Címszó: Mikszáth Kálmán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1849

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0304.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0304.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29172.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mikszáth Kálmán

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529172.htm

 

Szócikk: Mikszáth Kálmán a legjelentékenyebb és a külföldön is leginkább elterjedt magyar elbeszélők és humoristák egyike, Jókai Mór (személy) (információ)  kortársa, népszerűségének és sikereinek osztályosa; a magyar széppróza egyik legkiválóbb fejedelme: gyöngy a magyar kultúr-hegemónia koronájának ékkövei között. Mikszáth Kálmán (személy) (információ)  tulajdonképen nem volt színpadi-író, mégsem hagyható ki a színészet és színügyi lexikonból, mert nagyszerű írói megérzései, pompás humora, történeteinek plasticitása, regény-fejezeteinek fölvonásvégszerű csattanói, alakjainak biztos jellemzése, romantikája, szinte muzsikáló lyrája, egyszóval egész írói egyénisége is a színpadot érezteti minden jelentékenyebb írásművében. Szinte csodálatos, hogy sohase gondolt komolyan arra, hogy színdarabot írjon. Lehet, hogy ennek gyors termelőképessége, a magyar rajz megteremtésének kedvenc ápolása és a korabeli magyar színpadirodalom többé-kevésbé kezdetleges infantilitása, kothurnusos nehézkessége, pályájának súlyos kezdeti nehézségei, hírlapírói elfoglaltságai, képviselői méltósága (amely a nyolcvanas években még joggal idegenkedhetett a rivalda előtt való pukedlizéstől), tartották vissza attól, hogy színdarabokat is írjon. És mégis, leginkább színdarabokat írt anélkül, hogy amit írt, azt a színpad számára írta volna. Ha ezt az állításomat bizonyítanom kellene, elsősorban arra emlékeztetnék, hogy egy nevezetesebb Mikszáth-ötlet (személy) (információ)  élvezése után több a szokványos tetszésnél az az érzés, ami az olvasót eltölti. Ott, ahol Mikszáth (személy) (információ)  a hatalmába kerít bennünket, ott nemcsak kacagni, nemcsak elérzékenyülni, nemcsak lelkesedni vagyunk kénytelenek, hanem tapsolni szeretnénk, mintha csak színházban ülnénk a nézőtéren! És valóban, a legnemesebben szórakoztató pompás színház a Mikszáth (személy) (információ)  írói zsenije, amely a kaszát vásárló parasztot, Prakovszky, (szerep) a siket kovácsot, Lapaj, (szerep) a híres dudás történetét, Mácsik, (szerep) a nagy erejűt, A jó palócokat, (cím) A tót atyafiakat (cím) és sok-sok más, húsból és vérből való alakot és történeteket állított az olvasó elé. Csak ki kell ragadni ebből az írói csodálatos kincsesházból egy-egy párjelenetet és már kezdődhetik is a legkellemesebb, legnemesebb színpadi produkció, amelynek a súgója, írója, rendezője, díszlettervezője a Mikszáth Kálmán (személy) (információ)  zsenije. Ennek a helyes átérzése sugalja a magyar színésznek azt az okos vállalkozást, amikor pld. rádióbeli fölolvasásra, műsoros hangversenyre rendszerint valamely Mikszáth-jelenetet, (személy) (információ)  novellát, rajzot, regény-részletet stb. vesz elő a könyvtárak polcáról. Mikszáth Kálmánnak, (személy) (információ)  az irodalom »nagy palócának« megyebeli, nógrádi (megye) földije, az egyénileg is kiváló színművész: Szerémy Zoltán (személy) (információ)  kezdte kultiválni ezeket a színpadosított Mikszáth-párbeszédeket, (személy) (információ)  még pedig az ügyes-bajos emberrel stb. az országos Mikszáth-jubileumon. (személy) (információ)  Azután a színpadi adaptőrök is »felfedezték« Mikszáth Kálmán (személy) (információ)  ízes, pompás írói egyéniségét a magyar színpadok számára. Elsőnek a »Szent Péter esernyője« (cím) (információ)  foglalta el győzelmesen a Magyar Színház (intézmény) (információ)  színpadát és állandóan telt nézőterének szívét. Ugyanez a dramatizált Mikszáth-regény (személy) (információ)  szerepelt az első magyar filmek között is és bizonyára még ma is műsoron tarthatná magát, ha nem rongyolódott volna el a sok ideig és igen sok előadáson lepergetett film, amelynek nagy sikere volt, még Mikszáth (személy) (információ)  legerősebb oldala, a párbeszédek zamata és hallható humora nélkül is. Azután jött a »Noszty-fiú esete a Tóth Marival«, (cím) amely majdnem egy egész színházi szezonon át uralta a Vígszínház (intézmény) (információ)  akkori (háború utáni) műsorát, pedig ez is inkább keret-darabbá lett a dramatizálásban, semhogy maradéktalanul adta volna vissza Mikszáth (személy) (információ)  klasszikus értékeit: a humort, a tökéletes jellem-ábrázolást, a