Címszó: Németh József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1854

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29676.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Németh József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529670.htm

 

Szócikk: Németh József kómikus-színész, sz. 1854. (születés éve) márc. 6-án, Szegeden, (megye) megh. 1916. jún. 2-án, Budapesten. (Budapest) Atyja ezredszabó volt. Előbb Szegeden (megye) puskaműves-inas volt a híres Gloszauer-műhelyben, (személy) ahol egy ízben kijelentette gazdájának, hogy nem reparál többé fegyvert s beállt kóristának 30 frt gázsi mellett Aradi Gerő (személy) (információ)  szegedi (megye) társulatánál, ahol kisebb-nagyobb szerepeket is játszott. Ezután Krecsányi Ignác (személy) (információ)  debreceni (megye) társulatához kapott szerződést. Amikor később Krecsányival (személy) (információ)  Budára (Budapest) került, kitűnő alakításaival, eredeti humorával magára vonta Ewa Lajos (személy) népszínházi igazgató figyelmét és ennek hatása alatt fellépett a Népszínházban, (intézmény) (információ)  1880. (időpont) júl. 12-én, a »Boccaccio«-ban, (cím) (információ)  mint Pierot. 1885. (szerep) máj. 1-én szerződtették; mint szerződött tag máj. 11-én mutatkozott be Szigeti József (személy) (információ)  »Nőemancipáció« (cím) (információ)  c. vígjátéka Öreg huszár (szerep) szerepében. Itt egyre-másra aratta sikereit és különösen mint a »Cigánybáró« (cím) (információ)  Zsupán Kálmánja (szerep) tünt fel alakítása sokszínűségével, őszinte humorával, kedélye melegségével. 1887. (időpont) okt. 11-én elbúcsúzott az intézettől az »Uff király« (cím) címszerepében, miután Kolozsvárra (megye) ment, ahol október 17-én mutatkozott be a »Falusiak«-ban. (cím) 1888. (időpont) ápr. 9-én házasságra lépett Hegyesi Ilonával, (személy) (információ)  a Népszínház (intézmény) (információ)  volt tagjával. Kolozsvárott (megye) azonban nem tudott megmaradni, ezért 1888. (időpont) máj. 8-án újra visszaszerződött a Népszínházhoz, (intézmény) (információ)  ahol azután Tihanyi Miklós (személy) (információ)  halálával annak legméltóbb utódja lett. Pompás alakításai közül emlékezetesek maradnak: a »Peleskei nótárius«, (cím) (információ)  Kreuzer Michl (szerep) a »Náni«-ban, (cím) (információ)  a »Holtomiglan« (cím) pesti hordárja, (szerep) (információ)  az »Eleven ördög« (cím) (információ)  tanácsosa, (szerep) a »Sárga csikó« (cím) (információ)  pusztabírója, (szerep) »Szép Heléna« (cím) (információ)  Calchasa (szerep) stb. A Népszínház (intézmény) (információ)  szomorú bukása után megtakarított pénzecskéjét a miskolci (megye) színigazgatásba fektette, de nem volt szerencséje és az első szezon balsikere után visszatért a fővárosba, (Budapest) a Népszínházba, (intézmény) (információ)  majd Konti Józsefet (személy) (információ)  is ő követte a Király Színházba, (intézmény) (információ)  amelynek kerek egy évtizedig volt kedvelt művésze és amelynek kötelékében új babérokat szerzett. A »János vitéz« (cím) (információ)  francia királya, (szerep) (információ)  a »Varázskeringő« (cím) (információ)  fejedelme, (szerep) a »Száz év mulva« (cím) c. revű föltámadó Zajthayja (szerep) és az »Én, te, ő« (cím) híres Sire de Vergyjével (szerep) érte el legnagyobb sikerét, de ezenkívül is a színház majdnem minden újdonságában kivette részét a dicsőségből. Pompás alakításáról a sajtó is mindenkor elismerőleg nyilatkozott, mert minden szerepében eredeti tudott lenni. Messze járt attól, amit érdemes, öreg histriók jellemző lefitymálássál nappali színészetnek neveznek. Nem kereste az eszközöket, önként termettek nála a fogások. Ismerte az életet, az élet fonákságait, a mindennapi élet félszeg figuriáit és ismerte önönmagát. Mintaképe volt a vérbeli színésznek, aki azonosodik mindenhogyan a feladatával. — Eltemették a kerepesi-úti temetőbe, a főváros (Budapest) által adományozott díszsírhelyre (I., XIX. parcella, III. sor, -8. sír.) Koporsója felett Szirmai Imre (személy) (információ)  és Feld Zsigmond (személy) (információ)  mondott búcsúbeszédet. Sírkövét Incze Sándor (személy) (információ)  szerkesztő emelte, 1925. (időpont) nov. 1-én. — Gyermekei: Németh Antónia, (személy) (információ)  (L. o.), Juliska (L,. o.) és Piroska színésznők. szin_III.0397.