Címszó: Opera - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0474.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0474.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29978.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Opera

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/529978.htm

 

Szócikk: Opera olasz (nyelv) (információ)  szó, munkát, művet jelent. Az első operákat még »opera in musica«-nak nevezték, de a zenészek utóbb — mert csak a maguk munkakörére gondoltak — fölöslegesnek tartották az első szó utániakat. Az »opera« nevet olyan színdarabnak adták, amelyben a szereplők beszéd helyett énekelnek: hatalmas érzésviláguk a beszédet alantasnak, méltatlannak találja; szenvedélyük fantasztikusabb, szebb kifejezésmódon tör elő túlfűtött lelkükből. Idők folyamán kialakult két elnevezés: »opera seria« a komoly, sőt tragikus tárgyú, »o. buffa« pedig a víg darabé. Ének, még pedig hangszerek (lant xegyenlosegjelx kithara, meg fuvolák) kísérete már az ó-görög (nemzetiség) tragédiákban is volt: egyes szereplők, néha kettesben, szenvedélyesebb mondanivalóikat szavalás helyett ének formájába öntötték, a kórus pedig — a kar: a közhangulat, közvélemény tolmácsa — csakis énekelt. A. vers- illetőleg darabköltők egyszersmind zeneköltők is voltak. A 15. században megindult eszmei, világnézeti újjászületés (olasz (nyelv) (információ)  nevén: rinascimento [mondd: rínássi... ], franciául: (nyelv) (információ)  renaissance [mondd: rönesszansz]) nemcsak a vallásdiktálta erkölcsi szigor (önsanyargatás, stb.) elleni feltámadást, hanem az ó-görög - latin (nemzetiség) derűs világnézet és műveltség terjesztését is jelentette; így jutott egy előkelő olasz (nemzetiség) (információ)  baráti körnek eszébe az antik görög (nemzetiség) (információ)  tragédiák utánzása: Bardi Giovanni gróf (személy) (elméleti művet írt a hajdankor zenéjéről), Corsi Jacopo, (személy) Galilei Vincenzo (személy) (zenei író; a nagy csillagásznak atyja), Caccini (személy) (információ)  (»Giulio Romano« (személy) néven énekművész), mindannyian zeneszerzők is, megérlelték Peri Jacopo-ban (személy) azt az elhatározást, hogy Rinuccini Ottovionak (személy) »Dafne« (cím) c. görög (nemzetiség) (információ)  tárgyú tragédiáját megzenésítse; így született meg az első opera 1594-ben; (időpont) Corsi (személy) firenzei (ország) palotájában adták elő. (Pásztori játékok, azaz ó-görög (nemzetiség) tárgyú színpadi idillek, azelőtt is voltak már énekszámokkal tarkítva.) Az addigi zeneművészeti elvnek, a szövevényes sok­szólamúságnak (a mesterkéltségig vitt poli­foniának) az opera hadat üzent: végigvonult benne az ó-görög (nemzetiség) egyszólamúság (monódia), azonban harmonikus, bár szegényes, hangszerkísérettel; nem áriák (tehát egyáltalán nem »olasz (nemzetiség) (információ)  zene«), hanem az egész: a szavalásnak szélesebb körű, terjedelmesebb skálája volt: »stilo recitativo«. Újszerűsége miatt nagyon tetszett; Rinuccininak (személy) (Orfeuszról (cím) (információ)  és feleségéről szóló) »Euridice« (cím) c. szomorújátékából is operát írt Peri (személy) 1600-ban, (időpont) s ugyanazt megkomponálta mindjárt Caccini (személy) (információ)  is. Hírük messze eljutott, csakhamar új operák zendültek fel Itália (ország) sok kis fejedelmi udvarában és nemesi palotáiban. Az első operaház Velencében (megye) nyílt meg 1637-ben. (időpont) Itt Monteverde Claudio, (személy) valóban nagy zeneköltő, dallamosabbá, zeneiebbé fejlesztette az opera műfaját; számos operája közt legkülönb: »L' incoronazione di Poppea« (cím) (1642). (időpont) Nagy karénekeket is szőtt operáiba; az ilyent utóbb (1700 (időpont) felé) Scarlatti Alessandro (személy) inkább mellőzte, zárt, kerek magán-énekszámokat írt 115 (!) operájában s a szépen éneklésre (»bel canto«-ra) helyezte a súlyt, ami az olasz (nemzetiség) (információ)  opera főkövetelménye mind máig. A behízelgő olasz (nemzetiség) (információ)  dallamok bő termése aztán elhatott északra és nyugatra. Német (nemzetiség) (információ)  zeneszerző buzdult fel először az olasz (nemzetiség) (információ)  példán: Schütz Heinrich (személy) Drezdában (ország) ugyancsak a »Dafne« (cím) szövegére írt új zenét (1627), (időpont) de sokáig nem talált követőkre. Az első németországi (ország) operaház Hamburgban (ország) épült 1678-ban; (időpont) ez megtermette gyümölcsét; a száz évvel utóbb elhunyt Hasse Jobann Adolf (személy) egymaga 80 operát írt. Franciaország (ország) királyai hamar felkapták az új fényűzési cikket: Mazarin, (személy) az olasz (nemzetiség) (információ)  származású mindenható bíbornok, 1645-ben (időpont) olasz (nemzetiség) (információ)  operatársulatot hívott Párizsba; (ország) a darabokat (mint már előbb a pásztori játékokat), mesés fénnyel állította ki. Az első francia (nemzetiség) (információ)  operaszerző, Cambert Robert (személy) »La muette ingrate«-ját (cím) (információ)  1647-ben (időpont) mutatta be főúri körének; 1669-ben (időpont) pátenst (kizárólagos szabadalmat) kapott operaelőadások tartására; színháza, »Académie royale de musique« (intézmény) nevét a mai párizsi nagy-opera, (intézmény) (információ)  is megtartotta, persze a »royale (királyi)« időszerűtlen szó helyére a »nationale (nemzeti)« került. Az olasz (nemzetiség) (információ)  születésű, de teljesen elfranciásodott (nemzetiség) (információ)  Lully Jean-Baptiste (személy) (információ)  1673 (időpont) óta egészen francia (nemzetiség) (információ)  ízű »zenés tragédiákat« írt: ritmusuk oly eleven és változatos, zenéjük annyira jellemzi a cselekményt, hogy mintegy száz évig műsoron maradtak s befolyásolták az olasz (nemzetiség) (információ)  Cavalli Francescot (személy) s a következő nemzedéket, valamint az angolok (nemzetiség) legnagyobb zeneköltőit: Purcell Henryt (személy) (»Dido and Aeneas«, (cím) 1688.) (időpont) és a német (nemzetiség) (információ)  születésű Händel Georg Friedrichet (személy) (információ)  (1685—1759) (időpont) csak úgy, mint a francia (nemzetiség) (információ)  Rameau Jean Philippe-et, (személy) a hangok rokonságának első megállapítóját (az összhangtan megalapítóját) — akinek hatása alatt a termékeny Gluck Christoph Willibald, (személy) (információ)  a bécsi udv. opera (intézmény) (információ)  karnagya ön­tudatra ébredve, a cikornyás (koloratúrás) ének helyett természetes szépséget és jellemző hangmeneteket vallott a művészet főtörvényének, s a hasonló gondolkozású Calzabigi Raniero (személy) olasz (nemzetiség) (információ)  költővel egymásután alkotta meg azokat a reformáló nagy műveit, amelyek új irányt adtak az opera műfajnak s ma is műsoron vannak: Orfeo ed Euridice (cím) (nálunk: Orpheus) (cím) (információ)  1672 (időpont) óta, Alceste (cím) (1767), (időpont) Paridé ed Elena, (cím) majd a (tanítványa Mária Antoinette (személy) mellett) francia (nyelv) (információ)  szövegre írt Iphigénie en Aulide (személy) (1772), (időpont) Annidé, (cím) Iphigénie en Tauride (cím) (1779). (időpont) Mozart Wolfgang Amadeus, (személy) (információ)  a csodagyermekből lett isteni művész, szintén fél Európán (ország) utazott keresztül és tette műveit ismertekké. Az olasz (nemzetiség) (információ)  hatást az ő remekei sem tagadhatják meg, de lassanként németebb (nemzetiség) (információ)  ízűekké lesznek; a kisebbeket nem számítva, az »Entführung aus dem Serail (cím) (Szöktetés a szerályból)« (cím) (információ)  nyitja meg a sort 1782-ben, (időpont) »Le nozze di Figaro (cím) (F. lakodalma)«, (cím) »Don Giovanni (cím) (információ)  (Don Juan)«, (cím) (információ)  »Cosi fan tutte (cím) (információ)  (Ilyenek a nők; (cím) szószerint fordítva: így csinálják mindnyájan)«, »Die Zauberflőte (cím) (A varázsfuvola)« (cím) — ez aránylag a legnémetesebb (nemzetiség) (információ)  műve — mind kozmopolita zene, egyaránt szól minden nemzet lelkéhez, olyan bájjal és lebilincselő erővel, mely halhatatlanságát biztosítja. Beethoven (személy) (információ)  egyetlen operája: »Fidelio« (cím) (információ)  (1805) (időpont) lélekbe markoló hatalmával korszakalkotó, nélküle Wagner (személy) (információ)  el sem képzelhető; más nemzetek azonban nem siettek nyomdokaiba lépni. A 19. század operája olyan sokszínű, túlbő a termése és szülői annyira egyéniek, hogy nemzetek szerint nem lehet őket egy kalap alá venni. A zenetörténetírók megkíséreltek ilyen osztályozást: a mondavilágot felölelő romantikus opera nagyjai: Spohr (személy) (magyar színpadon ismeretlen), Weber (személy) (információ)  (A bűvös vadász (cím) 1821, (időpont) Oberon), Marschner (személy) (információ)  (Templomos és zsidónő); (cím) heroikus opera szerzői: Spontini (személy) (Vesta szüze), (cím) Halévy (személy) (információ)  (A királyné csatárai, (cím) A zsidó nő, (cím) Meyerbeer (személy) (információ)  (Ördög Róbert, (cím) (információ)  A hugenották, (cím) A próféta, (cím) Észak csillaga, (cím) (információ)  Az afrikai nő; (cím) de pl. Dinorah (cím) (információ)  idilli és romantikus!); komikus operát írtak: Adam (személy) (információ)  (A lonjumeau-i postakocsis), (cím) Auber (személy) (információ)  (Fra Diavolo, (cím) (információ)  A fekete domino, (cím) stb.; ellenben A portici-i néma nő, (cím) Gusztáv vagy az álarcosbál: (cím) hősiek, A korona gyémántja: (cím) romantikus), Boieldieu (személy) (A fehér nő), (cím) Lortzing (személy) (információ)  (Cár és ács, (cím) (információ)  A fegyverkovács, (cím) A vadorzó), (cím) Nicolai (személy) (információ)  (A windsori víg nők); (cím) lírai operákat költöttek: Gounod (személy) (Faust, (cím) (információ)  Romeo és Julia, (cím) (információ)  Philemon és Baucis), (cím) Thomas (személy) (Mignon, (cím) (információ)  Hamlet), (cím) (információ)  Massé (személy) (információ)  (Pál és Virginia), (cím) Bizet (személy) (információ)  (A gyöngyhalászok, (cím) Dzsámilé; (cím) de hova sorozhatnánk Carment (cím) (információ)  ?!) És ez utóbbiakkal egyidőben komponál (saját szövegeire) a hősi, a romantikus, a misztikus Wagner Richárd, (személy) (információ)  aki nagyszerű könyveiben és zenei alkotásaiban nemcsak érvényre emeli Gluck (személy) (információ)  elvét — hogy a zene jellemző, a szöveg mindig érthetően tolmácsolt legyen —, hanem mint született rendező és nagykoncepciójú költő, az »együttes művészetet« (Gesammtkunstwerk) hirdeti és valósítja meg: »opera« elnevezés helyett a »zenésdráma« szót alkotja, mert a szövegül szolgáló dráma, cselekmény indítja meg a közönséget; a hallani és látni való járulékok: a zene, a mimika és gesztus, a jelmez, valamint a színpadi kép architektúrájának és színeinek más-más művészete egyenrangúan mélyíti a dráma hatását. S ahogyan a drámát nem versszakokban írják: ő a zenét is egyfolytában tovaömlő (a cselekményt, keretbe foglalható áriákkal, meg nem akasztó) áradatban komponálja, sőt a már Webernél (személy) (információ)  található »emlékeztető motívum« (ismétlődő dallamcsíra) használatát kimélyíti a Nürnbergi mesterdalnokok, (cím) (információ)  a Nibelung - trilogia, (cím) (információ)  Tristan és Parsifal (cím) (információ)  zenéjében: az ilyen vezető motívumok jellemzésül minduntalan visszatérnek, mikor u. a. érzelem vagy gondolat dolgozik a színpadon szereplő személy lelkében. Ezt a wagneri (személy) (információ)  stílust sokan utánozták, de kevés sikerrel. — A Wagner (személy) (információ)  akkord-fantáziáján túlmenő Strauss Richard (személy) (információ)  (Salome (cím) 1906, (időpont) Elektra, (cím) (információ)  A rózsalovag, (cím) Ariadné Naxosban) (cím) szintén nem osztályozható; bámulatos polifoniája iskolát csinált. — A »verista« vagyis az élet brutalitását őszintén feltáró irány: nem eléggé jellemző elnevezés Mascagni (személy) (információ)  és Leoncavallo (személy) (információ)  érzelemmel teljes zenéjére. Puccini (személy) (információ)  is mindegyik művében más. És tömérdek kedves, vagy épen nagy nevet föl sem említettünk: a mézédes Bellini (személy) (információ)  (Norma!), (cím) (információ)  a tüzes Verdi, (személy) (információ)  az elbájoló Delibes (személy) (információ)  stb. stb. neveit... A magyar opera a világ óriási zeneirodalmának nagyon fiatal tagja. A nagy világon, határainkon kívül, még alig van számára hely. De érték és népszerűség még itthon sem állanak egymással egyenes arányban. — Tulajdonképen csak daljátékok azok a sok prózával átszőtt, kisszerű zenéjű művek, amelyeket első magyar operáknak szoktak eddig mondani: »Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi« (cím) (Pest, (Budapest) 1793) (időpont) szövegét németből (nyelv) (információ)  dolgozta át Szalkay Antal, (személy) zenéjét Chudy József (személy) (információ)  karnagy írta; »Béla futása« (cím) (információ)  (Kolozsvár, (megye) 1822) (időpont) Kotzebue-fordításnak (személy) (információ)  Kótsi Patkó János-féle (személy) átdolgozása, zenéjét Ruzitska József (személy) (információ)  volt katonakarmester írta, egyidejűleg »Kemény Simon« (cím) (információ)  c. művével. 1837-ben (időpont) végre állandó hajlék épült az ország szívében a magyar színművészet számára ; a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  az operát is sietett felölelni, eleinte persze az olaszt. (nemzetiség) (információ)  Már 1839 (időpont) ápr. 29-én szolgál hazai, új terméssel: Bartay András (személy) (információ)  (író is, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója volt), »Csel« (cím) c. operája azonban nem magyar zene. Az első magyar nemzeti zenéjű operát Erkel Ferenc (személy) (információ)  teremtő lángelméjének köszönhetjük: egy németből (nyelv) (információ)  átformált szövegre, »Bátori Mária« (cím) (információ)  címűre, komponálta; 1840 (időpont) aug. 4-én mutatta be. Ma csak szép megnyitó zenéjét ismerjük. A második, magyar zenéjű, opera szintén Erkel (személy) (információ)  dicsősége: »Hunyadi László« (cím) (információ)  (1844 (időpont) jan. 27.). Vele sokáig osztozott a népszerűségben Kaiser-Császár György (személy) »A Kunok« (cím) c., de vértelen, vizenyős műve (1848 (időpont) óta); Doppler Ferenccel (személy) (információ)  és Károllyal megosztott 3 felvonásos »Erzsébet« (cím) (királynénk első látogatására, 1857), (időpont) »Bánk bán« (cím) (információ)  (1861; (időpont) ugyanakkor a nagytehetségű Mosonyi Mihály (személy) (információ)  »Szép Ilon«-ja (cím) (információ)  nem tudott műsoron maradni): »Dózsa György« (cím) (információ)  (1867), (időpont) »Brankovics György« (cím) (információ)  (1874), (időpont) »Névtelen hősök (cím) (információ)  (1880) (időpont) megannyi magyar ízű, értékes alkotás és a nagy zeneköltő művészi öntudatosságának fejlődését tanúsítja. Magyar szerzők nem magyar zenéjű művei: Goldmark Károlytól (személy) (információ)  a »Sába királynője« (cím) (információ)  (1876, (időpont) európai (ország) nagy siker), a fiatal Schauer-Sárosi Ferenc (személy) »Atalá«-ja (cím) (információ)  nagyon tetszett, s a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  utolsó újdonsága, a vértelen, csak tárgyában magyar »Mátyás király«, (cím) (információ)  a Párizsban (ország) élt, homályos emlékű Bertha Sándortól. (személy) (információ)  A M. Kir. Operaház (intézmény) 1884 (időpont) szept. 27-én nyílt meg — nem, mint tervezték: Erkelnek (személy) (információ)  »lstván király« (cím) c. utolsó művével (ez még nem volt egészen kész), de »Hunyadi László« (cím) (információ)  és »Bánk bán« (cím) (információ)  s »Lohengrin« (cím) (információ)  egy-egy felvonásával. Öt hónap múlva megkaptuk a nagyszabású »István király«-t. (cím) (információ)  A Wagner (személy) (információ)  stíljában írt, sok szépséggel ékes »Hagbarth és Signe«, (cím) Mihalovich Ödön (személy) (információ)  zenésdrámája, nem talált érett közönségre: ennek a »Csárdások« (cím) sokkal jobban tetszettek: Sztojanovits Jenő (személy) (információ)  balletje 100-nál több előadást ért meg. Hasonlíthatatlanul magasabb színvonalú a a fiatalon kiszenvedett Szabados Károly (személy) (információ)  »Vióra« (cím) c. balletje (1891), (időpont) de kevés benne a magyar elem. Nemzeti zenét írtak: Hubay Jenő (személy) (információ)  (A falu rossza, (cím) Lavotta szerelme), (cím) (információ)  Farkas Ödön (személy) (információ)  (Balassa Bálint, (cím) (információ)  Tetemre hívás), (cím) Mihalovich Ödön (személy) (információ)  (Toldi, (cím) (információ)  1893; (időpont) utóbb átdolgozva Toldi szerelme). (cím) (információ)  Szabados Béla (személy) (információ)  (A bolond, (cím) Fanni; (cím) Szendy Árpáddal: (személy) (információ)  Mária), (cím) Zichy Géza gr. (személy) (információ)  (Rákóczi - trilógia), (cím) (információ)  Major J. Gyula (személy) (információ)  (Erzsike), (cím) Poldini Ede (személy) (információ)  (Farsangi lakodalom, (cím) 1924). (időpont) Rékai Nándor (személy) (információ)  (A nagyidai cigányok (cím) 1906, (időpont) György barát), (cím) (információ)  Dohnányi Ernő (személy) (információ)  (A vajda tornya, (cím) 1922), (időpont) Buttykay Ákos (személy) (információ)  (Hamupipőke), (cím) Szeghő János (személy) (információ)  (Báthory Erzsébet), (cím) (információ)  Gajáry István (személy) (információ)  (Árgyirus királyfi, (cím) ballet), Krausz Mihály (személy) (információ)  (Marika), (cím) Vincze Zsigmond (személy) (információ)  (Az erősebb), (cím) Kodály Zoltán (személy) (információ)  (Háry János, (cím) (információ)  1926). (időpont) A külföldön azonban sem ezek közül, sem a kozmopolita zenéjű operák közül egy sem vert gyökeret, pedig emezekben is, azokban is sok ihlet és sok tudás nyilvánul. A magyar opera ugyan műfajának igen késői kivirágzása, de kezdettől fogva mindmáig európai (ország) színvonalon áll. Az előadások is. (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_III.0474.