Címszó: Náday Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1840

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0356.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0356.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29472.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Náday Ferenc

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529472.htm

 

Szócikk: Náday Ferenc ujhelyi (megye) Nauratyill József, (személy) kúriai főlevéltárnok fia — a legjelesebb magyar színészek egyike volt. 1840. (időpont) márc. 13-án született, Pesten, (Budapest) s ott végezte középiskoláit. Mint egyetemi hallgató, 1862-ben (időpont) föllépett a budai Népszínházban (intézmény) (információ)  s aztán ott is maradt, adva énekes szerepeket is, mikben énekhangjának fogyatékosságát kitűnő zenei érzékével pótolta. Külső előnyei és belső hivatottsága mindjárt kezdetben szép jövővel kecsegtették a fiatal színészt, ki olyan feltűnést keltett, hogy már 1863-ban (időpont) a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződtették, melynek aztán negyvenhat esztendőn át volt tagja, s hamarosan egyik erőssége, majd igazi büszkesége lett. Eleinte leginkább a sihederek és szeles ifjak szerepében aratott — még a méltán híres Szerdahelyi Kálmán (személy) (információ)  mellett is — tetszést, de a hetvenes évek elején már Szerdahelyi (személy) (információ)  és a betegeskedő Lendvay (személy) (információ)  nagyobb szerepeit is kezdte átvenni, s mint szalonszínész és szerelmes tett szert olyan népszerűségre, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a színház egyik legtöbbet játszó és legnépszerűbb tagja lett. El lehet róla mondani, hogy egyaránt hódított a színpadon és a nézőtéren. Már külsőségekben is úgy meg volt áldva, mint kevesen azok közül, akik valaha is, a világ bármely színpadán, vele egyforma szerepeket játszottak. Rendkívül alkalmas hang a társalgásra, felettébb megnyerő arc, igazán választékos, előkelő alak, fesztelen magatartás és mozgás: ezek voltak értékes külső előnyei, melyek kitűnően támogatták művészi tehetségét. Beszédéből ritka értelmi erő sugárzott s a finoman tagolt előadásban méltó versenyre kelhetett a fiatalon elhalt Halmi Ferenccel. (személy) (információ)  Nagy sokoldalúság is jellemezte Náday (személy) (információ)  színjátszó egyéniségét. Ha a viharzó szenvedély tolmácsolására nem voltak is hangjai s az érzelem hevét sem tudta eléggé meggyőzően kifejezni — viszont az elegáns gavallérok, a könnyelmű világfiak, a cinikus szalonbetyárok és sok, groteszkségig komikus figura ábrázolására is párját ritkító hivatottsággal bírt. Az úgynevezett Paulay-korszak (személy) (információ)  méltán híres együttesének nemcsak elsőrangú oszlopa, hanem sokszor egyértelműleg elismert vezetője volt, különösen az akkor oly divatos és valóban jeles francia (nemzetiség) (információ)  vígjátékokban és középfajú színművekben. Sohasem akadt utóda, aki a Meilhac (személy) (információ)  és Halévy (személy) (információ)  szellemes, kedves vígjátékában, »Az attaché«- (cím) ban a könnyűvérű, de hatalmas lelkű, elegáns, finom, mozgékony Prachs grófot (személy) úgy tudta volna ábrázolni, mint ő. Megnyerő volt még olyanféle, hévteljes előadást is kívánó, s így nem egészen neki való szerepekben is, mint Daniseff Vladimir gróf (szerep) (A Daniseffekben), (cím) vagy akár Armand (szerep) (információ)  (A kaméliás hölgyben), (cím) mely utóbbi szerepet a hirtelen megbetegedett Nagy Imre (személy) (információ)  helyett kapta; Bligny herceg (szerep) neki szánt és igazán hozzá illő szerepét a fiatal Gyenesnek (személy) (információ)  engedvén át. Ami pedig a sok könnyedségen és nagy értelmi fölényen kivül erős cinizmust igénylő szerepeit illeti — mint pl. »A demi-monde« (cím) Jahn Olivierje, (szerep) (információ)  vagy különösen »Alfonz úr« (cím) — azokban ritka fényes diadalokat aratott. Kitűnő szerepei voltak még a modern francia (nemzetiség) (információ)  műsor rendén: Sardou (személy) (információ)  »Benoiton család«-jában (cím) (információ)  Champrosé marquis, (szerep) »Az új cég«-ben (cím) — mit ő fordított is — De Marsille, (szerep) (információ)  a hódító világfi, kinek egy végtelenül kényes jelenetében az ittasságot dicsérendő művészi mérséklettel és tapintattal ábrázolva, »Ferréol«-ban (cím) a címszerep, »Dórá«-ban (cím) Maurillac André, (szerep) az »Agglegények«-ben (cím) (információ)  Mortimer, (szerep) Augier (személy) (információ)  kitűnő vígjátékában, a »Nemes és polgár«-ban (cím) (információ)  — mit később az eredetinek megfelelő »Poirier úr veje« (cím) címen adtak — Presle Gaston marquis, (szerep) Pailleron (személy) »Hálátlan kor«-ában (cím) De Sauves kapitány, (szerep) (információ)  a pompás kis »Ahol mulatnak«-ban (cím) (információ)  a fiatal Paul de Bussae, (szerep) »Az egér«-ben (cím) pedig Simiers Max marquis. (szerep) Pályájának talán legnagyobb sikerei is francia (nemzetiség) (információ)  művekhez fűződnek. »A párisi«-nak (cím) — Gondinet (személy) (információ)  