Címszó: Novelli Ermete - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1851

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Novelli Alessandro

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0445.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0445.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29845.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Novelli Ermete

Szócikk: Novelli Ermete olasz (nemzetiség) (információ)  színművész, sz. 1851. (születés éve) márc. 5-én, Lucca-ban, (ország) (információ)  megh. 1919. jan. havában, Luganoban. (ország) Atyja. N. Alessandro, (személy) súgó volt. 1866—67-ik (időpont) év farsangján a milanói Radegonda - színházhoz (intézmény) (információ)  szerződtették, ahol Scalirni-nek (személy) »Il sex-sa minga« (cím) c. darabjában egy 67 éves agglegényt alakított. Innen a római (ország) Amilcare Belotti (személy) társulatához hívták meg, azután Cesare Vitaliani (személy) társulatához, négy év múlva Pietribonihoz, (személy) öt év múlva Belotti Bonhoz (személy) ment. Előbb burleszk-, később drámai szerepeket játszott és mint Itália (ország) egyik legnagyobb művészét tisztelték. Nálunk a Vígszínházban (intézmény) (információ)  mutatkozott be elsőízben, 1899. (időpont) nov. 3-án, a »Papa Lebonnard« (cím) c. vj.-ban, majd újra 1900. (időpont) máj. 10-én járt nálunk, ekkor ismét a Vígszínházban (intézmény) (információ)  szerepelt az »Il mercanto de Venezia« (cím) (»Velencei kalmár«) (cím) (információ)  c. tragédiában. 1903. (időpont) dec. 14-én a Népszínházban (intézmény) (információ)  lépett fel, ekkor újra a »Velencei kalmár«-ban (cím) (információ)  ragyogtatta tehetségét. Az olasz (nemzetiség) (információ)  színházi élet egyik legkiválóbb alakja volt. Előadási művészete sok tekintetben átmenet volt Rossi (személy) (információ)  iskolájától Zacconihoz. (személy) (információ)  Leart (szerep) (információ)  és Shylokot (szerep) például lendületes páthosszal szokta játszani, modern szerepekben ellenben élethűen követte a naturalisztikus színjátszás elveit. Főbb szerepei: Lear, (szerep) (információ)  XI. Lajos, (szerep) Rabagas, (szerep) Shylock, (szerep) (információ)  Euclio (szerep) (Bögre), (cím) Othello, (szerep) (információ)  Kean, (szerep) (információ)  stb. szin_III.0445.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Novelli Ermete címszóvég 29845 Szócikk: Novelli Ermete olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy színművész, sz. 1851. márc. xtalanevtizedx 1865 5-én, Lucca-ban, ytelepulesy lucca ytelepulesy Lucca yorszagy Olaszország ykodvegy megh. 1919. jan. havában, Luganoban. ytelepulesy lugano ytelepulesy Lugano yorszagy Svájc ykodvegy Atyja. N. Alessandro, yszemelynevy n. alessandro yszemelynevy N. Alessandro yszemelynevy n. yszemelynevy alessandro yszemelynevy yszemelynevy N. yszemelynevy Alessandro yszemelynevy ykodvegy súgó volt. 1866—67-ik xevtizedx 1865 év xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 farsangján a milanói Radegonda - színházhoz yintezmenyy milanói radegonda - színház yintezmenyy milanói yintezmenyy milanói yintezmenyy radegonda yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy milanói yintezmenyy ykodvegy szerződtették, ahol Scalirni-nek yszemelynevy scalirni yszemelynevy Scalirni yszemelynevy scalirni yszemelynevy yszemelynevy Scalirni yszemelynevy ykodvegy »Il sex-sa minga« ycimy il sex-sa minga ycimy Il sex-sa minga ycimy il ycimy sex-sa ycimy minga ycimy ycimy Il ycimy sex-sa ycimy minga ycimy ykodvegy c. darabjában egy 67 éves agglegényt alakított. Innen a római ytelepulesy róma ytelepulesy róma yorszagy Olaszország ykodvegy Amilcare Belotti yszemelynevy amilcare belotti yszemelynevy Amilcare Belotti yszemelynevy amilcare yszemelynevy belotti yszemelynevy yszemelynevy Amilcare yszemelynevy Belotti yszemelynevy ykodvegy társulatához hívták meg, azután Cesare Vitaliani yszemelynevy cesare vitaliani yszemelynevy Cesare Vitaliani yszemelynevy cesare yszemelynevy vitaliani yszemelynevy yszemelynevy Cesare yszemelynevy Vitaliani yszemelynevy ykodvegy társulatához, négy év múlva Pietribonihoz, yszemelynevy pietriboni yszemelynevy Pietriboni yszemelynevy pietriboni yszemelynevy yszemelynevy Pietriboni yszemelynevy ykodvegy öt év múlva Belotti Bonhoz yszemelynevy belotti bon yszemelynevy Belotti Bon yszemelynevy belotti yszemelynevy bon yszemelynevy yszemelynevy Belotti yszemelynevy Bon yszemelynevy ykodvegy ment. Előbb burleszk-, később drámai szerepeket játszott és mint Itália ytelepulesy itália ytelepulesy Itália yorszagy Olaszország ykodvegy egyik legnagyobb művészét tisztelték. Nálunk a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy mutatkozott be elsőízben, 1899. xevtizedx 1895 nov. xtalanevtizedx 1905 3-án, a »Papa Lebonnard« ycimy papa lebonnard ycimy Papa Lebonnard ycimy papa ycimy lebonnard ycimy ycimy Papa ycimy Lebonnard ycimy ykodvegy c. vj.-ban, majd újra 1900. xevtizedx 1905 máj. 10-én járt nálunk, ekkor ismét a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy szerepelt az »Il mercanto de Venezia« ycimy il mercanto de venezia ycimy Il mercanto de Venezia ycimy il ycimy mercanto ycimy de ycimy venezia ycimy ycimy Il ycimy mercanto ycimy de ycimy Venezia ycimy ykodvegy (»Velencei kalmár«) ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy c. tragédiában. 1903. dec. xtalanevtizedx 1915 14-én a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy lépett fel, ekkor újra a »Velencei kalmár«-ban ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy ragyogtatta tehetségét. Az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy színházi élet egyik legkiválóbb alakja volt. Előadási művészete sok tekintetben átmenet volt Rossi yszemelynevy rossi yszemelynevy Rossi yszemelynevy rossi yszemelynevy yszemelynevy Rossi yszemelynevy ykodvegy iskolájától Zacconihoz. yszemelynevy zacconi yszemelynevy Zacconi yszemelynevy zacconi yszemelynevy yszemelynevy Zacconi yszemelynevy ykodvegy Leart yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy és Shylokot yszerepy shylok yszerepy Shylok yszerepy shylok yszerepy yszerepy Shylok yszerepy ykodvegy például lendületes páthosszal szokta játszani, modern szerepekben ellenben élethűen követte a naturalisztikus színjátszás elveit. Főbb szerepei: Lear, yszerepy lear yszerepy Lear yszerepy lear yszerepy yszerepy Lear yszerepy ykodvegy XI. Lajos, yszerepy xi. lajos yszerepy XI. Lajos yszerepy xi. yszerepy lajos yszerepy yszerepy XI. yszerepy Lajos yszerepy ykodvegy Rabagas, yszerepy rabagas yszerepy Rabagas yszerepy rabagas yszerepy yszerepy Rabagas yszerepy ykodvegy Shylock, yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy Euclio yszerepy euclio yszerepy Euclio yszerepy euclio yszerepy yszerepy Euclio yszerepy ykodvegy (Bögre), ycimy bögre ycimy Bögre ycimy bögre ycimy ycimy Bögre ycimy ykodvegy Othello, yszerepy othello yszerepy Othello yszerepy othello yszerepy yszerepy Othello yszerepy ykodvegy Kean, yszerepy kean yszerepy Kean yszerepy kean yszerepy yszerepy Kean yszerepy ykodvegy stb. szin_III.0445.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Novelli Ermete - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1851

