Címszó: Mihályi Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0294.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0294.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29127.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mihályi
Ferenc
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529127.htm
Szócikk: Mihályi Ferenc énekművész, a M. Kir. Operaház
(intézmény)
örökös tagja, főrendező, a Nemzeti Zenede (intézmény)
(információ)
tanára, sz. 1858-ban, (születés
éve) Győrött. (megye) Előbb
a felsőbb kereskedelmi iskolát végezte, azután a budapesti zenekedvelők operaiskolájába
(intézmény)
(információ)
iratkozott be, ahol Bellovics Imre (személy) növendéke
volt, majd a Zenekedvelők egyletének (intézmény)
hangversenyein énekelt és 1893. (időpont) okt.
1-én Nikisch (személy)
(információ)
igazgatása alatt a M. Kir. Operaház (intézmény)
kötelékébe lépett, ahol sok szép és emlékezetes sikere volt. A háború alatt az intézet
főrendezőjévé nevezték ki, minthogy közben (1917—1920-ig) (időpont) három
éven át rendelkezési állományban volt; huszonnyolc évvel első színpadi fellépése
után, 1922-ben (időpont) érhette
meg működésének 25-ik évfordulóját. 1920. (időpont) júl.
havában újra meghívást kapott és 1925. (időpont) szept.
haváig mint főrendező működött. 1923. (időpont) ápr.
21-én az intézet örökös tagja lett. A Nemzeti Zenedének (intézmény)
(információ)
1919. (időpont) óta
kinevezett tanára, ahol az operai játékot tanítja. — Jobb szerepei: Silvio (szerep) (Bajazzók),
(cím) (információ)
Alfio (szerep) (Parasztbecsület),
(cím) (információ)
Telramund Fridrik (szerep) (Lohengrin),
(cím) (információ)
Wolfram (szerep) (Tannhäuser),
(cím) Marcel
(szerep)
(Bohémélet), (cím)
(információ)
Figaro (szerep) (információ)
(Szevillai borbély), (cím) Amonasro
(szerep)
(Aida), (cím)
(információ)
Scarpia (szerep) (Tosca),
(cím) (információ)
Luna gróf (szerep) (Troubadour),
(cím) (információ)
Rigoletto (szerep) (információ)
stb. szin_III.0294.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mihályi Ferenc címszóvég 29127 Szócikk:
Mihályi Ferenc énekművész, a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház
yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, főrendező,
a Nemzeti Zenede yintezmenyy nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy zenede yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy
tanára, sz. 1858-ban, Győrött. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Előbb a felsőbb kereskedelmi iskolát
végezte, azután a budapesti zenekedvelők operaiskolájába yintezmenyy budapesti
zenekedvelők operaiskolája yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti
yintezmenyy zenekedvelők yintezmenyy operaiskolája yintezmenyy yintezmenyy
budapest yintezmenyy ykodvegy iratkozott be, ahol Bellovics Imre yszemelynevy
bellovics imre yszemelynevy Bellovics Imre yszemelynevy bellovics yszemelynevy
imre yszemelynevy yszemelynevy Bellovics yszemelynevy Imre yszemelynevy
ykodvegy növendéke volt, majd a Zenekedvelők egyletének yintezmenyy
zenekedvelők egylete yintezmenyy Zenekedv yintezmenyy zenekedvelők yintezmenyy
egylete yintezmenyy yintezmenyy Zenekedv yintezmenyy ykodvegy hangversenyein énekelt
és 1893. xevtizedx 1895 okt. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 1-én Nikisch
yszemelynevy nikisch yszemelynevy Nikisch yszemelynevy nikisch yszemelynevy
yszemelynevy Nikisch yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt a M. Kir. Operaház yintezmenyy
m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy
ykodvegy kötelékébe lépett, ahol sok szép és emlékezetes sikere volt. A háború alatt
az intézet főrendezőjévé nevezték ki, minthogy közben (1917—1920-ig) xevtizedx
1925 három éven át rendelkezési állományban volt; huszonnyolc évvel első színpadi
fellépése után, 1922-ben érhette meg működésének 25-ik évfordulóját. 1920. júl.
havában újra meghívást kapott és 1925. szept. haváig mint főrendező működött. 1923.
