Címszó: Petőfi színészi tehetsége - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0569.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0569.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30289.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Petőfi
színészi tehetsége
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530292.htm
Szócikk: Petőfi színészi tehetsége Az irodalomtörténet
csodálatos egyértelműséggel és határozottsággal tör pálcát Petőfi Sándor (személy) (információ)
színészi kvalitásai felett. Megállapításait
meglehetős felületességgel és egyoldalúsággal az általa produkált színpadi sikerekre,
illetve balsikerekre alapítja, anélkül azonban, hogy közelebbről vizsgálná a színpadi
szereplések körülményeit. Elvégre érthető ez, mert hiszen az irodalomtörténet elsősorban
a költőnek irodalmi méltatásával foglalkozik. De ha színészeti szakkönyv foglalkozik
Petőfi (személy)
(információ)
személyével, úgy szükséges, hogy e kérdést
behatóbb vizsgálódás tárgyává tegye és vizsgálja meg, vajjon a színész szempontjából
tekintve is, elfogadhatjuk-e az irodalomtörténet erre vonatkozó megállapításait.
A színpad iránti vágyakozás már kora ifjúságában — úgyszólván gyermekkorában — felébredt
benne Aszódon, (megye)
(információ)
körülbelül 12— 14 éves diákkorában. A színészi
tehetség megállapítása szempotjából ez még nem sokat jelentő momentum, mert hiszen
a polgári családok gyermekeiek legtöbbjénél az ifjú években fellángol egyszer a
vágy a színpad iránt. Selmeci (személy) diákkorában
azonban még élénkebben élt benne e vágy; itt a német (nemzetiség)
(információ)
színészek előadásait látogatta titokban és
ettől, ép úgy mint Aszódon, (megye) (információ)
a szülői és tanári intések és dorgálások
sem tudták visszatartani. A selmeci (megye) diákok
»Magyar társaságában« (intézmény)
(információ)
már mint szavaló is szerepei. A kör XI. ülésén
a »Csák« (cím)
című költeményt szavalta dicsérettel s a XXII. ülésen, 1839. (időpont) januárban,
egy újabb szavalata szintén »közdícséretre méltó« volt. Most már hivatást erezett
a színészetre és még ez évben, 16 éves korában, beállt a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
statisztának és apróbb színpadi segédmunkák
elvégzését is elvállalta. Pár hónapig volt itt és hogy itt színpadi sikerei nem
lehettek, ez csak magától értetődő. Midőn még ez évben katonának állott, a soproni
(megye) diákok
irodalmi társaságában többször szavalt. Orlay Soma (személy) mondja
róla, hogy »modora a túlságos színezés volt; szavalási modora rendkívüli volt, plasztikai
szabályait maga készítette«. Mikor a katonaságtól 1840-ben (időpont) (17
éves korában) kiszabadult és újra Sopronba érkezett, első útja megint a színházba
vezette. Ezután egy pár kis társulatnál színészkedett. E társulatok oly jelentéktelenek
(ripacs-társulatok) voltak, hogy itt sikerekről, művészi produkcióról szó sem lehetett.
Meg is csömörlik a színészettől: nem a színészi hivatástól, de színésztársaitól,
kik szerinte »csőcselék, durva, lelketlen fatuskók«, kik a művészet magasztosságát
felfogni képtelenek. 1840—41-ben (időpont) Pápán
(megye) diákoskodik;
sűrűn szerepel a Tarczy Lajos (személy) vezetése
alatt álló képzőtársaságban. A IV. ülésen Vörösmarty (személy) (információ)
»Petiké«-jét (cím) szavalja,
a bírálat szerint: »a személyesítőszavalat többnyire jó, de testtartása és taglejtése
nem kielégítő«. A XLVII. ülésen (1840. (időpont) júl.
10-én) a Szózatot (cím) (információ)
szavalta paródisztikus felfogással, előrebocsátván:
»labdacsul azoknak, kiknek a színészi szavalástól gyomrok elromlott.« Bírálóit akarja
kigúnyolni és »hosszúra nyúlt képpel, magából egy kiéhezett tót (nemzetiség)
deákot alakítva, érzelgős hangon, tótos (nemzetiség)
dialektussak szavalja el a költeményt; a hatás nagy volt, Tarczay (személy) tanár
is jól mulatott rajta, mégis megrótták érte. Íme: a karrikirozás, parodizálás, groteszkség,
mint a színészi képességek megnyilvánulásai! A hangja ellen esett csak kifogás,
mert »eltompult és némi orrhangzással bír; volt benne valami orgonaszerű búgás«.
