Címszó: Nagy István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0368.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0368.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29526.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Nagy
István
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529553.htm
Szócikk: Nagy István (»Pista«), (személy) úttörő
színész, iskoláit a debreceni (megye) kollégiumban
járta, ahol a papi pályára készült, de ő úgy határozott, hogy színésszé lesz, miután
kellemes tenorhangja volt és hivatottságot érzett a komikus-szakra. 1810-ben (időpont) Debrecenben
(megye) játszik
Vándza Mihálynál, (személy) utána
Kolozsvárra (megye)
szerződött, onnan gyalog elindult Nagyváradra, (megye) hogy
beálljon Sándorffy dr. (személy) színtársulatához.
1818-ban (időpont)
Székesfehérvárott (megye) működött,
1824-ben (időpont)
visszamegy Kolozsvárra, (megye) 1828—31-ben
(időpont)
Győrött (megye)
és Komáromban (megye)
(információ)
találkozunk a nevével. 1833-ban (időpont) Budán
(Budapest)
is fellép, ekkor Szegeden (megye) működött.
Ez időben a »Honművész« (intézmény)
(információ)
ezeket írja róla: »Jó színész a bohózatban,
de ezt se űzze annyira, hogy időn kívül, valamint ma, kacagást gerjesszen. Nem pór
nép tapsa mutat a közelégedésre; tanulja a színész megnyerni azoknak tapsait, kik
az illőséget s célt inkább ismerik«. Túlzásairól egy későbbi kritika is megemlékezik,
a »Hölgyfutár«-ban, (intézmény)
mely így szól: »Nagy Pista, a hírneves kalandor és víg színész a túlságos jelzés
hibájában szenved, mindent elkövet, csak hogy nevettessen, nála a természetesség
odáig megy, hol a művészet végződik, mi nagy kár, mert a különben sok komikai tehetséggel
bír.« Különc ember volt máskülönben, aki sohasem fogadott szállást, a színpadon
lakott s a színpadi koporsóban aludt, melybe úgy beleszokott, hogy abban is halt
meg s testamentuma rövidesen abban állott, hogy temessék el ugyanabban a koporsóban.
Meg is történt. Eltemették Székesfehérvárott, (megye) valószínűleg
a feltámadási (Csutora) temetőbe. Sírját senkisem jelölte meg. Jókai (személy) (információ)
ezeket jegyezte fel róla: »Senkinek sem volt
lekötelezettje, senkinek haragosa. Amit adtak neki, azt se nem kérte, se nem köszönte
s amit nem adtak neki, azután nem vágyódott. Egyszer Moór Ferencet (szerep) (információ)
játszá; mikor este haza ment, a csizmadia
előfogja: »Hallja az úr, mától fogva nem adok az úrnak szállást, hát csak holnap
hordja el a sátorfáját, mert aki játékból olyan jól tudja magát gazembernek csinálni,
mint az úr ma este, az nem lehet becsületes ember!« ... Ezentúl nem is fogadott
magának szállást többé Nagy Pista, (személy) (információ)
hanem ott hált a színpad alatt.« 1851. (időpont) és
56. között ismét Kolozsvárott (megye) működött,
Kaczvinszky (személy)
(információ)
és Károlyi (személy) (információ)
igazgatóknál. — Testvére: Nagy Mihály. (személy) (információ)
(L. o.) Felesége: Tulipán Rozália, (személy) színésznő,
1818—22-ben (időpont)
Székesfehérvárott (megye) működött.
Déryné (személy)
(információ)
szerint »csak középszerű színésznő volt.«
Az egykorú színlapokon elég sűrűn találkozunk a nevével. szin_III.0368.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Nagy István címszóvég 29526 Szócikk: Nagy
István (»Pista«), yszemelynevy pista yszemelynevy Pista yszemelynevy pista
yszemelynevy yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy úttörő színész, iskoláit a
debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy kollégiumban járta, ahol a papi pályára készült, de ő úgy határozott, hogy
színésszé lesz, miután kellemes tenorhangja volt és hivatottságot érzett a komikus-szakra.
