Címszó: Népszínmű - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0427.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0427.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29740.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Népszínmű

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529740.htm

 

Szócikk: Népszínmű A népies színjátéknak dalokkal és tánccal fűszerezett faja. Mint magyar műfaj körülbelül 90 esztendőre vezethető vissza, de előzményei — a nyelv és jellembeli népiességek — már az »Actio curiosá«-ban megtalálhatók. (1765.) (időpont) Népies alakokat már Bessenyei (személy) (információ)  is vitt a színpadra (a »Philosophus«-ban (cím) Pontyi), (szerep) valamint Csokonai, (személy) (információ)  Katona (személy) (információ)  és Kisfaludy (személy) (információ)  is. A németből (nyelv) (információ)  átmagyarosított bohózatokban is találhatunk bőven magyar népies elemet (Bohó Misi de Hájas, (cím) Politikus csizmadia, (cím) Tündérlak Magyarhonban). (cím) A 30-as években Balogh Istvánnak (személy) (információ)  néhány színműve, Jakab István (személy) (információ)  »Falusi lakodalom« (cím) (információ)  c. vígjátéka, különösen pedig Gaal József (személy) (információ)  »Peleskei nótárius«-a (cím) (információ)  igen közel járnak a népszínműhöz; de annak igazi atyjául mégis Szigligetit (személy) (információ)  kell tekintenünk, aki a »Szökött katoná«-ban (cím) (információ)  (1843. (időpont) nov. 25.), a »Két pisztoly«-ban (cím) (információ)  (1844. (időpont) márc. 9.), de különösen a »Csikós«-ban (cím) (információ)  (1847. (időpont) jan. 23.) a nép gyermekét tette a színpad hősévé. A magyar népszínmű, bár eredete szerint a német (nemzetiség) (információ)  Volkssttick hatása alatt keletkezett, különösen nemzetpolitikai szempontból éreztette áldásos hatását, mert a mult század negyvenes éveiben nagyban hozzájárult az addig meglehetősen vegyes nyelvű Pest (Budapest) megmagyarosításához. A népszínmű a színes magyar népélet feltárásával, különösen pedig a Füredi Mihály (személy) (információ)  ajkairól gyönyörűen hangzó magyar népdalokkal tömegesen vonzotta a Nemzeti Színházba (intézmény) (információ)  az idegen ajkú lakosságot is. Pest (Budapest) magyarrátételében tehát nagy része van a népszínműnek, annyival inkább, mert az 1848—49-iki (időpont) szabadságharc után erőszakosan visszanémetesített fővárost (Budapest) megint csak a magyar népszínmű hódította vissza a magyarsághoz. Füredi (személy) (információ)  és Hegedüsné, (személy) (információ)  később pedig Tamássy (személy) (információ)  és Blaha Lujza (személy) (információ)  mint a magyar néplélek varázsos erejű megszólaltatói: játékukkal, dalaikkal újra magyarrá tették Pest-Budát. (Budapest) A magyar népszínmű keletkezése egybeesik a magyar nép — illetve a jobbágyság — felszabadítását célzó törekvésekkel. Csak természetes tehát, hogy Szigligeti Ede (személy) (információ)  első népszínműveiben ez a tendencia megtalálható. Szigligetinél (személy) (információ)  a paraszt szembenáll az úrral és sokszor — emberség dolgában — felette is áll annak. (Például a Csikósban). (cím) (információ)  Egyéb népszínműveiben az úr oldja meg a drámai csomót. (Cigány). (cím) (információ)  A »Nagyapó«-ban (cím) (információ)  pedig az úr öltözik parasztruhába, hogy céljához közelebb juthasson. Az úr Szigligetinek (személy) (információ)  egyetlen népszínművéből sem hiányzik, mintha a parasztot nem tartotta volna elég érdekesnek és erősnek.arra, hogy pusztán velük építtesse fel népszínműveinek cselekvényét. A népszínműnek időrendben második mívelője Szigeti József (személy) (információ)  volt. (L. o.) Első népszínműveiben (Jegygyűrű, (cím) Szép juhász, (cím) (információ)  Csizmadia mint kisértet) (cím) (információ)  ő is paraszti és úri szereplőkkel dolgozik ugyan, de a »Vén bakancsos« (cím) (információ)  c. népszínművében már nincs úri szereplő egy sem. E jóízűen megírt és jól felépített darab egyik legjobb nép­színművünk. (Első előadása: 1855. (időpont) okt. 31-jén volt a Nemzeti Színházban.) Szigligeti és Szigeti népszínműinek ritka nagy színpadi hatása alatt Vas Gereben (személy) (információ)  is megpróbálkozott a népszínműírással, azonban — bár regényszerű korrajzaiban tőrül metszett magyar alakokat tudott rajzolni — mint színpadi író nem volt szerencsés. Egyetlen népszínműve: »Egy alföldi csárdás« (cím) (információ)  teljesen hatástalanul tünt le a színpadról. (Bem. 1855. (időpont) febr. 24. Nemzeti Színház.) (intézmény) (információ)  Vachott Imrének (személy) (információ)  különösen a »Huszárcsíny« (cím) c. népszínműve hatott és maradt állandóan műsoron. A darabot előbb Aradon (megye) (információ)  játszották (1854. (időpont) aug. 13.) s csak azután mutatta be a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  (1855. (időpont) máj. 19.) nagy tetszés mellett. Füredi Mihály (személy) (információ)  visszavonulásával és Hegedüsné (személy) (információ)  korai halálával