Címszó: Mustó Gusztáv - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1841

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0346.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29399.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Mustó Gusztáv

Szócikk: Mustó Gusztáv színész, sugó, sz. 1841-ben, (születés éve) megh. 1910. okt. 27-én, Budapesten. (Budapest) Atyja kántor volt, kinek már hat éves korában segédkezett a misézés körül. 1859. (időpont) júl. 20-án lépett a színészpályára, Budai József (személy) (információ)  volt első igazgatója Debrecenben; (megye) Sántha Antal, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  egykori pénztárosa és Odry Lehel (személy) voltak első pályatársai. Az akkori szokáshoz képest, ő is — mint kezdő színész — kilenc hónapig nem kapott fizetést s ezen idő alatt hangjegymásolással és szerepezéssel kereste kenyerét. Később Odryval (személy) együtt Horváth György (személy) (információ)  társulatához szerződött. Itt történt az, hogy a társaság súgója megszökött s így Mustónak (személy) (információ)  jutott ez a díszes állás. Közben játszott drámákban és vígjátékokban, a kardalosokat pedig, mint a társulat egyetlen zenésztagja, betanította a kényesebb operettekre. Így került 1862-ben (időpont) Aradra, (megye) (információ)  Sinkó Józsefhez, (személy) akivel 1866-ben (időpont) Debrecenben (megye) 9 évig működött. Ez volt akkor a vidék legelső társulata, tagjai Rónai Gyula, (személy) (információ)  Vizváry Gyula, (személy) Bercsényi, (személy) (információ)  Odry, (személy) Blaha Lujza, (személy) (információ)  Tannemé (személy) (a későbbi Erkel Sándorné), (személy) (információ)  akik Rónai (személy) (információ)  kivételével később mind a budapesti Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  hatalmas támaszai lettek. Debrecenben (megye) Mustó (személy) (információ)  az úgynevezett bonvivant szerepeket és az operett »énekes-komikus« szerepeit látta el. Vizváry Gyula (személy) feljövetele után az ő szerepkörére volt kiszemelve. Addig is eljátszotta a fenti kettős szerepkör sok nehéz szerepét; de azért azonkívül az operákat is kellett elsugnia, sőt akárhányszor — a zenekar katonazenekar lévén — le kellett ülnie a zenekarba is, ahol a flauto szólót látta el. E kettős minőségben a vidéken jó hírnévnek örvendett. Szerdahelyi Kálmán (személy) (információ)  Mustót (személy) (információ)  már a 60-as évek elején felhívta a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  súgónak, ekkor ő lenmaradt vidéken, ahol ekkor volt színész­pályájának emelkedésén. Az akkor divatos Faust-paródia (cím) (információ)  Siebeljében (szerep) a debreceni (megye) közönség, a nyári állomáson, Nagyváradon, (megye) az akkori »sláger«-ben, a »Tamás bátya kunyhójá«-ban, (cím) (információ)  mint Bengálit, (szerep) (információ)  a »londoni koldusok«-ban (cím) mint Prospektet (szerep) ünnepelték. Érthető ezek után, hogy a kényszerűségből elvállalt sugóságot már épen le akarta rázni, amikor egy sajnálatos esemény pályájának más fordulatot adott. 187í. januárjában a debreceni színházban (intézmény) (információ)  gázrobbanás volt, melynek egyetlen áldozata Mustó (személy) (információ)  lett; az explózió folytán úgy földhöz vágódott, hogy megsántult, négy évig mankón járt és színészsikereinek napja akkor leáldozott. Még 1875-ig (időpont) Debrecenben (megye) maradt, ekkor azonban Erkel Sándor, (személy) (információ)  Tannerné, (személy) Blaha Lujza (személy) (információ)  és Odry Lehel (személy) ajánlatára a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződtették operasúgónak. Ott is maradt; 1884-ben (időpont) átjött az operai személyzettel a M. Kir. Operaházhoz, (intézmény) hol azóta derekasan súgott olaszul, (nyelv) (információ)  franciául, (nyelv) (információ)  csehül, (nyelv) (információ)  angolul, (nyelv) lengyelül, (nyelv) (információ)  hollandul, (nyelv) — sőt még magyarul is. Rövidlátó énekeseknek, kik a karmestert nem látták, ő adta meg a jelt a »bevágásra«; hiszen a legtöbb operát és operaszerepet könyv nélkül tudta. 