Címszó: Petőfi színészi tehetsége - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0569.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0569.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30289.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Petőfi színészi tehetsége

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530292.htm

 

Szócikk: Petőfi színészi tehetsége Az irodalomtörténet csodálatos egyértelműséggel és határozottsággal tör pálcát Petőfi Sándor (személy) (információ)  színészi kvalitásai felett. Megállapításait meglehetős felületességgel és egyoldalúsággal az általa produkált színpadi sikerekre, illetve balsikerekre alapítja, anélkül azonban, hogy közelebbről vizsgálná a színpadi szereplések körülményeit. Elvégre érthető ez, mert hiszen az irodalomtörténet elsősorban a költőnek irodalmi méltatásával foglalkozik. De ha színészeti szakkönyv foglalkozik Petőfi (személy) (információ)  személyével, úgy szükséges, hogy e kérdést behatóbb vizsgálódás tárgyává tegye és vizsgálja meg, vajjon a színész szempontjából tekintve is, elfogadhatjuk-e az irodalomtörténet erre vonatkozó megállapításait. A színpad iránti vágyakozás már kora ifjúságában — úgyszólván gyermekkorában — felébredt benne Aszódon, (megye) (információ)  körülbelül 12— 14 éves diákkorában. A színészi tehetség megállapítása szempotjából ez még nem sokat jelentő momentum, mert hiszen a polgári családok gyermekeiek legtöbbjénél az ifjú években fellángol egyszer a vágy a színpad iránt. Selmeci (személy) diákkorában azonban még élénkebben élt benne e vágy; itt a német (nemzetiség) (információ)  színészek előadásait látogatta titokban és ettől, ép úgy mint Aszódon, (megye) (információ)  a szülői és tanári intések és dorgálások sem tudták visszatartani. A selmeci (megye) diákok »Magyar társaságában« (intézmény) (információ)  már mint szavaló is szerepei. A kör XI. ülésén a »Csák« (cím) című költeményt szavalta dicsérettel s a XXII. ülésen, 1839. (időpont) januárban, egy újabb szavalata szintén »közdícséretre méltó« volt. Most már hivatást erezett a színészetre és még ez évben, 16 éves korában, beállt a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  statisztának és apróbb színpadi segédmunkák elvégzését is elvállalta. Pár hónapig volt itt és hogy itt színpadi sikerei nem lehettek, ez csak magától értetődő. Midőn még ez évben katonának állott, a soproni (megye) diákok irodalmi társaságában többször szavalt. Orlay Soma (személy) mondja róla, hogy »modora a túlságos színezés volt; szavalási modora rendkívüli volt, plasztikai szabályait maga készítette«. Mikor a katonaságtól 1840-ben (időpont) (17 éves korában) kiszabadult és újra Sopronba érkezett, első útja megint a színházba vezette. Ezután egy pár kis társulatnál színészkedett. E társulatok oly jelentékte­lenek (ripacs-társulatok) voltak, hogy itt sikerekről, művészi produkcióról szó sem lehetett. Meg is csömörlik a színészettől: nem a színészi hivatástól, de színésztársaitól, kik szerinte »csőcselék, durva, lelketlen fatuskók«, kik a művészet magasztosságát felfogni képtelenek. 1840—41-ben (időpont) Pápán (megye) diákoskodik; sűrűn szerepel a Tarczy Lajos (személy) vezetése alatt álló képzőtársaságban. A IV. ülésen Vörösmarty (személy) (információ)  »Petiké«-jét (cím) szavalja, a bírálat szerint: »a személyesítőszavalat többnyire jó, de testtartása és taglejtése nem kielégítő«. A XLVII. ülésen (1840. (időpont) júl. 10-én) a Szózatot (cím) (információ)  szavalta paródisztikus felfogással, előrebocsátván: »labdacsul azoknak, kiknek a színészi szavalástól gyomrok elromlott.« Bírálóit akarja kigúnyolni és »hosszúra nyúlt képpel, magából egy kiéhezett tót (nemzetiség) deákot alakítva, érzelgős hangon, tótos (nemzetiség) dialektussak szavalja el a költeményt; a hatás nagy volt, Tarczay (személy) tanár is jól mulatott rajta, mégis megrótták érte. Íme: a karrikirozás, parodizálás, groteszkség, mint a színészi képességek megnyilvánulásai! A hangja ellen esett csak kifogás, mert »eltompult és némi orrhangzással bír; volt benne valami orgonaszerű búgás«. így szól a diákbírálók véleménye. Ezenkívül arca nevetés közben kissé eltorzul, mert ilyenkor bal szemfogát két mellékfoga nagyon előretolja, ami zavarja az arc szokott alakjának összhangját. Oly tulajdonságok tehát, melyek abban az időben, mikor a színészi érvényesülésnél oly nagy súly esett a külsőségekre és csengő orgánumra, bizonyára alkalmasak lehettek, hogy az igazi színjátszó tehetséget és képességet háttérbe szorítsák. 