a népszínmű leszorult a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  színpadáról s egész Tóth Edéig (személy) (információ)  nem is akadt méltó mívelője. Tóth Ede (személy) (információ)  nagyszerűen indította meg a »Falu rosszá«-t. (cím) (információ)  (Bem. 1875. (időpont) jan. 15. a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  Tamássyval (személy) (információ)  és Blahával.) (személy) (információ)  Az első felvonás, különösen Göndör Sándor (személy) (információ)  felléptétől, egy vihart sejttető dráma kitűnő expozéja, de a második és a harmadik felvonás nem váltja be ezt az ígéretet s a darab melodrámai megoldásban végződik. Ám e poétikus mű — minden hibája mellett is — értékes alkotás és hatásos színdarab. S csak sajnálnunk lehet, hogy a kiváló szerzőt halálos betegsége gátolta a továbbfejlődésben. Második művének, a »Kíntornás család«-nak (cím) bemutatóján (1876. (időpont) jan. 27., Népszínház) (intézmény) (információ)  a nagybeteg szerző már nem is jelenhetett meg; a »Tolonc« (cím) bemutatója idején pedig (1876. (időpont) máj. 26. Népszínház) (intézmény) (információ)  már halott volt. Tóth Edével (személy) (információ)  csaknem egy időben Abonyi Lajos (személy) (információ)  is írt néhány népszínművet. Ezek között a lehatásosabb a »Betyár kendője« (cím) (információ)  (Bem. 1873. (időpont) szept. 21-én, a Nemzeti Színház.) (intézmény) (információ)  Az itt-ott terjengőssé rajzolt mese keretében erős kézzel vezeti s hőse halálával fejezi be a cselekményt. A népszínmű keretei között valóságos betyár- tragédia. Későbbi népszínműve: a maga regényéből átdolgozott »Magduska öröksége« (cím) már nem volt ilyen hatásos, a »Siroki románc« (cím) azonban jó ideig műsoron maradt. (Bem. 1891. (időpont) febr. 7-én, Népszínház.) (intézmény) (információ)  Tóth Ede (személy) (információ)  után Csepreghy Ferenctől (személy) (információ)  (L. o.) várták a népszínmű fellendítését; azonban — sajnos — ő is beteges volt és idő előtt meghalt. Első népszínműve: a »Sárga csikó« (cím) (információ)  (Bem. 1877. (időpont) dec. 14. Népszínház) (intézmény) (információ)  rendkívül hatást keltett s a cselekvény egy-két homályos pontját leszámítva ma is egyik legjobb népszínművünk. »A piros bugyelláris« (cím) (1878. (időpont) nov. 22. Népszínház) (intézmény) (információ)  szintén megtette hatását, sőt megteszi ma is. De posthumus műve, a Rákosi Jenő (személy) (információ)  által befejezett »Szép asszony kocsisa« (cím) (információ)  már kevésbé sikerült Széles kiterjedésű irodalmi munkássága között Rákosi Jenő (személy) (információ)  is írt néhány népszínművet: »Ripacsos Pista dolmánya«, (cím) »Éjjel az erdőn«, (cím) »Magdolna«, (cím) (információ)  — melyek közül különösen a legutóbbi — mint érdekes parasztdráma — keltett nagyobb hatást. Lukácsy Sándor (személy) (információ)  (L. o.) több népszínművet írt, de csak az egy »Vereshajú«- (cím) val tudott nagyobb érdeklődést kelteni. Berczik Árpád (személy) (információ)  (L. o.) Csepreghy (személy) (információ)  »Piros bugyelláris«-a (cím) (információ)  nyomián vígjátékszerű népszínműveket írt. Legnagyobb hatása az »Igmándi kis pap«-nak (cím) (információ)  volt. (Bem. 1881. (időpont) nov. 19.) Vidor Pál (személy) (információ)  (L. o.), a széphangú népszínművének és a »Vörössapka« (cím) c. népszínművével (Bem. 1882. (időpont) máj. 27. Népszínház), (intézmény) (információ)  de még inkább a kedves »Ingyenélők«-kel (cím) (információ)  tünt fel. (Bem. 1889. (időpont) febr. 21. Népszínház.) (intézmény) (információ)  A népszínmű — miután kimerítette a betyár-romantikát s a huszáréletet — erősen közeledett a fővárosi (Budapest) életkép felé. Majd meg divat lett idegen ajkú nemzetiségeink népéletét színpadra vinni. így jött létre a »Tót leány« (cím) Almássy Tihamértől, (személy) (információ)  a »Náni« (cím) (információ)  Follinusz Auréltól. (személy) (információ)  »Flórika szerelme« (cím) Moldován Gergelytől. (személy) (információ)  Ez utóbbit előbb Kolozsvárt (megye) (1900. (időpont) márc. 2.), majd Pesten (Budapest) a Népszínházban (intézmény) (információ)  (1901. (időpont) nov. 30.) mutatták be. De nem szabad megfeledkeznünk Bokor Józsefről (személy) (információ)  sem, aki különösen a »Kuruc furfang«-jával (cím) (információ)  (Bem. 1899. (időpont) dec. 7. Népszínház) (intézmény) (információ)  történeti levegőjű, kedves és hatásos népszínművet írt. (Ezt a genret eddig »Dobó Katicá«-jával (cím) (információ)  egyedül Tóth Kálmán (személy) (információ)  képviselte.) Gerő Károlynak (személy) (információ)  is van néhány népszínműve. Ezek között »Túri Borcsa« (cím) volt a legjobb, bár cselekvényében több olyan motívum van, amely sehogysem illik a népszínmű keretébe. (Bem. 1883. (időpont) okt. 3.) A nyolcvanas évek végén Rátkay László (személy) (információ)  tünt fel drámai megoldású, értékes »Felhő Klári«-jával (cím) (információ)  (1886. (időpont) ápr. 12l) és az »Árvalányhaj«-jal (cím) (1891. (időpont) febr. 