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Opera címszóvég 29978 Szócikk: Opera olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy szó, munkát, művet jelent. Az első operákat még »opera in musica«-nak nevezték, de a zenészek utóbb — mert csak a maguk munkakörére gondoltak — fölöslegesnek tartották az első szó utániakat. Az »opera« nevet olyan színdarabnak adták, amelyben a szereplők beszéd helyett énekelnek: hatalmas érzésviláguk a beszédet alantasnak, méltatlannak találja; szenvedélyük fantasztikusabb, szebb kifejezésmódon tör elő túlfűtött lelkükből. Idők folyamán kialakult két elnevezés: »opera seria« a komoly, sőt tragikus tárgyú, »o. buffa« pedig a víg darabé. Ének, még pedig hangszerek (lant xegyenlosegjelx kithara, meg fuvolák) kísérete már az ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ykodvegy tragédiákban is volt: egyes szereplők, néha kettesben, szenvedélyesebb mondanivalóikat szavalás helyett ének formájába öntötték, a kórus pedig — a kar: a közhangulat, közvélemény tolmácsa — csakis énekelt. A. vers- illetőleg darabköltők egyszersmind zeneköltők is voltak. A 15. században megindult eszmei, világnézeti újjászületés (olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy nevén: rinascimento [mondd: rínássi... ], franciául: ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy renaissance [mondd: rönesszansz]) nemcsak a vallásdiktálta erkölcsi szigor (önsanyargatás, stb.) elleni feltámadást, hanem az ó-görög - latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy ynemzetisegy latin ynemzetisegy ykodvegy derűs világnézet és műveltség terjesztését is jelentette; így jutott egy előkelő olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy baráti körnek eszébe az antik görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy tragédiák utánzása: Bardi Giovanni gróf yszemelynevy bardi giovanni gróf yszemelynevy Bardi Giovanni gróf yszemelynevy bardi yszemelynevy giovanni yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Bardi yszemelynevy Giovanni yszemelynevy gróf ysz (elméleti művet írt a hajdankor zenéjéről), Corsi Jacopo, yszemelynevy corsi jacopo yszemelynevy Corsi Jacopo yszemelynevy corsi yszemelynevy jacopo yszemelynevy yszemelynevy Corsi yszemelynevy Jacopo yszemelynevy ykodvegy Galilei Vincenzo yszemelynevy galilei vincenzo yszemelynevy Galilei Vincenzo yszemelynevy galilei yszemelynevy vincenzo yszemelynevy yszemelynevy Galilei yszemelynevy Vincenzo yszemelynevy ykodvegy (zenei író; a nagy csillagásznak atyja), Caccini yszemelynevy caccini yszemelynevy Caccini yszemelynevy caccini yszemelynevy yszemelynevy Caccini yszemelynevy ykodvegy (»Giulio Romano« yszemelynevy giulio romano yszemelynevy Giulio Romano yszemelynevy giulio yszemelynevy romano yszemelynevy yszemelynevy Giulio yszemelynevy Romano yszemelynevy ykodvegy néven énekművész), mindannyian zeneszerzők is, megérlelték Peri Jacopo-ban yszemelynevy peri jacopo yszemelynevy Peri Jacopo yszemelynevy peri yszemelynevy jacopo yszemelynevy yszemelynevy Peri yszemelynevy Jacopo yszemelynevy ykodvegy azt az elhatározást, hogy Rinuccini Ottovionak yszemelynevy rinuccini ottovio yszemelynevy Rinuccini Ottovio yszemelynevy rinuccini yszemelynevy ottovio yszemelynevy yszemelynevy Rinuccini yszemelynevy Ottovio yszemelynevy ykodvegy »Dafne« ycimy dafne ycimy Dafne ycimy dafne ycimy ycimy Dafne ycimy ykodvegy c. görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy tárgyú tragédiáját megzenésítse; így született meg az első opera 1594-ben; Corsi xtalanevtizedx 1605 yszemelynevy corsi yszemelynevy Corsi yszemelynevy corsi yszemelynevy yszemelynevy Corsi yszemelynevy ykodvegy firenzei ytelepulesy firenze ytelepulesy firenze yorszagy Olaszország ykodvegy palotájában adták elő. (Pásztori játékok, azaz ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ykodvegy tárgyú színpadi idillek, azelőtt is voltak már énekszámokkal tarkítva.) Az addigi zeneművészeti elvnek, a szövevényes sok­szólamúságnak (a mesterkéltségig vitt poli­foniának) az opera hadat üzent: végigvonult benne az ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ynemzetisegy ó-görög ynemzetisegy ykodvegy egyszólamúság (monódia), azonban harmonikus, bár szegényes, hangszerkísérettel; nem áriák (tehát egyáltalán nem »olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy zene«), hanem az egész: a szavalásnak szélesebb körű, terjedelmesebb skálája volt: »stilo recitativo«. Újszerűsége miatt nagyon tetszett; Rinuccininak yszemelynevy rinuccini yszemelynevy Rinuccini yszemelynevy rinuccini yszemelynevy yszemelynevy Rinuccini yszemelynevy ykodvegy (Orfeuszról ycimy orfeusz ycimy Orfeusz ycimy orfeusz ycimy ycimy Orfeusz ycimy ykodvegy és feleségéről szóló) »Euridice« ycimy euridice ycimy Euridice ycimy euridice ycimy ycimy Euridice ycimy ykodvegy c. szomorújátékából is operát írt Peri yszemelynevy peri yszemelynevy Peri yszemelynevy peri yszemelynevy yszemelynevy Peri yszemelynevy ykodvegy 1600-ban, xevtizedx 1605 s xtalanevtizedx 1615 xtalanevtizedx 1625 ugyanazt megkomponálta mindjárt Caccini yszemelynevy caccini yszemelynevy Caccini yszemelynevy caccini yszemelynevy yszemelynevy Caccini yszemelynevy ykodvegy is. Hírük messze eljutott, csakhamar új operák zendültek fel Itália ytelepulesy itália ytelepulesy Itália yorszagy Olaszország ykodvegy sok kis fejedelmi udvarában és nemesi palotáiban. Az első operaház Velencében ytelepulesy velence ytelepulesy Velencé ymegyey fejér megye ykodvegy nyílt meg 1637-ben. xevtizedx 1635 Itt xtalanevtizedx 1645 Monteverde Claudio, yszemelynevy monteverde claudio yszemelynevy Monteverde Claudio yszemelynevy monteverde yszemelynevy claudio yszemelynevy yszemelynevy Monteverde yszemelynevy Claudio yszemelynevy ykodvegy valóban nagy zeneköltő, dallamosabbá, zeneiebbé fejlesztette az opera műfaját; számos operája közt legkülönb: »L' incoronazione di Poppea« ycimy l' incoronazione di poppea ycimy L' incoronazione di Poppea ycimy l' ycimy incoronazione ycimy di ycimy poppea ycimy ycimy L' ycimy incoronazione ycimy di ycimy Poppea ycimy ykodvegy (1642). xevtizedx 1645 Nagy xtalanevtizedx 1655 xtalanevtizedx 1665 karénekeket is szőtt operáiba; az ilyent utóbb (1700 xevtizedx 1705 felé) Scarlatti Alessandro yszemelynevy scarlatti alessandro yszemelynevy Scarlatti Alessandro yszemelynevy scarlatti yszemelynevy alessandro yszemelynevy yszemelynevy Scarlatti yszemelynevy Alessandro yszemelynevy ykodvegy inkább mellőzte, zárt, kerek magán-énekszámokat írt 115 (!) operájában s a szépen éneklésre (»bel canto«-ra) helyezte a súlyt, ami az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy opera főkövetelménye mind máig. A behízelgő olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy dallamok bő termése aztán elhatott északra és nyugatra. Német ynemzetisegy német ynemzetisegy Német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy Német ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző buzdult fel először az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy példán: Schütz Heinrich yszemelynevy schütz heinrich yszemelynevy Schütz Heinrich yszemelynevy schütz yszemelynevy heinrich yszemelynevy yszemelynevy Schütz yszemelynevy Heinrich yszemelynevy ykodvegy Drezdában ytelepulesy drezda ytelepulesy Drezdá yorszagy Németország ykodvegy ugyancsak a »Dafne« ycimy dafne ycimy Dafne ycimy dafne ycimy ycimy Dafne ycimy ykodvegy szövegére írt új zenét (1627), xevtizedx 1625 de xtalanevtizedx 1635 xtalanevtizedx 1645 sokáig nem talált követőkre. Az első németországi ytelepulesy németország ytelepulesy németország yorszagy Németország ykodvegy operaház Hamburgban ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy épült 1678-ban; xevtizedx 1675 ez megtermette gyümölcsét; a száz évvel utóbb elhunyt Hasse Jobann Adolf yszemelynevy hasse jobann adolf yszemelynevy Hasse Jobann Adolf yszemelynevy hasse yszemelynevy jobann yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Hasse yszemelynevy Jobann yszemelynevy Adolf yszemel egymaga 80 operát írt. Franciaország ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy királyai hamar felkapták az új fényűzési cikket: Mazarin, yszemelynevy mazarin yszemelynevy Mazarin yszemelynevy mazarin yszemelynevy yszemelynevy Mazarin yszemelynevy ykodvegy az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy származású mindenható bíbornok, 1645-ben xevtizedx 1645 olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy operatársulatot hívott Párizsba; ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy a darabokat (mint már előbb a pásztori játékokat), mesés fénnyel állította ki. Az első francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy operaszerző, Cambert Robert yszemelynevy cambert robert yszemelynevy Cambert Robert yszemelynevy cambert yszemelynevy robert yszemelynevy yszemelynevy Cambert yszemelynevy Robert yszemelynevy ykodvegy »La muette ingrate«-ját ycimy la muette ingrate ycimy La muette ingrate ycimy la ycimy muette ycimy ingrate ycimy ycimy La ycimy muette ycimy ingrate ycimy ykodvegy 1647-ben mutatta xtalanevtizedx 1655 xtalanevtizedx 1665 be főúri körének; 1669-ben xevtizedx 1665 pátenst xtalanevtizedx 1675 (kizárólagos szabadalmat) kapott operaelőadások tartására; színháza, »Académie royale de musique« yintezmenyy académie royale de musique yintezmenyy Académie yintezmenyy académie yintezmenyy royale yintezmenyy de yintezmenyy musique yintezmenyy yintezmenyy Académie yintezmenyy ykodvegy nevét a mai párizsi nagy-opera, yintezmenyy párizsi nagy-opera yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy nagy-opera yintezmenyy yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy is megtartotta, persze a »royale (királyi)« időszerűtlen szó helyére a »nationale (nemzeti)« került. Az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy születésű, de teljesen elfranciásodott ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy Lully Jean-Baptiste yszemelynevy lully jean-baptiste yszemelynevy Lully Jean-Baptiste yszemelynevy lully yszemelynevy