Címszó: Pozsonyi magyar színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0583.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0583.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30333.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Pozsonyi magyar színészet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530332.htm

 

Szócikk: Pozsonyi magyar színészet Pozsony (megye) még a mult század utolsó évtizedeiben is majdnem tisztára német város volt s csak a 70-es évek elején kezdődött az a mozgalom, mely megteremtette a magyar Pozsonyt. (megye) Az első magyar színtársulat csak 1820-ban (időpont) látogatott el Pozsonyba. (megye) Kilényi Dávid (személy) (információ)  volt a merész úttörő, aki mint a »Komáromi Játszó Társaság« (intézmény) (információ)  vezetője, Déryné (személy) (információ)  befolyása alatt Pozsonyba (megye) vitte fel társaságát. 1820. (időpont) jún. 24-én volt a nagy nap!... Szinte hihetetlen; a német (nemzetiség) (információ)  Pozsony (megye) német színházában (intézmény) (információ)  magyar színészek magyar játékot játszottak!... Feszült izgalommal várta a derék kis csapat s a kíváncsiak sokaságával megtelt nézőtér az előadás kezdetét .. a függöny felgördült és Szentpétery Zsigmond, (személy) (információ)  a fenséges pillanat teljes tudatában, örömtől ragyogó arccal lépett a lámpák elé.. az ő ajkáról hangzott el a pozsonyi (megye) színpadon az első magyar szó... Izgalomtól remegő hangon mondotta el a beköszöntőt... Szavait óriási tapsvihar követte, a nagyszámú közönség lelkes hangulatban ünnepelte a színészeket is, akik történelmi színművet, »Mátyás király választását«, (cím) (információ)  adták elő az első estén. Déryné (személy) (információ)  csak a második estén, jún. 25-én lépett először a pozsonyi (megye) közönség elé, melynek egy csapásra dédelgetett kedvence lett. Kilényi (személy) (információ)  vállalkozása Pozsonyban (megye) fényesen sikerült, az úttörő magyarok remekeltek s így nem csak az anyagi, de az erkölcsi siker is oly nagy volt, hogy a pozsonyi (megye) német (nyelv) (információ)  sajtó nagy elismeréssel emlékezett meg a magyar művészek előadásairól, a »Bétsi Magyar Kurir« (intézmény) pedig állandó rovatot nyitott a Pozsonyban (megye) vendégszereplő magyar színtársulatnak. Kevesebb szerencséje volt annak a társulatnak, amelyet Fejér vármegye (megye) (információ)  »Nemzeti Színjátszó Társaság« (intézmény) (információ)  elnevezés alatt 1825-ben (időpont) küldött fel Pozsonyba (megye) az országgyűlésre, Kolozsvári Pál (személy) (információ)  táblabíró vezetése alatt. Ennél a társaságnál kezdte meg ragyogó pályafutását Lendvayné Hivatal Anikó, (személy) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  halhatatlan művésznője. Amikor Vasvármegye (megye) 1828. (időpont) okt. 1-én pártfogása alá vette a Komlósy Ferenc (személy) vezetése alatt működő »Dunántuli Színjátszó Társaság«-ot (intézmény) (információ)  és ahhoz 1832. (időpont) júl. havában Balogh István (személy) (információ)  is csatlakozott, csakhamar felmerült az az óhaj, hogy a társaság, amely abban az időben egyike volt a vidék legjobb színtársulatának, a Pozsonyban (megye) egybegyűlt Rendeknek mutassa be művészetét. Ez alkalommal tehát már nem a magyar színészet állandósítása volt a céljuk, mert a budai (Budapest) színészet már annyira megerősödött, hogy a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  felállítása csak idők kérdése volt, hiszen maga a társadalom is komolyan kezdett most már dolgozni; így pl. Pesten, (Budapest) némely »lelkes ifjak« elhatározták, hogy a magyar nyelvet társalkodási nyelvvé teszik és megkedveltetik. Ilyen kedvező körülmények között jelent meg a társaság 1833. (időpont) januárjában Pozsonyban, (megye) ahol örömmel fogadták. 1842. (időpont) tavaszán Fekete Gábor (személy) (információ)  győri (megye) színigazgató működött itt, aki a Ligetben, deszkából nyári színházat építtetett, de dacára annak, hogy Egressy Gábort (személy) (információ)  is leszerződtette vendégszereplésekre, arra a fájdalmas meggyőződésre kellett jutnia, hogy Pozsonyban (megye) magyar színtársulat még nem boldogulhat. Az 1843. (időpont) évi pozsonyi (megye) országgyűlésre mégis újra felment társaságával, a Ligetben 7000 forintért nagy nyári színházat is építtetett, de dacára annak, hogy Bartha, (személy) (információ)  Szigeti, (személy) (információ)  Dézsy, (személy) Feketéné, (személy) Bartháné, (személy) Chiabayné (személy) és Szatmáryné (személy) voltak társulatánál és hogy Benza, (személy) (információ)  Egressy Gábor, (személy) (információ)  Lendvay Márton, (személy) (információ)  Szentpétery Zsigmond (személy) (információ)  és Lendvayné (személy) hosszabb-rövidebb ideig vendégszerepeltek, a közönség érdeklődése mégis elenyészően csekély volt. A pesti Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  művészgárdája 1844. (időpont) tavaszán Pozsonyba (megye) rándult, mert Bartay (személy) (információ)  igazgató, hogy célját elérhesse, az országgyűlés alatt Pozsonyban (megye) kívánta játszatni együttesét. Május 18-án volt a bemutató-előadás. »Lignerolles Lujzá«-t (cím) adták, Tompa (személy) (információ)  fordításában. A színészek »kiválóan« játszottak s minden egyes szereplőn meglátszott a törekvés, hogy a honatyák előtt tudásának legjavát adja. Különösen Lendvayné (személy) remekelt, aki több társával együtt nemcsak a felvonások végén, hanem sokszor nyilt színen is, óriási tapsvihart aratott. 1847. (időpont) május 13-tól jún. 6-ig ismét Kilényi Dávid (személy) (információ)  társulata játszott Pozsonyban (megye) s az akkor már divatos eredeti népszínművekkel aratott nagy sikert. Ez a társulat részben a városi színházban, részben a ligeti városi nappali színkörben hozta színre darabjait. Az 1848—49. (időpont) év eseményei hirtelenül félbe szakították a magyar színészet békés fejlődésének korszakát. A szabadságharcot megelőző politikai események legnagyobbrészt Pozsonyban (megye) játszódtak le, V. Ferdinánd király (személy) itt szentesítette 1848. (időpont) ápr. 11-én a magyar szabadság alaptörvényeit s Haynau tábornok (személy) ebben a városban szedte rémuralma első véráldozatait. A szomorú események után csak 1856-ban (időpont) jött ismét magyar színtársulat Pozsonyba (megye) és bármily furcsán hangozzék is, egy német (nemzetiség) (információ)  színigazgató jóvoltából. Kreibig Ede, (személy) (információ)  a pozsonyi német színház (intézmény) (információ)  bérlője, aki Aradon (megye) (információ)  és Temesvárott (megye) szerette meg magyar kollégáit, Bécsből (ország) hozatta le az ott vendégszereplő »Aradi Magyar Nemzeti Színésztársaság«-ot, (intézmény) (információ)  amely szept. 2-tól okt. 18-ig Szabó József (személy) (információ)  színigazgató vezetése alatt közel 40 előadást tartott Pozsonyban (megye) oly nagy sikerrel, amilyennel eddig talán még egyetlen színtársulat sem dicsekedhetett. 1857-ben (időpont) a pozsonyi (megye) színházat Kottaun Lipót (személy) német (nemzetiség) (információ)  színigazgató vette bérbe, aki nemcsak jó színész, de jó üzletember is volt. Amikor a pozsonyi (megye) színház vezetését átvette, bevételét azzal is akarta fokozni, hogy a magyarság kívánságának eleget téve, magyar színtársulatot hozzon a városba. Igazgatósága első idejében mindjárt tárgyalásokba bocsátkozott magyar színtársulatokkal s 1858. (időpont) elején megállapodásra is jutott Hegedűs Lajos (személy) szegedi (megye) igazgatóval 12 előadást felölelő pozsonyi (megye) vendégszereplés ügyében. Hegedűs Lajos (személy) Szabó József (személy) (információ)  iskolájából került ki, 43 tagú, jóhírű társulatával ápr. elején érkezett Pozsonyba. (megye) Bemutatóelőadása ápr. 6-án volt, Szigligeti (személy) (információ)  »Csikós«-át (cím) (információ)  adták szép sikerrel. 