Címszó: Mariházy /Kövér/ Miklós - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1870

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0232.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0232.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28762.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mariházy Kövér Miklós

Szócikk: Mariházy /Kövér/ Miklós (gyergyószentmihályi), (megye) színész és színigazgató, sz. 1870. (születés éve) nov. 7-én, Tiszaföldváron, (megye) a tekintélyes, gazdag és nemesi Kövér-család (személy) (információ)  sarjaként, megh. 1930. márc. 25-én, Budapesten. (Budapest) Középiskolai tanulmányainak befejeztével, egész fiatalon nősült és saját birtokán gazdálkodott. Első nejétől — Hieronimy Károly (személy) leányától — elvált és Mariházy (személy) (információ)  néven a színészi pályára lépett. 1901. (időpont) máj. 28-án vendégszerepelt a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  mint Tarján Gida, (szerep) (információ)  a »Dolovai nábob leányá«- (cím) (információ)  ban, de ugyanabban az évben elszerződött Aradra, (megye) (információ)  Zilahy Gyula (személy) (információ)  társulatához, ahonnan két év múltán Faludi Gábor (személy) (információ)  a Vígszínházhoz (intézmény) (információ)  hívta meg. Aradon (megye) (információ)  olyan népszerű volt, hogy nem engedték eltávozni, sőt Szendrey Mihállyal (személy) (információ)  szemben színigazgatónak jelölték s csak egy szavazat - különbséggel bukott meg. Szendrey (személy) (információ)  azonban társulatához szerződtette s így egész 1908- (időpont) ig Aradon (megye) (információ)  maradt. Ekkor elnyerte a kecskeméti színházat (intézmény) (információ)  és színigazgató lett. Ugyanekkor újra megnősült. Nőül vette Turchányi Olgát (személy) (L. o.), a »Víg özvegy« (cím) (információ)  híres alakítóját. A kecskeméti színházat (intézmény) (információ)  1920-ig (időpont) (12 évig) igazgatta. Mint igazgató — látva Kecskemét (megye) izoláltságát — 1909- (időpont) ben Wlassics Gyula báró (személy) (információ)  segítségével és a szolnoki (megye) közönség támogatásával megalakította a szolnok - kecskeméti (megye) színházi kapcsolatot és 1911-ben (időpont) ő nyitotta meg a szolnoki (megye) új állandó színházat, melyet szintén 1920-ig (időpont) vezetett. A forradalom hullámai után visszaakart vonulni, de Wlassics báró (személy) (információ)  és a kaposvári (megye) közönség óhajára átvette a kaposvári színház (intézmény) (információ)  vezetését, melyet szintén kerületbe illesztett s létrehozta a Kaposvár — Baja — Mohács — (megye) Sátoraljaújhely (megye) közötti kapcsolatot. 1925-ben (időpont) ismét Kecskemétre (megye) hívták vissza, ahol azonban a megromlott gazdasági viszonyok folytán leteszi a vezetés gondjait. Mindig elsőrendű társulattal dolgozott és tagjai közül sokan kerültek Pestre, (Budapest) így: Somogyi Nusi, (személy) (információ)  Vigh Manci, (személy) Justh Gyula, (személy) (információ)  Orsolya Böske, (személy) (információ)  Sziklai Jenő, (személy) (információ)  Delly Ferenc, (személy) (információ)  stb. Nemcsak mint színész és igazgató vívott ki magának tekintélyes nevet, hanem mint az Orsz. Színészegyesület (intézmény) tanácsosa is, mely tisztséget hat évig viselte. 1926-ban (időpont) a Színészközgyűlés (intézmény) elnöke volt. Munkásságának kiválóságát miniszteri elismerés honorálta, írt egy színdarabot: »Senki lánya« (cím) c. táncos életképet. szin_III.0232.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mariházy Kövér Miklós címszóvég 28762 Szócikk: Mariházy /Kövér/ Miklós (gyergyószentmihályi), ytelepulesy gyergyószentmihály ytelepulesy gyergyószentmihály ymegyey csik megye ykodvegy színész és színigazgató, sz. 1870. nov. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 7-én, Tiszaföldváron, ytelepulesy tiszaföldvár ytelepulesy Tiszaföldvár ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy a tekintélyes, gazdag és nemesi Kövér-család yszemelynevy kövér yszemelynevy Kövér yszemelynevy kövér yszemelynevy yszemelynevy Kövér yszemelynevy ykodvegy sarjaként, megh. 1930. márc. 25-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Középiskolai tanulmányainak befejeztével, egész fiatalon nősült és saját birtokán gazdálkodott. Első nejétől — Hieronimy Károly yszemelynevy hieronimy károly yszemelynevy Hieronimy Károly yszemelynevy hieronimy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Hieronimy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy leányától — elvált és Mariházy yszemelynevy mariházy yszemelynevy Mariházy yszemelynevy mariházy yszemelynevy yszemelynevy Mariházy yszemelynevy ykodvegy néven a színészi pályára lépett. 