Címszó: Murska Ilma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1835

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0345.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0345.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29394.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Murska Ilma

Szócikk: Murska Ilma operaénekesnő, sz. 1835- (születés éve) ben, Zágrábban, (ország) megh. 1889. jan. 16-án, Münchenben. (ország) (Atyja helytartótanácsos volt Zágrábban, (ország) hol 1888. (időpont) április közepén halt meg. Eredeti neve: Puksecs József. (személy) »Murski« (cím) előnevet az 1850-es (időpont) években kapta.) 1860-ban (időpont) Bécsben (ország) Marchesi asszonynál (személy) (információ)  tanult, majd öt év múlva a bécsi operához (intézmény) (információ)  szerződtették. Közben vendégszerepelt Flórencben, (ország) Livornóban, (ország) Madridban, (ország) Barcelonában, (ország) Cataniában. (ország) 1864. (időpont) febr. 3-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  »Lucia«-ban; (cím) második fellépése az »Alvajáró«-ban (cím) (információ)  volt mint Amina; (szerep) febr. 18-án pedig mint Gilda (szerep) a »Rigoletto«-ban. (cím) (információ)  U. e. év április havában Berlinbe (ország) szerződött. 1874-ben (időpont) Amerikába (ország) ment, azután házasságra lépett egy Eder (személy) nevű határőrvidéki katonai auditorral. 1880. (időpont) ápr. 20-án ismét fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Troubadour« (cím) (információ)  Leonórájában. (szerep) »Énekében különösen a magas, bár nem erős, de ezüst tisztaságú hangok s elragadó trillái voltak a meglepők. Különben nemcsak a hangjával, hanem a szépségével is hódított. Karcsú, csábító alak volt, elegáns könnyedségű mozgással, ábrándos szemekkel, melyekből érzékiség és szenvedély szikrázott, pirosas szőke, tündérileg dús hajjal, mely egész alakját beburkolhatta« írta a »Pesti Hirlap«, (intézmény) (információ)  1889. (időpont) jan. 19. Midőn utoljára (1880. (időpont) Rigolettoban) (cím) (információ)  itt vendégszerepelt, a »Pesti Hirlap« (intézmény) (információ)  hűvösen írt róla, mondván: »szerepét oly kiszámított ökonómiával énekelte, amilyen egy kalmárnak is becsületére válnék« szin_III.0345.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Murska Ilma címszóvég 29394 Szócikk: Murska Ilma operaénekesnő, sz. 1835- ben, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Zágrábban, ytelepulesy zágráb ytelepulesy Zágráb yorszagy Horvátország ykodvegy megh. 1889. jan. 16-án, Münchenben. ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy (Atyja helytartótanácsos volt Zágrábban, ytelepulesy zágráb ytelepulesy Zágráb yorszagy Horvátország ykodvegy hol 1888. xevtizedx 1885 április közepén halt meg. Eredeti neve: Puksecs József. yszemelynevy puksecs józsef yszemelynevy Puksecs József yszemelynevy puksecs yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Puksecs yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Murski« ycimy murski ycimy Murski ycimy murski ycimy ycimy Murski ycimy ykodvegy előnevet az 1850-es xevtizedx 1855 években xtalanevtizedx 1865 kapta.) 1860-ban xevtizedx 1865 Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Marchesi asszonynál yszemelynevy marchesi asszony yszemelynevy Marchesi asszony yszemelynevy marchesi yszemelynevy asszony yszemelynevy yszemelynevy Marchesi yszemelynevy asszony yszemelynevy ykodvegy tanult, majd öt év múlva a bécsi operához yintezmenyy bécsi opera yintezmenyy bécsi op yintezmenyy bécsi yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy op yintezmenyy ykodvegy szerződtették. Közben vendégszerepelt Flórencben, ytelepulesy flórenc ytelepulesy Flórenc yorszagy Olaszország ykodvegy Livornóban, ytelepulesy livornó ytelepulesy Livornó yorszagy Olaszország ykodvegy Madridban, ytelepulesy madrid ytelepulesy Madrid yorszagy Spanyolország ykodvegy Barcelonában, ytelepulesy barcelona ytelepulesy Barceloná yorszagy Spanyolország ykodvegy Cataniában. ytelepulesy catania ytelepulesy Cataniá yorszagy Olaszország ykodvegy 1864. febr. xtalanevtizedx 1875 3-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Lucia«-ban; ycimy lucia ycimy Lucia ycimy lucia ycimy ycimy Lucia ycimy ykodvegy második fellépése az »Alvajáró«-ban ycimy alvajáró ycimy Alvajáró ycimy alvajáró ycimy ycimy Alvajáró ycimy ykodvegy volt mint Amina; yszerepy amina yszerepy Amina yszerepy amina yszerepy yszerepy Amina yszerepy ykodvegy febr. 18-án pedig mint Gilda yszerepy gilda yszerepy Gilda yszerepy gilda yszerepy yszerepy Gilda yszerepy ykodvegy a »Rigoletto«-ban. ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy U. e. év április havában Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy szerződött. 1874-ben xevtizedx 1875 Amerikába xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy ment, azután házasságra lépett egy Eder yszemelynevy eder yszemelynevy Eder yszemelynevy eder yszemelynevy yszemelynevy Eder yszemelynevy ykodvegy nevű határőrvidéki katonai auditorral. 1880. xevtizedx 1885 ápr. 20-án ismét fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Troubadour« ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Leonórájában. yszerepy leonóra yszerepy Leonórá yszerepy leonóra yszerepy yszerepy Leonórá yszerepy ykodvegy »Énekében különösen a magas, bár nem erős, de ezüst tisztaságú hangok s elragadó trillái voltak a meglepők. Különben nemcsak a hangjával, hanem a szépségével is hódított. Karcsú, csábító alak volt, elegáns könnyedségű mozgással, ábrándos szemekkel, melyekből érzékiség és szenvedély szikrázott, pirosas szőke, tündérileg dús hajjal, mely egész alakját beburkolhatta« írta a »Pesti Hirlap«, yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy 1889. jan. 19. Midőn utoljára (1880. Rigolettoban) ycimy rigoletto ycimy Rigoletto ycimy rigoletto ycimy ycimy Rigoletto ycimy ykodvegy itt vendégszerepelt, a »Pesti Hirlap« yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy hűvösen írt róla, mondván: »szerepét oly kiszámított ökonómiával énekelte, amilyen egy kalmárnak is becsületére válnék« szin_III.0345.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Murska Ilma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1835

