Címszó: Nagy István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0368.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0368.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29526.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Nagy István

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529553.htm

 

Szócikk: Nagy István (»Pista«), (személy) úttörő színész, iskoláit a debreceni (megye) kollégiumban járta, ahol a papi pályára készült, de ő úgy határozott, hogy színésszé lesz, miután kellemes tenorhangja volt és hivatottságot érzett a komikus-szakra. 1810-ben (időpont) Debrecenben (megye) játszik Vándza Mihálynál, (személy) utána Kolozsvárra (megye) szerződött, onnan gyalog elindult Nagyváradra, (megye) hogy beálljon Sándorffy dr. (személy) színtársulatához. 1818-ban (időpont) Székesfehérvárott (megye) működött, 1824-ben (időpont) visszamegy Kolozsvárra, (megye) 1828—31-ben (időpont) Győrött (megye) és Komáromban (megye) (információ)  találkozunk a nevével. 1833-ban (időpont) Budán (Budapest) is fellép, ekkor Szegeden (megye) működött. Ez időben a »Honművész« (intézmény) (információ)  ezeket írja róla: »Jó színész a bohózatban, de ezt se űzze annyira, hogy időn kívül, valamint ma, kacagást gerjesszen. Nem pór nép tapsa mutat a közelégedésre; tanulja a színész megnyerni azoknak tapsait, kik az illőséget s célt inkább ismerik«. Túlzásairól egy későbbi kritika is megemlékezik, a »Hölgyfutár«-ban, (intézmény) mely így szól: »Nagy Pista, a hírneves kalandor és víg színész a túlságos jelzés hibájában szenved, mindent elkövet, csak hogy nevettessen, nála a természetesség odáig megy, hol a művészet végződik, mi nagy kár, mert a különben sok komikai tehetséggel bír.« Különc ember volt máskülönben, aki sohasem fogadott szállást, a színpadon lakott s a színpadi koporsóban aludt, melybe úgy beleszokott, hogy abban is halt meg s testamentuma rövidesen abban állott, hogy temessék el ugyanabban a koporsóban. Meg is történt. Eltemették Székesfehérvárott, (megye) valószínűleg a feltámadási (Csutora) temetőbe. Sírját senkisem jelölte meg. Jókai (személy) (információ)  ezeket jegyezte fel róla: »Senkinek sem volt lekötelezettje, senkinek haragosa. Amit adtak neki, azt se nem kérte, se nem köszönte s amit nem adtak neki, azután nem vágyódott. Egyszer Moór Ferencet (szerep) (információ)  játszá; mikor este haza ment, a csizmadia előfogja: »Hallja az úr, mától fogva nem adok az úrnak szállást, hát csak holnap hordja el a sátorfáját, mert aki játékból olyan jól tudja magát gazembernek csinálni, mint az úr ma este, az nem lehet becsületes ember!« ... Ezentúl nem is fogadott magának szállást többé Nagy Pista, (személy) (információ)  hanem ott hált a színpad alatt.« 1851. (időpont) és 56. között ismét Kolozsvárott (megye) működött, Kaczvinszky (személy) (információ)  és Károlyi (személy) (információ)  igazgatóknál. — Testvére: Nagy Mihály. (személy) (információ)  (L. o.) Felesége: Tulipán Rozália, (személy) színésznő, 1818—22-ben (időpont) Székesfehérvárott (megye) működött. Déryné (személy) (információ)  szerint »csak középszerű színésznő volt.« Az egykorú színlapokon elég sűrűn találkozunk a nevével. szin_III.0368.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Nagy István címszóvég 29526 Szócikk: Nagy István (»Pista«), yszemelynevy pista yszemelynevy Pista yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy úttörő színész, iskoláit a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy kollégiumban járta, ahol a papi pályára készült, de ő úgy határozott, hogy színésszé lesz, miután kellemes tenorhangja volt és hivatottságot érzett a komikus-szakra. 1810-ben Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy játszik Vándza Mihálynál, yszemelynevy vándza mihály yszemelynevy Vándza Mihály yszemelynevy vándza yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Vándza yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy utána Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, onnan gyalog elindult Nagyváradra, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy hogy beálljon Sándorffy dr. yszemelynevy sándorffy dr. yszemelynevy Sándorffy dr. yszemelynevy sándorffy yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Sándorffy yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodvegy színtársulatához. 1818-ban Székesfehérvárott xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy működött, 1824-ben xevtizedx 1825 visszamegy Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1828—31-ben Győrött xtalanevtizedx 1835 ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és Komáromban ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy találkozunk a nevével. 1833-ban xevtizedx 1835 Budán xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is fellép, ekkor Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy működött. Ez időben a »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy ezeket írja róla: »Jó színész a bohózatban, de ezt se űzze annyira, hogy időn kívül, valamint ma, kacagást gerjesszen. Nem pór nép tapsa mutat a közelégedésre; tanulja a színész megnyerni azoknak tapsait, kik az illőséget s célt inkább ismerik«. Túlzásairól egy későbbi kritika is megemlékezik, a »Hölgyfutár«-ban, yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy mely így szól: »Nagy Pista, a hírneves kalandor és víg színész a túlságos jelzés hibájában szenved, mindent elkövet, csak hogy nevettessen, nála a természetesség odáig megy, hol a művészet végződik, mi nagy kár, mert a különben sok komikai tehetséggel bír.« Különc ember volt máskülönben, aki sohasem fogadott szállást, a színpadon lakott s a színpadi koporsóban aludt, melybe úgy beleszokott, hogy abban is halt meg s testamentuma rövidesen abban állott, hogy temessék el ugyanabban a koporsóban. Meg is történt. Eltemették Székesfehérvárott, ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy valószínűleg a feltámadási (Csutora) temetőbe. Sírját senkisem jelölte meg. Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy ezeket jegyezte fel róla: »Senkinek sem volt lekötelezettje, senkinek haragosa. Amit adtak neki, azt se nem kérte, se nem köszönte s amit nem adtak neki, azután nem vágyódott. Egyszer Moór Ferencet yszerepy moór ferenc yszerepy Moór Ferenc yszerepy moór yszerepy ferenc yszerepy yszerepy Moór yszerepy Ferenc yszerepy ykodvegy játszá; mikor este haza ment, a csizmadia előfogja: »Hallja az úr, mától fogva nem adok az úrnak szállást, hát csak holnap hordja el a sátorfáját, mert aki játékból olyan jól tudja magát gazembernek csinálni, mint az úr ma este, az nem lehet becsületes ember!« ... Ezentúl nem is fogadott magának szállást többé Nagy Pista, yszemelynevy nagy pista yszemelynevy Nagy Pista yszemelynevy nagy yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy hanem ott hált a színpad alatt.« 1851. xevtizedx 1855 és 56. között ismét Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött, Kaczvinszky yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy ykodvegy és Károlyi yszemelynevy károlyi yszemelynevy Károlyi yszemelynevy károlyi yszemelynevy yszemelynevy Károlyi yszemelynevy ykodvegy igazgatóknál. — Testvére: Nagy Mihály. yszemelynevy nagy mihály yszemelynevy Nagy Mihály yszemelynevy nagy yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy (L. o.) Felesége: Tulipán Rozália, yszemelynevy tulipán rozália yszemelynevy Tulipán Rozália yszemelynevy tulipán yszemelynevy rozália yszemelynevy yszemelynevy Tulipán yszemelynevy Rozália yszemelynevy ykodvegy színésznő, 1818—22-ben xevtizedx 1815 Székesfehérvárott xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy működött. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy szerint »csak középszerű színésznő volt.« Az egykorú színlapokon elég sűrűn találkozunk a nevével. szin_III.0368.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Nagy István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0368.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0368.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29526.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Nagy István

