Címszó: Orbók Attila - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1888

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0481.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0481.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30003.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Orbók Attila

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530004.htm

 

Szócikk: Orbók Attila (kökösi), (megye) jog-és államtudományi doktor, sz. 1888-ban, (születés éve) Pozsonyban. (megye) Régi, vallásalapító unitárius családból származik. Tanulmányait a kolozsvári (megye) unitárius kollégiumban végezte, majd a müncheni (ország) és párizsi (ország) egyetem diákja volt. 1910-től (időpont) Budapesten (Budapest) mint újságíró működött, egymásután több napilapnak volt bel- és külpolitikai munkatársa. A háború előtt két esztendeig Párizsban (ország) tartózkodott, mint a »Magyarország« (intézmény) munkatársa és akkori tudósításai nagy feltűnést keltettek. A háború alatt egy évig katonai szolgálatot teljesített, a kárpáti (ország) (információ)  fronton is volt, de később felmentették és az Országos Hadigondozó (intézmény) (információ)  sajtóreferense lett. A forradalom kitörésekor, mint az akkori külügyminiszter, Andrássy Gyula gróf (személy) (információ)  rendkívüli diplomáciai missziójának sajtóattasséja Svájcba (ország) utazott s ott volt a proletárdiktatúra bukásáig. Ezidő alatt negyvennégy cikket írt az entente-lapokba a magyar ügy mellett. Hazatérése után, 1920-ban (időpont) az első nemzetgyűlés tagja lett, mint a székelyhid - nagylétai (megye) kerület képviselője. Eleinte a kisgazdapárt tagja volt, majd pártonkívüli lett, miután pártjával összeütközésbe került, mert nem szavazott meg reakciós javaslatokat. Egyike volt a legelső harcosan liberális képviselőknek. 1923-ban (időpont) már teljesen visszavonult a politikától, miután a párizsi (ország) kölcsötárgyalásokon, mint budapesti (Budapest) és amerikai (ország) lapok tudósítója résztvett. Tulajdonképen csak ezután lépett írói pályára, bár egészen fiatal korától kezdve jelentek meg szórványosan novellái. Több modern regényt írt, amelyek főként a nagyvárosi milieu-t és a háború utáni erkölcsöket festik markáns színekkel. Ilyen regényei: »A meztelen asszony«, (cím) »A magas iskola«, (cím) »A párisi leány« (cím) és a »Nemere - leányok«. (cím) Színházi vonatkozású regénye »A színésznő«. (cím) Írt sok apró jelenetet, egyfelvonásost és háromfelvonásos vígjátékokat, köztük »A király 40-lóerős autója« (cím) c. darabot, amelynek világsikere volt, például Párizsban (ország) száznyolcvanszor játszották a »Théátre d'es Nouveautés«-ban. (intézmény) (információ)  E darabját Madridban (ország) is nagy sikerrel játszották. Külföldön is színrekerült a »Fiacskám« (cím) és »A sárkány és a szűz« (cím) c, színdarabja. Intenzív, nagy írói munkásságot fejt ki, azonkívül az írói érdekek harcosa és jelenleg a »Magyar írók Egyesületé«-nek (intézmény) (információ)  főtitkára. »Du-Chan- Fu« (cím) c. rejtélyes történetét (4 felv.) bemutatta a Fővárosi Művész Színház. (intézmény) (információ)  (Írta Brandon (személy) (információ)  és Pickey.) (személy) Első előadása: 1930. (időpont) jan. 11. »A népbiztos« (cím) c. 4 felvonásos drámáját bemutatták az Uj Színházban, (intézmény) (információ)  1930. (időpont) márc. 27-én. szin_III.0481.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Orbók Attila címszóvég 30003 Szócikk: Orbók Attila (kökösi), ytelepulesy kökös ytelepulesy kökös ymegyey háromszék megye ykodvegy jog-és államtudományi doktor, sz. 1888-ban, Pozsonyban. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Régi, vallásalapító unitárius családból származik. Tanulmányait a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy unitárius kollégiumban végezte, majd a müncheni ytelepulesy münchen ytelepulesy münchen yorszagy Németország ykodvegy és párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy egyetem diákja volt. 1910-től xevtizedx 1915 Budapesten xtalanevtizedx 1925 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint újságíró működött, egymásután több napilapnak volt bel- és külpolitikai munkatársa. A háború előtt két esztendeig Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tartózkodott, mint a »Magyarország« yintezmenyy magyarország yintezmenyy Magyaror yintezmenyy magyarország yintezmenyy yintezmenyy Magyaror yintezmenyy ykodvegy munkatársa és akkori tudósításai nagy feltűnést keltettek. A háború alatt egy évig katonai szolgálatot teljesített, a kárpáti ytelepulesy kárpát ytelepulesy kárpáti yorszagy Románia ykodvegy fronton is volt, de később felmentették és az Országos Hadigondozó yintezmenyy országos hadigondozó yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy hadigondozó yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy sajtóreferense lett. A forradalom