Címszó: Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegye - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

TELEPULESNEV

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0556.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0556.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30270.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegye

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530270.htm

 

Szócikk: Pest-Pilis-Solt (Budapest) törvényesen egyesült vármegye amelyből 1876-ban, (időpont) amikor a kúnkapitányság duna-tiszaközi részét a vármegyéhez kapcsolták, lett a mai Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye. (megye) Méltatlanság lenne, ha nem emlékeznénk meg hálával és tisztelettel a magyar vármegyékről, amelyek a magyar művelődés legküzdelmesebb évtizedeiben áldozattal és igyekezettel az ébredező nemzeti kultúra mellé állottak és amelyek a sokat csipkedve emlegetett táblabíróikkal kivívták nemzeti színészetünk akkora diadalát. A vármegyék voltak a magyar Thália patrónusai, ők voltak a megértők, a lelkesülők, az áldozatot hozók. A magyar főnemesség legtehetősebb része a német (nemzetiség) (információ)  kultúráért buzgott, áldozott, sőt ment tönkre; a magyar érzésű mágnásainkból egy-kettő volt, aki cselekedett és eredményekre vitte az aktorokat. A nemességből is sokan állottak a színészek pártjára és tőlük telhetőleg segítették a magyar szó vándor apostolait. De a vármegyék a közöny nagy századának, a XVII-ik századnak végén összetartásukban is versenyeztek, melyik tesz többet a kezdetben lekicsinyelt és elnyomott theatraliáért. És ezek között a lelkes mecenások között első volt az ország területre legnagyobb vármegyéje: Pest-Pilis-Solt t. e. vármegye. (megye) (információ)  Kelemen László (személy) (információ)  — mint tudvalévő dolog — Pest (Budapest) városánál cancellista volt, hivatalokat ismerő, aki jól tudta, hogy Pest (Budapest) városa, még kevésbé Buda (Budapest) városa alig támogatná a magyar theátristákat és hogy azt csak a vármegyétől lehet várni, ahol az urak nem borotváltatják a bajuszukat és nem fésülik a hajukat a halántékukra, nem hordanak magas kráglit, tehát jóravaló magyarok, akiktől leginkább várható el a magyar szó szeretete. A színészet ügyét tehát — az ő szívükre kell kötni. 1790. (időpont) év októberének 15-én tehát a vármegyéhez fordult kérésével. Kelemen (személy) (információ)  a kérelmének jó alapot tudott teremteni. Csak azt kellett meglebegtetni a magyar urak előtt, hogy — mit csinál a német... (nemzetiség) (információ)  ? A kis német (nemzetiség) (információ)  truppok bejárják a magyar városokat, ott nem is színházat csinálnak, de komédiát, mert mit akar a német (nemzetiség) (információ)  direktor például Cegléden (megye) akár a »Der edle Ungar Freigraf Udalszky« (cím) c. tragédiával? Ki érti azt ott meg? És mégis a német (nemzetiség) (információ)  Cegléden (megye) komédiázhat, de a magyarnak még Pesten, (Budapest) a tekintetes vármegye otthonában sem szabad, sem lehet színháza ... Pedig már holnap is játszhatnának. (Zárjelben, valahol a sorok között még azt is kiolvasták a magyar urak, hogy a Nagyméltóságú helytartó tanács megpukkadna dühiben, ha ők életre kelhetnének!) Azt kérték hát Kelemen László (személy) (információ)  és társai, írna fel a t. vármegye a helytartótanácshoz engedélyért. Tudniillik, ha egyszer ez a magyarba ojtott német (nemzetiség) (információ)  társaság tudomásul veszi, hogy a leghatalmasabb vármegye sem átal a »magyar komédiázók« segítségére menni, akkor már nem játszhat velük olyan könnyen. A megye meghányta-vetette a dolgot és felírt a helytartótanácsnak. Ez volt az első lépés, amelyet Pest vármegye (megye) a magyar nemzeti színjáték érdekében tett és ettől kezdve a színészet napjainkig a vármegye oltalma alatt áll. Mit tett azóta érte — arról keveset nem lehet szólani. Pest vármegye (megye) volt, aki a Kelemen László (személy) (információ)  áldozatos alkotásait odáig vitte, hogy annak eredménye lehetett és lett. Kelemen (személy) (információ)  társaságát anyagilag segélyezte: részben maga adományozta, részben a társ - törvényhatóságok körében gyűjtött tetemes pénzösszeggel. Segítette erkölcsileg is. Tekintélyével mellé állott, a hivatalos nyomásokat, melyekkel gyengíteni vagy semmivé tenni akarták, súlyától megfosztotta, elviselhetővé vagy teljesen hatástalanná tette és azzal, hogy Pest (Budapest) és Buda (Budapest) városok tanácsának kifejezetten értésére adta, hogy minden hatalmával a színjátszók mellett áll, a két város német (nemzetiség) (információ)  hajlandóságú tanácsára erős befolyással volt. Így buzgott a vármegye a magyar nyelv és szellem érdekében és amikor 1791. (időpont) januárjában gróf Unwerth Emanuel, (személy) (információ)  