Címszó: Mészáros Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1857

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Mészáros Sándor

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0285.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0285.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29068.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mészáros Lajos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529065.htm

 

Szócikk: Mészáros Lajos (bodóbaári (megye) és nagylutsei), (ország) színész, sz. 1857. (születés éve) nov. 30-án Nagykátán, (megye) Pest m., (megye) megh. 1926. jún. 30-án, Budapesten. (Budapest) Tanulmányait a fővárosban (Budapest) végezte, majd 1873-ban (időpont) Miklóssy Gyulánál (személy) (információ)  lépett a színipályára; innen indult el lelkesedéssel karrierjének nehéz és rögös útjára, amelynek jelentős állomásai Kassa, (megye) Szeged, (megye) Arad, (megye) (információ)  Szabadka (megye) és a többi magyar város színpadja volt. 1884. (időpont) ápr. 1-én a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  szerződtette; itt ápr. 23-án volt az első fellépte a »Fedora« (cím) (információ)  Ipanoff Loriszában. (szerep) 1889-ben (időpont) Pécsre (megye) szerződött és hét éven keresztül volt az ottani színháznak hősszerelmese és rendezője is. Legkedvesebb szerepe volt a »Becsület« (cím) c. dráma Róbert-je (szerep) (információ)  és 1896-ban (időpont) ebben is búcsúzott a pécsi (megye) közönségtől, amikor is a pécsi (megye) hölgyek gyémántgyűrűvel ajándékozták meg. 1896-ban (időpont) került vissza a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  kötelékébe, ahol már Shakespeare (személy) (információ)  darabjainak epizódalakjait játszotta, de a »Romeo és Júlia« (cím) (információ)  Escalus fejedelmének, (szerep) az »Antonius és Kleopátra« (cím) (információ)  Agrippájának (szerep) alakításaival kimagaslott. A népszerű művész 53 évet töltött el a magyar színpadokon és ebből az időből 34 esztendő esik Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  működésére. 1903. (időpont) ápr. 8-án elnyerte a Farkas- Ratkó-díjat. (személy) Külön (érdemének megállapítására mondotta ötvenéves színészi jubileumán róla Hevesi Sándor (személy) (információ)  igazgató, hogy »élő bizonysága annak, hogy a színművészek gárdájában soha nem a szerepkör a fontos, hanem az, hogy ki, hogyan állja meg a helyét«. 1900. (időpont) óta a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  könyvtárosa volt. Mint színészegyesületi tanácsos 25 éven át fáradozott a közügy érdekében. 1926. (időpont) jún. 1-én nyugdíjba vonult. Síremlékét Incze Sándor (személy) (információ)  szerkesztő emelte, 1927. (időpont) nov. 1-én. — Neje: Berthóty Anna, (személy) operetténekesnő, sz. 1855-ben, (születés éve) Bertóton (megye) (Sáros m.), (megye) megh. 1927. nov. 21-én, Budapesten. (Budapest) Színipályára lépett: 1875-ben, (időpont) Aranyossy Gyulánál. (személy) (információ)  Házasságuk 1883. (időpont) máj. havában volt, Orosházán, (megye) Gerőffy Andor (személy) (információ)  színtársulatánál. Fia: M. Sándor, (személy) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  titkára. (L. o.) szin_III.0285.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mészáros Lajos címszóvég 29068 Szócikk: Mészáros Lajos (bodóbaári ytelepulesy bodóbaár ytelepulesy bodóbaár ymegyey turóc megye ykodvegy és nagylutsei), ytelepulesy nagylutse ytelepulesy nagylutse . . yorszagy Szlovákia ykodvegy színész, sz. 1857. nov. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 30-án Nagykátán, ytelepulesy nagykáta ytelepulesy Nagykátá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Pest m., ytelepulesy pest m. ytelepulesy Pest m. ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy megh. 1926. jún. 30-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Tanulmányait a fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte, majd 1873-ban xevtizedx 1875 Miklóssy xtalanevtizedx 1885 Gyulánál yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyulá yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy lépett a színipályára; innen indult el lelkesedéssel karrierjének nehéz és rögös útjára, amelynek jelentős állomásai Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Szeged, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Szabadka ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy és a többi magyar város színpadja volt. 1884. xevtizedx 1885 ápr. 1-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtette; itt