Címszó: Mozgásművészet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0341.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0341.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29364.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mozgásművészet
Szócikk: Mozgásművészet A »tánc« elkoptatott szó.
Értik alatta a csárdást csakúgy, mint a cserlsztont, a balletet csakúgy, mint a
bajadér kultusz-mozgását, a görlök mókáit csakúgy, mint az akrobatikus produkciókat.
Ha a tánc szigorúan művészi és modern törekvéseit mindezen csak résziben művészi
táncfajoktól meg akarjuk különböztetni, új szót kell teremtenünk. Ez az új szó a
»mozgásművészet«. A táncművészet megújhodási törekvései nem hozhatók összefüggésbe
semmi külsőséges körülménnyel. Mély és ellenállhatatlan szükséglete volt ez a modern
ember művészi akarásának. Kiindult a ballet-ellenes oppozicióból a század elején.
Ez az áramlat hevesen kikelt a ballet »mesterkélt« és egyoldalú mozgásai s főleg
természetellenessége ellen. Duncanék (személy) (információ)
és Wiesenthalék (személy) voltak
az első gyakorlati megvalósítók, ők voltak az; elsők, akik forradalminak tetsző
táncukkal lázba hozták a közönséget. Az újabb mozgásművészeti mozgalom őshazája
azonban Németország. (ország) És
Németországban (ország) az
ú. n. »klasszikus« ballet halála ma már res judicata. Olyannyira az s az oppozíció
a ballet ellen ott már annyira nem probléma, hogy bizonyos szempontokból (még pedig
bizonyos technikai részletkérdésekben) a németek (nemzetiség)
(információ)
szívesen veszik át a maga egészében »elintézett«
ballet egy-egy praktikus eredményét. Ha a modern német (nemzetiség)
(információ)
mozgásművészetet tekintjük, úgy a következőket
tapasztaljuk: stílusban, művészi tartalomban, művészi programmban számtalan irány
van. Művészi dilettantizmus csakúgy grasszál, mint ahogy legnagyobb stílű művészet
is virul. De metodikai téren már nem oly alapvetők a különbségek, itt már lényeges
közeledést tapasztalhatunk a legalább tucatnyi különféle módszer között. A művészet
szempontjából termékeny módszerek t. i. két forrás egyesüléséből keletkeztek. Az
egyik forrás a Dalcroze (személy) köré
sereglett művészek műhelye, a másik pedig Rudolf v. Labané, (személy) jobban
mondva a magyar származású Lábán Rezsőé, (személy) aki
eredetileg a balletből indult volt ki, hogy azt elvetve — de ismerve, — új mozgásszisztematikát
dolgozzon ki. A tiszta »lábánizmius« a mozgásművészet szempontjából csakúgy hiányos,
mint a tiszta Dalcroze. (személy) Dalcroze
(személy)
a zenének veti alá túlságosan a mozgást, Lábán (személy) kitűnő
technikát ad, de művészi téren túlontúl teoretikus. A mozgásművészet használható
módszereiről mégsem mondhatjuk, hogy vagy Lábánon (személy) szűrt
Dalcrozet (személy)
vagy Dalcrozeal (személy) itatott
Lábánt (személy)
tartalmaznak csak. A kettő keverése még mindig elégtelen. A kettőnek belsőleg kell
feldolgozva lennie. A mozgásművészeti metódusok akkor jók, ha a mozgásművészet gyakorlati
feladatainak felelnek meg. Magam módszerének kidolgozásában kizárólag ezt tartottam
szem előtt. De mik hát a mozgásművészet gyakorlati feladatai ? A modern mozgásművészet
nálunk mégi csak igen keveset szerepelt színpadon. Szinte tíz ujjon fel lehetne
sorolni nagyobbszabású teljesítményeit. Annál több modern művészi táncot láthattunk
az utóbbi évek folyamán egy- egy matiné, hangversenytermi este vagy ünnepély keretében.
