Címszó: Pintér Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1864
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0577.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0577.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30308.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Pintér
Imre
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530308.htm
Szócikk: Pintér Imre színész, sz. 1864. (születés
éve) okt. 6-án, Vácott. (megye) Diákcsinyjei
miatt negyedmagával kizárták a váci (megye) kegyesrendi
gimnáziumból, mire Pestre (Budapest)
vitték, hogy nagyapja pék- és cukrászmesterségét folytatva, idővel annak örökébe
lépjen. A nyugtalan természetű fiúnak, aki már az iskolai padokban is gúnyverseket
írogatott, egy-egy haragos pajtásáról, sehogy sem tetszett a sütemény-kihordás,
s csakhamar visszaszökött Vácra, (megye) özvegysorban
élő édesanyjához. Rövidesen ismét Pestre (Budapest)
kerül, Luzsa Mihály (személy) uram
Kerepesi-úti fűszer- és gyarmatárukereskedésébe, ez éppen középen volt a Nemzeti-
(intézmény)
(információ)
és Népszínház (intézmény)
(információ)
között, sok művész volt a törzsvendége, ez
lobbantotta lángra az alvó szikrát. Négyhavi tanonckodás után felvétette magát a
Népszínház (intézmény)
(információ)
kórusába és harmadnap már a »Cornevillei
harangok«-ban (cím)
(információ)
ő játssza a csősz (szerep) szerepét.
Öt évi kóristáskodás után Pécsre (megye) kerül,
mint segédbaritonista, két hónapra már ő énekli Rippet, (szerep) Bippót,
(szerep)
Erminio grófot, (szerep) Somogyi
Károlynál (személy)
(információ)
4 évig működik, Győr, (megye) Sopron,
(megye) Kaposvár
(megye) városában.
Innen Krecsányi Ignáchoz (személy) (információ)
Budára, (Budapest)
onnan Pozsony (megye)
és Temesvárra (megye)
megy, ahol a népszínműveken kivül az operák vezető szerepeit is énekli. Három évvel
később első feleségével, Szép Olgával (személy) (információ)
(sz. 1872. (időpont) márc.
22. Szabadkán, (megye)
megh. 1906. jún. 19. Budapest) (Budapest)
együtt már Kolozsvárott (megye) játszik
Ditrói Mórnál, (személy) (információ)
aki egy évvel később a Vígszínházhoz (intézmény)
(információ)
szerződteti. Énekes-darabok hiányában szerződését
felbontva, Szép Olgával (személy) (információ)
együtt Aradra (megye) (információ)
szerződik, Leszkay Andráshoz, (személy) (információ)
mint opera és operett-bariton, egyben mint
rendező is. 1900-ban (időpont) Nagyváradon
(megye) az
új Szigligeti Színháznak (intézmény)
(információ)
lesz a főrendezője, majd 3 év után visszaszerződik
Budapestre (Budapest)
a Népszínházhoz, (intézmény)
(információ)
ahol mint Blaha Lujza (személy) (információ)
partnere domináló szerepekhez jut. Színdarabjai
a Budai Színkörben (intézmény)
(információ)
kerültek színre: »Lugosi erdő« (cím) (információ)
»Szellő Judit«, (cím) »Falu rózsája«,
(cím) (információ)
míg a »Pezsgő után« (cím) c. 3 felvonásos
énekes vígjátékát Vidor Pál (személy) (információ)
előadásra kitűzte Blaha Lujzával (személy) (információ)
a főszerepben, Dóczi (személy) (információ)
muzsikájával, de Vidor Pál (személy) (információ)
öngyilkossága miatt a darab elmaradt. Nagy
jelentős sikert ért el a »Népfölkelők« (cím) c. háborús
filmjével, mely az Apollóban (intézmény)
és az Omniában (intézmény)
(információ)
került színre zsúfolt házak mellett. A filmet
különben egész Németország (ország) és
Ausztria (ország)
(információ)
hirdette a szerző arcképével. Gramofónlemezei
még ma is közkézen forognak. Főbb szerepei: Laci (szerep) (Sárga
csikó), (cím)
(információ)
Jani (szerep) (Ingyenélők),
(cím) (információ)
Csillag (szerep) (információ)
(Piros bugyelláris), (cím) (információ)
XXVII. Balduin (szerep) (Külteleki
hercegnő), (cím)
Gáspár apó (szerep)
(információ)
(Cornevillei harangok), (cím) (információ)
Rip- Rip (szerep) (címszerep),
Kokó (szerep)
