Címszó: Racine Jean de - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1639

SZULETESIEVTIZED 1635

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0003.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0003.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30376.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Racine Jean de

Szócikk: Racine Jean de fr. (nemzetiség) (információ)  drámaíró, sz. 1639. (születés éve) dec. 21-én, La Ferté-Milon-ban (ország) (információ)  (Aisne), (ország) megh. 16991 ápr. 26-án, Párizsban. (ország) Magyarra fordított színművei: »Andromache«, (cím) ford. Zilahy Imre, (személy) (információ)  Marosvásárhely, (megye) 1866. (időpont) »Bajazet«, (cím) ford. Paulay Ede, (személy) (információ)  Budapest, (Budapest) 1872. (időpont) »Iphigenia«, (cím) ford. Paulay. (személy) (információ)  U. o. 1875. (időpont) »Phaedra«, (cím) ford. Farkas Albert. (személy) (információ)  U. o. 1872. (időpont) Bem. 1876. (időpont) dec. 1. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »Athalia«, (cím) ford. Csiky Gergely. (személy) (információ)  Temesvár, (megye) 1876. (időpont) »Britannicus«, (cím) trag. 5 felv., ford. Ivánfi Jenő. (személy) (információ)  Bem. 1899. (időpont) dec. 22. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  (Racine (személy) (információ)  legjobban a női szívet és szenvedélyt tudta festeni, így hat természetes, hogy darabjainak főalakjaivá nőket állított. Kilenc remek szomorújátéka közül hatnak a címe nőnév: »Iphigénie«, (cím) »Bérénice«, (cím) »Andromaque«, (cím) »Phédre«, (cím) »Athalie« (cím) és »Esther« (cím) és a többi három darabjának főszemélye is nő. »Bajazet«-ben (cím) Roxane, (szerep) »Mithridate«-ban (cím) Monime (szerep) és »Britannicus«-ban (cím) Junie.) (szerep) A franciák (nemzetiség) (információ)  méltán tartják legnagyobb tragédiaírójuknak. A drámai formának' éppen oly embere volt, mint a klasszikusan szoborszerű emberábrázolásnak s az emberi indulatok mindenféle árnyalatát kifejező nyelvnek. Magyar színpadon sohasem tudott nagy sikert aratni, s irodalmunkra sem volt jelentősebb hatással, mert a magyar drámai hagyomány R. klasszicizmusával szemben Shakespeare (személy) (információ)  romantikáját hangsúlyozza. szin_IV.0003.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Racine Jean de címszóvég 30376 Szócikk: Racine Jean de fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy fr. ynemzetisegy ykodvegy drámaíró, sz. 1639. dec. xtalanevtizedx 1645 xtalanevtizedx 1655 21-én, La Ferté-Milon-ban ytelepulesy la ferté-milon ytelepulesy La Ferté-Milon yorszagy Franciaország ykodvegy (Aisne), ytelepulesy aisne ytelepulesy Aisne yorszagy Franciaország ykodvegy megh. 16991 ápr. 26-án, Párizsban. ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Magyarra fordított színművei: »Andromache«, ycimy andromache ycimy Andromache ycimy andromache ycimy ycimy Andromache ycimy ykodvegy ford. Zilahy Imre, yszemelynevy zilahy imre yszemelynevy Zilahy Imre yszemelynevy zilahy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Marosvásárhely, ytelepulesy marosvásárhely ytelepulesy Marosvásárhely ymegyey maros-torda megye ykodvegy 1866. xevtizedx 1865 »Bajazet«, ycimy bajazet ycimy Bajazet ycimy bajazet ycimy ycimy Bajazet ycimy ykodvegy ford. Paulay Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1872. xevtizedx 1875 »Iphigenia«, ycimy iphigenia ycimy Iphigenia ycimy iphigenia ycimy ycimy Iphigenia ycimy ykodvegy ford. Paulay. yszemelynevy paulay yszemelynevy Paulay yszemelynevy paulay yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy ykodvegy U. o. 1875. »Phaedra«, ycimy phaedra ycimy Phaedra ycimy phaedra ycimy ycimy Phaedra ycimy ykodvegy ford. Farkas Albert. yszemelynevy farkas albert yszemelynevy Farkas Albert yszemelynevy farkas yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy U. o. 1872. Bem. 1876. dec. 1. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Athalia«, ycimy athalia ycimy Athalia ycimy athalia ycimy ycimy Athalia ycimy ykodvegy ford. Csiky Gergely. yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy Temesvár, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy 1876. »Britannicus«, ycimy britannicus ycimy Britannicus ycimy britannicus ycimy ycimy Britannicus ycimy ykodvegy trag. 5 felv., ford. Ivánfi Jenő. yszemelynevy ivánfi jenő yszemelynevy Ivánfi Jenő yszemelynevy ivánfi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Bem. 1899. xevtizedx 1895 dec. 22. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (Racine yszemelynevy racine yszemelynevy Racine yszemelynevy racine yszemelynevy yszemelynevy Racine yszemelynevy ykodvegy legjobban a női szívet és szenvedélyt tudta festeni, így hat természetes, hogy darabjainak főalakjaivá nőket állított. Kilenc remek szomorújátéka közül hatnak a címe nőnév: »Iphigénie«, ycimy iphigénie ycimy Iphigénie ycimy iphigénie ycimy ycimy Iphigénie ycimy ykodvegy »Bérénice«, ycimy bérénice ycimy Bérénice ycimy bérénice ycimy ycimy Bérénice ycimy ykodvegy »Andromaque«, ycimy andromaque ycimy Andromaque ycimy andromaque ycimy ycimy Andromaque ycimy ykodvegy »Phédre«, ycimy phédre ycimy Phédre ycimy phédre ycimy ycimy Phédre ycimy ykodvegy »Athalie« ycimy athalie ycimy Athalie ycimy athalie ycimy ycimy Athalie ycimy ykodvegy és »Esther« ycimy esther ycimy Esther ycimy esther ycimy ycimy Esther ycimy ykodvegy és a többi három darabjának főszemélye is nő. »Bajazet«-ben ycimy bajazet ycimy Bajazet ycimy bajazet ycimy ycimy Bajazet ycimy ykodvegy Roxane, yszerepy roxane yszerepy Roxane yszerepy roxane yszerepy yszerepy Roxane yszerepy ykodvegy »Mithridate«-ban ycimy mithridate ycimy Mithridate ycimy mithridate ycimy ycimy Mithridate ycimy ykodvegy Monime yszerepy monime yszerepy Monime yszerepy monime yszerepy yszerepy Monime yszerepy ykodvegy és »Britannicus«-ban ycimy britannicus ycimy Britannicus ycimy britannicus ycimy ycimy Britannicus ycimy ykodvegy Junie.) yszerepy junie yszerepy Junie yszerepy junie yszerepy yszerepy Junie yszerepy ykodvegy A franciák ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy méltán tartják legnagyobb tragédiaírójuknak. A drámai formának' éppen oly embere volt, mint a klasszikusan szoborszerű emberábrázolásnak s az emberi indulatok mindenféle árnyalatát kifejező nyelvnek. Magyar színpadon sohasem tudott nagy sikert aratni, s irodalmunkra sem volt jelentősebb hatással, mert a magyar drámai hagyomány R. klasszicizmusával szemben Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy romantikáját hangsúlyozza. szin_IV.0003.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Racine Jean de - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1639