ápr. 21-én az intézet örökös tagja lett. A Nemzeti Zenedének yintezmenyy
nemzeti zenede yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy zenede
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1919. xevtizedx 1915 óta xtalanevtizedx
1925 xtalanevtizedx 1935 kinevezett tanára, ahol az operai játékot tanítja. — Jobb
szerepei: Silvio yszerepy silvio yszerepy Silvio yszerepy silvio yszerepy
yszerepy Silvio yszerepy ykodvegy (Bajazzók), ycimy bajazzók ycimy Bajazzók
ycimy bajazzók ycimy ycimy Bajazzók ycimy ykodvegy Alfio yszerepy alfio
yszerepy Alfio yszerepy alfio yszerepy yszerepy Alfio yszerepy ykodvegy (Parasztbecsület),
ycimy parasztbecsület ycimy Parasztbecsület ycimy parasztbecsület ycimy ycimy
Parasztbecsület ycimy ykodvegy Telramund Fridrik yszerepy telramund fridrik
yszerepy Telramund Fridrik yszerepy telramund yszerepy fridrik yszerepy
yszerepy Telramund yszerepy Fridrik yszerepy ykodvegy (Lohengrin), ycimy
lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy Wolfram
yszerepy wolfram yszerepy Wolfram yszerepy wolfram yszerepy yszerepy Wolfram
yszerepy ykodvegy (Tannhäuser), ycimy tannhäuser ycimy Tannhäuser ycimy
tannhäuser ycimy ycimy Tannhäuser ycimy ykodvegy Marcel yszerepy marcel
yszerepy Marcel yszerepy marcel yszerepy yszerepy Marcel yszerepy ykodvegy (Bohémélet),
ycimy bohémélet ycimy Bohémélet ycimy bohémélet ycimy ycimy Bohémélet ycimy
ykodvegy Figaro yszerepy figaro yszerepy Figaro yszerepy figaro yszerepy yszerepy
Figaro yszerepy ykodvegy (Szevillai borbély), ycimy szevillai borbély ycimy
Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy
borbély ycimy ykodvegy Amonasro yszerepy amonasro yszerepy Amonasro yszerepy
amonasro yszerepy yszerepy Amonasro yszerepy ykodvegy (Aida), ycimy aida ycimy
Aida ycimy aida ycimy ycimy Aida ycimy ykodvegy Scarpia yszerepy scarpia
yszerepy Scarpia yszerepy scarpia yszerepy yszerepy Scarpia yszerepy ykodvegy (Tosca),
ycimy tosca ycimy Tosca ycimy tosca ycimy ycimy Tosca ycimy ykodvegy Luna gróf yszerepy
luna gróf yszerepy Luna gróf yszerepy luna yszerepy gróf yszerepy yszerepy Luna
yszerepy gróf yszerepy ykodvegy (Troubadour), ycimy troubadour ycimy Troubadour
ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Rigoletto yszerepy
rigoletto yszerepy Rigoletto yszerepy rigoletto yszerepy yszerepy Rigoletto
yszerepy ykodvegy stb. szin_III.0294.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mihályi Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1858
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0294.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0294.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29127.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mihályi
Ferenc
Szócikk: Mihályi Ferenc énekművész, a M. Kir. Operaház
örökös tagja, főrendező, a Nemzeti Zenede tanára, sz. 1858-ban, Győrött. Előbb a
felsőbb kereskedelmi iskolát végezte, azután a budapesti zenekedvelők operaiskolájába
iratkozott be, ahol Bellovics Imre növendéke volt, majd a Zenekedvelők egyletének
hangversenyein énekelt és 1893. okt. 1-én Nikisch igazgatása alatt a M. Kir. Operaház
kötelékébe lépett, ahol sok szép és emlékezetes sikere volt. A háború alatt az intézet
főrendezőjévé nevezték ki, minthogy közben (1917—1920-ig) három éven át rendelkezési
állományban volt; huszonnyolc évvel első színpadi fellépése után, 1922-ben érhette
meg működésének 25-ik évfordulóját. 1920. júl. havában újra meghívást kapott és
1925. szept. haváig mint főrendező működött. 1923. ápr. 21-én az intézet örökös
tagja lett. A Nemzeti Zenedének 1919. óta kinevezett tanára, ahol az operai játékot
tanítja. — Jobb szerepei: Silvio (Bajazzók), Alfio (Parasztbecsület), Telramund
Fridrik (Lohengrin), Wolfram (Tannhäuser), Marcel (Bohémélet), Figaro (Szevillai
borbély), Amonasro (Aida), Scarpia (Tosca), Luna gróf (Troubadour), Rigoletto stb.
szin_III.0294.pdf III