Címszó: Pesti német színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0548.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0548.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30265.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Pesti német színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530263.htm

 

Szócikk: Pesti (Budapest) német színészet Pest (Budapest) város rendszeres német (nemzetiség) (információ)  színészete Schmallögger Johanna (személy) »impresszával« veszi kezdetét, 1773-ban. (időpont) A múzeumi könyvtár legrégibb német színházi almanachja (intézmény) (információ)  szerint még 1783-ban (időpont) is Madame Johanna Schmallögger (személy) (információ)  volt a színházak »impresszája«. 1785-ben (időpont) a vácikapu előtti »Hetztheater«-nek (intézmény) Tuschl Sebestyén (személy) (információ)  »polgári kávés« volt a bérlője. A német (nemzetiség) (információ)  színészek ezenkívül a pesti Rondellában (intézmény) (információ)  is (a város bástyáiból alakított színházban) játszottak, ezt később a magyar színészek »száraz malom«-nak nevezték el. Az 1808-ik (időpont) év előtti pénzbőség lehetővé tette, hogy Pest (Budapest) városa, miután pénztárába a Verschönerungs - Commission intézkedései folytán is roppant nagy összegek folytak be, az állandó német színház (intézmény) (információ)  tervének foganatosításához kezdhetett. 1808 (időpont) tavaszán a nádorispán felügyelete mellett megbeszélt terv alapján hozzáfogtak a főmunkálatokhoz és 1808. (időpont) júl. 16-án, a mai Vörösmartv-téren, a Haas-palota helyén a nádor jelenlétében megtartották az alapkőletételi ünnepet. A színház építője Aman János, (személy) bécsi (ország) építész (sz. 1765., (időpont) megh. 1834.). A megnyitás estéjén (1812. (időpont) febr. 9.), az akkori »Bruckgasse« lakói kivilágították az ablakaikat, különösen pazar fényárban úszott a Kemnitzer - palota, (intézmény) (információ)  továbbá az akkori »Harmincakhivatal« (a mai Harmincad-utcában) és természetesen maga a színház, melyen egy hatalmas transzparens tündökölt, a következő latin (nyelv) felirattal: Muta propria Francisci Regis Augusti, Auspitiis Principis A:. A. Proregis Hungarie Publico Urbis Pesthiensis (Budapest) sumptu Haec moles surrexit In decus et oblectamentum Publicia. És ezt a lázas érdeklődéssel vegyes készülődést nézte,, elkeseredett szívvel, ökölbe facsarodó kezekkel egy kis csapat éhes magyar színész. Nem a német (nemzetiség) (információ)  bajtársak sikerét irigyelték ők, hanem fájt a lelkűknek, hogy nekik parancsszóra részt kellett venniök ezen a megnyitó ünnepélyen, hogy a külső díszt emeljék. A magyar színészek akkori intendánsa, Mérey Sándor, (személy) (információ)  fölrendelte a magyar színészeket a próbaterembe és kiadta az ukázt, hogy minden színész jelen legyen a színpadon, a férfiak díszmagyarban, kardosan, a nők uszályos ruhákban. — Hát a magyar statisztája legyen a németnek! (nemzetiség) (információ)  — fakadt ki a bájos Széppataki Róza (személy) (később Déryné), (személy) (információ)  mikor hazamentek a próbateremből. — Hja! — felelték neki — ez azért van, mert Mérey Sándor, (személy) (információ)  az intendáns, Czibulkánénak (személy) udvarol és ezzel is a sikerét akarja emelni. Czibulkáné (személy) az új német színház (intézmény) (információ)  első primadonnája volt, felesége a régi színház bérlőjének. (Az új színházat Szentiványi Márk (személy) (információ)  és Gyürky Pál (személy) bérelték.) Czibulkáné (személy) jeles színészi kvalitásait Déryné (személy) (információ)  maga is elismeri »Napló«-jában, (cím) de statisztálni nem akart neki. — No, engem ugyan nem lát holnap a német színház! (intézmény) (információ)  — mondá. Hazament és elkezdett beteg lenni. Este nem érezte magát »elég« lázasnak, pedig egész délután »hodzaherbateát« ivott. Elkérette hát a színház orvosát, elhitette vele, hogy megterhelte a gyomrát és hánytatót adatott magának, »amit máskor fizetésért sem vett volna be«, és igaz, hogy »szintúgy gyöngyözött a forró verejték a komlokáról«, de mégsem ment el másnap. A többi mind ott statisztált és a függöny föllebbenésekor kétoldalt állva énekelték a »hymnusz«-t. (Ez persze a »Gott erhalte« volt, amit akkor még nem gyűlöltek úgy a magyarok.) A megnyitó előadás programmja a következő volt: »Ungarns erster Wohlthaeter«, (cím) melodráma, karénekkel, szövegét írta Kotzebue Ágoston. (személy) (információ)  Ezután következett »Die Erhebung von Pest (Budapest) zur königlichen Freystadt«, (cím) ein historisches Gemahlde in einem Aufzug, mely azóta teljesen elmerült az ismeretlenség homályában, csak az egykorú »Vereinigte Ofner Pesther (Budapest) Zeitung« (intézmény) február 13-iki recenziójából tudjuk, hogy tárgya »nach der Geschichte von Jahr 1244. (időpont) bearbeitet« volt. Végre mint »Nachspiel« következett »Die Ruinen von Athen« (cím) melodráma, ugyancsak Kotzebue (személy) (információ)  műve. Úgy az elő-, mint az utójáték szövegét a megnyitó ünnepre rendelték meg. Hogy jutottak éppen Kotzebuehoz? (személy) (információ)  Valószínűleg az a ritka népszerűség, melynek ez a roppant termékenységű író örvendett, vezette hozzá az intéző köröket. Számos darabját adták úgy magyar, mint német (nyelv) (információ)  nyelven. (Különösen a »Benyovszky«-ját (cím) (információ)  ismerték országszerte.) Két magyar tárgyú színművet is írt, »Die Corsen in Ungarn« (cím) és »Béla's Flucht« (cím) (utóbbit későbben megzenésítette Ruzicska Ignác) (személy) (információ)  s így megmagyarázható, hogy őt kérték fel a szövegkönyv megírására, holott akkortájt már a politika mezején kellett őt felkeresni. A két darab zenéjét Beethoven (személy) (információ)  szerzette. Az ő személyének bevonását számos körülmény teszi érthetővé;. A martonvásári (megye) gróf Brunswick Ferenccel (személy) (információ)  való barátsága ismeretes. (Neki dedikálta a halhatatlan »Appassionata« (cím) szonátát.) Brunswick Teréz grófnő (személy) (információ)  (Ferenc nővére) iránt való rajongása sem titok. Azt is tudjuk, hogy Beethoven (személy) (információ)  akkor a legziláltabb pénzviszonyok között élt. Mi sem természetesebb, mint hogy az előkelő család egy kis keresethez akarta juttatni a mestert,. A dolog nem volt nehéz. Gróf Brunswick József (személy) (információ)  (a későbbi országbíró), Ferenc nagybátyja, consiliárius volt a helytartó tanácsnál, amelyhez akikor a színházi ügyek tartoztak. A helytartó tanács elnöke a nádor volt, aki pedig fivére volt Rudolf főhercegnek (személy) (későbbi olmützi (ország) érseknek), ez pedig nagyon kedvelte Beethovent. (személy) (információ)  Ha most még tekintetbe vesszük, hogy sem Mozart, (személy) (információ)  sem Haydn (személy) (információ)  nem voltak már életben, megkaptuk a kulcsát Beethoven (személy) (információ)  megbízatásának. A pesti német színházban (intézmény) (információ)  a divatba jött színműírók, sokszor színműgyárosok, középszerű darabjai mellett színvonalas operai előadások váltakoznak az alacsonyabb kívánalmakkal fellépő közönség kedvéért minduntalan színrehozott alkalmi revükkel, kérész életű, irodalmi igény híjával lévő paródiákkal és vásári látványosságokkal. A legnagyobb baj az volt, hogy a színház túlságosan nagy volt, 3500 ember befogadására készült az akkor még alig 35.000 lakosú Pestnek. (Budapest) Ezenfelül még ott volt a budai Várszínház (intézmény) (információ)  is, amely csekély látogatottsága miatt, az egykorú jelentések szerint, csak a helytartótanács tisztviselői látogatták, — kedvezményes jeggyel — állandóan deficittel küzdött, 1824-ig (időpont) egy bérlő kezében volt a pesti (Budapest) színházzal együtt. A városi tanács pedig ugyan semmi támogatásban sem részesítette a színészetet, sőt, ha csak mód volt reá, adminisztratív szőrszálhasogatásokkal, munkájában hátráltatta. Egységes játékstílus, jól felépített játékrend tervszerű kialakítását pedig gátolta az a körülmény, hogy ennek az egy színháznak kellett az összes igényeket az operától kezdve a bohózatig és a paródiáig kielégíteni. Ez viszont nagy és sokféle képzettségű társulatot kívánt, aminek nagy költségeit csak nehezen bírta el a legtöbbször csak gyéren látogatott színház. Ezért vagy nagynevű külföldi vendégek fellépésével igyekeznek a bérlők közönséget teremteni, vagy pedig engedményeket téve a közönség