1810-ben Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy játszik Vándza Mihálynál, yszemelynevy vándza mihály
yszemelynevy Vándza Mihály yszemelynevy vándza yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Vándza yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy utána Kolozsvárra
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött,
onnan gyalog elindult Nagyváradra, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad
ymegyey bihar megye ykodvegy hogy beálljon Sándorffy dr. yszemelynevy sándorffy
dr. yszemelynevy Sándorffy dr. yszemelynevy sándorffy yszemelynevy dr.
yszemelynevy yszemelynevy Sándorffy yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodvegy színtársulatához.
1818-ban Székesfehérvárott xtalanevtizedx 1825 ytelepulesy székesfehérvár
ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy működött, 1824-ben xevtizedx
1825 visszamegy Kolozsvárra, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár
ymegyey kolozs megye ykodvegy 1828—31-ben Győrött xtalanevtizedx 1835 ytelepulesy
győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és Komáromban ytelepulesy
komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy találkozunk a nevével.
1833-ban xevtizedx 1835 Budán xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is fellép, ekkor Szegeden
ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy működött.
Ez időben a »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy
honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy ezeket írja róla:
»Jó színész a bohózatban, de ezt se űzze annyira, hogy időn kívül, valamint ma,
kacagást gerjesszen. Nem pór nép tapsa mutat a közelégedésre; tanulja a színész
megnyerni azoknak tapsait, kik az illőséget s célt inkább ismerik«. Túlzásairól
egy későbbi kritika is megemlékezik, a »Hölgyfutár«-ban, yintezmenyy hölgyfutár
yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut
yintezmenyy ykodvegy mely így szól: »Nagy Pista, a hírneves kalandor és víg színész
a túlságos jelzés hibájában szenved, mindent elkövet, csak hogy nevettessen, nála
a természetesség odáig megy, hol a művészet végződik, mi nagy kár, mert a különben
sok komikai tehetséggel bír.« Különc ember volt máskülönben, aki sohasem fogadott
szállást, a színpadon lakott s a színpadi koporsóban aludt, melybe úgy beleszokott,
hogy abban is halt meg s testamentuma rövidesen abban állott, hogy temessék el ugyanabban
a koporsóban. Meg is történt. Eltemették Székesfehérvárott, ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy valószínűleg
a feltámadási (Csutora) temetőbe. Sírját senkisem jelölte meg. Jókai yszemelynevy
jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai
yszemelynevy ykodvegy ezeket jegyezte fel róla: »Senkinek sem volt lekötelezettje,
senkinek haragosa. Amit adtak neki, azt se nem kérte, se nem köszönte s amit nem
adtak neki, azután nem vágyódott. Egyszer Moór Ferencet yszerepy moór ferenc
yszerepy Moór Ferenc yszerepy moór yszerepy ferenc yszerepy yszerepy Moór
yszerepy Ferenc yszerepy ykodvegy játszá; mikor este haza ment, a csizmadia előfogja:
»Hallja az úr, mától fogva nem adok az úrnak szállást, hát csak holnap hordja el
a sátorfáját, mert aki játékból olyan jól tudja magát gazembernek csinálni, mint
az úr ma este, az nem lehet becsületes ember!« ... Ezentúl nem is fogadott magának
szállást többé Nagy Pista, yszemelynevy nagy pista yszemelynevy Nagy Pista
yszemelynevy nagy yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy
Pista yszemelynevy ykodvegy hanem ott hált a színpad alatt.« 1851. xevtizedx
1855 és 56. között ismét Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött, Kaczvinszky yszemelynevy
kaczvinszky yszemelynevy Kaczvinszky yszemelynevy kaczvinszky yszemelynevy yszemelynevy