Ezek közül nem egy a legkomolyabb művészi fórumok figyelmét is ráterelte a mozgásművészetre,
és ma a mozgásművészet nem csak néhány b. m. rendelet tárgya, hanem Magyaroszágon
is aktuális művészi probléma lett. Hogy a mozgásművészet hova tendál, az éppenséggel
nem titok. Egyrészt a színpad felé, másrészt a tömegpedagógia felé. (Az utóbbi szempont
az, mely a balletnél lényegesen fontosabb társadalmi jelentőséget biztosít a mozgásművészetnek.)
A színpadot illetőn a mozgásművészet hivatott átvenni minden tánci feladatot. Erre
a mozgásművészetet ma már érettnek minősíthetjük. Bizonyíték a német (nemzetiség)
(információ)
színpad, mely egészen behódolt a modern művészi
táncnak. A tömegnevelés terén a mozgásművészet — szoros kapcsolatban a higiénikus,
a tomai neveléssel, — hivatott tömegeknek művészi mozgásélményeket biztosítani.
Olyan általános mozgáskultúrára gondolok, mint amilyen általánossá vált vagy válnia
kellene a zenekultúrának. Mindezt az utópiától nem a mozgásművészet felkészültsége,
hanem csakis — egyelőre — a megvalósítás lehetősége választja el. Ami pedig a mozgásművészet
speciálisan művészi pedagógiáját illeti, úgy a mozgásművészet úgy a technika, mint
a lelki tartalmak minden lehetőségét kiaknázza. E szempontból csak egy-két példát
említek. A »klasszikus« ballet pl. képtelen súlyt és szenvedélyt, keménységet és
szabad lendületet kifejezni. A mozgásművészet nemcsak ezt, de a könnyűség minden
regiszterét is kifejezésre juttathatja. Ennek megfelelőleg a mozgásművészet számára
nincs tartalmi korlát. Démoniság és tiszta áhítat csak úgy kifejezhető általa, mint
bacchantikus derű és sötét tragikum. A modern színpád szempontjából csak a mozgásművészet
nyújthatja a nélkülözhetetlen, hajlékony tánci eszközt. (Szentpál Olga.) (személy) (információ)
szin_III.0341.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mozgásművészet címszóvég 29364 Szócikk:
Mozgásművészet A »tánc« elkoptatott szó. Értik alatta a csárdást csakúgy, mint a
cserlsztont, a balletet csakúgy, mint a bajadér kultusz-mozgását, a görlök mókáit
csakúgy, mint az akrobatikus produkciókat. Ha a tánc szigorúan művészi és modern
törekvéseit mindezen csak résziben művészi táncfajoktól meg akarjuk különböztetni,
új szót kell teremtenünk. Ez az új szó a »mozgásművészet«. A táncművészet megújhodási
törekvései nem hozhatók összefüggésbe semmi külsőséges körülménnyel. Mély és ellenállhatatlan
szükséglete volt ez a modern ember művészi akarásának. Kiindult a ballet-ellenes
oppozicióból a század elején. Ez az áramlat hevesen kikelt a ballet »mesterkélt«
és egyoldalú mozgásai s főleg természetellenessége ellen. Duncanék yszemelynevy
duncan yszemelynevy Duncan yszemelynevy duncan yszemelynevy yszemelynevy Duncan
yszemelynevy ykodvegy és Wiesenthalék yszemelynevy wiesenthal yszemelynevy
Wiesenthal yszemelynevy wiesenthal yszemelynevy yszemelynevy Wiesenthal
yszemelynevy ykodvegy voltak az első gyakorlati megvalósítók, ők voltak az; elsők,
akik forradalminak tetsző táncukkal lázba hozták a közönséget. Az újabb mozgásművészeti
mozgalom őshazája azonban Németország. ytelepulesy németország ytelepulesy
Németország yorszagy Németország ykodvegy És Németországban ytelepulesy
németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy az ú. n. »klasszikus«
ballet halála ma már res judicata. Olyannyira az s az oppozíció a ballet ellen ott
már annyira nem probléma, hogy bizonyos szempontokból (még pedig bizonyos technikai
részletkérdésekben) a németek ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy szívesen
veszik át a maga egészében »elintézett« ballet egy-egy praktikus eredményét. Ha
a modern német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy mozgásművészetet tekintjük,
úgy a következőket tapasztaljuk: stílusban, művészi tartalomban, művészi programmban
számtalan irány van. Művészi dilettantizmus csakúgy grasszál, mint ahogy legnagyobb
stílű művészet is virul. De metodikai téren már nem oly alapvetők a különbségek,
itt már lényeges közeledést tapasztalhatunk a legalább tucatnyi különféle módszer
között. A művészet szempontjából termékeny módszerek t. i. két forrás egyesüléséből
keletkeztek. Az egyik forrás a Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy
Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy
ykodvegy köré sereglett művészek műhelye, a másik pedig Rudolf v. Labané, yszemelynevy
rudolf v. labane yszemelynevy Rudolf v. Labané yszemelynevy rudolf yszemelynevy
v. yszemelynevy labane yszemelynevy yszemelynevy Rudolf yszemelynevy v.
