Címszó: Mustó Gusztáv - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1841
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0346.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29399.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Mustó
Gusztáv
Szócikk: Mustó Gusztáv színész, sugó, sz. 1841-ben,
(születés
éve) megh. 1910. okt. 27-én, Budapesten. (Budapest)
Atyja kántor volt, kinek már hat éves korában segédkezett a misézés körül. 1859.
(időpont)
júl. 20-án lépett a színészpályára, Budai József (személy) (információ)
volt első igazgatója Debrecenben; (megye) Sántha
Antal, (személy)
(információ)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
egykori pénztárosa és Odry Lehel (személy) voltak
első pályatársai. Az akkori szokáshoz képest, ő is — mint kezdő színész — kilenc
hónapig nem kapott fizetést s ezen idő alatt hangjegymásolással és szerepezéssel
kereste kenyerét. Később Odryval (személy) együtt
Horváth György (személy) (információ)
társulatához szerződött. Itt történt az,
hogy a társaság súgója megszökött s így Mustónak (személy) (információ)
jutott ez a díszes állás. Közben játszott
drámákban és vígjátékokban, a kardalosokat pedig, mint a társulat egyetlen zenésztagja,
betanította a kényesebb operettekre. Így került 1862-ben (időpont) Aradra,
(megye) (információ)
Sinkó Józsefhez, (személy) akivel
1866-ben (időpont)
Debrecenben (megye)
9 évig működött. Ez volt akkor a vidék legelső társulata, tagjai Rónai Gyula, (személy) (információ)
Vizváry Gyula, (személy) Bercsényi,
(személy)
(információ)
Odry, (személy) Blaha
Lujza, (személy)
(információ)
Tannemé (személy) (a
későbbi Erkel Sándorné), (személy) (információ)
akik Rónai (személy) (információ)
kivételével később mind a budapesti Nemzeti
Színház (intézmény)
(információ)
hatalmas támaszai lettek. Debrecenben (megye) Mustó
(személy)
(információ)
az úgynevezett bonvivant szerepeket és az
operett »énekes-komikus« szerepeit látta el. Vizváry Gyula (személy) feljövetele
után az ő szerepkörére volt kiszemelve. Addig is eljátszotta a fenti kettős szerepkör
sok nehéz szerepét; de azért azonkívül az operákat is kellett elsugnia, sőt akárhányszor
— a zenekar katonazenekar lévén — le kellett ülnie a zenekarba is, ahol a flauto
szólót látta el. E kettős minőségben a vidéken jó hírnévnek örvendett. Szerdahelyi
Kálmán (személy)
(információ)
Mustót (személy) (információ)
már a 60-as évek elején felhívta a Nemzeti
Színházhoz (intézmény)
(információ)
súgónak, ekkor ő lenmaradt vidéken, ahol
ekkor volt színészpályájának emelkedésén. Az akkor divatos Faust-paródia (cím) (információ)
Siebeljében (szerep) a debreceni
(megye) közönség,
a nyári állomáson, Nagyváradon, (megye) az akkori
»sláger«-ben, a »Tamás bátya kunyhójá«-ban, (cím) (információ)
mint Bengálit, (szerep) (információ)
a »londoni koldusok«-ban (cím) mint Prospektet
(szerep)
ünnepelték. Érthető ezek után, hogy a kényszerűségből elvállalt sugóságot már épen
le akarta rázni, amikor egy sajnálatos esemény pályájának más fordulatot adott.
187í. januárjában a debreceni színházban (intézmény)
(információ)
gázrobbanás volt, melynek egyetlen áldozata
Mustó (személy)
(információ)
lett; az explózió folytán úgy földhöz vágódott,
hogy megsántult, négy évig mankón járt és színészsikereinek napja akkor leáldozott.
Még 1875-ig (időpont)
Debrecenben (megye)
maradt, ekkor azonban Erkel Sándor, (személy) (információ)
Tannerné, (személy) Blaha
Lujza (személy)
(információ)
és Odry Lehel (személy) ajánlatára
a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződtették operasúgónak. Ott is maradt;
1884-ben (időpont)
átjött az operai személyzettel a M. Kir. Operaházhoz, (intézmény)
hol azóta derekasan súgott olaszul, (nyelv) (információ)
franciául, (nyelv) (információ)
csehül, (nyelv) (információ)
angolul, (nyelv) lengyelül,
(nyelv) (információ)
hollandul, (nyelv) — sőt
még magyarul is. Rövidlátó énekeseknek, kik a karmestert nem látták, ő adta meg
a jelt a »bevágásra«; hiszen a legtöbb operát és operaszerepet könyv nélkül tudta.
