Címszó: Márkus László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1882

SZULETESIEVTIZED 1885

CSALADTAGJA Márkus Ágoston

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0236.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0236.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28798.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Márkus László

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/528797.htm

 

Szócikk: Márkus László a Magyar Kir. Operaház (intézmény) (információ)  vezető főrendezője, író, sz. 1882., (születés éve) november 19-én, Szentesen. (megye) (információ)  Atyja: M. Ágoston, (személy) főmérnök. Gimnáziumi tanulmányait a máramarosszigeti (megye) (információ)  ref. líceumban végezte, azután három évig az orvosi fakultásra járt az egyetemen, egy évig jogász volt, majd újságíró lett az »Alkotmány«-nál, (intézmény) ahol a képzőművészeti rovatot vezette. Műtörténeti ismeretei kiegészítése végett külföldi tanulmányon járt, beutazta egész Európát. (ország) 1907. (időpont) dec. havában a Magyar Színház (intézmény) (információ)  rendezőjének hívták meg, ahol elsőízben Bródy Sándor (személy) (információ)  »Dada« (cím) c. drámáját rendezte. (Dec. 17.) 1913. (időpont) febr. havában a Király (intézmény) (információ)  és Magyar Színház (intézmény) (információ)  szcenikai felügyelője volt. 1917-ben (időpont) részt vett a »Déli Hirlap« (intézmény) (információ)  megalapításában. 1919- (időpont) ben az Apolló Kabaré (intézmény) rendezője, majd művészeti vezetője. 1922-ben (időpont) leszerződött cikk- és vezércikkírónak a »Pesti Hirlap«- (intézmény) (információ)  hoz és »A Reggel«-hez (intézmény) és ugyanekkor megkezdte díszlettervezését is a Renaissance Színházban. (intézmény) (információ)  1923. (időpont) augusztus havában szerződést kötött az állami színházakkal, majd az Operaház (intézmény) (információ)  főrendezőjévé nevezték ki; itt első ténykedése a »Farsangi lakodalom« (cím) rendezése volt, utána a »Thais« (cím) és a »Parsifal« (cím) (információ)  volt soron. 1924. (időpont) jún. 28-án kinevezték igazgatónak, amiről azonban okt. 4-én lemondott és megmaradt főrendezőnek. Eredeti színművei: »Attila«, (cím) hun legenda 3 felv. Bem. 1911. (időpont) okt. 13. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Varsótól az Adriáig«, (cím) szmű 3 felv. Bem. 1914. (időpont) szept. 15. Király Színház. (intézmény) (információ)  »Árva Józsi három csodája«, (cím) operaszöveg, társsz. Mohácsi Jenő, (személy) (információ)  zen. írta Kósa György. (személy) (információ)  A M. Kir. Operaház (intézmény) előadásra elfogadta 1930. (időpont) január havában. (Német (nyelv) (információ)  fordításban címe: »Fischer und Junker«.) (cím) (információ)  Fordítása: »A holt város«, (cím) trag. 5 felv. Irta Gabrielle d'Annunzio. (személy) Bem. 1907. (időpont) márc. 24. Thália Társaság (intézmény) színpadán. »Az élet királya«, (cím) szmű, 1915. (időpont) Magyar Színház. (intézmény) (információ)  szin_III.0236.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Márkus László címszóvég 28798 Szócikk: Márkus László a Magyar Kir. Operaház yintezmenyy magyar kir. operaház yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy vezető főrendezője, író, sz. 1882., november xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 19-én, Szentesen. ytelepulesy szentes ytelepulesy Szentes ymegyey csongrád megye ykodvegy Atyja: M. Ágoston, yszemelynevy m. ágoston yszemelynevy M. Ágoston yszemelynevy m. yszemelynevy ágoston yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy Ágoston yszemelynevy ykodvegy főmérnök. Gimnáziumi tanulmányait a máramarosszigeti ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy ref. líceumban végezte, azután három évig az orvosi fakultásra járt az egyetemen, egy évig jogász volt, majd újságíró lett az »Alkotmány«-nál, yintezmenyy alkotmány yintezmenyy Alkotmán yintezmenyy alkotmány yintezmenyy yintezmenyy Alkotmán yintezmenyy ykodvegy ahol a képzőművészeti rovatot vezette. Műtörténeti ismeretei kiegészítése végett külföldi tanulmányon járt, beutazta egész Európát. ytelepulesy európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy 1907. xevtizedx 1905 dec. xtalanevtizedx 1915 havában a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy rendezőjének hívták meg, ahol elsőízben Bródy Sándor yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »Dada« ycimy dada ycimy Dada ycimy dada ycimy ycimy Dada ycimy ykodvegy c. drámáját rendezte. (Dec. 17.) 