Címszó: Pintér Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1864

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0577.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0577.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30308.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Pintér Imre

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530308.htm

 

Szócikk: Pintér Imre színész, sz. 1864. (születés éve) okt. 6-án, Vácott. (megye) Diákcsinyjei miatt negyedmagával kizárták a váci (megye) kegyesrendi gimnáziumból, mire Pestre (Budapest) vitték, hogy nagyapja pék- és cukrászmesterségét folytatva, idővel annak örökébe lépjen. A nyugtalan természetű fiúnak, aki már az iskolai padokban is gúnyverseket írogatott, egy-egy haragos pajtásáról, sehogy sem tetszett a sütemény-kihordás, s csakhamar visszaszökött Vácra, (megye) özvegysorban élő édesanyjához. Rövidesen ismét Pestre (Budapest) kerül, Luzsa Mihály (személy) uram Kerepesi-úti fűszer- és gyarmatárukereskedésébe, ez éppen középen volt a Nemzeti- (intézmény) (információ)  és Népszínház (intézmény) (információ)  között, sok művész volt a törzsvendége, ez lobbantotta lángra az alvó szikrát. Négyhavi tanonckodás után felvétette magát a Népszínház (intézmény) (információ)  kórusába és harmadnap már a »Cornevillei harangok«-ban (cím) (információ)  ő játssza a csősz (szerep) szerepét. Öt évi kóristáskodás után Pécsre (megye) kerül, mint segédbaritonista, két hónapra már ő énekli Rippet, (szerep) Bippót, (szerep) Erminio grófot, (szerep) Somogyi Károlynál (személy) (információ)  4 évig működik, Győr, (megye) Sopron, (megye) Kaposvár (megye) városában. Innen Krecsányi Ignáchoz (személy) (információ)  Budára, (Budapest) onnan Pozsony (megye) és Temesvárra (megye) megy, ahol a népszínműveken kivül az operák vezető szerepeit is énekli. Három évvel később első feleségével, Szép Olgával (személy) (információ)  (sz. 1872. (időpont) márc. 22. Szabadkán, (megye) megh. 1906. jún. 19. Budapest) (Budapest) együtt már Kolozsvárott (megye) játszik Ditrói Mórnál, (személy) (információ)  aki egy évvel később a Vígszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződteti. Énekes-darabok hiányában szerződését felbontva, Szép Olgával (személy) (információ)  együtt Aradra (megye) (információ)  szerződik, Leszkay Andráshoz, (személy) (információ)  mint opera és operett-bariton, egyben mint rendező is. 1900-ban (időpont) Nagyváradon (megye) az új Szigligeti Színháznak (intézmény) (információ)  lesz a főrendezője, majd 3 év után visszaszerződik Budapestre (Budapest) a Népszínházhoz, (intézmény) (információ)  ahol mint Blaha Lujza (személy) (információ)  partnere domináló szerepekhez jut. Színdarabjai a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  kerültek színre: »Lugosi erdő« (cím) (információ)  »Szellő Judit«, (cím) »Falu rózsája«, (cím) (információ)  míg a »Pezsgő után« (cím) c. 3 felvonásos énekes vígjátékát Vidor Pál (személy) (információ)  előadásra kitűzte Blaha Lujzával (személy) (információ)  a főszerepben, Dóczi (személy) (információ)  muzsikájával, de Vidor Pál (személy) (információ)  öngyilkossága miatt a darab elmaradt. Nagy jelentős sikert ért el a »Népfölkelők« (cím) c. háborús filmjével, mely az Apollóban (intézmény) és az Omniában (intézmény) (információ)  került színre zsúfolt házak mellett. A filmet különben egész Németország (ország) és Ausztria (ország) (információ)  hirdette a szerző arcképével. Gramofónlemezei még ma is közkézen forognak. Főbb szerepei: Laci (szerep) (Sárga csikó), (cím) (információ)  Jani (szerep) (Ingyenélők), (cím) (információ)  Csillag (szerep) (információ)  (Piros bugyelláris), (cím) (információ)  XXVII. Balduin (szerep) (Külteleki hercegnő), (cím) Gáspár apó (szerep) (információ)  (Cornevillei harangok), (cím) (információ)  Rip- Rip (szerep) (címszerep), Kokó (szerep) (Mikádó), (cím) (információ)  Gyurka (szerep) (Gyimesi vadvirág) (cím) stb. — Második felesége Parlaghy Cornélia. (személy) (információ)  (L. o.) szin_III.0577.