ápr. 23-án volt az első fellépte a »Fedora« ycimy fedora ycimy Fedora ycimy fedora ycimy ycimy Fedora ycimy ykodvegy Ipanoff Loriszában. yszerepy ipanoff lorisza yszerepy Ipanoff Loriszá yszerepy ipanoff yszerepy lorisza yszerepy yszerepy Ipanoff yszerepy Loriszá yszerepy ykodvegy 1889-ben Pécsre xtalanevtizedx 1895 ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy szerződött és hét éven keresztül volt az ottani színháznak hősszerelmese és rendezője is. Legkedvesebb szerepe volt a »Becsület« ycimy becsület ycimy Becsület ycimy becsület ycimy ycimy Becsület ycimy ykodvegy c. dráma Róbert-je yszerepy róbert yszerepy Róbert yszerepy róbert yszerepy yszerepy Róbert yszerepy ykodvegy és 1896-ban xevtizedx 1895 ebben is búcsúzott a pécsi ytelepulesy pécs ytelepulesy pécs ymegyey baranya megye ykodvegy közönségtől, amikor is a pécsi ytelepulesy pécs ytelepulesy pécs ymegyey baranya megye ykodvegy hölgyek gyémántgyűrűvel ajándékozták meg. 1896-ban került xtalanevtizedx 1905 vissza a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kötelékébe, ahol már Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy darabjainak epizódalakjait játszotta, de a »Romeo és Júlia« ycimy romeo és júlia ycimy Romeo és Júlia ycimy romeo ycimy és ycimy júlia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Júlia ycimy ykodvegy Escalus fejedelmének, yszerepy escalus fejedelme yszerepy Escalus fejedelmé yszerepy escalus yszerepy fejedelme yszerepy yszerepy Escalus yszerepy fejedelmé yszerepy ykodvegy az »Antonius és Kleopátra« ycimy antonius és kleopátra ycimy Antonius és Kleopátra ycimy antonius ycimy és ycimy kleopátra ycimy ycimy Antonius ycimy és ycimy Kleopátra ycimy ykodvegy Agrippájának yszerepy agrippa yszerepy Agrippá yszerepy agrippa yszerepy yszerepy Agrippá yszerepy ykodvegy alakításaival kimagaslott. A népszerű művész 53 évet töltött el a magyar színpadokon és ebből az időből 34 esztendő esik Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy működésére. 1903. xevtizedx 1905 ápr. 8-án elnyerte a Farkas- Ratkó-díjat. yszemelynevy farkas- ratkó yszemelynevy Farkas- Ratkó yszemelynevy farkas- yszemelynevy ratkó yszemelynevy yszemelynevy Farkas- yszemelynevy Ratkó yszemelynevy ykodvegy Külön (érdemének megállapítására mondotta ötvenéves színészi jubileumán róla Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi sándor yszemelynevy Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy igazgató, hogy »élő bizonysága annak, hogy a színművészek gárdájában soha nem a szerepkör a fontos, hanem az, hogy ki, hogyan állja meg a helyét«. 1900. óta xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy könyvtárosa volt. Mint színészegyesületi tanácsos 25 éven át fáradozott a közügy érdekében. 1926. xevtizedx 1925 jún. 1-én nyugdíjba vonult. Síremlékét Incze Sándor yszemelynevy incze sándor yszemelynevy Incze Sándor yszemelynevy incze yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Incze yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy szerkesztő emelte, 1927. nov. 1-én. — Neje: Berthóty Anna, yszemelynevy berthóty anna yszemelynevy Berthóty Anna yszemelynevy berthóty yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Berthóty yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy operetténekesnő, sz. 1855-ben, xevtizedx 1855 Bertóton xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy bertót ytelepulesy Bertót ymegyey sáros megye ykodvegy (Sáros m.), ytelepulesy sáros m. ytelepulesy Sáros m. ymegyey sáros megye ykodvegy megh. 1927. nov. 21-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színipályára lépett: 1875-ben, xevtizedx 1875 Aranyossy xtalanevtizedx 1885 Gyulánál. yszemelynevy aranyossy gyula yszemelynevy Aranyossy Gyulá yszemelynevy aranyossy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Aranyossy yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy Házasságuk 1883. xevtizedx 1885 máj. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 havában volt, Orosházán, ytelepulesy orosháza ytelepulesy Orosházá ymegyey békés megye ykodvegy Gerőffy Andor yszemelynevy gerőffy andor yszemelynevy Gerőffy Andor yszemelynevy gerőffy yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál. Fia: M. Sándor, yszemelynevy m. sándor yszemelynevy M. Sándor yszemelynevy m. yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy titkára. (L. o.) szin_III.0285.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mészáros Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1857