fejletlenebb ízlésének az irodalmi színvonal rovására. Tartalmatlan és művészietlen kasszadarabokkal, vagy éppen cirkuszi mutatványokkal igyekeznek az anyagi sikert biztosítani. Nem volt tehát könnyű és anyagi kockázat híján való dolog ezidőben Pesten (Budapest) színházbérlőnek lenni. Annál kevésbé, mert a városi tanács, hogy mentől erősebben kezében tartsa a bérlőt, csupán három évi szerződést kötött, ami pedig túlságosan rövid idő volt nemcsak egységes művészi színvonal megteremtésére, de a befektetett tőke amortizálására is. Érthető tehát, hogy az első bérlőknek: Szentiványi Márk (személy) (információ)  és Gyürky Pál, (személy) akik nem csekély lelkesedéssel és anyagi erővel fogtak vállalkozásukhoz, mindjárt kezdetben nagy nehézségekkel kellett megküzdeniük.A sok vendégszereplés érthető volt, aminek hajhászásában a vezetőség odáig ment hogy a kassza kedvéért az elsőrendű bécsi (ország) vendégek mellett igen gyakran szerepelnek vidéki német (nemzetiség) (információ)  színpadok másod-, harmadrendű nagyságai is. Az anyagi eredmény mindezek dacára sivár maradt, azért a bérlők nem kívánják szerződésük meghosszabbítását a következő három esztendőre. A tanács a színházat most gróf Ráday Pálnak, (személy) (információ)  a kuruc Ráday Pál (személy) (információ)  dédunokájának, Kazinczy (személy) (információ)  barátjának, aki már 1784 (időpont) óta behatóan, elméletilég és gyakorlatilag foglalkozott színművészeti kérdésekkel, — adta bérbe. Anyagilag kedvezőbb feltételekkel, (a két színházért évi 9000 forintot fizet 12.000 helyett) veszi át a színházat, amelynek újjászervezéséhez nagy gonddal és lelkesedéssel fog. Hároméves buzgólkodása erkölcsi és művészi eredményeket teremtett ugyan, az anyagi eredmény azonban éppen nem volt megfelelő. Ennek ellenére a színház mégis csábító vállalkozásnak tetszett, mert az 1818-ban (időpont) kezdődő hároméves ciklus bérletét gróf Brunswick Ferenc (személy) (információ)  és Bodor Mihály (személy) (információ)  már 12.000 forint évi bérösszeg kikötésével ütik el Ráday Pál (személy) (információ)  kezéből. Az új vezetőség alatt a művészi vezetés jóformán csődöt mond, a bevételek fokozása miatt a bérlők ismét a látványos játékot és aktuális paródiák előadását szorgalmazzák, de nem túlságos eredménnyel, mert felszerelésük ugyancsak hiányos volt a látványos játékokhoz. 1819-ben (időpont) a székesfehérvári (megye) magyar színtársulat vendégszerepel, nagy sikert aratva Kisfaludy Károly (személy) (információ)  darabjaival. Kántornét (személy) pedig a német (nemzetiség) (információ)  színikritikusok őszintén irigylik, a még kissé nehezen mozgó magyar színészettől. Az új éra nemcsak teljes anyagi, de művészi sikertelenséggel is végződött. Nem is akadt senki a két színház bérbevételére, ezért a polgárság részvénytársaság alakítását határozza el a két színház üzemben tartására. Hangsúlyozzák, hogy nem az anyagi haszon vezeti a részvényjegyzőket (100 darab 1000 forintos részvényt bocsátottak ki), hanem csakis a mélyresüllyedt játékszínt akarják felemelni. A vezetőségi élére Ráday Pált (személy) (információ)  és Szentiványit (személy) (információ)  állították. A társas vezetés azonban, mindenki beleszólt a vezetésbe, sehogy sem bizonyult jónak, az alaptőke csakhamar elúszott úgy, hogy a városnak kellett a társaságot kölcsönnel támogatni. Az anyagi sikertelenség és a színház belső életében ezzel kapcsolatos súrlódások miatt Ráday (személy) (információ)  visszavonul a vezetéstől és ekkor 1823 (időpont) végén a tagok a hátralévő időre maguk tartják üzemben a színházat. Ezek a zavarok meglazították a társulat fegyelmét is, amivel együtt járt a művészi pangás. A régi darabok mellett a műsoron két műfaj uralkodik: a bécsi (ország) bohózat és a látványos komédia. Az operák mellett pedig mindjobban tért hódit a hangverseny, itt lépett fel 1823-ban (időpont) a tizenegyéves Liszt Ferenc (személy) (információ)  s fellépte mélységes szenzációt keltett. Az 1824. (időpont) év fordulópontot jelentett a pesti (Budapest) és budai (Budapest) német (nemzetiség) (információ)  színészet történetében. A két színház bérletét elválasztják egymástól, a pesti (Budapest) színház bérlete ezzel kedvezőbb lett, mert nem kellett fedeznie a Várszínház (intézmény) (információ)  deficitjét. A bérlők ez alkalommal a színtársulatból kerültek ki. Babnigg Antal (személy) (információ)  tenorista és Grimm Fedor (személy) (információ)  drámai intrikus. A következő 12 év fellendülését Grimm (személy) (információ)  ügyes és takarékos adminisztrációjának, valamint körültekintő művészi vezetésének köszönheti. Shakespearet (személy) gyakran adják, de még mindig átdolgozásokban, legtöbbször, ha jónevű drámai vendégszereplők vannak. Schiller (személy) (információ)  és Goethe (személy) (információ)  állandóan műsoron vannak, valamint Kotzebue (személy) (információ)  is, de az élelmes igazgató nem hanyagolja el a kasszát dúsan megtöltő látványos attrakciókat sem. 1836-ban (időpont) Grimm (személy) (információ)  önként vonult vissza a bérlettől. Egy lelkes, nemcsak művészpártoló, de a művészethez is értő gyáros, Schmidt Sándor volt (személy) (információ)  az új bérlő. Hatalmas költséggel újjászervezte a színházat, remek díszleteket készíttetett, de nem csupán külső eszközökkel kívánt hatni. Nála, mint egykor Rádaynál, (személy) (információ)  meg volt a céltudatos törekvés művészi együttesre és egyforma gondot fordított a drámai és az operai előadásokra. Nemcsak elsőrangú színészgárdát teremtett, de nagy hírű vendégek felléptével is gyakran tarkította a műsort. A Schmidt (személy) (információ)  utáni igazgatók, Frank Gusztáv (személy) (információ)  és Forst József, (személy) (információ)  már nem tudtak a színház életének újabb lendületet adni. A magyar színház diadalmasan kivívta az első helyet Pest (Budapest) művészi életében. A német (nemzetiség) (információ)  színészet élete a visszafejlődés, mely már csak a mult tradícióin táplálkozik. A drámai előadások még magasabb színvonalon vannak, mint az operaiak, egy-két Shakespeare-alakítás (személy) (információ)  kimutathatóan nagy hatással volt Egressy Gábor (személy) (információ)  művészetére is. Az igazgatók megint mindenféle látványossággal kísérleteznek, mindez meglehetős eredményt biztosít nekik. Egy új fűtőkészülék berendezésével a színház téli látogatottságát akarván emelni, nyilván annak elővigyázatlan kezelése folytán 1847 (időpont) február 2-ikára virradó éjjel tűz támad, amely porig hamvasztja a színház épületét s megsemmisült egyben a pesti (Budapest) német (nemzetiség) (információ)  színészet uralma is. Objektív megállapítható, hogy a pesti (Budapest) német (nemzetiség) (információ)  színészet kezdete jótékony hatást gyakorolt a magyar színművészet stílusának kialakulására. Közönsége legnagyobbrészt magyar vagy erősen magyarosodó pestiekből (Budapest) állván, jelentőségét mindinkább elvesztette a magyar játékszín diadalmas előnyomulása folytán. A fizikai pusztulás (a tűzvész) már csak ezt a gyors visszafejlődési folyamatot pecsételte meg... A katasztrófa után Zay Károly (személy) azt indítványozta, hogy adják át a Nemzeti Színházat (intézmény) (információ)  a németeknek (nemzetiség) (információ)  s azok helyén építsenek a magyaroknak új színházat. A terv azonban nem valósult meg ilyen formában. (A színház leégése után 300 ember maradt kenyér nélkül, kiknek felsegítésére a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagjai előadták az »Ernáni« (cím) c. operát, melynek jövedelméből 252 pfrtot juttattak német (nemzetiség) (információ)  kollégáikak, Hollósy Kornélia (személy) (információ)  pedig jutalomjátékának féljövedelmét ajánlotta fel. (»Pesti Divatlap«, (intézmény) (információ)  1847. (időpont) 6. és 7. szám.) Ez utóbb újra felépült, de 1849-ben (időpont) bombák elpusztították ; (homlokzata még mintegy húsz évig fennállt, boltokat telepítettek bele) ezt egy bizottság vezette, majd Kalis (személy) nevű igazgató állt a vezetés élén. 1852-ben (időpont) a redoute-színház is leégett. Itt Heimer, (személy) majd Witte (személy) volt az igazgató. 