gall (nemzetiség) szellemtől sziporkázó vígjátékának — címszerepében, melyben 1888-ban (időpont) Nemzeti Színházi (intézmény) (információ)  tagságának 25 éves fordulóját páratlanul meleg szeretetnyilvánítások közt ünnepelte — szinte túl tett e kitűnő alak legművészibb francia (nemzetiség) (információ)  ábrázolóin is. Dumas (személy) (információ)  »Nők barátjá«-ban (cím) (információ)  pedig mint De Ryons, (szerep) (információ)  egyik legparádésabb szerepét kapta s vitte fényes diadalra, nagyszerűen éreztetve ez alak éles eszét, ragyogó szellemességét, modora könnyedségét s felfogása nemességét. A legkitűnőbb — ma is ellenállhatatlanul ható — francia (nemzetiség) (információ)  bohózatban, Bisson (személy) (információ)  híres »Válás után«-jában (cím) mint Duval Henri, (szerep) (információ)  Sardou (személy) (információ)  »Váljunk el«-jében (cím) pedig mint csinos képű, de korlátolt eszű Gratignau Adhemár (szerep) excellált. Ez utóbbi darabban később — Halmi (személy) (információ)  halála után — e férjnek, Des Prunelles-nek (szerep) szintén nagyon hálás szerepét is adta, s ugyancsak Halmi­ról (személy) (információ)  maradt rá Szerdahelyi (személy) (információ)  egykori híres szerepei közül az elmés Tholosan orvos (szerep) (A jó barátok-ban), (cím) a könnyűvérű Champignac (szerep) (A csapodár-han) (cím) és a világjáró Block Prosper (szerep) (Az utolsó levél-ben). (cím) Két különösen mulatságos német (nemzetiség) (információ)  vígjáték volt az ő virágkorában népszerű műsordarab: Moser (személy) (információ)  »Ibolyafaló«-ja (cím) és Klapp (személy) (információ)  »Rosenkranz és Guldenstern«-je, (cím) s Náday (személy) (információ)  amabban Berndt Viktor (szerep) gavallér huszárkapitány, emebben pedig az ötletes Rosenkranz báró (szerep) alakját kitűnően tette az előadás középpontjává. De erőssége volt Náday (személy) (információ)  széles művészi skálája a magyar műsornak is. Kisfaludy (személy) (információ)  »Csalódások«-jában (cím) (információ)  mint hozományvadász báró Kényesi, (szerep) (információ)  Szigligeti (személy) (információ)  darabjai közül a »Nőuralom«-ban (cím) mint kártyás Somkúti, (szerep) a »Mamá«-ban (cím) (információ)  mint a napamasszonynyal küzködő Berki Ákos, (szerep) (információ)  a »Fenn az ernyő«-ben (cím) (információ)  mint okos báró Várkövi, (szerep) (információ)  s a »Liliomfi«-ban, (cím) (információ)  mint a Halmi (személy) (információ)  halála után már deresedő fővel átvett címszerep kedvesen könnyed ábrázolója — régebben e darabban mint pórul járt Schwarcz Adolf, (szerep) — Berczik (személy) (információ)  kedves vígjátékai közül a »Nézd meg az anyját« (cím) c. színműben mint Téssy Lajos, (szerep) »A bálkirálynő«-ben (cím) mint szenvedélyes csárdás-táncos Fodor Tasziló (szerep) (információ)  kapott riadó tapsokat. Csiky Gergely (személy) (információ)  egyre-másra írta neki a hálásnál-hálásabb szerepeket, s a közönség — mely addig inkább az elegáns szalon-színészt méltányolta Nádayban (személy) (információ)  — harsogó kacajjal kezdett mulatni komikai pompás alakításain: Poprádi Endré-jén (szerep) (a Cifra nyomoruság-ban), (cím) (információ)  Stomfay Vilmos-án (szerep) (A Stomfay - család-ban), (cím) Mancs Ottó-ján (szerep) (a Bozóti Mártá-ban) (cím) és Törzsváry Gedő-jén (szerep) (a Cecil házasságá-ban). (cím) Jókai (személy) (információ)  romantikus »Aranyember«-ében (cím) (információ)  a cinikus, gaz Krisztyán Tódor (szerep) egyik leghíresebb szerepe lett a realisztikus jellemző erőről is fényes bizonyságot tevő Nádaynak. (személy) (információ)  Mikor pedig a magyar drámaírásnak új csillaga támadt Herczeg Ferencben: (személy) (információ)  első darabjának, »A dolovai nábob leányá«-nak (cím) hősét, Tarján főhadnagyot, (szerep) (információ)  ezt az igazi magyar urat, rokonszenves vonásokkal nagyon találóan mutatta be Náday. (személy) (információ)  Moliére-i (személy) és Shakespeare-i (személy) (információ)  szerepe nem sok volt Nádaynak (személy) (információ)  — de oly jellemzően ostobán kacagni és üresen fecsegni, mint ő, a Misanthrop-beli (cím) egyik marquis figurájában, senki sem tudott azóta, valamint máig fennmaradt híre az ő Cymbeline-beli (cím) (információ)  Cloten-jének, (szerep) s nála szellemesebb Benedeket (szerep) (információ)  (a Sok hűhó-ban) (cím) (információ)  nem kívánhatott Shakespeare (személy) (információ)  sem, kinek különben »VIII. Henrik«­jéből (cím) is érdekes alakot formált. De ki győzné felsorolni Náday (személy) (információ)  minden kitűnő szerepét! Csak egyet említsünk még: a Feuillet (személy) »Szegény ifjú történeté«-ben (cím) a fiatal, vidám Bévallan-ét, (szerep) melyhez — mint ahogy a színészeknél gyakran előfordul — ifjúkora óta ragaszkodott, s mit még hetvenedik éve felé járva is kedvvel játszott, szinte arról győzve meg benne hálás közönségét, hogy az igazi színpadi művész nem öregszik meg soha. Náday (személy) (információ)  — ki éveken át mint rendező is nagy becsvággyal és sikerrel működött — 1909-ben (időpont) halt meg, 69 éves korában, olyan nagy űrt hagyva maga után a színpadon, mint amilyen a kiváló egyéniségek letűnésével szokott maradni. (sz. k) szin_III.0356.