Címszó: Petőfi Zoltán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1848

SZULETESIEVTIZED 1845

CSALADTAGJA Petőfi István

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0573.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0573.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30292.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Petőfi Zoltán

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530292.htm

 

Szócikk: Petőfi Zoltán színész, Petőfi Sándor (személy) (információ)  fia, sz. 1848. (születés éve) dec. 15-én. Debrecenben, (megye) megh. 1870. nov. 5-én, Budapesten, (Budapest) a Sándor u. 12. szám alatti házban, hajnali 3 órakor. (Keresztszülei Arany János (személy) (információ)  és neje voltak.) Atyja halála után Erdődön, (megye) nagyatyjánál és Pesten, (Budapest) mostohaatyjánál, Horváth Ádám (személy) (információ)  egyetemi tanárnál nevelkedett. 1865—66-ban (időpont) Szarvason (megye) járta iskoláit, az ottani ev. főgimnáziumban, ahol nagybátyja, P. István, (személy) atyailag gondoskodott róla. De P.Zoltán (személy) a veleszületett könnyelmű hajlamát követve, csakhamar összeütközésbe jutott az iskolai törvényekkel. S bár nagybátyja kérlelte, később szigorral kivánt hatni rá, de mindez hasztalan volt. Különös kedvvel látogatta a paraszt lakodalmakat, hol igen szívesen látott vendég volt s deli alkata, ügyes tánca, behízelgő modora mindenki tetszését megnyerte. Sötétkékszínű fekete zsinórral sujtásozott magyar nadrágban és fekete attilában, fényes, magassarkú és sokráncos csizmában járt és amerre ment, áhítattal kisérték minden lépését. Nemsokára nyűgnek tekintette a fegyelmezett iskolai életet s amint az első vándorszínész-csapat beállított Szarvasra, (megye) azonnal színésznek akart felcsapni. De a színigazgató, Csaby Imre, (személy) (információ)  okosabb volt, semhogy Petőfi (személy) (információ)  nagyreményű fiát befogadta volna társulatához, sőt merő jóakaratból azonnal besúgta a dolgot a gimnázium igazgatójának, Tatay Istvánnak, (személy) (információ)  ki Zoltán sorsát szívén hordva, szigorúan megleckéztette őt. De ekkor minden intés hiábavaló volt. Most már mindenáron színész akart lenni s mert célját Szarvason (megye) el nem érhette, búcsúzatlanul neki indult a nagy világnak. Elvándorolt a szomszédos Mezőtúrra (megye) és az ott működő színész-társulatnál felvétette magát. De P. István (személy) rögtön ott termett és elvitte magával Csákóra, (megye) azzal a szándékkal, hogy ott személyes felügyelete alatt mint magántanuló folytassa tanulmányait. Zoltán ki is húzta nála tavaszig, amibe belejátszott az is, hogy később kitört betegsége ekkor már mutatkozni kezdett, mert itt is hónapokig gyöngélkedett. Tavaszra azonban visszanyerte rugékonyságát s most már nagybátyja tudatta vele, hogy a Vll-ik gimnáziumi osztály második félévére személyesen íratja őt be magántanulónak Pesten, (Budapest) hogy az elmaradt vizsgálatot letehesse. 1867.ápr. (időpont) 20-án Zoltán erre ismét eltünt Csákóról (megye) és egyenesen Debrecenbe (megye) ment, ahol akkor Lángh Boldizsár színigazgató 30 frt havi fizetéssel segédszínésznek szerződtette. 1868-ban (időpont) Szegeden (megye) működött, Kocsiszovszky Jusztinnál, (személy) ahol P. Zoltán (személy) rendkívül szerette a kényelmet, átaludta a próbákat és akaratlan hanyagságával gyakran megzavarta a rendet és igazgatója csak azért nézte el e szabálytalanságot, mert Petőfi (személy) (információ)  fiáról volt szó. Ez időben megpróbálkozott egyszer­egyszer nagyobb szereppel is, de sikert nem tudott fölmutatni. Egyik jelentősebb szerepe a »Barankovics György«-ben (cím) a fiatalabb fiú volt. Gyenge színész volt., Alakja, megjelenése tetszetős volt ugyan, de fátyolozott hangja miatt nagyobb szerepekre nem vállalkozhatott, mindamellett megmaradt e pályán 1869. (időpont) év őszéig. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben (ország) töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, de pár hónap múlva elhunyt. Gyászjelentését halála előtt két évvel ő maga készítette el Puszta-Csákón. (megye) Hamvait a Petőfi - Társaság (intézmény) (információ)  1908. (időpont) okt. 24-én exhumáltatta és a Petőfi-családdal (személy) (információ)  közös sírba helyezték el a kerepesi-úti temetőben. Alakját »Zoltánka« (cím) c. alatt színpadra vitte Krúdy Gyula, (személy) bemutatta a Magyar Színház, (intézmény) (információ)  1913. (időpont) nov. 15-én, Törzs Jenővel (személy) (információ)  a címszerepben. szin_III.0573.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Petőfi Zoltán címszóvég 30292 Szócikk: Petőfi Zoltán színész, Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi sándor yszemelynevy Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy fia, sz. 1848. dec. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 15-én. Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy megh. 1870. nov. 5-én, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Sándor u. 12. szám alatti házban, hajnali 3 órakor. (Keresztszülei Arany János yszemelynevy arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy és neje voltak.) Atyja halála után Erdődön, ytelepulesy erdőd ytelepulesy Erdőd ymegyey szatmár megye ykodvegy nagyatyjánál és Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mostohaatyjánál, Horváth Ádám yszemelynevy horváth ádám yszemelynevy Horváth Ádám yszemelynevy horváth yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy egyetemi tanárnál nevelkedett. 1865—66-ban xevtizedx 1865 Szarvason ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy járta iskoláit, az ottani ev. főgimnáziumban, ahol nagybátyja, P. István, yszemelynevy p. istván yszemelynevy P. István yszemelynevy p. yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy atyailag gondoskodott róla. De P.Zoltán yszemelynevy p.zoltán yszemelynevy P.Zoltán yszemelynevy p.zoltán yszemelynevy yszemelynevy P.Zoltán yszemelynevy ykodvegy a veleszületett könnyelmű hajlamát követve, csakhamar összeütközésbe jutott az iskolai törvényekkel. S bár nagybátyja kérlelte, később szigorral kivánt hatni rá, de mindez hasztalan volt. Különös kedvvel látogatta a paraszt lakodalmakat, hol igen szívesen látott vendég volt s deli alkata, ügyes tánca, behízelgő modora mindenki tetszését megnyerte. Sötétkékszínű fekete zsinórral sujtásozott magyar nadrágban és fekete attilában, fényes, magassarkú és sokráncos csizmában járt és amerre ment, áhítattal kisérték minden lépését. Nemsokára nyűgnek tekintette a fegyelmezett iskolai életet s amint az első vándorszínész-csapat beállított Szarvasra, ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy azonnal színésznek akart felcsapni. De a színigazgató, Csaby Imre, yszemelynevy csaby imre yszemelynevy Csaby Imre yszemelynevy csaby yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Csaby yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy okosabb volt, semhogy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy nagyreményű fiát befogadta volna társulatához, sőt merő jóakaratból azonnal besúgta a dolgot a gimnázium igazgatójának, Tatay Istvánnak, yszemelynevy tatay istván yszemelynevy Tatay István yszemelynevy tatay yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Tatay yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy ki Zoltán sorsát szívén hordva, szigorúan megleckéztette őt. De ekkor minden intés hiábavaló volt. Most már mindenáron színész akart lenni s mert célját Szarvason ytelepulesy szarvas ytelepulesy Szarvas ymegyey békés megye ykodvegy el nem érhette, búcsúzatlanul neki indult a nagy világnak. Elvándorolt a szomszédos Mezőtúrra ytelepulesy mezőtúr ytelepulesy Mezőtúr ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy és az ott működő