Címszó: Ráday Gedeon - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1806

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30389.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ráday Gedeon

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530388.htm

 

Szócikk: Ráday Gedeon (rádai (megye) gróf), legidősb, sz. 1806. (születés éve) jún. 26-án, Pesten. (Budapest) Atyja Ráday Pál, (személy) (információ)  Kazinczy Ferenccel (személy) (információ)  elsőül ragadta föl a nemzeti művelődés zászlóját és a magyar színészet egyik megalapítója lett, anyja br. Prónay Ágnes, (személy) derék honleány. Tanult Pozsonyban, (megye) a jogot Pesten (Budapest) végezte. Az 1825-iki (időpont) felső táblán atyját képviselte s a következő évben Pestmegye (megye) tisztviselője lett. 1829-ben (időpont) nőül vette gr. Teleki Borbálát, (személy) ki több fiúval és egy leánnyal ajándékozta meg. Az ellenzékhez tartozott s 1844-ben (időpont) másodszor lett Pestmegye (megye) követe. Ekkor választotta őt az országgyűlés a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatójává és alatta 1845—47-ig (időpont) bámulatos virágzás fejlődött. Rendbe hozta a színházat s Hollósy Kornéliát (személy) (információ)  is ő szerződtette először, 1846-ban. (időpont) A következő évben a főrendi tábla szabadelvű tagja, 1848. (időpont) tavaszán helyettes főlovászmester s nógrádi (megye) főispán lett. A szabadságharcnak híve volt s az alatt is buzgón igazgatta a színházat, amikor csak tehette. Világos (megye) után neki is szenvednie és visszavonulnia kellett, de 1854-ben (időpont) ismét őt szólították a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  zavart ügyeinek rendbehozására. És ő csinált is rendet. Sok pénzt gyűjtött a színház teljes megújítására, a drámának könnyelműen elbocsátott jó tagjait visszaszerződtette, Hollósy Kornéliát (személy) (információ)  újra megnyerte s több éven át vezette buzgón az intézetet. Életének balsorsa volt, hogy számítani, pénzzel bánni nem tudott s tönkrement. Anyagi zavarai miatt nem tarthatta meg az állását, s fényben folytatotti pályáját szomorú visszavonultságban kellett befejeznie. 1873. (időpont) júl. 12-én halt meg, a végzet különös játékából Kaiser Ernstné (személy) (információ)  halála után, kihez sok éven át kölcsönös áldozatkész barátság kötötte. Betegségben és halálban is osztozott azzal a nővel, ki élete végső idejének csaknem egyetlen vigasza volt. A Ráday-család (személy) (információ)  Rátholt lovagtól (személy) származik, aki Kálmán király (személy) (információ)  idejében, 1098-ban (időpont) jött Nápolyból. (ország) Ennek unokái magyar vezérek, nádorok, országbírók lettek. Egy Ráday Pál (személy) (információ)  Rákóczi Ferenc (személy) (információ)  híres kancellárja, ennek fia Gedeon, a tudományok fölkentje, II. József alatt (személy) báró, II. Lipót (személy) alatt gróf lett (1790.). (időpont) R. szműfordítása: »A szerencse gyermeke«, (cím) Birch-Pfeiffer Sarolta (személy) (információ)  után. Bem. 1860. (időpont) nov.28. Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  szin_IV.0005.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ráday Gedeon címszóvég 30389 Szócikk: Ráday Gedeon (rádai ytelepulesy ráda ytelepulesy rádai ymegyey zala megye ykodvegy gróf), legidősb, sz. 1806. jún. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 26-án, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja Ráday Pál, yszemelynevy ráday pál yszemelynevy Ráday Pál yszemelynevy ráday yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Kazinczy Ferenccel yszemelynevy kazinczy ferenc yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy elsőül ragadta föl a nemzeti művelődés zászlóját és a magyar színészet egyik megalapítója lett, anyja br. Prónay Ágnes, yszemelynevy br. prónay ágnes yszemelynevy br. Prónay Ágnes yszemelynevy br. yszemelynevy prónay yszemelynevy ágnes yszemelynevy yszemelynevy br. yszemelynevy Prónay yszemelynevy Ágnes yszemelynevy yk derék honleány. Tanult Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy a jogot Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. Az 1825-iki xevtizedx 1825 felső táblán atyját képviselte s a következő évben Pestmegye ytelepulesy pestmegye ytelepulesy Pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy tisztviselője lett. 1829-ben nőül xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 vette gr. Teleki Borbálát, yszemelynevy gr. teleki borbála yszemelynevy gr. Teleki Borbálá yszemelynevy gr. yszemelynevy teleki yszemelynevy borbála yszemelynevy yszemelynevy gr. yszemelynevy Teleki yszemelynevy Borbálá yszemel