1853. (időpont) máj. elején az Uj- (ma Erzsébet-)téren felépült egy ideiglenes (u. n. Noth-theater), (intézmény) mely az »Orleansi szűz«-el (cím) (információ)  kezdte előadásait. (Lásd: »Szépirodalmi Lapok«, (intézmény) 1853. (időpont) 36. szám.) Igazgató: Witte. (személy) E színháznak Pollack Mihály (személy) volt az építője, míg a festményeit Hübler, (személy) akadémiai festőművész készítette. (»Délibáb«, (intézmény) (információ)  1853. (időpont) II. kötet, 610. oldal.) A későbbi igazgatók: Ditrich, (személy) Treichlinger (személy) (1 napig!), Gundy (személy) (1857—1860.), (időpont) Alsdorf (személy) (információ)  (1862-ig), (időpont) Winter (személy) (1864-ig), (időpont) Röhring (személy) (1865-ig) (időpont) és Landvogt (személy) 1867. (időpont) virágvasárnapjáig. Itt az utolsó előadás 1870. (időpont) húsvéthétfőn volt, Gundy (személy) igazgatása alatt. E színházat 1870. (időpont) jún. havában bontották le. Ekkoriban nyílhatott meg (pontos adatok nincsenek) a Hermina-térre (a mai M. Kir. Operaház (intézmény) telkén) néző kisebb színház (az Operaház (intézmény) (információ)  hajósuccai bejáratával szemben lévő kétemeletes házban), ahol rendszeres német (nyelv) (információ)  előadások folytak; 1876. (időpont) november végén e színházat Guttmann (személy) (információ)  igazgató bezárta. Orfeum lett az épületből, de egy- egy német (nyelv) (információ)  előadás akadt benne: a magyar születésű Jány János (személy) a »Falu rosszá«-t (cím) (információ)  (Der Dorflump) (cím) játszotta, a pesti (Budapest) Koch Sándor (személy) tragédiájában lépett fel. Közben — 1860. (időpont) aug. 26-án — megnyílt Alsdorf Károly (személy) (információ)  lövöldetéri színháza (intézmény) is. Itt 1866-ban (időpont) Landvogt, (személy) 1867-től (időpont) 3 évig Gundy (személy) az igazgató, aki a városligetben színkört is épített. A telekért évi 1000 frtnyi bért fizetett. Pesten (Budapest) 1867. (időpont) júl. elején vendégszerepelt Gallmeyer Pepi (személy) (információ)  és Geistinger Mari. (személy) (információ)  Volt még egy német színház, (intézmény) (információ)  a gyapjuutcai (L. o.) Ezt a Variétés - részvénytársulat emelte a német (nemzetiség) (információ)  múzsa számára. (Lásd még: Pesti hermina­téri német színház.) (intézmény) (információ)  szin_III.0548.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Pesti német színészet címszóvég 30265 Szócikk: Pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német színészet Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy város rendszeres német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészete Schmallögger Johanna yszemelynevy schmallögger johanna yszemelynevy Schmallögger Johanna yszemelynevy schmallögger yszemelynevy johanna yszemelynevy yszemelynevy Schmallögger yszemelynevy Johanna yszemelynevy ykodvegy »impresszával« veszi kezdetét, 1773-ban. A xtalanevtizedx 1785 múzeumi könyvtár legrégibb német színházi almanachja yintezmenyy német színházi almanach yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színházi yintezmenyy almanach yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy szerint még 1783-ban xevtizedx 1785 is Madame Johanna Schmallögger yszemelynevy madame johanna schmallögger yszemelynevy Madame Johanna Schmallögger yszemelynevy madame yszemelynevy johanna yszemelynevy schmallögger yszemelynevy yszemelynevy Madame yszemelynevy Johan volt a színházak »impresszája«. 1785-ben a xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805 vácikapu előtti »Hetztheater«-nek yintezmenyy hetztheater yintezmenyy Hetzthea yintezmenyy hetztheater yintezmenyy yintezmenyy Hetzthea yintezmenyy ykodvegy Tuschl Sebestyén yszemelynevy tuschl sebestyén yszemelynevy Tuschl Sebestyén yszemelynevy tuschl yszemelynevy sebestyén yszemelynevy yszemelynevy Tuschl yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy ykodvegy »polgári kávés« volt a bérlője. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek ezenkívül a pesti Rondellában yintezmenyy pesti rondella yintezmenyy pesti Ro yintezmenyy pesti yintezmenyy rondella yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ro yintezmenyy ykodvegy is (a város bástyáiból alakított színházban) játszottak, ezt később a magyar színészek »száraz malom«-nak nevezték el. Az 1808-ik xevtizedx 1805 év előtti pénzbőség lehetővé tette, hogy Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városa, miután pénztárába a Verschönerungs - Commission intézkedései folytán is roppant nagy összegek folytak be, az állandó német színház yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy tervének foganatosításához kezdhetett. 1808 tavaszán a nádorispán felügyelete mellett megbeszélt terv alapján hozzáfogtak a főmunkálatokhoz és 1808. júl. 16-án, a mai Vörösmartv-téren, a Haas-palota helyén a nádor jelenlétében megtartották az alapkőletételi ünnepet. A színház építője Aman János, yszemelynevy aman jános yszemelynevy Aman János yszemelynevy aman yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Aman yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy építész (sz. 1765., xevtizedx 1765 megh. xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 1834.). A megnyitás estéjén (1812. xevtizedx 1815 febr. 9.), az akkori »Bruckgasse« lakói kivilágították az ablakaikat, különösen pazar fényárban úszott a Kemnitzer - palota, yintezmenyy kemnitzer - palota yintezmenyy Kemnitze yintezmenyy kemnitzer yintezmenyy - yintezmenyy palota yintezmenyy yintezmenyy Kemnitze yintezmenyy ykodvegy továbbá az akkori »Harmincakhivatal« (a mai Harmincad-utcában) és természetesen maga a színház, melyen egy hatalmas transzparens tündökölt, a következő latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy ykodvegy felirattal: Muta propria Francisci Regis Augusti, Auspitiis Principis A:. A. Proregis Hungarie Publico Urbis Pesthiensis pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy sumptu Haec moles surrexit In decus et oblectamentum Publicia. És ezt a lázas érdeklődéssel vegyes készülődést nézte,, elkeseredett szívvel, ökölbe facsarodó kezekkel egy kis csapat éhes magyar színész. Nem a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy bajtársak sikerét irigyelték ők, hanem fájt a lelkűknek, hogy nekik parancsszóra részt kellett venniök ezen a megnyitó ünnepélyen, hogy a külső díszt emeljék. A magyar színészek akkori intendánsa, Mérey Sándor, yszemelynevy mérey sándor yszemelynevy Mérey Sándor yszemelynevy mérey yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Mérey yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy fölrendelte a magyar színészeket a próbaterembe és kiadta az ukázt, hogy minden színész jelen legyen a színpadon, a férfiak díszmagyarban, kardosan, a nők uszályos ruhákban. — Hát a magyar statisztája legyen a németnek! ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy — fakadt ki a bájos Széppataki Róza yszemelynevy széppataki róza yszemelynevy Széppataki Róza yszemelynevy széppataki yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Széppataki yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy (később Déryné), yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy mikor hazamentek a próbateremből. — Hja! — felelték neki — ez azért van, mert Mérey Sándor, yszemelynevy mérey sándor yszemelynevy Mérey Sándor yszemelynevy mérey yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Mérey yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy az intendáns, Czibulkánénak yszemelynevy czibulkáne yszemelynevy Czibulkáné yszemelynevy czibulkáne yszemelynevy yszemelynevy Czibulkáné yszemelynevy ykodvegy udvarol és ezzel is a sikerét akarja emelni. Czibulkáné yszemelynevy czibulkáne yszemelynevy Czibulkáné yszemelynevy czibulkáne yszemelynevy yszemelynevy Czibulkáné yszemelynevy ykodvegy az új német színház yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy első primadonnája volt, felesége a régi színház bérlőjének. (Az új színházat Szentiványi Márk yszemelynevy szentiványi márk yszemelynevy Szentiványi Márk yszemelynevy szentiványi yszemelynevy márk yszemelynevy yszemelynevy Szentiványi yszemelynevy Márk yszemelynevy ykodvegy és Gyürky Pál yszemelynevy gyürky pál yszemelynevy Gyürky Pál yszemelynevy gyürky yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyürky yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy bérelték.) Czibulkáné yszemelynevy czibulkáne yszemelynevy Czibulkáné yszemelynevy czibulkáne yszemelynevy yszemelynevy Czibulkáné yszemelynevy ykodvegy jeles színészi