a pesti (Budapest) és budai (Budapest) színházak albérlője a theátristák egy, a városhoz intézett beadványára elsőül vetette fel a »Pesti magyar színház« (intézmény) (információ)  eszméjét, nem ugyan a magyar és a magyar kultúra iránti tekintetekből, de mert tudta, hogy annak a kérdésnek felvetése az adott viszonyok között bukást jelent... a vármegye ettől kezdve minden időkben gondolt e nagyszerű tervre, s ha nem is tudta egyelőre testté váltani az eszmét, de bizonyos, hogy elaludni többé nem hagyta. A vármegye — bár a lelkes társulat részben a Sehy - Liptay-féle (személy) (információ)  botrány, részben a későbbi zavarok és pártoláshiány folytán egyre jobban vesztette erejét és értékét — több-kevesebb lelkesedéssel és odaadással támogatta a színészetet és akkor, amikor már azoknak sem Pesten, (Budapest) sem Budán (Budapest) maradásuk nem volt s kénytelenek voltak vándorútra kelni, a társaságot ajánlólevelekkel látta el és lehetővé tette további erőlködését, míg nem aztán a Kelemen-féle (személy) (információ)  nagy igyekezetnek vége szakadt s más irányokból folytatódott a további küzdelem a magyar színészet érdekében, amikor a vármegye az előbbivel azonos buzgalommal tett eleget nemzeti kötelességeinek. A vármegye állandóan foglalkozva a pesti magyar színház (intézmény) (információ)  építésének eszméjével, mindig igyekezett ennek lehetőségét megteremteni, úgy erősen befolyt abba az akcióba, mikor a Kulcsár István (személy) (információ)  igazgatása alatt álló társaság örökössé tételére Kulcsár (személy) (információ)  megvette a színház számára a hatvaniuccai (ma Kossuth Lajos és Szép- uccák sarkán) telket, melyet később ugyan el kellett adni, de a tervnek megerősödéséhez így is hozzájárult. Pest vármegye (megye) a most időnként Pesten, (Budapest) Budán (Budapest) megjelenő magyar színészeket tovább is támogatta és akkor, amikor az 1833-ik (időpont) esztendőben Kassáról (megye) az ott játszó kitűnő társaság legkitűnőbbjei Budára (Budapest) jöttek és a »Budai nemzeti színjátszó társaságot« (intézmény) (információ)  megteremtették s e társaság tagjai 1833. (időpont) aug. 25-én Pest vármegye (megye) Karaihoz (személy) és Rendeihez (személy) esedeztek, hogy »Őket, mindig jobban igyekezni kívánókat, nagybecsű oltalmukra érdemeseknek ítélnék s pártfogásukba nagylelkűleg venni méltóztatnának«.A kérelmet a megye aug. 28-iki közgyűlésén tárgyalta s bizottságot küldött ki a kérelem megvitatására és 30-án — annak javaslata szerint — újból vállalta a társulat pártolását és sok erre vonatkozó határozat mellett Fáy András (személy) (információ)  és Döbrentey Gábort (személy) igazgatóként kiküldte. A megyei védelem erősíti a jeles színészeket s midőn a megye végre az állandó magyar színház felépítésének lehetőségét látta és a Grassalkovics hercegtől (személy) nyert telket megkapta az építés céljára — a társulat, bár akkor már nagy küzdelmeket vívott a közönség közönyével a biztos révbe jutás érdekében, sok hálát és dicsőséget érdemlő igyekezettel rajta volt, hogy a megye terve mielőbb sikerüljön. Pest vármegye (megye) nagy anyagi áldozattal 1837. (időpont) áprilisáig együtt tartotta Budán (Budapest) a társaságot, aztán — a költségek kímélése és az építkezésnél való felhasználása célját szem előtt tartva — azt feloszlatta azzal, hogy ugyanazon év augusztus elsején ismét Pesten (Budapest) legyenek; a Pesti Magyar Színház (intézmény) (információ)  megnyílása bizonyossá lévén. Így hozta tető alá a vármegye a magyar színészetet Pesten. (Budapest) Ebben az időben a vármegye küzdelme már nem volt oly súlyos, mint azelőtt. A megerősödött, jelentőségében és színvonalában már a német (nemzetiség) (információ)  színészetet elérte magyar színészettel szemben úgy az aulikus urakkal betöltött magyar főhatóságok, mint Buda (Budapest) és Pest (Budapest) tanácsa, nem lehetett többé olyan ellentálló. Felszabadult a magyar múzsa a bécsi (ország) kényszer alól s ha csupán a magyar közönségre is volt utalva, fejlődése szabadabb volt. Jóllehet Bécs (ország) mindig féltékenykedett s ahol csak lehetséges volt, ott ellene dolgozott; lám, mikor a színházépítés költségeit egy sorsjáték útján akarták a megyék előteremteni, a Bécsben (ország) székelő pénzügyi hatóság hosszú huzavona után, egyszerűen visszautasította az előterjesztett kérelmet és tervezetet. És akkor már a bécsi (ország) ellenkezés csak kellemetlenkedés volt s nem volt többé lehetetlenítés s a .vármegye céltudatos, szívós, sőt gyakran erőszakos munkájának »a sár és porta« ugyan, de sikerült felépíteni a »Pesti Magyar Színház«-at, (intézmény) (információ)  mely a »Pesti Királyi Városi Színház«-zal (intézmény) (információ)  szemben, a nemzeti érzést és gondolatot, a nemzeti nyelvet és pallérozást diadalra vitte, úgy hogy az rövid