Címszó: Pajor Emilia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0504.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0504.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30136.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Pajor Emilia

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530136.htm

 

Szócikk: Pajor Emilia énekesnő, sz. 1850. (születés éve) febr. 21-én, Pesten, (Budapest) előkelő, régi nemesi családból. (Nemesi előneve: vindornyalaki (megye) és hertelendi). Már mint gyermek rajongott a színházért; azonban családja nem akarta engedni, hogy színésznő legyen, mire Deák Ferenc, (személy) (információ)  a haza bölcse, P. E. nagybátyja azt mondta: »A színészeket nem szabad lebecsülni. A magyar nyelv apostolai ők és csak büszke lehet a família, ha egyik tagja tehetségét ezen a pályán állítja a nemzet szolgálatába. Az emberek között nincs különbség«. És kézenfogta őt és beíratta a »színitanodá«-ba. 1869—1870- (időpont) ben a »színitanoda« első éves növendéke, ahol Stoll Péter (személy) énekmestertől tanult. Közben anyja megtiltotta, hogy tovább tanuljon. Ennek ellenére azonban mégis megmaradt a színészetnél. 1871-ben (időpont) Szegedi Mihályhoz (személy) (információ)  szerződött Nyitrára, (megye) ahol a »Csikós« (cím) (információ)  Rózsijában (szerep) volt első fellépte. Ezután Krecsányi Ignác (személy) (információ)  szerződtette Kecskemétre; (megye) itt mint operett- és népszínműénekesnő a legelismertebb művésznők közé emelkedett. Sokáig volt dédelgetett kedvence a kolozsvári Nemzeti Színháznak. (intézmény) (információ)  Működött még: Miskolc, (megye) Kassa, (megye) Sopron, (megye) Pozsony, (megye) Temesvár, (megye) Győr, (megye) Arad, (megye) (információ)  Debrecen, (megye) Kolozsvár, (megye) Szeged, (megye) Nagyvárad (megye) stb. városában, továbbá a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  (12 évig, többek közt itt kreálta »Az eleven ördög« (cím) címszerepét), majd Feld Zsigmondnál (személy) (információ)  és a Népszínházban, (intézmény) (információ)  mint vendég. (1880. (időpont) dec. 9-től, a »Piros bugyelláris« (cím) (információ)  Zsófi (szerep) szerepében.) 1900-ban (időpont) nyugalomba vonult. Mikor 1920. (időpont) nov. 5-én Sopronban (megye) a »Cigánybáró« (cím) (információ)  Ciprájában (szerep) megülte 50 éves jubileumát, az ország minden részéből elárasztották a szeretet és megbecsülés jelével. — Korábban Blaha Lujza (személy) (információ)  mellett az ország legnagyobb énekes színésznője volt, aki művészi eredményein kivül azzal is megbecsülést szerzett nevének, hogy a magyarosítás terén végzett igen nagy munkát. szin_III.0504.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Pajor Emilia címszóvég 30136 Szócikk: Pajor Emilia énekesnő, sz. 1850. febr. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 21-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy előkelő, régi nemesi családból. (Nemesi előneve: vindornyalaki ytelepulesy vindornyalak ytelepulesy vindornyalak ymegyey zala megye ykodvegy és hertelendi). ytelepulesy hertelend ytelepulesy hertelend ykodvegy Már mint gyermek rajongott a színházért; azonban családja nem akarta engedni, hogy színésznő legyen, mire Deák Ferenc, yszemelynevy deák ferenc yszemelynevy Deák Ferenc yszemelynevy deák yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Deák yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy a haza bölcse, P. E. nagybátyja azt mondta: »A színészeket nem szabad lebecsülni. A magyar nyelv apostolai ők és csak büszke lehet a família, ha egyik tagja tehetségét ezen a pályán állítja a nemzet szolgálatába. Az emberek között nincs különbség«. És kézenfogta őt és beíratta a »színitanodá«-ba. 1869—1870- xevtizedx 1875 ben a »színitanoda« első éves növendéke, ahol Stoll Péter yszemelynevy stoll péter yszemelynevy Stoll Péter yszemelynevy stoll yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Stoll yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy énekmestertől tanult. Közben anyja megtiltotta, hogy tovább tanuljon. Ennek ellenére azonban mégis megmaradt a színészetnél. 1871-ben Szegedi xtalanevtizedx 1885 Mihályhoz yszemelynevy szegedi mihály yszemelynevy Szegedi Mihály yszemelynevy szegedi yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szegedi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy szerződött Nyitrára, ytelepulesy nyitra ytelepulesy Nyitrá ymegyey nyitra megye ykodvegy ahol a »Csikós« ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Rózsijában yszerepy rózsi yszerepy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy volt első fellépte. Ezután Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy szerződtette Kecskemétre; ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy itt mint operett- és népszínműénekesnő a legelismertebb művésznők közé emelkedett. Sokáig volt dédelgetett kedvence a kolozsvári Nemzeti Színháznak. yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy Működött még: Miskolc, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Temesvár, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Szeged, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy stb. városában, továbbá a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy (12 évig, többek közt itt kreálta »Az eleven ördög« ycimy az eleven ördög ycimy Az eleven ördög ycimy az ycimy eleven ycimy ördög ycimy ycimy Az ycimy eleven ycimy ördög ycimy ykodvegy címszerepét), majd Feld Zsigmondnál yszemelynevy feld zsigmond yszemelynevy Feld Zsigmond yszemelynevy feld yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Feld yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy és a Népszínházban, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy mint vendég. (1880. xevtizedx 1885 dec. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 9-től, a »Piros bugyelláris« ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy Zsófi yszerepy zsófi yszerepy Zsófi yszerepy zsófi yszerepy yszerepy Zsófi yszerepy ykodvegy szerepében.) 1900-ban xevtizedx 1905 nyugalomba xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 vonult. Mikor 1920. xevtizedx 1925 nov. xtalanevtizedx 1935 5-én Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy a »Cigánybáró« ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Ciprájában yszerepy cipra yszerepy Ciprá yszerepy cipra yszerepy yszerepy Ciprá yszerepy ykodvegy megülte 50 éves jubileumát, az ország minden részéből elárasztották a szeretet és megbecsülés jelével. — Korábban Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy mellett az ország legnagyobb énekes színésznője volt, aki művészi eredményein kivül azzal is megbecsülést szerzett nevének, hogy a magyarosítás terén végzett igen nagy munkát. szin_III.0504.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Pajor Emilia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0504.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0504.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30136.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Pajor Emilia