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Náday Ferenc címszóvég 29472 Szócikk: Náday Ferenc ujhelyi ytelepulesy ujhely ytelepulesy ujhely ymegyey torontál megye ykodvegy Nauratyill József, yszemelynevy nauratyill józsef yszemelynevy Nauratyill József yszemelynevy nauratyill yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Nauratyill yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy kúriai főlevéltárnok fia — a legjelesebb magyar színészek egyike volt. 1840. márc. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 13-án született, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy s ott végezte középiskoláit. Mint egyetemi hallgató, 1862-ben xevtizedx 1865 föllépett a budai Népszínházban yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy s aztán ott is maradt, adva énekes szerepeket is, mikben énekhangjának fogyatékosságát kitűnő zenei érzékével pótolta. Külső előnyei és belső hivatottsága mindjárt kezdetben szép jövővel kecsegtették a fiatal színészt, ki olyan feltűnést keltett, hogy már 1863-ban a xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtették, melynek aztán negyvenhat esztendőn át volt tagja, s hamarosan egyik erőssége, majd igazi büszkesége lett. Eleinte leginkább a sihederek és szeles ifjak szerepében aratott — még a méltán híres Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy mellett is — tetszést, de a hetvenes évek elején már Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy ykodvegy és a betegeskedő Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy nagyobb szerepeit is kezdte átvenni, s mint szalonszínész és szerelmes tett szert olyan népszerűségre, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a színház egyik legtöbbet játszó és legnépszerűbb tagja lett. El lehet róla mondani, hogy egyaránt hódított a színpadon és a nézőtéren. Már külsőségekben is úgy meg volt áldva, mint kevesen azok közül, akik valaha is, a világ bármely színpadán, vele egyforma szerepeket játszottak. Rendkívül alkalmas hang a társalgásra, felettébb megnyerő arc, igazán választékos, előkelő alak, fesztelen magatartás és mozgás: ezek voltak értékes külső előnyei, melyek kitűnően támogatták művészi tehetségét. Beszédéből ritka értelmi erő sugárzott s a finoman tagolt előadásban méltó versenyre kelhetett a fiatalon elhalt Halmi Ferenccel. yszemelynevy halmi ferenc yszemelynevy Halmi Ferenc yszemelynevy halmi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Nagy sokoldalúság is jellemezte Náday yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy színjátszó egyéniségét. Ha a viharzó szenvedély tolmácsolására nem voltak is hangjai s az érzelem hevét sem tudta eléggé meggyőzően kifejezni — viszont az elegáns gavallérok, a könnyelmű világfiak, a cinikus szalonbetyárok és sok, groteszkségig komikus figura ábrázolására is párját ritkító hivatottsággal bírt. Az úgynevezett Paulay-korszak yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy méltán híres együttesének nemcsak elsőrangú oszlopa, hanem sokszor egyértelműleg elismert vezetője volt, különösen az akkor oly divatos és valóban jeles francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy vígjátékokban és középfajú színművekben. Sohasem akadt utóda, aki a Meilhac yszemelynevy meilhac yszemelynevy Meilhac yszemelynevy meilhac yszemelynevy yszemelynevy Meilhac yszemelynevy ykodvegy és Halévy yszemelynevy halévy yszemelynevy Halévy yszemelynevy halévy yszemelynevy yszemelynevy Halévy yszemelynevy ykodvegy szellemes, kedves vígjátékában, »Az attaché«- ycimy az attache ycimy Az attaché ycimy az ycimy attache ycimy ycimy Az ycimy attaché ycimy ykodvegy ban a könnyűvérű, de hatalmas lelkű, elegáns, finom, mozgékony Prachs grófot yszemelynevy prachs gróf yszemelynevy Prachs gróf yszemelynevy prachs yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Prachs yszemelynevy gróf yszemelynevy ykodvegy úgy tudta volna ábrázolni, mint ő. Megnyerő volt még olyanféle, hévteljes előadást is kívánó, s így nem egészen neki való szerepekben is, mint Daniseff Vladimir gróf yszerepy daniseff vladimir gróf yszerepy Daniseff Vladimir gróf yszerepy daniseff yszerepy vladimir yszerepy gróf yszerepy yszerepy Daniseff yszerepy Vladimir yszerepy gróf yszerepy ykodvegy (A Daniseffekben), ycimy a daniseffek ycimy A Daniseffek ycimy a ycimy daniseffek ycimy ycimy A ycimy Daniseffek ycimy ykodvegy vagy akár Armand yszerepy armand yszerepy Armand yszerepy armand yszerepy yszerepy Armand yszerepy ykodvegy (A kaméliás hölgyben), ycimy a kaméliás hölgy ycimy A kaméliás hölgy ycimy a ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy A ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy mely utóbbi szerepet a hirtelen megbetegedett Nagy Imre yszemelynevy nagy imre yszemelynevy Nagy Imre yszemelynevy nagy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy