Címszó: Mozgásművészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0341.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0341.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29364.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mozgásművészet

Szócikk: Mozgásművészet A »tánc« elkoptatott szó. Értik alatta a csárdást csakúgy, mint a cserlsztont, a balletet csakúgy, mint a bajadér kultusz-mozgását, a görlök mókáit csakúgy, mint az akrobatikus produkciókat. Ha a tánc szigorúan művészi és modern törekvéseit mindezen csak résziben művészi táncfajoktól meg akarjuk különböztetni, új szót kell teremtenünk. Ez az új szó a »mozgásművészet«. A táncművészet megújhodási törekvései nem hozhatók összefüggésbe semmi külsőséges körülménnyel. Mély és ellenállhatatlan szükséglete volt ez a modern ember művészi akarásának. Kiindult a ballet-ellenes oppozicióból a század elején. Ez az áramlat hevesen kikelt a ballet »mesterkélt« és egyoldalú mozgásai s főleg természetellenessége ellen. Duncanék (személy) (információ)  és Wiesenthalék (személy) voltak az első gyakorlati megvalósítók, ők voltak az; elsők, akik forradalminak tetsző táncukkal lázba hozták a közönséget. Az újabb mozgásművészeti mozgalom őshazája azonban Németország. (ország) És Németországban (ország) az ú. n. »klasszikus« ballet halála ma már res judicata. Olyannyira az s az oppozíció a ballet ellen ott már annyira nem probléma, hogy bizonyos szempontokból (még pedig bizonyos technikai részletkérdésekben) a németek (nemzetiség) (információ)  szívesen veszik át a maga egészében »elintézett« ballet egy-egy praktikus eredményét. Ha a modern német (nemzetiség) (információ)  mozgásművészetet tekintjük, úgy a következőket tapasztaljuk: stílusban, művészi tartalomban, művészi programmban számtalan irány van. Művészi dilettantizmus csakúgy grasszál, mint ahogy legnagyobb stílű művészet is virul. De metodikai téren már nem oly alapvetők a különbségek, itt már lényeges közeledést tapasztalhatunk a legalább tucatnyi különféle módszer között. A művészet szempontjából termékeny módszerek t. i. két forrás egyesüléséből keletkeztek. Az egyik forrás a Dalcroze (személy) köré sereglett művészek műhelye, a másik pedig Rudolf v. Labané, (személy) jobban mondva a magyar származású Lábán Rezsőé, (személy) aki eredetileg a balletből indult volt ki, hogy azt elvetve — de ismerve, — új mozgásszisztematikát dolgozzon ki. A tiszta »lábánizmius« a mozgásművészet szempontjából csakúgy hiányos, mint a tiszta Dalcroze. (személy) Dalcroze (személy) a zenének veti alá túlságosan a mozgást, Lábán (személy) kitűnő technikát ad, de művészi téren túlontúl teoretikus. A mozgásművészet használható módszereiről mégsem mondhatjuk, hogy vagy Lábánon (személy) szűrt Dalcrozet (személy) vagy Dalcrozeal (személy) itatott Lábánt (személy) tartalmaznak csak. A kettő keverése még mindig elégtelen. A kettőnek belsőleg kell feldolgozva lennie. A mozgásművészeti metódusok akkor jók, ha a mozgásművészet gyakorlati feladatainak felelnek meg. Magam módszerének kidolgozásában kizárólag ezt tartottam szem előtt. De mik hát a mozgásművészet gyakorlati feladatai ? A modern mozgásművészet nálunk mégi csak igen keveset szerepelt színpadon. Szinte tíz ujjon fel lehetne sorolni nagyobbszabású teljesítményeit. Annál több modern művészi táncot láthattunk az utóbbi évek folyamán egy- egy matiné, hangversenytermi este vagy ünnepély keretében. Ezek közül nem egy a legkomolyabb művészi fórumok figyelmét is ráterelte a mozgásművészetre, és ma a mozgásművészet nem csak néhány b. m. rendelet tárgya, hanem Magyaroszágon is aktuális művészi probléma lett. Hogy a mozgásművészet hova tendál, az éppenséggel nem titok. Egyrészt a színpad felé, másrészt a tömegpedagógia felé. (Az utóbbi szempont az, mely a balletnél lényegesen fontosabb társadalmi jelentőséget biztosít a mozgásművészetnek.) A színpadot illetőn a mozgásművészet hivatott átvenni minden tánci feladatot. Erre a mozgásművészetet ma már érettnek minősíthetjük. Bizonyíték a német (nemzetiség) (információ)  színpad, mely egészen behódolt a modern művészi táncnak. A tömegnevelés terén a mozgásművészet — szoros kapcsolatban a higiénikus, a tomai neveléssel, — hivatott