Címszó: Millöcker Karl - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1842

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0307.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0307.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29190.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Millöcker Karl

Szócikk: Millöcker Karl osztrák (nemzetiség) zeneszerző, sz. 1842. (születés éve) máj. 29-én, Bécsben, (ország) megh. 1899. dec. 31-én, Badenben, (ország) Bécs (ország) mellett. Tízéves volt, amikor először kapott zeneleckét. Zeneköltészetének első periódusában komoly, nagyrészt moll-ban komponált dalokat szerzett. Ekkor azonban jó pártfogója akadt nem kisebb emberben, mint Suppé-ban (személy) (információ)  és alig telt el néhány esztendő és Millöcker (személy) (információ)  egy rangsorba került mesterével. Huszonkét esztendős volt, amikor, mint egyike a legfiatalabb karmestereknek, aki valaha a színpadra került, a gráci színházban először dirigálta saját operettjét: »A halott vendég«-et. (cím) Ennek azonban és a második egyfelvonásos operettjének sem volt sikere. A hetvenes években végre Bécsbe (ország) jutott és itt érte el nagy sikereit. Ebben az időben Bécsben (ország) leginkább énekes bohózatok és ehhez hasonló népszínművek kerültek színre, amelyekhez Millöckernek, (személy) (információ)  mint karmesternek, százszámra kellett készítenie a kuplékat, dalokat, de már ezekben is sikerült megmutatnia oroszlánkarmait. Különösen »A három pár cipő« (cím) című bohózatban volt nagy sikere egyik dalának. Tulajdonképen innen datálódik népszerűsége. Igazi nagy sikerét azonban 1882-ben (időpont) érte el a »Koldusdiák«-kal. (cím) (információ)  Nálunk is színre került művei: »Apajune«, (cím) (románul (nyelv) (információ)  apa-june: vízitündér), 1881. (időpont) márc. 4. Népszínház. (intézmény) (információ)  Rajna Ferenc (személy) (információ)  fordításában bemutatta a Fővárosi Nyári Színház (intézmény) (információ)  is, 1904. (időpont) júl. 30. »Gasparone«, (cím) (információ)  operett 3 felv. Szöv. írta Zell (személy) és Genée. (személy) (információ)  Ford. Radó Antal. (személy) (információ)  Bem. 1884. (időpont) ápr. 25. Népszínház. (intézmény) (információ)  (Bécsben: (ország) 1884. (időpont) jan. 26.) »Szegény Jonathán«. (cím) A Magyar Színház (intézmény) (információ)  felújította 1905. (időpont) jan. 14. »A koldusdiák« (cím) (L. o.) »A szerencse fia«, (cím) operett 3 felv. Írta Wittmann (személy) és Bauer. (személy) (információ)  Bem. 1892. (időpont) szept. 20. Népszínház. (intézmény) (információ)  Egyéb operettjei: »Boszorkányvár«, (cím) (információ)  ezt maga dirigálta egy ízben a Népszínházban. (intézmény) (információ)  »A bellevillei szűz«, (cím) stb. szin_III.0307.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Millöcker Karl címszóvég 29190 Szócikk: Millöcker Karl osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző, sz. 1842. máj. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 29-én, Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megh. 1899. dec. 31-én, Badenben, ytelepulesy baden ytelepulesy Baden yorszagy Svájc ykodvegy Bécs ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy mellett. Tízéves volt, amikor először kapott zeneleckét. Zeneköltészetének első periódusában komoly, nagyrészt moll-ban komponált dalokat szerzett. Ekkor azonban jó pártfogója akadt nem kisebb emberben, mint Suppé-ban yszemelynevy suppe yszemelynevy Suppé yszemelynevy suppe yszemelynevy yszemelynevy Suppé yszemelynevy ykodvegy és alig telt el néhány esztendő és Millöcker yszemelynevy millöcker yszemelynevy Millöcker yszemelynevy millöcker yszemelynevy yszemelynevy Millöcker yszemelynevy ykodvegy egy rangsorba került mesterével. Huszonkét esztendős volt, amikor, mint egyike a legfiatalabb karmestereknek, aki valaha a színpadra került, a gráci ytelepulesy grác ytelepulesy grác ykodvegy színházban először dirigálta saját operettjét: »A halott vendég«-et. ycimy a halott vendég ycimy A halott vendég ycimy a ycimy halott ycimy vendég ycimy ycimy A ycimy halott ycimy vendég ycimy ykodvegy Ennek azonban és a második egyfelvonásos operettjének sem volt sikere. A hetvenes években végre Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy jutott és itt érte el nagy sikereit. Ebben az időben Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy leginkább énekes bohózatok és ehhez hasonló népszínművek kerültek színre, amelyekhez Millöckernek, yszemelynevy millöcker yszemelynevy Millöcker yszemelynevy millöcker yszemelynevy yszemelynevy Millöcker yszemelynevy ykodvegy mint karmesternek, százszámra kellett készítenie a kuplékat, dalokat, de már ezekben is sikerült megmutatnia oroszlánkarmait. Különösen »A három pár cipő« ycimy a három pár cipő ycimy A három pár cipő ycimy a ycimy három ycimy pár ycimy cipő ycimy ycimy A ycimy három ycimy pár ycimy cipő ycimy ykodvegy című bohózatban volt nagy sikere egyik dalának. Tulajdonképen innen datálódik népszerűsége. Igazi nagy sikerét azonban 1882-ben xevtizedx 1885 érte el a »Koldusdiák«-kal. ycimy koldusdiák ycimy Koldusdiák ycimy koldusdiák ycimy ycimy Koldusdiák ycimy ykodvegy Nálunk is színre került művei: »Apajune«, ycimy apajune ycimy Apajune ycimy apajune ycimy ycimy Apajune ycimy ykodvegy (románul ynyelvy román ynyelvy román ynyelvy román ynyelvy ynyelvy román ynyelvy ykodvegy apa-june: vízitündér), 1881. márc. xtalanevtizedx 1895 4. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Rajna Ferenc yszemelynevy rajna ferenc yszemelynevy Rajna Ferenc yszemelynevy rajna yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Rajna yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy fordításában bemutatta a Fővárosi Nyári Színház yintezmenyy fővárosi nyári színház yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy nyári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy is, 1904. xevtizedx 1905 júl. 30. »Gasparone«, ycimy gasparone ycimy Gasparone ycimy gasparone ycimy ycimy Gasparone ycimy ykodvegy operett 3 felv. Szöv. írta Zell yszemelynevy zell yszemelynevy Zell yszemelynevy zell yszemelynevy yszemelynevy Zell yszemelynevy ykodvegy és Genée. yszemelynevy genée yszemelynevy Genée yszemelynevy genée yszemelynevy yszemelynevy Genée yszemelynevy ykodvegy Ford. Radó Antal. yszemelynevy radó antal yszemelynevy Radó Antal yszemelynevy radó yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Radó yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Bem. 1884. xevtizedx 1885 ápr. 25. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy (Bécsben: ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy 1884. jan. xtalanevtizedx 1895 26.) »Szegény Jonathán«. ycimy szegény jonathán ycimy Szegény Jonathán ycimy szegény ycimy jonathán ycimy ycimy Szegény ycimy Jonathán ycimy ykodvegy A Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy felújította 1905. xevtizedx 1905 jan. 14. »A koldusdiák« ycimy a koldusdiák ycimy A koldusdiák ycimy a ycimy koldusdiák ycimy ycimy A ycimy koldusdiák ycimy ykodvegy (L. o.) »A szerencse fia«, ycimy a szerencse fia ycimy A szerencse fia ycimy a ycimy szerencse ycimy fia ycimy ycimy A ycimy szerencse ycimy fia ycimy ykodvegy operett 3 felv. Írta Wittmann yszemelynevy wittmann yszemelynevy Wittmann yszemelynevy wittmann yszemelynevy yszemelynevy Wittmann yszemelynevy ykodvegy és Bauer. yszemelynevy bauer yszemelynevy Bauer yszemelynevy bauer yszemelynevy yszemelynevy Bauer yszemelynevy ykodvegy Bem. 1892. xevtizedx 1895 szept. 20. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Egyéb operettjei: »Boszorkányvár«, ycimy boszorkányvár ycimy Boszorkányvár ycimy boszorkányvár ycimy ycimy Boszorkányvár ycimy ykodvegy ezt maga dirigálta egy ízben a Népszínházban. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »A bellevillei szűz«, ycimy a bellevillei szűz ycimy A bellevillei szűz ycimy a ycimy bellevillei ycimy szűz ycimy ycimy A ycimy bellevillei ycimy szűz ycimy ykodvegy stb. szin_III.0307.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Millöcker Karl - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1842