így szól a diákbírálók véleménye. Ezenkívül arca nevetés közben kissé eltorzul,
mert ilyenkor bal szemfogát két mellékfoga nagyon előretolja, ami zavarja az arc
szokott alakjának összhangját. Oly tulajdonságok tehát, melyek abban az időben,
mikor a színészi érvényesülésnél oly nagy súly esett a külsőségekre és csengő orgánumra,
bizonyára alkalmasak lehettek, hogy az igazi színjátszó tehetséget és képességet
háttérbe szorítsák. 1842. (időpont) július
29-én tartotta a Képzőtársaság (intézmény)
az iskolaév végén »örömünnepét« a megyeház nagytermében. Petőfi (személy) (információ)
pályadíjjal kitüntetett költeményeivel szerepelt
a 21-számból álló műsoron, ezenkívül elszavalta Szalkay Máté (személy) »Ólmosbotok«
(cím) c. költeményét.
Ugyancsak ő zárta be az ünnepélyt Vörösmarty (személy) (információ)
»Liszt Ferenchez« (cím) (információ)
c. ódájával. Már a társaság előző ülésén,
mikor próbaszavalatként mondta el az »Ólmosbotok«-at, (cím) szavalata
után nagy volt a lelkesedés, Tarczy tanár (személy) külön
is meggratulálta, a bírálók (Bárány István (személy) (információ)
és Jókai Mór) (személy) (információ)
szokatlan előadási modora ellenére is kitűnőnek
mondták. Az ünnepélyen pedig oly viharos tetszést aratott, oly nagy volt a hatás,
hogy a jelen volt Eszterházy Pál gróf (személy) (információ)
elragadtatásában még egy külön arannyal toldotta
meg a pár aranyból álló jutalomdíjat. És ez a Petőfi (személy) (információ)
lett volna a tehetségtelen színpadi előadó?
A rossz színész?! Újból színésznek megy. Szabó József (személy) (információ)
színtársulatánál Székesfehérváron (megye) Almási
Pista, (személy)
(információ)
a rendező, bárha szépen, értelmesen szavalt,
az orrhangját nem szerette. A társulatnál rettentőek a viszonyok; egyes tagok a
többiek keresetét is elköltötték, míg végre felbomlik a társulat. 1843-ban (időpont) Kecskeméten
(megye) játszott
kisebb szerepeket. Itt gondolkozó színésznek mondják, aki apró szerepeibe is elmélyedt.
Szerény alakja, kevéssé színpadias arca, korlátolt hangterjedelme, mely tompa, kevés
ércű volt, az orrhang némi árnyalatával s a kitörésekben még inkább eltompult, bizonytalan
testtartása mellett érvényesülhetett-e a fiatal kezdő tehetség abban az időben,
amikor a színész legfontosabb kelléke az volt, hogy szép ember legyen, hatalmas,
menydörgő vagy szerelmesen olvadozó orgá nummal bírjon, és amikor a proporció a
játszott szerepek nagysága szerint igazodott, szóhoz juthatott-e a fiatal kezdő
még oly szép fejlődő tehetséggel bíró színész is?! És mégis voltak sikerei. A kortársak
feljegyzése szerint a »Micz bán családjában« (cím) (Demeter
(szerep)
(információ)
szerepében) nagyon szépen szavalt, a »Korszellem«
(cím) c. darabban
megnevettette a közönséget, többször meg is tapsolták. 1843. (időpont) márc.
23-án jutalomjátékára, »Lear király«-ban (cím) (információ)
a Bolond (szerep) szerepét
játszotta. Alakítása és játéka oly pompásan sikerült, hogy Lear király (szerep) (információ)
alakítója, Deézsy Zsigmond, (személy) (információ)
utóbb a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagja, ki úttörő színészeink egyik legjelesbike
és kitűnő rendező volt, a játék után megölelte és össze-vissza csókolta. Elképzelhető-e
ez egy oly tehetségtelen színésznél, aminőnek Petőfit (személy) (információ)
az irodalomtörténet mondja. Hány kiválósága
a színészetnek tud 20 éves korából ennél szebb eredményeket felmutatni?! Debreceni
(megye) és
székelyhídi (megye)
színészkedésének sikertelenségét is sok más körülménnyel (betegség, stb.) inkább
magyarázhatjuk, mintsem tehetségtelenségével. Számításba kell vennünk kitartó ragaszkodását
a színészethez, amely most már nem a fiatalság szokásos rajongása a színpad iránt,
de oly intellektuelnél, mint Petőfi, (személy) (információ)
már bizonyára ennél több, talán a hivatás
és félreismert tehetség térkeresése és érvényesülni akarása. 1844. (időpont) okt.
12-én fellépett Egressy (személy) (információ)
jutalom játékán és ezt úgy szeretik feltüntetni,
mint egy végső kísérletet a színészkedésre. Ez talán vitatható, mert hisz egy művész
jutalom játéka és a vállalt kis szerep sem alkalmasak arra, hogy egy ily sorsdöntő
elhatározás próbakövei legyenek; valószínűbb, hogy akkor már végleg szakított a
színészettel, és csak Egressy (személy) (információ)
iránti barátságból kereste e fellépést, hogy
személyének népszerűségével emelje az előadás érdekességét és talán: anyagi sikerét.