jean-baptiste yszemelynevy yszemelynevy Lully yszemelynevy Jean-Baptiste yszemelynevy ykodvegy 1673 xevtizedx 1675 óta xtalanevtizedx 1685 egészen francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy ízű »zenés tragédiákat« írt: ritmusuk oly eleven és változatos, zenéjük annyira jellemzi a cselekményt, hogy mintegy száz évig műsoron maradtak s befolyásolták az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy Cavalli Francescot yszemelynevy cavalli francesco yszemelynevy Cavalli Francesco yszemelynevy cavalli yszemelynevy francesco yszemelynevy yszemelynevy Cavalli yszemelynevy Francesco yszemelynevy ykodvegy s a következő nemzedéket, valamint az angolok ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy legnagyobb zeneköltőit: Purcell Henryt yszemelynevy purcell henry yszemelynevy Purcell Henry yszemelynevy purcell yszemelynevy henry yszemelynevy yszemelynevy Purcell yszemelynevy Henry yszemelynevy ykodvegy (»Dido and Aeneas«, ycimy dido and aeneas ycimy Dido and Aeneas ycimy dido ycimy and ycimy aeneas ycimy ycimy Dido ycimy and ycimy Aeneas ycimy ykodvegy 1688.) xevtizedx 1685 és xtalanevtizedx 1695 xtalanevtizedx 1705 a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy születésű Händel Georg Friedrichet yszemelynevy händel georg friedrich yszemelynevy Händel Georg Friedrich yszemelynevy händel yszemelynevy georg yszemelynevy friedrich yszemelynevy yszemelynevy Händel yszemelynevy Georg yszemelynevy F (1685—1759) xevtizedx 1755 csak úgy, mint a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy Rameau Jean Philippe-et, yszemelynevy rameau jean philippe yszemelynevy Rameau Jean Philippe yszemelynevy rameau yszemelynevy jean yszemelynevy philippe yszemelynevy yszemelynevy Rameau yszemelynevy Jean yszemelynevy Philippe a hangok rokonságának első megállapítóját (az összhangtan megalapítóját) — akinek hatása alatt a termékeny Gluck Christoph Willibald, yszemelynevy gluck christoph willibald yszemelynevy Gluck Christoph Willibald yszemelynevy gluck yszemelynevy christoph yszemelynevy willibald yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy Christoph ys a bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udv. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy karnagya ön­tudatra ébredve, a cikornyás (koloratúrás) ének helyett természetes szépséget és jellemző hangmeneteket vallott a művészet főtörvényének, s a hasonló gondolkozású Calzabigi Raniero yszemelynevy calzabigi raniero yszemelynevy Calzabigi Raniero yszemelynevy calzabigi yszemelynevy raniero yszemelynevy yszemelynevy Calzabigi yszemelynevy Raniero yszemelynevy ykodvegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy költővel egymásután alkotta meg azokat a reformáló nagy műveit, amelyek új irányt adtak az opera műfajnak s ma is műsoron vannak: Orfeo ed Euridice ycimy orfeo ed euridice ycimy Orfeo ed Euridice ycimy orfeo ycimy ed ycimy euridice ycimy ycimy Orfeo ycimy ed ycimy Euridice ycimy ykodvegy (nálunk: Orpheus) ycimy orpheus ycimy Orpheus ycimy orpheus ycimy ycimy Orpheus ycimy ykodvegy 1672 xevtizedx 1675 óta, xtalanevtizedx 1685 xtalanevtizedx 1695 Alceste ycimy alceste ycimy Alceste ycimy alceste ycimy ycimy Alceste ycimy ykodvegy (1767), xevtizedx 1765 Paridé xtalanevtizedx 1775 ed Elena, ycimy paridé ed elena ycimy Paridé ed Elena ycimy paridé ycimy ed ycimy elena ycimy ycimy Paridé ycimy ed ycimy Elena ycimy ykodvegy majd a (tanítványa Mária Antoinette yszemelynevy mária antoinette yszemelynevy Mária Antoinette yszemelynevy mária yszemelynevy antoinette yszemelynevy yszemelynevy Mária yszemelynevy Antoinette yszemelynevy ykodvegy mellett) francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy szövegre írt Iphigénie en Aulide yszemelynevy iphigénie en aulide yszemelynevy Iphigénie en Aulide yszemelynevy iphigénie yszemelynevy en yszemelynevy aulide yszemelynevy yszemelynevy Iphigénie yszemelynevy en yszemelynevy Aulide ysz (1772), xevtizedx 1775 Annidé, ycimy annide ycimy Annidé ycimy annide ycimy ycimy Annidé ycimy ykodvegy Iphigénie en Tauride ycimy iphigénie en tauride ycimy Iphigénie en Tauride ycimy iphigénie ycimy en ycimy tauride ycimy ycimy Iphigénie ycimy en ycimy Tauride ycimy ykodvegy (1779). Mozart xtalanevtizedx 1785 Wolfgang Amadeus, yszemelynevy mozart wolfgang amadeus yszemelynevy Mozart Wolfgang Amadeus yszemelynevy mozart yszemelynevy wolfgang yszemelynevy amadeus yszemelynevy yszemelynevy Mozart yszemelynevy Wolfgang yszemely a csodagyermekből lett isteni művész, szintén fél Európán ytelepulesy európa ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy utazott keresztül és tette műveit ismertekké. Az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy hatást az ő remekei sem tagadhatják meg, de lassanként németebb ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy ízűekké lesznek; a kisebbeket nem számítva, az »Entführung aus dem Serail ycimy entführung aus dem serail ycimy Entführung aus dem Serail ycimy entführung ycimy aus ycimy dem ycimy serail ycimy ycimy Entführung ycimy aus ycimy dem ycimy Serail ycimy ykodvegy (Szöktetés a szerályból)« ycimy szöktetés a szerályból ycimy Szöktetés a szerályból ycimy szöktetés ycimy a ycimy szerályból ycimy ycimy Szöktetés ycimy a ycimy szerályból ycimy ykodvegy nyitja meg a sort 1782-ben, xevtizedx 1785 »Le xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805 nozze di Figaro ycimy le nozze di figaro ycimy Le nozze di Figaro ycimy le ycimy nozze ycimy di ycimy figaro ycimy ycimy Le ycimy nozze ycimy di ycimy Figaro ycimy ykodvegy (F. lakodalma)«, ycimy f. lakodalma ycimy F. lakodalma ycimy f. ycimy lakodalma ycimy ycimy F. ycimy lakodalma ycimy ykodvegy »Don Giovanni ycimy don giovanni ycimy Don Giovanni ycimy don ycimy giovanni ycimy ycimy Don ycimy Giovanni ycimy ykodvegy (Don Juan)«, ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy »Cosi fan tutte ycimy cosi fan tutte ycimy Cosi fan tutte ycimy cosi ycimy fan ycimy tutte ycimy ycimy Cosi ycimy fan ycimy tutte ycimy ykodvegy (Ilyenek a nők; ycimy ilyenek a nők ycimy Ilyenek a nők ycimy ilyenek ycimy a ycimy nők ycimy ycimy Ilyenek ycimy a ycimy nők ycimy ykodvegy szószerint fordítva: így csinálják mindnyájan)«, »Die Zauberflőte ycimy die zauberflőte ycimy Die Zauberflőte ycimy die ycimy zauberflőte ycimy ycimy Die ycimy Zauberflőte ycimy ykodvegy (A varázsfuvola)« ycimy a varázsfuvola ycimy A varázsfuvola ycimy a ycimy varázsfuvola ycimy ycimy A ycimy varázsfuvola ycimy ykodvegy — ez aránylag a legnémetesebb ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy műve — mind kozmopolita zene, egyaránt szól minden nemzet lelkéhez, olyan bájjal és lebilincselő erővel, mely halhatatlanságát biztosítja. Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy egyetlen operája: »Fidelio« ycimy fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy Fidelio ycimy ykodvegy (1805) xevtizedx 1805 lélekbe xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 markoló hatalmával korszakalkotó, nélküle Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy el sem képzelhető; más nemzetek azonban nem siettek nyomdokaiba lépni. A 19. század operája olyan sokszínű, túlbő a termése és szülői annyira egyéniek, hogy nemzetek szerint nem lehet őket egy kalap alá venni. A zenetörténetírók megkíséreltek ilyen osztályozást: a mondavilágot felölelő romantikus opera nagyjai: Spohr yszemelynevy spohr yszemelynevy Spohr yszemelynevy spohr yszemelynevy yszemelynevy Spohr yszemelynevy ykodvegy (magyar színpadon ismeretlen), Weber yszemelynevy weber yszemelynevy Weber yszemelynevy weber yszemelynevy yszemelynevy Weber yszemelynevy ykodvegy (A bűvös vadász ycimy a bűvös vadász ycimy A bűvös vadász ycimy a ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ycimy A ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy 1821, xevtizedx 1825 Oberon), xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 Marschner yszemelynevy marschner yszemelynevy Marschner yszemelynevy marschner yszemelynevy yszemelynevy Marschner yszemelynevy ykodvegy (Templomos és zsidónő); ycimy templomos és zsidónő ycimy Templomos és zsidónő ycimy templomos ycimy és ycimy zsidónő ycimy ycimy Templomos ycimy és ycimy zsidónő ycimy ykodvegy heroikus opera szerzői: Spontini yszemelynevy spontini yszemelynevy Spontini yszemelynevy spontini yszemelynevy yszemelynevy Spontini yszemelynevy ykodvegy (Vesta szüze), ycimy vesta szüze ycimy Vesta szüze ycimy vesta ycimy szüze ycimy ycimy Vesta ycimy szüze ycimy ykodvegy Halévy yszemelynevy halévy yszemelynevy Halévy yszemelynevy halévy yszemelynevy yszemelynevy Halévy yszemelynevy ykodvegy (A királyné csatárai, ycimy a királyné csatárai ycimy A királyné csatárai ycimy a ycimy királyné ycimy csatárai ycimy ycimy A ycimy királyné ycimy csatárai ycimy ykodvegy A zsidó nő, ycimy a zsidó nő ycimy A zsidó nő ycimy a ycimy zsidó ycimy nő ycimy ycimy A ycimy zsidó ycimy nő ycimy ykodvegy Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy meyerbeer yszemelynevy yszemelynevy Meyerbeer yszemelynevy ykodvegy (Ördög Róbert, ycimy ördög róbert ycimy Ördög Róbert ycimy ördög ycimy róbert ycimy ycimy Ördög ycimy Róbert ycimy ykodvegy A hugenották, ycimy