(Mikádó), (cím)
(információ)
Gyurka (szerep) (Gyimesi
vadvirág) (cím)
stb. — Második felesége Parlaghy Cornélia. (személy) (információ)
(L. o.) szin_III.0577.pdf III
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Pintér Imre címszóvég 30308 Szócikk: Pintér
Imre színész, sz. 1864. okt. xtalanevtizedx 1875 6-án, Vácott. ytelepulesy vác
ytelepulesy Vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Diákcsinyjei miatt
negyedmagával kizárták a váci ytelepulesy vác ytelepulesy vác ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy kegyesrendi gimnáziumból, mire Pestre pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vitték, hogy nagyapja pék-
és cukrászmesterségét folytatva, idővel annak örökébe lépjen. A nyugtalan természetű
fiúnak, aki már az iskolai padokban is gúnyverseket írogatott, egy-egy haragos pajtásáról,
sehogy sem tetszett a sütemény-kihordás, s csakhamar visszaszökött Vácra, ytelepulesy
vác ytelepulesy Vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy özvegysorban
élő édesanyjához. Rövidesen ismét Pestre pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy kerül, Luzsa Mihály yszemelynevy luzsa mihály
yszemelynevy Luzsa Mihály yszemelynevy luzsa yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Luzsa yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy uram Kerepesi-úti fűszer-
és gyarmatárukereskedésébe, ez éppen középen volt a Nemzeti- yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy és Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính
yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy között,
sok művész volt a törzsvendége, ez lobbantotta lángra az alvó szikrát. Négyhavi
tanonckodás után felvétette magát a Népszínház yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy kórusába és harmadnap már a »Cornevillei harangok«-ban ycimy
cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy
harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy ő játssza a csősz
yszerepy csősz yszerepy csősz yszerepy csősz yszerepy yszerepy csősz yszerepy
ykodvegy szerepét. Öt évi kóristáskodás után Pécsre ytelepulesy pécs
ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy kerül, mint segédbaritonista, két
hónapra már ő énekli Rippet, yszerepy ripp yszerepy Ripp yszerepy ripp yszerepy
yszerepy Ripp yszerepy ykodvegy Bippót, yszerepy bippó yszerepy Bippó yszerepy
bippó yszerepy yszerepy Bippó yszerepy ykodvegy Erminio grófot, yszerepy
erminio gróf yszerepy Erminio gróf yszerepy erminio yszerepy gróf yszerepy
yszerepy Erminio yszerepy gróf yszerepy ykodvegy Somogyi Károlynál yszemelynevy
somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy 4 évig működik, Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr
megye ykodvegy Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron
megye ykodvegy Kaposvár ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey
somogy megye ykodvegy városában. Innen Krecsányi Ignáchoz yszemelynevy
krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi
yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác
yszemelynevy ykodvegy Budára, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy onnan Pozsony ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey
pozsony megye ykodvegy és Temesvárra ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár
ymegyey temes megye ykodvegy megy, ahol a népszínműveken kivül az operák vezető
szerepeit is énekli. Három évvel később első feleségével, Szép Olgával yszemelynevy
szép olga yszemelynevy Szép Olgá yszemelynevy szép yszemelynevy olga
yszemelynevy yszemelynevy Szép yszemelynevy Olgá yszemelynevy ykodvegy (sz. 1872.
xevtizedx 1875 márc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 22. Szabadkán, ytelepulesy
szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy megh. 1906. jún.