yszemelynevy Labané yszemelynevy yk jobban mondva a magyar származású Lábán Rezsőé,
yszemelynevy lábán rezső yszemelynevy Lábán Rezső yszemelynevy lábán
yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy Lábán yszemelynevy Rezső
yszemelynevy ykodvegy aki eredetileg a balletből indult volt ki, hogy azt elvetve
— de ismerve, — új mozgásszisztematikát dolgozzon ki. A tiszta »lábánizmius« a mozgásművészet
szempontjából csakúgy hiányos, mint a tiszta Dalcroze. yszemelynevy dalcroze
yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy yszemelynevy Dalcroze
yszemelynevy ykodvegy Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy Dalcroze
yszemelynevy dalcroze yszemelynevy yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy ykodvegy a
zenének veti alá túlságosan a mozgást, Lábán yszemelynevy lábán yszemelynevy
Lábán yszemelynevy lábán yszemelynevy yszemelynevy Lábán yszemelynevy ykodvegy kitűnő
technikát ad, de művészi téren túlontúl teoretikus. A mozgásművészet használható
módszereiről mégsem mondhatjuk, hogy vagy Lábánon yszemelynevy lábán
yszemelynevy Lábán yszemelynevy lábán yszemelynevy yszemelynevy Lábán
yszemelynevy ykodvegy szűrt Dalcrozet yszemelynevy dalcroze yszemelynevy
Dalcroze yszemelynevy dalcroze yszemelynevy yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy
ykodvegy vagy Dalcrozeal yszemelynevy dalcroze yszemelynevy Dalcroze
yszemelynevy dalcroze yszemelynevy yszemelynevy Dalcroze yszemelynevy ykodvegy itatott
Lábánt yszemelynevy lábán yszemelynevy Lábán yszemelynevy lábán yszemelynevy
yszemelynevy Lábán yszemelynevy ykodvegy tartalmaznak csak. A kettő keverése még
mindig elégtelen. A kettőnek belsőleg kell feldolgozva lennie. A mozgásművészeti
metódusok akkor jók, ha a mozgásművészet gyakorlati feladatainak felelnek meg. Magam
módszerének kidolgozásában kizárólag ezt tartottam szem előtt. De mik hát a mozgásművészet
gyakorlati feladatai ? A modern mozgásművészet nálunk mégi csak igen keveset szerepelt
színpadon. Szinte tíz ujjon fel lehetne sorolni nagyobbszabású teljesítményeit.