Tagadhatatlan, hogy Petőfi (személy) (információ)
kereste a hírt, dicsőségei és mikor a költői
pályán ezt elérte, érthető, hogy könnyű szívvel mondott végleg búcsút a színészetnek.
És ha utóbb csalódottan emlékszik vissza színpadi kísérletezéseire, a csalódás bizonyára
inkább szól az ott tapasztalt szomorú viszonyoknak, balszerencsés körülményekklek
és kontárok tülekedésének, mint saját színpadi képességeinek. Hisz a későbbi évekében
is nyilvános előadásaiban, szónoklataiban és szavalataiban mindig érvényesült kitűnő
előadó képessége. Jókai, (személy) (információ)
aki közvetlen megfigyelésből ismeri Petőfi
(személy)
(információ)
színészi képességeit és aki elfogultnak Petőfivel
(személy)
(információ)
szemben éppen nem mondható, ezeket írja róla:
»Petőfinek (személy)
(információ)
valóban nagy tehetsége volt a színészethez«.
-. magyarul szavalni, helyesen, érzéssel, változatos, jellemző hanghordozással szavalni,
még a leghíresebb magyar színészek között is csak kettőt ismertem, aki ehhez jobban
értett Petőfinék.... (személy) (információ)
»amellett alakító tehetséggel is bírt, kitűnően
tudott parodizálni. Ha most támadna hasonló: kitünő színész lenne belőle; de az
ő korszakában maga az irodalmi válfaj is hiányzott. Amit akkor a színésztől követeltek:
hatalmas páthosz, dörgő hang vagy olvadozó, szerelmes orgánum: az mind hiányzott
Petőfinél.« (személy)
(információ)
Orlay Soma (személy) és
Sass István (személy)
is hasonló értelemben írnak. Feltehető-e, hogy e hozzáértő férfiak a közvetlen tapasztalatok
alapján ennyire tévedhettek volna?! Ép ezért, ha nem is merjük még határozottan
kimondani, hogy Petőfi (személy) (információ)
igen is színész talentum volt, az ellenkező
álláspontot mégis fenntartással kell fogadnunk és a kimeríthetetlen Petőfi-kutatásnak
(személy)
(információ)
lenne szép és érdemes feladata, hogy teljes
tárgyilagossággal világosságot derítsen ezen kérdésre is. (Dr. Farkas Ferenc.) (személy) szin_III.0569.pdf
III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Petőfi színészi tehetsége címszóvég 30289
Szócikk: Petőfi színészi tehetsége Az irodalomtörténet csodálatos egyértelműséggel
és határozottsággal tör pálcát Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi sándor
yszemelynevy Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színészi kvalitásai
felett. Megállapításait meglehetős felületességgel és egyoldalúsággal az általa
produkált színpadi sikerekre, illetve balsikerekre alapítja, anélkül azonban, hogy
közelebbről vizsgálná a színpadi szereplések körülményeit. Elvégre érthető ez, mert
hiszen az irodalomtörténet elsősorban a költőnek irodalmi méltatásával foglalkozik.
De ha színészeti szakkönyv foglalkozik Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy
Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy
ykodvegy személyével, úgy szükséges, hogy e kérdést behatóbb vizsgálódás tárgyává
tegye és vizsgálja meg, vajjon a színész szempontjából tekintve is, elfogadhatjuk-e
az irodalomtörténet erre vonatkozó megállapításait. A színpad iránti vágyakozás
már kora ifjúságában — úgyszólván gyermekkorában — felébredt benne Aszódon, ytelepulesy
aszód ytelepulesy Aszód ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy körülbelül
12— 14 éves diákkorában. A színészi tehetség megállapítása szempotjából ez még nem
sokat jelentő momentum, mert hiszen a polgári családok gyermekeiek legtöbbjénél
az ifjú években fellángol egyszer a vágy a színpad iránt. Selmeci yszemelynevy
selmeci yszemelynevy Selmeci yszemelynevy selmeci yszemelynevy yszemelynevy
Selmeci yszemelynevy ykodvegy diákkorában azonban még élénkebben élt benne e vágy;
itt a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészek előadásait látogatta
titokban és ettől, ép úgy mint Aszódon, ytelepulesy aszód ytelepulesy Aszód
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy a szülői és tanári intések és dorgálások
sem tudták visszatartani. A selmeci ytelepulesy selmec ytelepulesy selmec
ymegyey hont megye ykodvegy diákok »Magyar társaságában« yintezmenyy magyar
társaságában yintezmenyy Magyar t yintezmenyy magyar yintezmenyy társaságában
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy t yintezmenyy ykodvegy már mint szavaló
is szerepei. A kör XI. ülésén a »Csák« ycimy csák ycimy Csák ycimy csák ycimy
ycimy Csák ycimy ykodvegy című költeményt szavalta dicsérettel s a XXII. ülésen,
1839. januárban, xtalanevtizedx 1845 egy újabb szavalata szintén »közdícséretre
méltó« volt. Most már hivatást erezett a színészetre és még ez évben, 16 éves korában,
beállt a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy statisztának és apróbb színpadi segédmunkák elvégzését is elvállalta.