19. Budapest) Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy együtt
már Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy játszik Ditrói Mórnál, yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy
Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy
Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy aki egy évvel később a Vígszínházhoz
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy szerződteti. Énekes-darabok hiányában
szerződését felbontva, Szép Olgával yszemelynevy szép olga yszemelynevy Szép
Olgá yszemelynevy szép yszemelynevy olga yszemelynevy yszemelynevy Szép
yszemelynevy Olgá yszemelynevy ykodvegy együtt Aradra ytelepulesy arad
ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy szerződik, Leszkay Andráshoz, yszemelynevy
leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy
andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy
ykodvegy mint opera és operett-bariton, egyben mint rendező is. 1900-ban xevtizedx
1905 Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar
megye ykodvegy az új Szigligeti Színháznak yintezmenyy szigligeti színház
yintezmenyy Sziglige yintezmenyy szigligeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Sziglige yintezmenyy ykodvegy lesz a főrendezője, majd 3 év után visszaszerződik
Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Népszínházhoz,
yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy
yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol mint Blaha Lujza yszemelynevy
blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza
yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy partnere
domináló szerepekhez jut. Színdarabjai a Budai Színkörben yintezmenyy budai
színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy
yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy kerültek színre: »Lugosi erdő«
ycimy lugosi erdő ycimy Lugosi erdő ycimy lugosi ycimy erdő ycimy ycimy Lugosi
ycimy erdő ycimy ykodvegy »Szellő Judit«, ycimy szellő judit ycimy Szellő Judit
ycimy szellő ycimy judit ycimy ycimy Szellő ycimy Judit ycimy ykodvegy »Falu rózsája«,
ycimy falu rózsája ycimy Falu rózsája ycimy falu ycimy rózsája ycimy ycimy Falu
ycimy rózsája ycimy ykodvegy míg a »Pezsgő után« ycimy pezsgő után ycimy Pezsgő
után ycimy pezsgő ycimy után ycimy ycimy Pezsgő ycimy után ycimy ykodvegy c. 3 felvonásos
énekes vígjátékát Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál
yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy előadásra kitűzte Blaha Lujzával yszemelynevy
blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza
yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy a főszerepben,
Dóczi yszemelynevy dóczi yszemelynevy Dóczi yszemelynevy dóczi yszemelynevy
yszemelynevy Dóczi yszemelynevy ykodvegy muzsikájával, de Vidor Pál yszemelynevy
vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál
yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy öngyilkossága
miatt a darab elmaradt. Nagy jelentős sikert ért el a »Népfölkelők« ycimy
népfölkelők ycimy Népfölkelők ycimy népfölkelők ycimy ycimy Népfölkelők ycimy
ykodvegy c. háborús filmjével, mely az Apollóban yintezmenyy apolló yintezmenyy
Apolló yintezmenyy apolló yintezmenyy yintezmenyy Apolló yintezmenyy ykodvegy és
az Omniában yintezmenyy omnia yintezmenyy Omniá yintezmenyy omnia yintezmenyy
yintezmenyy Omniá yintezmenyy ykodvegy került színre zsúfolt házak mellett. A filmet
különben egész Németország ytelepulesy németország ytelepulesy Németország
yorszagy Németország ykodvegy és Ausztria ytelepulesy ausztria ytelepulesy
Ausztria yorszagy Ausztria ykodvegy hirdette a szerző arcképével. Gramofónlemezei
még ma is közkézen forognak. Főbb szerepei: Laci yszerepy laci yszerepy Laci
yszerepy laci yszerepy yszerepy Laci yszerepy ykodvegy (Sárga csikó), ycimy
sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy
csikó ycimy ykodvegy Jani yszerepy jani yszerepy Jani yszerepy jani yszerepy
yszerepy Jani yszerepy ykodvegy (Ingyenélők), ycimy ingyenélők ycimy Ingyenélők
ycimy ingyenélők ycimy ycimy Ingyenélők ycimy ykodvegy Csillag yszerepy csillag
yszerepy Csillag yszerepy csillag yszerepy yszerepy Csillag yszerepy ykodvegy (Piros
bugyelláris), ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy
bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy XXVII. Balduin yszerepy