ki több fiúval és egy leánnyal ajándékozta meg. Az ellenzékhez tartozott s 1844-ben xevtizedx 1845 másodszor lett Pestmegye ytelepulesy pestmegye ytelepulesy Pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy követe. Ekkor választotta őt az országgyűlés a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatójává és alatta 1845—47-ig bámulatos virágzás fejlődött. Rendbe hozta a színházat s Hollósy Kornéliát yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornéliá yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornéliá yszemelynevy ykodvegy is ő szerződtette először, 1846-ban. A következő évben a főrendi tábla szabadelvű tagja, 1848. tavaszán xtalanevtizedx 1855 helyettes főlovászmester s nógrádi ytelepulesy nógrád ytelepulesy nógrád ymegyey nógrád megye ykodvegy főispán lett. A szabadságharcnak híve volt s az alatt is buzgón igazgatta a színházat, amikor csak tehette. Világos ytelepulesy világos ytelepulesy Világos ymegyey arad megye ykodvegy után neki is szenvednie és visszavonulnia kellett, de 1854-ben xevtizedx 1855 ismét xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 őt szólították a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy zavart ügyeinek rendbehozására. És ő csinált is rendet. Sok pénzt gyűjtött a színház teljes megújítására, a drámának könnyelműen elbocsátott jó tagjait visszaszerződtette, Hollósy Kornéliát yszemelynevy hollósy kornélia yszemelynevy Hollósy Kornéliá yszemelynevy hollósy yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Hollósy yszemelynevy Kornéliá yszemelynevy ykodvegy újra megnyerte s több éven át vezette buzgón az intézetet. Életének balsorsa volt, hogy számítani, pénzzel bánni nem tudott s tönkrement. Anyagi zavarai miatt nem tarthatta meg az állását, s fényben folytatotti pályáját szomorú visszavonultságban kellett befejeznie. 1873. xevtizedx 1875 júl. 12-én halt meg, a végzet különös játékából Kaiser Ernstné yszemelynevy kaiser ernstne yszemelynevy Kaiser Ernstné yszemelynevy kaiser yszemelynevy ernstne yszemelynevy yszemelynevy Kaiser yszemelynevy Ernstné yszemelynevy ykodvegy halála után, kihez sok éven át kölcsönös áldozatkész barátság kötötte. Betegségben és halálban is osztozott azzal a nővel, ki élete végső idejének csaknem egyetlen vigasza volt. A Ráday-család yszemelynevy ráday yszemelynevy Ráday yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy Rátholt lovagtól yszemelynevy rátholt lovag yszemelynevy Rátholt lovag yszemelynevy rátholt yszemelynevy lovag yszemelynevy yszemelynevy Rátholt yszemelynevy lovag yszemelynevy ykodvegy származik, aki Kálmán király yszemelynevy kálmán király yszemelynevy Kálmán király yszemelynevy kálmán yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy király yszemelynevy ykodvegy idejében, 1098-ban xevtizedx 1095 jött xtalanevtizedx 1105 xtalanevtizedx 1115 Nápolyból. ytelepulesy nápoly ytelepulesy Nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy Ennek unokái magyar vezérek, nádorok, országbírók lettek. Egy Ráday Pál yszemelynevy ráday pál yszemelynevy Ráday Pál yszemelynevy ráday yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Ráday yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Rákóczi Ferenc yszemelynevy rákóczi ferenc yszemelynevy Rákóczi Ferenc yszemelynevy rákóczi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Rákóczi yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy híres kancellárja, ennek fia Gedeon, a tudományok fölkentje, II. József alatt yszemelynevy ii. józsef alatt yszemelynevy II. József alatt yszemelynevy ii. yszemelynevy józsef yszemelynevy alatt yszemelynevy yszemelynevy II. yszemelynevy József yszemelynevy alatt yszemelynevy yk báró, II. Lipót yszemelynevy ii. lipót yszemelynevy II. Lipót yszemelynevy ii. yszemelynevy lipót yszemelynevy yszemelynevy II. yszemelynevy Lipót yszemelynevy ykodvegy alatt gróf lett (1790.). xevtizedx 1795 R. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 szműfordítása: »A szerencse gyermeke«, ycimy a szerencse gyermeke ycimy A szerencse gyermeke ycimy a ycimy szerencse ycimy gyermeke ycimy ycimy A ycimy szerencse ycimy gyermeke ycimy ykodvegy Birch-Pfeiffer Sarolta yszemelynevy birch-pfeiffer sarolta yszemelynevy Birch-Pfeiffer Sarolta yszemelynevy birch-pfeiffer yszemelynevy sarolta yszemelynevy yszemelynevy Birch-Pfeiffer yszemelynevy Sarolta yszemelynevy ykod után. Bem. 1860. xevtizedx 1865 nov.28. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szin_IV.0005.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ráday Gedeon - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1806