Szócikk: Nagy István (»Pista«), úttörő színész, iskoláit a debreceni kollégiumban járta, ahol a papi pályára készült, de ő úgy határozott, hogy színésszé lesz, miután kellemes tenorhangja volt és hivatottságot érzett a komikus-szakra. 1810-ben Debrecenben játszik Vándza Mihálynál, utána Kolozsvárra szerződött, onnan gyalog elindult Nagyváradra, hogy beálljon Sándorffy dr. színtársulatához. 1818-ban Székesfehérvárott működött, 1824-ben visszamegy Kolozsvárra, 1828—31-ben Győrött és Komáromban találkozunk a nevével. 1833-ban Budán is fellép, ekkor Szegeden működött. Ez időben a »Honművész« ezeket írja róla: »Jó színész a bohózatban, de ezt se űzze annyira, hogy időn kívül, valamint ma, kacagást gerjesszen. Nem pór nép tapsa mutat a közelégedésre; tanulja a színész megnyerni azoknak tapsait, kik az illőséget s célt inkább ismerik«. Túlzásairól egy későbbi kritika is megemlékezik, a »Hölgyfutár«-ban, mely így szól: »Nagy Pista, a hírneves kalandor és víg színész a túlságos jelzés hibájában szenved, mindent elkövet, csak hogy nevettessen, nála a természetesség odáig megy, hol a művészet végződik, mi nagy kár, mert a különben sok komikai tehetséggel bír.« Különc ember volt máskülönben, aki sohasem fogadott szállást, a színpadon lakott s a színpadi koporsóban aludt, melybe úgy beleszokott, hogy abban is halt meg s testamentuma rövidesen abban állott, hogy temessék el ugyanabban a koporsóban. Meg is történt. Eltemették Székesfehérvárott, valószínűleg a feltámadási (Csutora) temetőbe. Sírját senkisem jelölte meg. Jókai ezeket jegyezte fel róla: »Senkinek sem volt lekötelezettje, senkinek haragosa. Amit adtak neki, azt se nem kérte, se nem köszönte s amit nem adtak neki, azután nem vágyódott. Egyszer Moór Ferencet játszá; mikor este haza ment, a csizmadia előfogja: »Hallja az úr, mától fogva nem adok az úrnak szállást, hát csak holnap hordja el a sátorfáját, mert aki játékból olyan jól tudja magát gazembernek csinálni, mint az úr ma este, az nem lehet becsületes ember!« ... Ezentúl nem is fogadott magának szállást többé Nagy Pista, hanem ott hált a színpad alatt.« 1851. és 56. között ismét Kolozsvárott működött, Kaczvinszky és Károlyi igazgatóknál. — Testvére: Nagy Mihály. (L. o.) Felesége: Tulipán Rozália, színésznő, 1818—22-ben Székesfehérvárott működött. Déryné szerint »csak középszerű színésznő volt.« Az egykorú színlapokon elég sűrűn találkozunk a nevével. szin_III.0368.pdf III