a hugenották ycimy A hugenották ycimy a ycimy hugenották ycimy ycimy A ycimy hugenották ycimy ykodvegy A próféta, ycimy a próféta ycimy A próféta ycimy a ycimy próféta ycimy ycimy A ycimy próféta ycimy ykodvegy Észak csillaga, ycimy észak csillaga ycimy Észak csillaga ycimy észak ycimy csillaga ycimy ycimy Észak ycimy csillaga ycimy ykodvegy Az afrikai nő; ycimy az afrikai nő ycimy Az afrikai nő ycimy az ycimy afrikai ycimy nő ycimy ycimy Az ycimy afrikai ycimy nő ycimy ykodvegy de pl. Dinorah ycimy dinorah ycimy Dinorah ycimy dinorah ycimy ycimy Dinorah ycimy ykodvegy idilli és romantikus!); komikus operát írtak: Adam yszemelynevy adam yszemelynevy Adam yszemelynevy adam yszemelynevy yszemelynevy Adam yszemelynevy ykodvegy (A lonjumeau-i postakocsis), ycimy a lonjumeau-i postakocsis ycimy A lonjumeau-i postakocsis ycimy a ycimy lonjumeau-i ycimy postakocsis ycimy ycimy A ycimy lonjumeau-i ycimy postakocsis ycimy ykodvegy Auber yszemelynevy auber yszemelynevy Auber yszemelynevy auber yszemelynevy yszemelynevy Auber yszemelynevy ykodvegy (Fra Diavolo, ycimy fra diavolo ycimy Fra Diavolo ycimy fra ycimy diavolo ycimy ycimy Fra ycimy Diavolo ycimy ykodvegy A fekete domino, ycimy a fekete domino ycimy A fekete domino ycimy a ycimy fekete ycimy domino ycimy ycimy A ycimy fekete ycimy domino ycimy ykodvegy stb.; ellenben A portici-i néma nő, ycimy a portici-i néma nő ycimy A portici-i néma nő ycimy a ycimy portici-i ycimy néma ycimy nő ycimy ycimy A ycimy portici-i ycimy néma ycimy nő ycimy ykodvegy Gusztáv vagy az álarcosbál: ycimy gusztáv vagy az álarcosbál ycimy Gusztáv vagy az álarcosbál ycimy gusztáv ycimy vagy ycimy az ycimy álarcosbál ycimy ycimy Gusztáv ycimy vagy ycimy az ycimy álarcosbál ycimy ykodvegy hősiek, A korona gyémántja: ycimy a korona gyémántja ycimy A korona gyémántja ycimy a ycimy korona ycimy gyémántja ycimy ycimy A ycimy korona ycimy gyémántja ycimy ykodvegy romantikus), Boieldieu yszemelynevy boieldieu yszemelynevy Boieldieu yszemelynevy boieldieu yszemelynevy yszemelynevy Boieldieu yszemelynevy ykodvegy (A fehér nő), ycimy a fehér nő ycimy A fehér nő ycimy a ycimy fehér ycimy nő ycimy ycimy A ycimy fehér ycimy nő ycimy ykodvegy Lortzing yszemelynevy lortzing yszemelynevy Lortzing yszemelynevy lortzing yszemelynevy yszemelynevy Lortzing yszemelynevy ykodvegy (Cár és ács, ycimy cár és ács ycimy Cár és ács ycimy cár ycimy és ycimy ács ycimy ycimy Cár ycimy és ycimy ács ycimy ykodvegy A fegyverkovács, ycimy a fegyverkovács ycimy A fegyverkovács ycimy a ycimy fegyverkovács ycimy ycimy A ycimy fegyverkovács ycimy ykodvegy A vadorzó), ycimy a vadorzó ycimy A vadorzó ycimy a ycimy vadorzó ycimy ycimy A ycimy vadorzó ycimy ykodvegy Nicolai yszemelynevy nicolai yszemelynevy Nicolai yszemelynevy nicolai yszemelynevy yszemelynevy Nicolai yszemelynevy ykodvegy (A windsori víg nők); ycimy a windsori víg nők ycimy A windsori víg nők ycimy a ycimy windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ycimy A ycimy windsori ycimy víg ycimy nők ycimy ykodvegy lírai operákat költöttek: Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy Gounod yszemelynevy gounod yszemelynevy yszemelynevy Gounod yszemelynevy ykodvegy (Faust, ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Romeo és Julia, ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy Philemon és Baucis), ycimy philemon és baucis ycimy Philemon és Baucis ycimy philemon ycimy és ycimy baucis ycimy ycimy Philemon ycimy és ycimy Baucis ycimy ykodvegy Thomas yszemelynevy thomas yszemelynevy Thomas yszemelynevy thomas yszemelynevy yszemelynevy Thomas yszemelynevy ykodvegy (Mignon, ycimy mignon ycimy Mignon ycimy mignon ycimy ycimy Mignon ycimy ykodvegy Hamlet), ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy Massé yszemelynevy masse yszemelynevy Massé yszemelynevy masse yszemelynevy yszemelynevy Massé yszemelynevy ykodvegy (Pál és Virginia), ycimy pál és virginia ycimy Pál és Virginia ycimy pál ycimy és ycimy virginia ycimy ycimy Pál ycimy és ycimy Virginia ycimy ykodvegy Bizet yszemelynevy bizet yszemelynevy Bizet yszemelynevy bizet yszemelynevy yszemelynevy Bizet yszemelynevy ykodvegy (A gyöngyhalászok, ycimy a gyöngyhalászok ycimy A gyöngyhalászok ycimy a ycimy gyöngyhalászok ycimy ycimy A ycimy gyöngyhalászok ycimy ykodvegy Dzsámilé; ycimy dzsámile ycimy Dzsámilé ycimy dzsámile ycimy ycimy Dzsámilé ycimy ykodvegy de hova sorozhatnánk Carment ycimy carmen ycimy Carmen ycimy carmen ycimy ycimy Carmen ycimy ykodvegy ?!) És ez utóbbiakkal egyidőben komponál (saját szövegeire) a hősi, a romantikus, a misztikus Wagner Richárd, yszemelynevy wagner richárd yszemelynevy Wagner Richárd yszemelynevy wagner yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy aki nagyszerű könyveiben és zenei alkotásaiban nemcsak érvényre emeli Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy Gluck yszemelynevy gluck yszemelynevy yszemelynevy Gluck yszemelynevy ykodvegy elvét — hogy a zene jellemző, a szöveg mindig érthetően tolmácsolt legyen —, hanem mint született rendező és nagykoncepciójú költő, az »együttes művészetet« (Gesammtkunstwerk) hirdeti és valósítja meg: »opera« elnevezés helyett a »zenésdráma« szót alkotja, mert a szövegül szolgáló dráma, cselekmény indítja meg a közönséget; a hallani és látni való járulékok: a zene, a mimika és gesztus, a jelmez, valamint a színpadi kép architektúrájának és színeinek más-más művészete egyenrangúan mélyíti a dráma hatását. S ahogyan a drámát nem versszakokban írják: ő a zenét is egyfolytában tovaömlő (a cselekményt, keretbe foglalható áriákkal, meg nem akasztó) áradatban komponálja, sőt a már Webernél yszemelynevy weber yszemelynevy Weber yszemelynevy weber yszemelynevy yszemelynevy Weber yszemelynevy ykodvegy található »emlékeztető motívum« (ismétlődő dallamcsíra) használatát kimélyíti a Nürnbergi mesterdalnokok, ycimy nürnbergi mesterdalnokok ycimy Nürnbergi mesterdalnokok ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy Nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy a Nibelung - trilogia, ycimy nibelung - trilogia ycimy Nibelung - trilogia ycimy nibelung ycimy - ycimy trilogia ycimy ycimy Nibelung ycimy - ycimy trilogia ycimy ykodvegy Tristan és Parsifal ycimy tristan és parsifal ycimy Tristan és Parsifal ycimy tristan ycimy és ycimy parsifal ycimy ycimy Tristan ycimy és ycimy Parsifal ycimy ykodvegy zenéjében: az ilyen vezető motívumok jellemzésül minduntalan visszatérnek, mikor u. a. érzelem vagy gondolat dolgozik a színpadon szereplő személy lelkében. Ezt a wagneri yszemelynevy wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy wagner yszemelynevy ykodvegy stílust sokan utánozták, de kevés sikerrel. — A Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy akkord-fantáziáján túlmenő Strauss Richard yszemelynevy strauss richard yszemelynevy Strauss Richard yszemelynevy strauss yszemelynevy richard yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy Richard yszemelynevy ykodvegy (Salome ycimy salome ycimy Salome ycimy salome ycimy ycimy Salome ycimy ykodvegy 1906, xevtizedx 1905 Elektra, ycimy elektra ycimy Elektra ycimy elektra ycimy ycimy Elektra ycimy ykodvegy A rózsalovag, ycimy a rózsalovag ycimy A rózsalovag ycimy a ycimy rózsalovag ycimy ycimy A ycimy rózsalovag ycimy ykodvegy Ariadné Naxosban) ycimy ariadné naxosban ycimy Ariadné Naxosban ycimy ariadné ycimy naxosban ycimy ycimy Ariadné ycimy Naxosban ycimy ykodvegy szintén nem osztályozható; bámulatos polifoniája iskolát csinált. — A »verista« vagyis az élet brutalitását őszintén feltáró irány: nem eléggé jellemző elnevezés Mascagni yszemelynevy mascagni yszemelynevy Mascagni yszemelynevy mascagni yszemelynevy yszemelynevy Mascagni yszemelynevy ykodvegy és Leoncavallo yszemelynevy leoncavallo yszemelynevy Leoncavallo yszemelynevy leoncavallo yszemelynevy yszemelynevy Leoncavallo yszemelynevy ykodvegy érzelemmel teljes zenéjére. Puccini yszemelynevy puccini yszemelynevy Puccini yszemelynevy puccini yszemelynevy yszemelynevy Puccini yszemelynevy ykodvegy is mindegyik művében más. És tömérdek kedves, vagy épen nagy nevet föl sem említettünk: a mézédes Bellini yszemelynevy bellini yszemelynevy Bellini yszemelynevy bellini yszemelynevy yszemelynevy Bellini yszemelynevy ykodvegy (Norma!), ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy a tüzes Verdi, yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy az elbájoló Delibes yszemelynevy delibes yszemelynevy Delibes yszemelynevy delibes yszemelynevy yszemelynevy Delibes yszemelynevy ykodvegy stb. stb. neveit... A magyar opera a világ óriási zeneirodalmának nagyon fiatal tagja. A nagy világon, határainkon kívül, még alig van számára hely. De érték és népszerűség még itthon sem állanak egymással egyenes arányban. — Tulajdonképen csak daljátékok azok a sok prózával átszőtt, kisszerű zenéjű művek, amelyeket első magyar operáknak szoktak eddig mondani: »Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi« ycimy pikkó hertzeg és jutka perzsi ycimy Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi ycimy pikkó ycimy hertzeg ycimy és ycimy jutka ycimy perzsi ycimy ycimy Pikkó ycimy hertzeg ycimy és ycimy Jutka ycimy Perzsi yc (Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1793) xevtizedx 1795 szövegét xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 németből ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy dolgozta át Szalkay Antal, yszemelynevy szalkay antal yszemelynevy Szalkay Antal yszemelynevy szalkay yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Szalkay yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy zenéjét Chudy József yszemelynevy chudy józsef yszemelynevy Chudy József yszemelynevy chudy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Chudy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy karnagy írta; »Béla futása« ycimy béla futása ycimy Béla futása ycimy béla ycimy futása ycimy ycimy Béla ycimy futása ycimy ykodvegy (Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1822) xevtizedx 1825 Kotzebue-fordításnak xtalanevtizedx 1835 yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy Kótsi Patkó János-féle yszemelynevy kótsi patkó jános yszemelynevy Kótsi Patkó János yszemelynevy kótsi yszemelynevy patkó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kótsi yszemelynevy Patkó yszemelynevy János yszemelynev átdolgozása, zenéjét Ruzitska József yszemelynevy ruzitska józsef yszemelynevy Ruzitska József yszemelynevy ruzitska yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ruzitska yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt katonakarmester írta, egyidejűleg »Kemény Simon« ycimy kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény ycimy simon ycimy ycimy Kemény ycimy Simon ycimy ykodvegy c. művével. 1837-ben xevtizedx 1835 végre állandó hajlék épült az ország szívében a magyar színművészet számára ; a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy az operát is sietett felölelni, eleinte persze az olaszt. ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy Már 1839 ápr. xtalanevtizedx 1845 29-én szolgál hazai, új terméssel: Bartay András yszemelynevy bartay andrás yszemelynevy Bartay András yszemelynevy bartay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy (író is, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója volt), »Csel« ycimy csel ycimy Csel ycimy csel ycimy ycimy Csel ycimy ykodvegy c. operája azonban nem magyar zene. Az első magyar nemzeti zenéjű operát Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy teremtő lángelméjének köszönhetjük: egy németből ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy átformált szövegre, »Bátori Mária« ycimy bátori mária ycimy Bátori Mária ycimy bátori ycimy mária ycimy ycimy Bátori ycimy Mária ycimy ykodvegy címűre, komponálta; 1840 xevtizedx 1845 aug. 4-én mutatta be. Ma csak szép megnyitó zenéjét ismerjük. A második, magyar zenéjű, opera szintén Erkel yszemelynevy erkel yszemelynevy Erkel yszemelynevy erkel yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy ykodvegy dicsősége: »Hunyadi László« ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy (1844 jan. 27.). Vele sokáig osztozott a népszerűségben Kaiser-Császár György yszemelynevy kaiser-császár györgy yszemelynevy Kaiser-Császár György yszemelynevy kaiser-császár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Kaiser-Császár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »A Kunok« ycimy a kunok ycimy A Kunok ycimy a ycimy kunok ycimy ycimy A ycimy Kunok ycimy ykodvegy c., de vértelen, vizenyős műve (1848 óta); xtalanevtizedx 1855 Doppler Ferenccel yszemelynevy doppler ferenc yszemelynevy Doppler Ferenc yszemelynevy doppler yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Doppler yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Károllyal megosztott 3 felvonásos »Erzsébet« ycimy erzsébet ycimy Erzsébet ycimy erzsébet ycimy ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy (királynénk első látogatására, 1857), xevtizedx 1855 »Bánk xtalanevtizedx 1865 bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy (1861; xevtizedx 1865 ugyanakkor a nagytehetségű Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi mihály yszemelynevy Mosonyi Mihály yszemelynevy mosonyi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy »Szép Ilon«-ja ycimy szép ilon ycimy Szép Ilon ycimy szép ycimy ilon ycimy ycimy Szép ycimy Ilon ycimy ykodvegy nem tudott műsoron maradni): »Dózsa György« ycimy dózsa györgy ycimy Dózsa György ycimy dózsa ycimy györgy ycimy ycimy Dózsa ycimy György ycimy ykodvegy (1867), »Brankovics xtalanevtizedx 1875 György« ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy (1874), xevtizedx 1875 »Névtelen xtalanevtizedx 1885 hősök ycimy névtelen hősök ycimy Névtelen hősök ycimy névtelen ycimy hősök ycimy ycimy Névtelen ycimy hősök ycimy ykodvegy (1880) xevtizedx 1885 megannyi magyar ízű, értékes alkotás és a nagy zeneköltő művészi öntudatosságának fejlődését tanúsítja. Magyar szerzők nem magyar zenéjű művei: Goldmark Károlytól yszemelynevy goldmark károly yszemelynevy Goldmark Károly yszemelynevy goldmark yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Goldmark yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy a »Sába királynője« ycimy sába királynője ycimy Sába királynője ycimy sába ycimy királynője ycimy ycimy Sába ycimy királynője ycimy ykodvegy (1876, xevtizedx 1875 európai xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy nagy siker), a fiatal Schauer-Sárosi Ferenc yszemelynevy schauer-sárosi ferenc yszemelynevy Schauer-Sárosi Ferenc yszemelynevy schauer-sárosi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Schauer-Sárosi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Atalá«-ja ycimy atala ycimy Atalá ycimy atala ycimy ycimy Atalá ycimy ykodvegy nagyon tetszett, s a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy utolsó újdonsága, a vértelen, csak tárgyában magyar »Mátyás király«, ycimy mátyás király ycimy Mátyás király ycimy mátyás ycimy király ycimy ycimy Mátyás ycimy király ycimy ykodvegy a Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy élt, homályos emlékű Bertha Sándortól. yszemelynevy bertha sándor yszemelynevy Bertha Sándor yszemelynevy bertha yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bertha yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1884 xevtizedx 1885 szept. xtalanevtizedx 1895 27-én nyílt meg — nem, mint tervezték: Erkelnek yszemelynevy erkel yszemelynevy Erkel yszemelynevy erkel yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy ykodvegy »lstván király« ycimy lstván király ycimy lstván király ycimy lstván ycimy király ycimy ycimy lstván ycimy király ycimy ykodvegy c. utolsó művével (ez még nem volt egészen kész), de »Hunyadi László« ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy és »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy s »Lohengrin« ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy egy-egy felvonásával. Öt hónap múlva megkaptuk a nagyszabású »István király«-t. ycimy istván király ycimy István király ycimy istván ycimy király ycimy ycimy István ycimy király ycimy ykodvegy A Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy stíljában írt, sok szépséggel ékes »Hagbarth és Signe«, ycimy hagbarth és signe ycimy Hagbarth és Signe ycimy hagbarth ycimy és ycimy signe ycimy ycimy Hagbarth ycimy és ycimy Signe ycimy ykodvegy Mihalovich Ödön yszemelynevy mihalovich ödön yszemelynevy Mihalovich Ödön yszemelynevy mihalovich yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Mihalovich yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy zenésdrámája, nem talált érett közönségre: ennek a »Csárdások« ycimy csárdások ycimy Csárdások ycimy csárdások ycimy ycimy Csárdások ycimy ykodvegy sokkal jobban tetszettek: Sztojanovits Jenő yszemelynevy sztojanovits jenő yszemelynevy Sztojanovits Jenő yszemelynevy sztojanovits yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Sztojanovits yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy balletje 100-nál több előadást ért meg. Hasonlíthatatlanul magasabb színvonalú a a fiatalon kiszenvedett Szabados Károly yszemelynevy szabados károly yszemelynevy Szabados Károly yszemelynevy szabados yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy »Vióra« ycimy vióra ycimy Vióra ycimy vióra ycimy ycimy Vióra ycimy ykodvegy c. balletje (1891), xevtizedx 1895 de kevés benne a magyar elem. Nemzeti zenét írtak: Hubay Jenő yszemelynevy hubay jenő yszemelynevy Hubay Jenő yszemelynevy hubay yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy (A falu rossza, ycimy a falu rossza ycimy A falu rossza ycimy a ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy A ycimy falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Lavotta szerelme), ycimy lavotta szerelme ycimy Lavotta szerelme ycimy lavotta ycimy szerelme ycimy ycimy Lavotta ycimy szerelme ycimy ykodvegy Farkas Ödön yszemelynevy farkas ödön yszemelynevy Farkas Ödön yszemelynevy farkas yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy (Balassa Bálint, ycimy balassa bálint ycimy Balassa Bálint ycimy balassa ycimy bálint ycimy ycimy Balassa ycimy Bálint ycimy ykodvegy Tetemre hívás), ycimy tetemre hívás ycimy Tetemre hívás ycimy tetemre ycimy hívás ycimy ycimy Tetemre ycimy hívás ycimy ykodvegy Mihalovich Ödön yszemelynevy mihalovich ödön yszemelynevy