Címszó: Nagy Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1849
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0367.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0367.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29521.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Nagy
Imre
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529553.htm
Szócikk: Nagy Imre színész, a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja, sz. 1849. (születés
éve) nov. 1-én, Pesten, (Budapest)
megh. öngyilkosság folytán, 1893. (időpont) szept.
5-én, u. o. Gimnáziális és kereskedelmi iskolai tanulmányai után mint kórista kezdi
meg művészpályáját, azonban intenzívebben kivánta magát képezni, ezért beiratkozott
a színészakadémiára, ahonnan 1870.. (időpont) ápr.
1-én a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződtették. Előzőleg ez év febr. 15-én
mutatkozott itt be mint Álmos (szerep) a »Könyves
Kálmán« (cím)
(információ)
c. drámában. Innen kezdődik művészi élete,
emelkedése, dicsőségei. A csinos színpadi alakú színészből daliás termetű hős fejlődött.
Mint egykorú feljegyzések tanúsítják, magas növésű termetét arányosan fejlődött
szép vonalú izomzat borította, széles vállán erőteljes kifejezésű és valódi színészfő
nyugodott. Domború homloka alatt mély tekintetű szemek, kissé ívelt orr és szabályos
száj jellemezte arcát. Hangjának érce és csengése mindvégig hatástkeltő tulajdonsága
volt. Utolsó nagy képviselője volt a drámai hős régibbfajta típusának s a magyar
színészetben nemzedékeken át uralkodott szavaló modornak. Valamikor az egész ország
hölgyközönsége rajongott érte. 1892-ben (időpont) a
Nemzeti Színháznak (intézmény)
(információ)
egy budai (Budapest)
előadásán beteg lett és azóta súlyos idegbaj jelei mutatkoztak rajta, melyből csak
nehezen gyógyult ki. Sok tehetséggel űzte a festészetet is. Lakásán állandóan dolgozott
kisebb-nagyobb festményeken. Koporsója felett Császár Imre (személy) (információ)
és Paulay Ede (személy) (információ)
mondtak búcsúbeszédet. Eltemették a kerepesi
temetőbe, a 41. tábla, I. sor, 189. sírhelyére. Színműfordítása: »Egy pohár víz«,
(cím) (információ)
vj. 5 felv. Pest. (Budapest)
1875. (időpont)
Életéről naplót vezetett, melyből a »Nemzet« (cím) (információ)
1893., (időpont) 250.
számában részleteket közölt. Főbb szerepei: Romeo, (szerep) (információ)
Rákóczi Ferenc, (szerep) (információ)
Nagy Galeotto, (szerep) (információ)
(Don Julian-ban), (cím) (információ)
Antonius, (szerep) (információ)
Patricius (szerep) (Coriolan),
(cím) Faust,
(szerep)
(információ)
Essex gróf, (szerep) (információ)
Lear király, (szerep) (információ)
Borics (szerep) (Trónkereső),
(cím) Coriolanus,
(szerep)
(információ)
Hamlet, (szerep) (információ)
Ádám, (szerep) (információ)
Danton, (szerep) Kepler,
(szerep)
Bánk bán, (szerep)
(információ)
Othello, (szerep) (információ)
stb. — Neje: Benza Ida, (személy) (információ)
operaénekesnő. (L. o.) Házasságuk 1873. (időpont) márc.
11-én volt. — Leánya: Nagy Ida (személy) (információ)
(Battlay Gézáné), (személy) (információ)
operaénekesnő, 1911. (időpont) aug.
havában a berlini Komische Oper-hez (intézmény)
szerződött; 1913. (időpont) máj.
16-án fellépett a M. Kir. Operaházban, (intézmény)
a »Parasztbecsület« (cím) (információ)
Santuzza-jában. (szerep) szin_III.0367.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Nagy Imre címszóvég 29521 Szócikk: Nagy
Imre színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy tagja, sz. 1849. nov. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 1-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh.