1913. xevtizedx 1915 febr. havában a Király yintezmenyy király yintezmenyy Király yintezmenyy király yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy ykodvegy és Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy szcenikai felügyelője volt. 1917-ben részt vett a »Déli Hirlap« yintezmenyy déli hirlap yintezmenyy Déli Hir yintezmenyy déli yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Déli yintezmenyy Hir yintezmenyy ykodvegy megalapításában. 1919- ben xtalanevtizedx 1925 az Apolló Kabaré yintezmenyy apolló kabare yintezmenyy Apolló K yintezmenyy apolló yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Apolló yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy rendezője, majd művészeti vezetője. 1922-ben xevtizedx 1925 leszerződött cikk- és vezércikkírónak a »Pesti Hirlap«- yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy hoz és »A Reggel«-hez yintezmenyy a reggel yintezmenyy A Reggel yintezmenyy a yintezmenyy reggel yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Reggel yintezmenyy ykodvegy és ugyanekkor megkezdte díszlettervezését is a Renaissance Színházban. yintezmenyy renaissance színház yintezmenyy Renaissa yintezmenyy renaissance yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Renaissa yintezmenyy ykodvegy 1923. augusztus havában szerződést kötött az állami színházakkal, majd az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy főrendezőjévé nevezték ki; itt első ténykedése a »Farsangi lakodalom« ycimy farsangi lakodalom ycimy Farsangi lakodalom ycimy farsangi ycimy lakodalom ycimy ycimy Farsangi ycimy lakodalom ycimy ykodvegy rendezése volt, utána a »Thais« ycimy thais ycimy Thais ycimy thais ycimy ycimy Thais ycimy ykodvegy és a »Parsifal« ycimy parsifal ycimy Parsifal ycimy parsifal ycimy ycimy Parsifal ycimy ykodvegy volt soron. 1924. jún. 28-án kinevezték igazgatónak, amiről azonban okt. 4-én lemondott és megmaradt főrendezőnek. Eredeti színművei: »Attila«, ycimy attila ycimy Attila ycimy attila ycimy ycimy Attila ycimy ykodvegy hun legenda 3 felv. Bem. 1911. xevtizedx 1915 okt. 13. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Varsótól az Adriáig«, ycimy varsótól az adriáig ycimy Varsótól az Adriáig ycimy varsótól ycimy az ycimy adriáig ycimy ycimy Varsótól ycimy az ycimy Adriáig ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1914. szept. xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 15. Király Színház. yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Árva Józsi három csodája«, ycimy árva józsi három csodája ycimy Árva Józsi három csodája ycimy árva ycimy józsi ycimy három ycimy csodája ycimy ycimy Árva ycimy Józsi ycimy három ycimy csodája ycimy ykodvegy operaszöveg, társsz. Mohácsi Jenő, yszemelynevy mohácsi jenő yszemelynevy Mohácsi Jenő yszemelynevy mohácsi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Mohácsi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy zen. írta Kósa György. yszemelynevy kósa györgy yszemelynevy Kósa György yszemelynevy kósa yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Kósa yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy előadásra elfogadta 1930. xevtizedx 1935 január havában. (Német ynyelvy német ynyelvy Német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy Német ynyelvy ykodvegy fordításban címe: »Fischer und Junker«.) ycimy fischer und junker ycimy Fischer und Junker ycimy fischer ycimy und ycimy junker ycimy ycimy Fischer ycimy und ycimy Junker ycimy ykodvegy Fordítása: »A holt város«, ycimy a holt város ycimy A holt város ycimy a ycimy holt ycimy város ycimy ycimy A ycimy holt ycimy város ycimy ykodvegy trag. 5 felv. Irta Gabrielle d'Annunzio. yszemelynevy gabrielle d'annunzio yszemelynevy Gabrielle d'Annunzio yszemelynevy gabrielle yszemelynevy d'annunzio yszemelynevy yszemelynevy Gabrielle yszemelynevy d'Annunzio yszemelynevy ykodvegy Bem. 1907. xevtizedx 1905 márc. xtalanevtizedx 1915 24. Thália Társaság yintezmenyy thália társaság yintezmenyy Thália T yintezmenyy thália yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy színpadán. »Az élet királya«, ycimy az élet királya ycimy Az élet királya ycimy az ycimy élet ycimy királya ycimy ycimy Az ycimy élet ycimy királya ycimy ykodvegy szmű, 1915. xevtizedx 1915 Magyar xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy szin_III.0236.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Márkus László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1882