Mihalovich Ödön yszemelynevy mihalovich yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Mihalovich yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy (Toldi, ycimy toldi ycimy Toldi ycimy toldi ycimy ycimy Toldi ycimy ykodvegy 1893; utóbb xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 átdolgozva Toldi szerelme). ycimy toldi szerelme ycimy Toldi szerelme ycimy toldi ycimy szerelme ycimy ycimy Toldi ycimy szerelme ycimy ykodvegy Szabados Béla yszemelynevy szabados béla yszemelynevy Szabados Béla yszemelynevy szabados yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy (A bolond, ycimy a bolond ycimy A bolond ycimy a ycimy bolond ycimy ycimy A ycimy bolond ycimy ykodvegy Fanni; ycimy fanni ycimy Fanni ycimy fanni ycimy ycimy Fanni ycimy ykodvegy Szendy Árpáddal: yszemelynevy szendy árpád yszemelynevy Szendy Árpád yszemelynevy szendy yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Szendy yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Mária), ycimy mária ycimy Mária ycimy mária ycimy ycimy Mária ycimy ykodvegy Zichy Géza gr. yszemelynevy zichy géza gr. yszemelynevy Zichy Géza gr. yszemelynevy zichy yszemelynevy géza yszemelynevy gr. yszemelynevy yszemelynevy Zichy yszemelynevy Géza yszemelynevy gr. yszemelynevy ykodvegy (Rákóczi - trilógia), ycimy rákóczi - trilógia ycimy Rákóczi - trilógia ycimy rákóczi ycimy - ycimy trilógia ycimy ycimy Rákóczi ycimy - ycimy trilógia ycimy ykodvegy Major J. Gyula yszemelynevy major j. gyula yszemelynevy Major J. Gyula yszemelynevy major yszemelynevy j. yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Major yszemelynevy J. yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy (Erzsike), ycimy erzsike ycimy Erzsike ycimy erzsike ycimy ycimy Erzsike ycimy ykodvegy Poldini Ede yszemelynevy poldini ede yszemelynevy Poldini Ede yszemelynevy poldini yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Poldini yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy (Farsangi lakodalom, ycimy farsangi lakodalom ycimy Farsangi lakodalom ycimy farsangi ycimy lakodalom ycimy ycimy Farsangi ycimy lakodalom ycimy ykodvegy 1924). xevtizedx 1925 Rékai Nándor yszemelynevy rékai nándor yszemelynevy Rékai Nándor yszemelynevy rékai yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Rékai yszemelynevy Nándor yszemelynevy ykodvegy (A nagyidai cigányok ycimy a nagyidai cigányok ycimy A nagyidai cigányok ycimy a ycimy nagyidai ycimy cigányok ycimy ycimy A ycimy nagyidai ycimy cigányok ycimy ykodvegy 1906, xevtizedx 1905 György xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 barát), ycimy györgy barát ycimy György barát ycimy györgy ycimy barát ycimy ycimy György ycimy barát ycimy ykodvegy Dohnányi Ernő yszemelynevy dohnányi ernő yszemelynevy Dohnányi Ernő yszemelynevy dohnányi yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Dohnányi yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy (A vajda tornya, ycimy a vajda tornya ycimy A vajda tornya ycimy a ycimy vajda ycimy tornya ycimy ycimy A ycimy vajda ycimy tornya ycimy ykodvegy 1922), xevtizedx 1925 Buttykay Ákos yszemelynevy buttykay ákos yszemelynevy Buttykay Ákos yszemelynevy buttykay yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Buttykay yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy (Hamupipőke), ycimy hamupipőke ycimy Hamupipőke ycimy hamupipőke ycimy ycimy Hamupipőke ycimy ykodvegy Szeghő János yszemelynevy szeghő jános yszemelynevy Szeghő János yszemelynevy szeghő yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Szeghő yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (Báthory Erzsébet), ycimy báthory erzsébet ycimy Báthory Erzsébet ycimy báthory ycimy erzsébet ycimy ycimy Báthory ycimy Erzsébet ycimy ykodvegy Gajáry István yszemelynevy gajáry istván yszemelynevy Gajáry István yszemelynevy gajáry yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Gajáry yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy (Árgyirus királyfi, ycimy árgyirus királyfi ycimy Árgyirus királyfi ycimy árgyirus ycimy királyfi ycimy ycimy Árgyirus ycimy királyfi ycimy ykodvegy ballet), Krausz Mihály yszemelynevy krausz mihály yszemelynevy Krausz Mihály yszemelynevy krausz yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Krausz yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy (Marika), ycimy marika ycimy Marika ycimy marika ycimy ycimy Marika ycimy ykodvegy Vincze Zsigmond yszemelynevy vincze zsigmond yszemelynevy Vincze Zsigmond yszemelynevy vincze yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Vincze yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy (Az erősebb), ycimy az erősebb ycimy Az erősebb ycimy az ycimy erősebb ycimy ycimy Az ycimy erősebb ycimy ykodvegy Kodály Zoltán yszemelynevy kodály zoltán yszemelynevy Kodály Zoltán yszemelynevy kodály yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Kodály yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy (Háry János, ycimy háry jános ycimy Háry János ycimy háry ycimy jános ycimy ycimy Háry ycimy János ycimy ykodvegy 1926). A xtalanevtizedx 1935 külföldön azonban sem ezek közül, sem a kozmopolita zenéjű operák közül egy sem vert gyökeret, pedig emezekben is, azokban is sok ihlet és sok tudás nyilvánul. A magyar opera ugyan műfajának igen késői kivirágzása, de kezdettől fogva mindmáig európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy színvonalon áll. Az előadások is. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_III.0474.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Opera - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0474.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0474.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/29/29978.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Opera

Szócikk: Opera olasz szó, munkát, művet jelent. Az első operákat még »opera in musica«-nak nevezték, de a zenészek utóbb — mert csak a maguk munkakörére gondoltak — fölöslegesnek tartották az első szó utániakat. Az »opera« nevet olyan színdarabnak adták, amelyben a szereplők beszéd helyett énekelnek: hatalmas érzésviláguk a beszédet alantasnak, méltatlannak találja; szenvedélyük fantasztikusabb, szebb kifejezésmódon tör elő túlfűtött lelkükből. Idők folyamán kialakult két elnevezés: »opera seria« a komoly, sőt tragikus tárgyú, »o. buffa« pedig a víg darabé. Ének, még pedig hangszerek (lant xegyenlosegjelx kithara, meg fuvolák) kísérete már az ó-görög tragédiákban is volt: egyes szereplők, néha kettesben, szenvedélyesebb mondanivalóikat szavalás helyett ének formájába öntötték, a kórus pedig — a kar: a közhangulat, közvélemény tolmácsa — csakis énekelt. A. vers- illetőleg darabköltők egyszersmind zeneköltők is voltak. A 15. században megindult eszmei, világnézeti újjászületés (olasz nevén: rinascimento [mondd: rínássi... ], franciául: renaissance [mondd: rönesszansz]) nemcsak a vallásdiktálta erkölcsi szigor (önsanyargatás, stb.) elleni feltámadást, hanem az ó-görög - latin derűs világnézet és műveltség terjesztését is jelentette; így jutott egy előkelő olasz baráti körnek eszébe az antik görög tragédiák utánzása: Bardi Giovanni gróf (elméleti művet írt a hajdankor zenéjéről), Corsi Jacopo, Galilei Vincenzo (zenei író; a nagy csillagásznak atyja), Caccini (»Giulio Romano« néven énekművész), mindannyian zeneszerzők is, megérlelték Peri Jacopo-ban azt az elhatározást, hogy Rinuccini Ottovionak »Dafne« c. görög tárgyú tragédiáját megzenésítse; így született meg az első opera 1594-ben; Corsi firenzei palotájában adták elő. (Pásztori játékok, azaz ó-görög tárgyú színpadi idillek, azelőtt is voltak már énekszámokkal tarkítva.) Az addigi zeneművészeti elvnek, a szövevényes sok­szólamúságnak (a mesterkéltségig vitt poli­foniának) az opera hadat üzent: végigvonult benne az ó-görög egyszólamúság (monódia), azonban harmonikus, bár szegényes, hangszerkísérettel; nem áriák (tehát egyáltalán nem »olasz zene«), hanem az egész: a szavalásnak szélesebb körű, terjedelmesebb skálája volt: »stilo recitativo«. Újszerűsége miatt nagyon tetszett; Rinuccininak (Orfeuszról és feleségéről szóló) »Euridice« c. szomorújátékából is operát írt Peri 1600-ban, s ugyanazt megkomponálta mindjárt Caccini is. Hírük messze eljutott, csakhamar új operák zendültek fel Itália sok kis fejedelmi udvarában és nemesi palotáiban. Az első operaház Velencében nyílt meg 1637-ben. Itt Monteverde Claudio, valóban nagy zeneköltő, dallamosabbá, zeneiebbé fejlesztette az opera műfaját; számos operája közt legkülönb: »L' incoronazione di Poppea« (1642). Nagy karénekeket is szőtt operáiba; az ilyent utóbb (1700 felé) Scarlatti Alessandro inkább mellőzte, zárt, kerek magán-énekszámokat írt 115 (!) operájában s a szépen éneklésre (»bel canto«-ra) helyezte a súlyt, ami az olasz opera főkövetelménye mind máig. A behízelgő olasz dallamok bő termése aztán elhatott északra és nyugatra. Német zeneszerző buzdult fel először az olasz példán: Schütz Heinrich Drezdában ugyancsak a »Dafne« szövegére írt új zenét (1627), de sokáig nem talált követőkre. Az első németországi operaház Hamburgban épült 1678-ban; ez megtermette gyümölcsét; a száz évvel utóbb elhunyt Hasse Jobann Adolf egymaga 80 