1905. (időpont)
máj. 10-én ünnepelte működése 30 éves jubileumát. Híres volt kitűnő emlékezőtehetségéről.
Állítólag 14 operát tudott könyv nélkül elsúgni. Koporsója felett Várady Sándor
(személy)
(információ)
mondott búcsúztatót. — Munkája: »Színházi
emlény.« (cím)
(információ)
Arad. (megye) (információ)
1862. (időpont) szin_III.0346.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Mustó Gusztáv címszóvég 29399 Szócikk: Mustó
Gusztáv színész, sugó, sz. 1841-ben, megh. xtalanevtizedx 1855 1910. okt. 27-én,
Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja
kántor volt, kinek már hat éves korában segédkezett a misézés körül. 1859. xevtizedx
1855 júl. xtalanevtizedx 1865 20-án lépett a színészpályára, Budai József yszemelynevy
budai józsef yszemelynevy Budai József yszemelynevy budai yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Budai yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt első
igazgatója Debrecenben; ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy Sántha Antal, yszemelynevy sántha antal yszemelynevy Sántha
Antal yszemelynevy sántha yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Sántha
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egykori pénztárosa és Odry Lehel yszemelynevy
odry lehel yszemelynevy Odry Lehel yszemelynevy odry yszemelynevy lehel yszemelynevy
yszemelynevy Odry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy voltak első pályatársai.
Az akkori szokáshoz képest, ő is — mint kezdő színész — kilenc hónapig nem kapott
fizetést s ezen idő alatt hangjegymásolással és szerepezéssel kereste kenyerét.
Később Odryval yszemelynevy odry yszemelynevy Odry yszemelynevy odry
yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy ykodvegy együtt Horváth György yszemelynevy
horváth györgy yszemelynevy Horváth György yszemelynevy horváth yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy társulatához szerződött. Itt történt az, hogy a társaság súgója megszökött
s így Mustónak yszemelynevy mustó yszemelynevy Mustó yszemelynevy mustó
yszemelynevy yszemelynevy Mustó yszemelynevy ykodvegy jutott ez a díszes állás.
Közben játszott drámákban és vígjátékokban, a kardalosokat pedig, mint a társulat
egyetlen zenésztagja, betanította a kényesebb operettekre. Így került 1862-ben xevtizedx
1865 Aradra, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Sinkó
Józsefhez, yszemelynevy sinkó józsef yszemelynevy Sinkó József yszemelynevy
sinkó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Sinkó yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy akivel 1866-ben Debrecenben xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy debrecen
ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 9 évig működött. Ez volt akkor
a vidék legelső társulata, tagjai Rónai Gyula, yszemelynevy rónai gyula
yszemelynevy Rónai Gyula yszemelynevy rónai yszemelynevy gyula yszemelynevy
yszemelynevy Rónai yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Vizváry Gyula, yszemelynevy
vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy
ykodvegy Bercsényi, yszemelynevy bercsényi yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy
bercsényi yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy ykodvegy Odry, yszemelynevy
odry yszemelynevy Odry yszemelynevy odry yszemelynevy yszemelynevy Odry
yszemelynevy ykodvegy Blaha Lujza, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha
Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha
yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy Tannemé yszemelynevy tanneme
yszemelynevy Tannemé yszemelynevy tanneme yszemelynevy yszemelynevy Tannemé
yszemelynevy ykodvegy (a későbbi Erkel Sándorné), yszemelynevy erkel sándorne
yszemelynevy Erkel Sándorné yszemelynevy erkel yszemelynevy sándorne
yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Sándorné yszemelynevy ykodvegy akik
Rónai yszemelynevy rónai yszemelynevy Rónai yszemelynevy rónai yszemelynevy
yszemelynevy Rónai yszemelynevy ykodvegy kivételével később mind a budapesti Nemzeti
Színház yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy
budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
budapest yintezmenyy ykodvegy hatalmas támaszai lettek. Debrecenben ytelepulesy
debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Mustó yszemelynevy
mustó yszemelynevy Mustó yszemelynevy mustó yszemelynevy yszemelynevy Mustó
yszemelynevy ykodvegy az úgynevezett bonvivant szerepeket és az operett »énekes-komikus«