színész-társulatnál felvétette magát. De P. István yszemelynevy p. istván yszemelynevy P. István yszemelynevy p. yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy rögtön ott termett és elvitte magával Csákóra, ytelepulesy csákó ytelepulesy Csákó ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy azzal a szándékkal, hogy ott személyes felügyelete alatt mint magántanuló folytassa tanulmányait. Zoltán ki is húzta nála tavaszig, amibe belejátszott az is, hogy később kitört betegsége ekkor már mutatkozni kezdett, mert itt is hónapokig gyöngélkedett. Tavaszra azonban visszanyerte rugékonyságát s most már nagybátyja tudatta vele, hogy a Vll-ik gimnáziumi osztály második félévére személyesen íratja őt be magántanulónak Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hogy az elmaradt vizsgálatot letehesse. 1867.ápr. 20-án Zoltán erre ismét eltünt Csákóról ytelepulesy csákó ytelepulesy Csákó ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy és egyenesen Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy ment, ahol akkor Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh boldizsár ykodvegy színigazgató 30 frt havi fizetéssel segédszínésznek szerződtette. 1868-ban Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy működött, Kocsiszovszky Jusztinnál, yszemelynevy kocsiszovszky jusztin yszemelynevy Kocsiszovszky Jusztin yszemelynevy kocsiszovszky yszemelynevy jusztin yszemelynevy yszemelynevy Kocsiszovszky yszemelynevy Jusztin yszemelynevy ykodvegy ahol P. Zoltán yszemelynevy p. zoltán yszemelynevy P. Zoltán yszemelynevy p. yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy rendkívül szerette a kényelmet, átaludta a próbákat és akaratlan hanyagságával gyakran megzavarta a rendet és igazgatója csak azért nézte el e szabálytalanságot, mert Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy fiáról volt szó. Ez időben megpróbálkozott egyszer­egyszer nagyobb szereppel is, de sikert nem tudott fölmutatni. Egyik jelentősebb szerepe a »Barankovics György«-ben ycimy barankovics györgy ycimy Barankovics György ycimy barankovics ycimy györgy ycimy ycimy Barankovics ycimy György ycimy ykodvegy a fiatalabb fiú volt. Gyenge színész volt., Alakja, megjelenése tetszetős volt ugyan, de fátyolozott hangja miatt nagyobb szerepekre nem vállalkozhatott, mindamellett megmaradt e pályán 1869. év xtalanevtizedx 1875 őszéig. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben ytelepulesy gleichenberg ytelepulesy Gleichenberg yorszagy Ausztria ykodvegy töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, de pár hónap múlva elhunyt. Gyászjelentését halála előtt két évvel ő maga készítette el Puszta-Csákón. ytelepulesy puszta-csákó ytelepulesy Puszta-Csákó ymegyey békés megye ykodvegy Hamvait a Petőfi - Társaság yintezmenyy petőfi - társaság yintezmenyy Petőfi - yintezmenyy petőfi yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy 1908. xevtizedx 1905 okt. 24-én exhumáltatta és a Petőfi-családdal yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy közös sírba helyezték el a kerepesi-úti temetőben. Alakját »Zoltánka« ycimy zoltánka ycimy Zoltánka ycimy zoltánka ycimy ycimy Zoltánka ycimy ykodvegy c. alatt színpadra vitte Krúdy Gyula, yszemelynevy krúdy gyula yszemelynevy Krúdy Gyula yszemelynevy krúdy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Krúdy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy bemutatta a Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1913. xevtizedx 1915 nov. 15-én, Törzs Jenővel yszemelynevy törzs jenő yszemelynevy Törzs Jenő yszemelynevy törzs yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Törzs yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy a címszerepben. szin_III.0573.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Petőfi Zoltán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1848

