvegy volt kedvenc tagja. 1865-ben megnyílt a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színház, mely első hősszerelmesének szerződtette. 1869-ben és xtalanevtizedx 1875 1872-ben xevtizedx 1875 a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is vendégszerepelt. A debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy intendatúra felbomlása után, 1875-ben Bogyó Alajossal yszemelynevy bogyó alajos yszemelynevy Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Bogyó yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy társigazgató lett és a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy híres társulatot Aradra ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy vitte. Azonban a vállalkozás az országos kereskedelmi válság miatt megbukott és Mándoky yszemelynevy mándoky yszemelynevy Mándoky yszemelynevy mándoky yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy ykodvegy egész vagyonát elvesztette; de ő azzal vigasztalta magát: »A színészet adta, a színészet elvette, legyen áldott az ő neve!« (Saját szavai a »14-ik aradi vértanúnak«) A bukás előtt ő volt a legkedélyesebb direktor, a bukás után pedig a legvidámabb színész. A direktorság gondjai egy hajszálát sem őszitették meg; Székesfehérvárra ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy ment rendezőnek. 1877—79- ben xtalanevtizedx 1885 a debrecen - nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy színházak igazgatója; 1881—84-ben xevtizedx 1885 Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy majd Szabadkán ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy direktoroskodik; itt üli meg működése 25.éves jubileumát, 1885. jan. xtalanevtizedx 1895 havában. Majd Nagy Vince yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vince yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy bukása után a Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy város által kinevezett ötös igazgatóság tagja volt, utóbb pedig a Valentin Lajos yszemelynevy valentin lajos yszemelynevy Valentin Lajos yszemelynevy valentin yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Valentin yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt működő tagok sorába lépett. 1890. xevtizedx 1895 ápr. xtalanevtizedx 1905 1-én szívbaja akadályozván szereplésében, nyugalomba vonult és dec. 4-én búcsúzott el a színpadtól. 50 éves jubileuma Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy volt, 1909. xevtizedx 1905 márc. xtalanevtizedx 1915 11-én, »Hamlet«-ben. ycimy »hamlet ycimy »Hamlet ycimy »hamlet ycimy ycimy »Hamlet ycimy ykodvegy Meghalt Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1918. xevtizedx 1915 ápr. 2-án. Koporsójánál, melyet az egész város közönsége állt körül, László Gyula yszemelynevy lászló gyula yszemelynevy László Gyula yszemelynevy lászló yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy színész mondta a búcsúztatót. Irodalmi művei: »Emléklapok a magyar vidéki színészet életéből.« ycimy emléklapok a magyar vidéki színészet életéből ycimy Emléklapok a magyar vidéki színészet életéből ycimy emléklapok ycimy a ycimy magyar ycimy vidéki ycimy színészet ycimy életéből ycimy ycimy Em Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1891. xevtizedx 1895 »Színészvilág«, yintezmenyy színészvilág yintezmenyy Színészv yintezmenyy színészvilág yintezmenyy yintezmenyy Színészv yintezmenyy ykodvegy u. o. 1893. Első neje: Bukuresty Bokor Róza, yszemelynevy bukuresty bokor róza yszemelynevy Bukuresty Bokor Róza yszemelynevy bukuresty yszemelynevy bokor yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Bukuresty yszemelynevy Bokor yszemelynevy Róza földbirtokos leánya, — kitől egyetlen fia: Sándor született, — 1865. xevtizedx 1865 okt. 6-án halt meg, Marosvásárhelyen, ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy 22 éves korában. Második neje: Borsos Róza, yszemelynevy borsos róza yszemelynevy Borsos Róza yszemelynevy borsos yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Borsos yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy meghalt Nagyváradon. ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Harmadik neje: Morzsai yszemelynevy morzsai yszemelynevy Morzsai yszemelynevy morzsai yszemelynevy yszemelynevy Morzsai yszemelynevy ykodvegy — családi nevén Preszly Emma yszemelynevy preszly emma yszemelynevy Preszly Emma yszemelynevy preszly yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Preszly yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy — koloratúr-énekesnő, született Baján, ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1844. xevtizedx 1845 október xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 15-ikén, francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy nemes szülőktől. Már 6 éves korában feltűnt az élénk leányka csengő, tiszta hangja és kitűnő hallása. 