1905. (időpont) máj. 10-én ünnepelte működése 30 éves jubileumát. Híres volt kitűnő emlékezőtehetségéről. Állítólag 14 operát tudott könyv nélkül elsúgni. Koporsója felett Várady Sándor (személy) (információ)  mondott búcsúztatót. — Munkája: »Színházi emlény.« (cím) (információ)  Arad. (megye) (információ)  1862. (időpont) szin_III.0346.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Mustó Gusztáv címszóvég 29399 Szócikk: Mustó Gusztáv színész, sugó, sz. 1841-ben, megh. xtalanevtizedx 1855 1910. okt. 27-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja kántor volt, kinek már hat éves korában segédkezett a misézés körül. 1859. xevtizedx 1855 júl. xtalanevtizedx 1865 20-án lépett a színészpályára, Budai József yszemelynevy budai józsef yszemelynevy Budai József yszemelynevy budai yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Budai yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt első igazgatója Debrecenben; ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Sántha Antal, yszemelynevy sántha antal yszemelynevy Sántha Antal yszemelynevy sántha yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Sántha yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egykori pénztárosa és Odry Lehel yszemelynevy odry lehel yszemelynevy Odry Lehel yszemelynevy odry yszemelynevy lehel yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy voltak első pályatársai. Az akkori szokáshoz képest, ő is — mint kezdő színész — kilenc hónapig nem kapott fizetést s ezen idő alatt hangjegymásolással és szerepezéssel kereste kenyerét. Később Odryval yszemelynevy odry yszemelynevy Odry yszemelynevy odry yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy ykodvegy együtt Horváth György yszemelynevy horváth györgy yszemelynevy Horváth György yszemelynevy horváth yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy társulatához szerződött. Itt történt az, hogy a társaság súgója megszökött s így Mustónak yszemelynevy mustó yszemelynevy Mustó yszemelynevy mustó yszemelynevy yszemelynevy Mustó yszemelynevy ykodvegy jutott ez a díszes állás. Közben játszott drámákban és vígjátékokban, a kardalosokat pedig, mint a társulat egyetlen zenésztagja, betanította a kényesebb operettekre. Így került 1862-ben xevtizedx 1865 Aradra, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Sinkó Józsefhez, yszemelynevy sinkó józsef yszemelynevy Sinkó József yszemelynevy sinkó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Sinkó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy akivel 1866-ben Debrecenben xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 9 évig működött. Ez volt akkor a vidék legelső társulata, tagjai Rónai Gyula, yszemelynevy rónai gyula yszemelynevy Rónai Gyula yszemelynevy rónai yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Rónai yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Vizváry Gyula, yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Bercsényi, yszemelynevy bercsényi yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy bercsényi yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy ykodvegy Odry, yszemelynevy odry yszemelynevy Odry yszemelynevy odry yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy ykodvegy Blaha Lujza, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy Tannemé yszemelynevy tanneme yszemelynevy Tannemé yszemelynevy tanneme yszemelynevy yszemelynevy Tannemé yszemelynevy ykodvegy (a későbbi Erkel Sándorné), yszemelynevy erkel sándorne yszemelynevy Erkel Sándorné yszemelynevy erkel yszemelynevy sándorne yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Sándorné yszemelynevy ykodvegy akik Rónai yszemelynevy rónai yszemelynevy Rónai yszemelynevy rónai yszemelynevy yszemelynevy Rónai yszemelynevy ykodvegy kivételével később mind a budapesti Nemzeti Színház yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy hatalmas támaszai lettek. Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Mustó yszemelynevy mustó yszemelynevy Mustó yszemelynevy mustó yszemelynevy yszemelynevy Mustó yszemelynevy ykodvegy az úgynevezett bonvivant szerepeket és az operett »énekes-komikus« szerepeit látta el. Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy feljövetele után az ő szerepkörére volt kiszemelve. Addig is eljátszotta a fenti kettős szerepkör sok nehéz szerepét; de azért azonkívül az operákat is kellett elsugnia, sőt akárhányszor — a zenekar katonazenekar lévén — le kellett ülnie a zenekarba is, ahol a flauto szólót látta el. E kettős minőségben a vidéken jó hírnévnek örvendett. Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Mustót yszemelynevy mustó yszemelynevy Mustó yszemelynevy mustó yszemelynevy yszemelynevy Mustó yszemelynevy ykodvegy már a 60-as évek elején felhívta a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy súgónak, ekkor ő lenmaradt vidéken, ahol ekkor volt színész­pályájának emelkedésén. Az akkor divatos Faust-paródia ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Siebeljében yszerepy siebel yszerepy Siebel yszerepy siebel yszerepy yszerepy Siebel yszerepy ykodvegy a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy közönség, a nyári állomáson, Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy az akkori »sláger«-ben, a »Tamás bátya kunyhójá«-ban, ycimy tamás bátya kunyhója ycimy Tamás bátya kunyhójá ycimy tamás ycimy bátya ycimy kunyhója ycimy ycimy Tamás ycimy bátya ycimy kunyhójá ycimy ykodvegy mint Bengálit, yszerepy bengáli yszerepy Bengáli yszerepy bengáli yszerepy yszerepy Bengáli yszerepy ykodvegy a »londoni koldusok«-ban ycimy londoni koldusok ycimy londoni koldusok ycimy londoni ycimy koldusok ycimy ycimy londoni ycimy koldusok ycimy ykodvegy mint Prospektet yszerepy prospekt yszerepy Prospekt yszerepy prospekt yszerepy yszerepy Prospekt yszerepy ykodvegy ünnepelték. Érthető ezek után, hogy a kényszerűségből elvállalt sugóságot már épen le akarta rázni, amikor egy sajnálatos esemény pályájának más fordulatot adott. 187í. januárjában a debreceni színházban yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy gázrobbanás volt, melynek egyetlen áldozata Mustó yszemelynevy mustó yszemelynevy Mustó yszemelynevy mustó yszemelynevy yszemelynevy Mustó yszemelynevy ykodvegy lett; az explózió folytán úgy földhöz vágódott, hogy megsántult, négy évig mankón járt és színészsikereinek napja akkor leáldozott. Még 1875-ig xevtizedx 1875 Debrecenben xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy maradt, ekkor azonban Erkel Sándor, yszemelynevy erkel sándor yszemelynevy Erkel Sándor yszemelynevy erkel yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Tannerné, yszemelynevy tannerne yszemelynevy Tannerné yszemelynevy tannerne yszemelynevy yszemelynevy Tannerné yszemelynevy ykodvegy Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy és Odry Lehel yszemelynevy odry lehel yszemelynevy Odry Lehel yszemelynevy odry yszemelynevy lehel yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy ajánlatára a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtették operasúgónak. Ott is maradt; 1884-ben xevtizedx 1885 átjött xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 az operai személyzettel a M. Kir. Operaházhoz, yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy hol azóta derekasan súgott olaszul, ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy franciául, ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy csehül, ynyelvy cseh ynyelvy cseh ynyelvy cseh ynyelvy ynyelvy cseh ynyelvy ykodvegy angolul, ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy lengyelül, ynyelvy lengyel ynyelvy lengyel ynyelvy lengyel ynyelvy ynyelvy lengyel ynyelvy ykodvegy hollandul, ynyelvy holland ynyelvy holland ynyelvy holland ynyelvy ynyelvy holland ynyelvy ykodvegy — sőt még magyarul is. Rövidlátó énekeseknek, kik a karmestert nem látták, ő adta meg a jelt a »bevágásra«; hiszen a legtöbb operát és operaszerepet könyv nélkül tudta. 