Címszó: Medek Anna - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1885

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0263.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0263.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28947.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Medek Anna

Szócikk: Medek Anna operaénekesnő, drámai szoprán, sz. 1885. (születés éve) okt. 1-én, Budapesten. (Budapest) Atyja híres építőmester volt a fővárosban, (Budapest) családja morvaországi (ország) származású. Már 8 éves korában megtanult zongorázni. Párizsban (ország) tanult énekelni Jean Lorraine-nél, (személy) a Conservatoire (intézmény) tanáránál, szerepekre azután Maleczky Vilmos (személy) (információ)  tanította. 1908. (időpont) jan. 11-én elsőízben lépett fel a M. Kir. Operaházban, (intézmény) mint vendég, »Lohengrin«- (cím) (információ)  Elsájá-ban, (szerep) majd mint az intézet szerződtetett tagja, »Dalibor«-ban (cím) (Júlia árvalány) (szerep) és okt. 18-án már a »Nürnbergi mesterdalnokok« (cím) (információ)  Éváját (szerep) (információ)  énekelte. 1909. (időpont) dec. 27-én férjhez ment Merkler Andor (személy) (információ)  (L. o.) zenekritikushoz. 1916-ban (időpont) a »Tudományért és művészetért« nevű aranyérdemrendet nyerte. 1917. (időpont) szept. 6-án Berlinben (ország) nagy sikerrel vendégszerepelt a »Bolygó hollandi« (cím) (információ)  Senta (szerep) szerepében. Az ottani sajtó nagy dicsérettel írt értékes hangjáról, muzikalitásáról és mélyen átérzett művészi alakításáról. 1923. (időpont) ápr. 21-én az Operaház (intézmény) (információ)  örökös tagjává nevezték ki. Elsőrangú szerepei közül felemlítjük még ezeket: Aida; (szerep) (információ)  tábornagyné (szerep) (A rózsalovag); (cím) Sieglinde (szerep) (A walkür); (cím) Donna Elvira (szerep) (Don Juan); (cím) (információ)  Erzsébet (szerep) (Tannhäuser); (cím) Amelia (szerep) (Az álarcosbál); (cím) Leonóra (szerep) (A troubadour); (cím) Cso-Cso-Szán (szerep) (Pillangó kisasszony); (cím) Agatha (szerep) (A bűvös vadász); (cím) Grófné (szerep) (Figaro lakodalma); (cím) (információ)  Zsuzsika (szerep) (Farsangi lakodalom); (cím) Mara (szerep) (Brankovics György); (cím) (információ)  Karenin Anna (szerep) (információ)  (címszerep). A kiváló énekművésznő többször vendégszerepelt külföldön is: 1915. (időpont) febr. 22-én Hamburgban, (ország) 1916. (időpont) márc. 29-én Konstantinápolyban, (ország) azután Szófiában, (ország) 1917. (időpont) szept. 17-én Berlinben, (ország) stb. szin_III.0263.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Medek Anna címszóvég 28947 Szócikk: Medek Anna operaénekesnő, drámai szoprán, sz. 1885. okt. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 1-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja híres építőmester volt a fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy családja morvaországi ytelepulesy morvaország ytelepulesy morvaország yorszagy Csehország ykodvegy származású. Már 8 éves korában megtanult zongorázni. Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tanult énekelni Jean Lorraine-nél, yszemelynevy jean lorraine yszemelynevy Jean Lorraine yszemelynevy jean yszemelynevy lorraine yszemelynevy yszemelynevy Jean yszemelynevy Lorraine yszemelynevy ykodvegy a Conservatoire yintezmenyy conservatoire yintezmenyy Conserva yintezmenyy conservatoire yintezmenyy yintezmenyy Conserva yintezmenyy ykodvegy tanáránál, szerepekre azután Maleczky Vilmos yszemelynevy maleczky vilmos yszemelynevy Maleczky Vilmos yszemelynevy maleczky yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Maleczky yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy tanította. 