Címszó: Nemzeti Színház - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0403.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0403.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29700.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Nemzeti Színház

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529696.htm

 

Szócikk: Nemzeti Színház Mint törekvés, mint vágy már 1790-ben (időpont) élt a magyar lelkekben, sőt csirájában mint színészi teljesítmény is megvolt, de — hajlék híján — vándorolni volt kénytelen. Néha Pest- (Budapest) Budán (Budapest) székelt, néha Kolozsvárt, (megye) majd meg egy rövid időre Miskolcon (megye) és Székesfehérvárt (megye) ütötte fel tanyáját, hogy aztán Kassán (megye) és Budán (Budapest) keresztül 1837-ben (időpont) bevonulhasson Pestre, (Budapest) a saját hajlékába, a hazafias áldozatokból felépített Nemzeti Színházba. (intézmény) (információ)  (A hajléktalan Nemzeti Színháznak, (intézmény) (információ)  helyesebben az országos színészetnek eme vándorlását lásd: »Magyar Színészet« c. bevezető cikkünkben.) A Nemzeti Színháznak (intézmény) (információ)  tehát előbb volt művészi együttese és műsora s csak azután lett hajléka. Az egészséges fejlődésnek ez is a rendje. Mert nem az épület a fontosabbik tényező itt, hanem az intézmény maga, melynek létele teljesen független lehet az épülettől. A Nemzeti Színháznak (intézmény) (információ)  — fájdalom — ma sincs — helyesebben: már megint nincs — hajléka, ám azért a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  mint intézmény mégis megvan. A színházépítési törekvés terén 1835. (időpont) előtt a legtöbb eredményt Kultsár István (személy) (információ)  tudta felmutatni, aki lelkes felhívásaival 1815-ben (időpont) a magyar vármegyék adományaiból csinos összeget gyűjtött, sőt a mai Nemzeti Kaszinó (intézmény) (információ)  helyén telket is vásárolt a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  számára. A derék Kultsár István (személy) (információ)  elkészíttette már az épület tervét is. Ám az építés elmaradt e a telket el kellett adni. A harmincas években újra fellángolt a régi törekvés. Ekkor már nem is egy, hanem három építő jelentkezett: először Pest (Budapest) városa, azután gróf Széchenyi István, (személy) (információ)  végül Földváry Gábor, (személy) (információ)  illetve Pest vármegye. (megye) A főváros (Budapest) a színházépítéstől hamar visszalépett. Maradt tehát Széchenyi (személy) (információ)  és Földváry. (személy) (információ)  Széchenyi (személy) (információ)  előbb a József- térre, majd a főváros (Budapest) által felajánlott ingyen-telek igénybevételével a Dunapartra akarta felépíttetni a magyar színházat, mégpedig olyan nagy részvénytársasági tőkével, hogy a színháznak alaptőkéje is legyen. E hosszadalmasnak ígérkező, bár jó elgondolású és nagyszabású tervezettel ellentétben Földváry Gábor (személy) (információ)  — Pest vármegye (megye) alispánja — a mielőbbi színházépítés terve mellett buzgólkodott. Tehette ezt annyival inkább, mert Grassalkovics herceg (személy) a hatvani (megye) országút (ma: Rákoczi-út) elején telket adott a vármegyének a »Nemzeti Theátrum céljára.« A vármegyei közgyűlés Földváry (személy) (információ)  terve mellett döntött s így 1835. (időpont) szept. 28-án a Grassalkovics- (személy) telken megkezdődött a színház építése s hogy a felhúzandó falak jelentősége annál inkább kitűnjék, az első ásót maga a nagytekintélyű alispán nyomta le a földbe. Pestnek (Budapest) ez a része akkor még teljesen külvárosi jellegű volt s az épülő színház bizony kivül esett a voltaképpeni városon, ám azért — az egykorú feljegyzések szerint — sokan »kirándultak« az építkezést nézni. De nem csak a kíváncsiság nyilvánult meg a színházépítéssel kapcsolatban, hanem a magyar közönség áldozatkészsége is. Mindenki adott, amit adhatott: pénzt, építési anyagot, ingyen munkát. Az építkezés mégis lassan haladt. 1836. (időpont) aug. 6-án volt a kőmívesek bokréta-ünnepe s jó egy évre rá — 1837. (időpont) aug. 22-én — a színházavató nemzeti ünnep Vörösmarty Mihály (személy) (információ)  »Árpád ébredésé«-vel (cím) (információ)  és Schenk Eduárd (személy) (információ)  »Belizáx«- (cím) jával.; Ezen a napon megszűnt a pest-budai (Budapest) német (nemzetiség) (információ)  színészek egyeduralma s félszázados küzdelem után végre a magyar színművészet apostolai is otthon érezhették magukat saját hazájuk fővárosában. (Budapest) A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megnyitása ezért volt nemzeti ünnep.A színház első igazgatója Bajza József (személy) (információ)  volt, mellette mint zenei (operai) igazgató Mátrai Gábor (személy) (információ)  működött. Fölöttük állott a »vármegyei intéző-bizottság«. Ennek engedélye vagy jóváhagyása kellett minden intézkedéshez s Bajza (személy) (információ)  a saját hatáskörében 50 forintnál nagyobb összeget ki sem utalhatott. Ez a nehézkes rendszer, melyet a derék vármegye túlbuzgalmában állított fel, nem volt alkalmas arra, hogy az intézetet felvirágoztassa. Baj volt az is, hogy az építkezés teljesen kimerítette a »theátrális kasszá«-t. Nem volt pénz. Nem volt alaptőke — s az intézet sorsa tisztán a napi bevételektől függött. Egy-két év alatt beigazolódott, hogy a vármegye nem tud boldogulni a színházzal. Szerencsére az 1840-iki (időpont) országgyűlés 400,000 pengő forint színházi alaptőkét létesített és maga vette a kezébe a színház vezetését. Ezzel azonban nem történt semmi rendszerváltozás. Csak a gazda változott, a rendszer maradt a régi. Az országosított intézet ekkor vette fel a »Nemzeti Színház« (intézmény) (információ)  nevet (addig csak »Pesti Magyar Színház«-nak (intézmény) (információ)  nevezték) s most már nem megyei, hanem »országos bizottmány« igazgatta. Ez a nehézkes rendszer az országos igazgatás alatt is éppen olyan szerencsétlennek bizonyalt, mint a vármegyei kormányozás idejében. Pedig most már az alaptőke kamataiból a színház 16,000 frt évi szubvenciót kapott. A bajok legnagyobb oka a programmtalanság volt. A színház műsorának csak igen kis része volt méltó a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  s ez is kizáróan nevesebb színészeink érdeme, akik jutalomjátékaik alkalmával leginkább klasszikus drámákat (Shakespeare, (személy) (információ)  Katona) (személy) (információ)  hoztak színre. A bizottmány azonban (sem a vármegyei-, sem az országos) nem iparkodott a színészeknek eme törekvéseit követve műsort teremteni, hanem a színházat aktaszerűleg kezelve konokul ment a maga útján. A műsor egy-két eredeti darab kivételével leginkább idejét mult német (nemzetiség) (információ)  ritter-drámákból és Kotzebue-nézőjátékokból (személy) (információ)  állott. A jó táblabírák nem vették észre, hogy új vendég kopog az ajtón: a francia (nemzetiség) (információ)  romantikus dráma. Az eredeti drámát nem díjazta a színház, a fordítottak közül peig leginkább csak a régieket variálgatta. A jó táblabírák műsorba vették az operát is, ez a műfaj azonban minden vonzó ereje mellett sem volt képes a velejáró nagy kiadásokat fedezni. Hogy tehát az országos választmány urai a jövedelmét fokozzák, a megyei igazgatás mintájára olykor-olykor díjbirkózókat és kötéltáncosokat is felléptettek. De hiába, az anyagi ügyek mérlege egyre lejebb és lejebb billent, úgy, hogy a színházat — miután 28,000 forintot az alaptőkéből szabályellenesen elköltöttek — 1843-ban (időpont) kénytelenek voltak kevesebb szubvencióval Bartay Endrének (személy) (információ)  bérbeadni. Ebben a szerencsétlen intézkedésben csak az volt a szerencse, hogy Bartay (személy) (információ)  igen ügyes színházi embernek bizonyult, akinek hamarosan sikerült is a bajokat orvosolni. Az új igazgató új rendszert hozott a színházhoz. Ő mindent a színészek útmutatása szerint intézett. Amikor átvette a színházat, összehívta a színészeket, akik a programmtalanságban jelölték meg a bajok legfőbb okát. Bartaynak (személy) (információ)  tehát első dolga volt — pályadíjak kitűzésével — eredeti műsort létesíteni s az általa színre hozott eredeti darabok (Szökött katona (cím) (információ)  stb.) nagy sikerei mindenképpen igazolták rendszerét. Bartay (személy) (információ)  igazgatása előtt mondhatni üres házak előtt játszódtak le a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  előadásai, de alig vette át Bartay (személy) (információ)  az igazgatást, mindennapossá lettek a zsúfolt házak, úgy, hogy a vállalkozó igazgatónak két év alatt 28,000 forint tiszta haszna maradt. Bartay (személy) (információ)  távoztával, 1845-ben (időpont) ismét országos igazgatás (vagy ha jobban tetszik: házikezelés) következett, de már nem bizottmánnyal. Ez a rendszer örökre megbukott. A színház élére az 1840-iki (időpont) országgyűlés által főigazgatóvá választott gróf Ráday Gedeon (személy) (információ)  állott, aki a Bartay-rendszer (személy) (információ)  tovább fejlesztésével igen szerencsésen igazgatta a Nemzeti Színházat. (intézmény) (információ)  Bartay (személy) (információ)  vármegyei- és országos bizottmány uraival ellentétben — igen jól választotta meg a maga tanácsadóit a színészekben, akik nálunk abban az időben nemcsak legjobb, hanem mondhatni kizárólagos színházi szakemberek voltak. Bartay (személy) (információ)  igazgatásában azonban a színészek csak privátim, csak baráti alapon vettek részt, Ráday (személy) (információ)  ellenben hivatalos testületet szervezett a jelesebb színészekből s rájuk bízta a művészi vezetést, magának — igen helyes érzékkel — csupán a főfelügyeletet és a döntés jogát kötvén ki. Az így megszervezett igazgatósági tanács«-nak tagjai: Egressy Gábor, (személy) (információ)  Lendvay Márton, (személy) (információ)  Szentpétery Zsigmond, (személy) (információ)  László József, (személy) (információ)  Fáncsy Lajos, (személy) (információ)  Szigligeti Ede (személy) (információ)  és Erkel Ferenc (személy) (információ)  voltak.A Ráday-korszak (személy) (információ)  egyik legszebb korszaka a Nemzeti Színháznak. (intézmény) (információ)  Nemcsak nagy művészei voltak már ekkor az országos műintézetnek, hanem volt műsora és közönsége is. Ráday (személy) (információ)  nagyszabású tervekkel foglalkozott: színésziskola, nyugdíjintézet stb. stb. mind fel volt véve a programmjába, de a közbejött szabadságharc s még inkább az azt követő osztrák (nemzetiség) elnyomatás teljesen visszavetette úgy anyagi, mint művészi tekintetben a Nemzeti Színházat. (intézmény) (információ)  Hozzájárult még ehhez az is, hogy a színház első gárdája ebhen az idíőben erősen megfogyatkozott s így az első évtized nagy fellendülése után a második évtized nagy visszaeséssel folytatódott. Az első gárda tagjai aranybetükkel írták be nevüket a magyar színészet történetébe. Talán sehol sem volt egyszerre együtt annyi nagy színész, mint a mult század 30-as, 40-es évtizedei folyamán a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Jóformán az egész gárda csupa nagy színészekből állott s csak éppen a legapróbb szerepekre nem jutott mindig megfelelő ábrázoló. Ennek következtében az összjáték sem volt mindig egyenletes; de az akkori közönség nem is várt egyöntetű összjátékot; nem kívánta, hogy a kis szerepek is jól legyenek betöltve. E kor igényeit bőven kielégítette a nagy színészek játéka: Megyeri, (személy) (információ)  Szentpétery, (személy) (információ)  Lendvay, (személy) (információ)  Egressy, (személy) (információ)  Bartha, (személy) (információ)  Fáncsy Lajos, (személy) (információ)  László József, (személy) (információ)  Lendvayné, (személy) Hubenayné, (személy) Kovácsné, (személy) (információ)  Laborfalvi Róza (személy) (információ)  stb. stb. egyéni művészete. A forradalom utáni korszak elején az osztrákok (nemzetiség) újra behozták az előzetes cenzúrát, melyet az 1848-as (időpont) törvények eltöröltek. A titkos jelszó az volt, hogy a Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  magyar jellegétől minél jobban meg kell fosztani. Jó ideig a Hentzi bombái következtében színháztalanná lett német (nemzetiség) (információ)  színészeket is itt működtették a magyarokkal felváltva. Ezeken kivül felléptettek más idegen nyelvű társulatokat is. A francia (nemzetiség) (információ)  Rachel, (személy) (információ)  az olasz (nemzetiség) (információ)  Ristori (személy) (információ)  s az angol-szerecsen (nemzetiség) Ira Aldridge (személy) stb. stb. vendégszerepelt azon a színpadon, melyet az alapítók kizárólag a magyar nyelv oltárának emeltek. Ott volt azután az opera, mely a maga nemzetközi nyelvével szintén alkalmas volt arra, hogy a Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  eredeti jellegéből kiforgassa. Az opera dédelgetett gyermek volt, de a hazafias drámát kitiltották a saját házából. Az elnyomatás korszaka tehát legfontosabb s legdrágább kincsétől : eredeti műsorától fosztotta meg a Nemzeti Színházat. (intézmény) (információ)  Ám az osztrák (nemzetiség) elnyomásnak is meglett később a maga termékeny visszahatása. Amikor ugyanis Ausztria (ország) (információ)  külpolitikai pozíciója gyengült