7.). Hozzá hasonló erővel, de termékenyebb munkássággal tünt fel Géczy István, (személy) (információ)  aki a »Gyímesi vadvirág«-gal, (cím) majd meg az »Ördög mátkájá«-val (cím) (információ)  a székely (nemzetiség) (információ)  népéletet vitte gazdag drámai cselekmény és humoros jelenetek keretében a színpadra. (Többi műveit lásd Géczy (személy) (információ)  címszónál). Géczy Istvánnal (személy) (információ)  körülbelül le is zárhatjuk a népszínmű vázlatos történetét. Mert az ő művei után a népszínmű — a maga finálészerű kardalaival és néha nagyon is felcifrázott parasztjaival — mint termő műfaj megszűnt. Nem azok ölték meg, akik a népélet ismerete nélkül gyártották a népszínműveket (mert ilyenek is voltak), hanem megölte, illetve megváltoztatta az idő. Megváltozott a népélet, megváltozott a közönség ízlése, meg kellett változnia a népszínműnek is. Ma már csak parasztdráma és paraszt-vígjáték van. A népszínmű csak mint érdekes múzeumi ereklye jelenik meg olykor a színpadon. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_III.0427.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Népszínmű címszóvég 29740 Szócikk: Népszínmű A népies színjátéknak dalokkal és tánccal fűszerezett faja. Mint magyar műfaj körülbelül 90 esztendőre vezethető vissza, de előzményei — a nyelv és jellembeli népiességek — már az »Actio curiosá«-ban megtalálhatók. (1765.) Népies xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 alakokat már Bessenyei yszemelynevy bessenyei yszemelynevy Bessenyei yszemelynevy bessenyei yszemelynevy yszemelynevy Bessenyei yszemelynevy ykodvegy is vitt a színpadra (a »Philosophus«-ban ycimy philosophus ycimy Philosophus ycimy philosophus ycimy ycimy Philosophus ycimy ykodvegy Pontyi), yszerepy pontyi yszerepy Pontyi yszerepy pontyi yszerepy yszerepy Pontyi yszerepy ykodvegy valamint Csokonai, yszemelynevy csokonai yszemelynevy Csokonai yszemelynevy csokonai yszemelynevy yszemelynevy Csokonai yszemelynevy ykodvegy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy Katona yszemelynevy katona yszemelynevy yszemelynevy Katona yszemelynevy ykodvegy és Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy ykodvegy is. A németből ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy átmagyarosított bohózatokban is találhatunk bőven magyar népies elemet (Bohó Misi de Hájas, ycimy bohó misi de hájas ycimy Bohó Misi de Hájas ycimy bohó ycimy misi ycimy de ycimy hájas ycimy ycimy Bohó ycimy Misi ycimy de ycimy Hájas ycimy ykodvegy Politikus csizmadia, ycimy politikus csizmadia ycimy Politikus csizmadia ycimy politikus ycimy csizmadia ycimy ycimy Politikus ycimy csizmadia ycimy ykodvegy Tündérlak Magyarhonban). ycimy tündérlak magyarhonban ycimy Tündérlak Magyarhonban ycimy tündérlak ycimy magyarhonban ycimy ycimy Tündérlak ycimy Magyarhonban ycimy ykodvegy A 30-as években Balogh Istvánnak yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy néhány színműve, Jakab István yszemelynevy jakab istván yszemelynevy Jakab István yszemelynevy jakab yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Jakab yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy »Falusi lakodalom« ycimy falusi lakodalom ycimy Falusi lakodalom ycimy falusi ycimy lakodalom ycimy ycimy Falusi ycimy lakodalom ycimy ykodvegy c. vígjátéka, különösen pedig Gaal József yszemelynevy gaal józsef yszemelynevy Gaal József yszemelynevy gaal yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gaal yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy »Peleskei nótárius«-a ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy igen közel járnak a népszínműhöz; de annak igazi atyjául mégis Szigligetit yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy kell tekintenünk, aki a »Szökött katoná«-ban ycimy szökött katona ycimy Szökött katoná ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy Szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy (1843. xevtizedx 1845 nov. 25.), a »Két pisztoly«-ban ycimy két pisztoly ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly ycimy ykodvegy (1844. márc. 9.), de különösen a »Csikós«-ban ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy (1847. jan. 23.) a nép gyermekét tette a színpad hősévé. A magyar népszínmű, bár eredete szerint a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Volkssttick hatása alatt keletkezett, különösen nemzetpolitikai szempontból éreztette áldásos hatását, mert a mult század negyvenes éveiben nagyban hozzájárult az addig meglehetősen vegyes nyelvű Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megmagyarosításához. A népszínmű a színes magyar népélet feltárásával, különösen pedig a Füredi Mihály yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy ajkairól gyönyörűen hangzó magyar népdalokkal tömegesen vonzotta a Nemzeti Színházba yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az idegen ajkú lakosságot is. Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy magyarrátételében tehát nagy része van a népszínműnek, annyival inkább, mert az 1848—49-iki szabadságharc xtalanevtizedx 1855 után erőszakosan visszanémetesített fővárost főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megint csak a magyar népszínmű hódította vissza a magyarsághoz. Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy Füredi yszemelynevy füredi yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy ykodvegy és Hegedüsné, yszemelynevy hegedüsne yszemelynevy Hegedüsné yszemelynevy hegedüsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedüsné yszemelynevy ykodvegy később pedig Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy és Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy mint a magyar néplélek varázsos erejű megszólaltatói: játékukkal, dalaikkal újra magyarrá tették Pest-Budát. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A magyar népszínmű keletkezése egybeesik a magyar nép — illetve a jobbágyság — felszabadítását célzó törekvésekkel. Csak természetes tehát, hogy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy első népszínműveiben ez a tendencia megtalálható. Szigligetinél yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy a paraszt szembenáll az úrral és sokszor — emberség dolgában — felette is áll annak. (Például a Csikósban). ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Egyéb népszínműveiben az úr oldja meg a drámai csomót. (Cigány). ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy A »Nagyapó«-ban ycimy nagyapó ycimy Nagyapó ycimy nagyapó ycimy ycimy Nagyapó ycimy ykodvegy pedig az úr öltözik parasztruhába, hogy céljához közelebb juthasson. Az úr Szigligetinek yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy egyetlen népszínművéből sem hiányzik, mintha a parasztot nem tartotta volna elég érdekesnek és erősnek.arra, hogy pusztán velük építtesse fel népszínműveinek cselekvényét. A népszínműnek időrendben második mívelője Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt. (L. o.) Első népszínműveiben (Jegygyűrű, ycimy jegygyűrű ycimy Jegygyűrű ycimy jegygyűrű ycimy ycimy Jegygyűrű ycimy ykodvegy Szép juhász, ycimy szép juhász ycimy Szép juhász ycimy szép ycimy juhász ycimy ycimy Szép ycimy juhász ycimy ykodvegy Csizmadia mint kisértet) ycimy csizmadia mint kisértet ycimy Csizmadia mint kisértet ycimy csizmadia ycimy mint ycimy kisértet ycimy ycimy Csizmadia ycimy mint ycimy kisértet ycimy ykodvegy ő is paraszti és úri szereplőkkel dolgozik ugyan, de a »Vén bakancsos« ycimy vén bakancsos ycimy Vén bakancsos ycimy vén ycimy bakancsos ycimy ycimy Vén ycimy bakancsos ycimy ykodvegy c. népszínművében már nincs úri szereplő egy sem. E jóízűen megírt és jól felépített darab egyik legjobb nép­színművünk. (Első előadása: 1855. xevtizedx 1855 okt. 31-jén volt a Nemzeti Színházban.) Szigligeti és Szigeti népszínműinek ritka nagy színpadi hatása alatt Vas Gereben yszemelynevy vas gereben yszemelynevy Vas Gereben yszemelynevy vas yszemelynevy gereben yszemelynevy yszemelynevy Vas yszemelynevy Gereben yszemelynevy ykodvegy is megpróbálkozott a népszínműírással, azonban — bár regényszerű korrajzaiban tőrül metszett magyar alakokat tudott rajzolni — mint színpadi író nem volt szerencsés. Egyetlen népszínműve: »Egy alföldi csárdás« ycimy egy alföldi csárdás ycimy Egy alföldi csárdás ycimy egy ycimy alföldi ycimy csárdás ycimy ycimy Egy ycimy alföldi ycimy csárdás ycimy ykodvegy teljesen hatástalanul tünt le a színpadról. (Bem. 1855. febr. 24. Nemzeti Színház.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Vachott Imrének yszemelynevy vachott imre yszemelynevy Vachott Imré yszemelynevy vachott yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Vachott yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy különösen a »Huszárcsíny« ycimy huszárcsíny ycimy Huszárcsíny ycimy huszárcsíny ycimy ycimy Huszárcsíny ycimy ykodvegy c. népszínműve hatott és maradt állandóan műsoron. A darabot előbb Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy játszották (1854. aug. 13.) s csak azután mutatta be a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (1855. máj. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 19.) nagy tetszés mellett. Füredi Mihály yszemelynevy füredi mihály yszemelynevy Füredi Mihály yszemelynevy füredi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Füredi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy visszavonulásával és Hegedüsné yszemelynevy hegedüsne yszemelynevy Hegedüsné yszemelynevy hegedüsne yszemelynevy yszemelynevy Hegedüsné yszemelynevy ykodvegy korai halálával a népszínmű leszorult a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadáról s egész Tóth Edéig yszemelynevy tóth ede yszemelynevy Tóth Edé yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy nem is akadt méltó mívelője. Tóth Ede yszemelynevy tóth ede yszemelynevy Tóth Ede yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy nagyszerűen indította meg a »Falu rosszá«-t. ycimy falu rossza ycimy Falu rosszá ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rosszá ycimy ykodvegy (Bem. 1875. xevtizedx 1875 jan. 15. a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Tamássyval yszemelynevy tamássy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy tamássy yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy ykodvegy és Blahával.) yszemelynevy blaha yszemelynevy Blahá yszemelynevy blaha yszemelynevy yszemelynevy Blahá yszemelynevy ykodvegy Az első felvonás, különösen Göndör Sándor yszemelynevy göndör sándor yszemelynevy Göndör Sándor yszemelynevy göndör yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Göndör yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy felléptétől, egy vihart sejttető dráma kitűnő expozéja, de a második és a harmadik felvonás nem váltja be ezt az ígéretet s a darab melodrámai megoldásban végződik. Ám e poétikus mű — minden hibája mellett is — értékes alkotás és hatásos színdarab. S csak sajnálnunk lehet, hogy a kiváló szerzőt halálos betegsége gátolta a továbbfejlődésben. Második művének, a »Kíntornás család«-nak ycimy kíntornás család ycimy Kíntornás család ycimy kíntornás ycimy család ycimy ycimy Kíntornás ycimy család ycimy ykodvegy bemutatóján (1876. jan. 27., Népszínház) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy a nagybeteg szerző már nem is jelenhetett meg; a »Tolonc« ycimy tolonc ycimy Tolonc ycimy tolonc ycimy ycimy Tolonc ycimy ykodvegy bemutatója idején pedig (1876. máj. 26. Népszínház) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy már halott volt. Tóth Edével yszemelynevy tóth ede yszemelynevy Tóth Edé yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy csaknem egy időben Abonyi Lajos yszemelynevy abonyi lajos yszemelynevy Abonyi Lajos yszemelynevy abonyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Abonyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy is írt néhány népszínművet. Ezek között a lehatásosabb a »Betyár kendője« ycimy betyár kendője ycimy Betyár kendője ycimy betyár ycimy kendője ycimy ycimy Betyár ycimy kendője ycimy ykodvegy (Bem. 1873. szept. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 21-én, a Nemzeti Színház.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Az itt-ott terjengőssé rajzolt mese keretében erős kézzel vezeti s hőse halálával fejezi be a cselekményt. A népszínmű keretei között valóságos betyár- tragédia. Későbbi népszínműve: a maga regényéből átdolgozott »Magduska öröksége« ycimy magduska öröksége ycimy Magduska öröksége ycimy magduska ycimy öröksége ycimy ycimy Magduska ycimy öröksége ycimy ykodvegy már nem volt ilyen hatásos, a »Siroki románc« ycimy siroki románc ycimy Siroki románc ycimy siroki ycimy románc ycimy ycimy Siroki ycimy románc ycimy ykodvegy azonban jó ideig műsoron maradt. (Bem. 1891. xevtizedx 1895 febr. 7-én, Népszínház.) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Tóth Ede yszemelynevy tóth ede yszemelynevy Tóth Ede yszemelynevy tóth yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy után Csepreghy Ferenctől yszemelynevy csepreghy ferenc yszemelynevy Csepreghy Ferenc yszemelynevy csepreghy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Csepreghy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy (L. o.) várták a népszínmű fellendítését; azonban — sajnos — ő is beteges volt és idő előtt meghalt. Első népszínműve: a »Sárga csikó« ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy (Bem. 1877. xevtizedx 1875 dec. 14. Népszínház) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy rendkívül hatást keltett s a cselekvény egy-két homályos pontját leszámítva ma is egyik legjobb népszínművünk. »A piros bugyelláris« ycimy a piros bugyelláris ycimy A piros bugyelláris ycimy a ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy A ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy (1878. nov. xtalanevtizedx 1885 22. Népszínház) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy szintén megtette hatását, sőt megteszi ma is. De posthumus műve, a Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy által befejezett »Szép asszony kocsisa« ycimy szép asszony kocsisa ycimy Szép asszony kocsisa ycimy szép ycimy asszony ycimy kocsisa ycimy ycimy Szép ycimy asszony ycimy kocsisa ycimy ykodvegy már kevésbé sikerült Széles kiterjedésű irodalmi munkássága között Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy is írt néhány népszínművet: »Ripacsos Pista dolmánya«, ycimy ripacsos pista dolmánya ycimy Ripacsos Pista dolmánya ycimy ripacsos ycimy pista ycimy dolmánya ycimy ycimy Ripacsos ycimy Pista ycimy dolmánya ycimy ykodvegy »Éjjel az erdőn«, ycimy éjjel az erdőn ycimy Éjjel az erdőn ycimy éjjel ycimy az ycimy erdőn ycimy ycimy Éjjel ycimy az ycimy erdőn ycimy ykodvegy »Magdolna«, ycimy magdolna ycimy Magdolna ycimy magdolna ycimy ycimy Magdolna ycimy ykodvegy — melyek közül különösen a legutóbbi — mint érdekes parasztdráma — keltett nagyobb hatást. Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy sándor yszemelynevy Lukácsy Sándor yszemelynevy lukácsy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Lukácsy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (L. o.) több népszínművet írt, de csak az egy »Vereshajú«- ycimy vereshajú ycimy Vereshajú ycimy vereshajú ycimy ycimy Vereshajú ycimy ykodvegy val tudott nagyobb érdeklődést kelteni. Berczik Árpád yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy (L. o.) Csepreghy yszemelynevy csepreghy yszemelynevy Csepreghy yszemelynevy csepreghy yszemelynevy yszemelynevy Csepreghy yszemelynevy ykodvegy »Piros bugyelláris«-a ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy nyomián vígjátékszerű népszínműveket írt. Legnagyobb hatása az »Igmándi kis pap«-nak ycimy igmándi kis pap ycimy Igmándi kis pap ycimy igmándi ycimy kis ycimy pap ycimy ycimy Igmándi ycimy kis ycimy pap ycimy ykodvegy volt. (Bem. 1881. xevtizedx 1885 nov. 19.) Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy (L. o.), a széphangú népszínművének és a »Vörössapka« ycimy vörössapka ycimy Vörössapka ycimy vörössapka ycimy ycimy Vörössapka ycimy ykodvegy c. népszínművével (Bem. 1882. máj. 27. Népszínház), yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy de még inkább a kedves »Ingyenélők«-kel ycimy ingyenélők ycimy Ingyenélők ycimy ingyenélők ycimy ycimy Ingyenélők ycimy ykodvegy tünt fel. (Bem. 1889. febr. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 21. Népszínház.) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy A népszínmű — miután kimerítette a betyár-romantikát s a huszáréletet — erősen közeledett a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy életkép felé. Majd meg divat lett idegen ajkú nemzetiségeink népéletét színpadra vinni. így jött létre a »Tót leány« ycimy tót leány ycimy Tót leány ycimy tót ycimy leány ycimy ycimy Tót ycimy leány ycimy ykodvegy Almássy Tihamértől, yszemelynevy almássy tihamér yszemelynevy Almássy Tihamér yszemelynevy almássy yszemelynevy tihamér yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Tihamér yszemelynevy ykodvegy a »Náni« ycimy náni ycimy Náni ycimy náni ycimy ycimy Náni ycimy ykodvegy Follinusz Auréltól. yszemelynevy follinusz aurél yszemelynevy Follinusz Aurél yszemelynevy follinusz yszemelynevy aurél yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy Aurél yszemelynevy ykodvegy »Flórika szerelme« ycimy flórika szerelme ycimy Flórika szerelme ycimy flórika ycimy szerelme ycimy ycimy Flórika ycimy szerelme ycimy ykodvegy Moldován Gergelytől. yszemelynevy moldován gergely yszemelynevy Moldován Gergely yszemelynevy moldován yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Moldován yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy Ez utóbbit előbb Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy (1900. xevtizedx 1905 márc. 2.), majd Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy (1901. nov. 30.) mutatták be. De nem szabad megfeledkeznünk Bokor Józsefről yszemelynevy bokor józsef yszemelynevy Bokor József yszemelynevy bokor yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bokor yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy sem, aki különösen a »Kuruc furfang«-jával ycimy kuruc furfang ycimy Kuruc furfang ycimy kuruc ycimy furfang ycimy ycimy Kuruc ycimy furfang ycimy ykodvegy (Bem. 1899. xevtizedx 1895 dec. 7. Népszínház) yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy történeti levegőjű, kedves és hatásos népszínművet írt. (Ezt a genret eddig »Dobó Katicá«-jával ycimy dobó katica ycimy Dobó Katicá ycimy dobó ycimy katica ycimy ycimy Dobó ycimy Katicá ycimy ykodvegy egyedül Tóth Kálmán yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy képviselte.) Gerő Károlynak yszemelynevy gerő károly yszemelynevy Gerő Károly yszemelynevy gerő yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Gerő yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy is van néhány népszínműve. Ezek között »Túri Borcsa« ycimy túri borcsa ycimy Túri Borcsa ycimy túri ycimy borcsa ycimy ycimy Túri ycimy Borcsa ycimy ykodvegy volt a legjobb, bár cselekvényében több olyan motívum van, amely sehogysem illik a népszínmű keretébe. (Bem. 1883. xevtizedx 1885 okt. 3.) A nyolcvanas évek végén Rátkay László yszemelynevy rátkay lászló yszemelynevy Rátkay László yszemelynevy rátkay yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Rátkay yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy tünt fel drámai megoldású, értékes »Felhő Klári«-jával ycimy felhő klári ycimy Felhő Klári ycimy felhő ycimy klári ycimy ycimy Felhő ycimy Klári ycimy ykodvegy (1886. ápr. xtalanevtizedx 1895 12l) és az »Árvalányhaj«-jal ycimy árvalányhaj ycimy Árvalányhaj ycimy árvalányhaj ycimy ycimy Árvalányhaj ycimy ykodvegy (1891. xevtizedx 1895 febr. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 7.). Hozzá hasonló erővel, de termékenyebb munkássággal tünt fel Géczy István, yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy aki a »Gyímesi vadvirág«-gal, ycimy gyímesi vadvirág ycimy Gyímesi vadvirág ycimy gyímesi ycimy vadvirág ycimy ycimy Gyímesi ycimy vadvirág ycimy ykodvegy majd meg az »Ördög mátkájá«-val ycimy ördög mátkája ycimy Ördög mátkájá ycimy ördög ycimy mátkája ycimy ycimy Ördög ycimy mátkájá ycimy ykodvegy a székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy népéletet vitte gazdag drámai cselekmény és humoros jelenetek keretében a színpadra. (Többi műveit lásd Géczy yszemelynevy géczy yszemelynevy Géczy yszemelynevy géczy yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy ykodvegy címszónál). Géczy Istvánnal yszemelynevy géczy istván yszemelynevy Géczy István yszemelynevy géczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Géczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy körülbelül le is zárhatjuk a népszínmű vázlatos történetét. Mert az ő művei után a népszínmű — a maga finálészerű kardalaival és néha nagyon is felcifrázott parasztjaival — mint termő műfaj megszűnt. Nem azok ölték meg, akik a népélet ismerete nélkül gyártották a népszínműveket (mert ilyenek is voltak), hanem megölte, illetve megváltoztatta az idő. Megváltozott a népélet, megváltozott a közönség ízlése, meg kellett változnia a népszínműnek is. Ma már csak parasztdráma és paraszt-vígjáték van. A népszínmű csak mint érdekes múzeumi ereklye jelenik meg olykor a színpadon. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_III.0427.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Népszínmű - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0427.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0427.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29740.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Népszínmű

Szócikk: Népszínmű A népies színjátéknak dalokkal és tánccal fűszerezett faja. Mint magyar műfaj körülbelül 90 esztendőre vezethető vissza, de előzményei — a nyelv és jellembeli népiességek — már az »Actio curiosá«-ban megtalálhatók. (1765.) Népies alakokat már Bessenyei is vitt a színpadra (a »Philosophus«-ban Pontyi), valamint Csokonai, Katona és Kisfaludy is. A németből átmagyarosított bohózatokban is találhatunk bőven magyar népies elemet (Bohó Misi de Hájas, Politikus csizmadia, Tündérlak Magyarhonban). A 30-as években Balogh Istvánnak néhány színműve, Jakab István »Falusi lakodalom« c. vígjátéka, különösen pedig Gaal József »Peleskei nótárius«-a igen közel járnak a népszínműhöz; de annak igazi atyjául mégis Szigligetit kell tekintenünk, aki a »Szökött katoná«-ban (1843. nov. 25.), a »Két pisztoly«-ban (1844. márc. 9.), de különösen a »Csikós«-ban (1847. jan. 23.) a nép gyermekét tette a színpad hősévé. A magyar népszínmű, bár eredete szerint a német Volkssttick hatása alatt keletkezett, különösen nemzetpolitikai szempontból éreztette áldásos hatását, mert a mult század negyvenes éveiben nagyban hozzájárult az addig meglehetősen vegyes nyelvű Pest megmagyarosításához. A népszínmű a színes magyar népélet feltárásával, különösen pedig a Füredi Mihály ajkairól gyönyörűen hangzó magyar népdalokkal tömegesen vonzotta a Nemzeti Színházba az idegen ajkú lakosságot is. Pest magyarrátételében tehát nagy része van a népszínműnek, annyival inkább, mert az 1848—49-iki szabadságharc után erőszakosan visszanémetesített fővárost megint csak a magyar népszínmű hódította vissza a magyarsághoz. Füredi és Hegedüsné, később pedig Tamássy és Blaha Lujza mint a magyar néplélek varázsos erejű megszólaltatói: játékukkal, dalaikkal újra magyarrá tették Pest-Budát. A magyar népszínmű keletkezése egybeesik a magyar nép — illetve a jobbágyság — felszabadítását célzó törekvésekkel. Csak természetes tehát, hogy Szigligeti Ede első népszínműveiben ez a tendencia megtalálható. Szigligetinél a paraszt szembenáll az úrral és sokszor — emberség dolgában — felette is áll annak. (Például a Csikósban). Egyéb népszínműveiben az úr oldja meg a drámai csomót. (Cigány). A »Nagyapó«-ban pedig az úr öltözik parasztruhába, hogy céljához közelebb juthasson. Az úr Szigligetinek egyetlen népszínművéből sem hiányzik, mintha a parasztot nem tartotta volna elég érdekesnek és erősnek.arra, hogy pusztán velük építtesse fel népszínműveinek cselekvényét. A népszínműnek időrendben második mívelője Szigeti József volt. (L. o.) Első népszínműveiben (Jegygyűrű, Szép juhász, Csizmadia mint kisértet) ő is paraszti és úri szereplőkkel dolgozik ugyan, de a »Vén bakancsos« c. népszínművében már nincs úri szereplő egy sem. E jóízűen megírt és jól felépített darab egyik legjobb nép­színművünk. (Első előadása: 1855. okt. 31-jén volt a Nemzeti Színházban.) Szigligeti és Szigeti népszínműinek ritka nagy színpadi hatása alatt Vas Gereben is megpróbálkozott a népszínműírással, azonban — bár regényszerű korrajzaiban tőrül metszett magyar alakokat tudott