kvalitásait Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy maga is elismeri »Napló«-jában, ycimy napló ycimy Napló ycimy napló ycimy ycimy Napló ycimy ykodvegy de statisztálni nem akart neki. — No, engem ugyan nem lát holnap a német színház! yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy — mondá. Hazament és elkezdett beteg lenni. Este nem érezte magát »elég« lázasnak, pedig egész délután »hodzaherbateát« ivott. Elkérette hát a színház orvosát, elhitette vele, hogy megterhelte a gyomrát és hánytatót adatott magának, »amit máskor fizetésért sem vett volna be«, és igaz, hogy »szintúgy gyöngyözött a forró verejték a komlokáról«, de mégsem ment el másnap. A többi mind ott statisztált és a függöny föllebbenésekor kétoldalt állva énekelték a »hymnusz«-t. (Ez persze a »Gott erhalte« volt, amit akkor még nem gyűlöltek úgy a magyarok.) A megnyitó előadás programmja a következő volt: »Ungarns erster Wohlthaeter«, ycimy ungarns erster wohlthaeter ycimy Ungarns erster Wohlthaeter ycimy ungarns ycimy erster ycimy wohlthaeter ycimy ycimy Ungarns ycimy erster ycimy Wohlthaeter ycimy ykodvegy melodráma, karénekkel, szövegét írta Kotzebue Ágoston. yszemelynevy kotzebue ágoston yszemelynevy Kotzebue Ágoston yszemelynevy kotzebue yszemelynevy ágoston yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy Ágoston yszemelynevy ykodvegy Ezután következett »Die Erhebung von Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy zur königlichen Freystadt«, ycimy die erhebung von pest zur königlichen freystadt ycimy Die Erhebung von Pest zur königlichen Freystadt ycimy die ycimy erhebung ycimy von ycimy pest ycimy zur ycimy königlichen ycimy freystadt yc ein historisches Gemahlde in einem Aufzug, mely azóta teljesen elmerült az ismeretlenség homályában, csak az egykorú »Vereinigte Ofner Pesther pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Zeitung« yintezmenyy vereinigte ofner pesther zeitung yintezmenyy Vereinig yintezmenyy vereinigte yintezmenyy ofner yintezmenyy pesther yintezmenyy zeitung yintezmenyy yintezmenyy Vereinig yintezmenyy ykodvegy február 13-iki recenziójából tudjuk, hogy tárgya »nach der Geschichte von Jahr 1244. xevtizedx 1245 bearbeitet« xtalanevtizedx 1255 xtalanevtizedx 1265 volt. Végre mint »Nachspiel« következett »Die Ruinen von Athen« ycimy die ruinen von athen ycimy Die Ruinen von Athen ycimy die ycimy ruinen ycimy von ycimy athen ycimy ycimy Die ycimy Ruinen ycimy von ycimy Athen ycimy ykodvegy melodráma, ugyancsak Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy műve. Úgy az elő-, mint az utójáték szövegét a megnyitó ünnepre rendelték meg. Hogy jutottak éppen Kotzebuehoz? yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy Valószínűleg az a ritka népszerűség, melynek ez a roppant termékenységű író örvendett, vezette hozzá az intéző köröket. Számos darabját adták úgy magyar, mint német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy nyelven. (Különösen a »Benyovszky«-ját ycimy benyovszky ycimy Benyovszky ycimy benyovszky ycimy ycimy Benyovszky ycimy ykodvegy ismerték országszerte.) Két magyar tárgyú színművet is írt, »Die Corsen in Ungarn« ycimy die corsen in ungarn ycimy Die Corsen in Ungarn ycimy die ycimy corsen ycimy in ycimy ungarn ycimy ycimy Die ycimy Corsen ycimy in ycimy Ungarn ycimy ykodvegy és »Béla's Flucht« ycimy béla's flucht ycimy Béla's Flucht ycimy béla's ycimy flucht ycimy ycimy Béla's ycimy Flucht ycimy ykodvegy (utóbbit későbben megzenésítette Ruzicska Ignác) yszemelynevy ruzicska ignác yszemelynevy Ruzicska Ignác yszemelynevy ruzicska yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Ruzicska yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy s így megmagyarázható, hogy őt kérték fel a szövegkönyv megírására, holott akkortájt már a politika mezején kellett őt felkeresni. A két darab zenéjét Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy szerzette. Az ő személyének bevonását számos körülmény teszi érthetővé;. A martonvásári ytelepulesy martonvásár ytelepulesy martonvásár ymegyey fejér megye ykodvegy gróf Brunswick Ferenccel yszemelynevy gróf brunswick ferenc yszemelynevy gróf Brunswick Ferenc yszemelynevy gróf yszemelynevy brunswick yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Brunswick yszemelynevy Fe való barátsága ismeretes. (Neki dedikálta a halhatatlan »Appassionata« ycimy appassionata ycimy Appassionata ycimy appassionata ycimy ycimy Appassionata ycimy ykodvegy szonátát.) Brunswick Teréz grófnő yszemelynevy brunswick teréz grófnő yszemelynevy Brunswick Teréz grófnő yszemelynevy brunswick yszemelynevy teréz yszemelynevy grófnő yszemelynevy yszemelynevy Brunswick yszemelynevy Teréz yszemelynev (Ferenc nővére) iránt való rajongása sem titok. Azt is tudjuk, hogy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy akkor a legziláltabb pénzviszonyok között élt. Mi sem természetesebb, mint hogy az előkelő család egy kis keresethez akarta juttatni a mestert,. A dolog nem volt nehéz. Gróf Brunswick József yszemelynevy gróf brunswick józsef yszemelynevy Gróf Brunswick József yszemelynevy gróf yszemelynevy brunswick yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Gróf yszemelynevy Brunswick yszemelynevy Jó (a későbbi országbíró), Ferenc nagybátyja, consiliárius volt a helytartó tanácsnál, amelyhez akikor a színházi ügyek tartoztak. A helytartó tanács elnöke a nádor volt, aki pedig fivére volt Rudolf főhercegnek yszemelynevy rudolf főherceg yszemelynevy Rudolf főherceg yszemelynevy rudolf yszemelynevy főherceg yszemelynevy yszemelynevy Rudolf yszemelynevy főherceg yszemelynevy ykodvegy (későbbi olmützi ytelepulesy olmütz ytelepulesy olmütz yorszagy Csehország ykodvegy érseknek), ez pedig nagyon kedvelte Beethovent. yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy Ha most még tekintetbe vesszük, hogy sem Mozart, yszemelynevy mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy yszemelynevy Mozart yszemelynevy ykodvegy sem Haydn yszemelynevy haydn yszemelynevy Haydn yszemelynevy haydn yszemelynevy yszemelynevy Haydn yszemelynevy ykodvegy nem voltak már életben, megkaptuk a kulcsát Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy megbízatásának. A pesti német színházban yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy a divatba jött színműírók, sokszor színműgyárosok, középszerű darabjai mellett színvonalas operai előadások váltakoznak az alacsonyabb kívánalmakkal fellépő közönség kedvéért minduntalan színrehozott alkalmi revükkel, kérész életű, irodalmi igény híjával lévő paródiákkal és vásári látványosságokkal. A legnagyobb baj az volt, hogy a színház túlságosan nagy volt, 3500 ember befogadására készült az akkor még alig 35.000 lakosú Pestnek. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ezenfelül még ott volt a budai Várszínház yintezmenyy budai várszínház yintezmenyy budai Vá yintezmenyy budai yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Vá yintezmenyy ykodvegy is, amely csekély látogatottsága miatt, az egykorú jelentések szerint, csak a helytartótanács tisztviselői látogatták, — kedvezményes jeggyel — állandóan deficittel küzdött, 1824-ig xevtizedx 1825 egy bérlő kezében volt a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházzal együtt. A városi tanács pedig ugyan semmi támogatásban sem részesítette a színészetet, sőt, ha csak mód volt reá, adminisztratív szőrszálhasogatásokkal, munkájában hátráltatta. Egységes játékstílus, jól felépített játékrend tervszerű kialakítását pedig gátolta az a körülmény, hogy ennek az egy színháznak kellett az összes igényeket az operától kezdve a bohózatig és a paródiáig kielégíteni. Ez viszont nagy és sokféle képzettségű társulatot kívánt, aminek nagy költségeit csak nehezen bírta el a legtöbbször csak gyéren látogatott színház. Ezért vagy nagynevű külföldi vendégek fellépésével igyekeznek a bérlők közönséget teremteni, vagy pedig engedményeket téve a közönség fejletlenebb ízlésének az irodalmi színvonal rovására. Tartalmatlan és művészietlen kasszadarabokkal, vagy éppen cirkuszi mutatványokkal igyekeznek az anyagi sikert biztosítani. Nem volt tehát könnyű és anyagi kockázat híján való dolog ezidőben Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházbérlőnek lenni. Annál kevésbé, mert a városi tanács, hogy mentől