1842. (időpont) július 29-én tartotta a Képzőtársaság (intézmény) az iskolaév végén »örömünnepét« a megyeház nagytermében. Petőfi (személy) (információ)  pályadíjjal kitüntetett költeményeivel szerepelt a 21-számból álló műsoron, ezenkívül elszavalta Szalkay Máté (személy) »Ólmosbotok« (cím) c. költeményét. Ugyancsak ő zárta be az ünnepélyt Vörösmarty (személy) (információ)  »Liszt Ferenchez« (cím) (információ)  c. ódájával. Már a társaság előző ülésén, mikor próbaszavalatként mondta el az »Ólmosbotok«-at, (cím) szavalata után nagy volt a lelkesedés, Tarczy tanár (személy) külön is meggratulálta, a bírálók (Bárány István (személy) (információ)  és Jókai Mór) (személy) (információ)  szokatlan előadási modora ellenére is kitűnőnek mondták. Az ünnepélyen pedig oly viharos tetszést aratott, oly nagy volt a hatás, hogy a jelen volt Eszterházy Pál gróf (személy) (információ)  elragadtatásában még egy külön arannyal toldotta meg a pár aranyból álló jutalomdíjat. És ez a Petőfi (személy) (információ)  lett volna a tehetségtelen színpadi előadó? A rossz színész?! Újból színésznek megy. Szabó József (személy) (információ)  színtársulatánál Székesfehérváron (megye) Almási Pista, (személy) (információ)  a rendező, bárha szépen, értelmesen szavalt, az orrhangját nem szerette. A társulatnál rettentőek a viszonyok; egyes tagok a többiek keresetét is elköltötték, míg végre felbomlik a társulat. 1843-ban (időpont) Kecskeméten (megye) játszott kisebb szerepeket. Itt gondolkozó színésznek mondják, aki apró szerepeibe is elmélyedt. Szerény alakja, kevéssé színpadias arca, korlátolt hangterjedelme, mely tompa, kevés ércű volt, az orrhang némi árnyalatával s a kitörésekben még inkább eltompult, bizonytalan testtartása mellett érvényesülhetett-e a fiatal kezdő tehetség abban az időben, amikor a színész legfontosabb kelléke az volt, hogy szép ember legyen, hatalmas, menydörgő vagy szerelmesen olvadozó orgá nummal bírjon, és amikor a proporció a játszott szerepek nagysága szerint igazodott, szóhoz juthatott-e a fiatal kezdő még oly szép fejlődő tehetséggel bíró színész is?! És mégis voltak sikerei. A kortársak feljegyzése szerint a »Micz bán családjában« (cím) (Demeter (szerep) (információ)  szerepében) nagyon szépen szavalt, a »Korszellem« (cím) c. darabban megnevettette a közönséget, többször meg is tapsolták. 1843. (időpont) márc. 23-án jutalomjátékára, »Lear király«-ban (cím) (információ)  a Bolond (szerep) szerepét játszotta. Alakítása és játéka oly pompásan sikerült, hogy Lear király (szerep) (információ)  alakítója, Deézsy Zsigmond, (személy) (információ)  utóbb a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja, ki úttörő színészeink egyik legjelesbike és kitűnő rendező volt, a játék után megölelte és össze-vissza csókolta. Elképzelhető-e ez egy oly tehetségtelen színésznél, aminőnek Petőfit (személy) (információ)  az irodalomtörténet mondja. Hány kiválósága a színészetnek tud 20 éves korából ennél szebb eredményeket felmutatni?! Debreceni (megye) és székelyhídi (megye) színészkedésének sikertelenségét is sok más körülménnyel (betegség, stb.) inkább magyarázhatjuk, mintsem tehetségtelenségével. Számításba kell vennünk kitartó ragaszkodását a színészethez, amely most már nem a fiatalság szokásos rajongása a színpad iránt, de oly intellektuelnél, mint Petőfi, (személy) (információ)  már bizonyára ennél több, talán a hivatás és félreismert tehetség térkeresése és érvényesülni akarása. 1844. (időpont) okt. 12-én fellépett Egressy (személy) (információ)  jutalom játékán és ezt úgy szeretik feltüntetni, mint egy végső kísérletet a színészkedésre. Ez talán vitatható, mert hisz egy művész jutalom játéka és a vállalt kis szerep sem alkalmasak arra, hogy egy ily sorsdöntő elhatározás próbakövei legyenek; valószínűbb, hogy akkor már végleg szakított a színészettel, és csak Egressy (személy) (információ)  iránti barátságból kereste e fellépést, hogy személyének népszerűségével emelje az előadás érdekességét és talán: anyagi sikerét. Tagadhatatlan, hogy Petőfi (személy) (információ)  kereste a hírt, dicsőségei és mikor a költői pályán