Címszó: Nyilasi Mátyás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0453.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0453.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29881.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Nyilasi Mátyás

Szócikk: Nyilasi Mátyás komikus (családi neve: Ugrinovits (személy) [Győri]), (megye) sz. 1861. (születés éve) ápr. 12-én, Győrött, (megye) megh. öngyilkosság folytán, 1900. (időpont) nov. 16-án, Aradon. (megye) (információ)  1879-ben (időpont) lépett színpadra, Győrött, (megye) Beődy Gábornál. (személy) (információ)  1881-ben (időpont) Kassán, (megye) Gerőffynél, (személy) (információ)  1883-ban (időpont) Debrecenben, (megye) Krecsányi Ignácnál (személy) (információ)  működött; itt kivették a kórusból, azután mint buffó, különösen a zsargonkomikumban ért el népszerűséget. Játszott még Temesvárt, (megye) Pozsonyban, (megye) Győrött, (megye) Sopronban, (megye) Kolozsvárott, (megye) Szegeden, (megye) Békésgyulán, (megye) Kecskeméten, (megye) Aradon. (megye) (információ)  1887.máj.16-án (időpont) fellépett a Népszínházban (intézmény) (információ)  mint Zsupán, (szerep) 1888. (időpont) jún. 22-én a Budai Színkör (intézmény) (információ)  vendége volt, amikor a »Budai élet« (cím) (információ)  c. Liszka Béla-féle (személy) (információ)  énekes darabban mutatkozott be mint Bartonek Fridolin, (szerep) szép sikerrel. A vidék legjobb komikusa volt. Kedves, szinte gyermekesen naivlelkű, igazán az ideális művészetért rajongó bohém művész volt, akit a vidéki színpadról a legfényesebb fővárosi (Budapest) szerződés sem tudott elcsábítani. Csak egyetlen nagy baja volt: túlságos érzékenysége. Még pályatársaitól sem tudta elviselni a legcsekélyebb célzást, vagy bántást. Nyomban sírvafakadt és órákhosszat hangosan zokogott. Alig lehetett lecsillapítani. A színpadon ellenben a megtestesült komikum volt. Egy őszi napon önkezével vetett véget életének. Agyonlőtte magát. Érzékeny szíve vitte a halálba. Az egész magyar színészet megsiratta a vaj lelkű, de erős tehetségű színészt. Temetését Leszkay András (személy) (információ)  színigazgató rendezte. Gáthy Kálmán (személy) (információ)  és Fenyéri Mór (személy) (információ)  búcsúztatta. Síremlékét 1902. (időpont) márc. 24-én leplezték le. Sírkőfelírata: Nem határkő itt ez emlék, Közönséged változott csak, Föld helyett az ég adózik Fejedelmi humorodnak. szin_III.0453.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Nyilasi Mátyás címszóvég 29881 Szócikk: Nyilasi Mátyás komikus (családi neve: Ugrinovits yszemelynevy ugrinovits yszemelynevy Ugrinovits yszemelynevy ugrinovits yszemelynevy yszemelynevy Ugrinovits yszemelynevy ykodvegy [Győri]), ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy sz. 1861. ápr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 12-én, Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy megh. öngyilkosság folytán, 1900. xevtizedx 1905 nov. 16-án, Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1879-ben xevtizedx 1875 lépett xtalanevtizedx 1885 színpadra, Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Beődy Gábornál. yszemelynevy beődy gábor yszemelynevy Beődy Gábor yszemelynevy beődy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Beődy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy 1881-ben xevtizedx 1885 Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Gerőffynél, yszemelynevy gerőffy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy gerőffy yszemelynevy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy ykodvegy 1883-ban Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Krecsányi Ignácnál yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy működött; itt kivették a kórusból, azután mint buffó, különösen a zsargonkomikumban ért el népszerűséget. Játszott még Temesvárt, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Sopronban, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Békésgyulán, ytelepulesy békésgyula ytelepulesy Békésgyulá ymegyey békés megye ykodvegy Kecskeméten, ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1887.máj.16-án fellépett a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy mint Zsupán, yszerepy zsupán yszerepy Zsupán yszerepy zsupán yszerepy yszerepy Zsupán yszerepy ykodvegy 1888. jún. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 22-én a Budai Színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy vendége volt, amikor a »Budai élet« ycimy budai élet ycimy Budai élet ycimy budai ycimy élet ycimy ycimy Budai ycimy élet ycimy ykodvegy c. Liszka Béla-féle yszemelynevy liszka béla yszemelynevy Liszka Béla yszemelynevy liszka yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Liszka yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy énekes darabban mutatkozott be mint Bartonek Fridolin, yszerepy bartonek fridolin yszerepy Bartonek Fridolin yszerepy bartonek yszerepy fridolin yszerepy yszerepy Bartonek yszerepy Fridolin yszerepy ykodvegy szép sikerrel. A vidék legjobb komikusa volt. Kedves, szinte gyermekesen naivlelkű, igazán az ideális művészetért rajongó bohém művész volt, akit a vidéki színpadról a legfényesebb fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy szerződés sem tudott elcsábítani. Csak egyetlen nagy baja volt: túlságos érzékenysége. Még pályatársaitól sem tudta elviselni a legcsekélyebb célzást, vagy bántást. Nyomban sírvafakadt és órákhosszat hangosan zokogott. Alig lehetett lecsillapítani. A színpadon ellenben a megtestesült komikum volt. Egy őszi napon önkezével vetett véget életének. Agyonlőtte magát. Érzékeny szíve vitte a halálba. Az egész magyar színészet megsiratta a vaj lelkű, de erős tehetségű színészt. Temetését Leszkay András yszemelynevy leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy színigazgató rendezte. Gáthy Kálmán yszemelynevy gáthy kálmán yszemelynevy Gáthy Kálmán yszemelynevy gáthy yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Gáthy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy és Fenyéri Mór yszemelynevy fenyéri mór yszemelynevy Fenyéri Mór yszemelynevy fenyéri yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Fenyéri yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Síremlékét 1902. xevtizedx 1905 márc. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 24-én leplezték le. Sírkőfelírata: Nem határkő itt ez emlék, Közönséged változott csak, Föld helyett az ég adózik Fejedelmi humorodnak. szin_III.0453.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Nyilasi Mátyás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0453.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0453.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29881.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Nyilasi Mátyás

Szócikk: Nyilasi Mátyás komikus (családi neve: Ugrinovits [Győri]), sz. 1861. ápr. 12-én, Győrött, megh. öngyilkosság folytán, 1900. nov. 16-án, Aradon. 1879-ben lépett színpadra, Győrött, Beődy Gábornál. 1881-ben Kassán, Gerőffynél, 1883-ban Debrecenben, Krecsányi Ignácnál működött; itt kivették a kórusból, azután mint buffó, különösen a zsargonkomikumban ért el népszerűséget. Játszott még Temesvárt, Pozsonyban, Győrött, Sopronban, Kolozsvárott, Szegeden, Békésgyulán, Kecskeméten, Aradon. 1887.máj.16-án fellépett a Népszínházban mint Zsupán, 1888. jún. 22-én a Budai Színkör vendége volt, amikor a »Budai élet« c. Liszka Béla-féle énekes darabban mutatkozott be mint Bartonek Fridolin, szép sikerrel. A vidék legjobb komikusa volt. Kedves, szinte gyermekesen naivlelkű, igazán az ideális művészetért rajongó bohém művész volt, akit a vidéki színpadról a legfényesebb fővárosi szerződés sem tudott elcsábítani. Csak egyetlen nagy baja volt: túlságos érzékenysége. Még pályatársaitól sem tudta elviselni a legcsekélyebb célzást, vagy bántást. Nyomban sírvafakadt és órákhosszat hangosan zokogott. Alig lehetett lecsillapítani. A színpadon ellenben a megtestesült komikum volt. Egy őszi napon önkezével vetett véget életének. Agyonlőtte magát. Érzékeny szíve vitte a halálba. Az egész magyar színészet megsiratta a vaj lelkű, de erős tehetségű színészt. Temetését Leszkay András színigazgató rendezte. Gáthy Kálmán és Fenyéri Mór búcsúztatta. Síremlékét 1902. márc. 24-én leplezték le. Sírkőfelírata: Nem határkő itt ez emlék, Közönséged változott csak, Föld helyett az ég adózik Fejedelmi humorodnak. szin_III.0453.pdf III