1860-ban (időpont) a miskolci (megye) színtársulatot találjuk Pozsonyban. (megye) Igazgatójuk Molnár György (személy) (információ)  volt, 46 tagú társaságával április elején érkezett Pozsonyba. (megye) A pozsonyi városi színház (intézmény) (információ)  a 60-as évek elején súlyos válságba jutott. A közönség nemcsak az időnként vendégszereplő magyar társaságok előadásaira nem ment el, de kevés érdeklődést tanúsított a német (nyelv) (információ)  előadások iránt is, úgy hogy a színház már 1862 (időpont) közepe táján »hitelezői választmány« kezére került. Ezt megelőzőleg Kottaun, (személy) a derék német (nemzetiség) (információ)  igazgató sokat küzködött, de a közönség nemtörődömségén minden becsületes igyekezete hajótörést szenvedett. Ilyen vigasztalan volt a helyzet, amikor Kottaun (személy) a Székesfehérváron (megye) vendégszereplő pécsi (megye) színtársulatot hozatta Pozsonyba. (megye) Azt remélte, hogy a magyar előadások talán mégis több vonzerővel lesznek a közönségre, de ebben a feltevésében is alaposan csalódott. A magyar társaságnak Szigeti Imre (személy) (információ)  volt az igazgatója; január 25-én kezdte meg vendégszereplését, de a színház még az első alkalommal sem telt meg. A »Csizmadia mint kisértet« (cím) (információ)  volt műsoron s a kisszámú közönség lelkesen ünnepelte a színészeket és viharzó éljenzéssel megismételtette a darab énekszámait. Sajnos azonban, hogy a társaságnak csak néhány tagja közelítette meg Szigeti (személy) (információ)  művészetét. Már a második előadás alkalmával feltűnt helytelen hangsúlyozásuk. Szigeti (személy) (információ)  után Reszler István (személy) lett a pozsonyi (megye) igazgató. Reszler (személy) külön operatársulatot is hozott magiával és mégis az előadások iránti érdeklődés igen csekély volt s a nap-nap utáni üres házak tarthatatlanná tették helyzetét. Reszler (személy) 2000 forintot fizetett rá a hazafias vállalkozásra és Pozsonyból (megye) csak úgy tudott tovább utazni, hogy a magyar múzsa néhány barátja gyűjtést rendezett a színtársulat javára, mely 300 forintot eredményezett; ezenfelül még a Sopronból (megye) elküldött 1200 (időpont) forintnyi elővételi díjakat is elköltötte. 1864.március (időpont) havában Latabár Endre (személy) (információ)  aradi (megye) (információ)  színigazgató 45 tagból álló társulatával jött Pozsonyba (megye) és húsvét hétfőjén kezdte meg előadásait. Társasága két egyfelvonásos operettben mutatkozott be a pozsonyi (megye) közönségnek. Szigetiné Hirtling Mária (személy) — a magyar társaság gyöngye — érzelmes szerepekben kiválót nyújtott, játéka szívhez szóló volt. A férfiak közül Jánosi Emil (személy) (információ)  kiváló jellemszínész, Tamássy József (személy) (információ)  a magyar paraszt utolérhetetlen ábrázolója. Kecskés Károly (személy) (információ)  pedig a kémikus szerepek mesterei. Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ)  a budapesti Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  kiváló művésze, 1867. (időpont) jún. 29-én látogatott el Pozsonyba, (megye) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  több tagjával. Tóth Kálmán (személy) (információ)  eredeti vígjátéka, »A király házasodik« (cím) került színre az első este. A pozsonyi (megye) magyarságnak három éve nem volt magyar színháza s már ezért is megtelt a színház az első estén. A darab kiállítása, a ruhák rendkívül szépek voltak, a színészek pedig remekeltek és művészi képességüket fényesen igazolták, úgy hogy másnapra zsúfolásig megtelt a színház. Bár minden egyes színész tudásának legjavát adta, az együttesből mégis Paulayné, (személy) Lendvayné, (személy) Niczkyné, (személy) (információ)  Paulay (személy) (információ)  és Szerdahelyi (személy) (információ)  játéka emelkedett ki. Szigeti (személy) (információ)  a saját darabjában, »A falusiak«-ban (cím) remekelt. Az együttes műsora meglehetősen változatos volt, bár főleg vígjátékok kerültek színre. Az előadásokat szép számú közönség látogatta s ha nem is telt meg mindennap a színház, annyi bizonyos, hogy eddig még egyetlen magyar társaság sem bírta a közönség érdeklődését ily mértékben felkelteni. Bokody Antal (személy) (információ)  székesfehérvári (megye) társulata 1873.május (időpont) 7-én vonult be a városi színházba. Vendégjátékát Tóth Kálmánnak (személy) (információ)  »Nők az alkotmány«-ban (cím) (információ)  című vígjátékával nyitották meg. Ugy a társulat, mint az előadások is jók voltak s ha nem is játszottak állandóan telt ház előtt, mégis voltak estéi, amelyeken a pénztár előtt olyan tolongás volt észlelhető, amilyent magyar társaság még nem ért meg Pozsonyban. (megye) 1874. (időpont) január 24-én alakult meg Pozsonyban (megye) az első »színi-bizottság«, amely szintén a magyar színészet állandósításának jelszavát tűzte zászlajára. Bokody (személy) (információ)  1874. (időpont) április 5-én Szigligetinek (személy) (információ)  »A rab« (cím) című népszínművével nyitotta meg második vendégszereplését Pozsonyban, (megye) melyet május 18-án zárt le. Vendégjátékának két kiemelkedő eseménye az április 19-én Liszt Ferenc (személy) (információ)  tiszteletére adott díszelőadás, melyen a halhatatlan zenei öltő személyesen is megjelent és Szerdahelyiné Prielle Kornélia, (személy) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  nagy művésznőjének május 12-től 15-ig tartó négynapos vendégszereplése. 1875-ben (időpont) Follinusz János (személy) (információ)  játszott itt társulatával és olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy 1876-ban (időpont) megismételte vendégszereplését. 1875-ben (időpont) Follinusz (személy) (információ)  meghívására játszott Pozsonyban (megye) először Blaha Lujza, (személy) (információ)  »a nemzet csalogányai. 1877-ben (időpont) és 1878-ban (időpont) Szilágyi Béla (személy) (információ)  székesfehérvári (megye) színtársulata kereste fel Pozsonyt, (megye) ahol ők hozták először színre »Bánk bán« (cím) (információ)  operáját. 1879-ben (időpont) Beödy (személy) győri (megye) színtársulata vendégszerepelt. 1880-ban (időpont) Mándoky, (személy) (információ)  a következő esztendőkben Mosonyi (személy) (információ)  és Gerőffy (személy) (információ)  voltak itt társulatukkal. Mivel a régi pozsonyi színház, (intézmény) (információ)  melyben Thália papjai több mint száz esztendőn keresztül hirdették a színművészet dicsőségét, magasztos céljának már nem felelt meg, 1884. (időpont) szeptember 25-én kezdték meg lebontását. A pozsonyi (megye) magyar és német (nemzetiség) (információ)  közönség példás áldozatkészségéből létesült a ma is fennálló új színház, amelyet 1886. (időpont) szeptember 22-én országos ünnep keretében, a magyar kormány képviselőinek jelenlétében Jókai Mór (személy) (információ)  prológja után, Erkel Ferenc (személy) (információ)  »Bánk bán«-jával, (cím) (információ)  a budapesti (Budapest) opera művészei nyitották meg|. Az új színház első három évében Mosonyi Károly (személy) (információ)  játszott Pozsonyban. (megye) Őt Krecsányi Ignác (személy) (információ)  követte, aki el nem évülő érdemeket szerzett a pozsonyi (megye) magyar színészet fejlesztése terén. 1899-től (időpont) 1902-ig (időpont) Relle Iván (személy) (információ)  kétnyelvű társulata kísérletezett Pozsonyban. (megye) Alatta a Bécsből (ország) állandóan idehívott művészek vendégszereplése következtében fellendült a német (nemzetiség) (információ)  színészet és válságba kerültek a magyarok. Miután Relle (személy) (információ)  megbukott, Szendrey Mihály (személy) (információ)  vette kezébe a pozsonyi (megye) magyar színészet ügyét, határozott sikerrel. Az ő távozása után, 1905-ben, (időpont) Pozsony (megye) városának törvényhatósága egyhangúan megszavazta a magyar színészet állandósítását. Ennek következtében a magyar színészek október elsejétől március végéig játszottak, vagyis az egész téli évadban. Az első színigazgató, aki a teljes évad tartama alatt működött, Andorffy Péter (személy) (információ)  volt, de anyagi zavarok siettették a színtársulat távozását. 