Címszó: Murányi Zsigmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29388.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Murányi Zsigmond

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529387.htm

 

Szócikk: Murányi Zsigmond úttörő színész, egy zilahi (megye) ev. ref. lelkész fia; előbb Erdélyben (ország) (információ)  asszesszor volt, majd Dérynével (személy) (információ)  együtt működött Pesten. (Budapest) 1807-ben (időpont) nejével Pestre (Budapest) szerződött, ahol a második magyar színtársulat egyik vezetője lett, de egy év múlva visszamentek Kolozsvárra. (megye) 1811 (időpont) —1814-ben (időpont) ismét Pestre (Budapest) kerül, majd vidéki színpadokon vendégszerepel. 1816— (időpont) 1817-ben (időpont) Miskolcon (megye) és Kassán (megye) játszik, 1819-ben (időpont) Székesfehérvárott (megye) volt, 1820-ban (időpont) visszakerül Miskolcra, (megye) 1821-ben (időpont) Komáromban (megye) (információ)  volt nejével és négy gyermekével. 1822. (időpont) aug. 4-én táblabíró tisztséget nyert. (Lásd erről: »Magyar Kurir«, (intézmény) (információ)  1822. (időpont) I. kötet, 398. lap.) 1824—27-ig (időpont) Kolozsvárott (megye) működött. A későbbi években megvált a színpadtól. — 20 színdarabot fordított németből. (nyelv) (információ)  Eredeti munkái ezek: »Karolo Karolino«, (cím) vj. »Idoli«, (cím) vj. 1 felv. (1795). (időpont) »Hivség próbája«, (cím) vj. 3 felv. 1809. (időpont) »Leánybarátság«, (cím) vj. 1 felv. 1809. (időpont) »Zitah Mani«, (cím) vitézi játék 5 f. 1810. (időpont) »Ezüst menyegző«, (cím) 1810. (időpont) »Mária Terézia és a magyarok hűsége«, (cím) históriai rajzolat 4 felv. 1822. (időpont) — Déryné (személy) (információ)  szerint: »színdarabokban is, énekesekben is mindent gyengén játszott.« Azt is írja róla, hogy fahangja volt. Mint rendező hasznára volt a vándortársulatoknak. szin_III.0344.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Murányi Zsigmond címszóvég 29388 Szócikk: Murányi Zsigmond úttörő színész, egy zilahi ytelepulesy zilah ytelepulesy zilah ymegyey szilágy megye ykodvegy ev. ref. lelkész fia; előbb Erdélyben ytelepulesy erdély ytelepulesy Erdély yorszagy Románia ykodvegy asszesszor volt, majd Dérynével yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy együtt működött Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1807-ben nejével xtalanevtizedx 1815 Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződött, ahol a második magyar színtársulat egyik vezetője lett, de egy év múlva visszamentek Kolozsvárra. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1811 xevtizedx 1815 —1814-ben ismét Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kerül, majd vidéki színpadokon vendégszerepel. 1816— 1817-ben Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy és Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy játszik, 1819-ben Székesfehérvárott xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy volt, 1820-ban xevtizedx 1825 visszakerül Miskolcra, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy 1821-ben Komáromban ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy volt nejével és négy gyermekével. 1822. aug. 4-én táblabíró tisztséget nyert. (Lásd erről: »Magyar Kurir«, yintezmenyy magyar kurir yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy kurir yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy 1822. I. kötet, 398. lap.) 1824—27-ig Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött. A későbbi években megvált a színpadtól. — 20 színdarabot fordított németből. ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy Eredeti munkái ezek: »Karolo Karolino«, ycimy karolo karolino ycimy Karolo Karolino ycimy karolo ycimy karolino ycimy ycimy Karolo ycimy Karolino ycimy ykodvegy vj. »Idoli«, ycimy idoli ycimy Idoli ycimy idoli ycimy ycimy Idoli ycimy ykodvegy vj. 1 felv. (1795). xevtizedx 1795 »Hivség xtalanevtizedx 1805 próbája«, ycimy hivség próbája ycimy Hivség próbája ycimy hivség ycimy próbája ycimy ycimy Hivség ycimy próbája ycimy ykodvegy vj. 3 felv. 1809. xevtizedx 1805 »Leánybarátság«, ycimy leánybarátság ycimy Leánybarátság ycimy leánybarátság ycimy ycimy Leánybarátság ycimy ykodvegy vj. 1 felv. 1809. »Zitah xtalanevtizedx 1815 Mani«, ycimy zitah mani ycimy Zitah Mani ycimy zitah ycimy mani ycimy ycimy Zitah ycimy Mani ycimy ykodvegy vitézi játék 5 f. 1810. xevtizedx 1815 »Ezüst menyegző«, ycimy ezüst menyegző ycimy Ezüst menyegző ycimy ezüst ycimy menyegző ycimy ycimy Ezüst ycimy menyegző ycimy ykodvegy 1810. »Mária xtalanevtizedx 1825 Terézia és a magyarok hűsége«, ycimy mária terézia és a magyarok hűsége ycimy Mária Terézia és a magyarok hűsége ycimy mária ycimy terézia ycimy és ycimy a ycimy magyarok ycimy hűsége ycimy ycimy Mária ycimy Terézia ycimy és ycimy históriai rajzolat 4 felv. 1822. xevtizedx 1825 — xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy szerint: »színdarabokban is, énekesekben is mindent gyengén játszott.« Azt is írja róla, hogy fahangja volt. Mint rendező hasznára volt a vándortársulatoknak. szin_III.0344.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Murányi Zsigmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0344.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29388.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Murányi Zsigmond

Szócikk: Murányi Zsigmond úttörő színész, egy zilahi ev. ref. lelkész fia; előbb Erdélyben asszesszor volt, majd Dérynével együtt működött Pesten. 1807-ben nejével Pestre szerződött, ahol a második magyar színtársulat egyik vezetője lett, de egy év múlva visszamentek Kolozsvárra. 1811 —1814-ben ismét Pestre kerül, majd vidéki színpadokon vendégszerepel. 1816— 1817-ben Miskolcon és Kassán játszik, 1819-ben Székesfehérvárott volt, 1820-ban visszakerül Miskolcra, 1821-ben Komáromban volt nejével és négy gyermekével. 1822. aug. 4-én táblabíró tisztséget nyert. (Lásd erről: »Magyar Kurir«, 1822. I. kötet, 398. lap.) 1824—27-ig Kolozsvárott működött. A későbbi években megvált a színpadtól. — 20 színdarabot fordított németből. Eredeti munkái ezek: »Karolo Karolino«, vj. »Idoli«, vj. 1 felv. (1795). »Hivség próbája«, vj. 3 felv. 1809. »Leánybarátság«, vj. 1 felv. 1809. »Zitah Mani«, vitézi játék 5 f. 1810. »Ezüst menyegző«, 1810. »Mária Terézia és a magyarok hűsége«, históriai rajzolat 4 felv. 1822. — Déryné szerint: »színdarabokban is, énekesekben is mindent gyengén játszott.« Azt is írja róla, hogy fahangja volt. Mint rendező hasznára volt a vándortársulatoknak. szin_III.0344.pdf III