költői igazságszolgáltatás megnyugtató befejezését és mindazt a mikszáthi (személy) (információ)  magyar ízt, amelyet utánzó epigonok föl nem érhetnek. Aztán jött a »Besztercze ostroma«, (cím) amely legkevésbé való ugyan színpadra, mert cervantesi (személy) (információ)  akaratlan reminiscenciái kiirthatatlanok a színházi néző gyerekkori emlékeiből és helyzetkomikuma kétszeresen kesernyés a színpadról látva; de még ez a félrefogott átültetés sem árthat a Mikszáth (személy) (információ)  nagy népszerűségének. Jönni fognak a többi Mikszáthok (személy) (információ)  és (a Szelistyei asszonyokból (cím) vígoperát írtak és Bécsben, (ország) Grácban (ország) is bemutatták) csak akadjon végre avatott kéz, amely a »Fekete város«-ból, (cím) (információ)  a »Különös házasság«-ból, (cím) »Akli Miklós« (cím) romantikus históriájából, a »Fekete kakas«-ból, (cím) (információ)  az »Eladó földbirtok«-ból (cím) és megannyi nagyszerű Mikszáth-elbeszélésből (személy) (információ)  és regényből megcsinálja Mikszáth (személy) (információ)  színpadi sikereit. A »Vén gazember« (cím) (információ)  Nemzeti Színházi (intézmény) (információ)  térfoglalása is jelentékeny bizonyságtétel amellett, hogy Mikszáth (személy) (információ)  minden szépírói alkotása tökéletesen színszerű és amíg a színésznek magának is gyönyörűsége a Mikszáth (személy) (információ)  alakjaival való nemesebb értelemben vett színjátszás, addig a közönség élvezettel szívja magába az életigazság és humor mikszáthi (személy) (információ)  magyarságát. Ha pedig méltó dramaturg veti rá a szemeit Mikszáth (személy) (információ)  »Új Zrinyiász«-ára, (cím) akkor csodálatos szenzációval fog kivirágzani a magyar színpadon egy új műfaj: a szatirikus drámai revü, amelyből, ha csekélyebb arányokban is, mert csupán a magyar glóbus területére leszűkítve is, Madách (személy) (információ)  zsenijére emlékeztető grandiózitások érezhetők. Mikszáth Kálmán (személy) (információ)  életrajza a legcsodálatosabb vegyüléke a zseni megpróbáltatásainak, amelyek kiérlelik a képességeket és az istenáldotta tehetségeket. Nógrád megyéből (megye) indult, Szklabonyán (megye) született, 1849. (időpont) jan. 16-án. Atyja, kis-csoltói (megye) Mikszáth János, (személy) (információ)  jómódú kisnemes volt; anyja a magyar nőemancipáció kiválóságával (Veres Pálnéval) (személy) (információ)  volt közeli rokonságban és farádi (megye) Veres Pálnénak (személy) (információ)  hívták. A fiatal Mikszáth (személy) (információ)  nagyrészt Rimaszombatban (megye) járta iskoláit, noha Selmecen (megye) maturált és 1868-ban (időpont) már Pestre (Budapest) ment jogásznak. A jogot elvégezvén, újból hazament Nógrádba (megye) és miközben mint megyei esküdt működött, éber érzékkel figyelte a megyei társadalom szines furcsaságait. Ekkor kezdett írni, még pedig romantikus és humoros rajzokat. Első elbeszélése, amelyből már itt-ott az oroszlánkörmök is kilátszanak, a »Fővárosi Lapok«-ban (intézmény) (információ)  1872-ben (időpont) jelent meg, »A batyus zsidó lánya« (cím) címmel. A következő évben szüleit elvesztvén, falusi gazda akart lenni. Ebben azonban akadályozva lévén, a megyei tisztújításon aljegyzőségre pályázott, de a magyar irodalom szerencséjére elbukott és Pestre (Budapest) jött írói szerencséjét kipróbálni. Vigasztalására minden komoly tehetségnek, Mikszáth (személy) (információ)  nagyon nehezen boldogult eleinte az írói pályán. Zsenge írásaiból alig-alig tudott megélni, úgy hogy vállalnia kellett az újságírás keresztjét is, hogy éhen ne pusztuljon. »Elbeszélések« (cím) c. első kötete (1874.) (időpont) semmi tetszést sem keltett. Szinte-szinte végleg elkedvetlenedett már a neki térdigérő írókkal való keserves vetélkedésben, amikor jósorsa Szegedre (megye) vitte. Ott a »Szegedi Napló«-nál (intézmény) (információ)  és a nagy árvizet követő mozgalmas, rekonstrukciós életben végre — tehát közel 30 éves korában — magára talált. Karcolataibán kiönthette pompás humorát Tisza Lajos gróf (személy) (információ)  »udvara« körül, megírván a királyi biztosság tarka alakjait. Majd a »Szegedi Napló« (intézmény) (információ)  kiadója, Bába Sándor (személy) ösztönzésére megírta a »Tót atyafiak« (cím) első mikszáthi (személy) (információ)  kötetét, amelynek országos sikere volt. Azután már nem is maradhatott sokáig a jó vidéken. Egymásután hívták a kiadók és szerkesztőségek Budapestre. (Budapest) Itt csakhamar megírta »A jó palócok«-at, (cím) majd mint az »Ország-Világ« (intézmény) segédszerkesztője működött. Csakhamar a »Pesti