erősebben kezében tartsa a bérlőt, csupán három évi szerződést kötött, ami pedig túlságosan rövid idő volt nemcsak egységes művészi színvonal megteremtésére, de a befektetett tőke amortizálására is. Érthető tehát, hogy az első bérlőknek: Szentiványi Márk yszemelynevy szentiványi márk yszemelynevy Szentiványi Márk yszemelynevy szentiványi yszemelynevy márk yszemelynevy yszemelynevy Szentiványi yszemelynevy Márk yszemelynevy ykodvegy és Gyürky Pál, yszemelynevy gyürky pál yszemelynevy Gyürky Pál yszemelynevy gyürky yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Gyürky yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy akik nem csekély lelkesedéssel és anyagi erővel fogtak vállalkozásukhoz, mindjárt kezdetben nagy nehézségekkel kellett megküzdeniük.A sok vendégszereplés érthető volt, aminek hajhászásában a vezetőség odáig ment hogy a kassza kedvéért az elsőrendű bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégek mellett igen gyakran szerepelnek vidéki német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadok másod-, harmadrendű nagyságai is. Az anyagi eredmény mindezek dacára sivár maradt, azért a bérlők nem kívánják szerződésük meghosszabbítását a következő három esztendőre. A tanács a színházat most gróf Ráday Pálnak, yszemelynevy gróf ráday pál yszemelynevy gróf Ráday Pál yszemelynevy gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy a kuruc Ráday Pál yszemelynevy ráday pál yszemelynevy Ráday Pál yszemelynevy ráday yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy dédunokájának, Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy kazinczy yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy ykodvegy barátjának, aki már 1784 xevtizedx 1785 óta xtalanevtizedx 1795 xtalanevtizedx 1805 behatóan, elméletilég és gyakorlatilag foglalkozott színművészeti kérdésekkel, — adta bérbe. Anyagilag kedvezőbb feltételekkel, (a két színházért évi 9000 forintot fizet 12.000 helyett) veszi át a színházat, amelynek újjászervezéséhez nagy gonddal és lelkesedéssel fog. Hároméves buzgólkodása erkölcsi és művészi eredményeket teremtett ugyan, az anyagi eredmény azonban éppen nem volt megfelelő. Ennek ellenére a színház mégis csábító vállalkozásnak tetszett, mert az 1818-ban xevtizedx 1815 kezdődő hároméves ciklus bérletét gróf Brunswick Ferenc yszemelynevy gróf brunswick ferenc yszemelynevy gróf Brunswick Ferenc yszemelynevy gróf yszemelynevy brunswick yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Brunswick yszemelynevy Fe és Bodor Mihály yszemelynevy bodor mihály yszemelynevy Bodor Mihály yszemelynevy bodor yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Bodor yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy már 12.000 forint évi bérösszeg kikötésével ütik el Ráday Pál yszemelynevy ráday pál yszemelynevy Ráday Pál yszemelynevy ráday yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy kezéből. Az új vezetőség alatt a művészi vezetés jóformán csődöt mond, a bevételek fokozása miatt a bérlők ismét a látványos játékot és aktuális paródiák előadását szorgalmazzák, de nem túlságos eredménnyel, mert felszerelésük ugyancsak hiányos volt a látványos játékokhoz. 1819-ben a xtalanevtizedx 1825 székesfehérvári ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy magyar színtársulat vendégszerepel, nagy sikert aratva Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy károly yszemelynevy Kisfaludy Károly yszemelynevy kisfaludy yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kisfaludy yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy darabjaival. Kántornét yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy pedig a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színikritikusok őszintén irigylik, a még kissé nehezen mozgó magyar színészettől. Az új éra nemcsak teljes anyagi, de művészi sikertelenséggel is végződött. Nem is akadt senki a két színház bérbevételére, ezért a polgárság részvénytársaság alakítását határozza el a két színház üzemben tartására. Hangsúlyozzák, hogy nem az anyagi haszon vezeti a részvényjegyzőket (100 darab 1000 forintos részvényt bocsátottak ki), hanem csakis a mélyresüllyedt játékszínt akarják felemelni. A vezetőségi élére Ráday Pált yszemelynevy ráday pál yszemelynevy Ráday Pál yszemelynevy ráday yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy és Szentiványit yszemelynevy szentiványi yszemelynevy Szentiványi yszemelynevy szentiványi yszemelynevy yszemelynevy Szentiványi yszemelynevy ykodvegy állították. A társas vezetés azonban, mindenki beleszólt a vezetésbe, sehogy sem bizonyult jónak, az alaptőke csakhamar elúszott úgy, hogy a városnak kellett a társaságot kölcsönnel támogatni. Az anyagi sikertelenség és a színház belső életében ezzel kapcsolatos súrlódások miatt Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy visszavonul a vezetéstől és ekkor 1823 xevtizedx 1825 végén a tagok a hátralévő időre maguk tartják üzemben a színházat. Ezek a zavarok meglazították a társulat fegyelmét is, amivel együtt járt a művészi pangás. A régi darabok mellett a műsoron két műfaj uralkodik: a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy bohózat és a látványos komédia. Az operák mellett pedig mindjobban tért hódit a hangverseny, itt lépett fel 1823-ban a tizenegyéves Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy s fellépte mélységes szenzációt keltett. Az 1824. év xtalanevtizedx 1835 fordulópontot jelentett a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet történetében. A két színház bérletét elválasztják egymástól, a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színház bérlete ezzel kedvezőbb lett, mert nem kellett fedeznie a Várszínház yintezmenyy várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy ykodvegy deficitjét. A bérlők ez alkalommal a színtársulatból kerültek ki. Babnigg Antal yszemelynevy babnigg antal yszemelynevy Babnigg Antal yszemelynevy babnigg yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Babnigg yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy tenorista és Grimm Fedor yszemelynevy grimm fedor yszemelynevy Grimm Fedor yszemelynevy grimm yszemelynevy fedor yszemelynevy yszemelynevy Grimm yszemelynevy Fedor yszemelynevy ykodvegy drámai intrikus. A következő 12 év fellendülését Grimm yszemelynevy grimm yszemelynevy Grimm yszemelynevy grimm yszemelynevy yszemelynevy Grimm yszemelynevy ykodvegy ügyes és takarékos adminisztrációjának, valamint körültekintő művészi vezetésének köszönheti. Shakespearet yszemelynevy shakespea yszemelynevy Shakespea yszemelynevy shakespea yszemelynevy yszemelynevy Shakespea yszemelynevy ykodvegy gyakran adják, de még mindig átdolgozásokban, legtöbbször, ha jónevű drámai vendégszereplők vannak. Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy Schiller yszemelynevy schiller yszemelynevy yszemelynevy Schiller yszemelynevy ykodvegy és Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy állandóan műsoron vannak, valamint Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy is, de az élelmes igazgató nem hanyagolja el a kasszát dúsan megtöltő látványos attrakciókat sem. 1836-ban xevtizedx 1835 Grimm yszemelynevy grimm yszemelynevy Grimm yszemelynevy grimm yszemelynevy yszemelynevy Grimm yszemelynevy ykodvegy önként vonult vissza a bérlettől. Egy lelkes, nemcsak művészpártoló, de a művészethez is értő gyáros, Schmidt Sándor volt yszemelynevy schmidt sándor yszemelynevy Schmidt Sándor yszemelynevy schmidt yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Schmidt yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy az új bérlő. Hatalmas költséggel újjászervezte a színházat, remek díszleteket készíttetett, de nem csupán külső eszközökkel kívánt hatni. Nála, mint egykor Rádaynál, yszemelynevy ráday yszemelynevy Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy meg volt a céltudatos törekvés művészi együttesre és egyforma gondot fordított a drámai és az operai előadásokra. Nemcsak elsőrangú színészgárdát teremtett, de nagy hírű vendégek felléptével is gyakran tarkította a műsort. A Schmidt yszemelynevy schmidt yszemelynevy Schmidt yszemelynevy schmidt yszemelynevy yszemelynevy Schmidt yszemelynevy ykodvegy utáni igazgatók, Frank Gusztáv yszemelynevy frank gusztáv yszemelynevy Frank Gusztáv yszemelynevy