idő multán mint »Nemzeti Színház« (intézmény) (információ)  a világ első műintézetei közé emelkedett és tisztán művészi erejével és hatalmával lassan elnyomta a német (nemzetiség) (információ)  színészet magyar programm-munkáját. Elnyomta, elfojtotta a német (nyelv) (információ)  szót, örökre eloltotta a német (nemzetiség) (információ)  színpad rivaldájának lámpasorát és Pest vármegye (megye) diadalaként örökre megsemmisítette a német (nemzetiség) (információ)  hatalmaskodást a magyar fővárosban. (Budapest) A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  csaknem egy évtizeden keresztül nemcsak védelme alatt állott Pest vármegyének, (megye) de az vezette s intézte az ügyeit. A vármegye urai ültek igazgatói székében, a vármegye uraiból állott össze az a bizottság, mely bölcsességgel, szeretettel s hozzáértéssel segítette a táblabíró-igazgatót nehéz munkájában. Hozzáértéssel, — mondhatjuk — mert a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  annyi balszerencse közt és oly sok viszály között is egyre erősbödött s egyre közelebb jutott a színészet ideáljához, mígnem aztán felérkezhetett arra a magaslatra, ametyről hirdethette a magyar kulturának igaz európai voltát. Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegyék (megye) (információ)  utóda,, a mai Pest-Pilis-Solt és Kiskún vármegye (megye) (információ)  büszke arra a nagy eredményre, melyre a magyar színészet jutott, s amely eredmény elválaszthatatlan az ő nevétől. Minden alkalommal a magyar színészet mellé áll és erejéhez képest támogatja. Midőn az általa megteremtett »Nemzeti Színház« (intézmény) (információ)  fennállásának kilencvenedik' évfordulójához ért, ezt külön díszgyülésen ünnepelte s ekkor elhatározta, hogy egy nagy és a múlthoz méltó pompás monographiában kiadja a vármegye színészet - pártolásának történetét. A »Pest vármegye és a nemzeti színészet« (cím) című négy kötetre tervezett mű első kötete — a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  fent említett évfordulója alkalmából — »A Nemzeti Színház megnyitásának története« (cím) címen meg is jelent. (Rexa Dezső.) (személy) (információ)  szin_III.0556.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegye címszóvég 30270 Szócikk: Pest-Pilis-Solt pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy törvényesen egyesült vármegye amelyből 1876-ban, amikor a kúnkapitányság duna-tiszaközi részét a vármegyéhez kapcsolták, lett a mai Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye. ytelepulesy pest- pilis-solt-kiskun vármegye ytelepulesy Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Méltatlanság lenne, ha nem emlékeznénk meg hálával és tisztelettel a magyar vármegyékről, amelyek a magyar művelődés legküzdelmesebb évtizedeiben áldozattal és igyekezettel az ébredező nemzeti kultúra mellé állottak és amelyek a sokat csipkedve emlegetett táblabíróikkal kivívták nemzeti színészetünk akkora diadalát. A vármegyék voltak a magyar Thália patrónusai, ők voltak a megértők, a lelkesülők, az áldozatot hozók. A magyar főnemesség legtehetősebb része a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy kultúráért buzgott, áldozott, sőt ment tönkre; a magyar érzésű mágnásainkból egy-kettő volt, aki cselekedett és eredményekre vitte az aktorokat. A nemességből is sokan állottak a színészek pártjára és tőlük telhetőleg segítették a magyar szó vándor apostolait. De a vármegyék a közöny nagy századának, a XVII-ik századnak végén összetartásukban is versenyeztek, melyik tesz többet a kezdetben lekicsinyelt és elnyomott theatraliáért. És ezek között a lelkes mecenások között első volt az ország területre legnagyobb vármegyéje: Pest-Pilis-Solt t. e. vármegye. ytelepulesy pest-pilis-solt t. e. vármegye ytelepulesy Pest-Pilis-Solt t. e. vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy — mint tudvalévő dolog — Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városánál cancellista volt, hivatalokat ismerő, aki jól tudta, hogy Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városa, még kevésbé Buda buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városa alig támogatná a magyar theátristákat és hogy azt csak a vármegyétől lehet várni, ahol az urak nem borotváltatják a bajuszukat és nem fésülik a hajukat a halántékukra, nem hordanak magas kráglit, tehát jóravaló magyarok, akiktől leginkább várható el a magyar szó szeretete. A színészet ügyét tehát — az ő szívükre kell kötni. 1790. xevtizedx 1795 év októberének 15-én tehát a vármegyéhez fordult kérésével. Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy a kérelmének jó alapot tudott teremteni. Csak azt kellett meglebegtetni a magyar urak előtt, hogy — mit csinál a német... ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy ? A kis német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy truppok bejárják a magyar városokat, ott nem is színházat csinálnak, de komédiát, mert mit akar a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy direktor például Cegléden ytelepulesy cegléd ytelepulesy Cegléd ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy akár a »Der edle Ungar Freigraf Udalszky« ycimy der edle ungar freigraf udalszky ycimy Der edle Ungar Freigraf Udalszky ycimy der ycimy edle ycimy ungar ycimy freigraf ycimy udalszky ycimy ycimy Der ycimy edle ycimy Ungar ycimy Freigraf ycimy c. tragédiával? Ki érti azt ott meg? És mégis a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Cegléden ytelepulesy cegléd ytelepulesy Cegléd ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy komédiázhat, de a magyarnak még Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a tekintetes vármegye otthonában sem szabad, sem lehet színháza ... Pedig már holnap is játszhatnának. (Zárjelben, valahol a sorok között még azt is kiolvasták a magyar urak, hogy a Nagyméltóságú helytartó tanács megpukkadna dühiben, ha ők életre kelhetnének!) Azt kérték hát Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és társai, írna fel a t. vármegye a helytartótanácshoz engedélyért. Tudniillik, ha egyszer ez a magyarba ojtott német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy társaság tudomásul veszi, hogy a leghatalmasabb vármegye sem átal a »magyar komédiázók« segítségére menni, akkor már nem játszhat velük olyan könnyen. A megye meghányta-vetette a dolgot és felírt a helytartótanácsnak. Ez volt az első lépés, amelyet Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy a magyar nemzeti színjáték érdekében tett és ettől kezdve a színészet napjainkig a vármegye oltalma alatt áll. Mit tett azóta érte — arról keveset nem lehet szólani. Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy volt, aki a Kelemen László yszemelynevy kelemen lászló yszemelynevy Kelemen László yszemelynevy kelemen yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy áldozatos alkotásait odáig vitte, hogy annak eredménye lehetett és lett. Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy társaságát anyagilag segélyezte: részben maga adományozta, részben a társ - törvényhatóságok körében gyűjtött tetemes pénzösszeggel. Segítette erkölcsileg is. Tekintélyével mellé állott, a hivatalos nyomásokat, melyekkel gyengíteni vagy semmivé tenni akarták, súlyától megfosztotta, elviselhetővé vagy teljesen hatástalanná tette és azzal, hogy Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Buda buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városok tanácsának kifejezetten értésére adta, hogy minden hatalmával a színjátszók mellett áll, a két város német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy hajlandóságú tanácsára erős befolyással volt. Így buzgott a vármegye a magyar nyelv és szellem érdekében és amikor 1791. januárjában xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 gróf Unwerth Emanuel, yszemelynevy gróf unwerth emanuel yszemelynevy gróf Unwerth Emanuel yszemelynevy gróf yszemelynevy unwerth yszemelynevy emanuel yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Unwerth yszemelynevy Emanuel a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházak albérlője a theátristák egy, a városhoz intézett beadványára elsőül vetette fel a »Pesti magyar színház« yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy Pesti ma yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy ma yintezmenyy ykodvegy eszméjét, nem ugyan a magyar és a magyar kultúra iránti tekintetekből, de mert tudta, hogy annak a kérdésnek felvetése az adott viszonyok között bukást jelent... a vármegye ettől kezdve minden időkben gondolt e nagyszerű tervre, s ha nem is tudta egyelőre testté váltani az eszmét, de bizonyos, hogy elaludni többé nem hagyta. A vármegye — bár a lelkes társulat részben a Sehy - Liptay-féle yszemelynevy sehy - liptay yszemelynevy Sehy - Liptay yszemelynevy sehy yszemelynevy - yszemelynevy liptay yszemelynevy yszemelynevy Sehy yszemelynevy - yszemelynevy Liptay yszemelynevy ykodvegy botrány, részben a későbbi zavarok és pártoláshiány folytán egyre jobban vesztette erejét és értékét — több-kevesebb lelkesedéssel és odaadással támogatta a színészetet és akkor, amikor már azoknak sem Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy sem Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy maradásuk nem volt s kénytelenek voltak vándorútra kelni, a társaságot ajánlólevelekkel látta el és lehetővé tette további erőlködését, míg nem aztán a Kelemen-féle yszemelynevy kelemen yszemelynevy Kelemen yszemelynevy kelemen yszemelynevy yszemelynevy Kelemen yszemelynevy ykodvegy nagy igyekezetnek vége szakadt s más