tömegeknek művészi mozgásélményeket biztosítani. Olyan általános mozgáskultúrára gondolok, mint amilyen általánossá vált vagy válnia kellene a zenekultúrának. Mindezt az utópiától nem a mozgásművészet felkészültsége, hanem csakis — egyelőre — a megvalósítás lehetősége választja el. Ami pedig a mozgásművészet speciálisan művészi pedagógiáját illeti, úgy a mozgásművészet úgy a technika, mint a lelki tartalmak minden lehetőségét kiaknázza. E szempontból csak egy-két példát említek. A »klasszikus« ballet pl. képtelen súlyt és szenvedélyt, keménységet és szabad lendületet kifejezni. A mozgásművészet nemcsak ezt, de a könnyűség minden regiszterét is kifejezésre juttathatja. Ennek megfelelőleg a mozgásművészet számára nincs tartalmi korlát. Démoniság és tiszta áhítat csak úgy kifejezhető általa, mint bacchantikus derű és sötét tragikum. A modern színpád szempontjából csak a mozgásművészet nyújthatja a nélkülözhetetlen, hajlékony tánci eszközt. (Szentpál Olga.) (személy) (információ)  szin_III.0341.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mozgásművészet címszóvég 29364 Szócikk: Mozgásművészet A »tánc« elkoptatott szó. Értik alatta a csárdást csakúgy, mint a cserlsztont, a balletet csakúgy, mint a bajadér kultusz-mozgását, a görlök mókáit csakúgy, mint az akrobatikus produkciókat. Ha a tánc szigorúan művészi és modern törekvéseit mindezen csak résziben művészi táncfajoktól meg akarjuk különböztetni, új szót kell teremtenünk. Ez az új szó a »mozgásművészet«. A táncművészet megújhodási törekvései nem hozhatók összefüggésbe semmi külsőséges körülménnyel. Mély és ellenállhatatlan szükséglete volt ez a modern ember művészi akarásának. Kiindult a ballet-ellenes oppozicióból a század elején. Ez az áramlat hevesen kikelt a ballet »mesterkélt« és egyoldalú mozgásai s főleg természetellenessége ellen. Duncanék yszemelynevy duncan yszemelynevy Duncan yszemelynevy duncan yszemelynevy yszemelynevy Duncan yszemelynevy ykodvegy és Wiesenthalék yszemelynevy wiesenthal yszemelynevy Wiesenthal yszemelynevy wiesenthal yszemelynevy yszemelynevy Wiesenthal yszemelynevy ykodvegy voltak az első gyakorlati megvalósítók, ők voltak az; elsők, akik forradalminak tetsző táncukkal lázba hozták a közönséget. Az újabb mozgásművészeti mozgalom őshazája azonban Németország. ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy És Németországban ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy az ú. n. »klasszikus« ballet halála ma már res judicata. Olyannyira az s az oppozíció a ballet ellen ott már annyira nem probléma, hogy bizonyos szempontokból (még pedig bizonyos technikai részletkérdésekben) a németek ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy szívesen veszik át a maga egészében »elintézett« ballet egy-egy praktikus eredményét. Ha a modern német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy mozgásművészetet tekintjük, úgy a következőket tapasztaljuk: stílusban, művészi tartalomban, művészi programmban számtalan irány van. Művészi dilettantizmus csakúgy grasszál, mint ahogy legnagyobb stílű művészet is virul. De metodikai téren már nem oly alapvetők a különbségek, itt már lényeges közeledést tapasztalhatunk a legalább tucatnyi különféle módszer között. A művészet szempontjából termékeny módszerek t. i. két forrás egyesüléséből keletkeztek. Az egyik forrás a Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy ykodvegy köré sereglett művészek műhelye, a másik pedig Rudolf v. Labané, yszemelynevy rudolf v. labane yszemelynevy Rudolf v. Labané yszemelynevy rudolf yszemelynevy v. yszemelynevy labane yszemelynevy yszemelynevy Rudolf yszemelynevy v. yszemelynevy Labané yszemelynevy yk jobban mondva a magyar származású Lábán Rezsőé, yszemelynevy lábán rezső yszemelynevy Lábán Rezső yszemelynevy lábán yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy Lábán yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy aki eredetileg a balletből indult volt ki, hogy azt elvetve — de ismerve, — új mozgásszisztematikát dolgozzon ki. A tiszta »lábánizmius« a mozgásművészet szempontjából csakúgy hiányos, mint a tiszta Dalcroze. yszemelynevy dalcroze yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy ykodvegy Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy ykodvegy a zenének veti alá túlságosan a mozgást, Lábán yszemelynevy lábán yszemelynevy Lábán yszemelynevy lábán yszemelynevy yszemelynevy Lábán yszemelynevy ykodvegy kitűnő technikát ad, de művészi téren túlontúl teoretikus. A mozgásművészet használható módszereiről mégsem mondhatjuk, hogy vagy Lábánon yszemelynevy lábán yszemelynevy Lábán yszemelynevy lábán yszemelynevy yszemelynevy Lábán yszemelynevy ykodvegy szűrt Dalcrozet yszemelynevy dalcroze yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy ykodvegy vagy Dalcrozeal yszemelynevy dalcroze yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy ykodvegy itatott Lábánt yszemelynevy lábán yszemelynevy Lábán yszemelynevy lábán yszemelynevy yszemelynevy Lábán yszemelynevy ykodvegy tartalmaznak csak. A kettő keverése még mindig elégtelen. A kettőnek belsőleg kell feldolgozva lennie. A mozgásművészeti metódusok akkor jók, ha a mozgásművészet gyakorlati feladatainak felelnek meg. Magam módszerének kidolgozásában kizárólag ezt tartottam szem előtt. De mik hát a mozgásművészet gyakorlati feladatai ? A modern mozgásművészet nálunk mégi csak igen keveset szerepelt színpadon. Szinte tíz ujjon fel lehetne sorolni nagyobbszabású teljesítményeit. Annál több modern művészi táncot láthattunk az utóbbi évek folyamán egy- egy matiné, hangversenytermi este vagy ünnepély keretében. Ezek közül nem egy a legkomolyabb művészi fórumok figyelmét is ráterelte a mozgásművészetre, és ma a mozgásművészet nem csak néhány b. m. rendelet tárgya, hanem Magyaroszágon is aktuális művészi probléma lett. Hogy a mozgásművészet hova tendál, az éppenséggel nem titok. Egyrészt a színpad felé, másrészt a tömegpedagógia felé. (Az utóbbi szempont az, mely a balletnél lényegesen fontosabb társadalmi jelentőséget biztosít a mozgásművészetnek.) A színpadot illetőn a mozgásművészet hivatott átvenni minden tánci feladatot. Erre a mozgásművészetet ma már érettnek minősíthetjük. Bizonyíték a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpad, mely egészen behódolt a modern művészi táncnak. A tömegnevelés terén a mozgásművészet — szoros kapcsolatban a higiénikus, a tomai neveléssel, — hivatott tömegeknek művészi mozgásélményeket biztosítani. Olyan általános mozgáskultúrára gondolok, mint amilyen általánossá vált vagy válnia kellene a zenekultúrának. Mindezt az utópiától nem a mozgásművészet felkészültsége, hanem csakis — egyelőre — a megvalósítás lehetősége választja el. Ami pedig a mozgásművészet speciálisan művészi pedagógiáját illeti, úgy a mozgásművészet úgy a technika, mint a lelki tartalmak minden lehetőségét kiaknázza. E szempontból csak egy-két példát említek. A »klasszikus« ballet pl. képtelen súlyt és szenvedélyt, keménységet és szabad lendületet kifejezni. A mozgásművészet nemcsak ezt, de a könnyűség minden regiszterét is kifejezésre juttathatja. Ennek megfelelőleg a mozgásművészet számára nincs tartalmi korlát. Démoniság és tiszta áhítat csak úgy kifejezhető általa, mint bacchantikus derű és sötét tragikum. A modern színpád szempontjából csak a mozgásművészet nyújthatja a nélkülözhetetlen, hajlékony tánci eszközt. (Szentpál Olga.) yszemelynevy szentpál olga yszemelynevy Szentpál Olga yszemelynevy szentpál yszemelynevy olga yszemelynevy yszemelynevy Szentpál yszemelynevy Olga yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy szentpál olga szin_III.0341.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mozgásművészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0341.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0341.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29364.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mozgásművészet