szerepeit látta el. Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy
Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy
Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy feljövetele után az ő szerepkörére
volt kiszemelve. Addig is eljátszotta a fenti kettős szerepkör sok nehéz szerepét;
de azért azonkívül az operákat is kellett elsugnia, sőt akárhányszor — a zenekar
katonazenekar lévén — le kellett ülnie a zenekarba is, ahol a flauto szólót látta
el. E kettős minőségben a vidéken jó hírnévnek örvendett. Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy
szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy Mustót yszemelynevy mustó yszemelynevy Mustó yszemelynevy
mustó yszemelynevy yszemelynevy Mustó yszemelynevy ykodvegy már a 60-as évek elején
felhívta a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy súgónak, ekkor ő lenmaradt vidéken, ahol ekkor volt színészpályájának
emelkedésén. Az akkor divatos Faust-paródia ycimy faust ycimy Faust ycimy faust
ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Siebeljében yszerepy siebel yszerepy Siebel
yszerepy siebel yszerepy yszerepy Siebel yszerepy ykodvegy a debreceni ytelepulesy
debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy közönség, a nyári állomáson,
Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye
ykodvegy az akkori »sláger«-ben, a »Tamás bátya kunyhójá«-ban, ycimy tamás
bátya kunyhója ycimy Tamás bátya kunyhójá ycimy tamás ycimy bátya ycimy
kunyhója ycimy ycimy Tamás ycimy bátya ycimy kunyhójá ycimy ykodvegy mint Bengálit,
yszerepy bengáli yszerepy Bengáli yszerepy bengáli yszerepy yszerepy Bengáli
yszerepy ykodvegy a »londoni koldusok«-ban ycimy londoni koldusok ycimy londoni
koldusok ycimy londoni ycimy koldusok ycimy ycimy londoni ycimy koldusok ycimy
ykodvegy mint Prospektet yszerepy prospekt yszerepy Prospekt yszerepy prospekt
yszerepy yszerepy Prospekt yszerepy ykodvegy ünnepelték. Érthető ezek után, hogy
a kényszerűségből elvállalt sugóságot már épen le akarta rázni, amikor egy sajnálatos
esemény pályájának más fordulatot adott. 187í. januárjában a debreceni színházban
yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy gázrobbanás
volt, melynek egyetlen áldozata Mustó yszemelynevy mustó yszemelynevy Mustó
yszemelynevy mustó yszemelynevy yszemelynevy Mustó yszemelynevy ykodvegy lett; az
explózió folytán úgy földhöz vágódott, hogy megsántult, négy évig mankón járt és
színészsikereinek napja akkor leáldozott. Még 1875-ig xevtizedx 1875 Debrecenben
xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy maradt, ekkor azonban Erkel Sándor, yszemelynevy erkel sándor
yszemelynevy Erkel Sándor yszemelynevy erkel yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Erkel yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Tannerné, yszemelynevy
tannerne yszemelynevy Tannerné yszemelynevy tannerne yszemelynevy yszemelynevy
Tannerné yszemelynevy ykodvegy Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza
yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy
yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy és Odry Lehel yszemelynevy
odry lehel yszemelynevy Odry Lehel yszemelynevy odry yszemelynevy lehel
yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy Lehel yszemelynevy ykodvegy ajánlatára
a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy szerződtették operasúgónak. Ott is maradt; 1884-ben xevtizedx
1885 átjött xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 az operai személyzettel a M.
Kir. Operaházhoz, yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy
m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy
Kir. yintezmenyy ykodvegy hol azóta derekasan súgott olaszul, ynyelvy olasz
ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy franciául, ynyelvy
francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy
ykodvegy csehül, ynyelvy cseh ynyelvy cseh ynyelvy cseh ynyelvy ynyelvy cseh
ynyelvy ykodvegy angolul, ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy
ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy lengyelül, ynyelvy lengyel ynyelvy lengyel
ynyelvy lengyel ynyelvy ynyelvy lengyel ynyelvy ykodvegy hollandul, ynyelvy
holland ynyelvy holland ynyelvy holland ynyelvy ynyelvy holland ynyelvy
ykodvegy — sőt még magyarul is. Rövidlátó énekeseknek, kik a karmestert nem látták,
ő adta meg a jelt a »bevágásra«; hiszen a legtöbb operát és operaszerepet könyv
nélkül tudta. 1905. xevtizedx 1905 máj. 10-én ünnepelte működése 30 éves jubileumát.