SZULETESIEVTIZED 1635

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0003.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0003.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30376.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Racine Jean de

Szócikk: Racine Jean de fr. drámaíró, sz. 1639. dec. 21-én, La Ferté-Milon-ban (Aisne), megh. 16991 ápr. 26-án, Párizsban. Magyarra fordított színművei: »Andromache«, ford. Zilahy Imre, Marosvásárhely, 1866. »Bajazet«, ford. Paulay Ede, Budapest, 1872. »Iphigenia«, ford. Paulay. U. o. 1875. »Phaedra«, ford. Farkas Albert. U. o. 1872. Bem. 1876. dec. 1. Nemzeti Színház. »Athalia«, ford. Csiky Gergely. Temesvár, 1876. »Britannicus«, trag. 5 felv., ford. Ivánfi Jenő. Bem. 1899. dec. 22. Nemzeti Színház. (Racine legjobban a női szívet és szenvedélyt tudta festeni, így hat természetes, hogy darabjainak főalakjaivá nőket állított. Kilenc remek szomorújátéka közül hatnak a címe nőnév: »Iphigénie«, »Bérénice«, »Andromaque«, »Phédre«, »Athalie« és »Esther« és a többi három darabjának főszemélye is nő. »Bajazet«-ben Roxane, »Mithridate«-ban Monime és »Britannicus«-ban Junie.) A franciák méltán tartják legnagyobb tragédiaírójuknak. A drámai formának' éppen oly embere volt, mint a klasszikusan szoborszerű emberábrázolásnak s az emberi indulatok mindenféle árnyalatát kifejező nyelvnek. Magyar színpadon sohasem tudott nagy sikert aratni, s irodalmunkra sem volt jelentősebb hatással, mert a magyar drámai hagyomány R. klasszicizmusával szemben Shakespeare romantikáját hangsúlyozza. szin_IV.0003.pdf IV