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Pintér Imre címszóvég 30308 Szócikk: Pintér Imre színész, sz. 1864. okt. xtalanevtizedx 1875 6-án, Vácott. ytelepulesy vác ytelepulesy Vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Diákcsinyjei miatt negyedmagával kizárták a váci ytelepulesy vác ytelepulesy vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy kegyesrendi gimnáziumból, mire Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vitték, hogy nagyapja pék- és cukrászmesterségét folytatva, idővel annak örökébe lépjen. A nyugtalan természetű fiúnak, aki már az iskolai padokban is gúnyverseket írogatott, egy-egy haragos pajtásáról, sehogy sem tetszett a sütemény-kihordás, s csakhamar visszaszökött Vácra, ytelepulesy vác ytelepulesy Vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy özvegysorban élő édesanyjához. Rövidesen ismét Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy kerül, Luzsa Mihály yszemelynevy luzsa mihály yszemelynevy Luzsa Mihály yszemelynevy luzsa yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Luzsa yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy uram Kerepesi-úti fűszer- és gyarmatárukereskedésébe, ez éppen középen volt a Nemzeti- yintezmenyy nemzeti yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy között, sok művész volt a törzsvendége, ez lobbantotta lángra az alvó szikrát. Négyhavi tanonckodás után felvétette magát a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kórusába és harmadnap már a »Cornevillei harangok«-ban ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy ő játssza a csősz yszerepy csősz yszerepy csősz yszerepy csősz yszerepy yszerepy csősz yszerepy ykodvegy szerepét. Öt évi kóristáskodás után Pécsre ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy kerül, mint segédbaritonista, két hónapra már ő énekli Rippet, yszerepy ripp yszerepy Ripp yszerepy ripp yszerepy yszerepy Ripp yszerepy ykodvegy Bippót, yszerepy bippó yszerepy Bippó yszerepy bippó yszerepy yszerepy Bippó yszerepy ykodvegy Erminio grófot, yszerepy erminio gróf yszerepy Erminio gróf yszerepy erminio yszerepy gróf yszerepy yszerepy Erminio yszerepy gróf yszerepy ykodvegy Somogyi Károlynál yszemelynevy somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy 4 évig működik, Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Kaposvár ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy városában. Innen Krecsányi Ignáchoz yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy Budára, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy onnan Pozsony ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy és Temesvárra ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy megy, ahol a népszínműveken kivül az operák vezető szerepeit is énekli. Három évvel később első feleségével, Szép Olgával yszemelynevy szép olga yszemelynevy Szép Olgá yszemelynevy szép yszemelynevy olga yszemelynevy yszemelynevy Szép yszemelynevy Olgá yszemelynevy ykodvegy (sz. 1872. xevtizedx 1875 márc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 22. Szabadkán, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy megh. 1906. jún. 19. Budapest) Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy együtt már Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy játszik Ditrói Mórnál, yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy aki egy évvel később a Vígszínházhoz yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy szerződteti. Énekes-darabok hiányában