irányokból folytatódott a további küzdelem a magyar színészet érdekében, amikor a vármegye az előbbivel azonos buzgalommal tett eleget nemzeti kötelességeinek. A vármegye állandóan foglalkozva a pesti magyar színház yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy pesti ma yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ma yintezmenyy ykodvegy építésének eszméjével, mindig igyekezett ennek lehetőségét megteremteni, úgy erősen befolyt abba az akcióba, mikor a Kulcsár István yszemelynevy kulcsár istván yszemelynevy Kulcsár István yszemelynevy kulcsár yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kulcsár yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt álló társaság örökössé tételére Kulcsár yszemelynevy kulcsár yszemelynevy Kulcsár yszemelynevy kulcsár yszemelynevy yszemelynevy Kulcsár yszemelynevy ykodvegy megvette a színház számára a hatvaniuccai (ma Kossuth Lajos és Szép- uccák sarkán) telket, melyet később ugyan el kellett adni, de a tervnek megerősödéséhez így is hozzájárult. Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy a most időnként Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megjelenő magyar színészeket tovább is támogatta és akkor, amikor az 1833-ik xevtizedx 1835 esztendőben Kassáról ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy az ott játszó kitűnő társaság legkitűnőbbjei Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jöttek és a »Budai nemzeti színjátszó társaságot« yintezmenyy budai nemzeti színjátszó társaság yintezmenyy Budai ne yintezmenyy budai yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy ne yintez megteremtették s e társaság tagjai 1833. aug. 25-én Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Karaihoz yszemelynevy karai yszemelynevy Karai yszemelynevy karai yszemelynevy yszemelynevy Karai yszemelynevy ykodvegy és Rendeihez yszemelynevy rendei yszemelynevy Rendei yszemelynevy rendei yszemelynevy yszemelynevy Rendei yszemelynevy ykodvegy esedeztek, hogy »Őket, mindig jobban igyekezni kívánókat, nagybecsű oltalmukra érdemeseknek ítélnék s pártfogásukba nagylelkűleg venni méltóztatnának«.A kérelmet a megye aug. 28-iki közgyűlésén tárgyalta s bizottságot küldött ki a kérelem megvitatására és 30-án — annak javaslata szerint — újból vállalta a társulat pártolását és sok erre vonatkozó határozat mellett Fáy András yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy és Döbrentey Gábort yszemelynevy döbrentey gábor yszemelynevy Döbrentey Gábor yszemelynevy döbrentey yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Döbrentey yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy igazgatóként kiküldte. A megyei védelem erősíti a jeles színészeket s midőn a megye végre az állandó magyar színház felépítésének lehetőségét látta és a Grassalkovics hercegtől yszemelynevy grassalkovics herceg yszemelynevy Grassalkovics herceg yszemelynevy grassalkovics yszemelynevy herceg yszemelynevy yszemelynevy Grassalkovics yszemelynevy herceg yszemelynevy ykodvegy nyert telket megkapta az építés céljára — a társulat, bár akkor már nagy küzdelmeket vívott a közönség közönyével a biztos révbe jutás érdekében, sok hálát és dicsőséget érdemlő igyekezettel rajta volt, hogy a megye terve mielőbb sikerüljön. Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy nagy anyagi áldozattal 1837. áprilisáig xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 együtt tartotta Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a társaságot, aztán — a költségek kímélése és az építkezésnél való felhasználása célját szem előtt tartva — azt feloszlatta azzal, hogy ugyanazon év augusztus elsején ismét Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy legyenek; a Pesti Magyar Színház yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy Pesti Ma yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy megnyílása bizonyossá lévén. Így hozta tető alá a vármegye a magyar színészetet Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ebben az időben a vármegye küzdelme már nem volt oly súlyos, mint azelőtt. A megerősödött, jelentőségében és színvonalában már a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészetet elérte magyar színészettel szemben úgy az aulikus urakkal betöltött magyar főhatóságok, mint Buda buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanácsa, nem lehetett többé olyan ellentálló. Felszabadult a magyar múzsa a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy kényszer alól s ha csupán a magyar közönségre is volt utalva, fejlődése szabadabb volt. Jóllehet Bécs ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy mindig féltékenykedett s ahol csak lehetséges volt, ott ellene dolgozott; lám, mikor a színházépítés költségeit egy sorsjáték útján akarták a megyék