Címszó: Pozsonyi Alajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1806

SZULETESIEVTIZED 1805

CSALADTAGJA Pozsonyi Júlia

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0582.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0582.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30332.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Pozsonyi Alajos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530332.htm

 

Szócikk: Pozsonyi Alajos színigazgató, sz. 1806-ban, (születés éve) megh. 1870. jún. 28-án, Szilágysomlyón. (megye) A szabadságharc alatt honvédfőhadnagy volt. 32 évig vezette színtársulatát, ahol mint rendszerető igazgatót elismeréssel tüntették ki a színészek. Leginkább a drámát kultiválta. Ő maga közepes színész volt, szerelmes szerepeket és naturbursokat játszott leginkább. 38 évig működött a színipályán. Utolsó fellépte 1870. (időpont) jún. 25-én volt a »Miatyánk isten«-ben, (cím) a lelkész szerepében. Másnap este esés következtében agyszélhűdés érte. Koporsója felett Márton Béla (személy) (információ)  színész mondott búcsúbeszédet. — Neje: Pivári Anna, (személy) színésznő. Színipályára lépett 1835. (időpont) szept. 6-án. A »Regélő« (intézmény) 1842-ben (időpont) kolozsvári (megye) tudósítás ezeket írta róla: »Én ez asszonyban kitűnő talentumot látok rejleni, olyan talentumot, mely vidékies balfogásai között is nagyszerűen kitetsző. Testalkotása szabályosan csinos, hangja megható, szavalása gazdagon érzelmes s ezáltal nagy ereje van belsőnkig hatni, mintha valaha Lendvayné (személy) vagy Kántorné (személy) tanítványa volt volna«. (54. szám, 448. oldal.) Molnár György (személy) (információ)  híres emlékiratában ezekben emlékezik meg róla: »Drámai hősné volt — örökké mosolygó arccal. Nehéz volt annak a sorsa, akinek vele a drámai szerepet kelle játszania, mert még akkor is nevetett az arc-szeme, mikor Szapárinéban (cím) — vagy másban is — átkozódott. Jól játszta a házsártos vénasszonyokat, a. vígjátéki fiatal tereferés asszonyokat.« Megh. közel 90 éves korában, 1906. (időpont) aug. 25-én, Baróton, (megye) (információ)  (Háromszék megye), (megye) mint kegydíjas színésznő. Nevelt leánya: P. Júlia, (személy) színésznő, sz. 1852-ben, (születés éve) megh. 1916. dec. 27-én, Szentendrén. (megye) 1865-ben (időpont) lépett a színipályára. Nyugdíjba vonult 1907.ápr. (időpont) 1-én. szin_III.0582.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Pozsonyi Alajos címszóvég 30332 Szócikk: Pozsonyi Alajos színigazgató, sz. 1806-ban, megh. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 1870. jún. 28-án, Szilágysomlyón. ytelepulesy szilágysomlyó ytelepulesy Szilágysomlyó ymegyey szilágy megye ykodvegy A szabadságharc alatt honvédfőhadnagy volt. 32 évig vezette színtársulatát, ahol mint rendszerető igazgatót elismeréssel tüntették ki a színészek. Leginkább a drámát kultiválta. Ő maga közepes színész volt, szerelmes szerepeket és naturbursokat játszott leginkább. 38 évig működött a színipályán. Utolsó fellépte 1870. xevtizedx 1875 jún. 25-én volt a »Miatyánk isten«-ben, ycimy miatyánk isten ycimy Miatyánk isten ycimy miatyánk ycimy isten ycimy ycimy Miatyánk ycimy isten ycimy ykodvegy a lelkész szerepében. Másnap este esés következtében agyszélhűdés érte. Koporsója felett Márton Béla yszemelynevy márton béla yszemelynevy Márton Béla yszemelynevy márton yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Márton yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy színész mondott búcsúbeszédet. — Neje: Pivári Anna, yszemelynevy pivári anna yszemelynevy Pivári Anna yszemelynevy pivári yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Pivári yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy színésznő. Színipályára lépett 1835. xevtizedx 1835 szept. xtalanevtizedx 1845 6-án. A »Regélő« yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy 1842-ben xevtizedx 1845 kolozsvári xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy tudósítás ezeket írta róla: »Én ez asszonyban kitűnő talentumot látok rejleni, olyan talentumot, mely vidékies balfogásai között is nagyszerűen kitetsző. Testalkotása szabályosan csinos, hangja megható, szavalása gazdagon érzelmes s ezáltal nagy ereje van belsőnkig hatni, mintha valaha Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy vagy Kántorné yszemelynevy kántorn yszemelynevy Kántorn yszemelynevy kántorn yszemelynevy yszemelynevy Kántorn yszemelynevy ykodvegy tanítványa volt volna«. (54. szám, 448. oldal.) Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy híres emlékiratában ezekben emlékezik meg róla: »Drámai hősné volt — örökké mosolygó arccal. Nehéz volt annak a sorsa, akinek vele a drámai szerepet kelle játszania, mert még akkor is nevetett az arc-szeme, mikor Szapárinéban ycimy szapárine ycimy Szapáriné ycimy szapárine ycimy ycimy Szapáriné ycimy ykodvegy — vagy másban is — átkozódott. Jól játszta a házsártos vénasszonyokat, a. vígjátéki fiatal tereferés asszonyokat.« Megh. közel 90 éves korában, 1906. xevtizedx 1905 aug. 25-én, Baróton, ytelepulesy barót ytelepulesy Barót ymegyey háromszék megye ykodvegy (Háromszék megye), ytelepulesy háromszék megye ytelepulesy Háromszék megye ymegyey háromszék megye ykodvegy mint kegydíjas színésznő. Nevelt leánya: P. Júlia, yszemelynevy p. júlia yszemelynevy P. Júlia yszemelynevy p. yszemelynevy júlia yszemelynevy yszemelynevy P. yszemelynevy Júlia yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1852-ben, xevtizedx 1855 megh. xtalanevtizedx 1865 1916. dec. 27-én, Szentendrén. ytelepulesy szentendre ytelepulesy Szentendré ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy 1865-ben xevtizedx 1865 lépett xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 a színipályára. Nyugdíjba vonult 1907.ápr. xevtizedx 1905 1-én. xtalanevtizedx 1915 szin_III.0582.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Pozsonyi Alajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1806

