Címszó: Mihalovich Ödön - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1842

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0291.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0291.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29116.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mihalovich Ödön

Szócikk: Mihalovich Ödön titkos tanácsos, zeneszerző, az Orsz. Magyar Zeneművészeti Főiskola (intézmény) volt igazgatója, sz. 1842. (születés éve) szept. 13-án, Fericsance-ben (ország) (Slavonia), (ország) ahol atyja előkelő földbirtokos volt, megh. 1929. ápr. 22-én, Budapesten. (Budapest) Pesten (Budapest) Mosonyi Mihálynál (személy) (információ)  tanult; 1865-ben (időpont) Lipcsébe (ország) ment, hol Hauptmann (személy) (információ)  vezetése mellett folytatta zeneelméleti tanulmányait. 1866- (időpont) tól 1869-ig (időpont) Münchenben (ország) élt, ahol Bülow János (személy) volt a mestere, de eldicsekedett azzal is, hogy Wagner Richárdnak (személy) (információ)  egyetlen tanítványa volt. 1869-ben (időpont) Olaszországban (ország) képezte magát. 1880-ban (időpont) a színészakadémia, (intézmény) majd a Zeneakadémia (intézmény) (információ)  igazgatója lett. 1896. (időpont) jún. 6-án a III. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki, 1898. (időpont) jún. 8-án miniszteri tanácsosi címet kapott, 1918. (időpont) máj. 16-án a király a belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. A zeneakadémiát (intézmény) (információ)  európai (ország) hirű intézetté fejlesztette hosszú működése alatt, — alkotó zsenijével pedig igen jelentékeny műveket produkált. Elsőrendű érdemei vannak a magyar zenei fázisnak szimfonikus elmélyítése körül; merész és erőteljes fantázia, mesteri hangszerelés jellemzik műveit. (Pl. »A sellő«, (cím) Gyulai Pál (személy) (információ)  költeményére mint programmzenét komponálta zenekarra, 1875-ben; (időpont) ma is hatásos, üde, jellemző és szépen hangzó mű.) Igen szép, modern hangzású dalain és kisebb-nagyobb ének- vagy zenekari művein kívül 3 nagy operát írt: »Hagbarth és Signe«, (cím) regényes opera 3 felv. Bem. 1887. (időpont) jan. 17. M. Kir. Operaház. (intézmény) (Szöv. írta Stern Adolf. (személy) Ford. Váradi Antal. (személy) (információ)  A drezdai udvari operaházban (intézmény) 1882. (időpont) márc. 12-én mutatták be;) »Toldi szerelme«, (cím) (információ)  zenedráma 3 felv. Szöv. írta Csiky Gergely, (személy) (információ)  verseit Ábrányi Emil. (személy) (információ)  Bem. 1893. (időpont) márc. 18. Újra 1895. (időpont) febr. 28. és 1904. (időpont) ápr. 12. U. o. »Eliana«, köl­temény 3 felv. Szöv. írta Tennyson »Ki- rályidyll«-je után Hans Herrig, német­ből ford. Ábrányi Emil. Bem. 1908. (időpont) febr. 16. U. o. szin_III.0291.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mihalovich Ödön címszóvég 29116 Szócikk: Mihalovich Ödön titkos tanácsos, zeneszerző, az Orsz. Magyar Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy orsz. magyar zeneművészeti főiskola yintezmenyy Orsz. Ma yintezmenyy orsz. yintezmenyy magyar yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ma yi volt igazgatója, sz. 1842. szept. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 13-án, Fericsance-ben ytelepulesy fericsance ytelepulesy Fericsance yorszagy Szlovénia ykodvegy (Slavonia), ytelepulesy slavonia ytelepulesy Slavonia yorszagy Horvátország ykodvegy ahol atyja előkelő földbirtokos volt, megh. 1929. ápr. 22-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Mosonyi Mihálynál yszemelynevy mosonyi mihály yszemelynevy Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy tanult; 1865-ben xevtizedx 1865 Lipcsébe ytelepulesy lipcse ytelepulesy Lipcsé yorszagy Németország ykodvegy ment, hol Hauptmann yszemelynevy hauptmann yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy hauptmann yszemelynevy yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy ykodvegy vezetése mellett folytatta zeneelméleti tanulmányait. 1866- tól 1869-ig Münchenben ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy élt, ahol Bülow János yszemelynevy bülow jános yszemelynevy Bülow János yszemelynevy bülow yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Bülow yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy volt a mestere, de eldicsekedett azzal is, hogy Wagner Richárdnak yszemelynevy wagner richárd yszemelynevy Wagner Richárd yszemelynevy wagner yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy egyetlen tanítványa volt. 1869-ben Olaszországban xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy képezte magát. 1880-ban xevtizedx 1885 a xtalanevtizedx 1895 színészakadémia, yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy színésza yintezmenyy színészakadémia yintezmenyy yintezmenyy színésza yintezmenyy ykodvegy majd a Zeneakadémia yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett. 1896. xevtizedx 1895 jún. 6-án a III. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki, 1898. jún. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 8-án miniszteri tanácsosi címet kapott, 1918. xevtizedx 1915 máj. 16-án a király a belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. A zeneakadémiát yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy zeneakad yintezmenyy ykodvegy európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy hirű intézetté fejlesztette hosszú működése alatt, — alkotó zsenijével pedig igen jelentékeny műveket produkált. Elsőrendű érdemei vannak a magyar zenei fázisnak szimfonikus elmélyítése körül; merész és erőteljes fantázia, mesteri hangszerelés jellemzik műveit. (Pl. »A sellő«, ycimy a sellő ycimy A sellő ycimy a ycimy sellő ycimy ycimy A ycimy sellő ycimy ykodvegy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai pál yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy költeményére mint programmzenét komponálta zenekarra, 1875-ben; xevtizedx 1875 ma xtalanevtizedx 1885 is hatásos, üde, jellemző és szépen hangzó mű.) Igen szép, modern hangzású dalain és kisebb-nagyobb ének- vagy zenekari művein kívül 3 nagy operát írt: »Hagbarth és Signe«, ycimy hagbarth és signe ycimy Hagbarth és Signe ycimy hagbarth ycimy és ycimy signe ycimy ycimy Hagbarth ycimy és ycimy Signe ycimy ykodvegy regényes opera 3 felv. Bem. 1887. xevtizedx 1885 jan. 17. M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy (Szöv. írta Stern Adolf. yszemelynevy stern adolf yszemelynevy Stern Adolf yszemelynevy stern yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Stern yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy Ford. Váradi Antal. yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy A drezdai udvari operaházban yintezmenyy drezdai udvari operaház yintezmenyy drezdai yintezmenyy drezdai yintezmenyy udvari yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy drezdai yintezmenyy ykodvegy 1882. márc. xtalanevtizedx 1895 12-én mutatták be;) »Toldi szerelme«, ycimy toldi szerelme ycimy Toldi szerelme ycimy toldi ycimy szerelme ycimy ycimy Toldi ycimy szerelme ycimy ykodvegy zenedráma 3 felv. Szöv. írta Csiky Gergely, yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy verseit Ábrányi Emil. yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Bem. 1893. xevtizedx 1895 márc. 18. Újra 1895. febr. xtalanevtizedx 1905 28. és 1904. xevtizedx 1905 ápr. 12. U. o. »Eliana«, köl­temény 3 felv. Szöv. írta Tennyson »Ki- rályidyll«-je után Hans Herrig, német­ből ford. Ábrányi Emil. Bem. 1908. febr. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 16. U. o. szin_III.0291.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mihalovich Ödön - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1842

