Címszó: Molnár Aranka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

CSALADTAGJA Molnár Nándor

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0317.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0317.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29255.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Molnár Aranka

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529250.htm

 

Szócikk: Molnár Aranka színésznő, sz. Szombathelyen, (megye) ahol atyja (M. Nándor) (személy) állomásfőnök volt. (Megh. 1920. (időpont) júl.) Egy évig működött vidéken, azután Feld Zsigmond (személy) (információ)  szerződtette és első budapesti (Budapest) sikerét itt aratta a »Szervusz, Pest!« (cím) (Budapest) c. revüben. Ekkor Krecsányi Ignác (személy) (információ)  meghívását elfogadta és a jeles igazgató kitűnő gárdájának egyik erőssége lett. 1920. (időpont) ápr. havában a Vígszínház (intézmény) (információ)  hódította el, ahol kezdetben vígjátéki és népszínmű-szerepeket játszott (»Papa«, (cím) »Éjjel az erdőn«, (cím) »Falu rossza« (cím) (információ)  stb.). Csak mikor megvált a Vígszínháztól, (intézmény) (információ)  hogy azután a budapesti (Budapest) színpadokon vendégszerepeljen, hosszabb- rövidebb ideig,— tűnik ki, hogy tehetségének legmegragadóbb ereje a drámában van. Fellépett többek között a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a Magyar Színházban, (intézmény) (információ)  a Városi Színházban (intézmény) (információ)  és különösen a »Jederman«, (cím) »Magdolna«, (cím) (információ)  »Cigány«, (cím) (információ)  »Elnémult harangok« (cím) (információ)  »Danton halála« (cím) fő női szerepeiben arat rendkívüli sikereket. Jó szerepei közé tartozik még: Éva (szerep) (információ)  (Ember tragédiája), (cím) (információ)  Tanítónő, (szerep) Riza (szerep) (Tatárjárás), (cím) (információ)  Mici (szerep) (A budai (Budapest) ház), (cím) Kalotaszegi Vilma (szerep) (A masamód), (cím) Magda (szerep) (információ)  (Hivatalnok urak), (cím) Baracsné (szerep) (A bor). (cím) E szerepét 1928. (időpont) jún. 11-én játszotta a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Férje: Ráskai Ferenc, (személy) (információ)  szerkesztő. (L. o.) szin_III.0317.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Molnár Aranka címszóvég 29255 Szócikk: Molnár Aranka színésznő, sz. Szombathelyen, ytelepulesy szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy ahol atyja (M. Nándor) yszemelynevy m. nándor yszemelynevy M. Nándor yszemelynevy m. yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy M. yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy állomásfőnök volt. (Megh. 1920. júl.) Egy évig működött vidéken, azután Feld Zsigmond yszemelynevy feld zsigmond yszemelynevy Feld Zsigmond yszemelynevy feld yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Feld yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy szerződtette és első budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy sikerét itt aratta a »Szervusz, Pest!« pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ycimy szervusz, pest! ycimy Szervusz, Pest! ycimy szervusz, ycimy pest! ycimy ycimy Szervusz, ycimy Pest! ycimy ykodvegy c. revüben. Ekkor Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy meghívását elfogadta és a jeles igazgató kitűnő gárdájának egyik erőssége lett. 1920. ápr. havában a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy hódította el, ahol kezdetben vígjátéki és népszínmű-szerepeket játszott (»Papa«, ycimy papa ycimy Papa ycimy papa ycimy ycimy Papa ycimy ykodvegy »Éjjel az erdőn«, ycimy éjjel az erdőn ycimy Éjjel az erdőn ycimy éjjel ycimy az ycimy erdőn ycimy ycimy Éjjel ycimy az ycimy erdőn ycimy ykodvegy »Falu rossza« ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy stb.). Csak mikor megvált a Vígszínháztól, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy hogy azután a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színpadokon vendégszerepeljen, hosszabb- rövidebb ideig,— tűnik ki, hogy tehetségének legmegragadóbb ereje a drámában van. Fellépett többek között a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a Magyar Színházban, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy a Városi Színházban yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy és különösen a »Jederman«, ycimy jederman ycimy Jederman ycimy jederman ycimy ycimy Jederman ycimy ykodvegy »Magdolna«, ycimy magdolna ycimy Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy »Cigány«, ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy »Elnémult harangok« ycimy elnémult harangok ycimy Elnémult harangok ycimy elnémult ycimy harangok ycimy ycimy Elnémult ycimy harangok ycimy ykodvegy »Danton halála« ycimy danton halála ycimy Danton halála ycimy danton ycimy halála ycimy ycimy Danton ycimy halála ycimy ykodvegy fő női szerepeiben arat rendkívüli sikereket. Jó szerepei közé tartozik még: Éva yszerepy éva yszerepy Éva yszerepy éva yszerepy yszerepy Éva yszerepy ykodvegy (Ember tragédiája), ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiája ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy Tanítónő, yszerepy tanítónő yszerepy Tanítónő yszerepy tanítónő yszerepy yszerepy Tanítónő yszerepy ykodvegy Riza yszerepy riza yszerepy Riza yszerepy riza yszerepy yszerepy Riza yszerepy ykodvegy (Tatárjárás), ycimy tatárjárás ycimy Tatárjárás ycimy tatárjárás ycimy ycimy Tatárjárás ycimy ykodvegy Mici yszerepy mici yszerepy Mici yszerepy mici yszerepy yszerepy Mici yszerepy ykodvegy (A budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ház), ycimy a budai ház ycimy A budai ház ycimy a ycimy budai ycimy ház ycimy ycimy A ycimy budai ycimy ház ycimy ykodvegy Kalotaszegi Vilma yszerepy kalotaszegi vilma yszerepy Kalotaszegi Vilma yszerepy kalotaszegi yszerepy vilma yszerepy yszerepy Kalotaszegi yszerepy Vilma yszerepy ykodvegy (A masamód), ycimy a masamód ycimy A masamód ycimy a ycimy masamód ycimy ycimy A ycimy masamód ycimy ykodvegy Magda yszerepy magda yszerepy Magda yszerepy magda yszerepy yszerepy Magda yszerepy ykodvegy (Hivatalnok urak), ycimy hivatalnok urak ycimy Hivatalnok urak ycimy hivatalnok ycimy urak ycimy ycimy Hivatalnok ycimy urak ycimy ykodvegy Baracsné yszerepy baracsne yszerepy Baracsné yszerepy baracsne yszerepy yszerepy Baracsné yszerepy ykodvegy (A bor). ycimy a bor ycimy A bor ycimy a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy ykodvegy E szerepét 1928. jún. xtalanevtizedx 1935 11-én játszotta a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Férje: Ráskai Ferenc, yszemelynevy ráskai ferenc yszemelynevy Ráskai Ferenc yszemelynevy ráskai yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Ráskai yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy szerkesztő. (L. o.) szin_III.0317.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Molnár Aranka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