helyett kapta; Bligny herceg yszerepy bligny herceg yszerepy Bligny herceg yszerepy bligny yszerepy herceg yszerepy yszerepy Bligny yszerepy herceg yszerepy ykodvegy neki szánt és igazán hozzá illő szerepét a fiatal Gyenesnek yszemelynevy gyenes yszemelynevy Gyenes yszemelynevy gyenes yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy ykodvegy engedvén át. Ami pedig a sok könnyedségen és nagy értelmi fölényen kivül erős cinizmust igénylő szerepeit illeti — mint pl. »A demi-monde« ycimy a demi-monde ycimy A demi-monde ycimy a ycimy demi-monde ycimy ycimy A ycimy demi-monde ycimy ykodvegy Jahn Olivierje, yszerepy jahn olivier yszerepy Jahn Olivier yszerepy jahn yszerepy olivier yszerepy yszerepy Jahn yszerepy Olivier yszerepy ykodvegy vagy különösen »Alfonz úr« ycimy alfonz úr ycimy Alfonz úr ycimy alfonz ycimy úr ycimy ycimy Alfonz ycimy úr ycimy ykodvegy — azokban ritka fényes diadalokat aratott. Kitűnő szerepei voltak még a modern francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy műsor rendén: Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy »Benoiton család«-jában ycimy benoiton család ycimy Benoiton család ycimy benoiton ycimy család ycimy ycimy Benoiton ycimy család ycimy ykodvegy Champrosé marquis, yszerepy champrose marquis yszerepy Champrosé marquis yszerepy champrose yszerepy marquis yszerepy yszerepy Champrosé yszerepy marquis yszerepy ykodvegy »Az új cég«-ben ycimy az új cég ycimy Az új cég ycimy az ycimy új ycimy cég ycimy ycimy Az ycimy új ycimy cég ycimy ykodvegy — mit ő fordított is — De Marsille, yszerepy de marsille yszerepy De Marsille yszerepy de yszerepy marsille yszerepy yszerepy De yszerepy Marsille yszerepy ykodvegy a hódító világfi, kinek egy végtelenül kényes jelenetében az ittasságot dicsérendő művészi mérséklettel és tapintattal ábrázolva, »Ferréol«-ban ycimy ferréol ycimy Ferréol ycimy ferréol ycimy ycimy Ferréol ycimy ykodvegy a címszerep, »Dórá«-ban ycimy dóra ycimy Dórá ycimy dóra ycimy ycimy Dórá ycimy ykodvegy Maurillac André, yszerepy maurillac andre yszerepy Maurillac André yszerepy maurillac yszerepy andre yszerepy yszerepy Maurillac yszerepy André yszerepy ykodvegy az »Agglegények«-ben ycimy agglegények ycimy Agglegények ycimy agglegények ycimy ycimy Agglegények ycimy ykodvegy Mortimer, yszerepy mortimer yszerepy Mortimer yszerepy mortimer yszerepy yszerepy Mortimer yszerepy ykodvegy Augier yszemelynevy augier yszemelynevy Augier yszemelynevy augier yszemelynevy yszemelynevy Augier yszemelynevy ykodvegy kitűnő vígjátékában, a »Nemes és polgár«-ban ycimy nemes és polgár ycimy Nemes és polgár ycimy nemes ycimy és ycimy polgár ycimy ycimy Nemes ycimy és ycimy polgár ycimy ykodvegy — mit később az eredetinek megfelelő »Poirier úr veje« ycimy poirier úr veje ycimy Poirier úr veje ycimy poirier ycimy úr ycimy veje ycimy ycimy Poirier ycimy úr ycimy veje ycimy ykodvegy címen adtak — Presle Gaston marquis, yszerepy presle gaston marquis yszerepy Presle Gaston marquis yszerepy presle yszerepy gaston yszerepy marquis yszerepy yszerepy Presle yszerepy Gaston yszerepy marquis yszerepy ykodvegy Pailleron yszemelynevy pailleron yszemelynevy Pailleron yszemelynevy pailleron yszemelynevy yszemelynevy Pailleron yszemelynevy ykodvegy »Hálátlan kor«-ában ycimy hálátlan kor ycimy Hálátlan kor ycimy hálátlan ycimy kor ycimy ycimy Hálátlan ycimy kor ycimy ykodvegy De Sauves kapitány, yszerepy de sauves kapitány yszerepy De Sauves kapitány yszerepy de yszerepy sauves yszerepy kapitány yszerepy yszerepy De yszerepy Sauves yszerepy kapitány yszerepy ykodvegy a pompás kis »Ahol mulatnak«-ban ycimy ahol mulatnak ycimy Ahol mulatnak ycimy ahol ycimy mulatnak ycimy ycimy Ahol ycimy mulatnak ycimy ykodvegy a fiatal Paul de Bussae, yszerepy paul de bussae yszerepy Paul de Bussae yszerepy paul yszerepy de yszerepy bussae yszerepy yszerepy Paul yszerepy de yszerepy Bussae yszerepy ykodvegy »Az egér«-ben ycimy az egér ycimy Az egér ycimy az ycimy egér ycimy ycimy Az ycimy egér ycimy ykodvegy pedig Simiers Max marquis. yszerepy simiers max marquis yszerepy Simiers Max marquis yszerepy simiers yszerepy max yszerepy marquis yszerepy yszerepy Simiers yszerepy Max yszerepy marquis yszerepy ykodvegy Pályájának talán legnagyobb sikerei is francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy művekhez fűződnek. »A párisi«-nak ycimy a párisi ycimy A párisi ycimy a ycimy párisi ycimy ycimy A ycimy párisi ycimy ykodvegy — Gondinet yszemelynevy gondinet yszemelynevy Gondinet yszemelynevy gondinet yszemelynevy yszemelynevy Gondinet yszemelynevy ykodvegy gall ynemzetisegy gall ynemzetisegy gall ynemzetisegy gall ynemzetisegy ynemzetisegy gall ynemzetisegy ykodvegy szellemtől sziporkázó vígjátékának — címszerepében, melyben 1888-ban xevtizedx 1885 Nemzeti xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Színházi yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagságának 25 éves fordulóját páratlanul meleg szeretetnyilvánítások közt ünnepelte — szinte túl tett e kitűnő alak legművészibb francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy ábrázolóin is. Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy Dumas yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy »Nők barátjá«-ban ycimy nők barátja ycimy Nők barátjá ycimy nők ycimy barátja ycimy ycimy Nők ycimy barátjá ycimy ykodvegy pedig mint De Ryons, yszerepy de ryons yszerepy De Ryons yszerepy de yszerepy ryons yszerepy yszerepy De yszerepy Ryons yszerepy ykodvegy egyik legparádésabb szerepét kapta s vitte fényes diadalra, nagyszerűen éreztetve ez alak éles eszét, ragyogó szellemességét, modora könnyedségét s felfogása nemességét. A legkitűnőbb — ma is ellenállhatatlanul ható — francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy bohózatban, Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy Bisson yszemelynevy bisson yszemelynevy yszemelynevy Bisson yszemelynevy ykodvegy híres »Válás után«-jában ycimy válás után ycimy Válás után ycimy válás ycimy után ycimy ycimy Válás ycimy után ycimy ykodvegy mint Duval Henri, yszerepy duval henri yszerepy Duval Henri yszerepy duval yszerepy henri yszerepy yszerepy Duval yszerepy Henri yszerepy ykodvegy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy »Váljunk el«-jében ycimy váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk ycimy el ycimy ykodvegy pedig mint csinos képű, de korlátolt eszű Gratignau Adhemár yszerepy gratignau adhemár yszerepy Gratignau Adhemár yszerepy gratignau yszerepy adhemár yszerepy yszerepy Gratignau yszerepy Adhemár yszerepy ykodvegy excellált. Ez utóbbi darabban később — Halmi yszemelynevy halmi yszemelynevy Halmi yszemelynevy halmi yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy ykodvegy halála után — e férjnek, Des Prunelles-nek yszerepy des prunelles yszerepy Des Prunelles yszerepy des yszerepy prunelles yszerepy yszerepy Des yszerepy Prunelles yszerepy ykodvegy szintén nagyon hálás szerepét is adta, s ugyancsak Halmi­ról yszemelynevy halmi yszemelynevy Halmi yszemelynevy halmi yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy ykodvegy maradt rá Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy ykodvegy egykori híres szerepei közül az elmés Tholosan orvos yszerepy tholosan orvos yszerepy Tholosan orvos yszerepy tholosan yszerepy orvos yszerepy yszerepy Tholosan yszerepy orvos yszerepy ykodvegy (A jó barátok-ban), ycimy a jó barátok ycimy A jó barátok ycimy a ycimy jó ycimy barátok ycimy ycimy A ycimy jó ycimy barátok ycimy ykodvegy a könnyűvérű Champignac yszerepy champignac yszerepy Champignac yszerepy champignac yszerepy yszerepy Champignac yszerepy ykodvegy (A csapodár-han) ycimy a csapodár ycimy A csapodár ycimy a ycimy csapodár ycimy ycimy A ycimy csapodár ycimy ykodvegy és a világjáró Block Prosper yszerepy block prosper yszerepy Block Prosper yszerepy block yszerepy prosper yszerepy yszerepy Block yszerepy Prosper yszerepy ykodvegy (Az utolsó levél-ben). ycimy az utolsó levél ycimy Az utolsó levél ycimy az ycimy utolsó ycimy levél ycimy ycimy Az ycimy utolsó ycimy levél ycimy ykodvegy Két különösen mulatságos német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy vígjáték volt az ő virágkorában népszerű műsordarab: Moser yszemelynevy moser yszemelynevy Moser yszemelynevy moser yszemelynevy yszemelynevy Moser yszemelynevy ykodvegy »Ibolyafaló«-ja ycimy ibolyafaló ycimy Ibolyafaló ycimy ibolyafaló ycimy ycimy Ibolyafaló ycimy ykodvegy és Klapp yszemelynevy klapp yszemelynevy Klapp yszemelynevy klapp yszemelynevy yszemelynevy Klapp yszemelynevy ykodvegy »Rosenkranz és Guldenstern«-je, ycimy rosenkranz és guldenstern ycimy Rosenkranz és Guldenstern ycimy rosenkranz ycimy és ycimy guldenstern ycimy ycimy Rosenkranz ycimy és ycimy Guldenstern ycimy ykodvegy s Náday yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy amabban Berndt Viktor yszerepy berndt viktor yszerepy Berndt Viktor yszerepy berndt yszerepy viktor yszerepy yszerepy Berndt yszerepy Viktor yszerepy ykodvegy gavallér huszárkapitány, emebben pedig az ötletes Rosenkranz báró yszerepy rosenkranz báró yszerepy Rosenkranz báró yszerepy rosenkranz yszerepy báró yszerepy yszerepy Rosenkranz yszerepy báró yszerepy ykodvegy alakját kitűnően tette az előadás középpontjává. De erőssége volt Náday yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy széles művészi skálája a magyar műsornak is. Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy »Csalódások«-jában ycimy csalódások ycimy Csalódások ycimy csalódások ycimy ycimy Csalódások ycimy ykodvegy mint hozományvadász báró Kényesi, yszerepy báró kényesi yszerepy báró Kényesi yszerepy báró yszerepy kényesi yszerepy yszerepy báró yszerepy Kényesi yszerepy ykodvegy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy darabjai közül a »Nőuralom«-ban ycimy nőuralom ycimy Nőuralom ycimy nőuralom ycimy ycimy Nőuralom ycimy ykodvegy mint kártyás Somkúti, yszerepy somkúti yszerepy Somkúti yszerepy somkúti yszerepy yszerepy Somkúti yszerepy ykodvegy a »Mamá«-ban ycimy mama ycimy Mamá ycimy mama ycimy ycimy Mamá ycimy ykodvegy mint a napamasszonynyal küzködő Berki Ákos, yszerepy berki ákos yszerepy Berki Ákos yszerepy berki yszerepy ákos yszerepy yszerepy Berki yszerepy Ákos yszerepy ykodvegy a »Fenn az ernyő«-ben ycimy fenn az ernyő ycimy Fenn az ernyő ycimy fenn ycimy az ycimy ernyő ycimy ycimy Fenn ycimy az ycimy ernyő ycimy ykodvegy mint okos báró Várkövi, yszerepy báró várkövi yszerepy báró Várkövi yszerepy báró yszerepy várkövi yszerepy yszerepy báró yszerepy Várkövi yszerepy ykodvegy s a »Liliomfi«-ban, ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy mint a Halmi yszemelynevy halmi yszemelynevy Halmi yszemelynevy halmi yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy ykodvegy halála után már deresedő fővel átvett címszerep kedvesen könnyed ábrázolója — régebben e darabban mint pórul járt Schwarcz Adolf, yszerepy schwarcz adolf yszerepy Schwarcz Adolf yszerepy schwarcz yszerepy adolf yszerepy yszerepy Schwarcz yszerepy Adolf yszerepy ykodvegy — Berczik yszemelynevy berczik yszemelynevy Berczik yszemelynevy berczik yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy ykodvegy kedves vígjátékai közül a »Nézd meg az anyját« ycimy nézd meg az anyját ycimy Nézd meg az anyját ycimy nézd ycimy meg ycimy az ycimy anyját ycimy ycimy Nézd ycimy meg ycimy az ycimy anyját ycimy ykodvegy c. színműben mint Téssy Lajos, yszerepy téssy lajos yszerepy Téssy Lajos yszerepy téssy yszerepy lajos yszerepy yszerepy Téssy yszerepy Lajos yszerepy ykodvegy »A bálkirálynő«-ben ycimy a bálkirálynő ycimy A bálkirálynő ycimy a ycimy bálkirálynő ycimy ycimy A ycimy bálkirálynő ycimy ykodvegy mint szenvedélyes csárdás-táncos Fodor Tasziló yszerepy fodor tasziló yszerepy Fodor Tasziló yszerepy fodor yszerepy tasziló yszerepy yszerepy Fodor yszerepy Tasziló yszerepy ykodvegy kapott riadó tapsokat. Csiky Gergely yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy egyre-másra írta neki a hálásnál-hálásabb szerepeket, s a közönség — mely addig inkább az elegáns szalon-színészt méltányolta Nádayban yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy — harsogó kacajjal kezdett mulatni komikai pompás alakításain: Poprádi Endré-jén yszerepy poprádi endre yszerepy Poprádi Endré yszerepy poprádi yszerepy endre yszerepy yszerepy Poprádi yszerepy Endré yszerepy ykodvegy (a Cifra nyomoruság-ban), ycimy cifra nyomoruság ycimy Cifra nyomoruság ycimy cifra ycimy nyomoruság ycimy ycimy Cifra ycimy nyomoruság ycimy ykodvegy Stomfay Vilmos-án yszerepy stomfay vilmos yszerepy Stomfay Vilmos yszerepy stomfay yszerepy vilmos yszerepy yszerepy Stomfay yszerepy Vilmos yszerepy ykodvegy (A Stomfay - család-ban), ycimy a stomfay - család ycimy A Stomfay - család ycimy a ycimy stomfay ycimy - ycimy család ycimy ycimy A ycimy Stomfay ycimy - ycimy család ycimy ykodvegy Mancs Ottó-ján yszerepy mancs ottó yszerepy Mancs Ottó yszerepy mancs yszerepy ottó yszerepy yszerepy Mancs yszerepy Ottó yszerepy ykodvegy (a Bozóti Mártá-ban) ycimy bozóti márta ycimy Bozóti Mártá ycimy bozóti ycimy márta ycimy ycimy Bozóti ycimy Mártá ycimy ykodvegy és Törzsváry Gedő-jén yszerepy törzsváry gedő yszerepy Törzsváry Gedő yszerepy törzsváry yszerepy gedő yszerepy yszerepy Törzsváry yszerepy Gedő yszerepy ykodvegy (a Cecil házasságá-ban). ycimy cecil házassága ycimy Cecil házasságá ycimy cecil ycimy házassága ycimy ycimy Cecil ycimy házasságá ycimy ykodvegy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy romantikus »Aranyember«-ében ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy a cinikus, gaz Krisztyán Tódor yszerepy krisztyán tódor yszerepy Krisztyán Tódor yszerepy krisztyán yszerepy tódor yszerepy yszerepy Krisztyán yszerepy Tódor yszerepy ykodvegy egyik leghíresebb szerepe lett a realisztikus jellemző erőről is fényes bizonyságot tevő Nádaynak. yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy Mikor pedig a magyar drámaírásnak új csillaga támadt Herczeg Ferencben: yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy első darabjának, »A dolovai nábob leányá«-nak ycimy a dolovai nábob leánya ycimy A dolovai nábob leányá ycimy a ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy A ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leányá ycimy ykodvegy hősét, Tarján főhadnagyot, yszerepy tarján főhadnagy yszerepy Tarján főhadnagy yszerepy tarján yszerepy főhadnagy yszerepy yszerepy Tarján yszerepy főhadnagy yszerepy ykodvegy ezt az igazi magyar urat, rokonszenves vonásokkal nagyon találóan mutatta be Náday. yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy Moliére-i yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy és Shakespeare-i yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy szerepe nem sok volt Nádaynak yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy — de oly jellemzően ostobán kacagni és üresen fecsegni, mint ő, a Misanthrop-beli ycimy misanthrop ycimy Misanthrop ycimy misanthrop