Címszó: Paródia - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0522.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0522.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30197.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Paródia
Szócikk: Paródia (görög)xegyenlosegjelx (nyelv) (információ)
mellékének. A színpadi irodalomban annyi,
mint nevetségessé tenni valamely komoly témát. Ilyen például Offenbach (személy) (információ)
mitologikus operettjei, melyekben a görög
(nemzetiség)
(információ)
isteneket kigúnyolja. A gúnyolódást »parodizálás«-nak
hívjuk. A paródiának leghálásabb terrénuma a kabaré-színpad. A régi színészvilágban
gyakori jelenség volt a parodizálás. Egressy Gáborról (személy) (információ)
is fel van jegyezve, hogy 1839-ben (időpont) kiparodizálta
Csathó Pál (személy)
(információ)
írót az »Aggszínész és leánya« (cím) Keserű (szerep) újságírójában.
Náday Ferenc (személy)
(információ)
Scribe (személy) (információ)
»Pajtáskodás«-ában (cím) Ábrányi Emil
(személy)
(információ)
maszkját vitte színpadra, majd az »Első«-ben
(cím) (információ)
Wenzel Gusztáv (személy) jogtudóst,
a »Bozóti Márta« (cím)
Mancsá-ban (szerep)
Kármán Lajost (személy) (információ)
parodizálta ki. szin_III.0522.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Paródia címszóvég 30197 Szócikk: Paródia
(görög)xegyenlosegjelx ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy görög ynyelvy
ynyelvy görög ynyelvy ykodvegy mellékének. A színpadi irodalomban annyi, mint nevetségessé
tenni valamely komoly témát. Ilyen például Offenbach yszemelynevy offenbach
yszemelynevy Offenbach yszemelynevy offenbach yszemelynevy yszemelynevy
Offenbach yszemelynevy ykodvegy mitologikus operettjei, melyekben a görög ynemzetisegy
görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög
ynemzetisegy ykodvegy isteneket kigúnyolja. A gúnyolódást »parodizálás«-nak hívjuk.
A paródiának leghálásabb terrénuma a kabaré-színpad. A régi színészvilágban gyakori
jelenség volt a parodizálás. Egressy Gáborról yszemelynevy egressy gábor
yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy
yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy is fel van jegyezve,
hogy 1839-ben kiparodizálta xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Csathó Pál yszemelynevy
csathó pál yszemelynevy Csathó Pál yszemelynevy csathó yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Csathó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy írót az
»Aggszínész és leánya« ycimy aggszínész és leánya ycimy Aggszínész és leánya
ycimy aggszínész ycimy és ycimy leánya ycimy ycimy Aggszínész ycimy és ycimy
leánya ycimy ykodvegy Keserű yszerepy keserű yszerepy Keserű yszerepy keserű
yszerepy yszerepy Keserű yszerepy ykodvegy újságírójában. Náday Ferenc yszemelynevy
náday ferenc yszemelynevy Náday Ferenc yszemelynevy náday yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Scribe
yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy
yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy »Pajtáskodás«-ában ycimy pajtáskodás
ycimy Pajtáskodás ycimy pajtáskodás ycimy ycimy Pajtáskodás ycimy ykodvegy Ábrányi
Emil yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi
yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil
yszemelynevy ykodvegy maszkját vitte színpadra, majd az »Első«-ben ycimy első
ycimy Első ycimy első ycimy ycimy Első ycimy ykodvegy Wenzel Gusztáv yszemelynevy
wenzel gusztáv yszemelynevy Wenzel Gusztáv yszemelynevy wenzel yszemelynevy
gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Wenzel yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy
ykodvegy jogtudóst, a »Bozóti Márta« ycimy bozóti márta ycimy Bozóti Márta
ycimy bozóti ycimy márta ycimy ycimy Bozóti ycimy Márta ycimy ykodvegy Mancsá-ban
yszerepy mancsa yszerepy Mancsá yszerepy mancsa yszerepy yszerepy Mancsá
yszerepy ykodvegy Kármán Lajost yszemelynevy kármán lajos yszemelynevy Kármán
Lajos yszemelynevy kármán yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kármán
yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy parodizálta ki. szin_III.0522.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Paródia - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0522.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0522.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30197.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Paródia
Szócikk: Paródia (görög)xegyenlosegjelx mellékének.
A színpadi irodalomban annyi, mint nevetségessé tenni valamely komoly témát. Ilyen
például Offenbach mitologikus operettjei, melyekben a görög isteneket kigúnyolja.
A gúnyolódást »parodizálás«-nak hívjuk. A paródiának leghálásabb terrénuma a kabaré-színpad.
A régi színészvilágban gyakori jelenség volt a parodizálás. Egressy Gáborról is
fel van jegyezve, hogy 1839-ben kiparodizálta Csathó Pál írót az »Aggszínész és
leánya« Keserű újságírójában. Náday Ferenc Scribe »Pajtáskodás«-ában Ábrányi Emil
maszkját vitte színpadra, majd az »Első«-ben Wenzel Gusztáv jogtudóst, a »Bozóti
Márta« Mancsá-ban Kármán Lajost parodizálta ki. szin_III.0522.pdf III