Kaczvinszky yszemelynevy ykodvegy és Károlyi yszemelynevy károlyi yszemelynevy
Károlyi yszemelynevy károlyi yszemelynevy yszemelynevy Károlyi yszemelynevy
ykodvegy igazgatóknál. — Testvére: Nagy Mihály. yszemelynevy nagy mihály
yszemelynevy Nagy Mihály yszemelynevy nagy yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Nagy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy (L. o.) Felesége: Tulipán
Rozália, yszemelynevy tulipán rozália yszemelynevy Tulipán Rozália yszemelynevy
tulipán yszemelynevy rozália yszemelynevy yszemelynevy Tulipán yszemelynevy
Rozália yszemelynevy ykodvegy színésznő, 1818—22-ben xevtizedx 1815 Székesfehérvárott
xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy
Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy működött. Déryné yszemelynevy
déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné
yszemelynevy ykodvegy szerint »csak középszerű színésznő volt.« Az egykorú színlapokon
elég sűrűn találkozunk a nevével. szin_III.0368.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Nagy István - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0368.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0368.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29526.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Nagy
István
Szócikk: Nagy István (»Pista«), úttörő színész,
iskoláit a debreceni kollégiumban járta, ahol a papi pályára készült, de ő úgy határozott,
hogy színésszé lesz, miután kellemes tenorhangja volt és hivatottságot érzett a
komikus-szakra. 1810-ben Debrecenben játszik Vándza Mihálynál, utána Kolozsvárra
szerződött, onnan gyalog elindult Nagyváradra, hogy beálljon Sándorffy dr. színtársulatához.
1818-ban Székesfehérvárott működött, 1824-ben visszamegy Kolozsvárra, 1828—31-ben
Győrött és Komáromban találkozunk a nevével. 1833-ban Budán is fellép, ekkor Szegeden
működött. Ez időben a »Honművész« ezeket írja róla: »Jó színész a bohózatban, de
ezt se űzze annyira, hogy időn kívül, valamint ma, kacagást gerjesszen. Nem pór
nép tapsa mutat a közelégedésre; tanulja a színész megnyerni azoknak tapsait, kik
az illőséget s célt inkább ismerik«. Túlzásairól egy későbbi kritika is megemlékezik,
a »Hölgyfutár«-ban, mely így szól: »Nagy Pista, a hírneves kalandor és víg színész
a túlságos jelzés hibájában szenved, mindent elkövet, csak hogy nevettessen, nála
a természetesség odáig megy, hol a művészet végződik, mi nagy kár, mert a különben
sok komikai tehetséggel bír.« Különc ember volt máskülönben, aki sohasem fogadott
szállást, a színpadon lakott s a színpadi koporsóban aludt, melybe úgy beleszokott,
hogy abban is halt meg s testamentuma rövidesen abban állott, hogy temessék el ugyanabban
a koporsóban. Meg is történt. Eltemették Székesfehérvárott, valószínűleg a feltámadási
(Csutora) temetőbe. Sírját senkisem jelölte meg. Jókai ezeket jegyezte fel róla:
»Senkinek sem volt lekötelezettje, senkinek haragosa. Amit adtak neki, azt se nem
kérte, se nem köszönte s amit nem adtak neki, azután nem vágyódott. Egyszer Moór
Ferencet játszá; mikor este haza ment, a csizmadia előfogja: »Hallja az úr, mától
fogva nem adok az úrnak szállást, hát csak holnap hordja el a sátorfáját, mert aki
játékból olyan jól tudja magát gazembernek csinálni, mint az úr ma este, az nem
lehet becsületes ember!« ... Ezentúl nem is fogadott magának szállást többé Nagy
Pista, hanem ott hált a színpad alatt.« 1851. és 56. között ismét Kolozsvárott működött,
Kaczvinszky és Károlyi igazgatóknál. — Testvére: Nagy Mihály. (L. o.) Felesége:
Tulipán Rozália, színésznő, 1818—22-ben Székesfehérvárott működött. Déryné szerint
»csak középszerű színésznő volt.« Az egykorú színlapokon elég sűrűn találkozunk
a nevével. szin_III.0368.pdf III