s ennek következtében kénytelen volt velünk szemben engedékenyebb lenni, az addig elnyomott hazafias érzés annál nagyobb mértékben lobbant fel és megtermékenyítette a drámairodalmat is. Az ötvenes évtized legvégén s főleg a hatvanas évek elején annyi eredeti új nemzeti dráma került színre, hogy ezt a korszakot bátran nevezhetjük hazafias drámánk hőskorának. Igaz, hogy ezek a drámák többnyire szónoki drámák voltak s így a színház második színészgenerációja többnyire szónokias színész lett, de hát ez már a dolog természetével jár együtt. Ott, ahol a nemzet a politikai szószéktől el van zárva, a színpad válik szószékké. Ezért van, hogy e korban a tragédia-játszás hanyatlott s színészeink inkább csak a vígjáték s a középfajú dráma terén fejlődtek. (Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ)  Szigeti József, (személy) (információ)  Réthy Mihály, (személy) (információ)  Feleky Miklós, (személy) (információ)  Prielle Cornélia, (személy) (információ)  Szathmáryné, (személy) Hegedüsné (személy) (információ)  stb. mind vígjátéki színészek voltak, sőt az volt egy-egy tragédiabeli szereplése dacára Tóth József (személy) (információ)  is; míg a tragédia-játszást csak az első gárdából való Egressy Gábor, (személy) (információ)  id. Lendvay Márton (személy) és Jókainé Laborfalvi Róza (személy) (információ)  tudták a régi színvonalon tartani.) Az osztrák (nemzetiség) elnyomatás korában anyagilag is nagyon meggyengült a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  helyzete; ám a hazafias érzés ezen a téren is megtalálta az alkalmas gyógyszert. Az önkényuralom egyik legsötétebb évében (1851.) (időpont) nagyrészt a hazafias közönség adományaiból megalakult a Nemzeti Színház nyugdíjintézete. (intézmény) (információ)  Ezzel csaknem egyidőben összegyűlt egy újabb színházi alaptőke — 300,000 pengő forint — melyet gróf Károlyi György (személy) (információ)  kezdeményezésére a magyar mágnás-társadalom adott össze, hogy annak kamataiból az addiginál nagyobb szubvenció jusson a megszorult Nemzeti Színháznak. (intézmény) (információ)  Sőt a korszak vége felé — 1864-ben (időpont) Ferenc József császár (személy) is »udvari páholy megváltása« címen évi 50,000 forinttal járult a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  és évi 10,000 forinttal az akkor létesített »Országos színészeti tanoda« (intézmény) (információ)  (ma »Országos m. kir. Színművészeti Akadémia« (intézmény) (információ)  fenntartásához. E kor igazgatói közül különösen gróf Ráday Gedeon (személy) (információ)  (1854—59.) (időpont) és Radnótfáy Nagy Sámuel (személy) (információ)  (1860—70) (időpont) magasodik ki, de mellettük Simontsits János (személy) (információ)  gazdasági igazgatónak is nagy az érdeme abban, hogy a Nemzeti Színház, (intézmény) (információ)  melynek fejlődése 1849-ben (időpont) szemlátomást megakadt, rövid idő alatt ismét némi fejlődésnek indulhatott, bár ez a fejlődés csak viszonylagos volt s a negyvenes évekéhez hasonló fellendülés csak jóval később következett el. Az osztrák (nemzetiség) önkényuralom tulajdonképpen csak az 1867-iki (időpont) kiegyezéssel ért véget, de a politikai változás a Nemzeti Színháznak (intézmény) (információ)  egyelőre csak függőségi viszonyát változtatta meg. Az eredetileg vármegyei fennhatóság alatt működő színház 1840-ben (időpont) az országgyűlés fennhatósága alá került, 1849-től (időpont) pedig — országgyűlés nem lévén — teljesen ki volt szolgáltatva az osztrák (nemzetiség) önkénynek; a sok megpróbáltatásnak kitett intézmény végre az alkotmány helyreálltával s a független magyar minisztérium kinevezésével állami kezelésbe került, s állami színház lett. Az új korszak 1870-ben (időpont) Zichy Antal, (személy) (információ)  majd annak rövid idő múlva való lemondása után báró Orczy Bódog (személy) (információ)  igazgatásával kezdődött. Orczy (személy) (információ)  azonban a személyzet szaporításával és a fizetések emelésével alaposan elszámította magát s ezzel súlyos anyagi helyzetbe sodorta a színházat. Az Orczy-féle (személy) (információ)  teher igen megnehezítette az utód-igazgató helyzetét is. Csak az volt a szerencse, hogy Orczy (személy) (információ)  utóda Szigligeti Ede (személy) (információ)  lett, aki aztán teljesen helyreállította a megbillent anyagi mérleget. Kár, hogy Szigligeti (személy) (információ)  csak rövid ideig állhatott a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  élén. Neki minden készsége megvolt arra, hogy művészileg is emelje az intézet színvonalát. Fájdalom, 1878-ban (időpont) bekövetkezett halála ebben megakadályozta. (Szigligeti (személy) (információ)  1873-tól (időpont) 1878-ig (időpont) igazgatta, a Nemzeti Színházat.) (intézmény) (információ)  Utána (1878—1894-ig) (időpont) Paulay Ede (személy) (információ)  lett a színház igazgatója, aki minden tekintetben méltó utóda volt Szigligetinek. (személy) (információ)  Az ő igazgatása alatt művészileg is nagyot lendült az intézet. Ezt a fellendülést két külső körülmény tette lehetővé: a Népszínház (intézmény) (információ)  és az Operaház (intézmény) (információ)  létesítése. (Az 1875-ben, (időpont) emez 1884-ben (időpont) nyílt meg.) Az elsővel a népszínmű és bohózat, a másikkal az opera vált el a Nemzeti Színháztól, (intézmény) (információ)  úgy, hogy az ország első dtámai színpada kizárólag csak a magasabb drámai műfajok kultuszának élhetett. Paulay Edének (személy) (információ)  pedig örök érdeme marad, hogy az ekként felszabadult és megtisztult színpadot nagyszerűen ki tudta használni. Ő olyan drámai műsort létesített, mely csaknem páratlan a színházak történetében. A régi görög (nemzetiség) (információ)  klasszikusoktól kezdve az egész művelt világ drámairodalma képviselve volt itt, még pedig a lehető legjobb előadásban. A Paulay-korszak (személy) (információ)  műsor tekintetében a legkimagaslóbb korszaka a Nemzeti Színháznak (intézmény) (információ)  s a színház ötven éves jubileuma alkalmával méltán írták a lapok, hogy a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  elérte a bécsi Burg-színház (intézmény) (információ)  és a francia (nemzetiség) (információ)  Comédie (intézmény) színvonalát. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  művészi fejlődésére igen jótékonyan hatott az a szerencsés körülmény, hogy a régi gárdából való nagyok — Szigeti József, (személy) (információ)  Feleky Miklós, (személy) (információ)  Prielle Cornélia (személy) (információ)  és Szathmáryné (személy) — egész a kilencvenes évtizedig még késő öregségükben is tevékeny tagjai maradtak az intézetnek s így — mint élő tradíciók — egyenes folytatói lehettek a nagy múltnak s egyúttal tanító mesterei az ifjabb generációnak. A másik szerencsés körülmény, amely szintén előmozdította a művészi fejlődést, hogy Paulay Edében (személy) (információ)  nemcsak kitűnő igazgatót, hanem kiváló rendezőt is nyert a színház. A rendezésre a 40-es, 50-es években nem sok gondot fordítottak. Idő sem volt reá. Abban az időben csak két-három próba volt egy új darabból. A rendező tehát az összjáték felépítésére nem is gondolhatott, hanem meg kellett elégednie a külső scenáriura elkészítésével. Csak a hatvanas években tűnt fel az első nagyszabású rendező, névszerint Molnár György, (személy) (információ)  a budai Népszínház (intézmény) (információ)  igazgatója, aki Szigligeti Ede (személy) (információ)  igazgatása alatt a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  rendezője lett s ebben a minőségben itt is elismerést vívott ki magának, bár az ő idejében opera mellett a drámai próbákra még mindig igen kevés idő jutott. A színpadi rendezés elve éppen ezért csak Paulay Ede (személy) (információ)  igazgatása alatt s főleg 1884-től (időpont) kezdve jutott teljes érvényre, amikor kizárólag a drámáé lett a színpad, úgy, hogy egy- egy új darabból most már 10—15 próbát is tarthattak. A mai értelemben vett művészi összjáték kezdetét tulajdonképpen csak innen számíthatjuk, bár az összjáték egyik sine qua nonját — egymás benső művészi eszközeinek megérzését — már a régi aktorok is gyakorlatból ismerték. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  művészi fejlődésének lehetőségét végre — de nem utolsó sorban — előmozdították a színház tagjai is, akik — mondhatni — kivétel nélkül hivatásuk magaslatán állottak. Nemcsak a vígjáték, hanem a tragédia-játszás terén is. Ez a gárda méltó volt vezéreihez: Szigligetihez (személy) (információ)  és Paulayhoz. (személy) (információ)  Ekkor tünt fel Halmi Ferenc, (személy) (információ)  a víg- és komoly elemek elegyítésének mestere; Újházi Ede, (személy) aki különösen meleg szívet és sok kedélyt tudott önteni alakjaiba; Vizváry Gyula, (személy) aki sajátosan kesernyés humorával választotta el magát élesen komikus pályatársaitól; Náday Ferenc, (személy) (információ)  aki az elegáns világfiak mellett a szalon-élet torz kinövéseinek is művészi karrikirozója tudott lenni; Helvey Laura, (személy) (információ)  aki a társadalmi színművek hősnőiben egyszerre erőt és finomságot. mutatot, Molnárné Kocsisovszky Borcsa, (személy) a bájosan finom és üde naiva. Az elárvult tragédia-játszásnak is ekkor támadt újra hivatott papnője Jászai Mari (személy) (információ)  személyében, aki a nagy Kántorné (személy) tüzes szenvedélyét s Jókainé (személy) (információ)  fenséges nyugalmát egyesítette magában. Méltó partnere volt Nagy Imre, (személy) (információ)  a szenvedélyek fokozásának megcsodált virtuóza és rövid ideig E. Kovács Gyula, (személy) a tragikus hősök mély lelkű ábrázolója. Ugyancsak a Szigligeti-korszakban (személy) (információ)  virágzott fel a népszínmű: Blahánéval (személy) és Tamássyval, (személy) (információ)  akik aztán 1875-ben (időpont) a Népszínház (intézmény) (információ)  első gárdájának vezéralakjai lettek. Ezt a jeles művészi együttest Paulay (személy) (információ)  később egyre szaporította, bővítette. Alszeghy Irma, (személy) (információ)  Adorján Berta, (személy) (információ)  Márkus Emília, (személy) (információ)  Fáy Szeréna, (személy) (információ)  Csillag Teréz, (személy) (információ)  Hegyesi Mari, (személy) (információ)  Nagy Ibolya, (személy) (információ)  Lánczy Ilka, (személy) (információ)  Tolnayné, (személy) Rákosi Szidi, (személy) (információ)  Vizváryné, (személy) továbbá: Gyenes László, (személy) (információ)  Császár Imre, (személy) (információ)  Gabányi Árpád, (személy) (információ)  Mihályfi Károly, (személy) (információ)  Somló Sándor, (személy) (információ)  Pálffy György, (személy) (információ)  Szacsvay Imre, (személy) (információ)  Dezső József, (személy) (információ)  Zilahy Gyula (személy) (információ)  és Ivánfi Jenő (személy) (információ)  stb. stb., csaknem igy időben, vagy rövid egymásutánban szerződtek a Nemzeti Színházhoz. (intézmény) (információ)  A személyzetnek ez a nagy kibővítése természetesen csak akkor következhetett be, amikor a színház anyagi helyzete is megerősödött. Ezt a megerősödést nagyban előmozdította 1874-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  jövedelmező bérházának felépítése. Ez a jó befektetés minden eddigi kamatoztatásnál jobban emelte az alaptőkét és emelte az évi szubvenciót, amely 1884-ben (időpont) már 77,300 forintot tett ki, ami abban az időben igen tekintélyes összeg volt. Az anyagilag és művészileg fellendült műintézet 1887-ben (időpont) ünnepelte meg fennállásának 50-ik évfordulóját. Méltán ünnepelték ugyanakkor Paulay Edét (személy) (információ)  is, hiszen ezt a nagy fellendülést elsősorban neki köszönhettük. Paulay Ede (személy) (információ)  halála után 1894-től (időpont) 1900-ig (időpont) gróf Festetics Andor (személy) (információ)  lett a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója, aki azelőtt Tolnai Andor (személy) (információ)  név alatt színészkedett is, majd titkára volt a színháznak. Szakember volt. Legnagyobb érdeme, hogy a Paulay (személy) (információ)  által teremtett művészi színvonalat meg tudta tartani. Néhány értékes taggal frissítette fel Paulay Ede (személy) (információ)  fogyatkozni s öregedni kezdő gárdáját. Ő szerződtette Bakó Lászlót, (személy) (információ)  Beregi Oszkárt, (személy) (információ)  Ligeti Juliskát (személy) (információ)  stb. Festetics (személy) (információ)  után (1900—1902-ig) (időpont) Beöthy László, (személy) (információ)  majd (1903-tól (időpont) 1908)-ig) (időpont) Somló Sándor (személy) (információ)  lett az igazgató. Mindketten a Paulay (személy) (információ)  által megjelölt irányban vezették a színházat több-kevesebb szerencsével. A helyzetük — megtartani a Paulay (személy) (információ)  színvonalat — nekik sem volt könnyű, de mennyivel nehezebb lett a Tóth Imréé, (személy) (információ)  akit azzal a váratlan utasítással neveztek ki igazgatóvá, hogy a Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  a Népszínház (intézmény) (információ)  épületébe kell átköltöztetnie és előadásait ott 1908. (időpont) szeptember 1-én megkezdenie. Tóth Imre, (személy) (információ)  aki ifjú korától Paulay (személy) (információ)  tanítványa volt, minden tekintetben méltónak bizonyult mesteréhez, ennek a nehéz feladatnak is megfelelt. Általánosan tudott dolog, hogy a Népszínház (intézmény) (információ)  színpada és nézőtere egyáltalában nem volt alkalmas — és nem egészen alkalmas ma sem — a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  játékstílusának. Ebben a nagyméretű színházban, melyet a lármásabb népszínmű s általában zenés darabok számára emeltek, a finomabb beszédművészet nem érvényesülhet. Tóth Imrének (személy) (információ)  tehát szükségképpen az volt egyelőre a legfőbb törekvése, hogy a nézőtér akusztikáját lehetőleg javítsa s ezt a mélyített zenekari rész befödésével bizonyos mértékben el is érte. Ám az intimebb hatású társadalmi színművek és vígjátékok kellő mértékben így sem érvényesültek, úgy, hogy a vígjátéki együttes megmentésének céljából egyre süigősebbé vált egy úgynevezett Kamara Színház (intézmény) létesítése. Ezt azonban már nem Tóth Imre, (személy) (információ)  hanem az Ambrus Zoltán (személy) (információ)  pár évi igazgatása után kinevezett dr. Hevesi Sándor (személy) igazgató vitte keresztül. Az ő igazgatása alatt nyilt meg 1924. (időpont) szept. 