frank yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Frank yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy és Forst József, yszemelynevy forst józsef yszemelynevy Forst József yszemelynevy forst yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Forst yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy már nem tudtak a színház életének újabb lendületet adni. A magyar színház diadalmasan kivívta az első helyet Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy művészi életében. A német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet élete a visszafejlődés, mely már csak a mult tradícióin táplálkozik. A drámai előadások még magasabb színvonalon vannak, mint az operaiak, egy-két Shakespeare-alakítás yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy kimutathatóan nagy hatással volt Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy művészetére is. Az igazgatók megint mindenféle látványossággal kísérleteznek, mindez meglehetős eredményt biztosít nekik. Egy új fűtőkészülék berendezésével a színház téli látogatottságát akarván emelni, nyilván annak elővigyázatlan kezelése folytán 1847 xevtizedx 1845 február 2-ikára virradó éjjel tűz támad, amely porig hamvasztja a színház épületét s megsemmisült egyben a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet uralma is. Objektív megállapítható, hogy a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet kezdete jótékony hatást gyakorolt a magyar színművészet stílusának kialakulására. Közönsége legnagyobbrészt magyar vagy erősen magyarosodó pestiekből pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy állván, jelentőségét mindinkább elvesztette a magyar játékszín diadalmas előnyomulása folytán. A fizikai pusztulás (a tűzvész) már csak ezt a gyors visszafejlődési folyamatot pecsételte meg... A katasztrófa után Zay Károly yszemelynevy zay károly yszemelynevy Zay Károly yszemelynevy zay yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Zay yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy azt indítványozta, hogy adják át a Nemzeti Színházat yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a németeknek ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy s azok helyén építsenek a magyaroknak új színházat. A terv azonban nem valósult meg ilyen formában. (A színház leégése után 300 ember maradt kenyér nélkül, kiknek felsegítésére a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjai előadták az »Ernáni« ycimy ernáni ycimy Ernáni ycimy ernáni ycimy ycimy Ernáni ycimy ykodvegy c. operát, melynek jövedelméből 252 pfrtot juttattak német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy kollégáikak, Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornélia yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy pedig jutalomjátékának féljövedelmét ajánlotta fel. (»Pesti Divatlap«, yintezmenyy pesti divatlap yintezmenyy Pesti Di yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Di yintezmenyy ykodvegy 1847. 6. és 7. szám.) Ez utóbb újra felépült, de 1849-ben bombák elpusztították ; (homlokzata még mintegy húsz évig fennállt, boltokat telepítettek bele) ezt egy bizottság vezette, majd Kalis yszemelynevy kalis yszemelynevy Kalis yszemelynevy kalis yszemelynevy yszemelynevy Kalis yszemelynevy ykodvegy nevű igazgató állt a vezetés élén. 1852-ben xevtizedx 1855 a redoute-színház is leégett. Itt Heimer, yszemelynevy heimer yszemelynevy Heimer yszemelynevy heimer yszemelynevy yszemelynevy Heimer yszemelynevy ykodvegy majd Witte yszemelynevy witte yszemelynevy Witte yszemelynevy witte yszemelynevy yszemelynevy Witte yszemelynevy ykodvegy volt az igazgató. 1853. máj. elején az Uj- (ma Erzsébet-)téren felépült egy ideiglenes (u. n. Noth-theater), yintezmenyy noth-theater yintezmenyy Noth-the yintezmenyy noth-theater yintezmenyy yintezmenyy Noth-the yintezmenyy ykodvegy mely az »Orleansi szűz«-el ycimy orleansi szűz ycimy Orleansi szűz ycimy orleansi ycimy szűz ycimy ycimy Orleansi ycimy szűz ycimy ykodvegy kezdte előadásait. (Lásd: »Szépirodalmi Lapok«, yintezmenyy szépirodalmi lapok yintezmenyy Szépirod yintezmenyy szépirodalmi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Szépirod yintezmenyy ykodvegy 1853. 36. szám.) Igazgató: Witte. yszemelynevy witte yszemelynevy Witte yszemelynevy witte yszemelynevy yszemelynevy Witte yszemelynevy ykodvegy E színháznak Pollack Mihály yszemelynevy pollack mihály yszemelynevy Pollack Mihály yszemelynevy pollack yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Pollack yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy volt az építője, míg a festményeit Hübler, yszemelynevy hübler yszemelynevy Hübler yszemelynevy hübler yszemelynevy yszemelynevy Hübler yszemelynevy ykodvegy akadémiai festőművész készítette. (»Délibáb«, yintezmenyy délibáb yintezmenyy Délibáb yintezmenyy délibáb yintezmenyy yintezmenyy Délibáb yintezmenyy ykodvegy 1853. II. kötet, 610. oldal.) A későbbi igazgatók: Ditrich, yszemelynevy ditrich yszemelynevy Ditrich yszemelynevy ditrich yszemelynevy yszemelynevy Ditrich yszemelynevy ykodvegy Treichlinger yszemelynevy treichlinger yszemelynevy Treichlinger yszemelynevy treichlinger yszemelynevy yszemelynevy Treichlinger yszemelynevy ykodvegy (1 napig!), Gundy yszemelynevy gundy yszemelynevy Gundy yszemelynevy gundy yszemelynevy yszemelynevy Gundy yszemelynevy ykodvegy (1857—1860.), xevtizedx 1865 Alsdorf yszemelynevy alsdorf yszemelynevy Alsdorf yszemelynevy alsdorf yszemelynevy yszemelynevy Alsdorf yszemelynevy ykodvegy (1862-ig), Winter yszemelynevy winter yszemelynevy Winter yszemelynevy winter yszemelynevy yszemelynevy Winter yszemelynevy ykodvegy (1864-ig), Röhring yszemelynevy röhring yszemelynevy Röhring yszemelynevy röhring yszemelynevy yszemelynevy Röhring yszemelynevy ykodvegy (1865-ig) és Landvogt yszemelynevy landvogt yszemelynevy Landvogt yszemelynevy landvogt yszemelynevy yszemelynevy Landvogt yszemelynevy ykodvegy 1867. virágvasárnapjáig. Itt az utolsó előadás 1870. xevtizedx 1875 húsvéthétfőn volt, Gundy yszemelynevy gundy yszemelynevy Gundy yszemelynevy gundy yszemelynevy yszemelynevy Gundy yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt. E színházat 1870. jún. havában bontották le. Ekkoriban nyílhatott meg (pontos adatok nincsenek) a Hermina-térre (a mai M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy telkén) néző kisebb színház (az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy hajósuccai bejáratával szemben lévő kétemeletes házban), ahol rendszeres német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy előadások folytak; 1876. november végén e színházat Guttmann yszemelynevy guttmann yszemelynevy Guttmann yszemelynevy guttmann yszemelynevy yszemelynevy Guttmann yszemelynevy ykodvegy igazgató bezárta. Orfeum lett az épületből, de egy- egy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy előadás akadt benne: a magyar születésű Jány János yszemelynevy jány jános yszemelynevy Jány János yszemelynevy jány yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Jány yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy a »Falu rosszá«-t ycimy falu rossza ycimy Falu rosszá ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rosszá ycimy ykodvegy (Der Dorflump) ycimy der dorflump ycimy Der Dorflump ycimy der ycimy dorflump ycimy ycimy Der ycimy Dorflump ycimy ykodvegy játszotta, a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Koch Sándor yszemelynevy koch sándor yszemelynevy Koch Sándor yszemelynevy koch yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Koch yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy tragédiájában lépett fel. Közben — 1860. xevtizedx 1865 aug. 26-án — megnyílt Alsdorf Károly yszemelynevy alsdorf károly yszemelynevy Alsdorf Károly yszemelynevy alsdorf yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Alsdorf yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy lövöldetéri színháza yintezmenyy lövöldetéri színház yintezmenyy lövöldet yintezmenyy lövöldetéri yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy lövöldet yintezmenyy ykodvegy is. Itt 1866-ban Landvogt, yszemelynevy landvogt yszemelynevy Landvogt yszemelynevy landvogt yszemelynevy yszemelynevy Landvogt yszemelynevy ykodvegy 1867-től 3 évig Gundy yszemelynevy gundy yszemelynevy Gundy yszemelynevy gundy yszemelynevy yszemelynevy Gundy yszemelynevy ykodvegy az igazgató, aki a városligetben színkört is épített. A telekért évi 1000 frtnyi bért fizetett. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1867. júl. elején vendégszerepelt Gallmeyer Pepi yszemelynevy gallmeyer pepi yszemelynevy Gallmeyer Pepi yszemelynevy gallmeyer yszemelynevy pepi yszemelynevy yszemelynevy Gallmeyer yszemelynevy Pepi yszemelynevy ykodvegy és Geistinger Mari. yszemelynevy geistinger mari yszemelynevy Geistinger Mari yszemelynevy geistinger yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Geistinger yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Volt még egy német színház, yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy a gyapjuutcai (L. o.) Ezt a Variétés - részvénytársulat emelte a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy múzsa számára. (Lásd még: Pesti hermina­téri német színház.) yintezmenyy pesti hermina­téri német színház yintezmenyy Pesti he yintezmenyy pesti yintezmenyy hermina­téri yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy he yintezm szin_III.0548.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Pesti német színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0548.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0548.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30265.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Pesti német színészet

Szócikk: Pesti német színészet Pest város rendszeres német színészete Schmallögger Johanna »impresszával« veszi kezdetét, 1773-ban. A múzeumi könyvtár legrégibb német színházi almanachja szerint még 1783-ban is Madame Johanna Schmallögger volt a színházak »impresszája«. 1785-ben a vácikapu előtti »Hetztheater«-nek Tuschl Sebestyén »polgári kávés« volt a bérlője. A német színészek ezenkívül a pesti Rondellában is (a város bástyáiból alakított színházban) játszottak, ezt később a magyar színészek »száraz malom«-nak nevezték el. Az 1808-ik év előtti pénzbőség lehetővé tette, hogy Pest városa, miután pénztárába a Verschönerungs - Commission intézkedései folytán is roppant nagy összegek folytak be, az állandó német színház tervének foganatosításához kezdhetett. 1808 tavaszán a nádorispán felügyelete mellett megbeszélt terv alapján hozzáfogtak a főmunkálatokhoz és 1808. júl. 16-án, a mai Vörösmartv-téren, a Haas-palota helyén a nádor jelenlétében megtartották az alapkőletételi ünnepet. A színház építője Aman János, bécsi építész (sz. 1765., megh. 1834.). A megnyitás estéjén (1812. febr. 9.), az akkori »Bruckgasse« lakói kivilágították az ablakaikat, különösen pazar fényárban úszott a Kemnitzer - palota, továbbá az akkori »Harmincakhivatal« (a mai Harmincad-utcában) és természetesen maga a színház, melyen egy hatalmas transzparens tündökölt, a következő latin felirattal: Muta propria Francisci Regis Augusti, Auspitiis Principis A:. A. Proregis Hungarie Publico Urbis Pesthiensis sumptu Haec moles surrexit In decus et oblectamentum Publicia. És ezt a lázas érdeklődéssel vegyes készülődést nézte,, elkeseredett szívvel, ökölbe facsarodó kezekkel egy kis csapat éhes magyar színész. Nem a német bajtársak sikerét irigyelték ők, hanem fájt a lelkűknek, hogy nekik parancsszóra részt kellett venniök ezen a megnyitó ünnepélyen, hogy a külső díszt emeljék. A magyar színészek akkori intendánsa, Mérey Sándor, fölrendelte a magyar színészeket a próbaterembe és kiadta az ukázt, hogy minden színész jelen legyen a színpadon, a férfiak díszmagyarban, kardosan, a nők uszályos ruhákban. — Hát a magyar statisztája legyen a németnek! — fakadt ki a bájos Széppataki Róza (később Déryné), mikor hazamentek a próbateremből. — Hja! — felelték neki — ez azért van, mert Mérey Sándor, az intendáns, Czibulkánénak udvarol és ezzel is a sikerét akarja emelni. Czibulkáné az új német színház első primadonnája volt, felesége a régi színház bérlőjének. (Az új színházat Szentiványi Márk és Gyürky Pál bérelték.) Czibulkáné jeles színészi kvalitásait Déryné maga is elismeri »Napló«-jában, de statisztálni nem akart neki. — No, engem ugyan nem lát holnap a német színház! — mondá. Hazament és elkezdett beteg lenni. Este nem érezte magát »elég« lázasnak, pedig egész délután »hodzaherbateát« ivott. Elkérette hát a színház orvosát, elhitette vele, hogy megterhelte a gyomrát és hánytatót adatott magának, »amit máskor fizetésért sem vett volna be«, és igaz, hogy »szintúgy gyöngyözött a forró verejték a komlokáról«, de mégsem ment el másnap. A többi mind ott statisztált és a függöny föllebbenésekor kétoldalt állva énekelték a »hymnusz«-t. (Ez persze a »Gott erhalte« volt, amit akkor még nem gyűlöltek úgy a magyarok.) A megnyitó előadás programmja a következő volt: »Ungarns erster Wohlthaeter«, melodráma, karénekkel, szövegét írta Kotzebue Ágoston. Ezután következett »Die Erhebung von Pest zur königlichen Freystadt«, ein historisches Gemahlde in einem Aufzug, mely azóta teljesen elmerült az ismeretlenség homályában, csak az egykorú »Vereinigte Ofner Pesther Zeitung« február 13-iki recenziójából tudjuk, hogy tárgya »nach der Geschichte von Jahr 1244. bearbeitet« volt. Végre mint »Nachspiel« következett »Die Ruinen von Athen« melodráma, ugyancsak Kotzebue műve. Úgy az elő-, mint az utójáték szövegét a megnyitó ünnepre rendelték meg. Hogy jutottak éppen Kotzebuehoz? Valószínűleg az a ritka népszerűség, melynek ez a roppant termékenységű író örvendett, vezette hozzá az intéző köröket. Számos darabját adták úgy magyar, mint német nyelven. (Különösen a »Benyovszky«-ját ismerték országszerte.) Két magyar tárgyú színművet is írt, »Die Corsen in Ungarn« és »Béla's Flucht« (utóbbit későbben megzenésítette Ruzicska Ignác) s így megmagyarázható, hogy őt kérték fel a szövegkönyv megírására, holott akkortájt már a politika mezején kellett őt felkeresni. A két darab zenéjét Beethoven szerzette. Az ő személyének bevonását számos körülmény teszi érthetővé;. A martonvásári gróf Brunswick Ferenccel való barátsága ismeretes. (Neki dedikálta a halhatatlan »Appassionata« szonátát.) Brunswick Teréz grófnő (Ferenc nővére) iránt való rajongása sem titok. Azt is tudjuk, hogy Beethoven akkor a legziláltabb pénzviszonyok között élt. Mi sem természetesebb, mint hogy az előkelő család egy kis keresethez akarta juttatni a mestert,. A dolog nem volt nehéz. Gróf Brunswick József (a későbbi országbíró), Ferenc nagybátyja, consiliárius volt a helytartó tanácsnál, amelyhez akikor a színházi ügyek tartoztak. A helytartó tanács elnöke a nádor volt, aki pedig fivére volt Rudolf főhercegnek (későbbi olmützi érseknek), ez pedig nagyon kedvelte Beethovent. Ha most még tekintetbe vesszük, hogy sem Mozart, sem Haydn nem voltak már életben, megkaptuk a kulcsát Beethoven megbízatásának. A pesti német színházban a divatba jött színműírók, sokszor színműgyárosok, középszerű darabjai mellett színvonalas operai előadások váltakoznak az alacsonyabb kívánalmakkal fellépő közönség kedvéért minduntalan színrehozott alkalmi revükkel, kérész életű, irodalmi igény híjával lévő paródiákkal és vásári látványosságokkal. A legnagyobb baj az volt, hogy a színház túlságosan nagy volt, 3500 ember befogadására készült az akkor még alig 35.000 lakosú Pestnek. Ezenfelül még ott volt a budai Várszínház is, amely csekély látogatottsága miatt, az egykorú jelentések szerint, csak a helytartótanács tisztviselői látogatták, — kedvezményes jeggyel — állandóan deficittel küzdött, 1824-ig egy bérlő kezében volt a pesti színházzal együtt. A városi tanács pedig ugyan semmi támogatásban sem részesítette a színészetet, sőt, ha csak mód volt reá, adminisztratív szőrszálhasogatásokkal, munkájában hátráltatta. Egységes játékstílus, jól felépített játékrend tervszerű kialakítását pedig gátolta az a körülmény, hogy ennek az egy színháznak kellett az összes igényeket az operától kezdve a bohózatig és a paródiáig kielégíteni. Ez viszont nagy és sokféle képzettségű társulatot kívánt, aminek nagy költségeit csak nehezen bírta el a legtöbbször csak gyéren látogatott színház. Ezért vagy nagynevű külföldi vendégek fellépésével igyekeznek a bérlők közönséget teremteni, vagy pedig engedményeket téve a közönség fejletlenebb ízlésének az irodalmi színvonal rovására. Tartalmatlan és művészietlen