ezt elérte, érthető, hogy könnyű szívvel mondott végleg búcsút a színészetnek. És ha utóbb csalódottan emlékszik vissza színpadi kísérletezéseire, a csalódás bizonyára inkább szól az ott tapasztalt szomorú viszonyoknak, balszerencsés körülményekklek és kontárok tülekedésének, mint saját színpadi képességeinek. Hisz a későbbi évekében is nyilvános előadásaiban, szónoklataiban és szavalataiban mindig érvényesült kitűnő előadó képessége. Jókai, (személy) (információ)  aki közvetlen megfigyelésből ismeri Petőfi (személy) (információ)  színészi képességeit és aki elfogultnak Petőfivel (személy) (információ)  szemben éppen nem mondható, ezeket írja róla: »Petőfinek (személy) (információ)  valóban nagy tehetsége volt a színészethez«. -. magyarul szavalni, helyesen, érzéssel, változatos, jellemző hanghordozással szavalni, még a leghíresebb magyar színészek között is csak kettőt ismertem, aki ehhez jobban értett Petőfinék.... (személy) (információ)  »amellett alakító tehetséggel is bírt, kitűnően tudott parodizálni. Ha most támadna hasonló: kitünő színész lenne belőle; de az ő korszakában maga az irodalmi válfaj is hiányzott. Amit akkor a színésztől követeltek: hatalmas páthosz, dörgő hang vagy olvadozó, szerelmes orgánum: az mind hiányzott Petőfinél.« (személy) (információ)  Orlay Soma (személy) és Sass István (személy) is hasonló értelemben írnak. Feltehető-e, hogy e hozzáértő férfiak a közvetlen tapasztalatok alapján ennyire tévedhettek volna?! Ép ezért, ha nem is merjük még határozottan kimondani, hogy Petőfi (személy) (információ)  igen is színész talentum volt, az ellenkező álláspontot mégis fenntartással kell fogadnunk és a kimeríthetetlen Petőfi-kutatásnak (személy) (információ)  lenne szép és érdemes feladata, hogy teljes tárgyilagossággal világosságot derítsen ezen kérdésre is. (Dr. Farkas Ferenc.) (személy) szin_III.0569.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Petőfi színészi tehetsége címszóvég 30289 Szócikk: Petőfi színészi tehetsége Az irodalomtörténet csodálatos egyértelműséggel és határozottsággal tör pálcát Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi sándor yszemelynevy Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színészi kvalitásai felett. Megállapításait meglehetős felületességgel és egyoldalúsággal az általa produkált színpadi sikerekre, illetve balsikerekre alapítja, anélkül azonban, hogy közelebbről vizsgálná a színpadi szereplések körülményeit. Elvégre érthető ez, mert hiszen az irodalomtörténet elsősorban a költőnek irodalmi méltatásával foglalkozik. De ha színészeti szakkönyv foglalkozik Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy személyével, úgy szükséges, hogy e kérdést behatóbb vizsgálódás tárgyává tegye és vizsgálja meg, vajjon a színész szempontjából tekintve is, elfogadhatjuk-e az irodalomtörténet erre vonatkozó megállapításait. A színpad iránti vágyakozás már kora ifjúságában — úgyszólván gyermekkorában — felébredt benne Aszódon, ytelepulesy aszód ytelepulesy Aszód ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy körülbelül 12— 14 éves diákkorában. A színészi tehetség megállapítása szempotjából ez még nem sokat jelentő momentum, mert hiszen a polgári családok gyermekeiek legtöbbjénél az ifjú években fellángol egyszer a vágy a színpad iránt. Selmeci yszemelynevy selmeci yszemelynevy Selmeci yszemelynevy selmeci yszemelynevy yszemelynevy Selmeci yszemelynevy ykodvegy diákkorában azonban még élénkebben élt benne e vágy; itt a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek előadásait látogatta titokban és ettől, ép úgy mint Aszódon, ytelepulesy aszód ytelepulesy Aszód ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy a szülői és tanári intések és dorgálások sem tudták visszatartani. A selmeci ytelepulesy selmec ytelepulesy selmec ymegyey hont megye ykodvegy diákok »Magyar társaságában« yintezmenyy magyar társaságában yintezmenyy Magyar t yintezmenyy magyar yintezmenyy társaságában yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy t yintezmenyy ykodvegy már mint szavaló is szerepei. A kör XI. ülésén a »Csák« ycimy csák ycimy Csák ycimy csák ycimy ycimy Csák ycimy ykodvegy című költeményt szavalta dicsérettel s a XXII. ülésen, 1839. januárban, xtalanevtizedx 1845 egy újabb szavalata szintén »közdícséretre méltó« volt. Most már