SZULETESIEVTIZED 1845

CSALADTAGJA Petőfi István

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0573.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0573.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30292.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Petőfi Zoltán

Szócikk: Petőfi Zoltán színész, Petőfi Sándor fia, sz. 1848. dec. 15-én. Debrecenben, megh. 1870. nov. 5-én, Budapesten, a Sándor u. 12. szám alatti házban, hajnali 3 órakor. (Keresztszülei Arany János és neje voltak.) Atyja halála után Erdődön, nagyatyjánál és Pesten, mostohaatyjánál, Horváth Ádám egyetemi tanárnál nevelkedett. 1865—66-ban Szarvason járta iskoláit, az ottani ev. főgimnáziumban, ahol nagybátyja, P. István, atyailag gondoskodott róla. De P.Zoltán a veleszületett könnyelmű hajlamát követve, csakhamar összeütközésbe jutott az iskolai törvényekkel. S bár nagybátyja kérlelte, később szigorral kivánt hatni rá, de mindez hasztalan volt. Különös kedvvel látogatta a paraszt lakodalmakat, hol igen szívesen látott vendég volt s deli alkata, ügyes tánca, behízelgő modora mindenki tetszését megnyerte. Sötétkékszínű fekete zsinórral sujtásozott magyar nadrágban és fekete attilában, fényes, magassarkú és sokráncos csizmában járt és amerre ment, áhítattal kisérték minden lépését. Nemsokára nyűgnek tekintette a fegyelmezett iskolai életet s amint az első vándorszínész-csapat beállított Szarvasra, azonnal színésznek akart felcsapni. De a színigazgató, Csaby Imre, okosabb volt, semhogy Petőfi nagyreményű fiát befogadta volna társulatához, sőt merő jóakaratból azonnal besúgta a dolgot a gimnázium igazgatójának, Tatay Istvánnak, ki Zoltán sorsát szívén hordva, szigorúan megleckéztette őt. De ekkor minden intés hiábavaló volt. Most már mindenáron színész akart lenni s mert célját Szarvason el nem érhette, búcsúzatlanul neki indult a nagy világnak. Elvándorolt a szomszédos Mezőtúrra és az ott működő színész-társulatnál felvétette magát. De P. István rögtön ott termett és elvitte magával Csákóra, azzal a szándékkal, hogy ott személyes felügyelete alatt mint magántanuló folytassa tanulmányait. Zoltán ki is húzta nála tavaszig, amibe belejátszott az is, hogy később kitört betegsége ekkor már mutatkozni kezdett, mert itt is hónapokig gyöngélkedett. Tavaszra azonban visszanyerte rugékonyságát s most már nagybátyja tudatta vele, hogy a Vll-ik gimnáziumi osztály második félévére személyesen íratja őt be magántanulónak Pesten, hogy az elmaradt vizsgálatot letehesse. 1867.ápr. 20-án Zoltán erre ismét eltünt Csákóról és egyenesen Debrecenbe ment, ahol akkor Lángh Boldizsár színigazgató 30 frt havi fizetéssel segédszínésznek szerződtette. 1868-ban Szegeden működött, Kocsiszovszky Jusztinnál, ahol P. Zoltán rendkívül szerette a kényelmet, átaludta a próbákat és akaratlan hanyagságával gyakran megzavarta a rendet és igazgatója csak azért nézte el e szabálytalanságot, mert Petőfi fiáról volt szó. Ez időben megpróbálkozott egyszer­egyszer nagyobb szereppel is, de sikert nem tudott fölmutatni. Egyik jelentősebb szerepe a »Barankovics György«-ben a fiatalabb fiú volt. Gyenge színész volt., Alakja, megjelenése tetszetős volt ugyan, de fátyolozott hangja miatt nagyobb szerepekre nem vállalkozhatott, mindamellett megmaradt e pályán 1869. év őszéig. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, de pár hónap múlva elhunyt. Gyászjelentését halála előtt két évvel ő maga készítette el Puszta-Csákón. Hamvait a Petőfi - Társaság 1908. okt. 24-én exhumáltatta és a Petőfi-családdal közös sírba helyezték el a kerepesi-úti temetőben. Alakját »Zoltánka« c. alatt színpadra vitte Krúdy Gyula, bemutatta a Magyar Színház, 1913. nov. 15-én, Törzs Jenővel a címszerepben. szin_III.0573.pdf III