Címszó: Miklóssy-színház - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0297.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0297.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29161.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Miklóssy-színház

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529161.htm

 

Szócikk: Miklóssy-színház Budapesten (Budapest) Miklóssy Gyula (személy) (információ)  pesti (Budapest) színigazgató, aki társulatával 1872. (időpont) júl. havában a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  működött, ez időben Pest (Budapest) városához folyamodott, hogy az István-téren, mai Klauzál-téren, a volt Carré-cirkusz (intézmény) helyén, ideiglenes, téli Népszínházat (intézmény) (információ)  építhessen. Hat évre — 1878. (időpont) végéig — engedélyezték neki a helyet. Az engedélyért 200 frtot tartozott fizetni a szegényalapra; évenként egy aranyat a tulajdonjog elismeréséül, továbbá minden évben egy-egy előadást tartani a Josephinum, a szegényház, leányárvaház és a tisztviselői nyugdíj javára. Az engedély lejártával tartozott a színházat hat hét alatt elhordani. Szept. 16-án volt a színház alapkőletétele. A »Szózat« (cím) (információ)  eléneklésével kezdődött az ünnepély. Azután Gárdonyi Antal (személy) (információ)  lépett a nemzetiszínű szövettel bevont szószékre s szép beszédben fejtegette az új színház hivatásait s kérte a közönség támogatását. Utána Erődi Béla (személy) (információ)  olvasta fel alkalmi költeményét, majd a színház tagjai a »Himnuszt« (cím) énekelték, mialatt az alapkőletétel megtörtént. A nagyszámú közönség soraiban báró Orczy (személy) (információ)  intendáns vezetésével a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagjai, írók, művészek s a színházak barátai is megjelentek. Okt. 29-én kezdődtek a próbák. Okt. 30-án az ünnepélyes megnyitás programmja ez volt: »Himnusz«, (cím) Kölcseytől; (személy) (információ)  »Prológ«, (cím) Erődi Bélától; (személy) (információ)  »A szigetvári vértanúk« (cím) I. felv.; »A pesti (Budapest) vízvezeték«, (cím) eredeti vj. 1 felv.; »A leánykérés« (cím) eredeti dalbokréta 1 felv.; végül: »Nyelvében él , a nemzet!« (cím) Allegorikus némaképlet, színes tűzfénnyel világítva. A megnyitó előadásról a »Fővárosi Lapok« (intézmény) (információ)  így ír: »Miklóssy (személy) (információ)  színháza belülről igen kellemes benyomást tesz a nézőre. Kicsiny, de barátságos helyiség s elég arra, hogy kellő támogatás mellett, egy jól szervezett társulat szükségleteit fedezze. Tágas előcsarnokából középről a zártszékekhez, kétoldálról pedig a nyitott páholyokhoz és földszinti állóhelyekhez juthatni, míg az erkélyszéliekhez és ülőhelyekkel ellátott karzathoz eléggé széles és kényelmes lépcső vezet. A színház díszítésében az élénk vörös szín játszik főszerepet. Vörös kelméből készültek a tizenkét zártszéksor ülőhelyei, vörös díszítésű az udvari és miniszteri páholy, melyben Tóth Vilmos (személy) (információ)  belügyért láttuk és vörös a mennyezet alapszíne is, melyet sötétzöld csíkok és aranyozott díszítések tarkítanak. A zártszék­sorokat nyitott páholyok veszik körül, míg az erkélyszékek részben a páholyok fölött húzódnak végig, részint pedig a földszinti állóközönség fölött nyúlnak ki, nem éppen kellemes esernyőt képezve a különben is nagyon eldugott és sötétségre kárhoztatott nézőknek. Mind e helyiségek azonban annyira össze vannak zsúfolva, hogy látogatottabb előadásokkor aliglehet a rendet fenntartani, vagy új elkülönített bejáratokat kell készíttetni. Az álló közönség egy része már az első előadás alkalmával is a páholyok bejáratait torlaszolta el s így történt, hogy Jókai, (személy) (információ)  kit a »Szigetvári vértanúk« (cím) (információ)  első felvonása után zajosan éljenzett s látni kivánt a közönség, nem tudott szabadulni páholyától s csak kihajlással mondhatott köszönetet. Hasonló nehézségekkel jár az erkély- és zártszékekhez