Pár hónapig volt itt és hogy itt színpadi sikerei nem lehettek, ez csak magától
értetődő. Midőn még ez évben katonának állott, a soproni ytelepulesy sopron
ytelepulesy sopron ymegyey sopron megye ykodvegy diákok irodalmi társaságában többször
szavalt. Orlay Soma yszemelynevy orlay soma yszemelynevy Orlay Soma yszemelynevy
orlay yszemelynevy soma yszemelynevy yszemelynevy Orlay yszemelynevy Soma
yszemelynevy ykodvegy mondja róla, hogy »modora a túlságos színezés volt; szavalási
modora rendkívüli volt, plasztikai szabályait maga készítette«. Mikor a katonaságtól
1840-ben xevtizedx 1845 (17 éves korában) kiszabadult és újra Sopronba érkezett,
első útja megint a színházba vezette. Ezután egy pár kis társulatnál színészkedett.
E társulatok oly jelentéktelenek (ripacs-társulatok) voltak, hogy itt sikerekről,
művészi produkcióról szó sem lehetett. Meg is csömörlik a színészettől: nem a színészi
hivatástól, de színésztársaitól, kik szerinte »csőcselék, durva, lelketlen fatuskók«,
kik a művészet magasztosságát felfogni képtelenek. 1840—41-ben Pápán ytelepulesy
pápa ytelepulesy Pápá ymegyey veszprém megye ykodvegy diákoskodik; sűrűn szerepel
a Tarczy Lajos yszemelynevy tarczy lajos yszemelynevy Tarczy Lajos yszemelynevy
tarczy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Tarczy yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy vezetése alatt álló képzőtársaságban. A IV. ülésen Vörösmarty
yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty
yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy »Petiké«-jét ycimy
petike ycimy Petiké ycimy petike ycimy ycimy Petiké ycimy ykodvegy szavalja, a bírálat
szerint: »a személyesítőszavalat többnyire jó, de testtartása és taglejtése nem
kielégítő«. A XLVII. ülésen (1840. júl. 10-én) a Szózatot ycimy szózat ycimy
Szózat ycimy szózat ycimy ycimy Szózat ycimy ykodvegy szavalta paródisztikus felfogással,
előrebocsátván: »labdacsul azoknak, kiknek a színészi szavalástól gyomrok elromlott.«
Bírálóit akarja kigúnyolni és »hosszúra nyúlt képpel, magából egy kiéhezett tót
ynemzetisegy tót ynemzetisegy tót ynemzetisegy tót ynemzetisegy ynemzetisegy
tót ynemzetisegy ykodvegy deákot alakítva, érzelgős hangon, tótos ynemzetisegy
tót ynemzetisegy tót ynemzetisegy tót ynemzetisegy ynemzetisegy tót
ynemzetisegy ykodvegy dialektussak szavalja el a költeményt; a hatás nagy volt,
Tarczay yszemelynevy tarczay yszemelynevy Tarczay yszemelynevy tarczay
yszemelynevy yszemelynevy Tarczay yszemelynevy ykodvegy tanár is jól mulatott rajta,
mégis megrótták érte. Íme: a karrikirozás, parodizálás, groteszkség, mint a színészi
képességek megnyilvánulásai! A hangja ellen esett csak kifogás, mert »eltompult
és némi orrhangzással bír; volt benne valami orgonaszerű búgás«. így szól a diákbírálók
véleménye. Ezenkívül arca nevetés közben kissé eltorzul, mert ilyenkor bal szemfogát
két mellékfoga nagyon előretolja, ami zavarja az arc szokott alakjának összhangját.