1907-től (időpont) három esztendőre Balla Kálmánnak (személy) (információ)  ítélték oda a színházat, 1910-ben (időpont) pedig Polgár Károlynak, (személy) (információ)  aki 1919-ig (időpont) működött Pozsonyban (megye) szép eredménnyel. Az államfordulat végét jelentette Polgár po­zsonyi színigazgatói tevékenységének. A csehek elfoglalták a pozsonyi dicső múltú színházat és »Szlovák Nemzeti Színház«­nak (intézmény) léptették elő, a cseh (nemzetiség) (információ)  és szlovák (nemzetiség) opera bevonult és a magyaroknak távozniok kellett, illetve »csak mint vendégek« jöhettek el, úgy mint valamikor nagyon régen, az ős koronázó városba. Az államfordulat utáni első esztendőkben Faragó Ödön (személy) (információ)  jónevű társulata vendégszerepelt a pozsonyi (megye) színházban sok sikerrel, majd egy éven át Földes Dezső (személy) (információ)  játszott. Utána Faragó Ödön (személy) (információ)  következett ismét, 1926. (időpont) okt. 26-ig, amikor Iván Sándor (személy) (információ)  vette át Faragó (személy) (információ)  társulatának vezetését. A pozsonyi (megye) szlovák (nemzetiség) minisztérium, illetve a prágai (ország) közoktatásügyi minisztérium rendelkezése folytán a magyar színtársulat kéthetenként és pedig minden alkalommal hétfőn, kedden játszhat a városi színházban, nyáron pedig az operett-társaságával egy hónapra jön el Pozsonyba. (megye) A többi időt vándorúton tölti s felkeresi azokat a kis felvidéki (ország) városokat, amelyekben még magyar kisebbség létezik. Iván Sándor (személy) (információ)  — dacára a nehéz viszonyoknak — elsőrangú társasággal játszott a pozsonyi (megye) magyarság teljes megelégedésére, míg 1928-ban (időpont) a prágai (ország) minisztérium váratlan utasítással ketté nem osztotta a Felvidék (ország) magyar színi kerületét s Iván Sándornak (személy) (információ)  a keleti kerületet Kassával, (megye) a nyugati kerületet pedig Pozsonnyal (megye) Földes Dezsőnek (személy) (információ)  ítélte oda. Abban a színházban tehát, amelyben a magyar színészet legjelesebbjei működtek, amelyben Fedák Sári, (személy) (információ)  Hettyei Aranka, (személy) Szentgyörgyi Lenke, (személy) (információ)  Beregi Oszkár, (személy) (információ)  Dalnoki Viktor (személy) (információ)  és sok más jeles magyar színész nevelkedett, ma az idegen múzsa uralkodik s a magyar vándortársulatok, úgy mint száz esztendővel ezelőtt,, csak tűrt idegenként tartózkodhatik néhány hétig a történelmi magyar városban. (Irodalom: Benyovszky Károly, (személy) (információ)  »A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig«. (cím) Pozsony, (megye) 1928.) (időpont) (Benyovszky Károly.) (személy) (információ)  szin_III.0583.pdf III

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Pozsonyi magyar színészet címszóvég 30333 Szócikk: Pozsonyi magyar színészet Pozsony ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy még a mult század utolsó évtizedeiben is majdnem tisztára német város volt s csak a 70-es évek elején kezdődött az a mozgalom, mely megteremtette a magyar Pozsonyt. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Az első magyar színtársulat csak 1820-ban látogatott el Pozsonyba. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy volt a merész úttörő, aki mint a »Komáromi Játszó Társaság« yintezmenyy komáromi játszó társaság yintezmenyy Komáromi yintezmenyy komáromi yintezmenyy játszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Komáromi yintezmenyy ykodvegy vezetője, Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy befolyása alatt Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy vitte fel társaságát. 1820. jún. 24-én volt a nagy nap!... Szinte hihetetlen; a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy Pozsony ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy német színházában yintezmenyy német színház yintezmenyy német sz yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy német yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy magyar színészek magyar játékot játszottak!... Feszült izgalommal várta a derék kis csapat s a kíváncsiak sokaságával megtelt nézőtér az előadás kezdetét .. a függöny felgördült és Szentpétery Zsigmond, yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy a fenséges pillanat teljes tudatában, örömtől ragyogó arccal lépett a lámpák elé.. az ő ajkáról hangzott el a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy színpadon az első magyar szó... Izgalomtól remegő hangon mondotta el a beköszöntőt... Szavait óriási tapsvihar követte, a nagyszámú közönség lelkes hangulatban ünnepelte a színészeket is, akik történelmi színművet, »Mátyás király választását«, ycimy mátyás király választását ycimy Mátyás király választását ycimy mátyás ycimy király ycimy választását ycimy ycimy Mátyás ycimy király ycimy választását ycimy ykodvegy adták elő az első estén. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy csak a második estén, jún. 25-én lépett először a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy közönség elé, melynek egy csapásra dédelgetett kedvence lett. Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy vállalkozása Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy fényesen sikerült, az úttörő magyarok remekeltek s így nem csak az anyagi, de az erkölcsi siker is oly nagy volt, hogy a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy sajtó nagy elismeréssel emlékezett meg a magyar művészek előadásairól, a »Bétsi Magyar Kurir« yintezmenyy bétsi magyar kurir yintezmenyy Bétsi Ma yintezmenyy bétsi yintezmenyy magyar yintezmenyy kurir yintezmenyy yintezmenyy Bétsi yintezmenyy Ma yintezmenyy ykodvegy pedig állandó rovatot nyitott a Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy vendégszereplő magyar színtársulatnak. Kevesebb szerencséje volt annak a társulatnak, amelyet Fejér vármegye ytelepulesy fejér vármegye ytelepulesy Fejér vármegye ymegyey fejér megye ykodvegy »Nemzeti Színjátszó Társaság« yintezmenyy nemzeti színjátszó társaság yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy elnevezés alatt 1825-ben küldött fel Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy az országgyűlésre, Kolozsvári Pál yszemelynevy kolozsvári pál yszemelynevy Kolozsvári Pál yszemelynevy kolozsvári yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kolozsvári yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy táblabíró vezetése alatt. Ennél a társaságnál kezdte meg ragyogó pályafutását Lendvayné Hivatal Anikó, yszemelynevy lendvayné hivatal anikó yszemelynevy Lendvayné Hivatal Anikó yszemelynevy lendvayné yszemelynevy hivatal yszemelynevy anikó yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy Hivatal yszeme a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy halhatatlan művésznője. Amikor Vasvármegye ytelepulesy vasvármegye ytelepulesy Vasvármegye ymegyey vas megye ykodvegy 1828. okt. xtalanevtizedx 1835 1-én pártfogása alá vette a Komlósy Ferenc yszemelynevy komlósy ferenc yszemelynevy Komlósy Ferenc yszemelynevy komlósy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Komlósy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy vezetése alatt működő »Dunántuli Színjátszó Társaság«-ot yintezmenyy dunántuli színjátszó társaság yintezmenyy Dunántul yintezmenyy dunántuli yintezmenyy színjátszó yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Dunántul yintezmenyy ykodvegy és ahhoz 1832. xevtizedx 1835 júl. havában Balogh István yszemelynevy balogh istván yszemelynevy Balogh István yszemelynevy balogh yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy is csatlakozott, csakhamar felmerült az az óhaj, hogy a társaság, amely abban az időben egyike volt a vidék legjobb színtársulatának, a Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy egybegyűlt Rendeknek mutassa be művészetét. Ez alkalommal tehát már nem a magyar színészet állandósítása volt a céljuk, mert a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színészet már annyira megerősödött, hogy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy felállítása csak idők kérdése volt, hiszen maga a társadalom is komolyan kezdett most már dolgozni; így pl. Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy némely »lelkes ifjak« elhatározták, hogy a magyar nyelvet társalkodási nyelvvé teszik és megkedveltetik. Ilyen kedvező körülmények között jelent meg a társaság 1833. januárjában xtalanevtizedx 1845 Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy ahol örömmel fogadták. 