26-án előbb az Andrássy-úti volt Nagy Endre-féle kabaré (intézmény) (információ)  helyiségében, majd 1925. (időpont) szept. 26-án a Blaha Lujza Színházban (intézmény) (információ)  a Nemzeti Színház Kamara-Színháza. (intézmény) (információ)  Tóth Imrének (személy) (információ)  az alkalmatlan színházhelyiségen kívül még egy nagy nehézséggel kellett megküzdenie s ezt a nagy nehézséget a világháború idézte elő. A világháború első két éve a színház életében siralmas volt. 1914-ben (időpont) a szokásos szeptember elseji saisonnyitás majd egy félesztendővel későbbre tolódott ki s akkor is hetenkint csak két előadást lehetett tartani. Ám Tóth Imre (személy) (információ)  keményen tartotta kezében a kormányrudat s legalább a jövőjét akarta biztosítani a Nemzeti Színháznak. (intézmény) (információ)  S ebben segítségére volt a három kitünő rendező: dr. Hevesi Sándor, (személy) dr. Csathó Kálmán (személy) és Ivánfi Jenő. (személy) (információ)  De segítségére volt a művészgárda is, melynek újabb tagjait (Gál Gyula, (személy) (információ)  Pethes Imre, (személy) (információ)  Odry Árpád, (személy) Somlay Arthur, (személy) (információ)  Rózsahegyi Kálmán, (személy) (információ)  Molnár László, (személy) (információ)  Kürti József, (személy) (információ)  Paulay Erzsi, (személy) (információ)  Tasnády Ilona, (személy) (információ)  Bajor Gizi, (személy) (információ)  Ághy Erzsi, (személy) (információ)  stb., stb.) részint ő, részint közvetlen elődei hozták a színházhoz. Ám a világháború végeztével még nem volt vége a bajoknak. Jött az úgynevezett »proletár diktatúra«, amely egyszerűen a maga politikai szócsövének használta fel a színpadot s a saját szája íze szerint diktálta a műsort. Szerencse, hogy ez a nehéz korszak csak néhány hónapig tartott s így teljesen mégsem foszthatta meg műsorától a Nemzeti Színházat. (intézmény) (információ)  Fejleszteni a nemzeti drámairodalmat, fejleszteni a magyar színjátszást és ismertetni a világirodalom jelesebb drámai termékeit! Ezt a hármas célját még a legnehezebb időkben is igyekezett előmozdítani a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  s nagyrészt rajta kívül álló okokban — főleg áldatlan politikai viszonyainkban — kell magyarázatát keresnünk az időnkénti elcsuszamlásoknak. Soha annyi küzdelem, soha annyi csapás nem jutott ki egyetlen színháznak som, mint a mi Nemzeti Színházunknak, (intézmény) (információ)  amelyet a gazdag pesti (Budapest) német (nemzetiség) (információ)  színészet tényezői, sőt a pest-budai (Budapest) német (nemzetiség) (információ)  polgárok is évtizedeken keresztül olybá vettek, mint egy betolakodó idegent. A magyar Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  idegen volt a magyar fővárosban (Budapest) és sorsát nem egyszer rosszindulatú, vagy legalább is közönyös idegen tényezők intézték, mint például a 15 évig tartó osztrák (nemzetiség) elnyomatás idejében. Példátlan ez a színházak történetében. A sok csapás közt azonban a legsúlyosabb volt a színház épületének lebontása. 1908-ban, (időpont) amikor a személyzetet kiköltöztették belőle, csak nagyobb átalakításokat terveztek a régi épületen; ám 1913. (időpont) őszén — közvetlen a világháború kitörése előtt — mégis lebontották. Az 1838-iki (időpont) nagy árvíz, Hentzi bombái s a szomszédságában gyakran előfordult tűzvészesetek idejében, amikor e féltett nemzeti intézmény nagy veszedelmekben forgott, a jó Isten megőrizte a Nemzeti Színházat! (intézmény) (információ)  A csaknem várszerűen megépített erős falakat végre is mi magunk pusztítottuk el. A mi kegyetlen, önző korunk keze csákányt emelt a régi oltárra, de — mintha csak Isten sújtó keze gátlaná — új oltárt emelni nem tud. Oltárt csak hittel, csak önzetlen áhítattal lehet emelni! (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_III.0403.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Nemzeti Színház címszóvég 29700 Szócikk: Nemzeti Színház Mint törekvés, mint vágy már 1790-ben élt xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 a magyar lelkekben, sőt csirájában mint színészi teljesítmény is megvolt, de — hajlék híján — vándorolni volt kénytelen. Néha Pest- pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy székelt, néha Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy majd meg egy rövid időre Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy és Székesfehérvárt ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy ütötte fel tanyáját, hogy aztán Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy és Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy keresztül 1837-ben xevtizedx 1835 bevonulhasson Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a saját hajlékába, a hazafias áldozatokból felépített Nemzeti Színházba. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (A hajléktalan Nemzeti Színháznak, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy helyesebben az országos színészetnek eme vándorlását lásd: »Magyar Színészet« c. bevezető cikkünkben.) A Nemzeti Színháznak yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tehát előbb volt művészi együttese és műsora s csak azután lett hajléka. Az egészséges fejlődésnek ez is a rendje. Mert nem az épület a fontosabbik tényező itt, hanem az intézmény maga, melynek létele teljesen független lehet az épülettől. A Nemzeti Színháznak yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy — fájdalom — ma sincs — helyesebben: már megint nincs — hajléka, ám azért a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint intézmény mégis megvan. A színházépítési törekvés terén 1835. előtt a legtöbb eredményt Kultsár István yszemelynevy kultsár istván yszemelynevy Kultsár István yszemelynevy kultsár yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kultsár yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy tudta felmutatni, aki lelkes felhívásaival 1815-ben xevtizedx 1815 a xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 magyar vármegyék adományaiból csinos összeget gyűjtött, sőt a mai Nemzeti Kaszinó yintezmenyy nemzeti kaszinó yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy kaszinó yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy helyén telket is vásárolt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy számára. A derék Kultsár István yszemelynevy kultsár istván yszemelynevy Kultsár István yszemelynevy kultsár yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kultsár yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy elkészíttette már az épület tervét is. Ám az építés elmaradt e a telket el kellett adni. A harmincas években újra fellángolt a régi törekvés. Ekkor már nem is egy, hanem három építő jelentkezett: először Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városa, azután gróf Széchenyi István, yszemelynevy gróf széchenyi istván yszemelynevy gróf Széchenyi István yszemelynevy gróf yszemelynevy széchenyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy Is végül Földváry Gábor, yszemelynevy földváry gábor yszemelynevy Földváry Gábor yszemelynevy földváry yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy illetve Pest vármegye. ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy A főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a színházépítéstől hamar visszalépett. Maradt tehát Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy és Földváry. yszemelynevy földváry yszemelynevy Földváry yszemelynevy földváry yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy ykodvegy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy széchenyi yszemelynevy yszemelynevy Széchenyi yszemelynevy ykodvegy előbb a József- térre, majd a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy által felajánlott ingyen-telek igénybevételével a Dunapartra akarta felépíttetni a magyar színházat, mégpedig olyan nagy részvénytársasági tőkével, hogy a színháznak alaptőkéje is legyen. E hosszadalmasnak ígérkező, bár jó elgondolású és nagyszabású tervezettel ellentétben Földváry Gábor yszemelynevy földváry gábor yszemelynevy Földváry Gábor yszemelynevy földváry yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy — Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy alispánja — a mielőbbi színházépítés terve mellett buzgólkodott. Tehette ezt annyival inkább, mert Grassalkovics herceg yszemelynevy grassalkovics herceg yszemelynevy Grassalkovics herceg yszemelynevy grassalkovics yszemelynevy herceg yszemelynevy yszemelynevy Grassalkovics yszemelynevy herceg yszemelynevy ykodvegy a hatvani ytelepulesy hatvan ytelepulesy hatvan ymegyey heves megye ykodvegy országút (ma: Rákoczi-út) elején telket adott a vármegyének a »Nemzeti Theátrum céljára.« A vármegyei közgyűlés Földváry yszemelynevy földváry yszemelynevy Földváry yszemelynevy földváry yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy ykodvegy terve mellett döntött s így 1835. xevtizedx 1835 szept. 28-án a Grassalkovics- yszemelynevy grassalkovics yszemelynevy Grassalkovics yszemelynevy grassalkovics yszemelynevy yszemelynevy Grassalkovics yszemelynevy ykodvegy telken megkezdődött a színház építése s hogy a felhúzandó falak jelentősége annál inkább kitűnjék, az első ásót maga a nagytekintélyű alispán nyomta le a földbe. Pestnek pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ez a része akkor még teljesen külvárosi jellegű volt s az épülő színház bizony kivül esett a voltaképpeni városon, ám azért — az egykorú feljegyzések szerint — sokan »kirándultak« az építkezést nézni. De nem csak a kíváncsiság nyilvánult meg a színházépítéssel kapcsolatban, hanem a magyar közönség áldozatkészsége is. Mindenki adott, amit adhatott: pénzt, építési anyagot, ingyen munkát. Az építkezés mégis lassan haladt. 1836. aug. 6-án volt a kőmívesek bokréta-ünnepe s jó egy évre rá — 1837. aug. xtalanevtizedx 1845 22-én — a színházavató nemzeti ünnep Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty mihály yszemelynevy Vörösmarty Mihály yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy »Árpád ébredésé«-vel ycimy árpád ébredése ycimy Árpád ébredésé ycimy árpád ycimy ébredése ycimy ycimy Árpád ycimy ébredésé ycimy ykodvegy és Schenk Eduárd yszemelynevy schenk eduárd yszemelynevy Schenk Eduárd yszemelynevy schenk yszemelynevy eduárd yszemelynevy yszemelynevy Schenk yszemelynevy Eduárd yszemelynevy ykodvegy »Belizáx«- ycimy belizáx ycimy Belizáx ycimy belizáx ycimy ycimy Belizáx ycimy ykodvegy jával.; Ezen a napon megszűnt a pest-budai pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek egyeduralma s félszázados küzdelem után végre a magyar színművészet apostolai is otthon érezhették magukat saját hazájuk fővárosában. főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitása ezért volt nemzeti ünnep.A színház első igazgatója Bajza József yszemelynevy bajza józsef yszemelynevy Bajza József yszemelynevy bajza yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt, mellette mint zenei (operai) igazgató Mátrai Gábor yszemelynevy mátrai gábor yszemelynevy Mátrai Gábor yszemelynevy mátrai yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Mátrai yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy működött. Fölöttük állott a »vármegyei intéző-bizottság«. Ennek engedélye vagy jóváhagyása kellett minden intézkedéshez s Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy a saját hatáskörében 50 forintnál nagyobb összeget ki sem utalhatott. Ez a nehézkes rendszer, melyet a derék vármegye túlbuzgalmában állított fel, nem volt alkalmas arra, hogy az intézetet felvirágoztassa. Baj volt az is, hogy az építkezés teljesen kimerítette a »theátrális kasszá«-t. Nem volt pénz. Nem volt alaptőke — s az intézet sorsa tisztán a napi bevételektől függött. Egy-két év alatt beigazolódott, hogy a vármegye nem tud boldogulni a színházzal. Szerencsére az 1840-iki xevtizedx 1845 országgyűlés 400,000 pengő forint