kitörésekor, mint az akkori külügyminiszter, Andrássy Gyula gróf yszemelynevy andrássy gyula gróf yszemelynevy Andrássy Gyula gróf yszemelynevy andrássy yszemelynevy gyula yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Andrássy yszemelynevy Gyula yszemelynevy gróf ysz rendkívüli diplomáciai missziójának sajtóattasséja Svájcba ytelepulesy svájc ytelepulesy Svájc yorszagy Svájc ykodvegy utazott s ott volt a proletárdiktatúra bukásáig. Ezidő alatt negyvennégy cikket írt az entente-lapokba a magyar ügy mellett. Hazatérése után, 1920-ban xevtizedx 1925 az első nemzetgyűlés tagja lett, mint a székelyhid - nagylétai ytelepulesy székelyhid - nagyléta ytelepulesy székelyhid - nagyléta ymegyey bihar megye ykodvegy kerület képviselője. Eleinte a kisgazdapárt tagja volt, majd pártonkívüli lett, miután pártjával összeütközésbe került, mert nem szavazott meg reakciós javaslatokat. Egyike volt a legelső harcosan liberális képviselőknek. 1923-ban már xtalanevtizedx 1935 teljesen visszavonult a politikától, miután a párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy kölcsötárgyalásokon, mint budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és amerikai ytelepulesy amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy lapok tudósítója résztvett. Tulajdonképen csak ezután lépett írói pályára, bár egészen fiatal korától kezdve jelentek meg szórványosan novellái. Több modern regényt írt, amelyek főként a nagyvárosi milieu-t és a háború utáni erkölcsöket festik markáns színekkel. Ilyen regényei: »A meztelen asszony«, ycimy a meztelen asszony ycimy A meztelen asszony ycimy a ycimy meztelen ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy meztelen ycimy asszony ycimy ykodvegy »A magas iskola«, ycimy a magas iskola ycimy A magas iskola ycimy a ycimy magas ycimy iskola ycimy ycimy A ycimy magas ycimy iskola ycimy ykodvegy »A párisi leány« ycimy a párisi leány ycimy A párisi leány ycimy a ycimy párisi ycimy leány ycimy ycimy A ycimy párisi ycimy leány ycimy ykodvegy és a »Nemere - leányok«. ycimy nemere - leányok ycimy Nemere - leányok ycimy nemere ycimy - ycimy leányok ycimy ycimy Nemere ycimy - ycimy leányok ycimy ykodvegy Színházi vonatkozású regénye »A színésznő«. ycimy a színésznő ycimy A színésznő ycimy a ycimy színésznő ycimy ycimy A ycimy színésznő ycimy ykodvegy Írt sok apró jelenetet, egyfelvonásost és háromfelvonásos vígjátékokat, köztük »A király 40-lóerős autója« ycimy a király 40-lóerős autója ycimy A király 40-lóerős autója ycimy a ycimy király ycimy 40-lóerős ycimy autója ycimy ycimy A ycimy király ycimy 40-lóerős ycimy autója ycimy ykodvegy c. darabot, amelynek világsikere volt, például Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy száznyolcvanszor játszották a »Théátre d'es Nouveautés«-ban. yintezmenyy théátre d'es nouveautés yintezmenyy Théátre yintezmenyy théátre yintezmenyy d'es yintezmenyy nouveautés yintezmenyy yintezmenyy Théátre yintezmenyy ykodvegy E darabját Madridban ytelepulesy madrid ytelepulesy Madrid yorszagy Spanyolország ykodvegy is nagy sikerrel játszották. Külföldön is színrekerült a »Fiacskám« ycimy fiacskám ycimy Fiacskám ycimy fiacskám ycimy ycimy Fiacskám ycimy ykodvegy és »A sárkány és a szűz« ycimy a sárkány és a szűz ycimy A sárkány és a szűz ycimy a ycimy sárkány ycimy és ycimy a ycimy szűz ycimy ycimy A ycimy sárkány ycimy és ycimy a ycimy szűz ycimy ykodvegy c, színdarabja. Intenzív, nagy írói munkásságot fejt ki, azonkívül az írói érdekek harcosa és jelenleg a »Magyar írók Egyesületé«-nek yintezmenyy magyar írók egyesülete yintezmenyy Magyar í yintezmenyy magyar yintezmenyy írók yintezmenyy egyesülete yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy í yintezmenyy ykodvegy főtitkára. »Du-Chan- Fu« ycimy du-chan- fu ycimy Du-Chan- Fu ycimy du-chan- ycimy fu ycimy ycimy Du-Chan- ycimy Fu ycimy ykodvegy c. rejtélyes történetét (4 felv.) bemutatta a Fővárosi Művész Színház. yintezmenyy fővárosi művész színház yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy művész yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy (Írta Brandon yszemelynevy brandon yszemelynevy Brandon yszemelynevy brandon yszemelynevy yszemelynevy Brandon yszemelynevy ykodvegy és Pickey.) yszemelynevy pickey yszemelynevy Pickey yszemelynevy pickey yszemelynevy yszemelynevy Pickey yszemelynevy ykodvegy Első előadása: 1930. xevtizedx 1935 jan. 11. »A népbiztos« ycimy a népbiztos ycimy A népbiztos ycimy a ycimy népbiztos ycimy ycimy A ycimy népbiztos ycimy ykodvegy c. 4 felvonásos drámáját bemutatták az Uj Színházban, yintezmenyy uj színház yintezmenyy Uj Szính yintezmenyy uj yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Szính yintezmenyy ykodvegy 1930. márc. 27-én. szin_III.0481.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Orbók Attila - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1888