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0005.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30389.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ráday Gedeon

Szócikk: Ráday Gedeon (rádai gróf), legidősb, sz. 1806. jún. 26-án, Pesten. Atyja Ráday Pál, Kazinczy Ferenccel elsőül ragadta föl a nemzeti művelődés zászlóját és a magyar színészet egyik megalapítója lett, anyja br. Prónay Ágnes, derék honleány. Tanult Pozsonyban, a jogot Pesten végezte. Az 1825-iki felső táblán atyját képviselte s a következő évben Pestmegye tisztviselője lett. 1829-ben nőül vette gr. Teleki Borbálát, ki több fiúval és egy leánnyal ajándékozta meg. Az ellenzékhez tartozott s 1844-ben másodszor lett Pestmegye követe. Ekkor választotta őt az országgyűlés a Nemzeti Színház igazgatójává és alatta 1845—47-ig bámulatos virágzás fejlődött. Rendbe hozta a színházat s Hollósy Kornéliát is ő szerződtette először, 1846-ban. A következő évben a főrendi tábla szabadelvű tagja, 1848. tavaszán helyettes főlovászmester s nógrádi főispán lett. A szabadságharcnak híve volt s az alatt is buzgón igazgatta a színházat, amikor csak tehette. Világos után neki is szenvednie és visszavonulnia kellett, de 1854-ben ismét őt szólították a Nemzeti Színház zavart ügyeinek rendbehozására. És ő csinált is rendet. Sok pénzt gyűjtött a színház teljes megújítására, a drámának könnyelműen elbocsátott jó tagjait visszaszerződtette, Hollósy Kornéliát újra megnyerte s több éven át vezette buzgón az intézetet. Életének balsorsa volt, hogy számítani, pénzzel bánni nem tudott s tönkrement. Anyagi zavarai miatt nem tarthatta meg az állását, s fényben folytatotti pályáját szomorú visszavonultságban kellett befejeznie. 1873. júl. 12-én halt meg, a végzet különös játékából Kaiser Ernstné halála után, kihez sok éven át kölcsönös áldozatkész barátság kötötte. Betegségben és halálban is osztozott azzal a nővel, ki élete végső idejének csaknem egyetlen vigasza volt. A Ráday-család Rátholt lovagtól származik, aki Kálmán király idejében, 1098-ban jött Nápolyból. Ennek unokái magyar vezérek, nádorok, országbírók lettek. Egy Ráday Pál Rákóczi Ferenc híres kancellárja, ennek fia Gedeon, a tudományok fölkentje, II. József alatt báró, II. Lipót alatt gróf lett (1790.). R. szműfordítása: »A szerencse gyermeke«, Birch-Pfeiffer Sarolta után. Bem. 1860. nov.28. Nemzeti Színházban. szin_IV.0005.pdf IV