való eljutás. Sokan visszavonultak az első sikertelen ostrom után s maga Balázs Sándor, (személy) (információ)  kitől új darabot adtak elő, nem juthatott tovább az előcsarnoknál. Az előadás fél hétre volt kitűzve, de csak 7 órakor s ekkor is lecsendesülni nem akaró zajban vette kezdetét. A Himnusz (cím) első versszaka, melyet a körben felállított személyzet énekelt, a székét kereső közönség zúgása között veszett el s a távolabb állók még Erődi Béla (személy) (információ)  prológját is alig hallhatták, noha előadója, Lukácsi Sándor, (személy) (információ)  hangban és testmozgásban mindent elkövetett a megértetésére. A lassú mozgás csakis a »Szigetvári vértanúk« (cím) (információ)  eljőadása alatt, Jókainé (személy) (információ)  asszony megjelenésével ért véget, kit szűnni nem akaró tapsviharral üdvözöltek. A lelkesedés zaját mély csend váltotta fel és áhítatos némasággal hallgatták a nagy művésznőt, kit már csak ritka alkalmakkor tisztelhetünk a színpadon. Az előadás élénken folyt és Miklóssy (személy) (információ)  (Zrínyi), (szerep) Pifkó Lina (személy) (Mária), (szerep) Faludi Antal (személy) (információ)  (Juranics) (szerep) és Toldi (személy) (információ)  (Szelim) (szerep) hasznavehető erőknek mutatkoztak. Balázs Sándor (személy) (információ)  vígjátéka, »A pesti (Budapest) vízvezeték« (cím) elmés apróság. Közel eső meséje, élénk életképi jelenetek és Vízváry Gyula (személy) (információ)  gazdag humorú játéka teszik élvezetessé. Tetszett »A leánykérők« (cím) c. »dalbokréta« is, melyet népdalainkból egy vékony mese még vékonyabb fonalával Bogyó Alajos (személy) (információ)  kötött össze. Káldiné (személy) asszony és Kápolnai (személy) (információ)  érzéssel dalolták népdalainkat. Végül ballet s allegorikus képlet volt, melyet azonban a feliratok dacára is bajos volt megérteni. A közönség azonban tapsolt jóakarólag.« — Nov. 2. »Molnár és leánya« (cím) (információ)  (Kovács Berta); (személy) (információ)  nov. 3. »Háromcsőrű kacsa«; (cím) nov. 4. »Szapáry Péter«, (cím) (információ)  Birch-Pfeiffer S. (személy) (információ)  színműve (Miklóssy, (személy) (információ)  Császárné, (személy) Toldiné); (személy) nov.6. »A boldogult« (cím) és »Jobb és balpárt«; (cím) nov.7. »Szerelmi varázsital« (cím) (információ)  és »Jobb és balpárt« (cím) c. darabok voltak műsoron. szin_III.0297.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Miklóssy-színház címszóvég 29161 Szócikk: Miklóssy-színház Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színigazgató, aki társulatával 1872. júl. havában a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy működött, ez időben Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városához folyamodott, hogy az István-téren, mai Klauzál-téren, a volt Carré-cirkusz yintezmenyy carré-cirkusz yintezmenyy Carré-ci yintezmenyy carré-cirkusz yintezmenyy yintezmenyy Carré-ci yintezmenyy ykodvegy helyén, ideiglenes, téli Népszínházat yintezmenyy téli népszínház yintezmenyy téli Nép yintezmenyy téli yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy téli yintezmenyy Nép yintezmenyy ykodvegy építhessen. Hat évre — 1878. végéig xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 — engedélyezték neki a helyet. Az engedélyért 200 frtot tartozott fizetni a szegényalapra; évenként egy aranyat a tulajdonjog elismeréséül, továbbá minden évben egy-egy előadást tartani a Josephinum, a szegényház, leányárvaház és a tisztviselői nyugdíj javára. Az engedély lejártával tartozott a színházat hat hét alatt elhordani. Szept. 