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0307.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0307.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29190.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Millöcker Karl

Szócikk: Millöcker Karl osztrák zeneszerző, sz. 1842. máj. 29-én, Bécsben, megh. 1899. dec. 31-én, Badenben, Bécs mellett. Tízéves volt, amikor először kapott zeneleckét. Zeneköltészetének első periódusában komoly, nagyrészt moll-ban komponált dalokat szerzett. Ekkor azonban jó pártfogója akadt nem kisebb emberben, mint Suppé-ban és alig telt el néhány esztendő és Millöcker egy rangsorba került mesterével. Huszonkét esztendős volt, amikor, mint egyike a legfiatalabb karmestereknek, aki valaha a színpadra került, a gráci színházban először dirigálta saját operettjét: »A halott vendég«-et. Ennek azonban és a második egyfelvonásos operettjének sem volt sikere. A hetvenes években végre Bécsbe jutott és itt érte el nagy sikereit. Ebben az időben Bécsben leginkább énekes bohózatok és ehhez hasonló népszínművek kerültek színre, amelyekhez Millöckernek, mint karmesternek, százszámra kellett készítenie a kuplékat, dalokat, de már ezekben is sikerült megmutatnia oroszlánkarmait. Különösen »A három pár cipő« című bohózatban volt nagy sikere egyik dalának. Tulajdonképen innen datálódik népszerűsége. Igazi nagy sikerét azonban 1882-ben érte el a »Koldusdiák«-kal. Nálunk is színre került művei: »Apajune«, (románul apa-june: vízitündér), 1881. márc. 4. Népszínház. Rajna Ferenc fordításában bemutatta a Fővárosi Nyári Színház is, 1904. júl. 30. »Gasparone«, operett 3 felv. Szöv. írta Zell és Genée. Ford. Radó Antal. Bem. 1884. ápr. 25. Népszínház. (Bécsben: 1884. jan. 26.) »Szegény Jonathán«. A Magyar Színház felújította 1905. jan. 14. »A koldusdiák« (L. o.) »A szerencse fia«, operett 3 felv. Írta Wittmann és Bauer. Bem. 1892. szept. 20. Népszínház. Egyéb operettjei: »Boszorkányvár«, ezt maga dirigálta egy ízben a Népszínházban. »A bellevillei szűz«, stb. szin_III.0307.pdf III