Hirlap« (intézmény) (információ)  nyerte meg munkatársául és itt kezdte írni »A tisztelt ház« (cím) című, országosan kedvelt pompás karcolatait. Irodalmi munkásságának eredményei közé számítható, hogy 1882-ben (időpont) a Petőfi- (személy) (információ)  és Kisfaludy - Társaság (intézmény) (információ)  tagjai közé választotta. Ezt az Akadémia (intézmény) (információ)  is betetőzte Mikszáth (személy) (információ)  megválasztatásával. Ugyanezen évben képviselő is lett és feleségül vette Mauks Ilonát, (személy) a balassagyarmati (megye) központi főszolgabíró leányát. Három fia született ebből a házasságból, de ma már csak egy van életben. Munkái, iratai mintegy harminc kötetre tehetők és sok idegen nyelvre van lefordítva, akár csak a Jókai (személy) (információ)  írásai. Svédre (nyelv) maga Oszkár svéd király (személy) fordította Mikszáthot. (személy) (információ)  Negyvenéves írói jubileumát 1910-ben (időpont) ülte meg az ország nagy fénnyel. Nemzeti ajándékul megvették neki a család ősi birtokát, Szklabonyát, (megye) amelyet a nagy elbeszélő nevéről Mikszáthfalvának (személy) neveztek el. A sok fiatalkori küzdelem időelőtt sírbavitte a magyar irodalom e kiválóságát és pedig ugyanabban az évben, amikor az országos elismerés jutott neki elégtételül. (Liptay Károly.) (személy) (információ)  szin_III.0304.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mikszáth Kálmán címszóvég 29172 Szócikk: Mikszáth Kálmán a legjelentékenyebb és a külföldön is leginkább elterjedt magyar elbeszélők és humoristák egyike, Jókai Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy kortársa, népszerűségének és sikereinek osztályosa; a magyar széppróza egyik legkiválóbb fejedelme: gyöngy a magyar kultúr-hegemónia koronájának ékkövei között. Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth kálmán yszemelynevy Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy tulajdonképen nem volt színpadi-író, mégsem hagyható ki a színészet és színügyi lexikonból, mert nagyszerű írói megérzései, pompás humora, történeteinek plasticitása, regény-fejezeteinek fölvonásvégszerű csattanói, alakjainak biztos jellemzése, romantikája, szinte muzsikáló lyrája, egyszóval egész írói egyénisége is a színpadot érezteti minden jelentékenyebb írásművében. Szinte csodálatos, hogy sohase gondolt komolyan arra, hogy színdarabot írjon. Lehet, hogy ennek gyors termelőképessége, a magyar rajz megteremtésének kedvenc ápolása és a korabeli magyar színpadirodalom többé-kevésbé kezdetleges infantilitása, kothurnusos nehézkessége, pályájának súlyos kezdeti nehézségei, hírlapírói elfoglaltságai, képviselői méltósága (amely a nyolcvanas években még joggal idegenkedhetett a rivalda előtt való pukedlizéstől), tartották vissza attól, hogy színdarabokat is írjon. És mégis, leginkább színdarabokat írt anélkül, hogy amit írt, azt a színpad számára írta volna. Ha ezt az állításomat bizonyítanom kellene, elsősorban arra emlékeztetnék, hogy egy nevezetesebb Mikszáth-ötlet yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy élvezése után több a szokványos tetszésnél az az érzés, ami az olvasót eltölti. Ott, ahol Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy a hatalmába kerít bennünket, ott nemcsak kacagni, nemcsak elérzékenyülni, nemcsak lelkesedni vagyunk kénytelenek, hanem tapsolni szeretnénk, mintha csak színházban ülnénk a nézőtéren! És valóban, a legnemesebben szórakoztató pompás színház a Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy írói zsenije, amely a kaszát vásárló parasztot, Prakovszky, yszerepy prakovszky yszerepy Prakovszky yszerepy prakovszky yszerepy yszerepy Prakovszky yszerepy ykodvegy a siket kovácsot, Lapaj, yszerepy lapaj yszerepy Lapaj yszerepy lapaj yszerepy yszerepy Lapaj yszerepy ykodvegy a híres dudás történetét, Mácsik, yszerepy mácsik yszerepy Mácsik yszerepy mácsik yszerepy yszerepy Mácsik yszerepy ykodvegy a nagy erejűt, A jó palócokat, ycimy a jó palócok ycimy A jó palócok ycimy a ycimy jó ycimy palócok ycimy ycimy A ycimy jó ycimy palócok ycimy ykodvegy A tót atyafiakat ycimy a tót atyafiak ycimy A tót atyafiak ycimy a ycimy tót ycimy atyafiak ycimy ycimy A ycimy tót ycimy atyafiak ycimy ykodvegy és sok-sok más, húsból és vérből való alakot és történeteket állított az olvasó elé. Csak ki kell ragadni ebből az írói csodálatos kincsesházból egy-egy párjelenetet és már kezdődhetik is a legkellemesebb, legnemesebb színpadi produkció, amelynek a súgója, írója, rendezője, díszlettervezője a Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth kálmán yszemelynevy Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy zsenije. Ennek a helyes átérzése sugalja a magyar színésznek azt az okos vállalkozást, amikor pld. rádióbeli fölolvasásra, műsoros hangversenyre rendszerint valamely Mikszáth-jelenetet, yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy novellát, rajzot, regény-részletet stb. vesz elő a könyvtárak polcáról. Mikszáth Kálmánnak, yszemelynevy mikszáth kálmán yszemelynevy Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy az irodalom »nagy palócának« megyebeli, nógrádi ytelepulesy nógrád ytelepulesy nógrád ymegyey nógrád megye ykodvegy földije, az egyénileg is kiváló színművész: Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy zoltán yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy kezdte kultiválni ezeket a színpadosított Mikszáth-párbeszédeket, yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy még pedig az ügyes-bajos emberrel stb. az országos Mikszáth-jubileumon. yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy Azután a színpadi adaptőrök is »felfedezték« Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth kálmán yszemelynevy Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy ízes, pompás írói egyéniségét a magyar színpadok számára. Elsőnek a »Szent Péter esernyője« ycimy szent péter esernyője ycimy Szent Péter esernyője ycimy szent ycimy péter ycimy esernyője ycimy ycimy Szent ycimy Péter ycimy esernyője ycimy ykodvegy foglalta el győzelmesen a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy színpadát és állandóan telt nézőterének szívét. Ugyanez a dramatizált Mikszáth-regény yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy szerepelt az első magyar filmek között is és bizonyára még ma is műsoron tarthatná magát, ha nem rongyolódott volna el a sok ideig és igen sok előadáson lepergetett film, amelynek nagy sikere volt, még Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy legerősebb oldala, a párbeszédek zamata és hallható humora nélkül is. Azután jött a »Noszty-fiú esete a Tóth Marival«, ycimy noszty-fiú esete a tóth marival ycimy Noszty-fiú esete a Tóth Marival ycimy noszty-fiú ycimy esete ycimy a ycimy tóth ycimy marival ycimy ycimy Noszty-fiú ycimy esete ycimy a ycimy Tóth ycimy Ma amely majdnem egy egész színházi szezonon át uralta a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy akkori (háború utáni) műsorát, pedig ez is inkább keret-darabbá lett a dramatizálásban, semhogy maradéktalanul adta volna vissza Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy klasszikus értékeit: a humort, a tökéletes jellem-ábrázolást, a költői igazságszolgáltatás megnyugtató befejezését és mindazt a mikszáthi yszemelynevy mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy mikszáth yszemelynevy ykodvegy magyar ízt, amelyet utánzó epigonok föl nem érhetnek. Aztán jött a »Besztercze ostroma«, ycimy besztercze ostroma ycimy Besztercze ostroma ycimy besztercze ycimy ostroma ycimy ycimy Besztercze ycimy ostroma ycimy ykodvegy amely legkevésbé való ugyan színpadra, mert cervantesi yszemelynevy cervantes yszemelynevy cervantes yszemelynevy cervantes yszemelynevy yszemelynevy cervantes yszemelynevy ykodvegy akaratlan reminiscenciái kiirthatatlanok a színházi néző gyerekkori emlékeiből és helyzetkomikuma kétszeresen kesernyés a színpadról látva; de még ez a félrefogott átültetés sem árthat a Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy nagy népszerűségének. Jönni fognak a többi Mikszáthok yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy és (a Szelistyei asszonyokból ycimy szelistyei asszonyok ycimy Szelistyei asszonyok ycimy szelistyei ycimy asszonyok ycimy ycimy Szelistyei ycimy asszonyok ycimy ykodvegy vígoperát írtak és Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Grácban ytelepulesy grác ytelepulesy Grác yorszagy Ausztria ykodvegy is bemutatták) csak akadjon végre avatott kéz, amely a »Fekete város«-ból, ycimy fekete város ycimy Fekete város ycimy fekete ycimy város ycimy ycimy Fekete ycimy város ycimy ykodvegy a »Különös házasság«-ból, ycimy különös házasság ycimy Különös házasság ycimy különös ycimy házasság ycimy ycimy Különös ycimy házasság ycimy ykodvegy »Akli Miklós« ycimy akli miklós ycimy Akli Miklós ycimy akli ycimy miklós ycimy ycimy Akli ycimy Miklós ycimy ykodvegy romantikus históriájából, a »Fekete kakas«-ból, ycimy fekete kakas ycimy Fekete kakas ycimy fekete ycimy kakas ycimy ycimy Fekete ycimy kakas ycimy ykodvegy az »Eladó földbirtok«-ból ycimy