kasszadarabokkal, vagy éppen cirkuszi mutatványokkal igyekeznek az anyagi sikert biztosítani. Nem volt tehát könnyű és anyagi kockázat híján való dolog ezidőben Pesten színházbérlőnek lenni. Annál kevésbé, mert a városi tanács, hogy mentől erősebben kezében tartsa a bérlőt, csupán három évi szerződést kötött, ami pedig túlságosan rövid idő volt nemcsak egységes művészi színvonal megteremtésére, de a befektetett tőke amortizálására is. Érthető tehát, hogy az első bérlőknek: Szentiványi Márk és Gyürky Pál, akik nem csekély lelkesedéssel és anyagi erővel fogtak vállalkozásukhoz, mindjárt kezdetben nagy nehézségekkel kellett megküzdeniük.A sok vendégszereplés érthető volt, aminek hajhászásában a vezetőség odáig ment hogy a kassza kedvéért az elsőrendű bécsi vendégek mellett igen gyakran szerepelnek vidéki német színpadok másod-, harmadrendű nagyságai is. Az anyagi eredmény mindezek dacára sivár maradt, azért a bérlők nem kívánják szerződésük meghosszabbítását a következő három esztendőre. A tanács a színházat most gróf Ráday Pálnak, a kuruc Ráday Pál dédunokájának, Kazinczy barátjának, aki már 1784 óta behatóan, elméletilég és gyakorlatilag foglalkozott színművészeti kérdésekkel, — adta bérbe. Anyagilag kedvezőbb feltételekkel, (a két színházért évi 9000 forintot fizet 12.000 helyett) veszi át a színházat, amelynek újjászervezéséhez nagy gonddal és lelkesedéssel fog. Hároméves buzgólkodása erkölcsi és művészi eredményeket teremtett ugyan, az anyagi eredmény azonban éppen nem volt megfelelő. Ennek ellenére a színház mégis csábító vállalkozásnak tetszett, mert az 1818-ban kezdődő hároméves ciklus bérletét gróf Brunswick Ferenc és Bodor Mihály már 12.000 forint évi bérösszeg kikötésével ütik el Ráday Pál kezéből. Az új vezetőség alatt a művészi vezetés jóformán csődöt mond, a bevételek fokozása miatt a bérlők ismét a látványos játékot és aktuális paródiák előadását szorgalmazzák, de nem túlságos eredménnyel, mert felszerelésük ugyancsak hiányos volt a látványos játékokhoz. 1819-ben a székesfehérvári magyar színtársulat vendégszerepel, nagy sikert aratva Kisfaludy Károly darabjaival. Kántornét pedig a német színikritikusok őszintén irigylik, a még kissé nehezen mozgó magyar színészettől. Az új éra nemcsak teljes anyagi, de művészi sikertelenséggel is végződött. Nem is akadt senki a két színház bérbevételére, ezért a polgárság részvénytársaság alakítását határozza el a két színház üzemben tartására. Hangsúlyozzák, hogy nem az anyagi haszon vezeti a részvényjegyzőket (100 darab 1000 forintos részvényt bocsátottak ki), hanem csakis a mélyresüllyedt játékszínt akarják felemelni. A vezetőségi élére Ráday Pált és Szentiványit állították. A társas vezetés azonban, mindenki beleszólt a vezetésbe, sehogy sem bizonyult jónak, az alaptőke csakhamar elúszott úgy, hogy a városnak kellett a társaságot kölcsönnel támogatni. Az anyagi sikertelenség és a színház belső életében ezzel kapcsolatos súrlódások miatt Ráday visszavonul a vezetéstől és ekkor 1823 végén a tagok a hátralévő időre maguk tartják üzemben a színházat. Ezek a zavarok meglazították a társulat fegyelmét is, amivel együtt járt a művészi pangás. A régi darabok mellett a műsoron két műfaj uralkodik: a bécsi bohózat és a látványos komédia. Az operák mellett pedig mindjobban tért hódit a hangverseny, itt lépett fel 1823-ban a tizenegyéves Liszt Ferenc s fellépte mélységes szenzációt keltett. Az 1824. év fordulópontot jelentett a pesti és budai német színészet történetében. A két színház bérletét elválasztják egymástól, a pesti színház bérlete ezzel kedvezőbb lett, mert nem kellett fedeznie a Várszínház deficitjét. A bérlők ez alkalommal a színtársulatból kerültek ki. Babnigg Antal tenorista és Grimm Fedor drámai intrikus. A következő 12 év fellendülését Grimm ügyes és takarékos adminisztrációjának, valamint körültekintő művészi vezetésének köszönheti. Shakespearet gyakran adják, de még mindig átdolgozásokban, legtöbbször, ha jónevű drámai vendégszereplők vannak. Schiller és Goethe állandóan műsoron vannak, valamint Kotzebue is, de az élelmes igazgató nem hanyagolja el a kasszát dúsan megtöltő látványos attrakciókat sem. 1836-ban Grimm önként vonult vissza a bérlettől. Egy lelkes, nemcsak művészpártoló, de a művészethez is értő gyáros, Schmidt Sándor volt az új bérlő. Hatalmas költséggel újjászervezte a színházat, remek díszleteket készíttetett, de nem csupán külső eszközökkel kívánt hatni. Nála, mint egykor Rádaynál, meg volt a céltudatos törekvés művészi együttesre és egyforma gondot fordított a drámai és az operai előadásokra. Nemcsak elsőrangú színészgárdát teremtett, de nagy hírű vendégek felléptével is gyakran tarkította a műsort. A Schmidt utáni igazgatók, Frank Gusztáv és Forst József, már nem tudtak a színház életének újabb lendületet adni. A magyar színház diadalmasan kivívta az első helyet Pest művészi életében. A német színészet élete a visszafejlődés, mely már csak a mult tradícióin táplálkozik. A drámai előadások még magasabb színvonalon vannak, mint az operaiak, egy-két Shakespeare-alakítás kimutathatóan nagy hatással volt Egressy Gábor művészetére is. Az igazgatók megint mindenféle látványossággal kísérleteznek, mindez meglehetős eredményt biztosít nekik. Egy új fűtőkészülék berendezésével a színház téli látogatottságát akarván emelni, nyilván annak elővigyázatlan kezelése folytán 1847 február 2-ikára virradó éjjel tűz támad, amely porig hamvasztja a színház épületét s megsemmisült egyben a pesti német színészet uralma is. Objektív megállapítható, hogy a pesti német színészet kezdete jótékony hatást gyakorolt a magyar színművészet stílusának kialakulására. Közönsége legnagyobbrészt magyar vagy erősen magyarosodó pestiekből állván, jelentőségét mindinkább elvesztette a magyar játékszín diadalmas előnyomulása folytán. A fizikai pusztulás (a tűzvész) már csak ezt a gyors visszafejlődési folyamatot pecsételte meg... A katasztrófa után Zay Károly azt indítványozta, hogy adják át a Nemzeti Színházat a németeknek s azok helyén építsenek a magyaroknak új színházat. A terv azonban nem valósult meg ilyen formában. (A színház leégése után 300 ember maradt kenyér nélkül, kiknek felsegítésére a Nemzeti Színház tagjai előadták az »Ernáni« c. operát, melynek jövedelméből 252 pfrtot juttattak német kollégáikak, Hollósy Kornélia pedig jutalomjátékának féljövedelmét ajánlotta fel. (»Pesti Divatlap«, 1847. 6. és 7. szám.) Ez utóbb újra felépült, de 1849-ben bombák elpusztították ; (homlokzata még mintegy húsz évig fennállt, boltokat telepítettek bele) ezt egy bizottság vezette, majd Kalis nevű igazgató állt a vezetés élén. 1852-ben a redoute-színház is leégett. Itt Heimer, majd Witte volt az igazgató. 1853. máj. elején az Uj- (ma Erzsébet-)téren felépült egy ideiglenes (u. n. Noth-theater), mely az »Orleansi szűz«-el kezdte előadásait. (Lásd: »Szépirodalmi Lapok«, 1853. 36. szám.) Igazgató: Witte. E színháznak Pollack Mihály volt az építője, míg a festményeit Hübler, akadémiai festőművész készítette. (»Délibáb«, 1853. II. kötet, 610. oldal.) A későbbi igazgatók: Ditrich, Treichlinger (1 napig!), Gundy (1857—1860.), Alsdorf (1862-ig), Winter (1864-ig), Röhring (1865-ig) és Landvogt 1867. virágvasárnapjáig. Itt az utolsó előadás 1870. húsvéthétfőn volt, Gundy igazgatása alatt. E színházat 1870. jún. havában bontották le. Ekkoriban nyílhatott meg (pontos adatok nincsenek) a Hermina-térre (a mai M. Kir. Operaház telkén) néző kisebb színház (az Operaház hajósuccai bejáratával szemben lévő kétemeletes házban), ahol rendszeres német előadások folytak; 1876. november végén e színházat Guttmann igazgató bezárta. Orfeum lett az épületből, de egy- egy német előadás akadt benne: a magyar születésű Jány János a »Falu rosszá«-t (Der Dorflump) játszotta, a pesti Koch Sándor tragédiájában lépett fel. Közben — 1860. aug. 26-án — megnyílt Alsdorf Károly lövöldetéri színháza is. Itt 1866-ban Landvogt, 1867-től 3 évig Gundy az igazgató, aki a városligetben színkört is épített. A telekért évi 1000 frtnyi bért fizetett. Pesten 1867. júl. elején vendégszerepelt Gallmeyer Pepi és Geistinger Mari. Volt még egy német színház, a gyapjuutcai (L. o.) Ezt a Variétés - részvénytársulat emelte a német múzsa számára. (Lásd még: Pesti hermina­téri német színház.) szin_III.0548.pdf III