12 éves korában először szülővárosában, Baján ytelepulesy baja ytelepulesy Bajá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy énekelt egy nyilvános hangversenyen és oly fényes sikert aratott, hogy vagyonos szülei elhatározták kiképeztetését. Első tanítómestere Klár József, yszemelynevy klár józsef yszemelynevy Klár József yszemelynevy klár yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Klár yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy korrepetitora volt, majd Milanóban ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy Lampertinek, yszemelynevy lamperti yszemelynevy Lamperti yszemelynevy lamperti yszemelynevy yszemelynevy Lamperti yszemelynevy ykodvegy Olaszország ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy első énektanárának lett a növendéke. 1866. xevtizedx 1865 okt. 19-én lépett a színpadra. Betanult szerepeit a világhírű énekesnő Brambilla Terezina yszemelynevy brambilla terezina yszemelynevy Brambilla Terezina yszemelynevy brambilla yszemelynevy terezina yszemelynevy yszemelynevy Brambilla yszemelynevy Terezina yszemelynevy ykodvegy útmutatása után énekelte, tőle sajátítva el a belcantot, melynek diadalait köszönhette. Énekelt Palermoban, ytelepulesy palermo ytelepulesy Palermo yorszagy Olaszország ykodvegy Barcellonában, ytelepulesy barcellona ytelepulesy Barcelloná yorszagy Spanyolország ykodvegy Génuában, ytelepulesy génua ytelepulesy Génuá yorszagy Olaszország ykodvegy Livornoban, ytelepulesy livorno ytelepulesy Livorno yorszagy Olaszország ykodvegy Modenában, ytelepulesy modena ytelepulesy Modená yorszagy Olaszország ykodvegy Bukarestben, ytelepulesy bukarest ytelepulesy Bukarest yorszagy Románia ykodvegy Alexandriában ytelepulesy alexandria ytelepulesy Alexandriá yorszagy Egyiptom ykodvegy és Milanóban. ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy Mint a Scala yintezmenyy scala yintezmenyy Scala yintezmenyy scala yintezmenyy yintezmenyy Scala yintezmenyy ykodvegy tagja, 1867. máj. havában vendégként fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Faust« ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy opera Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy és »Rigoletto« ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy Gilda yszerepy gilda yszerepy Gilda yszerepy gilda yszerepy yszerepy Gilda yszerepy ykodvegy szerepében. 1867-től a debreceni, ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy majd a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színház első énekesnője. 1868. dec. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 26-án egybekelt Mándoky Bélával, yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Bélá yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Énekelt még Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Székesfehérvárott, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Nagyváradon. ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy 1884-ben xevtizedx 1885 visszavonult a színpadtól, majd 1888. március xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 havában a »Dinorah« ycimy dinorah ycimy Dinorah ycimy dinorah ycimy ycimy Dinorah ycimy ykodvegy árnyéktánc jelenetében és a »Troubadour« ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy egy részletében végleg elbúcsúzott a pályától. Kitűnő háziasszony vált az egykori művésznőből és vendégszeretete ritkította párját. Meghalt Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1923. xevtizedx 1925 nov. 6-án és a Szentanna-uccai római katolikus temetőben, férje mellé helyezték örök nyugalomra. Koporsója felett Szathmáry Zoltán yszemelynevy szathmáry zoltán yszemelynevy Szathmáry Zoltán yszemelynevy szathmáry yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Szathmáry yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy hírlapíró és Rajz Ferenc yszemelynevy rajz ferenc yszemelynevy Rajz Ferenc yszemelynevy rajz yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Rajz yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy színész mondtak utolsó Istenhozzádot. Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy városa ötvenezer koronát szavazott meg temetésére. szin_III.0223.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mándoky Béla - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1839