rajzolni — mint színpadi író nem volt szerencsés. Egyetlen népszínműve: »Egy alföldi csárdás« teljesen hatástalanul tünt le a színpadról. (Bem. 1855. febr. 24. Nemzeti Színház.) Vachott Imrének különösen a »Huszárcsíny« c. népszínműve hatott és maradt állandóan műsoron. A darabot előbb Aradon játszották (1854. aug. 13.) s csak azután mutatta be a Nemzeti Színház (1855. máj. 19.) nagy tetszés mellett. Füredi Mihály visszavonulásával és Hegedüsné korai halálával a népszínmű leszorult a Nemzeti Színház színpadáról s egész Tóth Edéig nem is akadt méltó mívelője. Tóth Ede nagyszerűen indította meg a »Falu rosszá«-t. (Bem. 1875. jan. 15. a Nemzeti Színház Tamássyval és Blahával.) Az első felvonás, különösen Göndör Sándor felléptétől, egy vihart sejttető dráma kitűnő expozéja, de a második és a harmadik felvonás nem váltja be ezt az ígéretet s a darab melodrámai megoldásban végződik. Ám e poétikus mű — minden hibája mellett is — értékes alkotás és hatásos színdarab. S csak sajnálnunk lehet, hogy a kiváló szerzőt halálos betegsége gátolta a továbbfejlődésben. Második művének, a »Kíntornás család«-nak bemutatóján (1876. jan. 27., Népszínház) a nagybeteg szerző már nem is jelenhetett meg; a »Tolonc« bemutatója idején pedig (1876. máj. 26. Népszínház) már halott volt. Tóth Edével csaknem egy időben Abonyi Lajos is írt néhány népszínművet. Ezek között a lehatásosabb a »Betyár kendője« (Bem. 1873. szept. 21-én, a Nemzeti Színház.) Az itt-ott terjengőssé rajzolt mese keretében erős kézzel vezeti s hőse halálával fejezi be a cselekményt. A népszínmű keretei között valóságos betyár- tragédia. Későbbi népszínműve: a maga regényéből átdolgozott »Magduska öröksége« már nem volt ilyen hatásos, a »Siroki románc« azonban jó ideig műsoron maradt. (Bem. 1891. febr. 7-én, Népszínház.) Tóth Ede után Csepreghy Ferenctől (L. o.) várták a népszínmű fellendítését; azonban — sajnos — ő is beteges volt és idő előtt meghalt. Első népszínműve: a »Sárga csikó« (Bem. 1877. dec. 14. Népszínház) rendkívül hatást keltett s a cselekvény egy-két homályos pontját leszámítva ma is egyik legjobb népszínművünk. »A piros bugyelláris« (1878. nov. 22. Népszínház) szintén megtette hatását, sőt megteszi ma is. De posthumus műve, a Rákosi Jenő által befejezett »Szép asszony kocsisa« már kevésbé sikerült Széles kiterjedésű irodalmi munkássága között Rákosi Jenő is írt néhány népszínművet: »Ripacsos Pista dolmánya«, »Éjjel az erdőn«, »Magdolna«, — melyek közül különösen a legutóbbi — mint érdekes parasztdráma — keltett nagyobb hatást. Lukácsy Sándor (L. o.) több népszínművet írt, de csak az egy »Vereshajú«- val tudott nagyobb érdeklődést kelteni. Berczik Árpád (L. o.) Csepreghy »Piros bugyelláris«-a nyomián vígjátékszerű népszínműveket írt. Legnagyobb hatása az »Igmándi kis pap«-nak volt. (Bem. 1881. nov. 19.) Vidor Pál (L. o.), a széphangú népszínművének és a »Vörössapka« c. népszínművével (Bem. 1882. máj. 27. Népszínház), de még inkább a kedves »Ingyenélők«-kel tünt fel. (Bem. 1889. febr. 21. Népszínház.) A népszínmű — miután kimerítette a betyár-romantikát s a huszáréletet — erősen közeledett a fővárosi életkép felé. Majd meg divat lett idegen ajkú nemzetiségeink népéletét színpadra vinni. így jött létre a »Tót leány« Almássy Tihamértől, a »Náni« Follinusz Auréltól. »Flórika szerelme« Moldován Gergelytől. Ez utóbbit előbb Kolozsvárt (1900. márc. 2.), majd Pesten a Népszínházban (1901. nov. 30.) mutatták be. De nem szabad megfeledkeznünk Bokor Józsefről sem, aki különösen a »Kuruc furfang«-jával (Bem. 1899. dec. 7. Népszínház) történeti levegőjű, kedves és hatásos népszínművet írt. (Ezt a genret eddig »Dobó Katicá«-jával egyedül Tóth Kálmán képviselte.) Gerő Károlynak is van néhány népszínműve. Ezek között »Túri Borcsa« volt a legjobb, bár cselekvényében több olyan motívum van, amely sehogysem illik a népszínmű keretébe. (Bem. 1883. okt. 3.) A nyolcvanas évek végén Rátkay László tünt fel drámai megoldású, értékes »Felhő Klári«-jával (1886. ápr. 12l) és az »Árvalányhaj«-jal (1891. febr. 7.). Hozzá hasonló erővel, de termékenyebb munkássággal tünt fel Géczy István, aki a »Gyímesi vadvirág«-gal, majd meg az »Ördög mátkájá«-val a székely népéletet vitte gazdag drámai cselekmény és humoros jelenetek keretében a színpadra. (Többi műveit lásd Géczy címszónál). Géczy Istvánnal körülbelül le is zárhatjuk a népszínmű vázlatos történetét. Mert az ő művei után a népszínmű — a maga finálészerű kardalaival és néha nagyon is felcifrázott parasztjaival — mint termő műfaj megszűnt. Nem azok ölték meg, akik a népélet ismerete nélkül gyártották a népszínműveket (mert ilyenek is voltak), hanem megölte, illetve megváltoztatta az idő. Megváltozott a népélet, megváltozott a közönség ízlése, meg kellett változnia a népszínműnek is. Ma már csak parasztdráma és paraszt-vígjáték van. A népszínmű csak mint érdekes múzeumi ereklye jelenik meg olykor a színpadon. (Pataki József.) szin_III.0427.pdf III