16-án volt a színház alapkőletétele. A »Szózat« ycimy szózat ycimy Szózat ycimy szózat ycimy ycimy Szózat ycimy ykodvegy eléneklésével kezdődött az ünnepély. Azután Gárdonyi Antal yszemelynevy gárdonyi antal yszemelynevy Gárdonyi Antal yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy lépett a nemzetiszínű szövettel bevont szószékre s szép beszédben fejtegette az új színház hivatásait s kérte a közönség támogatását. Utána Erődi Béla yszemelynevy erődi béla yszemelynevy Erődi Béla yszemelynevy erődi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy olvasta fel alkalmi költeményét, majd a színház tagjai a »Himnuszt« ycimy himnuszt ycimy Himnuszt ycimy himnuszt ycimy ycimy Himnuszt ycimy ykodvegy énekelték, mialatt az alapkőletétel megtörtént. A nagyszámú közönség soraiban báró Orczy yszemelynevy báró orczy yszemelynevy báró Orczy yszemelynevy báró yszemelynevy orczy yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Orczy yszemelynevy ykodvegy intendáns vezetésével a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjai, írók, művészek s a színházak barátai is megjelentek. Okt. 29-én kezdődtek a próbák. Okt. 30-án az ünnepélyes megnyitás programmja ez volt: »Himnusz«, ycimy himnusz ycimy Himnusz ycimy himnusz ycimy ycimy Himnusz ycimy ykodvegy Kölcseytől; yszemelynevy kölcsey yszemelynevy Kölcsey yszemelynevy kölcsey yszemelynevy yszemelynevy Kölcsey yszemelynevy ykodvegy »Prológ«, ycimy prológ ycimy Prológ ycimy prológ ycimy ycimy Prológ ycimy ykodvegy Erődi Bélától; yszemelynevy erődi béla yszemelynevy Erődi Bélá yszemelynevy erődi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Bélá yszemelynevy ykodvegy »A szigetvári vértanúk« ycimy a szigetvári vértanúk ycimy A szigetvári vértanúk ycimy a ycimy szigetvári ycimy vértanúk ycimy ycimy A ycimy szigetvári ycimy vértanúk ycimy ykodvegy I. felv.; »A pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vízvezeték«, ycimy a pesti vízvezeték ycimy A pesti vízvezeték ycimy a ycimy pesti ycimy vízvezeték ycimy ycimy A ycimy pesti ycimy vízvezeték ycimy ykodvegy eredeti vj. 1 felv.; »A leánykérés« ycimy a leánykérés ycimy A leánykérés ycimy a ycimy leánykérés ycimy ycimy A ycimy leánykérés ycimy ykodvegy eredeti dalbokréta 1 felv.; végül: »Nyelvében él , a nemzet!« ycimy nyelvében él , a nemzet! ycimy Nyelvében él , a nemzet! ycimy nyelvében ycimy él ycimy , ycimy a ycimy nemzet! ycimy ycimy Nyelvében ycimy él ycimy , ycimy a ycimy nemzet! ycimy ykodvegy Allegorikus némaképlet, színes tűzfénnyel világítva. A megnyitó előadásról a »Fővárosi Lapok« yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy így ír: »Miklóssy yszemelynevy miklóssy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy miklóssy yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy ykodvegy színháza belülről igen kellemes benyomást tesz a nézőre. Kicsiny, de barátságos helyiség s elég arra, hogy kellő támogatás mellett, egy jól szervezett társulat szükségleteit fedezze. Tágas előcsarnokából középről a zártszékekhez, kétoldálról pedig a nyitott páholyokhoz és földszinti állóhelyekhez juthatni, míg az erkélyszéliekhez és ülőhelyekkel ellátott karzathoz eléggé széles és kényelmes lépcső vezet. A színház díszítésében az élénk vörös szín játszik főszerepet. Vörös kelméből készültek a tizenkét zártszéksor ülőhelyei, vörös díszítésű az udvari és miniszteri páholy, melyben Tóth Vilmos yszemelynevy tóth vilmos yszemelynevy Tóth Vilmos yszemelynevy tóth yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy belügyért láttuk és vörös a mennyezet alapszíne is, melyet sötétzöld csíkok és aranyozott díszítések tarkítanak. A zártszék­sorokat nyitott páholyok veszik körül, míg az erkélyszékek részben a páholyok fölött húzódnak végig, részint pedig a földszinti állóközönség fölött nyúlnak ki, nem éppen kellemes esernyőt képezve a különben is nagyon eldugott és sötétségre kárhoztatott nézőknek. Mind e helyiségek azonban annyira össze vannak zsúfolva, hogy látogatottabb előadásokkor aliglehet a rendet fenntartani, vagy új elkülönített bejáratokat kell készíttetni. Az álló közönség egy része már az első előadás alkalmával is a páholyok bejáratait torlaszolta el s így történt, hogy Jókai, yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy kit a »Szigetvári vértanúk« ycimy szigetvári vértanúk