SZULETESIEVTIZED 1885

CSALADTAGJA Márkus Ágoston

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0236.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0236.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28798.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Márkus László

Szócikk: Márkus László a Magyar Kir. Operaház vezető főrendezője, író, sz. 1882., november 19-én, Szentesen. Atyja: M. Ágoston, főmérnök. Gimnáziumi tanulmányait a máramarosszigeti ref. líceumban végezte, azután három évig az orvosi fakultásra járt az egyetemen, egy évig jogász volt, majd újságíró lett az »Alkotmány«-nál, ahol a képzőművészeti rovatot vezette. Műtörténeti ismeretei kiegészítése végett külföldi tanulmányon járt, beutazta egész Európát. 1907. dec. havában a Magyar Színház rendezőjének hívták meg, ahol elsőízben Bródy Sándor »Dada« c. drámáját rendezte. (Dec. 17.) 1913. febr. havában a Király és Magyar Színház szcenikai felügyelője volt. 1917-ben részt vett a »Déli Hirlap« megalapításában. 1919- ben az Apolló Kabaré rendezője, majd művészeti vezetője. 1922-ben leszerződött cikk- és vezércikkírónak a »Pesti Hirlap«- hoz és »A Reggel«-hez és ugyanekkor megkezdte díszlettervezését is a Renaissance Színházban. 1923. augusztus havában szerződést kötött az állami színházakkal, majd az Operaház főrendezőjévé nevezték ki; itt első ténykedése a »Farsangi lakodalom« rendezése volt, utána a »Thais« és a »Parsifal« volt soron. 1924. jún. 28-án kinevezték igazgatónak, amiről azonban okt. 4-én lemondott és megmaradt főrendezőnek. Eredeti színművei: »Attila«, hun legenda 3 felv. Bem. 1911. okt. 13. Nemzeti Színház. »Varsótól az Adriáig«, szmű 3 felv. Bem. 1914. szept. 15. Király Színház. »Árva Józsi három csodája«, operaszöveg, társsz. Mohácsi Jenő, zen. írta Kósa György. A M. Kir. Operaház előadásra elfogadta 1930. január havában. (Német fordításban címe: »Fischer und Junker«.) Fordítása: »A holt város«, trag. 5 felv. Irta Gabrielle d'Annunzio. Bem. 1907. márc. 24. Thália Társaság színpadán. »Az élet királya«, szmű, 1915. Magyar Színház. szin_III.0236.pdf III