Annál több modern művészi táncot láthattunk az utóbbi évek folyamán egy- egy matiné,
hangversenytermi este vagy ünnepély keretében. Ezek közül nem egy a legkomolyabb
művészi fórumok figyelmét is ráterelte a mozgásművészetre, és ma a mozgásművészet
nem csak néhány b. m. rendelet tárgya, hanem Magyaroszágon is aktuális művészi probléma
lett. Hogy a mozgásművészet hova tendál, az éppenséggel nem titok. Egyrészt a színpad
felé, másrészt a tömegpedagógia felé. (Az utóbbi szempont az, mely a balletnél lényegesen
fontosabb társadalmi jelentőséget biztosít a mozgásművészetnek.) A színpadot illetőn
a mozgásművészet hivatott átvenni minden tánci feladatot. Erre a mozgásművészetet
ma már érettnek minősíthetjük. Bizonyíték a német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színpad, mely egészen behódolt a modern művészi táncnak. A
tömegnevelés terén a mozgásművészet — szoros kapcsolatban a higiénikus, a tomai
neveléssel, — hivatott tömegeknek művészi mozgásélményeket biztosítani. Olyan általános
mozgáskultúrára gondolok, mint amilyen általánossá vált vagy válnia kellene a zenekultúrának.
Mindezt az utópiától nem a mozgásművészet felkészültsége, hanem csakis — egyelőre
— a megvalósítás lehetősége választja el. Ami pedig a mozgásművészet speciálisan
művészi pedagógiáját illeti, úgy a mozgásművészet úgy a technika, mint a lelki tartalmak
minden lehetőségét kiaknázza. E szempontból csak egy-két példát említek. A »klasszikus«
ballet pl. képtelen súlyt és szenvedélyt, keménységet és szabad lendületet kifejezni.
A mozgásművészet nemcsak ezt, de a könnyűség minden regiszterét is kifejezésre juttathatja.
Ennek megfelelőleg a mozgásművészet számára nincs tartalmi korlát. Démoniság és
tiszta áhítat csak úgy kifejezhető általa, mint bacchantikus derű és sötét tragikum.
A modern színpád szempontjából csak a mozgásművészet nyújthatja a nélkülözhetetlen,
hajlékony tánci eszközt. (Szentpál Olga.) yszemelynevy szentpál olga
yszemelynevy Szentpál Olga yszemelynevy szentpál yszemelynevy olga yszemelynevy
yszemelynevy Szentpál yszemelynevy Olga yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
szentpál olga szin_III.0341.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mozgásművészet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0341.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0341.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29364.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mozgásművészet
Szócikk: Mozgásművészet A »tánc« elkoptatott szó.
Értik alatta a csárdást csakúgy, mint a cserlsztont, a balletet csakúgy, mint a
bajadér kultusz-mozgását, a görlök mókáit csakúgy, mint az akrobatikus produkciókat.
Ha a tánc szigorúan művészi és modern törekvéseit mindezen csak résziben művészi
táncfajoktól meg akarjuk különböztetni, új szót kell teremtenünk. Ez az új szó a
»mozgásművészet«. A táncművészet megújhodási törekvései nem hozhatók összefüggésbe
semmi külsőséges körülménnyel. Mély és ellenállhatatlan szükséglete volt ez a modern
ember művészi akarásának. Kiindult a ballet-ellenes oppozicióból a század elején.
Ez az áramlat hevesen kikelt a ballet »mesterkélt« és egyoldalú mozgásai s főleg
természetellenessége ellen. Duncanék és Wiesenthalék voltak az első gyakorlati megvalósítók,
ők voltak az; elsők, akik forradalminak tetsző táncukkal lázba hozták a közönséget.