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Mészáros Sándor

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0285.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0285.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29068.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mészáros Lajos

Szócikk: Mészáros Lajos (bodóbaári és nagylutsei), színész, sz. 1857. nov. 30-án Nagykátán, Pest m., megh. 1926. jún. 30-án, Budapesten. Tanulmányait a fővárosban végezte, majd 1873-ban Miklóssy Gyulánál lépett a színipályára; innen indult el lelkesedéssel karrierjének nehéz és rögös útjára, amelynek jelentős állomásai Kassa, Szeged, Arad, Szabadka és a többi magyar város színpadja volt. 1884. ápr. 1-én a Nemzeti Színház szerződtette; itt ápr. 23-án volt az első fellépte a »Fedora« Ipanoff Loriszában. 1889-ben Pécsre szerződött és hét éven keresztül volt az ottani színháznak hősszerelmese és rendezője is. Legkedvesebb szerepe volt a »Becsület« c. dráma Róbert-je és 1896-ban ebben is búcsúzott a pécsi közönségtől, amikor is a pécsi hölgyek gyémántgyűrűvel ajándékozták meg. 1896-ban került vissza a Nemzeti Színház kötelékébe, ahol már Shakespeare darabjainak epizódalakjait játszotta, de a »Romeo és Júlia« Escalus fejedelmének, az »Antonius és Kleopátra« Agrippájának alakításaival kimagaslott. A népszerű művész 53 évet töltött el a magyar színpadokon és ebből az időből 34 esztendő esik Nemzeti Színház működésére. 1903. ápr. 8-án elnyerte a Farkas- Ratkó-díjat. Külön (érdemének megállapítására mondotta ötvenéves színészi jubileumán róla Hevesi Sándor igazgató, hogy »élő bizonysága annak, hogy a színművészek gárdájában soha nem a szerepkör a fontos, hanem az, hogy ki, hogyan állja meg a helyét«. 1900. óta a Nemzeti Színház könyvtárosa volt. Mint színészegyesületi tanácsos 25 éven át fáradozott a közügy érdekében. 1926. jún. 1-én nyugdíjba vonult. Síremlékét Incze Sándor szerkesztő emelte, 1927. nov. 1-én. — Neje: Berthóty Anna, operetténekesnő, sz. 1855-ben, Bertóton (Sáros m.), megh. 1927. nov. 21-én, Budapesten. Színipályára lépett: 1875-ben, Aranyossy Gyulánál. Házasságuk 1883. máj. havában volt, Orosházán, Gerőffy Andor színtársulatánál. Fia: M. Sándor, a Nemzeti Színház titkára. (L. o.) szin_III.0285.pdf III