hivatást erezett a színészetre és még ez évben, 16 éves korában, beállt a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy statisztának és apróbb színpadi segédmunkák elvégzését is elvállalta. Pár hónapig volt itt és hogy itt színpadi sikerei nem lehettek, ez csak magától értetődő. Midőn még ez évben katonának állott, a soproni ytelepulesy sopron ytelepulesy sopron ymegyey sopron megye ykodvegy diákok irodalmi társaságában többször szavalt. Orlay Soma yszemelynevy orlay soma yszemelynevy Orlay Soma yszemelynevy orlay yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Orlay yszemelynevy Soma yszemelynevy ykodvegy mondja róla, hogy »modora a túlságos színezés volt; szavalási modora rendkívüli volt, plasztikai szabályait maga készítette«. Mikor a katonaságtól 1840-ben xevtizedx 1845 (17 éves korában) kiszabadult és újra Sopronba érkezett, első útja megint a színházba vezette. Ezután egy pár kis társulatnál színészkedett. E társulatok oly jelentékte­lenek (ripacs-társulatok) voltak, hogy itt sikerekről, művészi produkcióról szó sem lehetett. Meg is csömörlik a színészettől: nem a színészi hivatástól, de színésztársaitól, kik szerinte »csőcselék, durva, lelketlen fatuskók«, kik a művészet magasztosságát felfogni képtelenek. 1840—41-ben Pápán ytelepulesy pápa ytelepulesy Pápá ymegyey veszprém megye ykodvegy diákoskodik; sűrűn szerepel a Tarczy Lajos yszemelynevy tarczy lajos yszemelynevy Tarczy Lajos yszemelynevy tarczy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Tarczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy vezetése alatt álló képzőtársaságban. A IV. ülésen Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy »Petiké«-jét ycimy petike ycimy Petiké ycimy petike ycimy ycimy Petiké ycimy ykodvegy szavalja, a bírálat szerint: »a személyesítőszavalat többnyire jó, de testtartása és taglejtése nem kielégítő«. A XLVII. ülésen (1840. júl. 10-én) a Szózatot ycimy szózat ycimy Szózat ycimy szózat ycimy ycimy Szózat ycimy ykodvegy szavalta paródisztikus felfogással, előrebocsátván: »labdacsul azoknak, kiknek a színészi szavalástól gyomrok elromlott.« Bírálóit akarja kigúnyolni és »hosszúra nyúlt képpel, magából egy kiéhezett tót ynemzetisegy tót ynemzetisegy tót ynemzetisegy tót ynemzetisegy ynemzetisegy tót ynemzetisegy ykodvegy deákot alakítva, érzelgős hangon, tótos ynemzetisegy tót ynemzetisegy tót ynemzetisegy tót ynemzetisegy ynemzetisegy tót ynemzetisegy ykodvegy dialektussak szavalja el a költeményt; a hatás nagy volt, Tarczay yszemelynevy tarczay yszemelynevy Tarczay yszemelynevy tarczay yszemelynevy yszemelynevy Tarczay yszemelynevy ykodvegy tanár is jól mulatott rajta, mégis megrótták érte. Íme: a karrikirozás, parodizálás, groteszkség, mint a színészi képességek megnyilvánulásai! A hangja ellen esett csak kifogás, mert »eltompult és némi orrhangzással bír; volt benne valami orgonaszerű búgás«. így szól a diákbírálók véleménye. Ezenkívül arca nevetés közben kissé eltorzul, mert ilyenkor bal szemfogát két mellékfoga nagyon előretolja, ami zavarja az arc szokott alakjának összhangját. Oly tulajdonságok tehát, melyek abban az időben, mikor a színészi érvényesülésnél oly nagy súly esett a külsőségekre és csengő orgánumra, bizonyára alkalmasak lehettek, hogy az igazi színjátszó tehetséget és képességet háttérbe szorítsák. 1842. július 29-én tartotta a Képzőtársaság yintezmenyy képzőtársaság yintezmenyy Képzőtár yintezmenyy képzőtársaság yintezmenyy yintezmenyy Képzőtár yintezmenyy ykodvegy az iskolaév végén »örömünnepét« a megyeház nagytermében. Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy pályadíjjal kitüntetett költeményeivel szerepelt a 21-számból álló műsoron, ezenkívül elszavalta Szalkay Máté yszemelynevy szalkay máte yszemelynevy Szalkay Máté yszemelynevy szalkay yszemelynevy máte yszemelynevy yszemelynevy Szalkay yszemelynevy Máté yszemelynevy ykodvegy »Ólmosbotok« ycimy ólmosbotok ycimy Ólmosbotok ycimy ólmosbotok ycimy ycimy Ólmosbotok ycimy ykodvegy c. költeményét. Ugyancsak ő zárta be az ünnepélyt Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy »Liszt Ferenchez« ycimy liszt ferenchez ycimy Liszt Ferenchez ycimy liszt ycimy ferenchez ycimy ycimy Liszt ycimy Ferenchez ycimy ykodvegy c. ódájával. Már a társaság előző ülésén, mikor próbaszavalatként mondta el az »Ólmosbotok«-at, ycimy ólmosbotok ycimy Ólmosbotok ycimy ólmosbotok ycimy ycimy Ólmosbotok ycimy ykodvegy szavalata után nagy volt a lelkesedés, Tarczy tanár yszemelynevy tarczy tanár yszemelynevy Tarczy tanár yszemelynevy tarczy yszemelynevy tanár yszemelynevy yszemelynevy Tarczy yszemelynevy tanár yszemelynevy ykodvegy külön is meggratulálta, a bírálók (Bárány István yszemelynevy bárány istván yszemelynevy Bárány István yszemelynevy bárány yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bárány yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy és Jókai Mór) yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy szokatlan előadási modora ellenére is kitűnőnek mondták. Az ünnepélyen pedig oly viharos tetszést aratott, oly nagy volt a hatás, hogy a jelen volt Eszterházy Pál gróf yszemelynevy eszterházy pál gróf yszemelynevy Eszterházy Pál gróf yszemelynevy eszterházy yszemelynevy pál yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Eszterházy yszemelynevy Pál yszemelynevy gróf ysz elragadtatásában még egy külön arannyal toldotta meg a pár aranyból álló jutalomdíjat. És ez a Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy lett volna a tehetségtelen színpadi előadó? A rossz színész?! Újból színésznek megy. Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál Székesfehérváron ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Almási Pista, yszemelynevy almási pista yszemelynevy Almási Pista yszemelynevy almási yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Almási yszemelynevy Pista yszemelynevy ykodvegy a rendező, bárha szépen, értelmesen szavalt, az orrhangját nem szerette. A társulatnál rettentőek a viszonyok; egyes tagok a többiek keresetét is elköltötték, míg végre felbomlik a társulat. 1843-ban Kecskeméten ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy játszott kisebb szerepeket. Itt gondolkozó színésznek mondják, aki apró szerepeibe is elmélyedt. Szerény alakja, kevéssé színpadias arca, korlátolt hangterjedelme, mely tompa, kevés ércű volt, az orrhang némi árnyalatával s a kitörésekben még inkább eltompult, bizonytalan testtartása mellett érvényesülhetett-e a fiatal kezdő tehetség abban az időben, amikor a színész legfontosabb kelléke az volt, hogy szép ember legyen, hatalmas, menydörgő vagy szerelmesen olvadozó orgá nummal bírjon, és amikor a proporció a játszott szerepek nagysága szerint igazodott, szóhoz juthatott-e a fiatal kezdő még oly szép fejlődő tehetséggel bíró színész is?! És mégis voltak sikerei. A kortársak feljegyzése szerint a »Micz bán családjában« ycimy micz bán családjában ycimy Micz bán családjában ycimy micz ycimy bán ycimy családjában ycimy ycimy Micz ycimy bán ycimy családjában ycimy ykodvegy (Demeter yszerepy demeter yszerepy Demeter yszerepy demeter yszerepy yszerepy Demeter yszerepy ykodvegy szerepében) nagyon szépen szavalt, a »Korszellem« ycimy korszellem ycimy Korszellem ycimy korszellem ycimy ycimy Korszellem ycimy ykodvegy c. darabban megnevettette a közönséget, többször meg is tapsolták. 1843. márc. 23-án jutalomjátékára, »Lear király«-ban ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy a Bolond yszerepy bolond yszerepy Bolond yszerepy bolond yszerepy yszerepy Bolond yszerepy ykodvegy szerepét játszotta. Alakítása és játéka oly pompásan sikerült, hogy Lear király yszerepy lear király yszerepy Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy Lear yszerepy király yszerepy ykodvegy alakítója, Deézsy Zsigmond, yszemelynevy deézsy zsigmond yszemelynevy Deézsy Zsigmond yszemelynevy deézsy yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Deézsy yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy utóbb a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja, ki úttörő színészeink egyik legjelesbike és kitűnő rendező volt, a játék után megölelte és össze-vissza csókolta. Elképzelhető-e ez egy oly tehetségtelen színésznél, aminőnek Petőfit yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy az irodalomtörténet mondja. Hány kiválósága a színészetnek tud 20 éves korából ennél szebb eredményeket felmutatni?! Debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy és székelyhídi ytelepulesy székelyhíd ytelepulesy székelyhíd ymegyey bihar megye ykodvegy színészkedésének sikertelenségét is sok más körülménnyel (betegség, stb.) inkább magyarázhatjuk, mintsem tehetségtelenségével. Számításba kell vennünk kitartó ragaszkodását a színészethez, amely most már nem a fiatalság szokásos rajongása a színpad iránt, de oly intellektuelnél, mint Petőfi, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy már bizonyára ennél több, talán a hivatás és félreismert tehetség térkeresése és érvényesülni akarása. 