Híres volt kitűnő emlékezőtehetségéről. Állítólag 14 operát tudott könyv nélkül
elsúgni. Koporsója felett Várady Sándor yszemelynevy várady sándor yszemelynevy
Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy
Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúztatót. — Munkája:
»Színházi emlény.« ycimy színházi emlény ycimy Színházi emlény ycimy színházi
ycimy emlény ycimy ycimy Színházi ycimy emlény ycimy ykodvegy Arad. ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1862. xevtizedx 1865 szin_III.0346.pdf
xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Mustó Gusztáv - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1841
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0346.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0346.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29399.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Mustó
Gusztáv
Szócikk: Mustó Gusztáv színész, sugó, sz. 1841-ben,
megh. 1910. okt. 27-én, Budapesten. Atyja kántor volt, kinek már hat éves korában
segédkezett a misézés körül. 1859. júl. 20-án lépett a színészpályára, Budai József
volt első igazgatója Debrecenben; Sántha Antal, a Nemzeti Színház egykori pénztárosa
és Odry Lehel voltak első pályatársai. Az akkori szokáshoz képest, ő is — mint kezdő
színész — kilenc hónapig nem kapott fizetést s ezen idő alatt hangjegymásolással
és szerepezéssel kereste kenyerét. Később Odryval együtt Horváth György társulatához
szerződött. Itt történt az, hogy a társaság súgója megszökött s így Mustónak jutott
ez a díszes állás. Közben játszott drámákban és vígjátékokban, a kardalosokat pedig,
mint a társulat egyetlen zenésztagja, betanította a kényesebb operettekre. Így került
1862-ben Aradra, Sinkó Józsefhez, akivel 1866-ben Debrecenben 9 évig működött. Ez
volt akkor a vidék legelső társulata, tagjai Rónai Gyula, Vizváry Gyula, Bercsényi,
Odry, Blaha Lujza, Tannemé (a későbbi Erkel Sándorné), akik Rónai kivételével később
mind a budapesti Nemzeti Színház hatalmas támaszai lettek. Debrecenben Mustó az
úgynevezett bonvivant szerepeket és az operett »énekes-komikus« szerepeit látta
el. Vizváry Gyula feljövetele után az ő szerepkörére volt kiszemelve. Addig is eljátszotta
a fenti kettős szerepkör sok nehéz szerepét; de azért azonkívül az operákat is kellett
elsugnia, sőt akárhányszor — a zenekar katonazenekar lévén — le kellett ülnie a
zenekarba is, ahol a flauto szólót látta el. E kettős minőségben a vidéken jó hírnévnek
örvendett. Szerdahelyi Kálmán Mustót már a 60-as évek elején felhívta a Nemzeti
Színházhoz súgónak, ekkor ő lenmaradt vidéken, ahol ekkor volt színészpályájának
emelkedésén. Az akkor divatos Faust-paródia Siebeljében a debreceni közönség, a
nyári állomáson, Nagyváradon, az akkori »sláger«-ben, a »Tamás bátya kunyhójá«-ban,
mint Bengálit, a »londoni koldusok«-ban mint Prospektet ünnepelték. Érthető ezek
után, hogy a kényszerűségből elvállalt sugóságot már épen le akarta rázni, amikor
egy sajnálatos esemény pályájának más fordulatot adott. 187í. januárjában a debreceni
színházban gázrobbanás volt, melynek egyetlen áldozata Mustó lett; az explózió folytán
úgy földhöz vágódott, hogy megsántult, négy évig mankón járt és színészsikereinek
napja akkor leáldozott. Még 1875-ig Debrecenben maradt, ekkor azonban Erkel Sándor,
Tannerné, Blaha Lujza és Odry Lehel ajánlatára a Nemzeti Színházhoz szerződtették
operasúgónak. Ott is maradt; 1884-ben átjött az operai személyzettel a M. Kir. Operaházhoz,
hol azóta derekasan súgott olaszul, franciául, csehül, angolul, lengyelül, hollandul,
— sőt még magyarul is. Rövidlátó énekeseknek, kik a karmestert nem látták, ő adta
meg a jelt a »bevágásra«; hiszen a legtöbb operát és operaszerepet könyv nélkül
tudta. 1905. máj. 10-én ünnepelte működése 30 éves jubileumát. Híres volt kitűnő
emlékezőtehetségéről. Állítólag 14 operát tudott könyv nélkül elsúgni. Koporsója
felett Várady Sándor mondott búcsúztatót. — Munkája: »Színházi emlény.« Arad. 1862.
szin_III.0346.pdf III