ycimy Szigetvári vértanúk ycimy szigetvári ycimy vértanúk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanúk ycimy ykodvegy első felvonása után zajosan éljenzett s látni kivánt a közönség, nem tudott szabadulni páholyától s csak kihajlással mondhatott köszönetet. Hasonló nehézségekkel jár az erkély- és zártszékekhez való eljutás. Sokan visszavonultak az első sikertelen ostrom után s maga Balázs Sándor, yszemelynevy balázs sándor yszemelynevy Balázs Sándor yszemelynevy balázs yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Balázs yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy kitől új darabot adtak elő, nem juthatott tovább az előcsarnoknál. Az előadás fél hétre volt kitűzve, de csak 7 órakor s ekkor is lecsendesülni nem akaró zajban vette kezdetét. A Himnusz ycimy himnusz ycimy Himnusz ycimy himnusz ycimy ycimy Himnusz ycimy ykodvegy első versszaka, melyet a körben felállított személyzet énekelt, a székét kereső közönség zúgása között veszett el s a távolabb állók még Erődi Béla yszemelynevy erődi béla yszemelynevy Erődi Béla yszemelynevy erődi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy prológját is alig hallhatták, noha előadója, Lukácsi Sándor, yszemelynevy lukácsi sándor yszemelynevy Lukácsi Sándor yszemelynevy lukácsi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy hangban és testmozgásban mindent elkövetett a megértetésére. A lassú mozgás csakis a »Szigetvári vértanúk« ycimy szigetvári vértanúk ycimy Szigetvári vértanúk ycimy szigetvári ycimy vértanúk ycimy ycimy Szigetvári ycimy vértanúk ycimy ykodvegy eljőadása alatt, Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy ykodvegy asszony megjelenésével ért véget, kit szűnni nem akaró tapsviharral üdvözöltek. A lelkesedés zaját mély csend váltotta fel és áhítatos némasággal hallgatták a nagy művésznőt, kit már csak ritka alkalmakkor tisztelhetünk a színpadon. Az előadás élénken folyt és Miklóssy yszemelynevy miklóssy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy miklóssy yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy ykodvegy (Zrínyi), yszerepy zrínyi yszerepy Zrínyi yszerepy zrínyi yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy ykodvegy Pifkó Lina yszemelynevy pifkó lina yszemelynevy Pifkó Lina yszemelynevy pifkó yszemelynevy lina yszemelynevy yszemelynevy Pifkó yszemelynevy Lina yszemelynevy ykodvegy (Mária), yszerepy mária yszerepy Mária yszerepy mária yszerepy yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Faludi Antal yszemelynevy faludi antal yszemelynevy Faludi Antal yszemelynevy faludi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Faludi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy (Juranics) yszerepy juranics yszerepy Juranics yszerepy juranics yszerepy yszerepy Juranics yszerepy ykodvegy és Toldi yszemelynevy toldi yszemelynevy Toldi yszemelynevy toldi yszemelynevy yszemelynevy Toldi yszemelynevy ykodvegy (Szelim) yszerepy szelim yszerepy Szelim yszerepy szelim yszerepy yszerepy Szelim yszerepy ykodvegy hasznavehető erőknek mutatkoztak. Balázs Sándor yszemelynevy balázs sándor yszemelynevy Balázs Sándor yszemelynevy balázs yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Balázs yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy vígjátéka, »A pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vízvezeték« ycimy a pesti vízvezeték ycimy A pesti vízvezeték ycimy a ycimy pesti ycimy vízvezeték ycimy ycimy A ycimy pesti ycimy vízvezeték ycimy ykodvegy elmés apróság. Közel eső meséje, élénk életképi jelenetek és Vízváry Gyula yszemelynevy vízváry gyula yszemelynevy Vízváry Gyula yszemelynevy vízváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vízváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy gazdag humorú játéka teszik élvezetessé. Tetszett »A leánykérők« ycimy a leánykérők ycimy A leánykérők ycimy a ycimy leánykérők ycimy ycimy A ycimy leánykérők ycimy