szerződését felbontva, Szép Olgával yszemelynevy szép olga yszemelynevy Szép Olgá yszemelynevy szép yszemelynevy olga yszemelynevy yszemelynevy Szép yszemelynevy Olgá yszemelynevy ykodvegy együtt Aradra ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy szerződik, Leszkay Andráshoz, yszemelynevy leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy mint opera és operett-bariton, egyben mint rendező is. 1900-ban xevtizedx 1905 Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy az új Szigligeti Színháznak yintezmenyy szigligeti színház yintezmenyy Sziglige yintezmenyy szigligeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Sziglige yintezmenyy ykodvegy lesz a főrendezője, majd 3 év után visszaszerződik Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Népszínházhoz, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy ahol mint Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy partnere domináló szerepekhez jut. Színdarabjai a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy kerültek színre: »Lugosi erdő« ycimy lugosi erdő ycimy Lugosi erdő ycimy lugosi ycimy erdő ycimy ycimy Lugosi ycimy erdő ycimy ykodvegy »Szellő Judit«, ycimy szellő judit ycimy Szellő Judit ycimy szellő ycimy judit ycimy ycimy Szellő ycimy Judit ycimy ykodvegy »Falu rózsája«, ycimy falu rózsája ycimy Falu rózsája ycimy falu ycimy rózsája ycimy ycimy Falu ycimy rózsája ycimy ykodvegy míg a »Pezsgő után« ycimy pezsgő után ycimy Pezsgő után ycimy pezsgő ycimy után ycimy ycimy Pezsgő ycimy után ycimy ykodvegy c. 3 felvonásos énekes vígjátékát Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy előadásra kitűzte Blaha Lujzával yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy a főszerepben, Dóczi yszemelynevy dóczi yszemelynevy Dóczi yszemelynevy dóczi yszemelynevy yszemelynevy Dóczi yszemelynevy ykodvegy muzsikájával, de Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy öngyilkossága miatt a darab elmaradt. Nagy jelentős sikert ért el a »Népfölkelők« ycimy népfölkelők ycimy Népfölkelők ycimy népfölkelők ycimy ycimy Népfölkelők ycimy ykodvegy c. háborús filmjével, mely az Apollóban yintezmenyy apolló yintezmenyy Apolló yintezmenyy apolló yintezmenyy yintezmenyy Apolló yintezmenyy ykodvegy és az Omniában yintezmenyy omnia yintezmenyy Omniá yintezmenyy omnia yintezmenyy yintezmenyy Omniá yintezmenyy ykodvegy került színre zsúfolt házak mellett. A filmet különben egész Németország ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy és Ausztria ytelepulesy ausztria ytelepulesy Ausztria yorszagy Ausztria ykodvegy hirdette a szerző arcképével. Gramofónlemezei még ma is közkézen forognak. Főbb szerepei: Laci yszerepy laci yszerepy Laci yszerepy laci yszerepy yszerepy Laci yszerepy ykodvegy (Sárga csikó), ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy Jani yszerepy jani yszerepy Jani yszerepy jani yszerepy yszerepy Jani yszerepy ykodvegy (Ingyenélők), ycimy ingyenélők ycimy Ingyenélők ycimy ingyenélők ycimy ycimy Ingyenélők ycimy ykodvegy Csillag yszerepy csillag yszerepy Csillag yszerepy csillag yszerepy yszerepy Csillag yszerepy ykodvegy (Piros bugyelláris), ycimy piros bugyelláris ycimy Piros bugyelláris ycimy piros ycimy bugyelláris ycimy ycimy Piros ycimy bugyelláris ycimy ykodvegy XXVII. Balduin yszerepy xxvii. balduin yszerepy XXVII. Balduin yszerepy xxvii. yszerepy balduin yszerepy yszerepy XXVII. yszerepy Balduin yszerepy ykodvegy (Külteleki hercegnő), ycimy külteleki hercegnő ycimy Külteleki hercegnő ycimy külteleki ycimy hercegnő ycimy ycimy Külteleki ycimy hercegnő ycimy ykodvegy Gáspár apó yszerepy gáspár apó yszerepy Gáspár apó yszerepy gáspár yszerepy apó yszerepy yszerepy Gáspár yszerepy apó yszerepy ykodvegy (Cornevillei harangok), ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy Rip- Rip yszerepy rip- rip yszerepy Rip- Rip yszerepy rip- yszerepy rip yszerepy yszerepy Rip- yszerepy Rip yszerepy ykodvegy (címszerep), Kokó yszerepy kokó yszerepy Kokó yszerepy kokó yszerepy yszerepy Kokó yszerepy ykodvegy (Mikádó), ycimy mikádó ycimy Mikádó ycimy mikádó ycimy ycimy Mikádó ycimy ykodvegy Gyurka yszerepy gyurka yszerepy Gyurka yszerepy gyurka yszerepy yszerepy Gyurka yszerepy ykodvegy (Gyimesi vadvirág) ycimy gyimesi vadvirág ycimy Gyimesi vadvirág ycimy gyimesi ycimy vadvirág ycimy ycimy Gyimesi ycimy vadvirág ycimy ykodvegy stb. — Második felesége Parlaghy Cornélia. yszemelynevy parlaghy cornélia yszemelynevy Parlaghy Cornélia yszemelynevy parlaghy yszemelynevy cornélia yszemelynevy yszemelynevy Parlaghy yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy (L. o.) szin_III.0577.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Pintér Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1864

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0577.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0577.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30308.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Pintér Imre

Szócikk: Pintér Imre színész, sz. 1864. okt. 6-án, Vácott. Diákcsinyjei miatt negyedmagával kizárták a váci kegyesrendi gimnáziumból, mire Pestre vitték, hogy nagyapja pék- és cukrászmesterségét folytatva, idővel annak örökébe lépjen. A nyugtalan természetű fiúnak, aki már az iskolai padokban is gúnyverseket írogatott, egy-egy haragos pajtásáról, sehogy sem tetszett a sütemény-kihordás, s csakhamar visszaszökött Vácra, özvegysorban élő édesanyjához. Rövidesen ismét Pestre kerül, Luzsa Mihály uram Kerepesi-úti fűszer- és gyarmatárukereskedésébe, ez éppen középen volt a Nemzeti- és Népszínház között, sok művész volt a törzsvendége, ez lobbantotta lángra az alvó szikrát. Négyhavi tanonckodás után felvétette magát a Népszínház kórusába és harmadnap már a »Cornevillei harangok«-ban ő játssza a csősz szerepét. Öt évi kóristáskodás után Pécsre kerül, mint segédbaritonista, két hónapra már ő énekli Rippet, Bippót, Erminio grófot, Somogyi Károlynál 4 évig működik, Győr, Sopron, Kaposvár városában. Innen Krecsányi Ignáchoz Budára, onnan Pozsony és Temesvárra megy, ahol a népszínműveken kivül az operák vezető szerepeit is énekli. Három évvel később első feleségével, Szép Olgával (sz. 1872. márc. 22. Szabadkán, megh. 1906. jún. 19. Budapest) együtt már Kolozsvárott játszik Ditrói Mórnál, aki egy évvel később a Vígszínházhoz szerződteti. Énekes-darabok hiányában szerződését felbontva, Szép Olgával együtt Aradra szerződik, Leszkay Andráshoz, mint opera és operett-bariton, egyben mint rendező is. 1900-ban Nagyváradon az új Szigligeti Színháznak lesz a főrendezője, majd 3 év után visszaszerződik Budapestre a Népszínházhoz, ahol mint Blaha Lujza partnere domináló szerepekhez jut. Színdarabjai a Budai Színkörben kerültek színre: »Lugosi erdő« »Szellő Judit«, »Falu rózsája«, míg a »Pezsgő után« c. 3 felvonásos énekes vígjátékát Vidor Pál előadásra kitűzte Blaha Lujzával a főszerepben, Dóczi muzsikájával, de Vidor Pál öngyilkossága miatt a darab elmaradt. Nagy jelentős sikert ért el a »Népfölkelők« c. háborús filmjével, mely az Apollóban és az Omniában került színre zsúfolt házak mellett. A filmet különben egész Németország és Ausztria hirdette a szerző arcképével. Gramofónlemezei még ma is közkézen forognak. Főbb szerepei: Laci (Sárga csikó), Jani (Ingyenélők), Csillag (Piros bugyelláris), XXVII. Balduin (Külteleki hercegnő), Gáspár apó (Cornevillei harangok), Rip- Rip (címszerep), Kokó (Mikádó), Gyurka (Gyimesi vadvirág) stb. — Második felesége Parlaghy Cornélia. (L. o.) szin_III.0577.pdf III