eladó földbirtok ycimy Eladó földbirtok ycimy eladó ycimy földbirtok ycimy ycimy Eladó ycimy földbirtok ycimy ykodvegy és megannyi nagyszerű Mikszáth-elbeszélésből yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy és regényből megcsinálja Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy színpadi sikereit. A »Vén gazember« ycimy vén gazember ycimy Vén gazember ycimy vén ycimy gazember ycimy ycimy Vén ycimy gazember ycimy ykodvegy Nemzeti Színházi yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy térfoglalása is jelentékeny bizonyságtétel amellett, hogy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy minden szépírói alkotása tökéletesen színszerű és amíg a színésznek magának is gyönyörűsége a Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy alakjaival való nemesebb értelemben vett színjátszás, addig a közönség élvezettel szívja magába az életigazság és humor mikszáthi yszemelynevy mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy mikszáth yszemelynevy ykodvegy magyarságát. Ha pedig méltó dramaturg veti rá a szemeit Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy »Új Zrinyiász«-ára, ycimy új zrinyiász ycimy Új Zrinyiász ycimy új ycimy zrinyiász ycimy ycimy Új ycimy Zrinyiász ycimy ykodvegy akkor csodálatos szenzációval fog kivirágzani a magyar színpadon egy új műfaj: a szatirikus drámai revü, amelyből, ha csekélyebb arányokban is, mert csupán a magyar glóbus területére leszűkítve is, Madách yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy zsenijére emlékeztető grandiózitások érezhetők. Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth kálmán yszemelynevy Mikszáth Kálmán yszemelynevy mikszáth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy életrajza a legcsodálatosabb vegyüléke a zseni megpróbáltatásainak, amelyek kiérlelik a képességeket és az istenáldotta tehetségeket. Nógrád megyéből ytelepulesy nógrád megye ytelepulesy Nógrád megyé ymegyey nógrád megye ykodvegy indult, Szklabonyán ytelepulesy szklabonya ytelepulesy Szklabonyá ymegyey nógrád megye ykodvegy született, 1849. jan. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 16-án. Atyja, kis-csoltói ytelepulesy kis-csoltó ytelepulesy kis-csoltó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Mikszáth János, yszemelynevy mikszáth jános yszemelynevy Mikszáth János yszemelynevy mikszáth yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy jómódú kisnemes volt; anyja a magyar nőemancipáció kiválóságával (Veres Pálnéval) yszemelynevy veres pálne yszemelynevy Veres Pálné yszemelynevy veres yszemelynevy pálne yszemelynevy yszemelynevy Veres yszemelynevy Pálné yszemelynevy ykodvegy volt közeli rokonságban és farádi ytelepulesy farád ytelepulesy farád ymegyey sopron megye ykodvegy Veres Pálnénak yszemelynevy veres pálne yszemelynevy Veres Pálné yszemelynevy veres yszemelynevy pálne yszemelynevy yszemelynevy Veres yszemelynevy Pálné yszemelynevy ykodvegy hívták. A fiatal Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy nagyrészt Rimaszombatban ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy járta iskoláit, noha Selmecen ytelepulesy selmec ytelepulesy Selmec ymegyey hont megye ykodvegy maturált és 1868-ban xevtizedx 1865 már xtalanevtizedx 1875 Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ment jogásznak. A jogot elvégezvén, újból hazament Nógrádba ytelepulesy nógrád ytelepulesy Nógrád ymegyey nógrád megye ykodvegy és miközben mint megyei esküdt működött, éber érzékkel figyelte a megyei társadalom szines furcsaságait. Ekkor kezdett írni, még pedig romantikus és humoros rajzokat. Első elbeszélése, amelyből már itt-ott az oroszlánkörmök is kilátszanak, a »Fővárosi Lapok«-ban yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy 1872-ben xevtizedx 1875 jelent meg, »A batyus zsidó lánya« ycimy a batyus zsidó lánya ycimy A batyus zsidó lánya ycimy a ycimy batyus ycimy zsidó ycimy lánya ycimy ycimy A ycimy batyus ycimy zsidó ycimy lánya ycimy ykodvegy címmel. A következő évben szüleit elvesztvén, falusi gazda akart lenni. Ebben azonban akadályozva lévén, a megyei tisztújításon aljegyzőségre pályázott, de a magyar irodalom szerencséjére elbukott és Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött írói szerencséjét kipróbálni. Vigasztalására minden komoly tehetségnek, Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy nagyon nehezen boldogult eleinte az írói pályán. Zsenge írásaiból alig-alig tudott megélni, úgy hogy vállalnia kellett az újságírás keresztjét is, hogy éhen ne