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Németh József címszóvég 29676 Szócikk: Németh József kómikus-színész, sz. 1854. márc. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 6-án, Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy megh. 1916. jún. 2-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja ezredszabó volt. Előbb Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy puskaműves-inas volt a híres Gloszauer-műhelyben, yszemelynevy gloszauer yszemelynevy Gloszauer yszemelynevy gloszauer yszemelynevy yszemelynevy Gloszauer yszemelynevy ykodvegy ahol egy ízben kijelentette gazdájának, hogy nem reparál többé fegyvert s beállt kóristának 30 frt gázsi mellett Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy társulatánál, ahol kisebb-nagyobb szerepeket is játszott. Ezután Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy társulatához kapott szerződést. Amikor később Krecsányival yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy került, kitűnő alakításaival, eredeti humorával magára vonta Ewa Lajos yszemelynevy ewa lajos yszemelynevy Ewa Lajos yszemelynevy ewa yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Ewa yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy népszínházi igazgató figyelmét és ennek hatása alatt fellépett a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1880. xevtizedx 1885 júl. 12-én, a »Boccaccio«-ban, ycimy boccaccio ycimy Boccaccio ycimy boccaccio ycimy ycimy Boccaccio ycimy ykodvegy mint Pierot. 1885. yszerepy pierot yszerepy Pierot yszerepy pierot yszerepy yszerepy Pierot yszerepy ykodvegy máj. 1-én szerződtették; mint szerződött tag máj. 11-én mutatkozott be Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Nőemancipáció« ycimy nőemancipáció ycimy Nőemancipáció ycimy nőemancipáció ycimy ycimy Nőemancipáció ycimy ykodvegy c. vígjátéka Öreg huszár yszerepy öreg huszár yszerepy Öreg huszár yszerepy öreg yszerepy huszár yszerepy yszerepy Öreg yszerepy huszár yszerepy ykodvegy szerepében. Itt egyre-másra aratta sikereit és különösen mint a »Cigánybáró« ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Zsupán Kálmánja yszerepy zsupán kálmán yszerepy Zsupán Kálmán yszerepy zsupán yszerepy kálmán yszerepy yszerepy Zsupán yszerepy Kálmán yszerepy ykodvegy tünt fel alakítása sokszínűségével, őszinte humorával, kedélye melegségével. 1887. okt. 11-én elbúcsúzott az intézettől az »Uff király« ycimy uff király ycimy Uff király ycimy uff ycimy király ycimy ycimy Uff ycimy király ycimy ykodvegy címszerepében, miután Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ment, ahol október 17-én mutatkozott be a »Falusiak«-ban. ycimy falusiak ycimy Falusiak ycimy falusiak ycimy ycimy Falusiak ycimy ykodvegy 1888. ápr. 9-én házasságra lépett Hegyesi Ilonával, yszemelynevy hegyesi ilona yszemelynevy Hegyesi Iloná yszemelynevy hegyesi yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Hegyesi yszemelynevy Iloná yszemelynevy ykodvegy a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy volt tagjával. Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy azonban nem tudott megmaradni, ezért 1888. máj. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 8-án újra visszaszerződött a Népszínházhoz, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol azután Tihanyi Miklós yszemelynevy tihanyi miklós yszemelynevy Tihanyi Miklós yszemelynevy tihanyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy halálával annak legméltóbb utódja lett. Pompás alakításai közül emlékezetesek maradnak: a »Peleskei nótárius«, ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy Kreuzer Michl yszerepy kreuzer michl yszerepy Kreuzer Michl yszerepy kreuzer yszerepy michl yszerepy yszerepy Kreuzer yszerepy Michl yszerepy ykodvegy a »Náni«-ban, ycimy náni ycimy Náni ycimy náni ycimy ycimy Náni ycimy ykodvegy a »Holtomiglan« ycimy holtomiglan ycimy Holtomiglan ycimy holtomiglan ycimy ycimy Holtomiglan ycimy ykodvegy pesti hordárja, yszerepy pesti hordár yszerepy pesti hordár yszerepy pesti yszerepy hordár yszerepy yszerepy pesti yszerepy hordár yszerepy ykodvegy az »Eleven ördög« ycimy eleven ördög ycimy Eleven ördög ycimy eleven ycimy ördög ycimy ycimy Eleven ycimy ördög ycimy ykodvegy tanácsosa, yszerepy tanácsos yszerepy tanácsos yszerepy tanácsos yszerepy yszerepy tanácsos yszerepy ykodvegy a »Sárga csikó« ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy pusztabírója, yszerepy pusztabíró yszerepy pusztabíró yszerepy pusztabíró yszerepy yszerepy pusztabíró yszerepy ykodvegy »Szép Heléna« ycimy szép heléna ycimy Szép Heléna ycimy szép ycimy heléna ycimy ycimy Szép ycimy Heléna ycimy ykodvegy Calchasa yszerepy calchasa yszerepy Calchasa yszerepy calchasa yszerepy yszerepy Calchasa yszerepy ykodvegy stb. A Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szomorú bukása után megtakarított pénzecskéjét a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színigazgatásba fektette, de nem volt szerencséje és az első szezon balsikere után visszatért a fővárosba, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Népszínházba, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy majd Konti Józsefet yszemelynevy konti józsef yszemelynevy Konti József yszemelynevy konti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Konti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy is ő követte a Király Színházba, yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy amelynek kerek egy évtizedig volt kedvelt művésze és amelynek kötelékében új babérokat szerzett. A »János vitéz« ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy francia királya, yszerepy francia király yszerepy francia király yszerepy francia yszerepy király yszerepy yszerepy francia yszerepy király yszerepy ykodvegy a »Varázskeringő« ycimy varázskeringő ycimy Varázskeringő ycimy varázskeringő ycimy ycimy Varázskeringő ycimy ykodvegy fejedelme, yszerepy fejedelme yszerepy fejedelme yszerepy fejedelme yszerepy yszerepy fejedelme yszerepy ykodvegy a »Száz év mulva« ycimy száz év mulva ycimy Száz év mulva ycimy száz ycimy év ycimy mulva ycimy ycimy Száz ycimy év ycimy mulva ycimy ykodvegy c. revű föltámadó Zajthayja yszerepy zajthay yszerepy Zajthay yszerepy zajthay yszerepy yszerepy Zajthay yszerepy ykodvegy és az »Én, te, ő« ycimy én, te, ő ycimy Én, te, ő ycimy én, ycimy te, ycimy ő ycimy ycimy Én, ycimy te, ycimy ő ycimy ykodvegy híres Sire de Vergyjével yszerepy sire de vergy yszerepy Sire de Vergy yszerepy sire yszerepy de yszerepy vergy yszerepy yszerepy Sire yszerepy de yszerepy Vergy yszerepy ykodvegy érte el legnagyobb sikerét, de ezenkívül is a színház majdnem minden újdonságában kivette részét a dicsőségből. Pompás alakításáról a sajtó is mindenkor elismerőleg nyilatkozott, mert minden szerepében eredeti tudott lenni. Messze járt attól, amit érdemes, öreg histriók jellemző lefitymálássál nappali színészetnek neveznek. Nem kereste az eszközöket, önként termettek nála a fogások. Ismerte az életet, az élet fonákságait, a mindennapi élet félszeg figuriáit és ismerte önönmagát. Mintaképe volt a vérbeli színésznek, aki azonosodik mindenhogyan a feladatával. — Eltemették a kerepesi-úti temetőbe, a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy által adományozott díszsírhelyre (I., XIX. parcella, III. sor, -8. sír.) Koporsója felett Szirmai Imre yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Feld Zsigmond yszemelynevy feld zsigmond yszemelynevy Feld Zsigmond yszemelynevy feld yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Feld yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy mondott búcsúbeszédet. Sírkövét Incze Sándor yszemelynevy incze sándor yszemelynevy Incze Sándor yszemelynevy incze yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Incze yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy szerkesztő emelte, 1925. xevtizedx 1925 nov. 1-én. — Gyermekei: Németh Antónia, yszemelynevy németh antónia yszemelynevy Németh Antónia yszemelynevy németh yszemelynevy antónia yszemelynevy yszemelynevy Németh yszemelynevy Antónia yszemelynevy ykodvegy (L. o.), Juliska (L,. o.) és Piroska színésznők. szin_III.0397.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Németh József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1854

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0397.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29676.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Németh József

Szócikk: Németh József kómikus-színész, sz. 1854. márc. 6-án, Szegeden, megh. 1916. jún. 2-án, Budapesten. Atyja ezredszabó volt. Előbb Szegeden puskaműves-inas volt a híres Gloszauer-műhelyben, ahol egy ízben kijelentette gazdájának, hogy nem reparál többé fegyvert s beállt kóristának 30 frt gázsi mellett Aradi Gerő szegedi társulatánál, ahol kisebb-nagyobb szerepeket is játszott. Ezután Krecsányi Ignác debreceni társulatához kapott szerződést. Amikor később Krecsányival Budára került, kitűnő alakításaival, eredeti humorával magára vonta Ewa Lajos népszínházi igazgató figyelmét és ennek hatása alatt fellépett a Népszínházban, 1880. júl. 12-én, a »Boccaccio«-ban, mint Pierot. 1885. máj. 1-én szerződtették; mint szerződött tag máj. 11-én mutatkozott be Szigeti József »Nőemancipáció« c. vígjátéka Öreg huszár szerepében. Itt egyre-másra aratta sikereit és különösen mint a »Cigánybáró« Zsupán Kálmánja tünt fel alakítása sokszínűségével, őszinte humorával, kedélye melegségével. 1887. okt. 11-én elbúcsúzott az intézettől az »Uff király« címszerepében, miután Kolozsvárra ment, ahol október 17-én mutatkozott be a »Falusiak«-ban. 1888. ápr. 9-én házasságra lépett Hegyesi Ilonával, a Népszínház volt tagjával. Kolozsvárott azonban nem tudott megmaradni, ezért 1888. máj. 8-án újra visszaszerződött a Népszínházhoz, ahol azután Tihanyi Miklós halálával annak legméltóbb utódja lett. Pompás alakításai közül emlékezetesek maradnak: a »Peleskei nótárius«, Kreuzer Michl a »Náni«-ban, a »Holtomiglan« pesti hordárja, az »Eleven ördög« tanácsosa, a »Sárga csikó« pusztabírója, »Szép Heléna« Calchasa stb. A Népszínház szomorú bukása után megtakarított pénzecskéjét a miskolci színigazgatásba fektette, de nem volt szerencséje és az első szezon balsikere után visszatért a fővárosba, a Népszínházba, majd Konti Józsefet is ő követte a Király Színházba, amelynek kerek egy évtizedig volt kedvelt művésze és amelynek kötelékében új babérokat szerzett. A »János vitéz« francia királya, a »Varázskeringő« fejedelme, a »Száz év mulva« c. revű föltámadó Zajthayja és az »Én, te, ő« híres Sire de Vergyjével érte el legnagyobb sikerét, de ezenkívül is a színház majdnem minden újdonságában kivette részét a dicsőségből. Pompás alakításáról a sajtó is mindenkor elismerőleg nyilatkozott, mert minden szerepében eredeti tudott lenni. Messze járt attól, amit érdemes, öreg histriók jellemző lefitymálássál nappali színészetnek neveznek. Nem kereste az eszközöket, önként termettek nála a fogások. Ismerte az életet, az élet fonákságait, a mindennapi élet félszeg figuriáit és ismerte önönmagát. Mintaképe volt a vérbeli színésznek, aki azonosodik mindenhogyan a feladatával. — Eltemették a kerepesi-úti temetőbe, a főváros által adományozott díszsírhelyre (I., XIX. parcella, III. sor, -8. sír.) Koporsója felett Szirmai Imre és Feld Zsigmond mondott búcsúbeszédet. Sírkövét Incze Sándor szerkesztő emelte, 1925. nov. 1-én. — Gyermekei: Németh Antónia, (L. o.), Juliska (L,. o.) és Piroska színésznők. szin_III.0397.pdf III