Szócikk: Mozgásművészet A »tánc« elkoptatott szó. Értik alatta a csárdást csakúgy, mint a cserlsztont, a balletet csakúgy, mint a bajadér kultusz-mozgását, a görlök mókáit csakúgy, mint az akrobatikus produkciókat. Ha a tánc szigorúan művészi és modern törekvéseit mindezen csak résziben művészi táncfajoktól meg akarjuk különböztetni, új szót kell teremtenünk. Ez az új szó a »mozgásművészet«. A táncművészet megújhodási törekvései nem hozhatók összefüggésbe semmi külsőséges körülménnyel. Mély és ellenállhatatlan szükséglete volt ez a modern ember művészi akarásának. Kiindult a ballet-ellenes oppozicióból a század elején. Ez az áramlat hevesen kikelt a ballet »mesterkélt« és egyoldalú mozgásai s főleg természetellenessége ellen. Duncanék és Wiesenthalék voltak az első gyakorlati megvalósítók, ők voltak az; elsők, akik forradalminak tetsző táncukkal lázba hozták a közönséget. Az újabb mozgásművészeti mozgalom őshazája azonban Németország. És Németországban az ú. n. »klasszikus« ballet halála ma már res judicata. Olyannyira az s az oppozíció a ballet ellen ott már annyira nem probléma, hogy bizonyos szempontokból (még pedig bizonyos technikai részletkérdésekben) a németek szívesen veszik át a maga egészében »elintézett« ballet egy-egy praktikus eredményét. Ha a modern német mozgásművészetet tekintjük, úgy a következőket tapasztaljuk: stílusban, művészi tartalomban, művészi programmban számtalan irány van. Művészi dilettantizmus csakúgy grasszál, mint ahogy legnagyobb stílű művészet is virul. De metodikai téren már nem oly alapvetők a különbségek, itt már lényeges közeledést tapasztalhatunk a legalább tucatnyi különféle módszer között. A művészet szempontjából termékeny módszerek t. i. két forrás egyesüléséből keletkeztek. Az egyik forrás a Dalcroze köré sereglett művészek műhelye, a másik pedig Rudolf v. Labané, jobban mondva a magyar származású Lábán Rezsőé, aki eredetileg a balletből indult volt ki, hogy azt elvetve — de ismerve, — új mozgásszisztematikát dolgozzon ki. A tiszta »lábánizmius« a mozgásművészet szempontjából csakúgy hiányos, mint a tiszta Dalcroze. Dalcroze a zenének veti alá túlságosan a mozgást, Lábán kitűnő technikát ad, de művészi téren túlontúl teoretikus. A mozgásművészet használható módszereiről mégsem mondhatjuk, hogy vagy Lábánon szűrt Dalcrozet vagy Dalcrozeal itatott Lábánt tartalmaznak csak. A kettő keverése még mindig elégtelen. A kettőnek belsőleg kell feldolgozva lennie. A mozgásművészeti metódusok akkor jók, ha a mozgásművészet gyakorlati feladatainak felelnek meg. Magam módszerének kidolgozásában kizárólag ezt tartottam szem előtt. De mik hát a mozgásművészet gyakorlati feladatai ? A modern mozgásművészet nálunk mégi csak igen keveset szerepelt színpadon. Szinte tíz ujjon fel lehetne sorolni nagyobbszabású teljesítményeit. Annál több modern művészi táncot láthattunk az utóbbi évek folyamán egy- egy matiné, hangversenytermi este vagy ünnepély keretében. Ezek közül nem egy a legkomolyabb művészi fórumok figyelmét is ráterelte a mozgásművészetre, és ma a mozgásművészet nem csak néhány b. m. rendelet tárgya, hanem Magyaroszágon is aktuális művészi probléma lett. Hogy a mozgásművészet hova tendál, az éppenséggel nem titok. Egyrészt a színpad felé, másrészt a tömegpedagógia felé. (Az utóbbi szempont az, mely a balletnél lényegesen fontosabb társadalmi jelentőséget biztosít a mozgásművészetnek.) A színpadot illetőn a mozgásművészet hivatott átvenni minden tánci feladatot. Erre a mozgásművészetet ma már érettnek minősíthetjük. Bizonyíték a német színpad, mely egészen behódolt a modern művészi táncnak. A tömegnevelés terén a mozgásművészet — szoros kapcsolatban a higiénikus, a tomai neveléssel, — hivatott tömegeknek művészi mozgásélményeket biztosítani. Olyan általános mozgáskultúrára gondolok, mint amilyen általánossá vált vagy válnia kellene a zenekultúrának. Mindezt az utópiától nem a mozgásművészet felkészültsége, hanem csakis — egyelőre — a megvalósítás lehetősége választja el. Ami pedig a mozgásművészet speciálisan művészi pedagógiáját illeti, úgy a mozgásművészet úgy a technika, mint a lelki tartalmak minden lehetőségét kiaknázza. E szempontból csak egy-két példát említek. A »klasszikus« ballet pl. képtelen súlyt és szenvedélyt, keménységet és szabad lendületet kifejezni. A mozgásművészet nemcsak ezt, de a könnyűség minden regiszterét is kifejezésre juttathatja. Ennek megfelelőleg a mozgásművészet számára nincs tartalmi korlát. Démoniság és tiszta áhítat csak úgy kifejezhető általa, mint bacchantikus derű és sötét tragikum. A modern színpád szempontjából csak a mozgásművészet nyújthatja a nélkülözhetetlen, hajlékony tánci eszközt. (Szentpál Olga.) szin_III.0341.pdf III