1842. xevtizedx 1845 tavaszán Fekete Gábor yszemelynevy fekete gábor yszemelynevy Fekete Gábor yszemelynevy fekete yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színigazgató működött itt, aki a Ligetben, deszkából nyári színházat építtetett, de dacára annak, hogy Egressy Gábort yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy is leszerződtette vendégszereplésekre, arra a fájdalmas meggyőződésre kellett jutnia, hogy Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy magyar színtársulat még nem boldogulhat. Az 1843. évi pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy országgyűlésre mégis újra felment társaságával, a Ligetben 7000 forintért nagy nyári színházat is építtetett, de dacára annak, hogy Bartha, yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy Szigeti, yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy Dézsy, yszemelynevy dézsy yszemelynevy Dézsy yszemelynevy dézsy yszemelynevy yszemelynevy Dézsy yszemelynevy ykodvegy Feketéné, yszemelynevy feketéne yszemelynevy Feketéné yszemelynevy feketéne yszemelynevy yszemelynevy Feketéné yszemelynevy ykodvegy Bartháné, yszemelynevy bartháne yszemelynevy Bartháné yszemelynevy bartháne yszemelynevy yszemelynevy Bartháné yszemelynevy ykodvegy Chiabayné yszemelynevy chiabayne yszemelynevy Chiabayné yszemelynevy chiabayne yszemelynevy yszemelynevy Chiabayné yszemelynevy ykodvegy és Szatmáryné yszemelynevy szatmáryne yszemelynevy Szatmáryné yszemelynevy szatmáryne yszemelynevy yszemelynevy Szatmáryné yszemelynevy ykodvegy voltak társulatánál és hogy Benza, yszemelynevy benza yszemelynevy Benza yszemelynevy benza yszemelynevy yszemelynevy Benza yszemelynevy ykodvegy Egressy Gábor, yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Lendvay Márton, yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy és Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy hosszabb-rövidebb ideig vendégszerepeltek, a közönség érdeklődése mégis elenyészően csekély volt. A pesti Nemzeti Színház yintezmenyy pesti nemzeti színház yintezmenyy pesti Ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy művészgárdája 1844. tavaszán Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy rándult, mert Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy igazgató, hogy célját elérhesse, az országgyűlés alatt Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy kívánta játszatni együttesét. Május 18-án volt a bemutató-előadás. »Lignerolles Lujzá«-t ycimy lignerolles lujza ycimy Lignerolles Lujzá ycimy lignerolles ycimy lujza ycimy ycimy Lignerolles ycimy Lujzá ycimy ykodvegy adták, Tompa yszemelynevy tompa yszemelynevy Tompa yszemelynevy tompa yszemelynevy yszemelynevy Tompa yszemelynevy ykodvegy fordításában. A színészek »kiválóan« játszottak s minden egyes szereplőn meglátszott a törekvés, hogy a honatyák előtt tudásának legjavát adja. Különösen Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy remekelt, aki több társával együtt nemcsak a felvonások végén, hanem sokszor nyilt színen is, óriási tapsvihart aratott. 1847. május 13-tól jún. 6-ig ismét Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy társulata játszott Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy s az akkor már divatos eredeti népszínművekkel aratott nagy sikert. Ez a társulat részben a városi színházban, részben a ligeti városi nappali színkörben hozta színre darabjait. Az 1848—49. év eseményei hirtelenül félbe szakították a magyar színészet békés fejlődésének korszakát. A szabadságharcot megelőző politikai események legnagyobbrészt Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy játszódtak le, V. Ferdinánd király yszemelynevy v. ferdinánd király yszemelynevy V. Ferdinánd király yszemelynevy v. yszemelynevy ferdinánd yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy V. yszemelynevy Ferdinánd yszemelynevy király ysz itt szentesítette 1848. ápr. xtalanevtizedx 1855 11-én a magyar szabadság alaptörvényeit s Haynau tábornok yszemelynevy haynau tábornok yszemelynevy Haynau tábornok yszemelynevy haynau yszemelynevy tábornok yszemelynevy yszemelynevy Haynau yszemelynevy tábornok yszemelynevy ykodvegy ebben a városban szedte rémuralma első véráldozatait. A szomorú események után csak 1856-ban xevtizedx 1855 jött ismét magyar színtársulat Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy és bármily furcsán hangozzék is, egy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgató jóvoltából. Kreibig Ede, yszemelynevy kreibig ede yszemelynevy Kreibig Ede yszemelynevy kreibig yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Kreibig yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy a pozsonyi német színház yintezmenyy pozsonyi német színház yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy bérlője, aki Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy és Temesvárott ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy szerette meg magyar kollégáit, Bécsből ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy hozatta le az ott vendégszereplő »Aradi Magyar Nemzeti Színésztársaság«-ot, yintezmenyy aradi magyar nemzeti színésztársaság yintezmenyy Aradi Ma yintezmenyy aradi yintezmenyy magyar yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színésztársaság yintezmenyy yintezmenyy Aradi yintezmenyy Ma amely szept. 2-tól okt. 18-ig Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színigazgató vezetése alatt közel 40 előadást tartott Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy oly nagy sikerrel, amilyennel eddig talán még egyetlen színtársulat sem dicsekedhetett. 1857-ben a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy színházat Kottaun Lipót yszemelynevy kottaun lipót yszemelynevy Kottaun Lipót yszemelynevy kottaun yszemelynevy lipót yszemelynevy yszemelynevy Kottaun yszemelynevy Lipót yszemelynevy ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színigazgató vette bérbe, aki nemcsak jó színész, de jó üzletember is volt. Amikor a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy színház vezetését átvette, bevételét azzal is akarta fokozni, hogy a magyarság kívánságának eleget téve, magyar színtársulatot hozzon a városba. Igazgatósága első idejében mindjárt tárgyalásokba bocsátkozott magyar színtársulatokkal s 1858. elején xtalanevtizedx 1865 megállapodásra is jutott Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs lajos yszemelynevy Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy igazgatóval 12 előadást felölelő pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy vendégszereplés ügyében. Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs lajos yszemelynevy Hegedűs Lajos yszemelynevy hegedűs yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Szabó József yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy iskolájából került ki, 43 tagú, jóhírű társulatával ápr. elején érkezett Pozsonyba. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Bemutatóelőadása ápr. 6-án volt, Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy »Csikós«-át ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy adták szép sikerrel. 1860-ban xevtizedx 1865 a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színtársulatot találjuk Pozsonyban. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Igazgatójuk Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy volt, 46 tagú társaságával április elején érkezett Pozsonyba. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy A pozsonyi városi színház yintezmenyy pozsonyi városi színház yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy a 60-as évek elején súlyos válságba jutott. A közönség nemcsak az időnként vendégszereplő magyar társaságok előadásaira nem ment el, de kevés érdeklődést tanúsított a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy előadások iránt is, úgy hogy a színház már 1862 közepe táján »hitelezői választmány« kezére került. Ezt megelőzőleg Kottaun, yszemelynevy kottaun yszemelynevy Kottaun yszemelynevy kottaun yszemelynevy yszemelynevy Kottaun yszemelynevy ykodvegy a derék német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy igazgató sokat küzködött, de a közönség nemtörődömségén minden becsületes igyekezete hajótörést szenvedett. Ilyen vigasztalan volt a helyzet, amikor Kottaun yszemelynevy kottaun yszemelynevy Kottaun yszemelynevy kottaun yszemelynevy yszemelynevy Kottaun yszemelynevy ykodvegy a Székesfehérváron ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy vendégszereplő pécsi ytelepulesy pécs ytelepulesy pécs ymegyey baranya megye ykodvegy színtársulatot hozatta Pozsonyba. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Azt remélte, hogy a magyar előadások talán mégis több vonzerővel lesznek a közönségre, de ebben a feltevésében is alaposan csalódott. A magyar társaságnak Szigeti Imre yszemelynevy szigeti imre yszemelynevy Szigeti Imre yszemelynevy szigeti yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy volt az igazgatója; január 25-én kezdte meg vendégszereplését, de a színház még az első alkalommal sem telt meg. A »Csizmadia mint kisértet« ycimy csizmadia mint kisértet ycimy Csizmadia mint kisértet ycimy csizmadia ycimy mint ycimy kisértet ycimy ycimy Csizmadia ycimy mint ycimy kisértet ycimy ykodvegy volt műsoron s a kisszámú közönség lelkesen ünnepelte a színészeket és viharzó éljenzéssel megismételtette a darab énekszámait. Sajnos azonban, hogy a társaságnak csak néhány tagja közelítette meg Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy művészetét. Már a második előadás alkalmával feltűnt helytelen hangsúlyozásuk. Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy után Reszler István yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy lett a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy igazgató. Reszler yszemelynevy reszler yszemelynevy Reszler yszemelynevy reszler yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy ykodvegy külön operatársulatot is hozott magiával és mégis az előadások iránti érdeklődés igen csekély volt s a nap-nap utáni üres házak tarthatatlanná tették helyzetét. Reszler yszemelynevy reszler yszemelynevy Reszler yszemelynevy reszler yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy ykodvegy 2000 forintot fizetett rá a hazafias vállalkozásra és Pozsonyból ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy csak úgy tudott tovább utazni, hogy a magyar múzsa néhány barátja gyűjtést rendezett a színtársulat javára, mely 300 forintot eredményezett; ezenfelül még a Sopronból ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy elküldött 1200 xevtizedx 1205 forintnyi xtalanevtizedx 1215 xtalanevtizedx 1225 elővételi díjakat is elköltötte. 1864.március xevtizedx 1865 havában Latabár Endre yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endre yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy színigazgató 45 tagból álló társulatával jött Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy és húsvét hétfőjén kezdte meg előadásait. Társasága két egyfelvonásos operettben mutatkozott be a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy közönségnek. Szigetiné Hirtling Mária yszemelynevy szigetiné hirtling mária yszemelynevy Szigetiné Hirtling Mária yszemelynevy szigetiné yszemelynevy hirtling yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Szigetiné yszemelynevy Hirtling ys — a magyar társaság gyöngye — érzelmes szerepekben kiválót nyújtott, játéka szívhez szóló volt. A férfiak közül Jánosi Emil yszemelynevy jánosi emil yszemelynevy Jánosi Emil yszemelynevy jánosi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Jánosi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy kiváló jellemszínész, Tamássy József yszemelynevy tamássy józsef yszemelynevy Tamássy József yszemelynevy tamássy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a magyar paraszt utolérhetetlen ábrázolója. Kecskés Károly yszemelynevy kecskés károly yszemelynevy Kecskés Károly yszemelynevy kecskés yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Kecskés yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy pedig a kémikus szerepek mesterei. Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy a budapesti Nemzeti Színház yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy kiváló művésze, 1867. jún. xtalanevtizedx 1875 29-én látogatott el Pozsonyba, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy több tagjával. Tóth Kálmán yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy eredeti vígjátéka, »A király házasodik« ycimy a király házasodik ycimy A király házasodik ycimy a ycimy király ycimy házasodik ycimy ycimy A ycimy király ycimy házasodik ycimy ykodvegy került színre az első este. A pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy magyarságnak három éve nem volt magyar színháza s már ezért is megtelt a színház az első estén. A darab kiállítása, a ruhák rendkívül szépek voltak, a színészek pedig remekeltek és művészi képességüket fényesen igazolták, úgy hogy másnapra zsúfolásig megtelt a színház. Bár minden egyes színész tudásának legjavát adta, az együttesből mégis Paulayné, yszemelynevy paulayne yszemelynevy Paulayné yszemelynevy paulayne yszemelynevy yszemelynevy Paulayné yszemelynevy ykodvegy Lendvayné, yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy Niczkyné, yszemelynevy niczkyne yszemelynevy Niczkyné yszemelynevy niczkyne yszemelynevy yszemelynevy Niczkyné yszemelynevy ykodvegy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy és Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy ykodvegy játéka emelkedett ki. Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy a saját darabjában, »A falusiak«-ban ycimy a falusiak ycimy A falusiak ycimy a ycimy falusiak ycimy ycimy A ycimy falusiak ycimy ykodvegy remekelt. Az együttes műsora meglehetősen változatos volt, bár főleg vígjátékok kerültek színre. Az előadásokat szép számú közönség látogatta s ha nem is telt meg mindennap a színház, annyi bizonyos, hogy eddig még egyetlen magyar társaság sem bírta a közönség érdeklődését ily mértékben felkelteni. Bokody Antal yszemelynevy bokody antal yszemelynevy Bokody Antal yszemelynevy bokody yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Bokody yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy székesfehérvári ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy társulata 1873.május xevtizedx 1875 7-én vonult be a városi színházba. Vendégjátékát Tóth Kálmánnak yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy »Nők az alkotmány«-ban ycimy nők az alkotmány ycimy Nők az alkotmány ycimy nők ycimy az ycimy alkotmány ycimy ycimy Nők ycimy az ycimy alkotmány ycimy ykodvegy című vígjátékával nyitották meg. Ugy a társulat, mint az előadások is jók voltak s ha nem is játszottak állandóan telt ház előtt, mégis voltak estéi, amelyeken a pénztár előtt olyan tolongás volt észlelhető, amilyent magyar társaság még nem ért meg Pozsonyban. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy 1874. január 24-én alakult meg Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy az első »színi-bizottság«, amely szintén a magyar színészet állandósításának jelszavát tűzte zászlajára. Bokody yszemelynevy bokody yszemelynevy Bokody yszemelynevy bokody yszemelynevy yszemelynevy Bokody yszemelynevy ykodvegy 1874. április 5-én Szigligetinek yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy »A rab« ycimy a rab ycimy A rab ycimy a ycimy rab ycimy ycimy A ycimy rab ycimy ykodvegy című népszínművével nyitotta meg második vendégszereplését Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy melyet május 18-án zárt le. Vendégjátékának két kiemelkedő eseménye az április 19-én Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy tiszteletére adott díszelőadás, melyen a halhatatlan zenei öltő személyesen is megjelent és Szerdahelyiné Prielle Kornélia, yszemelynevy szerdahelyiné prielle kornélia yszemelynevy Szerdahelyiné Prielle Kornélia yszemelynevy szerdahelyiné yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyiné ys a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy nagy művésznőjének május 12-től 15-ig tartó négynapos vendégszereplése. 1875-ben Follinusz János yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy játszott itt társulatával és olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy 1876-ban megismételte vendégszereplését. 1875-ben Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy Follinusz yszemelynevy follinusz yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy ykodvegy meghívására játszott Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy először Blaha Lujza, yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy »a nemzet csalogányai. 