Oly tulajdonságok tehát, melyek abban az időben, mikor a színészi érvényesülésnél
oly nagy súly esett a külsőségekre és csengő orgánumra, bizonyára alkalmasak lehettek,
hogy az igazi színjátszó tehetséget és képességet háttérbe szorítsák. 1842. július
29-én tartotta a Képzőtársaság yintezmenyy képzőtársaság yintezmenyy Képzőtár
yintezmenyy képzőtársaság yintezmenyy yintezmenyy Képzőtár yintezmenyy ykodvegy
az iskolaév végén »örömünnepét« a megyeház nagytermében. Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy pályadíjjal kitüntetett költeményeivel szerepelt a 21-számból
álló műsoron, ezenkívül elszavalta Szalkay Máté yszemelynevy szalkay máte
yszemelynevy Szalkay Máté yszemelynevy szalkay yszemelynevy máte yszemelynevy
yszemelynevy Szalkay yszemelynevy Máté yszemelynevy ykodvegy »Ólmosbotok« ycimy
ólmosbotok ycimy Ólmosbotok ycimy ólmosbotok ycimy ycimy Ólmosbotok ycimy
ykodvegy c. költeményét. Ugyancsak ő zárta be az ünnepélyt Vörösmarty yszemelynevy
vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy
yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy »Liszt Ferenchez« ycimy liszt
ferenchez ycimy Liszt Ferenchez ycimy liszt ycimy ferenchez ycimy ycimy Liszt
ycimy Ferenchez ycimy ykodvegy c. ódájával. Már a társaság előző ülésén, mikor próbaszavalatként
mondta el az »Ólmosbotok«-at, ycimy ólmosbotok ycimy Ólmosbotok ycimy
ólmosbotok ycimy ycimy Ólmosbotok ycimy ykodvegy szavalata után nagy volt a lelkesedés,
Tarczy tanár yszemelynevy tarczy tanár yszemelynevy Tarczy tanár yszemelynevy
tarczy yszemelynevy tanár yszemelynevy yszemelynevy Tarczy yszemelynevy tanár
yszemelynevy ykodvegy külön is meggratulálta, a bírálók (Bárány István yszemelynevy
bárány istván yszemelynevy Bárány István yszemelynevy bárány yszemelynevy
istván yszemelynevy yszemelynevy Bárány yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy és Jókai Mór) yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór
yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai
yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy szokatlan előadási modora ellenére is kitűnőnek
mondták. Az ünnepélyen pedig oly viharos tetszést aratott, oly nagy volt a hatás,
hogy a jelen volt Eszterházy Pál gróf yszemelynevy eszterházy pál gróf
yszemelynevy Eszterházy Pál gróf yszemelynevy eszterházy yszemelynevy pál
yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Eszterházy yszemelynevy Pál
yszemelynevy gróf ysz elragadtatásában még egy külön arannyal toldotta meg a pár
aranyból álló jutalomdíjat. És ez a Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy
Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy
ykodvegy lett volna a tehetségtelen színpadi előadó? A rossz színész?! Újból színésznek
megy. Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József
yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál Székesfehérváron ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy Almási Pista,
yszemelynevy almási pista yszemelynevy Almási Pista yszemelynevy almási
yszemelynevy pista yszemelynevy yszemelynevy Almási yszemelynevy Pista
yszemelynevy ykodvegy a rendező, bárha szépen, értelmesen szavalt, az orrhangját
nem szerette. A társulatnál rettentőek a viszonyok; egyes tagok a többiek keresetét
is elköltötték, míg végre felbomlik a társulat. 1843-ban Kecskeméten ytelepulesy
kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy játszott
kisebb szerepeket. Itt gondolkozó színésznek mondják, aki apró szerepeibe is elmélyedt.
Szerény alakja, kevéssé színpadias arca, korlátolt hangterjedelme, mely tompa, kevés
ércű volt, az orrhang némi árnyalatával s a kitörésekben még inkább eltompult, bizonytalan
testtartása mellett érvényesülhetett-e a fiatal kezdő tehetség abban az időben,
amikor a színész legfontosabb kelléke az volt, hogy szép ember legyen, hatalmas,
menydörgő vagy szerelmesen olvadozó orgá nummal bírjon, és amikor a proporció a
játszott szerepek nagysága szerint igazodott, szóhoz juthatott-e a fiatal kezdő
még oly szép fejlődő tehetséggel bíró színész is?! És mégis voltak sikerei. A kortársak
feljegyzése szerint a »Micz bán családjában« ycimy micz bán családjában ycimy
Micz bán családjában ycimy micz ycimy bán ycimy családjában ycimy ycimy Micz
ycimy bán ycimy családjában ycimy ykodvegy (Demeter yszerepy demeter yszerepy
Demeter yszerepy demeter yszerepy yszerepy Demeter yszerepy ykodvegy szerepében)
nagyon szépen szavalt, a »Korszellem« ycimy korszellem ycimy Korszellem ycimy
korszellem ycimy ycimy Korszellem ycimy ykodvegy c. darabban megnevettette a közönséget,
többször meg is tapsolták. 1843. márc. 23-án jutalomjátékára, »Lear király«-ban
ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear
ycimy király ycimy ykodvegy a Bolond yszerepy bolond yszerepy Bolond yszerepy
bolond yszerepy yszerepy Bolond yszerepy ykodvegy szerepét játszotta. Alakítása
és játéka oly pompásan sikerült, hogy Lear király yszerepy lear király yszerepy
Lear király yszerepy lear yszerepy király yszerepy yszerepy Lear yszerepy
király yszerepy ykodvegy alakítója, Deézsy Zsigmond, yszemelynevy deézsy
zsigmond yszemelynevy Deézsy Zsigmond yszemelynevy deézsy yszemelynevy zsigmond
yszemelynevy yszemelynevy Deézsy yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy utóbb
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy tagja, ki úttörő színészeink egyik legjelesbike és kitűnő rendező volt,
a játék után megölelte és össze-vissza csókolta. Elképzelhető-e ez egy oly tehetségtelen
színésznél, aminőnek Petőfit yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy az irodalomtörténet
mondja. Hány kiválósága a színészetnek tud 20 éves korából ennél szebb eredményeket
felmutatni?! Debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy és székelyhídi ytelepulesy székelyhíd ytelepulesy székelyhíd
ymegyey bihar megye ykodvegy színészkedésének sikertelenségét is sok más körülménnyel
(betegség, stb.) inkább magyarázhatjuk, mintsem tehetségtelenségével. Számításba
kell vennünk kitartó ragaszkodását a színészethez, amely most már nem a fiatalság
szokásos rajongása a színpad iránt, de oly intellektuelnél, mint Petőfi, yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy már bizonyára ennél több, talán a hivatás és félreismert tehetség
térkeresése és érvényesülni akarása. 1844. okt. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 12-én fellépett Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy
yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy jutalom
játékán és ezt úgy szeretik feltüntetni, mint egy végső kísérletet a színészkedésre.