1901. xevtizedx 1905 máj. 28-án vendégszerepelt a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy mint Tarján Gida, yszerepy tarján gida yszerepy Tarján Gida yszerepy tarján yszerepy gida yszerepy yszerepy Tarján yszerepy Gida yszerepy ykodvegy a »Dolovai nábob leányá«- ycimy dolovai nábob leánya ycimy Dolovai nábob leányá ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob ycimy leányá ycimy ykodvegy ban, de ugyanabban az évben elszerződött Aradra, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy társulatához, ahonnan két év múltán Faludi Gábor yszemelynevy faludi gábor yszemelynevy Faludi Gábor yszemelynevy faludi yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Faludi yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy a Vígszínházhoz yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy hívta meg. Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy olyan népszerű volt, hogy nem engedték eltávozni, sőt Szendrey Mihállyal yszemelynevy szendrey mihálly yszemelynevy Szendrey Mihálly yszemelynevy szendrey yszemelynevy mihálly yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy Mihálly yszemelynevy ykodvegy szemben színigazgatónak jelölték s csak egy szavazat - különbséggel bukott meg. Szendrey yszemelynevy szendrey yszemelynevy Szendrey yszemelynevy szendrey yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy ykodvegy azonban társulatához szerződtette s így egész 1908- ig xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy maradt. Ekkor elnyerte a kecskeméti színházat yintezmenyy kecskeméti színház yintezmenyy kecskemé yintezmenyy kecskeméti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kecskemé yintezmenyy ykodvegy és színigazgató lett. Ugyanekkor újra megnősült. Nőül vette Turchányi Olgát yszemelynevy turchányi olga yszemelynevy Turchányi Olgá yszemelynevy turchányi yszemelynevy olga yszemelynevy yszemelynevy Turchányi yszemelynevy Olgá yszemelynevy ykodvegy (L. o.), a »Víg özvegy« ycimy víg özvegy ycimy Víg özvegy ycimy víg ycimy özvegy ycimy ycimy Víg ycimy özvegy ycimy ykodvegy híres alakítóját. A kecskeméti színházat yintezmenyy kecskeméti színház yintezmenyy kecskemé yintezmenyy kecskeméti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kecskemé yintezmenyy ykodvegy 1920-ig xevtizedx 1925 (12 évig) igazgatta. Mint igazgató — látva Kecskemét ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy izoláltságát — 1909- xevtizedx 1905 ben xtalanevtizedx 1915 Wlassics Gyula báró yszemelynevy wlassics gyula báró yszemelynevy Wlassics Gyula báró yszemelynevy wlassics yszemelynevy gyula yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Wlassics yszemelynevy Gyula yszemelynevy báró ysz segítségével és a szolnoki ytelepulesy szolnok ytelepulesy szolnok ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy közönség támogatásával megalakította a szolnok - kecskeméti ytelepulesy kecskemét ytelepulesy kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy színházi kapcsolatot és 1911-ben xevtizedx 1915 ő xtalanevtizedx 1925 nyitotta meg a szolnoki ytelepulesy szolnok ytelepulesy szolnok ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy új állandó színházat, melyet szintén 1920-ig xevtizedx 1925 vezetett. A forradalom hullámai után visszaakart vonulni, de Wlassics báró yszemelynevy wlassics báró yszemelynevy Wlassics báró yszemelynevy wlassics yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Wlassics yszemelynevy báró yszemelynevy ykodvegy és a kaposvári ytelepulesy kaposvár ytelepulesy kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy közönség óhajára átvette a kaposvári színház yintezmenyy kaposvári színház yintezmenyy kaposvár yintezmenyy kaposvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kaposvár yintezmenyy ykodvegy vezetését, melyet szintén kerületbe illesztett s létrehozta a Kaposvár — Baja — Mohács — ytelepulesy mohács ytelepulesy Mohács ymegyey baranya megye ykodvegy Sátoraljaújhely ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy közötti kapcsolatot. 