1908. xevtizedx 1905 jan. 11-én elsőízben lépett fel a M. Kir. Operaházban, yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy mint vendég, »Lohengrin«- ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy Elsájá-ban, yszerepy elsája yszerepy Elsájá yszerepy elsája yszerepy yszerepy Elsájá yszerepy ykodvegy majd mint az intézet szerződtetett tagja, »Dalibor«-ban ycimy dalibor ycimy Dalibor ycimy dalibor ycimy ycimy Dalibor ycimy ykodvegy (Júlia árvalány) yszerepy júlia árvalány yszerepy Júlia árvalány yszerepy júlia yszerepy árvalány yszerepy yszerepy Júlia yszerepy árvalány yszerepy ykodvegy és okt. 18-án már a »Nürnbergi mesterdalnokok« ycimy nürnbergi mesterdalnokok ycimy Nürnbergi mesterdalnokok ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy Nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy Éváját yszerepy éva yszerepy Évá yszerepy éva yszerepy yszerepy Évá yszerepy ykodvegy énekelte. 1909. dec. xtalanevtizedx 1915 27-én férjhez ment Merkler Andor yszemelynevy merkler andor yszemelynevy Merkler Andor yszemelynevy merkler yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Merkler yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy (L. o.) zenekritikushoz. 1916-ban xevtizedx 1915 a »Tudományért és művészetért« nevű aranyérdemrendet nyerte. 1917. szept. xtalanevtizedx 1925 6-án Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy nagy sikerrel vendégszerepelt a »Bolygó hollandi« ycimy bolygó hollandi ycimy Bolygó hollandi ycimy bolygó ycimy hollandi ycimy ycimy Bolygó ycimy hollandi ycimy ykodvegy Senta yszerepy senta yszerepy Senta yszerepy senta yszerepy yszerepy Senta yszerepy ykodvegy szerepében. Az ottani sajtó nagy dicsérettel írt értékes hangjáról, muzikalitásáról és mélyen átérzett művészi alakításáról. 1923. xevtizedx 1925 ápr. 21-én az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává nevezték ki. Elsőrangú szerepei közül felemlítjük még ezeket: Aida; yszerepy aida yszerepy Aida yszerepy aida yszerepy yszerepy Aida yszerepy ykodvegy tábornagyné yszerepy tábornagyne yszerepy tábornagyné yszerepy tábornagyne yszerepy yszerepy tábornagyné yszerepy ykodvegy (A rózsalovag); ycimy a rózsalovag ycimy A rózsalovag ycimy a ycimy rózsalovag ycimy ycimy A ycimy rózsalovag ycimy ykodvegy Sieglinde yszerepy sieglinde yszerepy Sieglinde yszerepy sieglinde yszerepy yszerepy Sieglinde yszerepy ykodvegy (A walkür); ycimy a walkür ycimy A walkür ycimy a ycimy walkür ycimy ycimy A ycimy walkür ycimy ykodvegy Donna Elvira yszerepy donna elvira yszerepy Donna Elvira yszerepy donna yszerepy elvira yszerepy yszerepy Donna yszerepy Elvira yszerepy ykodvegy (Don Juan); ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy Erzsébet yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy (Tannhäuser); ycimy tannhäuser ycimy Tannhäuser ycimy tannhäuser ycimy ycimy Tannhäuser ycimy ykodvegy Amelia yszerepy amelia yszerepy Amelia yszerepy amelia yszerepy yszerepy Amelia yszerepy ykodvegy (Az álarcosbál); ycimy az álarcosbál ycimy Az álarcosbál ycimy az ycimy álarcosbál ycimy ycimy Az ycimy álarcosbál ycimy ykodvegy Leonóra yszerepy leonóra yszerepy Leonóra yszerepy leonóra yszerepy yszerepy Leonóra yszerepy ykodvegy (A troubadour); ycimy a troubadour ycimy A troubadour ycimy a ycimy troubadour ycimy ycimy A ycimy troubadour ycimy ykodvegy Cso-Cso-Szán yszerepy cso-cso-szán yszerepy Cso-Cso-Szán yszerepy cso-cso-szán yszerepy yszerepy Cso-Cso-Szán yszerepy ykodvegy (Pillangó kisasszony); ycimy pillangó kisasszony ycimy Pillangó kisasszony ycimy pillangó ycimy kisasszony