Ez talán vitatható, mert hisz egy művész jutalom játéka és a vállalt kis szerep
sem alkalmasak arra, hogy egy ily sorsdöntő elhatározás próbakövei legyenek; valószínűbb,
hogy akkor már végleg szakított a színészettel, és csak Egressy yszemelynevy
egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy
Egressy yszemelynevy ykodvegy iránti barátságból kereste e fellépést, hogy személyének
népszerűségével emelje az előadás érdekességét és talán: anyagi sikerét. Tagadhatatlan,
hogy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy kereste a hírt, dicsőségei
és mikor a költői pályán ezt elérte, érthető, hogy könnyű szívvel mondott végleg
búcsút a színészetnek. És ha utóbb csalódottan emlékszik vissza színpadi kísérletezéseire,
a csalódás bizonyára inkább szól az ott tapasztalt szomorú viszonyoknak, balszerencsés
körülményekklek és kontárok tülekedésének, mint saját színpadi képességeinek. Hisz
a későbbi évekében is nyilvános előadásaiban, szónoklataiban és szavalataiban mindig
érvényesült kitűnő előadó képessége. Jókai, yszemelynevy jókai yszemelynevy
Jókai yszemelynevy jókai yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy ykodvegy aki
közvetlen megfigyelésből ismeri Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy színészi
képességeit és aki elfogultnak Petőfivel yszemelynevy petőfi yszemelynevy
Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy
ykodvegy szemben éppen nem mondható, ezeket írja róla: »Petőfinek yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy valóban nagy tehetsége volt a színészethez«. -. magyarul szavalni,
helyesen, érzéssel, változatos, jellemző hanghordozással szavalni, még a leghíresebb
magyar színészek között is csak kettőt ismertem, aki ehhez jobban értett Petőfinék....
yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy »amellett alakító tehetséggel is bírt,
kitűnően tudott parodizálni. Ha most támadna hasonló: kitünő színész lenne belőle;
de az ő korszakában maga az irodalmi válfaj is hiányzott. Amit akkor a színésztől
követeltek: hatalmas páthosz, dörgő hang vagy olvadozó, szerelmes orgánum: az mind
hiányzott Petőfinél.« yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy Orlay Soma yszemelynevy
orlay soma yszemelynevy Orlay Soma yszemelynevy orlay yszemelynevy soma
yszemelynevy yszemelynevy Orlay yszemelynevy Soma yszemelynevy ykodvegy és Sass
István yszemelynevy sass istván yszemelynevy Sass István yszemelynevy sass
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Sass yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy is hasonló értelemben írnak. Feltehető-e, hogy e hozzáértő
férfiak a közvetlen tapasztalatok alapján ennyire tévedhettek volna?! Ép ezért,
ha nem is merjük még határozottan kimondani, hogy Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy igen is színész talentum volt, az ellenkező álláspontot mégis
fenntartással kell fogadnunk és a kimeríthetetlen Petőfi-kutatásnak yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy lenne szép és érdemes feladata, hogy teljes tárgyilagossággal
világosságot derítsen ezen kérdésre is. (Dr. Farkas Ferenc.) yszemelynevy dr.
farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy
farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas
yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_III.0569.pdf
III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Petőfi színészi tehetsége - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0569.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0569.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30289.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Petőfi
színészi tehetsége
Szócikk: Petőfi színészi tehetsége Az irodalomtörténet
csodálatos egyértelműséggel és határozottsággal tör pálcát Petőfi Sándor színészi
kvalitásai felett. Megállapításait meglehetős felületességgel és egyoldalúsággal
az általa produkált színpadi sikerekre, illetve balsikerekre alapítja, anélkül azonban,
hogy közelebbről vizsgálná a színpadi szereplések körülményeit. Elvégre érthető
ez, mert hiszen az irodalomtörténet elsősorban a költőnek irodalmi méltatásával
foglalkozik. De ha színészeti szakkönyv foglalkozik Petőfi személyével, úgy szükséges,
hogy e kérdést behatóbb vizsgálódás tárgyává tegye és vizsgálja meg, vajjon a színész
szempontjából tekintve is, elfogadhatjuk-e az irodalomtörténet erre vonatkozó megállapításait.