öngyilkosság folytán, 1893. xevtizedx 1895 szept. 5-én, u. o. Gimnáziális és kereskedelmi
iskolai tanulmányai után mint kórista kezdi meg művészpályáját, azonban intenzívebben
kivánta magát képezni, ezért beiratkozott a színészakadémiára, ahonnan 1870.. xevtizedx
1875 ápr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 1-én a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtették. Előzőleg ez
év febr. 15-én mutatkozott itt be mint Álmos yszerepy álmos yszerepy Álmos
yszerepy álmos yszerepy yszerepy Álmos yszerepy ykodvegy a »Könyves Kálmán« ycimy
könyves kálmán ycimy Könyves Kálmán ycimy könyves ycimy kálmán ycimy ycimy
Könyves ycimy Kálmán ycimy ykodvegy c. drámában. Innen kezdődik művészi élete, emelkedése,
dicsőségei. A csinos színpadi alakú színészből daliás termetű hős fejlődött. Mint
egykorú feljegyzések tanúsítják, magas növésű termetét arányosan fejlődött szép
vonalú izomzat borította, széles vállán erőteljes kifejezésű és valódi színészfő
nyugodott. Domború homloka alatt mély tekintetű szemek, kissé ívelt orr és szabályos
száj jellemezte arcát. Hangjának érce és csengése mindvégig hatástkeltő tulajdonsága
volt. Utolsó nagy képviselője volt a drámai hős régibbfajta típusának s a magyar
színészetben nemzedékeken át uralkodott szavaló modornak. Valamikor az egész ország
hölgyközönsége rajongott érte. 1892-ben xevtizedx 1895 a Nemzeti Színháznak yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egy budai buda ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy előadásán beteg lett és azóta súlyos
idegbaj jelei mutatkoztak rajta, melyből csak nehezen gyógyult ki. Sok tehetséggel
űzte a festészetet is. Lakásán állandóan dolgozott kisebb-nagyobb festményeken.
Koporsója felett Császár Imre yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár
Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Paulay Ede yszemelynevy paulay ede
yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mondtak búcsúbeszédet.
Eltemették a kerepesi temetőbe, a 41. tábla, I. sor, 189. sírhelyére. Színműfordítása:
»Egy pohár víz«, ycimy egy pohár víz ycimy Egy pohár víz ycimy egy ycimy pohár
ycimy víz ycimy ycimy Egy ycimy pohár ycimy víz ycimy ykodvegy vj. 5 felv. Pest.
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1875. xevtizedx
1875 Életéről xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 naplót vezetett, melyből a
»Nemzet« ycimy nemzet ycimy Nemzet ycimy nemzet ycimy ycimy Nemzet ycimy
ykodvegy 1893., xevtizedx 1895 250. számában részleteket közölt. Főbb szerepei:
Romeo, yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo yszerepy yszerepy Romeo
yszerepy ykodvegy Rákóczi Ferenc, yszerepy rákóczi ferenc yszerepy Rákóczi
Ferenc yszerepy rákóczi yszerepy ferenc yszerepy yszerepy Rákóczi yszerepy
Ferenc yszerepy ykodvegy Nagy Galeotto, yszerepy nagy galeotto yszerepy Nagy
Galeotto yszerepy nagy yszerepy galeotto yszerepy yszerepy Nagy yszerepy
Galeotto yszerepy ykodvegy (Don Julian-ban), ycimy don julian ycimy Don Julian
ycimy don ycimy julian ycimy ycimy Don ycimy Julian ycimy ykodvegy Antonius, yszerepy
antonius yszerepy Antonius yszerepy antonius yszerepy yszerepy Antonius
yszerepy ykodvegy Patricius yszerepy patricius yszerepy Patricius yszerepy
patricius yszerepy yszerepy Patricius yszerepy ykodvegy (Coriolan), ycimy
coriolan ycimy Coriolan ycimy coriolan ycimy ycimy Coriolan ycimy ykodvegy Faust,
yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy
ykodvegy Essex gróf, yszerepy essex gróf yszerepy Essex gróf yszerepy essex
yszerepy gróf yszerepy yszerepy Essex yszerepy gróf yszerepy ykodvegy Lear király,
yszerepy lear király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király
yszerepy yszerepy Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy Borics yszerepy borics
yszerepy Borics yszerepy borics yszerepy yszerepy Borics yszerepy ykodvegy (Trónkereső),
ycimy trónkereső ycimy Trónkereső ycimy trónkereső ycimy ycimy Trónkereső ycimy
ykodvegy Coriolanus, yszerepy coriolanus yszerepy Coriolanus yszerepy
coriolanus yszerepy yszerepy Coriolanus yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy
hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy
ykodvegy Ádám, yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám
yszerepy ykodvegy Danton, yszerepy danton yszerepy Danton yszerepy danton
yszerepy yszerepy Danton yszerepy ykodvegy Kepler, yszerepy kepler yszerepy
Kepler yszerepy kepler yszerepy yszerepy Kepler yszerepy ykodvegy Bánk bán, yszerepy
bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk
yszerepy bán yszerepy ykodvegy Othello, yszerepy othello yszerepy Othello
yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy stb. — Neje: Benza
Ida, yszemelynevy benza ida yszemelynevy Benza Ida yszemelynevy benza
yszemelynevy ida yszemelynevy yszemelynevy Benza yszemelynevy Ida yszemelynevy
ykodvegy operaénekesnő. (L. o.) Házasságuk 1873. xevtizedx 1875 márc. xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 11-én volt. — Leánya: Nagy Ida yszemelynevy nagy ida
yszemelynevy Nagy Ida yszemelynevy nagy yszemelynevy ida yszemelynevy
yszemelynevy Nagy yszemelynevy Ida yszemelynevy ykodvegy (Battlay Gézáné), yszemelynevy
battlay gézáne yszemelynevy Battlay Gézáné yszemelynevy battlay yszemelynevy
gézáne yszemelynevy yszemelynevy Battlay yszemelynevy Gézáné yszemelynevy
ykodvegy operaénekesnő, 1911. xevtizedx 1915 aug. havában a berlini Komische Oper-hez
yintezmenyy berlini komische oper yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini
yintezmenyy komische yintezmenyy oper yintezmenyy yintezmenyy berlini
yintezmenyy ykodvegy szerződött; 1913. máj. xtalanevtizedx 1925 16-án fellépett
a M. Kir. Operaházban, yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir.
yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M.
yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy a »Parasztbecsület« ycimy parasztbecsület
ycimy Parasztbecsület ycimy parasztbecsület ycimy ycimy Parasztbecsület ycimy
ykodvegy Santuzza-jában. yszerepy santuzza yszerepy Santuzza yszerepy santuzza
yszerepy yszerepy Santuzza yszerepy ykodvegy szin_III.0367.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Nagy Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1849
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0367.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0367.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29521.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Nagy
Imre
Szócikk: Nagy Imre színész, a Nemzeti Színház tagja,
sz. 1849. nov. 1-én, Pesten, megh. öngyilkosság folytán, 1893. szept. 5-én, u. o.
Gimnáziális és kereskedelmi iskolai tanulmányai után mint kórista kezdi meg művészpályáját,
azonban intenzívebben kivánta magát képezni, ezért beiratkozott a színészakadémiára,
ahonnan 1870.. ápr. 1-én a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Előzőleg ez év febr.
15-én mutatkozott itt be mint Álmos a »Könyves Kálmán« c. drámában. Innen kezdődik
művészi élete, emelkedése, dicsőségei. A csinos színpadi alakú színészből daliás
termetű hős fejlődött. Mint egykorú feljegyzések tanúsítják, magas növésű termetét
arányosan fejlődött szép vonalú izomzat borította, széles vállán erőteljes kifejezésű
és valódi színészfő nyugodott. Domború homloka alatt mély tekintetű szemek, kissé
ívelt orr és szabályos száj jellemezte arcát. Hangjának érce és csengése mindvégig
hatástkeltő tulajdonsága volt. Utolsó nagy képviselője volt a drámai hős régibbfajta
típusának s a magyar színészetben nemzedékeken át uralkodott szavaló modornak. Valamikor
az egész ország hölgyközönsége rajongott érte. 1892-ben a Nemzeti Színháznak egy
budai előadásán beteg lett és azóta súlyos idegbaj jelei mutatkoztak rajta, melyből
csak nehezen gyógyult ki. Sok tehetséggel űzte a festészetet is. Lakásán állandóan
dolgozott kisebb-nagyobb festményeken. Koporsója felett Császár Imre és Paulay Ede
mondtak búcsúbeszédet. Eltemették a kerepesi temetőbe, a 41. tábla, I. sor, 189.
sírhelyére. Színműfordítása: »Egy pohár víz«, vj. 5 felv. Pest. 1875. Életéről naplót
vezetett, melyből a »Nemzet« 1893., 250. számában részleteket közölt. Főbb szerepei:
Romeo, Rákóczi Ferenc, Nagy Galeotto, (Don Julian-ban), Antonius, Patricius (Coriolan),
Faust, Essex gróf, Lear király, Borics (Trónkereső), Coriolanus, Hamlet, Ádám, Danton,
Kepler, Bánk bán, Othello, stb. — Neje: Benza Ida, operaénekesnő. (L. o.) Házasságuk
1873. márc. 11-én volt. — Leánya: Nagy Ida (Battlay Gézáné), operaénekesnő, 1911.
aug. havában a berlini Komische Oper-hez szerződött; 1913. máj. 16-án fellépett
a M. Kir. Operaházban, a »Parasztbecsület« Santuzza-jában. szin_III.0367.pdf III