színházi alaptőkét létesített és maga vette a kezébe a színház vezetését. Ezzel azonban nem történt semmi rendszerváltozás. Csak a gazda változott, a rendszer maradt a régi. Az országosított intézet ekkor vette fel a »Nemzeti Színház« yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nevet (addig csak »Pesti Magyar Színház«-nak yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy Pesti Ma yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy nevezték) s most már nem megyei, hanem »országos bizottmány« igazgatta. Ez a nehézkes rendszer az országos igazgatás alatt is éppen olyan szerencsétlennek bizonyalt, mint a vármegyei kormányozás idejében. Pedig most már az alaptőke kamataiból a színház 16,000 frt évi szubvenciót kapott. A bajok legnagyobb oka a programmtalanság volt. A színház műsorának csak igen kis része volt méltó a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s ez is kizáróan nevesebb színészeink érdeme, akik jutalomjátékaik alkalmával leginkább klasszikus drámákat (Shakespeare, yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy Katona) yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy hoztak színre. A bizottmány azonban (sem a vármegyei-, sem az országos) nem iparkodott a színészeknek eme törekvéseit követve műsort teremteni, hanem a színházat aktaszerűleg kezelve konokul ment a maga útján. A műsor egy-két eredeti darab kivételével leginkább idejét mult német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy ritter-drámákból és Kotzebue-nézőjátékokból yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy állott. A jó táblabírák nem vették észre, hogy új vendég kopog az ajtón: a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy romantikus dráma. Az eredeti drámát nem díjazta a színház, a fordítottak közül peig leginkább csak a régieket variálgatta. A jó táblabírák műsorba vették az operát is, ez a műfaj azonban minden vonzó ereje mellett sem volt képes a velejáró nagy kiadásokat fedezni. Hogy tehát az országos választmány urai a jövedelmét fokozzák, a megyei igazgatás mintájára olykor-olykor díjbirkózókat és kötéltáncosokat is felléptettek. De hiába, az anyagi ügyek mérlege egyre lejebb és lejebb billent, úgy, hogy a színházat — miután 28,000 forintot az alaptőkéből szabályellenesen elköltöttek — 1843-ban kénytelenek voltak kevesebb szubvencióval Bartay Endrének yszemelynevy bartay endre yszemelynevy Bartay Endré yszemelynevy bartay yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy bérbeadni. Ebben a szerencsétlen intézkedésben csak az volt a szerencse, hogy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy igen ügyes színházi embernek bizonyult, akinek hamarosan sikerült is a bajokat orvosolni. Az új igazgató új rendszert hozott a színházhoz. Ő mindent a színészek útmutatása szerint intézett. Amikor átvette a színházat, összehívta a színészeket, akik a programmtalanságban jelölték meg a bajok legfőbb okát. Bartaynak yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy tehát első dolga volt — pályadíjak kitűzésével — eredeti műsort létesíteni s az általa színre hozott eredeti darabok (Szökött katona ycimy szökött katona ycimy Szökött katona ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katona ycimy ykodvegy stb.) nagy sikerei mindenképpen igazolták rendszerét. Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy igazgatása előtt mondhatni üres házak előtt játszódtak le a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy előadásai, de alig vette át Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy az igazgatást, mindennapossá lettek a zsúfolt házak, úgy, hogy a vállalkozó igazgatónak két év alatt 28,000 forint tiszta haszna maradt. Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy távoztával, 1845-ben ismét országos igazgatás (vagy ha jobban tetszik: házikezelés) következett, de már nem bizottmánnyal. Ez a rendszer örökre megbukott. A színház élére az 1840-iki országgyűlés által főigazgatóvá választott gróf Ráday Gedeon yszemelynevy gróf ráday gedeon yszemelynevy gróf Ráday Gedeon yszemelynevy gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy gedeon yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon yszemelynev állott, aki a Bartay-rendszer yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy tovább fejlesztésével igen szerencsésen igazgatta a Nemzeti Színházat. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy vármegyei- és országos bizottmány uraival ellentétben — igen jól választotta meg a maga tanácsadóit a színészekben, akik nálunk abban az időben nemcsak legjobb, hanem mondhatni kizárólagos színházi szakemberek voltak. Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy igazgatásában azonban a színészek csak privátim, csak baráti alapon vettek részt, Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy ellenben hivatalos testületet szervezett a jelesebb színészekből s rájuk bízta a művészi vezetést, magának — igen helyes érzékkel — csupán a főfelügyeletet és a döntés jogát kötvén ki. Az így megszervezett igazgatósági tanács«-nak tagjai: Egressy Gábor, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Lendvay Márton, yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmond, yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy László József, yszemelynevy lászló józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Fáncsy Lajos, yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy és Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy voltak.A Ráday-korszak yszemelynevy ráday yszemelynevy Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy egyik legszebb korszaka a Nemzeti Színháznak. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Nemcsak nagy művészei voltak már ekkor az országos műintézetnek, hanem volt műsora és közönsége is. Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy nagyszabású tervekkel foglalkozott: színésziskola, nyugdíjintézet stb. stb. mind fel volt véve a programmjába, de a közbejött szabadságharc s még inkább az azt követő osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy elnyomatás teljesen visszavetette úgy anyagi, mint művészi tekintetben a Nemzeti Színházat. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Hozzájárult még ehhez az is, hogy a színház első gárdája ebhen az idíőben erősen megfogyatkozott s így az első évtized nagy fellendülése után a második évtized nagy visszaeséssel folytatódott. Az első gárda tagjai aranybetükkel írták be nevüket a magyar színészet történetébe. Talán sehol sem volt egyszerre együtt annyi nagy színész, mint a mult század 30-as, 40-es évtizedei folyamán a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Jóformán az egész gárda csupa nagy színészekből állott s csak éppen a legapróbb szerepekre nem jutott mindig megfelelő ábrázoló. Ennek következtében az összjáték sem volt mindig egyenletes; de az akkori közönség nem is várt egyöntetű összjátékot; nem kívánta, hogy a kis szerepek is jól legyenek betöltve. E kor igényeit bőven kielégítette a nagy színészek játéka: Megyeri, yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy Szentpétery, yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy Lendvay, yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy Egressy, yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy Bartha, yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy Fáncsy Lajos, yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy László József, yszemelynevy lászló józsef yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Lendvayné, yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy Hubenayné, yszemelynevy hubenayne yszemelynevy Hubenayné yszemelynevy hubenayne yszemelynevy yszemelynevy Hubenayné yszemelynevy ykodvegy Kovácsné, yszemelynevy kovácsne yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy kovácsne yszemelynevy yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy ykodvegy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy stb. stb. egyéni művészete. A forradalom utáni korszak elején az osztrákok ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy újra behozták az előzetes cenzúrát, melyet az 1848-as törvények xtalanevtizedx 1855 eltöröltek. A titkos jelszó az volt, hogy a Nemzeti Színházat yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy magyar jellegétől minél jobban meg kell fosztani. Jó ideig a Hentzi bombái következtében színháztalanná lett német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészeket is itt működtették a magyarokkal felváltva. Ezeken kivül felléptettek más idegen nyelvű társulatokat is. A francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy Rachel, yszemelynevy rachel yszemelynevy Rachel yszemelynevy rachel yszemelynevy yszemelynevy Rachel yszemelynevy ykodvegy az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy Ristori yszemelynevy ristori yszemelynevy Ristori yszemelynevy ristori yszemelynevy yszemelynevy Ristori yszemelynevy ykodvegy s az angol-szerecsen ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy Ira Aldridge yszemelynevy ira aldridge yszemelynevy Ira Aldridge yszemelynevy ira yszemelynevy aldridge yszemelynevy yszemelynevy Ira yszemelynevy Aldridge yszemelynevy ykodvegy stb. stb. vendégszerepelt azon a színpadon, melyet az alapítók kizárólag a magyar nyelv oltárának emeltek. Ott volt azután az opera, mely a maga nemzetközi nyelvével szintén alkalmas volt arra, hogy a Nemzeti Színházat yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy eredeti jellegéből kiforgassa. Az opera dédelgetett gyermek volt, de a hazafias drámát kitiltották a saját házából. Az elnyomatás korszaka tehát legfontosabb s legdrágább kincsétől : eredeti műsorától fosztotta meg a Nemzeti Színházat. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Ám az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy elnyomásnak is meglett később a maga termékeny visszahatása. Amikor ugyanis Ausztria ytelepulesy ausztria ytelepulesy Ausztria yorszagy Ausztria ykodvegy külpolitikai pozíciója gyengült s ennek következtében kénytelen volt velünk szemben engedékenyebb lenni, az addig elnyomott hazafias érzés annál nagyobb mértékben lobbant fel és megtermékenyítette a drámairodalmat is. Az ötvenes évtized legvégén s főleg a hatvanas évek elején annyi eredeti új nemzeti dráma került színre, hogy ezt a korszakot bátran nevezhetjük hazafias drámánk hőskorának. Igaz, hogy ezek a drámák többnyire szónoki drámák voltak s így a színház második színészgenerációja többnyire szónokias színész lett, de hát ez már a dolog természetével jár együtt. Ott, ahol a nemzet a politikai szószéktől el van zárva, a színpad válik szószékké. Ezért van, hogy e korban a tragédia-játszás hanyatlott s színészeink inkább csak a vígjáték s a középfajú dráma terén fejlődtek. (Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Szigeti József, yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Réthy Mihály, yszemelynevy réthy mihály yszemelynevy Réthy Mihály yszemelynevy réthy yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Réthy yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Prielle Cornélia, yszemelynevy prielle cornélia yszemelynevy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy cornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy Szathmáryné, yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy ykodvegy Hegedüsné yszemelynevy hegedüsne yszemelynevy Hegedüsné yszemelynevy hegedüsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedüsné yszemelynevy ykodvegy stb. mind vígjátéki színészek voltak, sőt az volt egy-egy tragédiabeli szereplése dacára Tóth József yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy is; míg a tragédia-játszást csak az első gárdából való Egressy Gábor, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy id. Lendvay Márton yszemelynevy id. lendvay márton yszemelynevy id. Lendvay Márton yszemelynevy id. yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy id. yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemel és Jókainé Laborfalvi Róza yszemelynevy jókainé laborfalvi róza yszemelynevy Jókainé Laborfalvi Róza yszemelynevy jókainé yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy Laborfalvi yszem tudták a régi színvonalon tartani.) Az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy elnyomatás korában anyagilag is nagyon meggyengült a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy helyzete; ám a hazafias érzés ezen a téren is megtalálta az alkalmas gyógyszert. Az önkényuralom egyik legsötétebb évében (1851.) xevtizedx 1855 nagyrészt xtalanevtizedx 1865 a hazafias közönség adományaiból megalakult a Nemzeti Színház nyugdíjintézete. yintezmenyy nemzeti színház nyugdíjintézete yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Ezzel csaknem egyidőben összegyűlt egy újabb színházi alaptőke — 300,000 pengő forint — melyet gróf Károlyi György yszemelynevy gróf károlyi györgy yszemelynevy gróf Károlyi György yszemelynevy gróf yszemelynevy károlyi yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Károlyi yszemelynevy György ysz kezdeményezésére a magyar mágnás-társadalom adott össze, hogy annak kamataiból az addiginál nagyobb szubvenció jusson a megszorult Nemzeti Színháznak. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Sőt a korszak vége felé — 1864-ben xevtizedx 1865 Ferenc József császár yszemelynevy ferenc józsef császár yszemelynevy Ferenc József császár yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy csá is »udvari páholy megváltása« címen évi 50,000 forinttal járult a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és évi 10,000 forinttal az akkor létesített »Országos színészeti tanoda« yintezmenyy országos színészeti tanoda yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészeti yintezmenyy tanoda yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy (ma »Országos m. kir. Színművészeti Akadémia« yintezmenyy országos m. kir. színművészeti akadémia yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Ors fenntartásához. E kor igazgatói közül különösen gróf Ráday Gedeon yszemelynevy gróf ráday gedeon yszemelynevy gróf Ráday Gedeon yszemelynevy gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy gedeon yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Ráday yszemelynevy Gedeon yszemelynev (1854—59.) xevtizedx 1855 és xtalanevtizedx 1865 Radnótfáy Nagy Sámuel yszemelynevy radnótfáy nagy sámuel yszemelynevy Radnótfáy Nagy Sámuel yszemelynevy radnótfáy yszemelynevy nagy yszemelynevy sámuel yszemelynevy yszemelynevy Radnótfáy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Sá (1860—70) xevtizedx 1865 magasodik ki, de mellettük Simontsits János yszemelynevy simontsits jános yszemelynevy Simontsits János yszemelynevy simontsits yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Simontsits yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy gazdasági igazgatónak is nagy az érdeme abban, hogy a Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy melynek fejlődése 1849-ben xevtizedx 1845 szemlátomást xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 megakadt, rövid idő alatt ismét némi fejlődésnek indulhatott, bár ez a fejlődés csak viszonylagos volt s a negyvenes évekéhez hasonló fellendülés csak jóval később következett el. Az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy önkényuralom tulajdonképpen csak az 1867-iki xevtizedx 1865 kiegyezéssel ért véget, de a politikai változás a Nemzeti Színháznak yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egyelőre csak függőségi viszonyát változtatta meg. Az eredetileg vármegyei fennhatóság alatt működő színház 1840-ben xevtizedx 1845 az országgyűlés fennhatósága alá került, 1849-től pedig xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 — országgyűlés nem lévén — teljesen ki volt szolgáltatva az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy önkénynek; a sok megpróbáltatásnak kitett intézmény végre az alkotmány helyreálltával s a független magyar minisztérium kinevezésével állami kezelésbe került, s állami színház lett. Az új korszak 1870-ben xevtizedx 1875 Zichy Antal, yszemelynevy zichy antal yszemelynevy Zichy Antal yszemelynevy zichy yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Zichy yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy majd annak rövid idő múlva való lemondása után báró Orczy Bódog yszemelynevy báró orczy bódog yszemelynevy báró Orczy Bódog yszemelynevy báró yszemelynevy orczy yszemelynevy bódog yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy Orczy yszemelynevy Bódog yszemelynevy yk igazgatásával kezdődött. Orczy yszemelynevy orczy yszemelynevy Orczy yszemelynevy orczy yszemelynevy yszemelynevy Orczy yszemelynevy ykodvegy azonban a személyzet szaporításával és a fizetések emelésével alaposan elszámította magát s ezzel súlyos anyagi helyzetbe sodorta a színházat. Az Orczy-féle yszemelynevy orczy yszemelynevy Orczy yszemelynevy orczy yszemelynevy yszemelynevy Orczy yszemelynevy ykodvegy teher igen megnehezítette az utód-igazgató helyzetét is. Csak az volt a szerencse, hogy Orczy yszemelynevy orczy yszemelynevy Orczy yszemelynevy orczy yszemelynevy yszemelynevy Orczy yszemelynevy ykodvegy utóda Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy lett, aki aztán teljesen helyreállította a megbillent anyagi mérleget. Kár, hogy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy csak rövid ideig állhatott a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy élén. Neki minden készsége megvolt arra, hogy művészileg is emelje az intézet színvonalát. Fájdalom, 1878-ban bekövetkezett halála ebben megakadályozta. (Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy 1873-tól 1878-ig igazgatta, xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 a Nemzeti Színházat.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Utána (1878—1894-ig) xevtizedx 1895 Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy lett a színház igazgatója, aki minden tekintetben méltó utóda volt Szigligetinek. yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy Az ő igazgatása alatt művészileg is nagyot lendült az intézet. Ezt a fellendülést két külső körülmény tette lehetővé: a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy és az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy létesítése. (Az 1875-ben, xevtizedx 1875 emez xtalanevtizedx 1885 1884-ben xevtizedx 1885 nyílt meg.) Az elsővel a népszínmű és bohózat, a másikkal az opera vált el a Nemzeti Színháztól, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy úgy, hogy az ország első dtámai színpada kizárólag csak a magasabb drámai műfajok kultuszának élhetett. Paulay Edének yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Edé yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy pedig örök érdeme marad, hogy az ekként felszabadult és megtisztult színpadot nagyszerűen ki tudta használni. Ő olyan drámai műsort létesített, mely csaknem páratlan a színházak történetében. A régi görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy klasszikusoktól kezdve az egész művelt világ drámairodalma képviselve volt itt, még pedig a lehető legjobb előadásban. A Paulay-korszak yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy műsor tekintetében a legkimagaslóbb korszaka a Nemzeti Színháznak yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s a színház ötven éves jubileuma alkalmával méltán írták a lapok, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy elérte a bécsi Burg-színház yintezmenyy bécsi burg-színház yintezmenyy bécsi Bu yintezmenyy bécsi yintezmenyy burg-színház yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Bu yintezmenyy ykodvegy és a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy Comédie yintezmenyy comédie yintezmenyy Comédie yintezmenyy comédie yintezmenyy yintezmenyy Comédie yintezmenyy ykodvegy színvonalát. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művészi fejlődésére igen jótékonyan hatott az a szerencsés körülmény, hogy a régi gárdából való nagyok — Szigeti József, yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Feleky Miklós, yszemelynevy feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle cornélia yszemelynevy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy cornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy és Szathmáryné yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy szathmáryne yszemelynevy yszemelynevy Szathmáryné yszemelynevy ykodvegy — egész a kilencvenes évtizedig még késő öregségükben is tevékeny tagjai maradtak az intézetnek s így — mint élő tradíciók — egyenes folytatói lehettek a nagy múltnak s egyúttal tanító mesterei az ifjabb generációnak. A másik szerencsés körülmény, amely szintén előmozdította a művészi fejlődést, hogy Paulay Edében yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Edé yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy nemcsak kitűnő igazgatót, hanem kiváló rendezőt is nyert a színház. A rendezésre a 40-es, 50-es években nem sok gondot fordítottak. Idő sem volt reá. Abban az időben csak két-három próba volt egy új darabból. A rendező tehát az összjáték felépítésére nem is gondolhatott, hanem meg kellett elégednie a külső scenáriura elkészítésével. Csak a hatvanas években tűnt fel az első nagyszabású rendező, névszerint Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy igazgatója, aki Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy rendezője lett s ebben a minőségben itt is elismerést vívott ki magának, bár az ő idejében opera mellett a drámai próbákra még mindig igen kevés idő jutott. A színpadi rendezés elve éppen ezért csak Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt s főleg 1884-től kezdve jutott teljes érvényre, amikor kizárólag a drámáé lett a színpad, úgy, hogy egy- egy új darabból most már 10—15 próbát is tarthattak. A mai értelemben vett művészi összjáték kezdetét tulajdonképpen csak innen számíthatjuk, bár az összjáték egyik sine qua nonját — egymás benső művészi eszközeinek megérzését — már a régi aktorok is gyakorlatból ismerték. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művészi fejlődésének lehetőségét végre — de nem utolsó sorban — előmozdították a színház tagjai is, akik — mondhatni — kivétel nélkül hivatásuk magaslatán állottak. Nemcsak a vígjáték, hanem a tragédia-játszás terén is. Ez a gárda méltó volt vezéreihez: Szigligetihez yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy és Paulayhoz. yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy Ekkor tünt fel Halmi Ferenc, yszemelynevy halmi ferenc yszemelynevy Halmi Ferenc yszemelynevy halmi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Halmi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy a víg- és komoly elemek elegyítésének mestere; Újházi Ede, yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy aki különösen meleg szívet és sok kedélyt tudott önteni alakjaiba; Vizváry Gyula, yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy aki sajátosan kesernyés humorával választotta el magát élesen komikus pályatársaitól; Náday Ferenc, yszemelynevy náday ferenc yszemelynevy Náday Ferenc yszemelynevy náday yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy aki az elegáns világfiak mellett a szalon-élet torz kinövéseinek is művészi karrikirozója tudott lenni; Helvey Laura, yszemelynevy helvey laura yszemelynevy Helvey Laura yszemelynevy helvey yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Helvey yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy aki a társadalmi színművek hősnőiben egyszerre erőt és finomságot. mutatot, Molnárné Kocsisovszky Borcsa, yszemelynevy molnárné kocsisovszky borcsa yszemelynevy Molnárné Kocsisovszky Borcsa yszemelynevy molnárné yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy borcsa yszemelynevy yszemelynevy Molnárné yszemelynevy a bájosan finom és üde naiva. Az elárvult tragédia-játszásnak is ekkor támadt újra hivatott papnője Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy személyében, aki a nagy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy tüzes szenvedélyét s Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy Jókainé yszemelynevy jókaine yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy ykodvegy fenséges nyugalmát egyesítette magában. Méltó partnere volt Nagy Imre, yszemelynevy nagy imre yszemelynevy Nagy Imre yszemelynevy nagy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy a szenvedélyek fokozásának megcsodált virtuóza és rövid ideig E. Kovács Gyula, yszemelynevy e. kovács gyula yszemelynevy E. Kovács Gyula yszemelynevy e. yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy E. yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodve a tragikus hősök mély lelkű ábrázolója. Ugyancsak a Szigligeti-korszakban yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy virágzott fel a népszínmű: Blahánéval yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy és Tamássyval, yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy akik aztán 1875-ben xevtizedx 1875 a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy első gárdájának vezéralakjai lettek. Ezt a jeles művészi együttest Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy később egyre szaporította, bővítette. Alszeghy Irma, yszemelynevy alszeghy irma yszemelynevy Alszeghy Irma yszemelynevy alszeghy yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Alszeghy yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy Adorján Berta, yszemelynevy adorján berta yszemelynevy Adorján Berta yszemelynevy adorján yszemelynevy berta yszemelynevy yszemelynevy Adorján yszemelynevy Berta yszemelynevy ykodvegy Márkus Emília, yszemelynevy márkus emília yszemelynevy Márkus Emília yszemelynevy márkus yszemelynevy emília yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Emília yszemelynevy ykodvegy Fáy Szeréna, yszemelynevy fáy szeréna yszemelynevy Fáy Szeréna yszemelynevy fáy yszemelynevy szeréna yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy Szeréna