A színpad iránti vágyakozás már kora ifjúságában — úgyszólván gyermekkorában — felébredt
benne Aszódon, körülbelül 12— 14 éves diákkorában. A színészi tehetség megállapítása
szempotjából ez még nem sokat jelentő momentum, mert hiszen a polgári családok gyermekeiek
legtöbbjénél az ifjú években fellángol egyszer a vágy a színpad iránt. Selmeci diákkorában
azonban még élénkebben élt benne e vágy; itt a német színészek előadásait látogatta
titokban és ettől, ép úgy mint Aszódon, a szülői és tanári intések és dorgálások
sem tudták visszatartani. A selmeci diákok »Magyar társaságában« már mint szavaló
is szerepei. A kör XI. ülésén a »Csák« című költeményt szavalta dicsérettel s a
XXII. ülésen, 1839. januárban, egy újabb szavalata szintén »közdícséretre méltó«
volt. Most már hivatást erezett a színészetre és még ez évben, 16 éves korában,
beállt a Nemzeti Színházhoz statisztának és apróbb színpadi segédmunkák elvégzését
is elvállalta. Pár hónapig volt itt és hogy itt színpadi sikerei nem lehettek, ez
csak magától értetődő. Midőn még ez évben katonának állott, a soproni diákok irodalmi
társaságában többször szavalt. Orlay Soma mondja róla, hogy »modora a túlságos színezés
volt; szavalási modora rendkívüli volt, plasztikai szabályait maga készítette«.
Mikor a katonaságtól 1840-ben (17 éves korában) kiszabadult és újra Sopronba érkezett,
első útja megint a színházba vezette. Ezután egy pár kis társulatnál színészkedett.
E társulatok oly jelentéktelenek (ripacs-társulatok) voltak, hogy itt sikerekről,
művészi produkcióról szó sem lehetett. Meg is csömörlik a színészettől: nem a színészi
hivatástól, de színésztársaitól, kik szerinte »csőcselék, durva, lelketlen fatuskók«,
kik a művészet magasztosságát felfogni képtelenek. 1840—41-ben Pápán diákoskodik;
sűrűn szerepel a Tarczy Lajos vezetése alatt álló képzőtársaságban. A IV. ülésen
Vörösmarty »Petiké«-jét szavalja, a bírálat szerint: »a személyesítőszavalat többnyire
jó, de testtartása és taglejtése nem kielégítő«. A XLVII. ülésen (1840. júl. 10-én)
a Szózatot szavalta paródisztikus felfogással, előrebocsátván: »labdacsul azoknak,
kiknek a színészi szavalástól gyomrok elromlott.« Bírálóit akarja kigúnyolni és
»hosszúra nyúlt képpel, magából egy kiéhezett tót deákot alakítva, érzelgős hangon,
tótos dialektussak szavalja el a költeményt; a hatás nagy volt, Tarczay tanár is
jól mulatott rajta, mégis megrótták érte. Íme: a karrikirozás, parodizálás, groteszkség,
mint a színészi képességek megnyilvánulásai! A hangja ellen esett csak kifogás,
mert »eltompult és némi orrhangzással bír; volt benne valami orgonaszerű búgás«.
így szól a diákbírálók véleménye. Ezenkívül arca nevetés közben kissé eltorzul,
mert ilyenkor bal szemfogát két mellékfoga nagyon előretolja, ami zavarja az arc
szokott alakjának összhangját. Oly tulajdonságok tehát, melyek abban az időben,
mikor a színészi érvényesülésnél oly nagy súly esett a külsőségekre és csengő orgánumra,
bizonyára alkalmasak lehettek, hogy az igazi színjátszó tehetséget és képességet
háttérbe szorítsák. 1842. július 29-én tartotta a Képzőtársaság az iskolaév végén
»örömünnepét« a megyeház nagytermében. Petőfi pályadíjjal kitüntetett költeményeivel
szerepelt a 21-számból álló műsoron, ezenkívül elszavalta Szalkay Máté »Ólmosbotok«
c. költeményét. Ugyancsak ő zárta be az ünnepélyt Vörösmarty »Liszt Ferenchez« c.
ódájával. Már a társaság előző ülésén, mikor próbaszavalatként mondta el az »Ólmosbotok«-at,
szavalata után nagy volt a lelkesedés, Tarczy tanár külön is meggratulálta, a bírálók
(Bárány István és Jókai Mór) szokatlan előadási modora ellenére is kitűnőnek mondták.
Az ünnepélyen pedig oly viharos tetszést aratott, oly nagy volt a hatás, hogy a
jelen volt Eszterházy Pál gróf elragadtatásában még egy külön arannyal toldotta
meg a pár aranyból álló jutalomdíjat. És ez a Petőfi lett volna a tehetségtelen
színpadi előadó? A rossz színész?! Újból színésznek megy. Szabó József színtársulatánál
Székesfehérváron Almási Pista, a rendező, bárha szépen, értelmesen szavalt, az orrhangját
nem szerette. A társulatnál rettentőek a viszonyok; egyes tagok a többiek keresetét
is elköltötték, míg végre felbomlik a társulat. 1843-ban Kecskeméten játszott kisebb
szerepeket. Itt gondolkozó színésznek mondják, aki apró szerepeibe is elmélyedt.