1925-ben ismét Kecskemétre ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy hívták vissza, ahol azonban a megromlott gazdasági viszonyok folytán leteszi a vezetés gondjait. Mindig elsőrendű társulattal dolgozott és tagjai közül sokan kerültek Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy így: Somogyi Nusi, yszemelynevy somogyi nusi yszemelynevy Somogyi Nusi yszemelynevy somogyi yszemelynevy nusi yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Nusi yszemelynevy ykodvegy Vigh Manci, yszemelynevy vigh manci yszemelynevy Vigh Manci yszemelynevy vigh yszemelynevy manci yszemelynevy yszemelynevy Vigh yszemelynevy Manci yszemelynevy ykodvegy Justh Gyula, yszemelynevy justh gyula yszemelynevy Justh Gyula yszemelynevy justh yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Justh yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Orsolya Böske, yszemelynevy orsolya böske yszemelynevy Orsolya Böske yszemelynevy orsolya yszemelynevy böske yszemelynevy yszemelynevy Orsolya yszemelynevy Böske yszemelynevy ykodvegy Sziklai Jenő, yszemelynevy sziklai jenő yszemelynevy Sziklai Jenő yszemelynevy sziklai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Sziklai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Delly Ferenc, yszemelynevy delly ferenc yszemelynevy Delly Ferenc yszemelynevy delly yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Delly yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy stb. Nemcsak mint színész és igazgató vívott ki magának tekintélyes nevet, hanem mint az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy tanácsosa is, mely tisztséget hat évig viselte. 1926-ban a xtalanevtizedx 1935 Színészközgyűlés yintezmenyy színészközgyűlés yintezmenyy Színészk yintezmenyy színészközgyűlés yintezmenyy yintezmenyy Színészk yintezmenyy ykodvegy elnöke volt. Munkásságának kiválóságát miniszteri elismerés honorálta, írt egy színdarabot: »Senki lánya« ycimy senki lánya ycimy Senki lánya ycimy senki ycimy lánya ycimy ycimy Senki ycimy lánya ycimy ykodvegy c. táncos életképet. szin_III.0232.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mariházy /Kövér/ Miklós - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1870

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0232.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0232.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28762.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mariházy Kövér Miklós

Szócikk: Mariházy /Kövér/ Miklós (gyergyószentmihályi), színész és színigazgató, sz. 1870. nov. 7-én, Tiszaföldváron, a tekintélyes, gazdag és nemesi Kövér-család sarjaként, megh. 1930. márc. 25-én, Budapesten. Középiskolai tanulmányainak befejeztével, egész fiatalon nősült és saját birtokán gazdálkodott. Első nejétől — Hieronimy Károly leányától — elvált és Mariházy néven a színészi pályára lépett. 1901. máj. 28-án vendégszerepelt a Budai Színkörben mint Tarján Gida, a »Dolovai nábob leányá«- ban, de ugyanabban az évben elszerződött Aradra, Zilahy Gyula társulatához, ahonnan két év múltán Faludi Gábor a Vígszínházhoz hívta meg. Aradon olyan népszerű volt, hogy nem engedték eltávozni, sőt Szendrey Mihállyal szemben színigazgatónak jelölték s csak egy szavazat - különbséggel bukott meg. Szendrey azonban társulatához szerződtette s így egész 1908- ig Aradon maradt. Ekkor elnyerte a kecskeméti színházat és színigazgató lett. Ugyanekkor újra megnősült. Nőül vette Turchányi Olgát (L. o.), a »Víg özvegy« híres alakítóját. A kecskeméti színházat 1920-ig (12 évig) igazgatta. Mint igazgató — látva Kecskemét izoláltságát — 1909- ben Wlassics Gyula báró segítségével és a szolnoki közönség támogatásával megalakította a szolnok - kecskeméti színházi kapcsolatot és 1911-ben ő nyitotta meg a szolnoki új állandó színházat, melyet szintén 1920-ig vezetett. A forradalom hullámai után visszaakart vonulni, de Wlassics báró és a kaposvári közönség óhajára átvette a kaposvári színház vezetését, melyet szintén kerületbe illesztett s létrehozta a Kaposvár — Baja — Mohács — Sátoraljaújhely közötti kapcsolatot. 1925-ben ismét Kecskemétre hívták vissza, ahol azonban a megromlott gazdasági viszonyok folytán leteszi a vezetés gondjait. Mindig elsőrendű társulattal dolgozott és tagjai közül sokan kerültek Pestre, így: Somogyi Nusi, Vigh Manci, Justh Gyula, Orsolya Böske, Sziklai Jenő, Delly Ferenc, stb. Nemcsak mint színész és igazgató vívott ki magának tekintélyes nevet, hanem mint az Orsz. Színészegyesület tanácsosa is, mely tisztséget hat évig viselte. 1926-ban a Színészközgyűlés elnöke volt. Munkásságának kiválóságát miniszteri elismerés honorálta, írt egy színdarabot: »Senki lánya« c. táncos életképet. szin_III.0232.pdf III