yszemelynevy ykodvegy Csillag Teréz, yszemelynevy csillag teréz yszemelynevy Csillag Teréz yszemelynevy csillag yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Csillag yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy Hegyesi Mari, yszemelynevy hegyesi mari yszemelynevy Hegyesi Mari yszemelynevy hegyesi yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Hegyesi yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Nagy Ibolya, yszemelynevy nagy ibolya yszemelynevy Nagy Ibolya yszemelynevy nagy yszemelynevy ibolya yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Ibolya yszemelynevy ykodvegy Lánczy Ilka, yszemelynevy lánczy ilka yszemelynevy Lánczy Ilka yszemelynevy lánczy yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Lánczy yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy Tolnayné, yszemelynevy tolnayne yszemelynevy Tolnayné yszemelynevy tolnayne yszemelynevy yszemelynevy Tolnayné yszemelynevy ykodvegy Rákosi Szidi, yszemelynevy rákosi szidi yszemelynevy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi yszemelynevy szidi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Szidi yszemelynevy ykodvegy Vizváryné, yszemelynevy vizváryne yszemelynevy Vizváryné yszemelynevy vizváryne yszemelynevy yszemelynevy Vizváryné yszemelynevy ykodvegy továbbá: Gyenes László, yszemelynevy gyenes lászló yszemelynevy Gyenes László yszemelynevy gyenes yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Gyenes yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Császár Imre, yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Gabányi Árpád, yszemelynevy gabányi árpád yszemelynevy Gabányi Árpád yszemelynevy gabányi yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Gabányi yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Mihályfi Károly, yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Somló Sándor, yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Pálffy György, yszemelynevy pálffy györgy yszemelynevy Pálffy György yszemelynevy pálffy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Pálffy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Szacsvay Imre, yszemelynevy szacsvay imre yszemelynevy Szacsvay Imre yszemelynevy szacsvay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szacsvay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Dezső József, yszemelynevy dezső józsef yszemelynevy Dezső József yszemelynevy dezső yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Dezső yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy stb. stb., csaknem igy időben, vagy rövid egymásutánban szerződtek a Nemzeti Színházhoz. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A személyzetnek ez a nagy kibővítése természetesen csak akkor következhetett be, amikor a színház anyagi helyzete is megerősödött. Ezt a megerősödést nagyban előmozdította 1874-ben a xtalanevtizedx 1885 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy jövedelmező bérházának felépítése. Ez a jó befektetés minden eddigi kamatoztatásnál jobban emelte az alaptőkét és emelte az évi szubvenciót, amely 1884-ben xevtizedx 1885 már 77,300 forintot tett ki, ami abban az időben igen tekintélyes összeg volt. Az anyagilag és művészileg fellendült műintézet 1887-ben ünnepelte xtalanevtizedx 1895 meg fennállásának 50-ik évfordulóját. Méltán ünnepelték ugyanakkor Paulay Edét yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Edé yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy is, hiszen ezt a nagy fellendülést elsősorban neki köszönhettük. Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy halála után 1894-től xevtizedx 1895 1900-ig xevtizedx 1905 gróf Festetics Andor yszemelynevy gróf festetics andor yszemelynevy gróf Festetics Andor yszemelynevy gróf yszemelynevy festetics yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Festetics yszemelynevy Andor lett a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója, aki azelőtt Tolnai Andor yszemelynevy tolnai andor yszemelynevy Tolnai Andor yszemelynevy tolnai yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Tolnai yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy név alatt színészkedett is, majd titkára volt a színháznak. Szakember volt. Legnagyobb érdeme, hogy a Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy által teremtett művészi színvonalat meg tudta tartani. Néhány értékes taggal frissítette fel Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy fogyatkozni s öregedni kezdő gárdáját. Ő szerződtette Bakó Lászlót, yszemelynevy bakó lászló yszemelynevy Bakó László yszemelynevy bakó yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Bakó yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Beregi Oszkárt, yszemelynevy beregi oszkár yszemelynevy Beregi Oszkár yszemelynevy beregi yszemelynevy oszkár yszemelynevy yszemelynevy Beregi yszemelynevy Oszkár yszemelynevy ykodvegy Ligeti Juliskát yszemelynevy ligeti juliska yszemelynevy Ligeti Juliská yszemelynevy ligeti yszemelynevy juliska yszemelynevy yszemelynevy Ligeti yszemelynevy Juliská yszemelynevy ykodvegy stb. Festetics yszemelynevy festetics yszemelynevy Festetics yszemelynevy festetics yszemelynevy yszemelynevy Festetics yszemelynevy ykodvegy után (1900—1902-ig) Beöthy László, yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy majd (1903-tól 1908)-ig) Somló Sándor yszemelynevy somló sándor yszemelynevy Somló Sándor yszemelynevy somló yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy lett az igazgató. Mindketten a Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy által megjelölt irányban vezették a színházat több-kevesebb szerencsével. A helyzetük — megtartani a Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy színvonalat — nekik sem volt könnyű, de mennyivel nehezebb lett a Tóth Imréé, yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imré yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy akit azzal a váratlan utasítással neveztek ki igazgatóvá, hogy a Nemzeti Színházat yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy épületébe kell átköltöztetnie és előadásait ott 1908. szeptember xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 1-én megkezdenie. Tóth Imre, yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy aki ifjú korától Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy tanítványa volt, minden tekintetben méltónak bizonyult mesteréhez, ennek a nehéz feladatnak is megfelelt. Általánosan tudott dolog, hogy a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy színpada és nézőtere egyáltalában nem volt alkalmas — és nem egészen alkalmas ma sem — a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy játékstílusának. Ebben a nagyméretű színházban, melyet a lármásabb népszínmű s általában zenés darabok számára emeltek, a finomabb beszédművészet nem érvényesülhet. Tóth Imrének yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imré yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy tehát szükségképpen az volt egyelőre a legfőbb törekvése, hogy a nézőtér akusztikáját lehetőleg javítsa s ezt a mélyített zenekari rész befödésével bizonyos mértékben el is érte. Ám az intimebb hatású társadalmi színművek és vígjátékok kellő mértékben így sem érvényesültek, úgy, hogy a vígjátéki együttes megmentésének céljából egyre süigősebbé vált egy úgynevezett Kamara Színház yintezmenyy kamara színház yintezmenyy Kamara S yintezmenyy kamara yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Kamara yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy létesítése. Ezt azonban már nem Tóth Imre, yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy hanem az Ambrus Zoltán yszemelynevy ambrus zoltán yszemelynevy Ambrus Zoltán yszemelynevy ambrus yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Ambrus yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy pár évi igazgatása után kinevezett dr. Hevesi Sándor yszemelynevy dr. hevesi sándor yszemelynevy dr. Hevesi Sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynev igazgató vitte keresztül. Az ő igazgatása alatt nyilt meg 1924. xevtizedx 1925 szept. 26-án előbb az Andrássy-úti volt Nagy Endre-féle kabaré yintezmenyy nagy endre-féle kabare yintezmenyy Nagy End yintezmenyy nagy yintezmenyy endre-féle yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Nagy yintezmenyy End yintezmenyy ykodvegy helyiségében, majd 1925. szept. 26-án a Blaha Lujza Színházban yintezmenyy blaha lujza színház yintezmenyy Blaha Lu yintezmenyy blaha yintezmenyy lujza yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Blaha yintezmenyy Lu yintezmenyy ykodvegy a Nemzeti Színház Kamara-Színháza. yintezmenyy nemzeti színház kamara-színháza yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy kamara-színháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Tóth Imrének yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imré yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy az alkalmatlan színházhelyiségen kívül még egy nagy nehézséggel kellett megküzdenie s ezt a nagy nehézséget a világháború idézte elő. A világháború első két éve a színház életében siralmas volt. 1914-ben xevtizedx 1915 a szokásos szeptember elseji saisonnyitás majd egy félesztendővel későbbre tolódott ki s akkor is hetenkint csak két előadást lehetett tartani. Ám Tóth Imre yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy keményen tartotta kezében a kormányrudat s legalább a jövőjét akarta biztosítani a Nemzeti Színháznak. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy S ebben segítségére volt a három kitünő rendező: dr. Hevesi Sándor, yszemelynevy dr. hevesi sándor yszemelynevy dr. Hevesi Sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynev dr. Csathó Kálmán yszemelynevy dr. csathó kálmán yszemelynevy dr. Csathó Kálmán yszemelynevy dr. yszemelynevy csathó yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Csathó yszemelynevy Kálmán yszemelynev és Ivánfi Jenő. yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy De segítségére volt a művészgárda is, melynek újabb tagjait (Gál Gyula, yszemelynevy gál gyula yszemelynevy Gál Gyula yszemelynevy gál yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Pethes Imre, yszemelynevy pethes imre yszemelynevy Pethes Imre yszemelynevy pethes yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Pethes yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Odry Árpád, yszemelynevy odry árpád yszemelynevy Odry Árpád yszemelynevy odry yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Somlay Arthur, yszemelynevy somlay arthur yszemelynevy Somlay Arthur yszemelynevy somlay yszemelynevy arthur yszemelynevy yszemelynevy Somlay yszemelynevy Arthur yszemelynevy ykodvegy Rózsahegyi Kálmán, yszemelynevy rózsahegyi kálmán yszemelynevy Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Rózsahegyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Molnár László, yszemelynevy molnár lászló yszemelynevy Molnár László yszemelynevy molnár yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Kürti József, yszemelynevy kürti józsef yszemelynevy Kürti József yszemelynevy kürti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kürti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Paulay Erzsi, yszemelynevy paulay erzsi yszemelynevy Paulay Erzsi yszemelynevy paulay yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy Tasnády Ilona, yszemelynevy tasnády ilona yszemelynevy Tasnády Ilona yszemelynevy tasnády yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Tasnády yszemelynevy Ilona yszemelynevy ykodvegy Bajor Gizi, yszemelynevy bajor gizi yszemelynevy Bajor Gizi yszemelynevy bajor yszemelynevy gizi yszemelynevy yszemelynevy Bajor yszemelynevy Gizi yszemelynevy ykodvegy Ághy Erzsi, yszemelynevy ághy erzsi yszemelynevy Ághy Erzsi yszemelynevy ághy yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Ághy yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy stb., stb.) részint ő, részint közvetlen elődei hozták a színházhoz. Ám a világháború végeztével még nem volt vége a bajoknak. Jött az úgynevezett »proletár diktatúra«, amely egyszerűen a maga politikai szócsövének használta fel a színpadot s a saját szája íze szerint diktálta a műsort. Szerencse, hogy ez a nehéz korszak csak néhány hónapig tartott s így teljesen mégsem foszthatta meg műsorától a Nemzeti Színházat. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Fejleszteni a nemzeti drámairodalmat, fejleszteni a magyar színjátszást és ismertetni a világirodalom jelesebb drámai termékeit! Ezt a hármas célját még a legnehezebb időkben is igyekezett előmozdítani a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s nagyrészt rajta kívül álló okokban — főleg áldatlan politikai viszonyainkban — kell magyarázatát keresnünk az időnkénti elcsuszamlásoknak. Soha annyi küzdelem, soha annyi csapás nem jutott ki egyetlen színháznak som, mint a mi Nemzeti Színházunknak, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy amelyet a gazdag pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet tényezői, sőt a pest-budai pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy polgárok is évtizedeken keresztül olybá vettek, mint egy betolakodó idegent. A magyar Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy idegen volt a magyar fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és sorsát nem egyszer rosszindulatú, vagy legalább is közönyös idegen tényezők intézték, mint például a 15 évig tartó osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy elnyomatás idejében. Példátlan ez a színházak történetében. A sok csapás közt azonban a legsúlyosabb volt a színház épületének lebontása. 1908-ban, xevtizedx 1905 amikor xtalanevtizedx 1915 a személyzetet kiköltöztették belőle, csak nagyobb átalakításokat terveztek a régi épületen; ám 1913. xevtizedx 1915 őszén — közvetlen a világháború kitörése előtt — mégis lebontották. Az 1838-iki xevtizedx 1835 nagy xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 árvíz, Hentzi bombái s a szomszédságában gyakran előfordult tűzvészesetek idejében, amikor e féltett nemzeti intézmény nagy veszedelmekben forgott, a jó Isten megőrizte a Nemzeti Színházat! yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A csaknem várszerűen megépített erős falakat végre is mi magunk pusztítottuk el. A mi kegyetlen, önző korunk keze csákányt emelt a régi oltárra, de — mintha csak Isten sújtó keze gátlaná — új oltárt emelni nem tud. Oltárt csak hittel, csak önzetlen áhítattal lehet emelni! (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0403.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Nemzeti Színház - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0403.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0403.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29700.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Nemzeti Színház