SZULETESIEVTIZED 1835

CSALADTAGJA Mándoky János

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0223.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0223.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28714.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mándoky Béla

Szócikk: Mándoky Béla (alfalvi), színész, sz. 1839. szept. 17-én, Pankotán (Arad m.), nemes székely szülőktől (primipilus); atyja M. János ügyvéd volt. Középiskoláit Aradon kezdte a minoritáknál, a VII. és VIII. osztályt Esztergomban végezte a bencéseknél. Innen Pestre jött a műegyetemre, azonban az előadások helyett inkább a Nemzeti Színházat látogatta; atyja ezért hazavitte és Arad városánál írnoki állásba helyezte. 1860-ban az aradi Kazinczy-ünnepélyen kitűnő szónoklatával tünt ki, majd Takács Ádám társulatánál, a »Bíbor és gyász«-ban mint Vak Béla lépett a színpadra. 1861—63-ban Győrött működik, Hubay Gusztávnál. 1864—65-ben Kolozsvárott, a Follinusz-társaságának volt kedvenc tagja. 1865-ben megnyílt a debreceni színház, mely első hősszerelmesének szerződtette. 1869-ben és 1872-ben a Nemzeti Színháznál is vendégszerepelt. A debreceni intendatúra felbomlása után, 1875-ben Bogyó Alajossal társigazgató lett és a debreceni híres társulatot Aradra vitte. Azonban a vállalkozás az országos kereskedelmi válság miatt megbukott és Mándoky egész vagyonát elvesztette; de ő azzal vigasztalta magát: »A színészet adta, a színészet elvette, legyen áldott az ő neve!« (Saját szavai a »14-ik aradi vértanúnak«) A bukás előtt ő volt a legkedélyesebb direktor, a bukás után pedig a legvidámabb színész. A direktorság gondjai egy hajszálát sem őszitették meg; Székesfehérvárra ment rendezőnek. 1877—79- ben a debrecen - nagyváradi színházak igazgatója; 1881—84-ben Győrött, majd Szabadkán direktoroskodik; itt üli meg működése 25.éves jubileumát, 1885. jan. havában. Majd Nagy Vince bukása után a Debrecen város által kinevezett ötös igazgatóság tagja volt, utóbb pedig a Valentin Lajos igazgatása alatt működő tagok sorába lépett. 1890. ápr. 1-én szívbaja akadályozván szereplésében, nyugalomba vonult és dec. 4-én búcsúzott el a színpadtól. 50 éves jubileuma Debrecenben volt, 1909. márc. 11-én, »Hamlet«-ben. Meghalt Debrecenben, 1918. ápr. 2-án. Koporsójánál, melyet az egész város közönsége állt körül, László Gyula színész mondta a búcsúztatót. Irodalmi művei: »Emléklapok a magyar vidéki színészet életéből.« Debrecen, 1891. »Színészvilág«, u. o. 1893. Első neje: Bukuresty Bokor Róza, földbirtokos leánya, — kitől egyetlen fia: Sándor született, — 1865. okt. 6-án halt meg, Marosvásárhelyen, 22 éves korában. Második neje: Borsos Róza, meghalt Nagyváradon. Harmadik neje: Morzsai — családi nevén Preszly Emma — koloratúr-énekesnő, született Baján, 1844. október 15-ikén, francia nemes szülőktől. Már 6 éves korában feltűnt az élénk leányka csengő, tiszta hangja és kitűnő hallása. 12 éves korában először szülővárosában, Baján énekelt egy nyilvános hangversenyen és oly fényes sikert aratott, hogy vagyonos szülei elhatározták kiképeztetését. Első tanítómestere Klár József, a Nemzeti Színház korrepetitora volt, majd Milanóban Lampertinek, Olaszország első énektanárának lett a növendéke. 1866. okt. 19-én lépett a színpadra. Betanult szerepeit a világhírű énekesnő Brambilla Terezina útmutatása után énekelte, tőle sajátítva el a belcantot, melynek diadalait köszönhette. Énekelt Palermoban, Barcellonában, Génuában, Livornoban, Modenában, Bukarestben, Alexandriában és Milanóban. Mint a Scala tagja, 1867. máj. havában vendégként fellépett a Nemzeti Színházban, a »Faust« opera Margit és »Rigoletto« Gilda szerepében. 1867-től a debreceni, majd a kolozsvári színház első énekesnője. 1868. dec. 26-án egybekelt Mándoky Bélával, Kolozsvárott. Énekelt még Aradon, Kassán, Pozsonyban, Székesfehérvárott, Győrött, Nagyváradon. 1884-ben visszavonult a színpadtól, majd 1888. március havában a »Dinorah« árnyéktánc jelenetében és a »Troubadour« egy részletében végleg elbúcsúzott a pályától. Kitűnő háziasszony vált az egykori művésznőből és vendégszeretete ritkította párját. Meghalt Debrecenben, 1923. nov. 6-án és a Szentanna-uccai római katolikus temetőben, férje mellé helyezték örök nyugalomra. Koporsója felett Szathmáry Zoltán hírlapíró és Rajz Ferenc színész mondtak utolsó Istenhozzádot. Debrecen városa ötvenezer koronát szavazott meg temetésére. szin_III.0223.pdf III