Az újabb mozgásművészeti mozgalom őshazája azonban Németország. És Németországban
az ú. n. »klasszikus« ballet halála ma már res judicata. Olyannyira az s az oppozíció
a ballet ellen ott már annyira nem probléma, hogy bizonyos szempontokból (még pedig
bizonyos technikai részletkérdésekben) a németek szívesen veszik át a maga egészében
»elintézett« ballet egy-egy praktikus eredményét. Ha a modern német mozgásművészetet
tekintjük, úgy a következőket tapasztaljuk: stílusban, művészi tartalomban, művészi
programmban számtalan irány van. Művészi dilettantizmus csakúgy grasszál, mint ahogy
legnagyobb stílű művészet is virul. De metodikai téren már nem oly alapvetők a különbségek,
itt már lényeges közeledést tapasztalhatunk a legalább tucatnyi különféle módszer
között. A művészet szempontjából termékeny módszerek t. i. két forrás egyesüléséből
keletkeztek. Az egyik forrás a Dalcroze köré sereglett művészek műhelye, a másik
pedig Rudolf v. Labané, jobban mondva a magyar származású Lábán Rezsőé, aki eredetileg
a balletből indult volt ki, hogy azt elvetve — de ismerve, — új mozgásszisztematikát
dolgozzon ki. A tiszta »lábánizmius« a mozgásművészet szempontjából csakúgy hiányos,
mint a tiszta Dalcroze. Dalcroze a zenének veti alá túlságosan a mozgást, Lábán
kitűnő technikát ad, de művészi téren túlontúl teoretikus. A mozgásművészet használható
módszereiről mégsem mondhatjuk, hogy vagy Lábánon szűrt Dalcrozet vagy Dalcrozeal
itatott Lábánt tartalmaznak csak. A kettő keverése még mindig elégtelen. A kettőnek
belsőleg kell feldolgozva lennie. A mozgásművészeti metódusok akkor jók, ha a mozgásművészet
gyakorlati feladatainak felelnek meg. Magam módszerének kidolgozásában kizárólag
ezt tartottam szem előtt. De mik hát a mozgásművészet gyakorlati feladatai ? A modern
mozgásművészet nálunk mégi csak igen keveset szerepelt színpadon. Szinte tíz ujjon
fel lehetne sorolni nagyobbszabású teljesítményeit. Annál több modern művészi táncot
láthattunk az utóbbi évek folyamán egy- egy matiné, hangversenytermi este vagy ünnepély
keretében. Ezek közül nem egy a legkomolyabb művészi fórumok figyelmét is ráterelte
a mozgásművészetre, és ma a mozgásművészet nem csak néhány b. m. rendelet tárgya,
hanem Magyaroszágon is aktuális művészi probléma lett. Hogy a mozgásművészet hova
tendál, az éppenséggel nem titok. Egyrészt a színpad felé, másrészt a tömegpedagógia
felé. (Az utóbbi szempont az, mely a balletnél lényegesen fontosabb társadalmi jelentőséget
biztosít a mozgásművészetnek.) A színpadot illetőn a mozgásművészet hivatott átvenni
minden tánci feladatot. Erre a mozgásművészetet ma már érettnek minősíthetjük. Bizonyíték
a német színpad, mely egészen behódolt a modern művészi táncnak. A tömegnevelés
terén a mozgásművészet — szoros kapcsolatban a higiénikus, a tomai neveléssel, —
hivatott tömegeknek művészi mozgásélményeket biztosítani. Olyan általános mozgáskultúrára
gondolok, mint amilyen általánossá vált vagy válnia kellene a zenekultúrának. Mindezt
az utópiától nem a mozgásművészet felkészültsége, hanem csakis — egyelőre — a megvalósítás
lehetősége választja el. Ami pedig a mozgásművészet speciálisan művészi pedagógiáját
illeti, úgy a mozgásművészet úgy a technika, mint a lelki tartalmak minden lehetőségét
kiaknázza. E szempontból csak egy-két példát említek. A »klasszikus« ballet pl.
képtelen súlyt és szenvedélyt, keménységet és szabad lendületet kifejezni. A mozgásművészet
nemcsak ezt, de a könnyűség minden regiszterét is kifejezésre juttathatja. Ennek
megfelelőleg a mozgásművészet számára nincs tartalmi korlát. Démoniság és tiszta
áhítat csak úgy kifejezhető általa, mint bacchantikus derű és sötét tragikum. A
modern színpád szempontjából csak a mozgásművészet nyújthatja a nélkülözhetetlen,
hajlékony tánci eszközt. (Szentpál Olga.) szin_III.0341.pdf III