ycimy ycimy Misanthrop ycimy ykodvegy egyik marquis figurájában, senki sem tudott azóta, valamint máig fennmaradt híre az ő Cymbeline-beli ycimy cymbeline ycimy Cymbeline ycimy cymbeline ycimy ycimy Cymbeline ycimy ykodvegy Cloten-jének, yszerepy cloten yszerepy Cloten yszerepy cloten yszerepy yszerepy Cloten yszerepy ykodvegy s nála szellemesebb Benedeket yszerepy benedek yszerepy Benedek yszerepy benedek yszerepy yszerepy Benedek yszerepy ykodvegy (a Sok hűhó-ban) ycimy sok hűhó ycimy Sok hűhó ycimy sok ycimy hűhó ycimy ycimy Sok ycimy hűhó ycimy ykodvegy nem kívánhatott Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy sem, kinek különben »VIII. Henrik«­jéből ycimy viii. henrik ycimy VIII. Henrik ycimy viii. ycimy henrik ycimy ycimy VIII. ycimy Henrik ycimy ykodvegy is érdekes alakot formált. De ki győzné felsorolni Náday yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy minden kitűnő szerepét! Csak egyet említsünk még: a Feuillet yszemelynevy feuillet yszemelynevy Feuillet yszemelynevy feuillet yszemelynevy yszemelynevy Feuillet yszemelynevy ykodvegy »Szegény ifjú történeté«-ben ycimy szegény ifjú története ycimy Szegény ifjú történeté ycimy szegény ycimy ifjú ycimy története ycimy ycimy Szegény ycimy ifjú ycimy történeté ycimy ykodvegy a fiatal, vidám Bévallan-ét, yszerepy bévallan yszerepy Bévallan yszerepy bévallan yszerepy yszerepy Bévallan yszerepy ykodvegy melyhez — mint ahogy a színészeknél gyakran előfordul — ifjúkora óta ragaszkodott, s mit még hetvenedik éve felé járva is kedvvel játszott, szinte arról győzve meg benne hálás közönségét, hogy az igazi színpadi művész nem öregszik meg soha. Náday yszemelynevy náday yszemelynevy Náday yszemelynevy náday yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy ykodvegy — ki éveken át mint rendező is nagy becsvággyal és sikerrel működött — 1909-ben xevtizedx 1905 halt xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 meg, 69 éves korában, olyan nagy űrt hagyva maga után a színpadon, mint amilyen a kiváló egyéniségek letűnésével szokott maradni. (sz. k) szin_III.0356.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Náday Ferenc - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1840

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0356.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0356.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29472.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Náday Ferenc

Szócikk: Náday Ferenc ujhelyi Nauratyill József, kúriai főlevéltárnok fia — a legjelesebb magyar színészek egyike volt. 1840. márc. 13-án született, Pesten, s ott végezte középiskoláit. Mint egyetemi hallgató, 1862-ben föllépett a budai Népszínházban s aztán ott is maradt, adva énekes szerepeket is, mikben énekhangjának fogyatékosságát kitűnő zenei érzékével pótolta. Külső előnyei és belső hivatottsága mindjárt kezdetben szép jövővel kecsegtették a fiatal színészt, ki olyan feltűnést keltett, hogy már 1863-ban a Nemzeti Színházhoz szerződtették, melynek aztán negyvenhat esztendőn át volt tagja, s hamarosan egyik erőssége, majd igazi büszkesége lett. Eleinte leginkább a sihederek és szeles ifjak szerepében aratott — még a méltán híres Szerdahelyi Kálmán mellett is — tetszést, de a hetvenes évek elején már Szerdahelyi és a betegeskedő Lendvay nagyobb szerepeit is kezdte átvenni, s mint szalonszínész és szerelmes tett szert olyan népszerűségre, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a színház egyik legtöbbet játszó és legnépszerűbb tagja lett. El lehet róla mondani, hogy egyaránt hódított a színpadon és a nézőtéren. Már külsőségekben is úgy meg volt áldva, mint kevesen azok közül, akik valaha is, a világ bármely színpadán, vele egyforma szerepeket játszottak. Rendkívül alkalmas hang a társalgásra, felettébb megnyerő arc, igazán választékos, előkelő alak, fesztelen magatartás és mozgás: ezek voltak értékes külső előnyei, melyek kitűnően támogatták művészi tehetségét. Beszédéből ritka értelmi erő sugárzott s a finoman tagolt előadásban méltó versenyre kelhetett a fiatalon elhalt Halmi Ferenccel. Nagy sokoldalúság is jellemezte Náday színjátszó egyéniségét. Ha a viharzó szenvedély tolmácsolására nem voltak is hangjai s az érzelem hevét sem tudta eléggé meggyőzően kifejezni — viszont az elegáns gavallérok, a könnyelmű világfiak, a cinikus szalonbetyárok és sok, groteszkségig komikus figura ábrázolására is párját ritkító hivatottsággal bírt. Az úgynevezett Paulay-korszak méltán híres együttesének nemcsak elsőrangú oszlopa, hanem sokszor egyértelműleg elismert vezetője volt, különösen az akkor oly divatos és valóban jeles francia vígjátékokban és középfajú színművekben. Sohasem akadt utóda, aki a Meilhac és Halévy szellemes, kedves vígjátékában, »Az attaché«- ban a könnyűvérű, de hatalmas lelkű, elegáns, finom, mozgékony Prachs grófot úgy tudta volna ábrázolni, mint ő. Megnyerő volt még olyanféle, hévteljes előadást is kívánó, s így nem egészen neki való szerepekben