pusztuljon. »Elbeszélések« ycimy elbeszélések ycimy Elbeszélések ycimy elbeszélések ycimy ycimy Elbeszélések ycimy ykodvegy c. első kötete (1874.) semmi xtalanevtizedx 1885 tetszést sem keltett. Szinte-szinte végleg elkedvetlenedett már a neki térdigérő írókkal való keserves vetélkedésben, amikor jósorsa Szegedre ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy vitte. Ott a »Szegedi Napló«-nál yintezmenyy szegedi napló yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy és a nagy árvizet követő mozgalmas, rekonstrukciós életben végre — tehát közel 30 éves korában — magára talált. Karcolataibán kiönthette pompás humorát Tisza Lajos gróf yszemelynevy tisza lajos gróf yszemelynevy Tisza Lajos gróf yszemelynevy tisza yszemelynevy lajos yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Tisza yszemelynevy Lajos yszemelynevy gróf yszemelynevy yk »udvara« körül, megírván a királyi biztosság tarka alakjait. Majd a »Szegedi Napló« yintezmenyy szegedi napló yintezmenyy Szegedi yintezmenyy szegedi yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Szegedi yintezmenyy ykodvegy kiadója, Bába Sándor yszemelynevy bába sándor yszemelynevy Bába Sándor yszemelynevy bába yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bába yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy ösztönzésére megírta a »Tót atyafiak« ycimy tót atyafiak ycimy Tót atyafiak ycimy tót ycimy atyafiak ycimy ycimy Tót ycimy atyafiak ycimy ykodvegy első mikszáthi yszemelynevy mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy mikszáth yszemelynevy ykodvegy kötetét, amelynek országos sikere volt. Azután már nem is maradhatott sokáig a jó vidéken. Egymásután hívták a kiadók és szerkesztőségek Budapestre. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Itt csakhamar megírta »A jó palócok«-at, ycimy a jó palócok ycimy A jó palócok ycimy a ycimy jó ycimy palócok ycimy ycimy A ycimy jó ycimy palócok ycimy ykodvegy majd mint az »Ország-Világ« yintezmenyy ország-világ yintezmenyy Ország-V yintezmenyy ország-világ yintezmenyy yintezmenyy Ország-V yintezmenyy ykodvegy segédszerkesztője működött. Csakhamar a »Pesti Hirlap« yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy nyerte meg munkatársául és itt kezdte írni »A tisztelt ház« ycimy a tisztelt ház ycimy A tisztelt ház ycimy a ycimy tisztelt ycimy ház ycimy ycimy A ycimy tisztelt ycimy ház ycimy ykodvegy című, országosan kedvelt pompás karcolatait. Irodalmi munkásságának eredményei közé számítható, hogy 1882-ben xevtizedx 1885 a xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Petőfi- yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy és Kisfaludy - Társaság yintezmenyy kisfaludy - társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy tagjai közé választotta. Ezt az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy is betetőzte Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy megválasztatásával. Ugyanezen évben képviselő is lett és feleségül vette Mauks Ilonát, yszemelynevy mauks ilona yszemelynevy Mauks Iloná yszemelynevy mauks yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Mauks yszemelynevy Iloná yszemelynevy ykodvegy a balassagyarmati ytelepulesy balassagyarmat ytelepulesy balassagyarmat ymegyey nógrád megye ykodvegy központi főszolgabíró leányát. Három fia született ebből a házasságból, de ma már csak egy van életben. Munkái, iratai mintegy harminc kötetre tehetők és sok idegen nyelvre van lefordítva, akár csak a Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy írásai. Svédre ynyelvy svéd ynyelvy Svéd ynyelvy svéd ynyelvy ynyelvy Svéd ynyelvy ykodvegy maga Oszkár svéd király yszemelynevy oszkár svéd király yszemelynevy Oszkár svéd király yszemelynevy oszkár yszemelynevy svéd yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Oszkár yszemelynevy svéd yszemelynevy király yszemel fordította Mikszáthot. yszemelynevy mikszáth yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy mikszáth yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy ykodvegy Negyvenéves írói jubileumát 1910-ben xevtizedx 1915 ülte xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 meg az ország nagy fénnyel. Nemzeti ajándékul megvették neki a család ősi birtokát, Szklabonyát, ytelepulesy szklabonya ytelepulesy Szklabonyá ymegyey nógrád megye ykodvegy amelyet a nagy elbeszélő nevéről Mikszáthfalvának yszemelynevy mikszáthfalva yszemelynevy Mikszáthfalvá yszemelynevy mikszáthfalva yszemelynevy yszemelynevy Mikszáthfalvá yszemelynevy ykodvegy neveztek el. A sok fiatalkori küzdelem időelőtt sírbavitte a magyar irodalom e kiválóságát és pedig ugyanabban az évben, amikor az országos elismerés jutott neki elégtételül. (Liptay Károly.) yszemelynevy liptay károly yszemelynevy Liptay Károly yszemelynevy liptay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy liptay károly szin_III.0304.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mikszáth Kálmán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1849