Szócikk: Pajor Emilia énekesnő, sz. 1850. febr. 21-én, Pesten, előkelő, régi nemesi családból. (Nemesi előneve: vindornyalaki és hertelendi). Már mint gyermek rajongott a színházért; azonban családja nem akarta engedni, hogy színésznő legyen, mire Deák Ferenc, a haza bölcse, P. E. nagybátyja azt mondta: »A színészeket nem szabad lebecsülni. A magyar nyelv apostolai ők és csak büszke lehet a família, ha egyik tagja tehetségét ezen a pályán állítja a nemzet szolgálatába. Az emberek között nincs különbség«. És kézenfogta őt és beíratta a »színitanodá«-ba. 1869—1870- ben a »színitanoda« első éves növendéke, ahol Stoll Péter énekmestertől tanult. Közben anyja megtiltotta, hogy tovább tanuljon. Ennek ellenére azonban mégis megmaradt a színészetnél. 1871-ben Szegedi Mihályhoz szerződött Nyitrára, ahol a »Csikós« Rózsijában volt első fellépte. Ezután Krecsányi Ignác szerződtette Kecskemétre; itt mint operett- és népszínműénekesnő a legelismertebb művésznők közé emelkedett. Sokáig volt dédelgetett kedvence a kolozsvári Nemzeti Színháznak. Működött még: Miskolc, Kassa, Sopron, Pozsony, Temesvár, Győr, Arad, Debrecen, Kolozsvár, Szeged, Nagyvárad stb. városában, továbbá a Budai Színkörben (12 évig, többek közt itt kreálta »Az eleven ördög« címszerepét), majd Feld Zsigmondnál és a Népszínházban, mint vendég. (1880. dec. 9-től, a »Piros bugyelláris« Zsófi szerepében.) 1900-ban nyugalomba vonult. Mikor 1920. nov. 5-én Sopronban a »Cigánybáró« Ciprájában megülte 50 éves jubileumát, az ország minden részéből elárasztották a szeretet és megbecsülés jelével. — Korábban Blaha Lujza mellett az ország legnagyobb énekes színésznője volt, aki művészi eredményein kivül azzal is megbecsülést szerzett nevének, hogy a magyarosítás terén végzett igen nagy munkát. szin_III.0504.pdf III