Szócikk: Nemzeti Színház Mint törekvés, mint vágy már 1790-ben élt a magyar lelkekben, sőt csirájában mint színészi teljesítmény is megvolt, de — hajlék híján — vándorolni volt kénytelen. Néha Pest- Budán székelt, néha Kolozsvárt, majd meg egy rövid időre Miskolcon és Székesfehérvárt ütötte fel tanyáját, hogy aztán Kassán és Budán keresztül 1837-ben bevonulhasson Pestre, a saját hajlékába, a hazafias áldozatokból felépített Nemzeti Színházba. (A hajléktalan Nemzeti Színháznak, helyesebben az országos színészetnek eme vándorlását lásd: »Magyar Színészet« c. bevezető cikkünkben.) A Nemzeti Színháznak tehát előbb volt művészi együttese és műsora s csak azután lett hajléka. Az egészséges fejlődésnek ez is a rendje. Mert nem az épület a fontosabbik tényező itt, hanem az intézmény maga, melynek létele teljesen független lehet az épülettől. A Nemzeti Színháznak — fájdalom — ma sincs — helyesebben: már megint nincs — hajléka, ám azért a Nemzeti Színház mint intézmény mégis megvan. A színházépítési törekvés terén 1835. előtt a legtöbb eredményt Kultsár István tudta felmutatni, aki lelkes felhívásaival 1815-ben a magyar vármegyék adományaiból csinos összeget gyűjtött, sőt a mai Nemzeti Kaszinó helyén telket is vásárolt a Nemzeti Színház számára. A derék Kultsár István elkészíttette már az épület tervét is. Ám az építés elmaradt e a telket el kellett adni. A harmincas években újra fellángolt a régi törekvés. Ekkor már nem is egy, hanem három építő jelentkezett: először Pest városa, azután gróf Széchenyi István, végül Földváry Gábor, illetve Pest vármegye. A főváros a színházépítéstől hamar visszalépett. Maradt tehát Széchenyi és Földváry. Széchenyi előbb a József- térre, majd a főváros által felajánlott ingyen-telek igénybevételével a Dunapartra akarta felépíttetni a magyar színházat, mégpedig olyan nagy részvénytársasági tőkével, hogy a színháznak alaptőkéje is legyen. E hosszadalmasnak ígérkező, bár jó elgondolású és nagyszabású tervezettel ellentétben Földváry Gábor — Pest vármegye alispánja — a mielőbbi színházépítés terve mellett buzgólkodott. Tehette ezt annyival inkább, mert Grassalkovics herceg a hatvani országút (ma: Rákoczi-út) elején telket adott a vármegyének a »Nemzeti Theátrum céljára.« A vármegyei közgyűlés Földváry terve mellett döntött s így 1835. szept. 28-án a Grassalkovics- telken megkezdődött a színház építése s hogy a felhúzandó falak jelentősége annál inkább kitűnjék, az első ásót maga a nagytekintélyű alispán nyomta le a földbe. Pestnek ez a része akkor még teljesen külvárosi jellegű volt s az épülő színház bizony kivül esett a voltaképpeni városon, ám azért — az egykorú feljegyzések szerint — sokan »kirándultak« az építkezést nézni. De nem csak a kíváncsiság nyilvánult meg a színházépítéssel kapcsolatban, hanem a magyar közönség áldozatkészsége is. Mindenki adott, amit adhatott: pénzt, építési anyagot, ingyen munkát. Az építkezés mégis lassan haladt. 1836. aug. 6-án volt a kőmívesek bokréta-ünnepe s jó egy évre rá — 1837. aug. 22-én — a színházavató nemzeti ünnep Vörösmarty Mihály »Árpád ébredésé«-vel és Schenk Eduárd »Belizáx«- jával.; Ezen a napon megszűnt a pest-budai német színészek egyeduralma s félszázados küzdelem után végre a magyar színművészet apostolai is otthon érezhették magukat saját hazájuk fővárosában. A Nemzeti Színház megnyitása ezért volt nemzeti ünnep.A színház első igazgatója Bajza József volt, mellette mint zenei (operai) igazgató Mátrai Gábor működött. Fölöttük állott a »vármegyei intéző-bizottság«. Ennek engedélye vagy jóváhagyása kellett minden intézkedéshez s Bajza a saját hatáskörében 50 forintnál nagyobb összeget ki sem utalhatott. Ez a nehézkes rendszer, melyet a derék vármegye túlbuzgalmában állított fel, nem volt alkalmas arra, hogy az intézetet felvirágoztassa. Baj volt az is, hogy az építkezés teljesen kimerítette a »theátrális kasszá«-t. Nem volt pénz. Nem volt alaptőke — s az intézet sorsa tisztán a napi bevételektől függött. Egy-két év alatt beigazolódott, hogy a vármegye nem tud boldogulni a színházzal. Szerencsére az 1840-iki országgyűlés 400,000 pengő forint színházi alaptőkét létesített és maga vette a kezébe a színház vezetését. Ezzel azonban nem történt semmi rendszerváltozás. Csak a gazda változott, a rendszer maradt a régi. Az országosított intézet ekkor vette fel a »Nemzeti Színház« nevet (addig csak »Pesti Magyar Színház«-nak nevezték) s most már nem megyei, hanem »országos bizottmány« igazgatta. Ez a nehézkes rendszer az országos igazgatás alatt is éppen olyan szerencsétlennek bizonyalt, mint a vármegyei kormányozás idejében. Pedig most már az alaptőke kamataiból a színház 16,000 frt évi szubvenciót kapott. A bajok legnagyobb oka a programmtalanság volt. A színház műsorának csak igen kis része volt méltó a Nemzeti Színházhoz s ez is kizáróan nevesebb színészeink érdeme, akik jutalomjátékaik alkalmával leginkább klasszikus drámákat (Shakespeare, Katona) hoztak színre. A bizottmány azonban (sem a vármegyei-, sem az országos) nem iparkodott a színészeknek eme törekvéseit követve műsort teremteni, hanem a színházat aktaszerűleg kezelve konokul ment a maga útján. A műsor egy-két eredeti darab kivételével leginkább idejét mult német ritter-drámákból és Kotzebue-nézőjátékokból állott. A jó táblabírák nem vették észre, hogy új vendég kopog az ajtón: a francia romantikus dráma. Az eredeti drámát nem díjazta a színház, a fordítottak közül peig leginkább csak a régieket variálgatta. A jó táblabírák műsorba vették az operát is, ez a műfaj azonban minden vonzó ereje mellett sem volt képes a velejáró nagy kiadásokat fedezni. Hogy tehát az országos választmány urai a jövedelmét fokozzák, a megyei igazgatás mintájára olykor-olykor díjbirkózókat és kötéltáncosokat is felléptettek. De hiába, az anyagi ügyek mérlege egyre lejebb és lejebb billent, úgy, hogy a színházat — miután 28,000 forintot az alaptőkéből szabályellenesen elköltöttek — 1843-ban kénytelenek voltak kevesebb szubvencióval Bartay Endrének bérbeadni. Ebben a szerencsétlen intézkedésben csak az volt a szerencse, hogy Bartay igen ügyes színházi embernek bizonyult, akinek hamarosan sikerült is a bajokat orvosolni. Az új igazgató új rendszert hozott a színházhoz. Ő mindent a színészek útmutatása szerint intézett. Amikor átvette a színházat, összehívta a színészeket, akik a programmtalanságban jelölték meg a bajok legfőbb okát. Bartaynak tehát első dolga volt — pályadíjak kitűzésével — eredeti műsort létesíteni s az általa színre hozott eredeti darabok (Szökött katona stb.) nagy sikerei mindenképpen igazolták rendszerét. Bartay igazgatása előtt mondhatni üres házak előtt játszódtak le a Nemzeti Színház előadásai, de alig vette át Bartay az igazgatást, mindennapossá lettek a zsúfolt házak, úgy, hogy a vállalkozó igazgatónak két év alatt 28,000 forint tiszta haszna maradt. Bartay távoztával, 1845-ben ismét országos igazgatás (vagy ha jobban tetszik: házikezelés) következett, de már nem bizottmánnyal. Ez a rendszer örökre megbukott. A színház élére az 1840-iki országgyűlés által főigazgatóvá választott gróf Ráday Gedeon állott, aki a Bartay-rendszer tovább fejlesztésével igen szerencsésen igazgatta a Nemzeti Színházat. Bartay vármegyei- és országos bizottmány uraival ellentétben — igen jól választotta meg a maga tanácsadóit a színészekben, akik nálunk abban az időben nemcsak legjobb, hanem mondhatni kizárólagos színházi szakemberek voltak. Bartay igazgatásában azonban a színészek csak privátim, csak baráti alapon vettek részt, Ráday ellenben hivatalos testületet szervezett a jelesebb színészekből s rájuk bízta a művészi vezetést, magának — igen helyes érzékkel — csupán a főfelügyeletet és a döntés jogát kötvén ki. Az így megszervezett igazgatósági tanács«-nak tagjai: Egressy Gábor, Lendvay Márton, Szentpétery Zsigmond, László József, Fáncsy Lajos, Szigligeti Ede és Erkel Ferenc voltak.A Ráday-korszak egyik legszebb korszaka a Nemzeti Színháznak. Nemcsak nagy művészei voltak már ekkor az országos műintézetnek, hanem volt műsora és közönsége is. Ráday nagyszabású tervekkel foglalkozott: színésziskola, nyugdíjintézet stb. stb. mind fel volt véve a programmjába, de a közbejött szabadságharc s még inkább az azt követő osztrák elnyomatás teljesen visszavetette úgy anyagi, mint művészi tekintetben a Nemzeti Színházat. Hozzájárult még ehhez az is, hogy a színház első gárdája ebhen az idíőben erősen megfogyatkozott s így az első évtized nagy fellendülése után a második évtized nagy visszaeséssel folytatódott. Az első gárda tagjai aranybetükkel írták be nevüket a magyar színészet történetébe. Talán sehol sem volt egyszerre együtt annyi nagy színész, mint a mult század 30-as, 40-es évtizedei folyamán a Nemzeti Színházban. Jóformán az egész gárda csupa nagy színészekből állott s csak éppen a legapróbb szerepekre nem jutott mindig megfelelő ábrázoló. Ennek következtében az összjáték sem volt mindig egyenletes; de az akkori közönség nem is várt egyöntetű összjátékot; nem kívánta, hogy a kis szerepek is jól legyenek betöltve. E kor igényeit bőven kielégítette a nagy színészek játéka: Megyeri, Szentpétery, Lendvay, Egressy, Bartha, Fáncsy Lajos, László József, Lendvayné, Hubenayné, Kovácsné, Laborfalvi Róza stb. stb. egyéni művészete. A forradalom utáni korszak elején az osztrákok újra behozták az előzetes cenzúrát, melyet az 1848-as törvények eltöröltek. A titkos jelszó az volt, hogy a Nemzeti Színházat magyar jellegétől minél jobban meg kell fosztani. Jó ideig a Hentzi bombái következtében színháztalanná lett német színészeket is itt működtették a magyarokkal felváltva. Ezeken kivül felléptettek más idegen nyelvű társulatokat is. A francia Rachel, az olasz Ristori s az angol-szerecsen Ira Aldridge stb. stb. vendégszerepelt azon a színpadon, melyet az alapítók kizárólag a magyar nyelv oltárának emeltek. Ott volt azután az opera, mely a maga nemzetközi nyelvével szintén alkalmas volt arra, hogy a Nemzeti Színházat eredeti jellegéből kiforgassa. Az opera dédelgetett gyermek volt, de a hazafias drámát kitiltották a saját házából. Az elnyomatás korszaka tehát legfontosabb s legdrágább kincsétől : eredeti műsorától fosztotta meg a Nemzeti Színházat. Ám az osztrák elnyomásnak is meglett később a maga termékeny visszahatása. Amikor ugyanis Ausztria külpolitikai pozíciója gyengült s ennek következtében kénytelen volt velünk szemben engedékenyebb lenni, az addig elnyomott hazafias érzés annál nagyobb mértékben lobbant fel és megtermékenyítette a drámairodalmat is. Az ötvenes évtized legvégén s főleg a hatvanas évek elején annyi eredeti új nemzeti dráma került színre, hogy ezt a korszakot bátran nevezhetjük hazafias drámánk hőskorának. Igaz, hogy ezek a drámák többnyire szónoki drámák voltak s így a színház második színészgenerációja többnyire szónokias színész lett, de hát ez már a dolog természetével jár együtt. Ott, ahol a nemzet a politikai szószéktől el van zárva, a színpad válik szószékké. Ezért van, hogy e korban a tragédia-játszás hanyatlott s színészeink inkább csak a vígjáték s a középfajú dráma terén fejlődtek. (Szerdahelyi Kálmán, Szigeti József, Réthy Mihály, Feleky Miklós, Prielle