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0481.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0481.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30003.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Orbók Attila

Szócikk: Orbók Attila (kökösi), jog-és államtudományi doktor, sz. 1888-ban, Pozsonyban. Régi, vallásalapító unitárius családból származik. Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte, majd a müncheni és párizsi egyetem diákja volt. 1910-től Budapesten mint újságíró működött, egymásután több napilapnak volt bel- és külpolitikai munkatársa. A háború előtt két esztendeig Párizsban tartózkodott, mint a »Magyarország« munkatársa és akkori tudósításai nagy feltűnést keltettek. A háború alatt egy évig katonai szolgálatot teljesített, a kárpáti fronton is volt, de később felmentették és az Országos Hadigondozó sajtóreferense lett. A forradalom kitörésekor, mint az akkori külügyminiszter, Andrássy Gyula gróf rendkívüli diplomáciai missziójának sajtóattasséja Svájcba utazott s ott volt a proletárdiktatúra bukásáig. Ezidő alatt negyvennégy cikket írt az entente-lapokba a magyar ügy mellett. Hazatérése után, 1920-ban az első nemzetgyűlés tagja lett, mint a székelyhid - nagylétai kerület képviselője. Eleinte a kisgazdapárt tagja volt, majd pártonkívüli lett, miután pártjával összeütközésbe került, mert nem szavazott meg reakciós javaslatokat. Egyike volt a legelső harcosan liberális képviselőknek. 1923-ban már teljesen visszavonult a politikától, miután a párizsi kölcsötárgyalásokon, mint budapesti és amerikai lapok tudósítója résztvett. Tulajdonképen csak ezután lépett írói pályára, bár egészen fiatal korától kezdve jelentek meg szórványosan novellái. Több modern regényt írt, amelyek főként a nagyvárosi milieu-t és a háború utáni erkölcsöket festik markáns színekkel. Ilyen regényei: »A meztelen asszony«, »A magas iskola«, »A párisi leány« és a »Nemere - leányok«. Színházi vonatkozású regénye »A színésznő«. Írt sok apró jelenetet, egyfelvonásost és háromfelvonásos vígjátékokat, köztük »A király 40-lóerős autója« c. darabot, amelynek világsikere volt, például Párizsban száznyolcvanszor játszották a »Théátre d'es Nouveautés«-ban. E darabját Madridban is nagy sikerrel játszották. Külföldön is színrekerült a »Fiacskám« és »A sárkány és a szűz« c, színdarabja. Intenzív, nagy írói munkásságot fejt ki, azonkívül az írói érdekek harcosa és jelenleg a »Magyar írók Egyesületé«-nek főtitkára. »Du-Chan- Fu« c. rejtélyes történetét (4 felv.) bemutatta a Fővárosi Művész Színház. (Írta Brandon és Pickey.) Első előadása: 1930. jan. 11. »A népbiztos« c. 4 felvonásos drámáját bemutatták az Uj Színházban, 1930. márc. 27-én. szin_III.0481.pdf III