ykodvegy c. »dalbokréta« is, melyet népdalainkból egy vékony mese még vékonyabb fonalával Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó alajos yszemelynevy Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Bogyó yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy kötött össze. Káldiné yszemelynevy káldine yszemelynevy Káldiné yszemelynevy káldine yszemelynevy yszemelynevy Káldiné yszemelynevy ykodvegy asszony és Kápolnai yszemelynevy kápolnai yszemelynevy Kápolnai yszemelynevy kápolnai yszemelynevy yszemelynevy Kápolnai yszemelynevy ykodvegy érzéssel dalolták népdalainkat. Végül ballet s allegorikus képlet volt, melyet azonban a feliratok dacára is bajos volt megérteni. A közönség azonban tapsolt jóakarólag.« — Nov. 2. »Molnár és leánya« ycimy molnár és leánya ycimy Molnár és leánya ycimy molnár ycimy és ycimy leánya ycimy ycimy Molnár ycimy és ycimy leánya ycimy ykodvegy (Kovács Berta); yszemelynevy kovács berta yszemelynevy Kovács Berta yszemelynevy kovács yszemelynevy berta yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy nov. 3. »Háromcsőrű kacsa«; ycimy háromcsőrű kacsa ycimy Háromcsőrű kacsa ycimy háromcsőrű ycimy kacsa ycimy ycimy Háromcsőrű ycimy kacsa ycimy ykodvegy nov. 4. »Szapáry Péter«, ycimy szapáry péter ycimy Szapáry Péter ycimy szapáry ycimy péter ycimy ycimy Szapáry ycimy Péter ycimy ykodvegy Birch-Pfeiffer S. yszemelynevy birch-pfeiffer s. yszemelynevy Birch-Pfeiffer S. yszemelynevy birch-pfeiffer yszemelynevy s. yszemelynevy yszemelynevy Birch-Pfeiffer yszemelynevy S. yszemelynevy ykodvegy színműve (Miklóssy, yszemelynevy miklóssy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy miklóssy yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy ykodvegy Császárné, yszemelynevy császárne yszemelynevy Császárné yszemelynevy császárne yszemelynevy yszemelynevy Császárné yszemelynevy ykodvegy Toldiné); yszemelynevy toldine yszemelynevy Toldiné yszemelynevy toldine yszemelynevy yszemelynevy Toldiné yszemelynevy ykodvegy nov.6. »A boldogult« ycimy a boldogult ycimy A boldogult ycimy a ycimy boldogult ycimy ycimy A ycimy boldogult ycimy ykodvegy és »Jobb és balpárt«; ycimy jobb és balpárt ycimy Jobb és balpárt ycimy jobb ycimy és ycimy balpárt ycimy ycimy Jobb ycimy és ycimy balpárt ycimy ykodvegy nov.7. »Szerelmi varázsital« ycimy szerelmi varázsital ycimy Szerelmi varázsital ycimy szerelmi ycimy varázsital ycimy ycimy Szerelmi ycimy varázsital ycimy ykodvegy és »Jobb és balpárt« ycimy jobb és balpárt ycimy Jobb és balpárt ycimy jobb ycimy és ycimy balpárt ycimy ycimy Jobb ycimy és ycimy balpárt ycimy ykodvegy c. darabok voltak műsoron. szin_III.0297.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Miklóssy-színház - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0297.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0297.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29161.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Miklóssy-színház

Szócikk: Miklóssy-színház Budapesten Miklóssy Gyula pesti színigazgató, aki társulatával 1872. júl. havában a Budai Színkörben működött, ez időben Pest városához folyamodott, hogy az István-téren, mai Klauzál-téren, a volt Carré-cirkusz helyén, ideiglenes, téli Népszínházat építhessen. Hat évre — 1878. végéig — engedélyezték neki a helyet. Az engedélyért 200 frtot tartozott fizetni a szegényalapra; évenként egy aranyat a tulajdonjog elismeréséül, továbbá minden évben egy-egy előadást tartani a Josephinum, a szegényház, leányárvaház és a tisztviselői nyugdíj javára. Az engedély lejártával tartozott a színházat hat hét alatt elhordani. Szept. 