Cornélia, Szathmáryné, Hegedüsné stb. mind vígjátéki színészek voltak, sőt az volt egy-egy tragédiabeli szereplése dacára Tóth József is; míg a tragédia-játszást csak az első gárdából való Egressy Gábor, id. Lendvay Márton és Jókainé Laborfalvi Róza tudták a régi színvonalon tartani.) Az osztrák elnyomatás korában anyagilag is nagyon meggyengült a Nemzeti Színház helyzete; ám a hazafias érzés ezen a téren is megtalálta az alkalmas gyógyszert. Az önkényuralom egyik legsötétebb évében (1851.) nagyrészt a hazafias közönség adományaiból megalakult a Nemzeti Színház nyugdíjintézete. Ezzel csaknem egyidőben összegyűlt egy újabb színházi alaptőke — 300,000 pengő forint — melyet gróf Károlyi György kezdeményezésére a magyar mágnás-társadalom adott össze, hogy annak kamataiból az addiginál nagyobb szubvenció jusson a megszorult Nemzeti Színháznak. Sőt a korszak vége felé — 1864-ben Ferenc József császár is »udvari páholy megváltása« címen évi 50,000 forinttal járult a Nemzeti Színház és évi 10,000 forinttal az akkor létesített »Országos színészeti tanoda« (ma »Országos m. kir. Színművészeti Akadémia« fenntartásához. E kor igazgatói közül különösen gróf Ráday Gedeon (1854—59.) és Radnótfáy Nagy Sámuel (1860—70) magasodik ki, de mellettük Simontsits János gazdasági igazgatónak is nagy az érdeme abban, hogy a Nemzeti Színház, melynek fejlődése 1849-ben szemlátomást megakadt, rövid idő alatt ismét némi fejlődésnek indulhatott, bár ez a fejlődés csak viszonylagos volt s a negyvenes évekéhez hasonló fellendülés csak jóval később következett el. Az osztrák önkényuralom tulajdonképpen csak az 1867-iki kiegyezéssel ért véget, de a politikai változás a Nemzeti Színháznak egyelőre csak függőségi viszonyát változtatta meg. Az eredetileg vármegyei fennhatóság alatt működő színház 1840-ben az országgyűlés fennhatósága alá került, 1849-től pedig — országgyűlés nem lévén — teljesen ki volt szolgáltatva az osztrák önkénynek; a sok megpróbáltatásnak kitett intézmény végre az alkotmány helyreálltával s a független magyar minisztérium kinevezésével állami kezelésbe került, s állami színház lett. Az új korszak 1870-ben Zichy Antal, majd annak rövid idő múlva való lemondása után báró Orczy Bódog igazgatásával kezdődött. Orczy azonban a személyzet szaporításával és a fizetések emelésével alaposan elszámította magát s ezzel súlyos anyagi helyzetbe sodorta a színházat. Az Orczy-féle teher igen megnehezítette az utód-igazgató helyzetét is. Csak az volt a szerencse, hogy Orczy utóda Szigligeti Ede lett, aki aztán teljesen helyreállította a megbillent anyagi mérleget. Kár, hogy Szigligeti csak rövid ideig állhatott a Nemzeti Színház élén. Neki minden készsége megvolt arra, hogy művészileg is emelje az intézet színvonalát. Fájdalom, 1878-ban bekövetkezett halála ebben megakadályozta. (Szigligeti 1873-tól 1878-ig igazgatta, a Nemzeti Színházat.) Utána (1878—1894-ig) Paulay Ede lett a színház igazgatója, aki minden tekintetben méltó utóda volt Szigligetinek. Az ő igazgatása alatt művészileg is nagyot lendült az intézet. Ezt a fellendülést két külső körülmény tette lehetővé: a Népszínház és az Operaház létesítése. (Az 1875-ben, emez 1884-ben nyílt meg.) Az elsővel a népszínmű és bohózat, a másikkal az opera vált el a Nemzeti Színháztól, úgy, hogy az ország első dtámai színpada kizárólag csak a magasabb drámai műfajok kultuszának élhetett. Paulay Edének pedig örök érdeme marad, hogy az ekként felszabadult és megtisztult színpadot nagyszerűen ki tudta használni. Ő olyan drámai műsort létesített, mely csaknem páratlan a színházak történetében. A régi görög klasszikusoktól kezdve az egész művelt világ drámairodalma képviselve volt itt, még pedig a lehető legjobb előadásban. A Paulay-korszak műsor tekintetében a legkimagaslóbb korszaka a Nemzeti Színháznak s a színház ötven éves jubileuma alkalmával méltán írták a lapok, hogy a Nemzeti Színház elérte a bécsi Burg-színház és a francia Comédie színvonalát. A Nemzeti Színház művészi fejlődésére igen jótékonyan hatott az a szerencsés körülmény, hogy a régi gárdából való nagyok — Szigeti József, Feleky Miklós, Prielle Cornélia és Szathmáryné — egész a kilencvenes évtizedig még késő öregségükben is tevékeny tagjai maradtak az intézetnek s így — mint élő tradíciók — egyenes folytatói lehettek a nagy múltnak s egyúttal tanító mesterei az ifjabb generációnak. A másik szerencsés körülmény, amely szintén előmozdította a művészi fejlődést, hogy Paulay Edében nemcsak kitűnő igazgatót, hanem kiváló rendezőt is nyert a színház. A rendezésre a 40-es, 50-es években nem sok gondot fordítottak. Idő sem volt reá. Abban az időben csak két-három próba volt egy új darabból. A rendező tehát az összjáték felépítésére nem is gondolhatott, hanem meg kellett elégednie a külső scenáriura elkészítésével. Csak a hatvanas években tűnt fel az első nagyszabású rendező, névszerint Molnár György, a budai Népszínház igazgatója, aki Szigligeti Ede igazgatása alatt a Nemzeti Színház rendezője lett s ebben a minőségben itt is elismerést vívott ki magának, bár az ő idejében opera mellett a drámai próbákra még mindig igen kevés idő jutott. A színpadi rendezés elve éppen ezért csak Paulay Ede igazgatása alatt s főleg 1884-től kezdve jutott teljes érvényre, amikor kizárólag a drámáé lett a színpad, úgy, hogy egy- egy új darabból most már 10—15 próbát is tarthattak. A mai értelemben vett művészi összjáték kezdetét tulajdonképpen csak innen számíthatjuk, bár az összjáték egyik sine qua nonját — egymás benső művészi eszközeinek megérzését — már a régi aktorok is gyakorlatból ismerték. A Nemzeti Színház művészi fejlődésének lehetőségét végre — de nem utolsó sorban — előmozdították a színház tagjai is, akik — mondhatni — kivétel nélkül hivatásuk magaslatán állottak. Nemcsak a vígjáték, hanem a tragédia-játszás terén is. Ez a gárda méltó volt vezéreihez: Szigligetihez és Paulayhoz. Ekkor tünt fel Halmi Ferenc, a víg- és komoly elemek elegyítésének mestere; Újházi Ede, aki különösen meleg szívet és sok kedélyt tudott önteni alakjaiba; Vizváry Gyula, aki sajátosan kesernyés humorával választotta el magát élesen komikus pályatársaitól; Náday Ferenc, aki az elegáns világfiak mellett a szalon-élet torz kinövéseinek is művészi karrikirozója tudott lenni; Helvey Laura, aki a társadalmi színművek hősnőiben egyszerre erőt és finomságot. mutatot, Molnárné Kocsisovszky Borcsa, a bájosan finom és üde naiva. Az elárvult tragédia-játszásnak is ekkor támadt újra hivatott papnője Jászai Mari személyében, aki a nagy Kántorné tüzes szenvedélyét s Jókainé fenséges nyugalmát egyesítette magában. Méltó partnere volt Nagy Imre, a szenvedélyek fokozásának megcsodált virtuóza és rövid ideig E. Kovács Gyula, a tragikus hősök mély lelkű ábrázolója. Ugyancsak a Szigligeti-korszakban virágzott fel a népszínmű: Blahánéval és Tamássyval, akik aztán 1875-ben a Népszínház első gárdájának vezéralakjai lettek. Ezt a jeles művészi együttest Paulay később egyre szaporította, bővítette. Alszeghy Irma, Adorján Berta, Márkus Emília, Fáy Szeréna, Csillag Teréz, Hegyesi Mari, Nagy Ibolya, Lánczy Ilka, Tolnayné, Rákosi Szidi, Vizváryné, továbbá: Gyenes László, Császár Imre, Gabányi Árpád, Mihályfi Károly, Somló Sándor, Pálffy György, Szacsvay Imre, Dezső József, Zilahy Gyula és Ivánfi Jenő stb. stb., csaknem igy időben, vagy rövid egymásutánban szerződtek a Nemzeti Színházhoz. A személyzetnek ez a nagy kibővítése természetesen csak akkor következhetett be, amikor a színház anyagi helyzete is megerősödött. Ezt a megerősödést nagyban előmozdította 1874-ben a Nemzeti Színház jövedelmező bérházának felépítése. Ez a jó befektetés minden eddigi kamatoztatásnál jobban emelte az alaptőkét és emelte az évi szubvenciót, amely 1884-ben már 77,300 forintot tett ki, ami abban az időben igen tekintélyes összeg volt. Az anyagilag és művészileg fellendült műintézet 1887-ben ünnepelte meg fennállásának 50-ik évfordulóját. Méltán ünnepelték ugyanakkor Paulay Edét is, hiszen ezt a nagy fellendülést elsősorban neki köszönhettük. Paulay Ede halála után 1894-től 1900-ig gróf Festetics Andor lett a Nemzeti Színház igazgatója, aki azelőtt Tolnai Andor név alatt színészkedett is, majd titkára volt a színháznak. Szakember volt. Legnagyobb érdeme, hogy a Paulay által teremtett művészi színvonalat meg tudta tartani. Néhány értékes taggal frissítette fel Paulay Ede fogyatkozni s öregedni kezdő gárdáját. Ő szerződtette Bakó Lászlót, Beregi Oszkárt, Ligeti Juliskát stb. Festetics után (1900—1902-ig) Beöthy László, majd (1903-tól 1908)-ig) Somló Sándor lett az igazgató. Mindketten a Paulay által megjelölt irányban vezették a színházat több-kevesebb szerencsével. A helyzetük — megtartani a Paulay színvonalat — nekik sem volt könnyű, de mennyivel nehezebb lett a Tóth Imréé, akit azzal a váratlan utasítással neveztek ki igazgatóvá, hogy a Nemzeti Színházat a Népszínház épületébe kell átköltöztetnie és előadásait ott 1908. szeptember 1-én megkezdenie. Tóth Imre, aki ifjú korától Paulay tanítványa volt, minden tekintetben méltónak bizonyult mesteréhez, ennek a nehéz feladatnak is megfelelt. Általánosan tudott dolog, hogy a Népszínház színpada és nézőtere egyáltalában nem volt alkalmas — és nem egészen alkalmas ma sem — a Nemzeti Színház játékstílusának. Ebben a nagyméretű színházban, melyet a lármásabb népszínmű s általában zenés darabok számára emeltek, a finomabb beszédművészet nem érvényesülhet. Tóth Imrének tehát szükségképpen az volt egyelőre a legfőbb törekvése, hogy a nézőtér akusztikáját lehetőleg javítsa s ezt a mélyített zenekari rész befödésével bizonyos mértékben el is érte. Ám az intimebb hatású társadalmi színművek és vígjátékok kellő mértékben így sem érvényesültek, úgy, hogy a vígjátéki együttes megmentésének céljából egyre süigősebbé vált egy úgynevezett Kamara Színház létesítése. Ezt azonban már nem Tóth Imre, hanem az Ambrus Zoltán pár évi igazgatása után kinevezett dr. Hevesi Sándor igazgató vitte keresztül. Az ő igazgatása alatt nyilt meg 1924. szept. 26-án előbb az Andrássy-úti volt Nagy Endre-féle kabaré helyiségében, majd 1925. szept. 26-án a Blaha Lujza Színházban a Nemzeti Színház Kamara-Színháza. Tóth Imrének az alkalmatlan színházhelyiségen kívül még egy nagy nehézséggel kellett megküzdenie s ezt a nagy nehézséget a világháború idézte elő. A világháború első két éve a színház életében siralmas volt. 1914-ben a szokásos szeptember elseji saisonnyitás majd egy félesztendővel későbbre tolódott ki s akkor is hetenkint csak két előadást lehetett tartani. Ám Tóth Imre keményen tartotta kezében a kormányrudat s legalább a jövőjét akarta biztosítani a Nemzeti Színháznak. S ebben segítségére volt a három kitünő rendező: dr. Hevesi Sándor, dr. Csathó Kálmán és Ivánfi Jenő. De segítségére volt a művészgárda is, melynek újabb tagjait (Gál Gyula, Pethes Imre, Odry Árpád, Somlay Arthur, Rózsahegyi Kálmán, Molnár László, Kürti József, Paulay Erzsi, Tasnády Ilona, Bajor Gizi, Ághy Erzsi, stb., stb.) részint ő, részint közvetlen elődei hozták a színházhoz. Ám a világháború végeztével még nem volt vége a bajoknak. Jött az úgynevezett »proletár diktatúra«, amely egyszerűen a maga politikai szócsövének használta fel a színpadot s a saját szája íze szerint diktálta a műsort. Szerencse, hogy ez a nehéz korszak csak néhány hónapig tartott s így teljesen mégsem foszthatta meg műsorától a Nemzeti Színházat. Fejleszteni a nemzeti drámairodalmat, fejleszteni a magyar színjátszást és ismertetni a világirodalom jelesebb drámai termékeit! Ezt a hármas célját még a legnehezebb időkben is igyekezett előmozdítani a Nemzeti Színház s nagyrészt rajta kívül álló okokban — főleg áldatlan politikai viszonyainkban — kell magyarázatát keresnünk az időnkénti elcsuszamlásoknak. Soha annyi küzdelem, soha annyi csapás nem jutott ki egyetlen színháznak som, mint a mi Nemzeti Színházunknak, amelyet a gazdag pesti német színészet tényezői, sőt a pest-budai német polgárok is évtizedeken keresztül olybá vettek, mint egy betolakodó idegent. A magyar Nemzeti Színház idegen volt a magyar fővárosban és sorsát nem egyszer rosszindulatú, vagy legalább is közönyös idegen tényezők intézték, mint például a 15 évig tartó osztrák elnyomatás idejében. Példátlan ez a színházak történetében. A sok csapás közt azonban a legsúlyosabb volt a színház épületének lebontása. 1908-ban, amikor a személyzetet kiköltöztették belőle, csak nagyobb átalakításokat terveztek a régi épületen; ám 1913. őszén — közvetlen a világháború kitörése előtt — mégis lebontották. Az 1838-iki nagy árvíz, Hentzi bombái s a szomszédságában gyakran előfordult tűzvészesetek idejében, amikor e féltett nemzeti intézmény nagy veszedelmekben forgott, a jó Isten megőrizte a Nemzeti Színházat! A csaknem várszerűen megépített erős falakat végre is mi magunk pusztítottuk el. A mi kegyetlen, önző korunk keze csákányt emelt a régi oltárra, de — mintha csak Isten sújtó keze gátlaná — új oltárt emelni nem tud. Oltárt csak hittel, csak önzetlen áhítattal lehet emelni! (Pataki József.) szin_III.0403.pdf III