operát írt. Franciaország királyai hamar felkapták az új fényűzési cikket: Mazarin, az olasz származású mindenható bíbornok, 1645-ben olasz operatársulatot hívott Párizsba; a darabokat (mint már előbb a pásztori játékokat), mesés fénnyel állította ki. Az első francia operaszerző, Cambert Robert »La muette ingrate«-ját 1647-ben mutatta be főúri körének; 1669-ben pátenst (kizárólagos szabadalmat) kapott operaelőadások tartására; színháza, »Académie royale de musique« nevét a mai párizsi nagy-opera, is megtartotta, persze a »royale (királyi)« időszerűtlen szó helyére a »nationale (nemzeti)« került. Az olasz születésű, de teljesen elfranciásodott Lully Jean-Baptiste 1673 óta egészen francia ízű »zenés tragédiákat« írt: ritmusuk oly eleven és változatos, zenéjük annyira jellemzi a cselekményt, hogy mintegy száz évig műsoron maradtak s befolyásolták az olasz Cavalli Francescot s a következő nemzedéket, valamint az angolok legnagyobb zeneköltőit: Purcell Henryt (»Dido and Aeneas«, 1688.) és a német születésű Händel Georg Friedrichet (1685—1759) csak úgy, mint a francia Rameau Jean Philippe-et, a hangok rokonságának első megállapítóját (az összhangtan megalapítóját) — akinek hatása alatt a termékeny Gluck Christoph Willibald, a bécsi udv. opera karnagya ön­tudatra ébredve, a cikornyás (koloratúrás) ének helyett természetes szépséget és jellemző hangmeneteket vallott a művészet főtörvényének, s a hasonló gondolkozású Calzabigi Raniero olasz költővel egymásután alkotta meg azokat a reformáló nagy műveit, amelyek új irányt adtak az opera műfajnak s ma is műsoron vannak: Orfeo ed Euridice (nálunk: Orpheus) 1672 óta, Alceste (1767), Paridé ed Elena, majd a (tanítványa Mária Antoinette mellett) francia szövegre írt Iphigénie en Aulide (1772), Annidé, Iphigénie en Tauride (1779). Mozart Wolfgang Amadeus, a csodagyermekből lett isteni művész, szintén fél Európán utazott keresztül és tette műveit ismertekké. Az olasz hatást az ő remekei sem tagadhatják meg, de lassanként németebb ízűekké lesznek; a kisebbeket nem számítva, az »Entführung aus dem Serail (Szöktetés a szerályból)« nyitja meg a sort 1782-ben, »Le nozze di Figaro (F. lakodalma)«, »Don Giovanni (Don Juan)«, »Cosi fan tutte (Ilyenek a nők; szószerint fordítva: így csinálják mindnyájan)«, »Die Zauberflőte (A varázsfuvola)« — ez aránylag a legnémetesebb műve — mind kozmopolita zene, egyaránt szól minden nemzet lelkéhez, olyan bájjal és lebilincselő erővel, mely halhatatlanságát biztosítja. Beethoven egyetlen operája: »Fidelio« (1805) lélekbe markoló hatalmával korszakalkotó, nélküle Wagner el sem képzelhető; más nemzetek azonban nem siettek nyomdokaiba lépni. A 19. század operája olyan sokszínű, túlbő a termése és szülői annyira egyéniek, hogy nemzetek szerint nem lehet őket egy kalap alá venni. A zenetörténetírók megkíséreltek ilyen osztályozást: a mondavilágot felölelő romantikus opera nagyjai: Spohr (magyar színpadon ismeretlen), Weber (A bűvös vadász 1821, Oberon), Marschner (Templomos és zsidónő); heroikus opera szerzői: Spontini (Vesta szüze), Halévy (A királyné csatárai, A zsidó nő, Meyerbeer (Ördög Róbert, A hugenották, A próféta, Észak csillaga, Az afrikai nő; de pl. Dinorah idilli és romantikus!); komikus operát írtak: Adam (A lonjumeau-i postakocsis), Auber (Fra Diavolo, A fekete domino, stb.; ellenben A portici-i néma nő, Gusztáv vagy az álarcosbál: hősiek, A korona gyémántja: romantikus), Boieldieu (A fehér nő), Lortzing (Cár és ács, A fegyverkovács, A vadorzó), Nicolai (A windsori víg nők); lírai operákat költöttek: Gounod (Faust, Romeo és Julia, Philemon és Baucis), Thomas (Mignon, Hamlet), Massé (Pál és Virginia), Bizet (A gyöngyhalászok, Dzsámilé; de hova sorozhatnánk Carment ?!) És ez utóbbiakkal egyidőben komponál (saját szövegeire) a hősi, a romantikus, a misztikus Wagner Richárd, aki nagyszerű könyveiben és zenei alkotásaiban nemcsak érvényre emeli Gluck elvét — hogy a zene jellemző, a szöveg mindig érthetően tolmácsolt legyen —, hanem mint született rendező és nagykoncepciójú költő, az »együttes művészetet« (Gesammtkunstwerk) hirdeti és valósítja meg: »opera« elnevezés helyett a »zenésdráma« szót alkotja, mert a szövegül szolgáló dráma, cselekmény indítja meg a közönséget; a hallani és látni való járulékok: a zene, a mimika és gesztus, a jelmez, valamint a színpadi kép architektúrájának és színeinek más-más művészete egyenrangúan mélyíti a dráma hatását. S ahogyan a drámát nem versszakokban írják: ő a zenét is egyfolytában tovaömlő (a cselekményt, keretbe foglalható áriákkal, meg nem akasztó) áradatban komponálja, sőt a már Webernél található »emlékeztető motívum« (ismétlődő dallamcsíra) használatát kimélyíti a Nürnbergi mesterdalnokok, a Nibelung - trilogia, Tristan és Parsifal zenéjében: az ilyen vezető motívumok jellemzésül minduntalan visszatérnek, mikor u. a. érzelem vagy gondolat dolgozik a színpadon szereplő személy lelkében. Ezt a wagneri stílust sokan utánozták, de kevés sikerrel. — A Wagner akkord-fantáziáján túlmenő Strauss Richard (Salome 1906, Elektra, A rózsalovag, Ariadné Naxosban) szintén nem osztályozható; bámulatos polifoniája iskolát csinált. — A »verista« vagyis az élet brutalitását őszintén feltáró irány: nem eléggé jellemző elnevezés Mascagni és Leoncavallo érzelemmel teljes zenéjére. Puccini is mindegyik művében más. És tömérdek kedves, vagy épen nagy nevet föl sem említettünk: a mézédes Bellini (Norma!), a tüzes Verdi, az elbájoló Delibes stb. stb. neveit... A magyar opera a világ óriási zeneirodalmának nagyon fiatal tagja. A nagy világon, határainkon kívül, még alig van számára hely. De érték és népszerűség még itthon sem állanak egymással egyenes arányban. — Tulajdonképen csak daljátékok azok a sok prózával átszőtt, kisszerű zenéjű művek, amelyeket első magyar operáknak szoktak eddig mondani: »Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi« (Pest, 1793) szövegét németből dolgozta át Szalkay Antal, zenéjét Chudy József karnagy írta; »Béla futása« (Kolozsvár, 1822) Kotzebue-fordításnak Kótsi Patkó János-féle átdolgozása, zenéjét Ruzitska József volt katonakarmester írta, egyidejűleg »Kemény Simon« c. művével. 1837-ben végre állandó hajlék épült az ország szívében a magyar színművészet számára ; a Nemzeti Színház az operát is sietett felölelni, eleinte persze az olaszt. Már 1839 ápr. 29-én szolgál hazai, új terméssel: Bartay András (író is, a Nemzeti Színház igazgatója volt), »Csel« c. operája azonban nem magyar zene. Az első magyar nemzeti zenéjű operát Erkel Ferenc teremtő lángelméjének köszönhetjük: egy németből átformált szövegre, »Bátori Mária« címűre, komponálta; 1840 aug. 4-én mutatta be. Ma csak szép megnyitó zenéjét ismerjük. A második, magyar zenéjű, opera szintén Erkel dicsősége: »Hunyadi László« (1844 jan. 27.). Vele sokáig osztozott a népszerűségben Kaiser-Császár György »A Kunok« c., de vértelen, vizenyős műve (1848 óta); Doppler Ferenccel és Károllyal megosztott 3 felvonásos »Erzsébet« (királynénk első látogatására, 1857), »Bánk bán« (1861; ugyanakkor a nagytehetségű Mosonyi Mihály »Szép Ilon«-ja nem tudott műsoron maradni): »Dózsa György« (1867), »Brankovics György« (1874), »Névtelen hősök (1880) megannyi magyar ízű, értékes alkotás és a nagy zeneköltő művészi öntudatosságának fejlődését tanúsítja. Magyar szerzők nem magyar zenéjű művei: Goldmark Károlytól a »Sába királynője« (1876, európai nagy siker), a fiatal Schauer-Sárosi Ferenc »Atalá«-ja nagyon tetszett, s a Nemzeti Színház utolsó újdonsága, a vértelen, csak tárgyában magyar »Mátyás király«, a Párizsban élt, homályos emlékű Bertha Sándortól. A M. Kir. Operaház 1884 szept. 27-én nyílt meg — nem, mint tervezték: Erkelnek »lstván király« c. utolsó művével (ez még nem volt egészen kész), de »Hunyadi László« és »Bánk bán« s »Lohengrin« egy-egy felvonásával. Öt hónap múlva megkaptuk a nagyszabású »István király«-t. A Wagner stíljában írt, sok szépséggel ékes »Hagbarth és Signe«, Mihalovich Ödön zenésdrámája, nem talált érett közönségre: ennek a »Csárdások« sokkal jobban tetszettek: Sztojanovits Jenő balletje 100-nál több előadást ért meg. Hasonlíthatatlanul magasabb színvonalú a a fiatalon kiszenvedett Szabados Károly »Vióra« c. balletje (1891), de kevés benne a magyar elem. Nemzeti zenét írtak: Hubay Jenő (A falu rossza, Lavotta szerelme), Farkas Ödön (Balassa Bálint, Tetemre hívás), Mihalovich Ödön (Toldi, 1893; utóbb átdolgozva Toldi szerelme). Szabados Béla (A bolond, Fanni; Szendy Árpáddal: Mária), Zichy Géza gr. (Rákóczi - trilógia), Major J. Gyula (Erzsike), Poldini Ede (Farsangi lakodalom, 1924). Rékai Nándor (A nagyidai cigányok 1906, György barát), Dohnányi Ernő (A vajda tornya, 1922), Buttykay Ákos (Hamupipőke), Szeghő János (Báthory Erzsébet), Gajáry István (Árgyirus királyfi, ballet), Krausz Mihály (Marika), Vincze Zsigmond (Az erősebb), Kodály Zoltán (Háry János, 1926). A külföldön azonban sem ezek közül, sem a kozmopolita zenéjű operák közül egy sem vert gyökeret, pedig emezekben is, azokban is sok ihlet és sok tudás nyilvánul. A magyar opera ugyan műfajának igen késői kivirágzása, de kezdettől fogva mindmáig európai színvonalon áll. Az előadások is. (Kereszty István.) szin_III.0474.pdf III