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0291.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0291.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29116.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mihalovich Ödön

Szócikk: Mihalovich Ödön titkos tanácsos, zeneszerző, az Orsz. Magyar Zeneművészeti Főiskola volt igazgatója, sz. 1842. szept. 13-án, Fericsance-ben (Slavonia), ahol atyja előkelő földbirtokos volt, megh. 1929. ápr. 22-én, Budapesten. Pesten Mosonyi Mihálynál tanult; 1865-ben Lipcsébe ment, hol Hauptmann vezetése mellett folytatta zeneelméleti tanulmányait. 1866- tól 1869-ig Münchenben élt, ahol Bülow János volt a mestere, de eldicsekedett azzal is, hogy Wagner Richárdnak egyetlen tanítványa volt. 1869-ben Olaszországban képezte magát. 1880-ban a színészakadémia, majd a Zeneakadémia igazgatója lett. 1896. jún. 6-án a III. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki, 1898. jún. 8-án miniszteri tanácsosi címet kapott, 1918. máj. 16-án a király a belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. A zeneakadémiát európai hirű intézetté fejlesztette hosszú működése alatt, — alkotó zsenijével pedig igen jelentékeny műveket produkált. Elsőrendű érdemei vannak a magyar zenei fázisnak szimfonikus elmélyítése körül; merész és erőteljes fantázia, mesteri hangszerelés jellemzik műveit. (Pl. »A sellő«, Gyulai Pál költeményére mint programmzenét komponálta zenekarra, 1875-ben; ma is hatásos, üde, jellemző és szépen hangzó mű.) Igen szép, modern hangzású dalain és kisebb-nagyobb ének- vagy zenekari művein kívül 3 nagy operát írt: »Hagbarth és Signe«, regényes opera 3 felv. Bem. 1887. jan. 17. M. Kir. Operaház. (Szöv. írta Stern Adolf. Ford. Váradi Antal. A drezdai udvari operaházban 1882. márc. 12-én mutatták be;) »Toldi szerelme«, zenedráma 3 felv. Szöv. írta Csiky Gergely, verseit Ábrányi Emil. Bem. 1893. márc. 18. Újra 1895. febr. 28. és 1904. ápr. 12. U. o. »Eliana«, köl­temény 3 felv. Szöv. írta Tennyson »Ki- rályidyll«-je után Hans Herrig, német­ből ford. Ábrányi Emil. Bem. 1908. febr. 16. U. o. szin_III.0291.pdf III