is, mint Daniseff Vladimir gróf (A Daniseffekben), vagy akár Armand (A kaméliás hölgyben), mely utóbbi szerepet a hirtelen megbetegedett Nagy Imre helyett kapta; Bligny herceg neki szánt és igazán hozzá illő szerepét a fiatal Gyenesnek engedvén át. Ami pedig a sok könnyedségen és nagy értelmi fölényen kivül erős cinizmust igénylő szerepeit illeti — mint pl. »A demi-monde« Jahn Olivierje, vagy különösen »Alfonz úr« — azokban ritka fényes diadalokat aratott. Kitűnő szerepei voltak még a modern francia műsor rendén: Sardou »Benoiton család«-jában Champrosé marquis, »Az új cég«-ben — mit ő fordított is — De Marsille, a hódító világfi, kinek egy végtelenül kényes jelenetében az ittasságot dicsérendő művészi mérséklettel és tapintattal ábrázolva, »Ferréol«-ban a címszerep, »Dórá«-ban Maurillac André, az »Agglegények«-ben Mortimer, Augier kitűnő vígjátékában, a »Nemes és polgár«-ban — mit később az eredetinek megfelelő »Poirier úr veje« címen adtak — Presle Gaston marquis, Pailleron »Hálátlan kor«-ában De Sauves kapitány, a pompás kis »Ahol mulatnak«-ban a fiatal Paul de Bussae, »Az egér«-ben pedig Simiers Max marquis. Pályájának talán legnagyobb sikerei is francia művekhez fűződnek. »A párisi«-nak — Gondinet gall szellemtől sziporkázó vígjátékának — címszerepében, melyben 1888-ban Nemzeti Színházi tagságának 25 éves fordulóját páratlanul meleg szeretetnyilvánítások közt ünnepelte — szinte túl tett e kitűnő alak legművészibb francia ábrázolóin is. Dumas »Nők barátjá«-ban pedig mint De Ryons, egyik legparádésabb szerepét kapta s vitte fényes diadalra, nagyszerűen éreztetve ez alak éles eszét, ragyogó szellemességét, modora könnyedségét s felfogása nemességét. A legkitűnőbb — ma is ellenállhatatlanul ható — francia bohózatban, Bisson híres »Válás után«-jában mint Duval Henri, Sardou »Váljunk el«-jében pedig mint csinos képű, de korlátolt eszű Gratignau Adhemár excellált. Ez utóbbi darabban később — Halmi halála után — e férjnek, Des Prunelles-nek szintén nagyon hálás szerepét is adta, s ugyancsak Halmi­ról maradt rá Szerdahelyi egykori híres szerepei közül az elmés Tholosan orvos (A jó barátok-ban), a könnyűvérű Champignac (A csapodár-han) és a világjáró Block Prosper (Az utolsó levél-ben). Két különösen mulatságos német vígjáték volt az ő virágkorában népszerű műsordarab: Moser »Ibolyafaló«-ja és Klapp »Rosenkranz és Guldenstern«-je, s Náday amabban Berndt Viktor gavallér huszárkapitány, emebben pedig az ötletes Rosenkranz báró alakját kitűnően tette az előadás középpontjává. De erőssége volt Náday széles művészi skálája a magyar műsornak is. Kisfaludy »Csalódások«-jában mint hozományvadász báró Kényesi, Szigligeti darabjai közül a »Nőuralom«-ban mint kártyás Somkúti, a »Mamá«-ban mint a napamasszonynyal küzködő Berki Ákos, a »Fenn az ernyő«-ben mint okos báró Várkövi, s a »Liliomfi«-ban, mint a Halmi halála után már deresedő fővel átvett címszerep kedvesen könnyed ábrázolója — régebben e darabban mint pórul járt Schwarcz Adolf, — Berczik kedves vígjátékai közül a »Nézd meg az anyját« c. színműben mint Téssy Lajos, »A bálkirálynő«-ben mint szenvedélyes csárdás-táncos Fodor Tasziló kapott riadó tapsokat. Csiky Gergely egyre-másra írta neki a hálásnál-hálásabb szerepeket, s a közönség — mely addig inkább az elegáns szalon-színészt méltányolta Nádayban — harsogó kacajjal kezdett mulatni komikai pompás alakításain: Poprádi Endré-jén (a Cifra nyomoruság-ban), Stomfay Vilmos-án (A Stomfay - család-ban), Mancs Ottó-ján (a Bozóti Mártá-ban) és Törzsváry Gedő-jén (a Cecil házasságá-ban). Jókai romantikus »Aranyember«-ében a cinikus, gaz Krisztyán Tódor egyik leghíresebb szerepe lett a realisztikus jellemző erőről is fényes bizonyságot tevő Nádaynak. Mikor pedig a magyar drámaírásnak új csillaga támadt Herczeg Ferencben: első darabjának, »A dolovai nábob leányá«-nak hősét, Tarján főhadnagyot, ezt az igazi magyar urat, rokonszenves vonásokkal nagyon találóan mutatta be Náday. Moliére-i és Shakespeare-i szerepe nem sok volt Nádaynak — de oly jellemzően ostobán kacagni és üresen fecsegni, mint ő, a Misanthrop-beli egyik marquis figurájában, senki sem tudott azóta, valamint máig fennmaradt híre az ő Cymbeline-beli Cloten-jének, s nála szellemesebb Benedeket (a Sok hűhó-ban) nem kívánhatott Shakespeare sem, kinek különben »VIII. Henrik«­jéből is érdekes alakot formált. De ki győzné felsorolni Náday minden kitűnő szerepét! Csak egyet említsünk még: a Feuillet »Szegény ifjú történeté«-ben a fiatal, vidám Bévallan-ét, melyhez — mint ahogy a színészeknél gyakran előfordul — ifjúkora óta ragaszkodott, s mit még hetvenedik éve felé járva is kedvvel játszott, szinte arról győzve meg benne hálás közönségét, hogy az igazi színpadi művész nem öregszik meg soha. Náday — ki éveken át mint rendező is nagy becsvággyal és sikerrel működött — 1909-ben halt meg, 69 éves korában, olyan nagy űrt hagyva maga után a színpadon, mint amilyen a kiváló egyéniségek letűnésével szokott maradni. (sz. k) szin_III.0356.pdf III