CSALADTAGJA Molnár Nándor

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0317.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0317.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29255.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Molnár Aranka

Szócikk: Molnár Aranka színésznő, sz. Szombathelyen, ahol atyja (M. Nándor) állomásfőnök volt. (Megh. 1920. júl.) Egy évig működött vidéken, azután Feld Zsigmond szerződtette és első budapesti sikerét itt aratta a »Szervusz, Pest!« c. revüben. Ekkor Krecsányi Ignác meghívását elfogadta és a jeles igazgató kitűnő gárdájának egyik erőssége lett. 1920. ápr. havában a Vígszínház hódította el, ahol kezdetben vígjátéki és népszínmű-szerepeket játszott (»Papa«, »Éjjel az erdőn«, »Falu rossza« stb.). Csak mikor megvált a Vígszínháztól, hogy azután a budapesti színpadokon vendégszerepeljen, hosszabb- rövidebb ideig,— tűnik ki, hogy tehetségének legmegragadóbb ereje a drámában van. Fellépett többek között a Nemzeti Színházban, a Magyar Színházban, a Városi Színházban és különösen a »Jederman«, »Magdolna«, »Cigány«, »Elnémult harangok« »Danton halála« fő női szerepeiben arat rendkívüli sikereket. Jó szerepei közé tartozik még: Éva (Ember tragédiája), Tanítónő, Riza (Tatárjárás), Mici (A budai ház), Kalotaszegi Vilma (A masamód), Magda (Hivatalnok urak), Baracsné (A bor). E szerepét 1928. jún. 11-én játszotta a Nemzeti Színházban. Férje: Ráskai Ferenc, szerkesztő. (L. o.) szin_III.0317.pdf III