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0304.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0304.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29172.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mikszáth Kálmán

Szócikk: Mikszáth Kálmán a legjelentékenyebb és a külföldön is leginkább elterjedt magyar elbeszélők és humoristák egyike, Jókai Mór kortársa, népszerűségének és sikereinek osztályosa; a magyar széppróza egyik legkiválóbb fejedelme: gyöngy a magyar kultúr-hegemónia koronájának ékkövei között. Mikszáth Kálmán tulajdonképen nem volt színpadi-író, mégsem hagyható ki a színészet és színügyi lexikonból, mert nagyszerű írói megérzései, pompás humora, történeteinek plasticitása, regény-fejezeteinek fölvonásvégszerű csattanói, alakjainak biztos jellemzése, romantikája, szinte muzsikáló lyrája, egyszóval egész írói egyénisége is a színpadot érezteti minden jelentékenyebb írásművében. Szinte csodálatos, hogy sohase gondolt komolyan arra, hogy színdarabot írjon. Lehet, hogy ennek gyors termelőképessége, a magyar rajz megteremtésének kedvenc ápolása és a korabeli magyar színpadirodalom többé-kevésbé kezdetleges infantilitása, kothurnusos nehézkessége, pályájának súlyos kezdeti nehézségei, hírlapírói elfoglaltságai, képviselői méltósága (amely a nyolcvanas években még joggal idegenkedhetett a rivalda előtt való pukedlizéstől), tartották vissza attól, hogy színdarabokat is írjon. És mégis, leginkább színdarabokat írt anélkül, hogy amit írt, azt a színpad számára írta volna. Ha ezt az állításomat bizonyítanom kellene, elsősorban arra emlékeztetnék, hogy egy nevezetesebb Mikszáth-ötlet élvezése után több a szokványos tetszésnél az az érzés, ami az olvasót eltölti. Ott, ahol Mikszáth a hatalmába kerít bennünket, ott nemcsak kacagni, nemcsak elérzékenyülni, nemcsak lelkesedni vagyunk kénytelenek, hanem tapsolni szeretnénk, mintha csak színházban ülnénk a nézőtéren! És valóban, a legnemesebben szórakoztató pompás színház a Mikszáth írói zsenije, amely a kaszát vásárló parasztot, Prakovszky, a siket kovácsot, Lapaj, a híres dudás történetét, Mácsik, a nagy erejűt, A jó palócokat, A tót atyafiakat és sok-sok más, húsból és vérből való alakot és történeteket állított az olvasó elé. Csak ki kell ragadni ebből az írói csodálatos kincsesházból egy-egy párjelenetet és már kezdődhetik is a legkellemesebb, legnemesebb színpadi produkció, amelynek a súgója, írója, rendezője, díszlettervezője a Mikszáth Kálmán zsenije. Ennek a helyes átérzése sugalja a magyar színésznek azt az okos vállalkozást, amikor pld. rádióbeli fölolvasásra, műsoros hangversenyre rendszerint valamely Mikszáth-jelenetet, novellát, rajzot, regény-részletet stb. vesz elő a könyvtárak polcáról. Mikszáth Kálmánnak, az irodalom »nagy palócának« megyebeli, nógrádi földije, az egyénileg is kiváló színművész: Szerémy Zoltán kezdte kultiválni ezeket a színpadosított Mikszáth-párbeszédeket, még pedig az ügyes-bajos emberrel stb. az országos Mikszáth-jubileumon. Azután a színpadi adaptőrök is »felfedezték« Mikszáth Kálmán ízes, pompás írói egyéniségét a magyar színpadok számára. Elsőnek a »Szent Péter esernyője« foglalta el győzelmesen a Magyar Színház színpadát és állandóan telt nézőterének szívét. Ugyanez a dramatizált Mikszáth-regény szerepelt az első magyar filmek között is és bizonyára még ma is műsoron tarthatná magát, ha nem rongyolódott volna el a sok ideig és igen sok előadáson lepergetett film, amelynek nagy sikere volt, még Mikszáth legerősebb oldala, a párbeszédek zamata és hallható humora nélkül is. Azután jött a »Noszty-fiú esete a Tóth Marival«, amely majdnem egy egész színházi szezonon át uralta a Vígszínház akkori (háború utáni) műsorát, pedig ez is inkább keret-darabbá lett a dramatizálásban, semhogy maradéktalanul adta volna vissza Mikszáth klasszikus értékeit: a humort, a tökéletes jellem-ábrázolást, a költői igazságszolgáltatás megnyugtató befejezését és mindazt a mikszáthi magyar ízt, amelyet utánzó epigonok föl nem érhetnek. Aztán jött a »Besztercze ostroma«, amely legkevésbé való