1877-ben és 1878-ban Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi béla yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy székesfehérvári ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy színtársulata kereste fel Pozsonyt, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy ahol ők hozták először színre »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy operáját. 1879-ben Beödy xtalanevtizedx 1885 yszemelynevy beödy yszemelynevy Beödy yszemelynevy beödy yszemelynevy yszemelynevy Beödy yszemelynevy ykodvegy győri ytelepulesy győr ytelepulesy győr ymegyey győr megye ykodvegy színtársulata vendégszerepelt. 1880-ban xevtizedx 1885 Mándoky, yszemelynevy mándoky yszemelynevy Mándoky yszemelynevy mándoky yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy ykodvegy a következő esztendőkben Mosonyi yszemelynevy mosonyi yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy mosonyi yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy ykodvegy és Gerőffy yszemelynevy gerőffy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy gerőffy yszemelynevy yszemelynevy Gerőffy yszemelynevy ykodvegy voltak itt társulatukkal. Mivel a régi pozsonyi színház, yintezmenyy pozsonyi színház yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy melyben Thália papjai több mint száz esztendőn keresztül hirdették a színművészet dicsőségét, magasztos céljának már nem felelt meg, 1884. szeptember 25-én kezdték meg lebontását. A pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy magyar és német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy közönség példás áldozatkészségéből létesült a ma is fennálló új színház, amelyet 1886. szeptember xtalanevtizedx 1895 22-én országos ünnep keretében, a magyar kormány képviselőinek jelenlétében Jókai Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy prológja után, Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Bánk bán«-jával, ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy opera művészei nyitották meg|. Az új színház első három évében Mosonyi Károly yszemelynevy mosonyi károly yszemelynevy Mosonyi Károly yszemelynevy mosonyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mosonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy játszott Pozsonyban. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Őt Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy követte, aki el nem évülő érdemeket szerzett a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy magyar színészet fejlesztése terén. 1899-től xevtizedx 1895 1902-ig xevtizedx 1905 Relle Iván yszemelynevy relle iván yszemelynevy Relle Iván yszemelynevy relle yszemelynevy iván yszemelynevy yszemelynevy Relle yszemelynevy Iván yszemelynevy ykodvegy kétnyelvű társulata kísérletezett Pozsonyban. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy Alatta a Bécsből ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy állandóan idehívott művészek vendégszereplése következtében fellendült a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet és válságba kerültek a magyarok. Miután Relle yszemelynevy relle yszemelynevy Relle yszemelynevy relle yszemelynevy yszemelynevy Relle yszemelynevy ykodvegy megbukott, Szendrey Mihály yszemelynevy szendrey mihály yszemelynevy Szendrey Mihály yszemelynevy szendrey yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy vette kezébe a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy magyar színészet ügyét, határozott sikerrel. Az ő távozása után, 1905-ben, Pozsony ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy városának törvényhatósága egyhangúan megszavazta a magyar színészet állandósítását. Ennek következtében a magyar színészek október elsejétől március végéig játszottak, vagyis az egész téli évadban. Az első színigazgató, aki a teljes évad tartama alatt működött, Andorffy Péter yszemelynevy andorffy péter yszemelynevy Andorffy Péter yszemelynevy andorffy yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Andorffy yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy volt, de anyagi zavarok siettették a színtársulat távozását. 1907-től három xtalanevtizedx 1915 esztendőre Balla Kálmánnak yszemelynevy balla kálmán yszemelynevy Balla Kálmán yszemelynevy balla yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Balla yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy ítélték oda a színházat, 1910-ben xevtizedx 1915 pedig Polgár Károlynak, yszemelynevy polgár károly yszemelynevy Polgár Károly yszemelynevy polgár yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Polgár yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy aki 1919-ig működött xtalanevtizedx 1925 Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy szép eredménnyel. Az államfordulat végét jelentette Polgár po­zsonyi színigazgatói tevékenységének. A csehek elfoglalták a pozsonyi dicső múltú színházat és »Szlovák Nemzeti Színház«­nak yintezmenyy szlovák nemzeti színház yintezmenyy Szlovák yintezmenyy szlovák yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Szlovák yintezmenyy ykodvegy léptették elő, a cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ynemzetisegy cseh ynemzetisegy ykodvegy és szlovák ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy ykodvegy opera bevonult és a magyaroknak távozniok kellett, illetve »csak mint vendégek« jöhettek el, úgy mint valamikor nagyon régen, az ős koronázó városba. Az államfordulat utáni első esztendőkben Faragó Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy jónevű társulata vendégszerepelt a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy színházban sok sikerrel, majd egy éven át Földes Dezső yszemelynevy földes dezső yszemelynevy Földes Dezső yszemelynevy földes yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Földes yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy játszott. Utána Faragó Ödön yszemelynevy faragó ödön yszemelynevy Faragó Ödön yszemelynevy faragó yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy következett ismét, 1926. xevtizedx 1925 okt. 26-ig, amikor Iván Sándor yszemelynevy iván sándor yszemelynevy Iván Sándor yszemelynevy iván yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Iván yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy vette át Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy Faragó yszemelynevy faragó yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy ykodvegy társulatának vezetését. A pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy szlovák ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy ynemzetisegy szlovák ynemzetisegy ykodvegy minisztérium, illetve a prágai ytelepulesy prága ytelepulesy prága yorszagy Csehország ykodvegy közoktatásügyi minisztérium rendelkezése folytán a magyar színtársulat kéthetenként és pedig minden alkalommal hétfőn, kedden játszhat a városi színházban, nyáron pedig az operett-társaságával egy hónapra jön el Pozsonyba. ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy A többi időt vándorúton tölti s felkeresi azokat a kis felvidéki ytelepulesy felvidék ytelepulesy felvidék yorszagy Szlovákia ykodvegy városokat, amelyekben még magyar kisebbség létezik. Iván Sándor yszemelynevy iván sándor yszemelynevy Iván Sándor yszemelynevy iván yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Iván yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy — dacára a nehéz viszonyoknak — elsőrangú társasággal játszott a pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy magyarság teljes megelégedésére, míg 1928-ban a prágai ytelepulesy prága ytelepulesy prága yorszagy Csehország ykodvegy minisztérium váratlan utasítással ketté nem osztotta a Felvidék ytelepulesy felvidék ytelepulesy Felvidék yorszagy Szlovákia ykodvegy magyar színi kerületét s Iván Sándornak yszemelynevy iván sándor yszemelynevy Iván Sándor yszemelynevy iván yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Iván yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy a keleti kerületet Kassával, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy a nyugati kerületet pedig Pozsonnyal ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsonny ymegyey pozsony megye ykodvegy Földes Dezsőnek yszemelynevy földes dezső yszemelynevy Földes Dezső yszemelynevy földes yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Földes yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy ítélte oda. Abban a színházban tehát, amelyben a magyar színészet legjelesebbjei működtek, amelyben Fedák Sári, yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Hettyei Aranka, yszemelynevy hettyei aranka yszemelynevy Hettyei Aranka yszemelynevy hettyei yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Hettyei yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy Szentgyörgyi Lenke, yszemelynevy szentgyörgyi lenke yszemelynevy Szentgyörgyi Lenke yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy lenke yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy Lenke yszemelynevy ykodvegy Beregi Oszkár, yszemelynevy beregi oszkár yszemelynevy Beregi Oszkár yszemelynevy beregi yszemelynevy oszkár yszemelynevy yszemelynevy Beregi yszemelynevy Oszkár yszemelynevy ykodvegy Dalnoki Viktor yszemelynevy dalnoki viktor yszemelynevy Dalnoki Viktor yszemelynevy dalnoki yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Dalnoki yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy és sok más jeles magyar színész nevelkedett, ma az idegen múzsa uralkodik s a magyar vándortársulatok, úgy mint száz esztendővel ezelőtt,, csak tűrt idegenként tartózkodhatik néhány hétig a történelmi magyar városban. (Irodalom: Benyovszky Károly, yszemelynevy benyovszky károly yszemelynevy Benyovszky Károly yszemelynevy benyovszky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy »A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig«. ycimy a pozsonyi magyar színészet története 1867-ig ycimy A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig ycimy a ycimy pozsonyi ycimy magyar ycimy színészet ycimy története ycimy 1867-ig ycimy ycimy A Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy 1928.) (Benyovszky xtalanevtizedx 1935 Károly.) yszemelynevy benyovszky károly yszemelynevy Benyovszky Károly yszemelynevy benyovszky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy benyovszky károly szin_III.0583.pdf III

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Pozsonyi magyar színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0583.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0583.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30333.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Pozsonyi magyar színészet

Szócikk: Pozsonyi magyar színészet Pozsony még a mult század utolsó évtizedeiben is majdnem tisztára német város volt s csak a 70-es évek elején kezdődött az a mozgalom, mely megteremtette a magyar Pozsonyt. Az első magyar színtársulat csak 1820-ban látogatott el Pozsonyba. Kilényi Dávid volt a merész úttörő, aki mint a »Komáromi Játszó Társaság« vezetője, Déryné befolyása alatt Pozsonyba vitte fel társaságát. 1820. jún. 24-én volt a nagy nap!... Szinte hihetetlen; a német Pozsony német színházában magyar színészek magyar játékot játszottak!... Feszült izgalommal várta a derék kis csapat s a kíváncsiak sokaságával megtelt nézőtér az előadás kezdetét .. a függöny felgördült és Szentpétery Zsigmond, a fenséges pillanat teljes tudatában, örömtől ragyogó arccal lépett a lámpák elé.. az ő ajkáról hangzott el a pozsonyi színpadon az első magyar szó... Izgalomtól remegő hangon mondotta el a beköszöntőt... Szavait óriási tapsvihar követte, a nagyszámú közönség lelkes hangulatban ünnepelte a színészeket is, akik történelmi színművet, »Mátyás király választását«, adták elő az első estén. Déryné csak a második estén, jún. 25-én lépett először a pozsonyi közönség elé, melynek egy csapásra dédelgetett kedvence lett. Kilényi vállalkozása Pozsonyban fényesen sikerült, az úttörő magyarok remekeltek s így nem csak az anyagi, de az erkölcsi siker is oly nagy volt, hogy a pozsonyi német sajtó nagy elismeréssel emlékezett meg a magyar művészek előadásairól, a »Bétsi Magyar Kurir« pedig állandó rovatot nyitott a Pozsonyban vendégszereplő magyar színtársulatnak. Kevesebb szerencséje volt annak a társulatnak, amelyet Fejér vármegye »Nemzeti Színjátszó Társaság« elnevezés alatt 1825-ben küldött fel Pozsonyba az országgyűlésre, Kolozsvári Pál táblabíró vezetése alatt. Ennél a társaságnál kezdte meg ragyogó pályafutását Lendvayné Hivatal Anikó, a Nemzeti Színház halhatatlan művésznője. Amikor Vasvármegye 1828. okt. 1-én pártfogása alá vette a Komlósy Ferenc vezetése alatt működő »Dunántuli Színjátszó Társaság«-ot és ahhoz 1832. júl. havában Balogh István is csatlakozott, csakhamar felmerült az az óhaj, hogy a társaság, amely abban az időben egyike volt a vidék legjobb színtársulatának, a Pozsonyban egybegyűlt Rendeknek mutassa be művészetét. Ez alkalommal tehát már nem a magyar színészet állandósítása volt a céljuk, mert a budai színészet már annyira megerősödött, hogy a Nemzeti Színház felállítása csak idők kérdése volt, hiszen maga a társadalom is komolyan kezdett most már dolgozni; így pl. Pesten, némely »lelkes ifjak« elhatározták, hogy a magyar nyelvet társalkodási nyelvvé teszik és megkedveltetik. Ilyen kedvező körülmények között jelent meg a társaság 1833. januárjában Pozsonyban, ahol örömmel fogadták. 1842. tavaszán Fekete Gábor győri színigazgató működött itt, aki a Ligetben, deszkából nyári színházat építtetett, de dacára annak, hogy Egressy Gábort is leszerződtette vendégszereplésekre, arra a fájdalmas meggyőződésre kellett jutnia, hogy Pozsonyban magyar színtársulat még nem boldogulhat. Az 1843. évi pozsonyi országgyűlésre mégis újra felment társaságával, a Ligetben 7000 forintért nagy nyári színházat is építtetett, de dacára annak, hogy Bartha, Szigeti, Dézsy, Feketéné, Bartháné, Chiabayné és Szatmáryné voltak társulatánál és hogy Benza, Egressy Gábor, Lendvay Márton, Szentpétery Zsigmond és Lendvayné hosszabb-rövidebb ideig vendégszerepeltek, a közönség érdeklődése mégis elenyészően csekély volt. A pesti Nemzeti Színház művészgárdája 1844. tavaszán Pozsonyba rándult, mert Bartay igazgató, hogy célját elérhesse, az országgyűlés alatt Pozsonyban kívánta játszatni együttesét. Május 18-án volt a bemutató-előadás. »Lignerolles Lujzá«-t adták, Tompa fordításában. A színészek »kiválóan« játszottak s minden egyes szereplőn meglátszott a törekvés, hogy a honatyák előtt tudásának legjavát adja. Különösen Lendvayné remekelt, aki több társával együtt nemcsak a felvonások végén, hanem sokszor nyilt színen is, óriási tapsvihart aratott. 1847. május 13-tól jún. 6-ig ismét Kilényi Dávid társulata játszott Pozsonyban s az akkor már divatos eredeti népszínművekkel aratott nagy sikert. Ez a társulat részben a városi színházban, részben a ligeti városi nappali színkörben hozta színre darabjait. Az 1848—49. év eseményei hirtelenül félbe szakították a magyar színészet békés fejlődésének korszakát. A szabadságharcot megelőző politikai események legnagyobbrészt Pozsonyban játszódtak le, V. Ferdinánd király itt szentesítette 1848. ápr. 11-én a magyar szabadság alaptörvényeit s Haynau tábornok ebben a városban szedte rémuralma első véráldozatait. A szomorú események után csak 1856-ban jött ismét magyar színtársulat Pozsonyba és bármily furcsán hangozzék is, egy német színigazgató jóvoltából. Kreibig Ede, a pozsonyi német színház bérlője, aki Aradon és Temesvárott szerette meg magyar kollégáit, Bécsből hozatta le az ott vendégszereplő »Aradi Magyar Nemzeti Színésztársaság«-ot, amely szept. 2-tól okt. 18-ig Szabó József színigazgató vezetése alatt közel 40 előadást tartott Pozsonyban oly nagy sikerrel, amilyennel eddig talán még egyetlen színtársulat sem dicsekedhetett. 1857-ben a pozsonyi színházat Kottaun Lipót német színigazgató vette bérbe, aki nemcsak jó színész, de jó üzletember is volt. Amikor a pozsonyi színház vezetését átvette, bevételét azzal is akarta fokozni, hogy a magyarság kívánságának eleget téve, magyar színtársulatot hozzon a városba. Igazgatósága első idejében mindjárt tárgyalásokba bocsátkozott magyar színtársulatokkal s 1858. elején megállapodásra is jutott Hegedűs Lajos szegedi igazgatóval 12 előadást felölelő pozsonyi vendégszereplés ügyében. Hegedűs Lajos Szabó József iskolájából került ki, 43 tagú, jóhírű társulatával ápr. elején érkezett Pozsonyba. Bemutatóelőadása ápr. 6-án volt, Szigligeti »Csikós«-át adták szép sikerrel. 