Címszó: Murska Ilma - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1835
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0345.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0345.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29394.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Murska
Ilma
Szócikk: Murska Ilma operaénekesnő, sz. 1835- (születés
éve) ben, Zágrábban, (ország) megh.
1889. jan. 16-án, Münchenben. (ország) (Atyja
helytartótanácsos volt Zágrábban, (ország) hol
1888. (időpont)
április közepén halt meg. Eredeti neve: Puksecs József. (személy) »Murski«
(cím) előnevet
az 1850-es (időpont)
években kapta.) 1860-ban (időpont) Bécsben
(ország)
Marchesi asszonynál (személy) (információ)
tanult, majd öt év múlva a bécsi operához
(intézmény)
(információ)
szerződtették. Közben vendégszerepelt Flórencben,
(ország)
Livornóban, (ország)
Madridban, (ország)
Barcelonában, (ország)
Cataniában. (ország)
1864. (időpont)
febr. 3-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
»Lucia«-ban; (cím) második fellépése
az »Alvajáró«-ban (cím) (információ)
volt mint Amina; (szerep) febr.
18-án pedig mint Gilda (szerep) a »Rigoletto«-ban.
(cím) (információ)
U. e. év április havában Berlinbe (ország) szerződött.
1874-ben (időpont)
Amerikába (ország)
ment, azután házasságra lépett egy Eder (személy) nevű
határőrvidéki katonai auditorral. 1880. (időpont) ápr.
20-án ismét fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Troubadour« (cím) (információ)
Leonórájában. (szerep) »Énekében
különösen a magas, bár nem erős, de ezüst tisztaságú hangok s elragadó trillái voltak
a meglepők. Különben nemcsak a hangjával, hanem a szépségével is hódított. Karcsú,
csábító alak volt, elegáns könnyedségű mozgással, ábrándos szemekkel, melyekből
érzékiség és szenvedély szikrázott, pirosas szőke, tündérileg dús hajjal, mely egész
alakját beburkolhatta« írta a »Pesti Hirlap«, (intézmény)
(információ)
1889. (időpont) jan.
19. Midőn utoljára (1880. (időpont) Rigolettoban)
(cím) (információ)
itt vendégszerepelt, a »Pesti Hirlap« (intézmény)
(információ)
hűvösen írt róla, mondván: »szerepét oly
kiszámított ökonómiával énekelte, amilyen egy kalmárnak is becsületére válnék« szin_III.0345.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Murska Ilma címszóvég 29394 Szócikk: Murska
Ilma operaénekesnő, sz. 1835- ben, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Zágrábban,
ytelepulesy zágráb ytelepulesy Zágráb yorszagy Horvátország ykodvegy megh. 1889.
jan. 16-án, Münchenben. ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy
Németország ykodvegy (Atyja helytartótanácsos volt Zágrábban, ytelepulesy
zágráb ytelepulesy Zágráb yorszagy Horvátország ykodvegy hol 1888. xevtizedx
1885 április közepén halt meg. Eredeti neve: Puksecs József. yszemelynevy
puksecs józsef yszemelynevy Puksecs József yszemelynevy puksecs yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Puksecs yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy »Murski« ycimy murski ycimy Murski ycimy murski ycimy ycimy Murski
ycimy ykodvegy előnevet az 1850-es xevtizedx 1855 években xtalanevtizedx 1865 kapta.)
1860-ban xevtizedx 1865 Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy Marchesi asszonynál yszemelynevy marchesi asszony
yszemelynevy Marchesi asszony yszemelynevy marchesi yszemelynevy asszony
yszemelynevy yszemelynevy Marchesi yszemelynevy asszony yszemelynevy ykodvegy tanult,
majd öt év múlva a bécsi operához yintezmenyy bécsi opera yintezmenyy bécsi op
yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy
op yintezmenyy ykodvegy szerződtették. Közben vendégszerepelt Flórencben, ytelepulesy
flórenc ytelepulesy Flórenc yorszagy Olaszország ykodvegy Livornóban, ytelepulesy
livornó ytelepulesy Livornó yorszagy Olaszország ykodvegy Madridban, ytelepulesy
madrid ytelepulesy Madrid yorszagy Spanyolország ykodvegy Barcelonában, ytelepulesy
barcelona ytelepulesy Barceloná yorszagy Spanyolország ykodvegy Cataniában. ytelepulesy
catania ytelepulesy Cataniá yorszagy Olaszország ykodvegy 1864. febr. xtalanevtizedx
1875 3-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Lucia«-ban; ycimy lucia ycimy Lucia
ycimy lucia ycimy ycimy Lucia ycimy ykodvegy második fellépése az »Alvajáró«-ban
ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy
ykodvegy volt mint Amina; yszerepy amina yszerepy Amina yszerepy amina yszerepy
yszerepy Amina yszerepy ykodvegy febr. 18-án pedig mint Gilda yszerepy gilda
yszerepy Gilda yszerepy gilda yszerepy yszerepy Gilda yszerepy ykodvegy a »Rigoletto«-ban.
ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy
ykodvegy U. e. év április havában Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy
Berlin yorszagy Németország ykodvegy szerződött. 1874-ben xevtizedx 1875 Amerikába
xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak
Amerika ykodvegy ment, azután házasságra lépett egy Eder yszemelynevy eder
yszemelynevy Eder yszemelynevy eder yszemelynevy yszemelynevy Eder yszemelynevy
ykodvegy nevű határőrvidéki katonai auditorral. 1880. xevtizedx 1885 ápr. 20-án
ismét fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy a »Troubadour« ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy
troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Leonórájában. yszerepy leonóra
yszerepy Leonórá yszerepy leonóra yszerepy yszerepy Leonórá yszerepy ykodvegy »Énekében
különösen a magas, bár nem erős, de ezüst tisztaságú hangok s elragadó trillái voltak
a meglepők. Különben nemcsak a hangjával, hanem a szépségével is hódított. Karcsú,
csábító alak volt, elegáns könnyedségű mozgással, ábrándos szemekkel, melyekből
érzékiség és szenvedély szikrázott, pirosas szőke, tündérileg dús hajjal, mely egész
alakját beburkolhatta« írta a »Pesti Hirlap«, yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy
Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti
yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy 1889. jan. 19. Midőn utoljára (1880. Rigolettoban)
ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy
ykodvegy itt vendégszerepelt, a »Pesti Hirlap« yintezmenyy pesti hirlap
yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy hűvösen írt róla, mondván:
»szerepét oly kiszámított ökonómiával énekelte, amilyen egy kalmárnak is becsületére
válnék« szin_III.0345.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Murska Ilma - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1835
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0345.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0345.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29394.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Murska
Ilma
Szócikk: Murska Ilma operaénekesnő, sz. 1835- ben,
Zágrábban, megh. 1889. jan. 16-án, Münchenben. (Atyja helytartótanácsos volt Zágrábban,
hol 1888. április közepén halt meg. Eredeti neve: Puksecs József. »Murski« előnevet
az 1850-es években kapta.) 1860-ban Bécsben Marchesi asszonynál tanult, majd öt
év múlva a bécsi operához szerződtették. Közben vendégszerepelt Flórencben, Livornóban,
Madridban, Barcelonában, Cataniában. 1864. febr. 3-án mint vendég fellépett a Nemzeti
Színházban, »Lucia«-ban; második fellépése az »Alvajáró«-ban volt mint Amina; febr.
18-án pedig mint Gilda a »Rigoletto«-ban. U. e. év április havában Berlinbe szerződött.
1874-ben Amerikába ment, azután házasságra lépett egy Eder nevű határőrvidéki katonai
auditorral. 1880. ápr. 20-án ismét fellépett a Nemzeti Színházban, a »Troubadour«
Leonórájában. »Énekében különösen a magas, bár nem erős, de ezüst tisztaságú hangok
s elragadó trillái voltak a meglepők. Különben nemcsak a hangjával, hanem a szépségével
is hódított. Karcsú, csábító alak volt, elegáns könnyedségű mozgással, ábrándos
szemekkel, melyekből érzékiség és szenvedély szikrázott, pirosas szőke, tündérileg
dús hajjal, mely egész alakját beburkolhatta« írta a »Pesti Hirlap«, 1889. jan.
19. Midőn utoljára (1880. Rigolettoban) itt vendégszerepelt, a »Pesti Hirlap« hűvösen
írt róla, mondván: »szerepét oly kiszámított ökonómiával énekelte, amilyen egy kalmárnak
is becsületére válnék« szin_III.0345.pdf III