1905. xevtizedx 1905 máj. 10-én ünnepelte működése 30 éves jubileumát. Híres volt kitűnő emlékezőtehetségéről. Állítólag 14 operát tudott könyv nélkül elsúgni. Koporsója felett Várady Sándor yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúztatót. — Munkája: »Színházi emlény.« ycimy színházi emlény ycimy Színházi emlény ycimy színházi ycimy emlény ycimy ycimy Színházi ycimy emlény ycimy ykodvegy Arad. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1862. xevtizedx 1865 szin_III.0346.pdf xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Mustó Gusztáv - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1841

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0346.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29399.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Mustó Gusztáv

Szócikk: Mustó Gusztáv színész, sugó, sz. 1841-ben, megh. 1910. okt. 27-én, Budapesten. Atyja kántor volt, kinek már hat éves korában segédkezett a misézés körül. 1859. júl. 20-án lépett a színészpályára, Budai József volt első igazgatója Debrecenben; Sántha Antal, a Nemzeti Színház egykori pénztárosa és Odry Lehel voltak első pályatársai. Az akkori szokáshoz képest, ő is — mint kezdő színész — kilenc hónapig nem kapott fizetést s ezen idő alatt hangjegymásolással és szerepezéssel kereste kenyerét. Később Odryval együtt Horváth György társulatához szerződött. Itt történt az, hogy a társaság súgója megszökött s így Mustónak jutott ez a díszes állás. Közben játszott drámákban és vígjátékokban, a kardalosokat pedig, mint a társulat egyetlen zenésztagja, betanította a kényesebb operettekre. Így került 1862-ben Aradra, Sinkó Józsefhez, akivel 1866-ben Debrecenben 9 évig működött. Ez volt akkor a vidék legelső társulata, tagjai Rónai Gyula, Vizváry Gyula, Bercsényi, Odry, Blaha Lujza, Tannemé (a későbbi Erkel Sándorné), akik Rónai kivételével később mind a budapesti Nemzeti Színház hatalmas támaszai lettek. Debrecenben Mustó az úgynevezett bonvivant szerepeket és az operett »énekes-komikus« szerepeit látta el. Vizváry Gyula feljövetele után az ő szerepkörére volt kiszemelve. Addig is eljátszotta a fenti kettős szerepkör sok nehéz szerepét; de azért azonkívül az operákat is kellett elsugnia, sőt akárhányszor — a zenekar katonazenekar lévén — le kellett ülnie a zenekarba is, ahol a flauto szólót látta el. E kettős minőségben a vidéken jó hírnévnek örvendett. Szerdahelyi Kálmán Mustót már a 60-as évek elején felhívta a Nemzeti Színházhoz súgónak, ekkor ő lenmaradt vidéken, ahol ekkor volt színész­pályájának emelkedésén. Az akkor divatos Faust-paródia Siebeljében a debreceni közönség, a nyári állomáson, Nagyváradon, az akkori »sláger«-ben, a »Tamás bátya kunyhójá«-ban, mint Bengálit, a »londoni koldusok«-ban mint Prospektet ünnepelték. Érthető ezek után, hogy a kényszerűségből elvállalt sugóságot már épen le akarta rázni, amikor egy sajnálatos esemény pályájának más fordulatot adott. 187í. januárjában a debreceni színházban gázrobbanás volt, melynek egyetlen áldozata Mustó lett; az explózió folytán úgy földhöz vágódott, hogy megsántult, négy évig mankón járt és színészsikereinek napja akkor leáldozott. Még 1875-ig Debrecenben maradt, ekkor azonban Erkel Sándor, Tannerné, Blaha Lujza és Odry Lehel ajánlatára a Nemzeti Színházhoz szerződtették operasúgónak. Ott is maradt; 1884-ben átjött az operai személyzettel a M. Kir. Operaházhoz, hol azóta derekasan súgott olaszul, franciául, csehül, angolul, lengyelül, hollandul, — sőt még magyarul is. Rövidlátó énekeseknek, kik a karmestert nem látták, ő adta meg a jelt a »bevágásra«; hiszen a legtöbb operát és operaszerepet könyv nélkül tudta. 1905. máj. 10-én ünnepelte működése 30 éves jubileumát. Híres volt kitűnő emlékezőtehetségéről. Állítólag 14 operát tudott könyv nélkül elsúgni. Koporsója felett Várady Sándor mondott búcsúztatót. — Munkája: »Színházi emlény.« Arad. 1862. szin_III.0346.pdf III