1860-ban a miskolci színtársulatot találjuk Pozsonyban. Igazgatójuk Molnár György volt, 46 tagú társaságával április elején érkezett Pozsonyba. A pozsonyi városi színház a 60-as évek elején súlyos válságba jutott. A közönség nemcsak az időnként vendégszereplő magyar társaságok előadásaira nem ment el, de kevés érdeklődést tanúsított a német előadások iránt is, úgy hogy a színház már 1862 közepe táján »hitelezői választmány« kezére került. Ezt megelőzőleg Kottaun, a derék német igazgató sokat küzködött, de a közönség nemtörődömségén minden becsületes igyekezete hajótörést szenvedett. Ilyen vigasztalan volt a helyzet, amikor Kottaun a Székesfehérváron vendégszereplő pécsi színtársulatot hozatta Pozsonyba. Azt remélte, hogy a magyar előadások talán mégis több vonzerővel lesznek a közönségre, de ebben a feltevésében is alaposan csalódott. A magyar társaságnak Szigeti Imre volt az igazgatója; január 25-én kezdte meg vendégszereplését, de a színház még az első alkalommal sem telt meg. A »Csizmadia mint kisértet« volt műsoron s a kisszámú közönség lelkesen ünnepelte a színészeket és viharzó éljenzéssel megismételtette a darab énekszámait. Sajnos azonban, hogy a társaságnak csak néhány tagja közelítette meg Szigeti művészetét. Már a második előadás alkalmával feltűnt helytelen hangsúlyozásuk. Szigeti után Reszler István lett a pozsonyi igazgató. Reszler külön operatársulatot is hozott magiával és mégis az előadások iránti érdeklődés igen csekély volt s a nap-nap utáni üres házak tarthatatlanná tették helyzetét. Reszler 2000 forintot fizetett rá a hazafias vállalkozásra és Pozsonyból csak úgy tudott tovább utazni, hogy a magyar múzsa néhány barátja gyűjtést rendezett a színtársulat javára, mely 300 forintot eredményezett; ezenfelül még a Sopronból elküldött 1200 forintnyi elővételi díjakat is elköltötte. 1864.március havában Latabár Endre aradi színigazgató 45 tagból álló társulatával jött Pozsonyba és húsvét hétfőjén kezdte meg előadásait. Társasága két egyfelvonásos operettben mutatkozott be a pozsonyi közönségnek. Szigetiné Hirtling Mária — a magyar társaság gyöngye — érzelmes szerepekben kiválót nyújtott, játéka szívhez szóló volt. A férfiak közül Jánosi Emil kiváló jellemszínész, Tamássy József a magyar paraszt utolérhetetlen ábrázolója. Kecskés Károly pedig a kémikus szerepek mesterei. Szerdahelyi Kálmán, a budapesti Nemzeti Színház kiváló művésze, 1867. jún. 29-én látogatott el Pozsonyba, a Nemzeti Színház több tagjával. Tóth Kálmán eredeti vígjátéka, »A király házasodik« került színre az első este. A pozsonyi magyarságnak három éve nem volt magyar színháza s már ezért is megtelt a színház az első estén. A darab kiállítása, a ruhák rendkívül szépek voltak, a színészek pedig remekeltek és művészi képességüket fényesen igazolták, úgy hogy másnapra zsúfolásig megtelt a színház. Bár minden egyes színész tudásának legjavát adta, az együttesből mégis Paulayné, Lendvayné, Niczkyné, Paulay és Szerdahelyi játéka emelkedett ki. Szigeti a saját darabjában, »A falusiak«-ban remekelt. Az együttes műsora meglehetősen változatos volt, bár főleg vígjátékok kerültek színre. Az előadásokat szép számú közönség látogatta s ha nem is telt meg mindennap a színház, annyi bizonyos, hogy eddig még egyetlen magyar társaság sem bírta a közönség érdeklődését ily mértékben felkelteni. Bokody Antal székesfehérvári társulata 1873.május 7-én vonult be a városi színházba. Vendégjátékát Tóth Kálmánnak »Nők az alkotmány«-ban című vígjátékával nyitották meg. Ugy a társulat, mint az előadások is jók voltak s ha nem is játszottak állandóan telt ház előtt, mégis voltak estéi, amelyeken a pénztár előtt olyan tolongás volt észlelhető, amilyent magyar társaság még nem ért meg Pozsonyban. 1874. január 24-én alakult meg Pozsonyban az első »színi-bizottság«, amely szintén a magyar színészet állandósításának jelszavát tűzte zászlajára. Bokody 1874. április 5-én Szigligetinek »A rab« című népszínművével nyitotta meg második vendégszereplését Pozsonyban, melyet május 18-án zárt le. Vendégjátékának két kiemelkedő eseménye az április 19-én Liszt Ferenc tiszteletére adott díszelőadás, melyen a halhatatlan zenei öltő személyesen is megjelent és Szerdahelyiné Prielle Kornélia, a Nemzeti Színház nagy művésznőjének május 12-től 15-ig tartó négynapos vendégszereplése. 1875-ben Follinusz János játszott itt társulatával és olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy 1876-ban megismételte vendégszereplését. 1875-ben Follinusz meghívására játszott Pozsonyban először Blaha Lujza, »a nemzet csalogányai. 1877-ben és 1878-ban Szilágyi Béla székesfehérvári színtársulata kereste fel Pozsonyt, ahol ők hozták először színre »Bánk bán« operáját. 1879-ben Beödy győri színtársulata vendégszerepelt. 1880-ban Mándoky, a következő esztendőkben Mosonyi és Gerőffy voltak itt társulatukkal. Mivel a régi pozsonyi színház, melyben Thália papjai több mint száz esztendőn keresztül hirdették a színművészet dicsőségét, magasztos céljának már nem felelt meg, 1884. szeptember 25-én kezdték meg lebontását. A pozsonyi magyar és német közönség példás áldozatkészségéből létesült a ma is fennálló új színház, amelyet 1886. szeptember 22-én országos ünnep keretében, a magyar kormány képviselőinek jelenlétében Jókai Mór prológja után, Erkel Ferenc »Bánk bán«-jával, a budapesti opera művészei nyitották meg|. Az új színház első három évében Mosonyi Károly játszott Pozsonyban. Őt Krecsányi Ignác követte, aki el nem évülő érdemeket szerzett a pozsonyi magyar színészet fejlesztése terén. 1899-től 1902-ig Relle Iván kétnyelvű társulata kísérletezett Pozsonyban. Alatta a Bécsből állandóan idehívott művészek vendégszereplése következtében fellendült a német színészet és válságba kerültek a magyarok. Miután Relle megbukott, Szendrey Mihály vette kezébe a pozsonyi magyar színészet ügyét, határozott sikerrel. Az ő távozása után, 1905-ben, Pozsony városának törvényhatósága egyhangúan megszavazta a magyar színészet állandósítását. Ennek következtében a magyar színészek október elsejétől március végéig játszottak, vagyis az egész téli évadban. Az első színigazgató, aki a teljes évad tartama alatt működött, Andorffy Péter volt, de anyagi zavarok siettették a színtársulat távozását. 1907-től három esztendőre Balla Kálmánnak ítélték oda a színházat, 1910-ben pedig Polgár Károlynak, aki 1919-ig működött Pozsonyban szép eredménnyel. Az államfordulat végét jelentette Polgár po­zsonyi színigazgatói tevékenységének. A csehek elfoglalták a pozsonyi dicső múltú színházat és »Szlovák Nemzeti Színház«­nak léptették elő, a cseh és szlovák opera bevonult és a magyaroknak távozniok kellett, illetve »csak mint vendégek« jöhettek el, úgy mint valamikor nagyon régen, az ős koronázó városba. Az államfordulat utáni első esztendőkben Faragó Ödön jónevű társulata vendégszerepelt a pozsonyi színházban sok sikerrel, majd egy éven át Földes Dezső játszott. Utána Faragó Ödön következett ismét, 1926. okt. 26-ig, amikor Iván Sándor vette át Faragó társulatának vezetését. A pozsonyi szlovák minisztérium, illetve a prágai közoktatásügyi minisztérium rendelkezése folytán a magyar színtársulat kéthetenként és pedig minden alkalommal hétfőn, kedden játszhat a városi színházban, nyáron pedig az operett-társaságával egy hónapra jön el Pozsonyba. A többi időt vándorúton tölti s felkeresi azokat a kis felvidéki városokat, amelyekben még magyar kisebbség létezik. Iván Sándor — dacára a nehéz viszonyoknak — elsőrangú társasággal játszott a pozsonyi magyarság teljes megelégedésére, míg 1928-ban a prágai minisztérium váratlan utasítással ketté nem osztotta a Felvidék magyar színi kerületét s Iván Sándornak a keleti kerületet Kassával, a nyugati kerületet pedig Pozsonnyal Földes Dezsőnek ítélte oda. Abban a színházban tehát, amelyben a magyar színészet legjelesebbjei működtek, amelyben Fedák Sári, Hettyei Aranka, Szentgyörgyi Lenke, Beregi Oszkár, Dalnoki Viktor és sok más jeles magyar színész nevelkedett, ma az idegen múzsa uralkodik s a magyar vándortársulatok, úgy mint száz esztendővel ezelőtt,, csak tűrt idegenként tartózkodhatik néhány hétig a történelmi magyar városban. (Irodalom: Benyovszky Károly, »A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig«. Pozsony, 1928.) (Benyovszky Károly.) szin_III.0583.pdf III