ycimy ycimy Pillangó ycimy kisasszony ycimy ykodvegy Agatha yszerepy agatha yszerepy Agatha yszerepy agatha yszerepy yszerepy Agatha yszerepy ykodvegy (A bűvös vadász); ycimy a bűvös vadász ycimy A bűvös vadász ycimy a ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ycimy A ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy Grófné yszerepy grófne yszerepy Grófné yszerepy grófne yszerepy yszerepy Grófné yszerepy ykodvegy (Figaro lakodalma); ycimy figaro lakodalma ycimy Figaro lakodalma ycimy figaro ycimy lakodalma ycimy ycimy Figaro ycimy lakodalma ycimy ykodvegy Zsuzsika yszerepy zsuzsika yszerepy Zsuzsika yszerepy zsuzsika yszerepy yszerepy Zsuzsika yszerepy ykodvegy (Farsangi lakodalom); ycimy farsangi lakodalom ycimy Farsangi lakodalom ycimy farsangi ycimy lakodalom ycimy ycimy Farsangi ycimy lakodalom ycimy ykodvegy Mara yszerepy mara yszerepy Mara yszerepy mara yszerepy yszerepy Mara yszerepy ykodvegy (Brankovics György); ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy Karenin Anna yszerepy karenin anna yszerepy Karenin Anna yszerepy karenin yszerepy anna yszerepy yszerepy Karenin yszerepy Anna yszerepy ykodvegy (címszerep). A kiváló énekművésznő többször vendégszerepelt külföldön is: 1915. xevtizedx 1915 febr. 22-én Hamburgban, ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy 1916. márc. 29-én Konstantinápolyban, ytelepulesy konstantinápoly ytelepulesy Konstantinápoly yorszagy Törökország ykodvegy azután Szófiában, ytelepulesy szófia ytelepulesy Szófiá yorszagy Bulgária ykodvegy 1917. szept. xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 17-én Berlinben, ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy stb. szin_III.0263.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Medek Anna - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1885

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0263.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0263.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/28/28947.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Medek Anna

Szócikk: Medek Anna operaénekesnő, drámai szoprán, sz. 1885. okt. 1-én, Budapesten. Atyja híres építőmester volt a fővárosban, családja morvaországi származású. Már 8 éves korában megtanult zongorázni. Párizsban tanult énekelni Jean Lorraine-nél, a Conservatoire tanáránál, szerepekre azután Maleczky Vilmos tanította. 1908. jan. 11-én elsőízben lépett fel a M. Kir. Operaházban, mint vendég, »Lohengrin«- Elsájá-ban, majd mint az intézet szerződtetett tagja, »Dalibor«-ban (Júlia árvalány) és okt. 18-án már a »Nürnbergi mesterdalnokok« Éváját énekelte. 1909. dec. 27-én férjhez ment Merkler Andor (L. o.) zenekritikushoz. 1916-ban a »Tudományért és művészetért« nevű aranyérdemrendet nyerte. 1917. szept. 6-án Berlinben nagy sikerrel vendégszerepelt a »Bolygó hollandi« Senta szerepében. Az ottani sajtó nagy dicsérettel írt értékes hangjáról, muzikalitásáról és mélyen átérzett művészi alakításáról. 1923. ápr. 21-én az Operaház örökös tagjává nevezték ki. Elsőrangú szerepei közül felemlítjük még ezeket: Aida; tábornagyné (A rózsalovag); Sieglinde (A walkür); Donna Elvira (Don Juan); Erzsébet (Tannhäuser); Amelia (Az álarcosbál); Leonóra (A troubadour); Cso-Cso-Szán (Pillangó kisasszony); Agatha (A bűvös vadász); Grófné (Figaro lakodalma); Zsuzsika (Farsangi lakodalom); Mara (Brankovics György); Karenin Anna (címszerep). A kiváló énekművésznő többször vendégszerepelt külföldön is: 1915. febr. 22-én Hamburgban, 1916. márc. 29-én Konstantinápolyban, azután Szófiában, 1917. szept. 17-én Berlinben, stb. szin_III.0263.pdf III