Szerény alakja, kevéssé színpadias arca, korlátolt hangterjedelme, mely tompa, kevés
ércű volt, az orrhang némi árnyalatával s a kitörésekben még inkább eltompult, bizonytalan
testtartása mellett érvényesülhetett-e a fiatal kezdő tehetség abban az időben,
amikor a színész legfontosabb kelléke az volt, hogy szép ember legyen, hatalmas,
menydörgő vagy szerelmesen olvadozó orgá nummal bírjon, és amikor a proporció a
játszott szerepek nagysága szerint igazodott, szóhoz juthatott-e a fiatal kezdő
még oly szép fejlődő tehetséggel bíró színész is?! És mégis voltak sikerei. A kortársak
feljegyzése szerint a »Micz bán családjában« (Demeter szerepében) nagyon szépen
szavalt, a »Korszellem« c. darabban megnevettette a közönséget, többször meg is
tapsolták. 1843. márc. 23-án jutalomjátékára, »Lear király«-ban a Bolond szerepét
játszotta. Alakítása és játéka oly pompásan sikerült, hogy Lear király alakítója,
Deézsy Zsigmond, utóbb a Nemzeti Színház tagja, ki úttörő színészeink egyik legjelesbike
és kitűnő rendező volt, a játék után megölelte és össze-vissza csókolta. Elképzelhető-e
ez egy oly tehetségtelen színésznél, aminőnek Petőfit az irodalomtörténet mondja.
Hány kiválósága a színészetnek tud 20 éves korából ennél szebb eredményeket felmutatni?!
Debreceni és székelyhídi színészkedésének sikertelenségét is sok más körülménnyel
(betegség, stb.) inkább magyarázhatjuk, mintsem tehetségtelenségével. Számításba
kell vennünk kitartó ragaszkodását a színészethez, amely most már nem a fiatalság
szokásos rajongása a színpad iránt, de oly intellektuelnél, mint Petőfi, már bizonyára
ennél több, talán a hivatás és félreismert tehetség térkeresése és érvényesülni
akarása. 1844. okt. 12-én fellépett Egressy jutalom játékán és ezt úgy szeretik
feltüntetni, mint egy végső kísérletet a színészkedésre. Ez talán vitatható, mert
hisz egy művész jutalom játéka és a vállalt kis szerep sem alkalmasak arra, hogy
egy ily sorsdöntő elhatározás próbakövei legyenek; valószínűbb, hogy akkor már végleg
szakított a színészettel, és csak Egressy iránti barátságból kereste e fellépést,
hogy személyének népszerűségével emelje az előadás érdekességét és talán: anyagi
sikerét. Tagadhatatlan, hogy Petőfi kereste a hírt, dicsőségei és mikor a költői
pályán ezt elérte, érthető, hogy könnyű szívvel mondott végleg búcsút a színészetnek.
És ha utóbb csalódottan emlékszik vissza színpadi kísérletezéseire, a csalódás bizonyára
inkább szól az ott tapasztalt szomorú viszonyoknak, balszerencsés körülményekklek
és kontárok tülekedésének, mint saját színpadi képességeinek. Hisz a későbbi évekében
is nyilvános előadásaiban, szónoklataiban és szavalataiban mindig érvényesült kitűnő
előadó képessége. Jókai, aki közvetlen megfigyelésből ismeri Petőfi színészi képességeit
és aki elfogultnak Petőfivel szemben éppen nem mondható, ezeket írja róla: »Petőfinek
valóban nagy tehetsége volt a színészethez«. -. magyarul szavalni, helyesen, érzéssel,
változatos, jellemző hanghordozással szavalni, még a leghíresebb magyar színészek
között is csak kettőt ismertem, aki ehhez jobban értett Petőfinék.... »amellett
alakító tehetséggel is bírt, kitűnően tudott parodizálni. Ha most támadna hasonló:
kitünő színész lenne belőle; de az ő korszakában maga az irodalmi válfaj is hiányzott.
Amit akkor a színésztől követeltek: hatalmas páthosz, dörgő hang vagy olvadozó,
szerelmes orgánum: az mind hiányzott Petőfinél.« Orlay Soma és Sass István is hasonló
értelemben írnak. Feltehető-e, hogy e hozzáértő férfiak a közvetlen tapasztalatok
alapján ennyire tévedhettek volna?! Ép ezért, ha nem is merjük még határozottan
kimondani, hogy Petőfi igen is színész talentum volt, az ellenkező álláspontot mégis
fenntartással kell fogadnunk és a kimeríthetetlen Petőfi-kutatásnak lenne szép és
érdemes feladata, hogy teljes tárgyilagossággal világosságot derítsen ezen kérdésre
is. (Dr. Farkas Ferenc.) szin_III.0569.pdf III