16-án volt a színház alapkőletétele. A »Szózat« eléneklésével kezdődött az ünnepély. Azután Gárdonyi Antal lépett a nemzetiszínű szövettel bevont szószékre s szép beszédben fejtegette az új színház hivatásait s kérte a közönség támogatását. Utána Erődi Béla olvasta fel alkalmi költeményét, majd a színház tagjai a »Himnuszt« énekelték, mialatt az alapkőletétel megtörtént. A nagyszámú közönség soraiban báró Orczy intendáns vezetésével a Nemzeti Színház tagjai, írók, művészek s a színházak barátai is megjelentek. Okt. 29-én kezdődtek a próbák. Okt. 30-án az ünnepélyes megnyitás programmja ez volt: »Himnusz«, Kölcseytől; »Prológ«, Erődi Bélától; »A szigetvári vértanúk« I. felv.; »A pesti vízvezeték«, eredeti vj. 1 felv.; »A leánykérés« eredeti dalbokréta 1 felv.; végül: »Nyelvében él , a nemzet!« Allegorikus némaképlet, színes tűzfénnyel világítva. A megnyitó előadásról a »Fővárosi Lapok« így ír: »Miklóssy színháza belülről igen kellemes benyomást tesz a nézőre. Kicsiny, de barátságos helyiség s elég arra, hogy kellő támogatás mellett, egy jól szervezett társulat szükségleteit fedezze. Tágas előcsarnokából középről a zártszékekhez, kétoldálról pedig a nyitott páholyokhoz és földszinti állóhelyekhez juthatni, míg az erkélyszéliekhez és ülőhelyekkel ellátott karzathoz eléggé széles és kényelmes lépcső vezet. A színház díszítésében az élénk vörös szín játszik főszerepet. Vörös kelméből készültek a tizenkét zártszéksor ülőhelyei, vörös díszítésű az udvari és miniszteri páholy, melyben Tóth Vilmos belügyért láttuk és vörös a mennyezet alapszíne is, melyet sötétzöld csíkok és aranyozott díszítések tarkítanak. A zártszék­sorokat nyitott páholyok veszik körül, míg az erkélyszékek részben a páholyok fölött húzódnak végig, részint pedig a földszinti állóközönség fölött nyúlnak ki, nem éppen kellemes esernyőt képezve a különben is nagyon eldugott és sötétségre kárhoztatott nézőknek. Mind e helyiségek azonban annyira össze vannak zsúfolva, hogy látogatottabb előadásokkor aliglehet a rendet fenntartani, vagy új elkülönített bejáratokat kell készíttetni. Az álló közönség egy része már az első előadás alkalmával is a páholyok bejáratait torlaszolta el s így történt, hogy Jókai, kit a »Szigetvári vértanúk« első felvonása után zajosan éljenzett s látni kivánt a közönség, nem tudott szabadulni páholyától s csak kihajlással mondhatott köszönetet. Hasonló nehézségekkel jár az erkély- és zártszékekhez való eljutás. Sokan visszavonultak az első sikertelen ostrom után s maga Balázs Sándor, kitől új darabot adtak elő, nem juthatott tovább az előcsarnoknál. Az előadás fél hétre volt kitűzve, de csak 7 órakor s ekkor is lecsendesülni nem akaró zajban vette kezdetét. A Himnusz első versszaka, melyet a körben felállított személyzet énekelt, a székét kereső közönség zúgása között veszett el s a távolabb állók még Erődi Béla prológját is alig hallhatták, noha előadója, Lukácsi Sándor, hangban és testmozgásban mindent elkövetett a megértetésére. A lassú mozgás csakis a »Szigetvári vértanúk« eljőadása alatt, Jókainé asszony megjelenésével ért véget, kit szűnni nem akaró tapsviharral üdvözöltek. A lelkesedés zaját mély csend váltotta fel és áhítatos némasággal hallgatták a nagy művésznőt, kit már csak ritka alkalmakkor tisztelhetünk a színpadon. Az előadás élénken folyt és Miklóssy (Zrínyi), Pifkó Lina (Mária), Faludi Antal (Juranics) és Toldi (Szelim) hasznavehető erőknek mutatkoztak. Balázs Sándor vígjátéka, »A pesti vízvezeték« elmés apróság. Közel eső meséje, élénk életképi jelenetek és Vízváry Gyula gazdag humorú játéka teszik élvezetessé. Tetszett »A leánykérők« c. »dalbokréta« is, melyet népdalainkból egy vékony mese még vékonyabb fonalával Bogyó Alajos kötött össze. Káldiné asszony és Kápolnai érzéssel dalolták népdalainkat. Végül ballet s allegorikus képlet volt, melyet azonban a feliratok dacára is bajos volt megérteni. A közönség azonban tapsolt jóakarólag.« — Nov. 2. »Molnár és leánya« (Kovács Berta); nov. 3. »Háromcsőrű kacsa«; nov. 4. »Szapáry Péter«, Birch-Pfeiffer S. színműve (Miklóssy, Császárné, Toldiné); nov.6. »A boldogult« és »Jobb és balpárt«; nov.7. »Szerelmi varázsital« és »Jobb és balpárt« c. darabok voltak műsoron. szin_III.0297.pdf III