1844. okt. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 12-én fellépett Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy jutalom játékán és ezt úgy szeretik feltüntetni, mint egy végső kísérletet a színészkedésre. Ez talán vitatható, mert hisz egy művész jutalom játéka és a vállalt kis szerep sem alkalmasak arra, hogy egy ily sorsdöntő elhatározás próbakövei legyenek; valószínűbb, hogy akkor már végleg szakított a színészettel, és csak Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy iránti barátságból kereste e fellépést, hogy személyének népszerűségével emelje az előadás érdekességét és talán: anyagi sikerét. Tagadhatatlan, hogy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy kereste a hírt, dicsőségei és mikor a költői pályán ezt elérte, érthető, hogy könnyű szívvel mondott végleg búcsút a színészetnek. És ha utóbb csalódottan emlékszik vissza színpadi kísérletezéseire, a csalódás bizonyára inkább szól az ott tapasztalt szomorú viszonyoknak, balszerencsés körülményekklek és kontárok tülekedésének, mint saját színpadi képességeinek. Hisz a későbbi évekében is nyilvános előadásaiban, szónoklataiban és szavalataiban mindig érvényesült kitűnő előadó képessége. Jókai, yszemelynevy jókai yszemelynevy Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy aki közvetlen megfigyelésből ismeri Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy színészi képességeit és aki elfogultnak Petőfivel yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy szemben éppen nem mondható, ezeket írja róla: »Petőfinek yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy valóban nagy tehetsége volt a színészethez«. -. magyarul szavalni, helyesen, érzéssel, változatos, jellemző hanghordozással szavalni, még a leghíresebb magyar színészek között is csak kettőt ismertem, aki ehhez jobban értett Petőfinék.... yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy »amellett alakító tehetséggel is bírt, kitűnően tudott parodizálni. Ha most támadna hasonló: kitünő színész lenne belőle; de az ő korszakában maga az irodalmi válfaj is hiányzott. Amit akkor a színésztől követeltek: hatalmas páthosz, dörgő hang vagy olvadozó, szerelmes orgánum: az mind hiányzott Petőfinél.« yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy Orlay Soma yszemelynevy orlay soma yszemelynevy Orlay Soma yszemelynevy orlay yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Orlay yszemelynevy Soma yszemelynevy ykodvegy és Sass István yszemelynevy sass istván yszemelynevy Sass István yszemelynevy sass yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Sass yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy is hasonló értelemben írnak. Feltehető-e, hogy e hozzáértő férfiak a közvetlen tapasztalatok alapján ennyire tévedhettek volna?! Ép ezért, ha nem is merjük még határozottan kimondani, hogy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy igen is színész talentum volt, az ellenkező álláspontot mégis fenntartással kell fogadnunk és a kimeríthetetlen Petőfi-kutatásnak yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy lenne szép és érdemes feladata, hogy teljes tárgyilagossággal világosságot derítsen ezen kérdésre is. (Dr. Farkas Ferenc.) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_III.0569.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Petőfi színészi tehetsége - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0569.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0569.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30289.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Petőfi színészi tehetsége