előteremteni, a Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy székelő pénzügyi hatóság hosszú huzavona után, egyszerűen visszautasította az előterjesztett kérelmet és tervezetet. És akkor már a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ellenkezés csak kellemetlenkedés volt s nem volt többé lehetetlenítés s a .vármegye céltudatos, szívós, sőt gyakran erőszakos munkájának »a sár és porta« ugyan, de sikerült felépíteni a »Pesti Magyar Színház«-at, yintezmenyy pesti magyar színház yintezmenyy Pesti Ma yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy mely a »Pesti Királyi Városi Színház«-zal yintezmenyy pesti királyi városi színház yintezmenyy Pesti Ki yintezmenyy pesti yintezmenyy királyi yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Ki yintezmenyy ykod szemben, a nemzeti érzést és gondolatot, a nemzeti nyelvet és pallérozást diadalra vitte, úgy hogy az rövid idő multán mint »Nemzeti Színház« yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a világ első műintézetei közé emelkedett és tisztán művészi erejével és hatalmával lassan elnyomta a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet magyar programm-munkáját. Elnyomta, elfojtotta a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy szót, örökre eloltotta a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpad rivaldájának lámpasorát és Pest vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy diadalaként örökre megsemmisítette a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy hatalmaskodást a magyar fővárosban. főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy csaknem egy évtizeden keresztül nemcsak védelme alatt állott Pest vármegyének, ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest vármegyé ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy de az vezette s intézte az ügyeit. A vármegye urai ültek igazgatói székében, a vármegye uraiból állott össze az a bizottság, mely bölcsességgel, szeretettel s hozzáértéssel segítette a táblabíró-igazgatót nehéz munkájában. Hozzáértéssel, — mondhatjuk — mert a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy annyi balszerencse közt és oly sok viszály között is egyre erősbödött s egyre közelebb jutott a színészet ideáljához, mígnem aztán felérkezhetett arra a magaslatra, ametyről hirdethette a magyar kulturának igaz európai voltát. Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegyék ytelepulesy pest-pilis-solt törvényesen egyesült vármegyék ytelepulesy Pest-Pilis-Solt törvényesen ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy utóda,, a mai Pest-Pilis-Solt és Kiskún vármegye ytelepulesy pest-pilis-solt és kiskún vármegye ytelepulesy Pest-Pilis-Solt és Kiskún vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy büszke arra a nagy eredményre, melyre a magyar színészet jutott, s amely eredmény elválaszthatatlan az ő nevétől. Minden alkalommal a magyar színészet mellé áll és erejéhez képest támogatja. Midőn az általa megteremtett »Nemzeti Színház« yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy fennállásának kilencvenedik' évfordulójához ért, ezt külön díszgyülésen ünnepelte s ekkor elhatározta, hogy egy nagy és a múlthoz méltó pompás monographiában kiadja a vármegye színészet - pártolásának történetét. A »Pest vármegye és a nemzeti színészet« ycimy pest vármegye és a nemzeti színészet ycimy Pest vármegye és a nemzeti színészet ycimy pest ycimy vármegye ycimy és ycimy a ycimy nemzeti ycimy színészet ycimy ycimy Pest ycimy vármegye ycimy és című négy kötetre tervezett mű első kötete — a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy fent említett évfordulója alkalmából — »A Nemzeti Színház megnyitásának története« ycimy a nemzeti színház megnyitásának története ycimy A Nemzeti Színház megnyitásának története ycimy a ycimy nemzeti ycimy színház ycimy megnyitásának ycimy története ycimy ycimy A ycimy Nemzeti ycim címen meg is jelent. (Rexa Dezső.) yszemelynevy rexa dezső yszemelynevy Rexa Dezső yszemelynevy rexa yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Rexa yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy rexa dezső szin_III.0556.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegye - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

TELEPULESNEV

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0556.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0556.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30270.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegye

Szócikk: Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegye amelyből 1876-ban, amikor a kúnkapitányság duna-tiszaközi részét a vármegyéhez kapcsolták, lett a mai Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Méltatlanság lenne, ha nem emlékeznénk meg hálával és tisztelettel a magyar vármegyékről, amelyek a magyar művelődés legküzdelmesebb évtizedeiben áldozattal és igyekezettel az ébredező nemzeti kultúra mellé állottak és amelyek a sokat csipkedve emlegetett táblabíróikkal kivívták nemzeti színészetünk akkora diadalát. A vármegyék voltak a magyar Thália patrónusai, ők voltak a megértők, a lelkesülők, az áldozatot hozók. A magyar főnemesség legtehetősebb része a német kultúráért buzgott, áldozott, sőt ment tönkre; a magyar érzésű mágnásainkból egy-kettő volt, aki cselekedett és eredményekre vitte az aktorokat. A nemességből is sokan állottak a színészek pártjára és tőlük telhetőleg segítették a magyar szó vándor apostolait. De a vármegyék a közöny nagy századának, a XVII-ik századnak végén összetartásukban is versenyeztek, melyik tesz többet a kezdetben lekicsinyelt és elnyomott theatraliáért. És ezek között a lelkes mecenások között első volt az ország területre legnagyobb vármegyéje: Pest-Pilis-Solt t. e. vármegye. Kelemen László — mint tudvalévő dolog — Pest városánál cancellista volt, hivatalokat ismerő, aki jól tudta, hogy Pest városa, még kevésbé Buda városa alig támogatná a magyar theátristákat és hogy azt csak a vármegyétől lehet várni, ahol az urak nem borotváltatják a bajuszukat és nem fésülik a hajukat a halántékukra, nem hordanak magas kráglit, tehát jóravaló magyarok, akiktől leginkább várható el a magyar szó szeretete. A színészet ügyét tehát — az ő szívükre kell kötni. 1790. év októberének 15-én tehát a vármegyéhez fordult kérésével. Kelemen a kérelmének jó alapot tudott teremteni. Csak azt kellett meglebegtetni a magyar urak előtt, hogy — mit csinál a német... ? A kis német truppok bejárják a magyar városokat, ott nem is színházat csinálnak, de komédiát, mert mit akar a német direktor például Cegléden akár a »Der edle Ungar Freigraf Udalszky« c. tragédiával? Ki érti azt ott meg? És mégis a német Cegléden komédiázhat, de a magyarnak még Pesten, a tekintetes vármegye otthonában sem szabad, sem lehet színháza ... Pedig már holnap is játszhatnának. (Zárjelben, valahol a sorok között még azt is kiolvasták a magyar urak, hogy a Nagyméltóságú helytartó tanács megpukkadna dühiben, ha ők életre kelhetnének!) Azt kérték hát Kelemen László és társai, írna fel a t. vármegye a helytartótanácshoz engedélyért. Tudniillik, ha egyszer ez a magyarba ojtott német társaság tudomásul veszi, hogy a leghatalmasabb vármegye sem átal a »magyar komédiázók« segítségére menni, akkor már nem játszhat velük olyan könnyen. A megye meghányta-vetette a dolgot és felírt a helytartótanácsnak. Ez volt az első lépés, amelyet Pest vármegye a magyar nemzeti színjáték érdekében tett és ettől kezdve a színészet napjainkig a vármegye oltalma alatt áll. Mit tett azóta érte — arról keveset nem lehet szólani. Pest vármegye volt, aki a Kelemen László áldozatos alkotásait odáig vitte, hogy annak eredménye lehetett és lett. Kelemen társaságát anyagilag segélyezte: részben maga adományozta, részben a társ - törvényhatóságok körében gyűjtött tetemes pénzösszeggel. Segítette erkölcsileg is. Tekintélyével mellé állott, a hivatalos nyomásokat, melyekkel gyengíteni vagy semmivé tenni akarták, súlyától megfosztotta, elviselhetővé vagy teljesen hatástalanná tette és azzal, hogy Pest és Buda városok tanácsának kifejezetten értésére adta, hogy minden hatalmával a színjátszók mellett áll, a két város német hajlandóságú tanácsára erős befolyással volt. Így buzgott a vármegye a magyar nyelv és szellem érdekében és amikor 1791. januárjában gróf Unwerth Emanuel, a pesti és budai színházak albérlője a theátristák egy, a városhoz intézett beadványára elsőül vetette fel a »Pesti magyar színház« eszméjét, nem ugyan a magyar és a magyar kultúra iránti tekintetekből, de mert tudta, hogy annak a kérdésnek felvetése az adott viszonyok között bukást jelent... a vármegye ettől kezdve minden időkben gondolt e nagyszerű tervre, s ha nem is tudta egyelőre testté váltani az eszmét, de bizonyos, hogy elaludni többé nem hagyta. A vármegye — bár a lelkes társulat részben a Sehy - Liptay-féle botrány, részben a későbbi zavarok és pártoláshiány folytán egyre jobban vesztette erejét és értékét — több-kevesebb lelkesedéssel és odaadással támogatta a színészetet és akkor, amikor már azoknak sem Pesten, sem Budán maradásuk nem volt s kénytelenek voltak vándorútra kelni, a társaságot ajánlólevelekkel látta el és lehetővé tette további erőlködését, míg nem aztán a Kelemen-féle nagy igyekezetnek vége szakadt s más irányokból folytatódott a további küzdelem a magyar színészet érdekében, amikor a vármegye az előbbivel azonos buzgalommal tett eleget nemzeti kötelességeinek. A vármegye állandóan foglalkozva a pesti magyar színház építésének eszméjével, mindig