xxvii. balduin yszerepy XXVII. Balduin yszerepy xxvii. yszerepy balduin
yszerepy yszerepy XXVII. yszerepy Balduin yszerepy ykodvegy (Külteleki hercegnő),
ycimy külteleki hercegnő ycimy Külteleki hercegnő ycimy külteleki ycimy
hercegnő ycimy ycimy Külteleki ycimy hercegnő ycimy ykodvegy Gáspár apó yszerepy
gáspár apó yszerepy Gáspár apó yszerepy gáspár yszerepy apó yszerepy yszerepy
Gáspár yszerepy apó yszerepy ykodvegy (Cornevillei harangok), ycimy cornevillei
harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy
ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy Rip- Rip yszerepy rip- rip
yszerepy Rip- Rip yszerepy rip- yszerepy rip yszerepy yszerepy Rip- yszerepy
Rip yszerepy ykodvegy (címszerep), Kokó yszerepy kokó yszerepy Kokó yszerepy
kokó yszerepy yszerepy Kokó yszerepy ykodvegy (Mikádó), ycimy mikádó ycimy
Mikádó ycimy mikádó ycimy ycimy Mikádó ycimy ykodvegy Gyurka yszerepy gyurka
yszerepy Gyurka yszerepy gyurka yszerepy yszerepy Gyurka yszerepy ykodvegy (Gyimesi
vadvirág) ycimy gyimesi vadvirág ycimy Gyimesi vadvirág ycimy gyimesi ycimy
vadvirág ycimy ycimy Gyimesi ycimy vadvirág ycimy ykodvegy stb. — Második felesége
Parlaghy Cornélia. yszemelynevy parlaghy cornélia yszemelynevy Parlaghy
Cornélia yszemelynevy parlaghy yszemelynevy cornélia yszemelynevy yszemelynevy
Parlaghy yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy (L. o.) szin_III.0577.pdf III
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Pintér Imre - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1864
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0577.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0577.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30308.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Pintér
Imre
Szócikk: Pintér Imre színész, sz. 1864. okt. 6-án,
Vácott. Diákcsinyjei miatt negyedmagával kizárták a váci kegyesrendi gimnáziumból,
mire Pestre vitték, hogy nagyapja pék- és cukrászmesterségét folytatva, idővel annak
örökébe lépjen. A nyugtalan természetű fiúnak, aki már az iskolai padokban is gúnyverseket
írogatott, egy-egy haragos pajtásáról, sehogy sem tetszett a sütemény-kihordás,
s csakhamar visszaszökött Vácra, özvegysorban élő édesanyjához. Rövidesen ismét
Pestre kerül, Luzsa Mihály uram Kerepesi-úti fűszer- és gyarmatárukereskedésébe,
ez éppen középen volt a Nemzeti- és Népszínház között, sok művész volt a törzsvendége,
ez lobbantotta lángra az alvó szikrát. Négyhavi tanonckodás után felvétette magát
a Népszínház kórusába és harmadnap már a »Cornevillei harangok«-ban ő játssza a
csősz szerepét. Öt évi kóristáskodás után Pécsre kerül, mint segédbaritonista, két
hónapra már ő énekli Rippet, Bippót, Erminio grófot, Somogyi Károlynál 4 évig működik,
Győr, Sopron, Kaposvár városában. Innen Krecsányi Ignáchoz Budára, onnan Pozsony
és Temesvárra megy, ahol a népszínműveken kivül az operák vezető szerepeit is énekli.
Három évvel később első feleségével, Szép Olgával (sz. 1872. márc. 22. Szabadkán,
megh. 1906. jún. 19. Budapest) együtt már Kolozsvárott játszik Ditrói Mórnál, aki
egy évvel később a Vígszínházhoz szerződteti. Énekes-darabok hiányában szerződését
felbontva, Szép Olgával együtt Aradra szerződik, Leszkay Andráshoz, mint opera és
operett-bariton, egyben mint rendező is. 1900-ban Nagyváradon az új Szigligeti Színháznak
lesz a főrendezője, majd 3 év után visszaszerződik Budapestre a Népszínházhoz, ahol
mint Blaha Lujza partnere domináló szerepekhez jut. Színdarabjai a Budai Színkörben
kerültek színre: »Lugosi erdő« »Szellő Judit«, »Falu rózsája«, míg a »Pezsgő után«
c. 3 felvonásos énekes vígjátékát Vidor Pál előadásra kitűzte Blaha Lujzával a főszerepben,
Dóczi muzsikájával, de Vidor Pál öngyilkossága miatt a darab elmaradt. Nagy jelentős
sikert ért el a »Népfölkelők« c. háborús filmjével, mely az Apollóban és az Omniában
került színre zsúfolt házak mellett. A filmet különben egész Németország és Ausztria
hirdette a szerző arcképével. Gramofónlemezei még ma is közkézen forognak. Főbb
szerepei: Laci (Sárga csikó), Jani (Ingyenélők), Csillag (Piros bugyelláris), XXVII.
Balduin (Külteleki hercegnő), Gáspár apó (Cornevillei harangok), Rip- Rip (címszerep),
Kokó (Mikádó), Gyurka (Gyimesi vadvirág) stb. — Második felesége Parlaghy Cornélia.
(L. o.) szin_III.0577.pdf III