Szócikk: Petőfi színészi tehetsége Az irodalomtörténet csodálatos egyértelműséggel és határozottsággal tör pálcát Petőfi Sándor színészi kvalitásai felett. Megállapításait meglehetős felületességgel és egyoldalúsággal az általa produkált színpadi sikerekre, illetve balsikerekre alapítja, anélkül azonban, hogy közelebbről vizsgálná a színpadi szereplések körülményeit. Elvégre érthető ez, mert hiszen az irodalomtörténet elsősorban a költőnek irodalmi méltatásával foglalkozik. De ha színészeti szakkönyv foglalkozik Petőfi személyével, úgy szükséges, hogy e kérdést behatóbb vizsgálódás tárgyává tegye és vizsgálja meg, vajjon a színész szempontjából tekintve is, elfogadhatjuk-e az irodalomtörténet erre vonatkozó megállapításait. A színpad iránti vágyakozás már kora ifjúságában — úgyszólván gyermekkorában — felébredt benne Aszódon, körülbelül 12— 14 éves diákkorában. A színészi tehetség megállapítása szempotjából ez még nem sokat jelentő momentum, mert hiszen a polgári családok gyermekeiek legtöbbjénél az ifjú években fellángol egyszer a vágy a színpad iránt. Selmeci diákkorában azonban még élénkebben élt benne e vágy; itt a német színészek előadásait látogatta titokban és ettől, ép úgy mint Aszódon, a szülői és tanári intések és dorgálások sem tudták visszatartani. A selmeci diákok »Magyar társaságában« már mint szavaló is szerepei. A kör XI. ülésén a »Csák« című költeményt szavalta dicsérettel s a XXII. ülésen, 1839. januárban, egy újabb szavalata szintén »közdícséretre méltó« volt. Most már hivatást erezett a színészetre és még ez évben, 16 éves korában, beállt a Nemzeti Színházhoz statisztának és apróbb színpadi segédmunkák elvégzését is elvállalta. Pár hónapig volt itt és hogy itt színpadi sikerei nem lehettek, ez csak magától értetődő. Midőn még ez évben katonának állott, a soproni diákok irodalmi társaságában többször szavalt. Orlay Soma mondja róla, hogy »modora a túlságos színezés volt; szavalási modora rendkívüli volt, plasztikai szabályait maga készítette«. Mikor a katonaságtól 1840-ben (17 éves korában) kiszabadult és újra Sopronba érkezett, első útja megint a színházba vezette. Ezután egy pár kis társulatnál színészkedett. E társulatok oly jelentékte­lenek (ripacs-társulatok) voltak, hogy itt sikerekről, művészi produkcióról szó sem lehetett. Meg is csömörlik a színészettől: nem a színészi hivatástól, de színésztársaitól, kik szerinte »csőcselék, durva, lelketlen fatuskók«, kik a művészet magasztosságát felfogni képtelenek. 1840—41-ben Pápán diákoskodik; sűrűn szerepel a Tarczy Lajos vezetése alatt álló képzőtársaságban. A IV. ülésen Vörösmarty »Petiké«-jét szavalja, a bírálat szerint: »a személyesítőszavalat többnyire jó, de testtartása és taglejtése nem kielégítő«. A XLVII. ülésen (1840. júl. 10-én) a Szózatot szavalta paródisztikus felfogással, előrebocsátván: »labdacsul azoknak, kiknek a színészi szavalástól gyomrok elromlott.« Bírálóit akarja kigúnyolni és »hosszúra nyúlt képpel, magából egy kiéhezett tót deákot alakítva, érzelgős hangon, tótos dialektussak szavalja el a költeményt; a hatás nagy volt, Tarczay tanár is jól mulatott rajta, mégis megrótták érte. Íme: a karrikirozás, parodizálás, groteszkség, mint a színészi képességek megnyilvánulásai! A hangja ellen esett csak kifogás, mert »eltompult és némi orrhangzással bír; volt benne valami orgonaszerű búgás«. így szól a diákbírálók véleménye. Ezenkívül arca nevetés közben kissé eltorzul, mert ilyenkor bal szemfogát két mellékfoga nagyon előretolja, ami zavarja az arc szokott alakjának összhangját. Oly tulajdonságok tehát, melyek abban az időben, mikor a színészi érvényesülésnél oly nagy súly esett a külsőségekre és csengő orgánumra, bizonyára alkalmasak lehettek, hogy az igazi színjátszó tehetséget és képességet háttérbe szorítsák. 1842. július 29-én tartotta a Képzőtársaság az iskolaév végén »örömünnepét« a megyeház nagytermében. Petőfi pályadíjjal kitüntetett költeményeivel szerepelt a 21-számból álló műsoron, ezenkívül elszavalta Szalkay Máté »Ólmosbotok« c. költeményét. Ugyancsak ő zárta be az ünnepélyt Vörösmarty »Liszt Ferenchez« c. ódájával. Már a társaság előző ülésén, mikor próbaszavalatként mondta el az »Ólmosbotok«-at, szavalata után nagy volt a lelkesedés, Tarczy tanár külön is meggratulálta, a bírálók (Bárány István és Jókai Mór) szokatlan előadási modora ellenére is kitűnőnek mondták. Az ünnepélyen pedig oly viharos tetszést aratott, oly nagy volt a hatás, hogy a jelen volt Eszterházy Pál gróf elragadtatásában még egy külön arannyal toldotta meg a pár aranyból álló jutalomdíjat. És ez a Petőfi lett volna a tehetségtelen színpadi előadó? A rossz színész?! Újból színésznek megy. Szabó József színtársulatánál Székesfehérváron Almási Pista, a rendező, bárha szépen, értelmesen szavalt, az orrhangját nem szerette. A társulatnál rettentőek a viszonyok; egyes tagok a többiek keresetét is elköltötték, míg végre felbomlik a társulat. 