igyekezett ennek lehetőségét megteremteni, úgy erősen befolyt abba az akcióba, mikor a Kulcsár István igazgatása alatt álló társaság örökössé tételére Kulcsár megvette a színház számára a hatvaniuccai (ma Kossuth Lajos és Szép- uccák sarkán) telket, melyet később ugyan el kellett adni, de a tervnek megerősödéséhez így is hozzájárult. Pest vármegye a most időnként Pesten, Budán megjelenő magyar színészeket tovább is támogatta és akkor, amikor az 1833-ik esztendőben Kassáról az ott játszó kitűnő társaság legkitűnőbbjei Budára jöttek és a »Budai nemzeti színjátszó társaságot« megteremtették s e társaság tagjai 1833. aug. 25-én Pest vármegye Karaihoz és Rendeihez esedeztek, hogy »Őket, mindig jobban igyekezni kívánókat, nagybecsű oltalmukra érdemeseknek ítélnék s pártfogásukba nagylelkűleg venni méltóztatnának«.A kérelmet a megye aug. 28-iki közgyűlésén tárgyalta s bizottságot küldött ki a kérelem megvitatására és 30-án — annak javaslata szerint — újból vállalta a társulat pártolását és sok erre vonatkozó határozat mellett Fáy András és Döbrentey Gábort igazgatóként kiküldte. A megyei védelem erősíti a jeles színészeket s midőn a megye végre az állandó magyar színház felépítésének lehetőségét látta és a Grassalkovics hercegtől nyert telket megkapta az építés céljára — a társulat, bár akkor már nagy küzdelmeket vívott a közönség közönyével a biztos révbe jutás érdekében, sok hálát és dicsőséget érdemlő igyekezettel rajta volt, hogy a megye terve mielőbb sikerüljön. Pest vármegye nagy anyagi áldozattal 1837. áprilisáig együtt tartotta Budán a társaságot, aztán — a költségek kímélése és az építkezésnél való felhasználása célját szem előtt tartva — azt feloszlatta azzal, hogy ugyanazon év augusztus elsején ismét Pesten legyenek; a Pesti Magyar Színház megnyílása bizonyossá lévén. Így hozta tető alá a vármegye a magyar színészetet Pesten. Ebben az időben a vármegye küzdelme már nem volt oly súlyos, mint azelőtt. A megerősödött, jelentőségében és színvonalában már a német színészetet elérte magyar színészettel szemben úgy az aulikus urakkal betöltött magyar főhatóságok, mint Buda és Pest tanácsa, nem lehetett többé olyan ellentálló. Felszabadult a magyar múzsa a bécsi kényszer alól s ha csupán a magyar közönségre is volt utalva, fejlődése szabadabb volt. Jóllehet Bécs mindig féltékenykedett s ahol csak lehetséges volt, ott ellene dolgozott; lám, mikor a színházépítés költségeit egy sorsjáték útján akarták a megyék előteremteni, a Bécsben székelő pénzügyi hatóság hosszú huzavona után, egyszerűen visszautasította az előterjesztett kérelmet és tervezetet. És akkor már a bécsi ellenkezés csak kellemetlenkedés volt s nem volt többé lehetetlenítés s a .vármegye céltudatos, szívós, sőt gyakran erőszakos munkájának »a sár és porta« ugyan, de sikerült felépíteni a »Pesti Magyar Színház«-at, mely a »Pesti Királyi Városi Színház«-zal szemben, a nemzeti érzést és gondolatot, a nemzeti nyelvet és pallérozást diadalra vitte, úgy hogy az rövid idő multán mint »Nemzeti Színház« a világ első műintézetei közé emelkedett és tisztán művészi erejével és hatalmával lassan elnyomta a német színészet magyar programm-munkáját. Elnyomta, elfojtotta a német szót, örökre eloltotta a német színpad rivaldájának lámpasorát és Pest vármegye diadalaként örökre megsemmisítette a német hatalmaskodást a magyar fővárosban. A Nemzeti Színház csaknem egy évtizeden keresztül nemcsak védelme alatt állott Pest vármegyének, de az vezette s intézte az ügyeit. A vármegye urai ültek igazgatói székében, a vármegye uraiból állott össze az a bizottság, mely bölcsességgel, szeretettel s hozzáértéssel segítette a táblabíró-igazgatót nehéz munkájában. Hozzáértéssel, — mondhatjuk — mert a Nemzeti Színház annyi balszerencse közt és oly sok viszály között is egyre erősbödött s egyre közelebb jutott a színészet ideáljához, mígnem aztán felérkezhetett arra a magaslatra, ametyről hirdethette a magyar kulturának igaz európai voltát. Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegyék utóda,, a mai Pest-Pilis-Solt és Kiskún vármegye büszke arra a nagy eredményre, melyre a magyar színészet jutott, s amely eredmény elválaszthatatlan az ő nevétől. Minden alkalommal a magyar színészet mellé áll és erejéhez képest támogatja. Midőn az általa megteremtett »Nemzeti Színház« fennállásának kilencvenedik' évfordulójához ért, ezt külön díszgyülésen ünnepelte s ekkor elhatározta, hogy egy nagy és a múlthoz méltó pompás monographiában kiadja a vármegye színészet - pártolásának történetét. A »Pest vármegye és a nemzeti színészet« című négy kötetre tervezett mű első kötete — a Nemzeti Színház fent említett évfordulója alkalmából — »A Nemzeti Színház megnyitásának története« címen meg is jelent. (Rexa Dezső.) szin_III.0556.pdf III