ugyan színpadra, mert cervantesi akaratlan reminiscenciái kiirthatatlanok a színházi néző gyerekkori emlékeiből és helyzetkomikuma kétszeresen kesernyés a színpadról látva; de még ez a félrefogott átültetés sem árthat a Mikszáth nagy népszerűségének. Jönni fognak a többi Mikszáthok és (a Szelistyei asszonyokból vígoperát írtak és Bécsben, Grácban is bemutatták) csak akadjon végre avatott kéz, amely a »Fekete város«-ból, a »Különös házasság«-ból, »Akli Miklós« romantikus históriájából, a »Fekete kakas«-ból, az »Eladó földbirtok«-ból és megannyi nagyszerű Mikszáth-elbeszélésből és regényből megcsinálja Mikszáth színpadi sikereit. A »Vén gazember« Nemzeti Színházi térfoglalása is jelentékeny bizonyságtétel amellett, hogy Mikszáth minden szépírói alkotása tökéletesen színszerű és amíg a színésznek magának is gyönyörűsége a Mikszáth alakjaival való nemesebb értelemben vett színjátszás, addig a közönség élvezettel szívja magába az életigazság és humor mikszáthi magyarságát. Ha pedig méltó dramaturg veti rá a szemeit Mikszáth »Új Zrinyiász«-ára, akkor csodálatos szenzációval fog kivirágzani a magyar színpadon egy új műfaj: a szatirikus drámai revü, amelyből, ha csekélyebb arányokban is, mert csupán a magyar glóbus területére leszűkítve is, Madách zsenijére emlékeztető grandiózitások érezhetők. Mikszáth Kálmán életrajza a legcsodálatosabb vegyüléke a zseni megpróbáltatásainak, amelyek kiérlelik a képességeket és az istenáldotta tehetségeket. Nógrád megyéből indult, Szklabonyán született, 1849. jan. 16-án. Atyja, kis-csoltói Mikszáth János, jómódú kisnemes volt; anyja a magyar nőemancipáció kiválóságával (Veres Pálnéval) volt közeli rokonságban és farádi Veres Pálnénak hívták. A fiatal Mikszáth nagyrészt Rimaszombatban járta iskoláit, noha Selmecen maturált és 1868-ban már Pestre ment jogásznak. A jogot elvégezvén, újból hazament Nógrádba és miközben mint megyei esküdt működött, éber érzékkel figyelte a megyei társadalom szines furcsaságait. Ekkor kezdett írni, még pedig romantikus és humoros rajzokat. Első elbeszélése, amelyből már itt-ott az oroszlánkörmök is kilátszanak, a »Fővárosi Lapok«-ban 1872-ben jelent meg, »A batyus zsidó lánya« címmel. A következő évben szüleit elvesztvén, falusi gazda akart lenni. Ebben azonban akadályozva lévén, a megyei tisztújításon aljegyzőségre pályázott, de a magyar irodalom szerencséjére elbukott és Pestre jött írói szerencséjét kipróbálni. Vigasztalására minden komoly tehetségnek, Mikszáth nagyon nehezen boldogult eleinte az írói pályán. Zsenge írásaiból alig-alig tudott megélni, úgy hogy vállalnia kellett az újságírás keresztjét is, hogy éhen ne pusztuljon. »Elbeszélések« c. első kötete (1874.) semmi tetszést sem keltett. Szinte-szinte végleg elkedvetlenedett már a neki térdigérő írókkal való keserves vetélkedésben, amikor jósorsa Szegedre vitte. Ott a »Szegedi Napló«-nál és a nagy árvizet követő mozgalmas, rekonstrukciós életben végre — tehát közel 30 éves korában — magára talált. Karcolataibán kiönthette pompás humorát Tisza Lajos gróf »udvara« körül, megírván a királyi biztosság tarka alakjait. Majd a »Szegedi Napló« kiadója, Bába Sándor ösztönzésére megírta a »Tót atyafiak« első mikszáthi kötetét, amelynek országos sikere volt. Azután már nem is maradhatott sokáig a jó vidéken. Egymásután hívták a kiadók és szerkesztőségek Budapestre. Itt csakhamar megírta »A jó palócok«-at, majd mint az »Ország-Világ« segédszerkesztője működött. Csakhamar a »Pesti Hirlap« nyerte meg munkatársául és itt kezdte írni »A tisztelt ház« című, országosan kedvelt pompás karcolatait. Irodalmi munkásságának eredményei közé számítható, hogy 1882-ben a Petőfi- és Kisfaludy - Társaság tagjai közé választotta. Ezt az Akadémia is betetőzte Mikszáth megválasztatásával. Ugyanezen évben képviselő is lett és feleségül vette Mauks Ilonát, a balassagyarmati központi főszolgabíró leányát. Három fia született ebből a házasságból, de ma már csak egy van életben. Munkái, iratai mintegy harminc kötetre tehetők és sok idegen nyelvre van lefordítva, akár csak a Jókai írásai. Svédre maga Oszkár svéd király fordította Mikszáthot. Negyvenéves írói jubileumát 1910-ben ülte meg az ország nagy fénnyel. Nemzeti ajándékul megvették neki a család ősi birtokát, Szklabonyát, amelyet a nagy elbeszélő nevéről Mikszáthfalvának neveztek el. A sok fiatalkori küzdelem időelőtt sírbavitte a magyar irodalom e kiválóságát és pedig ugyanabban az évben, amikor az országos elismerés jutott neki elégtételül. (Liptay Károly.) szin_III.0304.pdf III