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0345.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0345.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29394.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Murska Ilma

Szócikk: Murska Ilma operaénekesnő, sz. 1835- ben, Zágrábban, megh. 1889. jan. 16-án, Münchenben. (Atyja helytartótanácsos volt Zágrábban, hol 1888. április közepén halt meg. Eredeti neve: Puksecs József. »Murski« előnevet az 1850-es években kapta.) 1860-ban Bécsben Marchesi asszonynál tanult, majd öt év múlva a bécsi operához szerződtették. Közben vendégszerepelt Flórencben, Livornóban, Madridban, Barcelonában, Cataniában. 1864. febr. 3-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, »Lucia«-ban; második fellépése az »Alvajáró«-ban volt mint Amina; febr. 18-án pedig mint Gilda a »Rigoletto«-ban. U. e. év április havában Berlinbe szerződött. 1874-ben Amerikába ment, azután házasságra lépett egy Eder nevű határőrvidéki katonai auditorral. 1880. ápr. 20-án ismét fellépett a Nemzeti Színházban, a »Troubadour« Leonórájában. »Énekében különösen a magas, bár nem erős, de ezüst tisztaságú hangok s elragadó trillái voltak a meglepők. Különben nemcsak a hangjával, hanem a szépségével is hódított. Karcsú, csábító alak volt, elegáns könnyedségű mozgással, ábrándos szemekkel, melyekből érzékiség és szenvedély szikrázott, pirosas szőke, tündérileg dús hajjal, mely egész alakját beburkolhatta« írta a »Pesti Hirlap«, 1889. jan. 19. Midőn utoljára (1880. Rigolettoban) itt vendégszerepelt, a »Pesti Hirlap« hűvösen írt róla, mondván: »szerepét oly kiszámított ökonómiával énekelte, amilyen egy kalmárnak is becsületére válnék« szin_III.0345.pdf III