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Novelli Alessandro

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0445.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0445.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29845.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Novelli Ermete

Szócikk: Novelli Ermete olasz színművész, sz. 1851. márc. 5-én, Lucca-ban, megh. 1919. jan. havában, Luganoban. Atyja. N. Alessandro, súgó volt. 1866—67-ik év farsangján a milanói Radegonda - színházhoz szerződtették, ahol Scalirni-nek »Il sex-sa minga« c. darabjában egy 67 éves agglegényt alakított. Innen a római Amilcare Belotti társulatához hívták meg, azután Cesare Vitaliani társulatához, négy év múlva Pietribonihoz, öt év múlva Belotti Bonhoz ment. Előbb burleszk-, később drámai szerepeket játszott és mint Itália egyik legnagyobb művészét tisztelték. Nálunk a Vígszínházban mutatkozott be elsőízben, 1899. nov. 3-án, a »Papa Lebonnard« c. vj.-ban, majd újra 1900. máj. 10-én járt nálunk, ekkor ismét a Vígszínházban szerepelt az »Il mercanto de Venezia« (»Velencei kalmár«) c. tragédiában. 1903. dec. 14-én a Népszínházban lépett fel, ekkor újra a »Velencei kalmár«-ban ragyogtatta tehetségét. Az olasz színházi élet egyik legkiválóbb alakja volt. Előadási művészete sok tekintetben átmenet volt Rossi iskolájától Zacconihoz. Leart és Shylokot például lendületes páthosszal szokta játszani, modern szerepekben ellenben élethűen követte a naturalisztikus színjátszás elveit. Főbb szerepei: Lear, XI. Lajos, Rabagas, Shylock, Euclio (Bögre), Othello, Kean, stb. szin_III.0445.pdf III