SZULETESIEVTIZED 1805

CSALADTAGJA Pozsonyi Júlia

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0582.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0582.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30332.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Pozsonyi Alajos

Szócikk: Pozsonyi Alajos színigazgató, sz. 1806-ban, megh. 1870. jún. 28-án, Szilágysomlyón. A szabadságharc alatt honvédfőhadnagy volt. 32 évig vezette színtársulatát, ahol mint rendszerető igazgatót elismeréssel tüntették ki a színészek. Leginkább a drámát kultiválta. Ő maga közepes színész volt, szerelmes szerepeket és naturbursokat játszott leginkább. 38 évig működött a színipályán. Utolsó fellépte 1870. jún. 25-én volt a »Miatyánk isten«-ben, a lelkész szerepében. Másnap este esés következtében agyszélhűdés érte. Koporsója felett Márton Béla színész mondott búcsúbeszédet. — Neje: Pivári Anna, színésznő. Színipályára lépett 1835. szept. 6-án. A »Regélő« 1842-ben kolozsvári tudósítás ezeket írta róla: »Én ez asszonyban kitűnő talentumot látok rejleni, olyan talentumot, mely vidékies balfogásai között is nagyszerűen kitetsző. Testalkotása szabályosan csinos, hangja megható, szavalása gazdagon érzelmes s ezáltal nagy ereje van belsőnkig hatni, mintha valaha Lendvayné vagy Kántorné tanítványa volt volna«. (54. szám, 448. oldal.) Molnár György híres emlékiratában ezekben emlékezik meg róla: »Drámai hősné volt — örökké mosolygó arccal. Nehéz volt annak a sorsa, akinek vele a drámai szerepet kelle játszania, mert még akkor is nevetett az arc-szeme, mikor Szapárinéban — vagy másban is — átkozódott. Jól játszta a házsártos vénasszonyokat, a. vígjátéki fiatal tereferés asszonyokat.« Megh. közel 90 éves korában, 1906. aug. 25-én, Baróton, (Háromszék megye), mint kegydíjas színésznő. Nevelt leánya: P. Júlia, színésznő, sz. 1852-ben, megh. 1916. dec. 27-én, Szentendrén. 1865-ben lépett a színipályára. Nyugdíjba vonult 1907.ápr. 1-én. szin_III.0582.pdf III