1843-ban Kecskeméten játszott kisebb szerepeket. Itt gondolkozó színésznek mondják, aki apró szerepeibe is elmélyedt. Szerény alakja, kevéssé színpadias arca, korlátolt hangterjedelme, mely tompa, kevés ércű volt, az orrhang némi árnyalatával s a kitörésekben még inkább eltompult, bizonytalan testtartása mellett érvényesülhetett-e a fiatal kezdő tehetség abban az időben, amikor a színész legfontosabb kelléke az volt, hogy szép ember legyen, hatalmas, menydörgő vagy szerelmesen olvadozó orgá nummal bírjon, és amikor a proporció a játszott szerepek nagysága szerint igazodott, szóhoz juthatott-e a fiatal kezdő még oly szép fejlődő tehetséggel bíró színész is?! És mégis voltak sikerei. A kortársak feljegyzése szerint a »Micz bán családjában« (Demeter szerepében) nagyon szépen szavalt, a »Korszellem« c. darabban megnevettette a közönséget, többször meg is tapsolták. 1843. márc. 23-án jutalomjátékára, »Lear király«-ban a Bolond szerepét játszotta. Alakítása és játéka oly pompásan sikerült, hogy Lear király alakítója, Deézsy Zsigmond, utóbb a Nemzeti Színház tagja, ki úttörő színészeink egyik legjelesbike és kitűnő rendező volt, a játék után megölelte és össze-vissza csókolta. Elképzelhető-e ez egy oly tehetségtelen színésznél, aminőnek Petőfit az irodalomtörténet mondja. Hány kiválósága a színészetnek tud 20 éves korából ennél szebb eredményeket felmutatni?! Debreceni és székelyhídi színészkedésének sikertelenségét is sok más körülménnyel (betegség, stb.) inkább magyarázhatjuk, mintsem tehetségtelenségével. Számításba kell vennünk kitartó ragaszkodását a színészethez, amely most már nem a fiatalság szokásos rajongása a színpad iránt, de oly intellektuelnél, mint Petőfi, már bizonyára ennél több, talán a hivatás és félreismert tehetség térkeresése és érvényesülni akarása. 1844. okt. 12-én fellépett Egressy jutalom játékán és ezt úgy szeretik feltüntetni, mint egy végső kísérletet a színészkedésre. Ez talán vitatható, mert hisz egy művész jutalom játéka és a vállalt kis szerep sem alkalmasak arra, hogy egy ily sorsdöntő elhatározás próbakövei legyenek; valószínűbb, hogy akkor már végleg szakított a színészettel, és csak Egressy iránti barátságból kereste e fellépést, hogy személyének népszerűségével emelje az előadás érdekességét és talán: anyagi sikerét. Tagadhatatlan, hogy Petőfi kereste a hírt, dicsőségei és mikor a költői pályán ezt elérte, érthető, hogy könnyű szívvel mondott végleg búcsút a színészetnek. És ha utóbb csalódottan emlékszik vissza színpadi kísérletezéseire, a csalódás bizonyára inkább szól az ott tapasztalt szomorú viszonyoknak, balszerencsés körülményekklek és kontárok tülekedésének, mint saját színpadi képességeinek. Hisz a későbbi évekében is nyilvános előadásaiban, szónoklataiban és szavalataiban mindig érvényesült kitűnő előadó képessége. Jókai, aki közvetlen megfigyelésből ismeri Petőfi színészi képességeit és aki elfogultnak Petőfivel szemben éppen nem mondható, ezeket írja róla: »Petőfinek valóban nagy tehetsége volt a színészethez«. -. magyarul szavalni, helyesen, érzéssel, változatos, jellemző hanghordozással szavalni, még a leghíresebb magyar színészek között is csak kettőt ismertem, aki ehhez jobban értett Petőfinék.... »amellett alakító tehetséggel is bírt, kitűnően tudott parodizálni. Ha most támadna hasonló: kitünő színész lenne belőle; de az ő korszakában maga az irodalmi válfaj is hiányzott. Amit akkor a színésztől követeltek: hatalmas páthosz, dörgő hang vagy olvadozó, szerelmes orgánum: az mind hiányzott Petőfinél.« Orlay Soma és Sass István is hasonló értelemben írnak. Feltehető-e, hogy e hozzáértő férfiak a közvetlen tapasztalatok alapján ennyire tévedhettek volna?! Ép ezért, ha nem is merjük még határozottan kimondani, hogy Petőfi igen is színész talentum volt, az ellenkező álláspontot mégis fenntartással kell fogadnunk és a kimeríthetetlen Petőfi-kutatásnak lenne szép és érdemes feladata, hogy teljes tárgyilagossággal világosságot derítsen ezen kérdésre is. (Dr. Farkas Ferenc.) szin_III.0569.pdf III